2030-ra várhatóan világszerte 350 millió elektromos jármű fog közlekedni az utakon, az e-mobilitás ilyen jelentős térnyerésével pedig megnövekedik az igény a nagy energiasűrűségű anyagokra. Ezért tavaly áprilisban tették le a Debrecen mellett az EcoPro Global Hungary Zrt. új gyáregységének alapkövét. A mintegy 280 milliárd forintos beruházásból Magyarországon épül fel a vállalat első Dél-Koreán kívüli üzeme, amelyben évente 108 ezer tonna katód előállítását tervezik.

Ezek a magas nikkeltartalmú katódanyagok szükségesek ugyanis az újratölthető akkumulátorok gyártásához, amit többek között az e-járművek, elektromos energiatároló rendszerek, szünetmentes tápegységek, intelligens energiahálózatok, valamint a repülési és orvosi rendszerek esetében is használnak. Ezzel a gyártókapacitással az EcoPro debreceni üzeme 1,35 millió elektromos autó akkumulátorának legyártásához tud évente hozzájárulni.

A mintegy 430 ezer négyzetméteres területen épülő üzem középfeszültségű energiaellátásához szükséges berendezéseket a Siemens Zrt., partnerén, a YI Engineering Kft.-n keresztül gyártotta és biztosította az EcoPro számára.

A 22 kV-os névleges feszültségű, 25 mezős, fázisonként tokozott sínezésű, gázszigetelt középfeszültségű kapcsolóberendezéseket két betáplálási mezővel, valamint sínbontó mezővel látták el, így az eszköz alkalmas akár további mezők fogadására, azaz későbbi bővítésre is. A berendezést emellett védelmi készülékekkel, valamint korszerű, a szabványoknak megfelelő kommunikációval szerelték fel. Mindemellett, a kezelők munkájának megkönnyítése érdekében, Siemens felügyeleti rendszerrel és felhasználóbarát kezelőfelülettel látták el a berendezéseket.

A Siemens számára ismerős terep a nagy alapterületű és fokozott megbízhatóságot követelő gyáregységek energiaelosztásának biztosítása. Például a kuplungszerkezeteket, e-mobility termékeket és számos gépjármű-alkatrészt, illetve -komponenst gyártó szombathelyi Schaeffler Savaria Kft. telephelyén is Siemens-berendezések teljesítenek szolgálatot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Debreceni katódgyár energiaelosztását szállította a Siemens Zrt. appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre több magyarországi iparvállalat tesz komoly lépéseket, hogy zöldebbé tegye energiafogyasztását. Számukra azonban kihívást okozhat, hogy az időjárásfüggő naperőműveket hogyan integrálják költséghatékonyan rendszereikbe. Jelenleg ugyanis nem megengedett, hogy az ipari végfelhasználók a naperőműveik helyben fel nem használt energiáját visszatáplálják a hazai közcélú hálózatra. Ezért kötelező visszatáplálás (visszwatt), illetve szigetüzem elleni védelemmel ellátni ezen önfogyasztás csökkentésére alkalmas rendszereket.

Intelligens szabályozással biztosíthatnak maguknak kiszámítható zöldenergiát az iparvállalatok

Mindkét védelemre vonatkozóan a kisebb erőműveknél kialakult egy bevett műszaki megoldás. A visszwatt védelemhez legtöbbször adatgyűjtőket alkalmaznak az egyenáramot váltóárammá alakító invertereken, és ezt egy fogyasztásmérővel egészítik ki. A szigetüzem elleni védelem esetében pedig általában dedikált védelmi készülék figyeli a hálózati feszültség meglétét, és ha ez rendszerhiba miatt megszűnik, kikapcsolja az erőművet. Azonban nagyobb méretű erőműveknél a fentiekhez hasonló rendszerek kialakítása problémákba ütközhet. Ilyen például, hogy számos adatgyűjtőt kellene alkalmazni, vagy különböző feszültségeken történik a vételezés és az energiatermelés, valamint pusztán az erőmű mérete miatt az érzékelés és a beavatkozás lokációja között több kilométer távolság alakulhat ki.

A Siemens most ezekre a védelmi és szabályozási kihívásokra, valamint a nagy erőművek felügyeletére ad alternatívát: az új szoftveres naperőmű-szabályozási megoldásával kombinálja az alállomási adatgyűjtést a korszerű alállomási protokollokkal.

Ez az intelligens, automatizált rendszer így elsősorban szabályozással kezeli a visszwatt védelmi kihívásokat, akár több száz inverterre hatva. Egyúttal a kommunikációs hálózat visszwatt védelmi beavatkozó eszközeként is szolgál. A megoldás komplex felügyeletet ad terepi szinten az erőművi részek energiaelosztási eszközeiből és az invertereiben rendelkezésre álló információk összegyűjtésével. Emellett továbbítja a szükséges adatokat a terepi szintről a felhőalapú aggregátori monitoringrendszerek felé, ezzel lehetővé téve a távoli erőművi és energiaelosztási felügyelet kialakítását, akár több erőmű esetében is.

A rendszer megoldást jelenthet olyan telephelyek számára, amelyek többféle megújulóenergia-termelő eszközt szeretnének kombinálni (pl. szélerőműintegrációval), de képes akár a naperőműves inverterek és a szélkerekek mellett az energiatárolók menedzselésére is.

Ilyen, önfogyasztást csökkentő szabályozásra nagy méretű ipari környezetben korábban még nem volt példa Magyarországon.

Hazánkban elsőként

Az autóipar számára hátsó és oldalsó autóüvegeket gyártó AGC Glass Hungary Kft. környei telephelyén, egy 5 hektáros területen, közel 9 ezer napelempanelt magában foglaló naperőművénél alkalmazták először ezt a komplex szabályozási megoldást. A 4,002 MWp DC teljesítményre képes és 4,8 GWh éves energiatermelést nyújtó beruházás nagyjából 1900 háztartás éves energiafogyasztását tudná fedezni. A naperőmű tervezését, kivitelezését és üzemeltetését az E.ON Energiatermelő Kft. végezte, amely a megoldás kidolgozásához már a tervezési fázisban partnernek választotta a Siemens Zrt.-t.

A napenergia befogadásáért, illetve egyenáramból váltóárammá alakításáért felelős, 34 darab 100 kVA-as invertert a Siemens a megújuló energiaforrások integrálására és intelligens automatizálására kifejlesztett SICAM Photovoltaic Plant Control alkalmazása felügyeli és szabályozza. A szoftver a pillanatnyi szabályozás mellett erőművi felügyeleti funkciókat is ellát, így például a hőmérsékletet, szélsebességet, páratartalmat és fénybesugárzást mérő szenzorok segítségével monitorozza a villamosenergia-termelést.

A 2023-as év végén átadott rendszer az összegyűjtött adatokat az E.ON által üzemeltetett felhőinfrastruktúrába továbbítja, amelyen keresztül távolról is irányítható a napelempark termelése, prognosztizálható és menetrendezhető az előállítani tervezett áram mennyisége. Mivel a napelemes rendszer külső gyártótól származó komponenseit is integrálták Siemens szabályozási, adatgyűjtő és felügyeleti rendszerébe, az erőmű egésze egy egységként kezelhető.

Úton a mikrogrid hálózatok felé

A beruházás a hazai mikrogrid hálózatok telepítéséhez is mintaként szolgálhat.

A mikrohálózatok a közcélú áramhálózattól részben független, intelligens, helyi energiaelosztó rendszerként egységbe fogják a hozzájuk csatlakozó villamosenergia-termelő, -fogyasztó, illetve -tároló berendezéseket. IoT-kompatibilis, kis- és középfeszültségű eszközök valós idejű adatait továbbítva képesek kommunikálni akár a felhőalapú rendszerekkel is, amelyek így a mesterséges intelligenciát is használva optimalizálják, illetve automatikusan szabályozzák az energiagazdálkodást, folyamatosan reagálva az aktuális változásokra.

Ilyen mikrogrid hálózat alkalmazásával vált például még fenntarthatóbbá a Siemens bécsi és müncheni központja is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Különleges naperőmű kezdte el működését Környén appeared first on Műszaki Magazin.

Fenntarthatósági törekvései részeként folytatja az energiafelhasználás csökkentése érdekében is tett vállalásai teljesítését a BorsodChem. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának legfrissebb adatai szerint 2023-ban már 40 százalék fölötti volt a saját előállítású villamosenergia aránya, így az előző évhez képest sikerült megduplázni ezt az értéket. Ez a bővülés elősegíti a megtakarítási törekvéseiket is, éves szinten így már 22 ezer háztartás villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiséget spórolnak meg. A további energiaoptimalizálás érdekében az alapítása 75. évfordulóját ünneplő vállalat egyik kiemelt projektje, hogy a napenergia-hasznosítást jelentősen növelje a telephelyén.

Az elmúlt években az élet minden területén kulcsfontosságúvá vált az energiamegtakarítás és -hatékonyág.  A hétköznapi használati tárgyainkban, például a ruházati, háztartási, bútor- és autóipari termékekben is megtalálható műanyag-alapanyagok, vagy éppen a papírgyártás és víztisztítás terén használt szervetlen vegyianyagok gyártásában élen járó BorsodChem energiafelhasználásban nemcsak a jogszabályokban foglalt előírásoknak felelt meg, hanem saját vállalásokat is tett, amelyeket végül túlteljesített.

Fókuszban az energiahatékonyság és energiamegtakarítás

A vállalat jelentős földgáz- és villamosenergia-felhasználóként már eddig is kiemelt figyelmet fordított az energiahatékonyságra. A viszonyítás miatt érdemes megemlíteni, hogy az energiaigényük óránként körülbelül 220 MW (megawatt), ami közel 2,2 millió darab 100 wattos hagyományos izzó fogyasztásának felel meg. Az elmúlt időszakban számos, az energiacsökkentést támogató technológiai fejlesztést, valamint berendezéscserét hajtottak végre. A 2022-2024 közötti időszakra pedig saját vállalásként 150 ezer MWh energia megtakarítását irányozták elő, ami éves szinten mintegy 20 ezer háztartás villamosenergia-felhasználásával egyenértékű. A kitűzött célt végül sikerült túlteljesíteni, hiszen éves szinten összesen 22 ezer, vagyis még további 2000 háztartás villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiséget tudnak jelenleg megtakarítani.

De mégis hogyan lehetséges ez?

„Egyik jelmondatunk, hogy minden nap egy fenntartható vegyiparért dolgozunk. Számtalan apró összetevője van annak, hogy egy ekkora vállalást sikerre vigyünk, sőt ilyen komoly mértékben túl is teljesítsünk. Komoly szerepe van ebben a vállalat növekvő saját energia-termelésének, az energiafelhasználás optimalizálásának – a körkörös energiahasznosításnak. A legfontosabb azonban talán az energiatudatos gondolkodásmód, hogy folyamatosan keressük az energiamegtakarítás lehetőségeit a folyamataink újragondolásával, és sok esetben apróbb beruházásoknak köszönhetően is azok optimalizálásával. Az energia gyakran a részletekben rejlik”

– nyilatkozta a témában Kruppa László, a BorsodChem Zrt. vezérigazgatója.

Évről évre ütemesen növekvő saját energiatermelés

A BorsodChem részben vásárolja, részben maga termeli meg a szükséges villamosenergiát. Ez utóbbi esetében pedig az elmúlt években ugyancsak komoly előrelépés történt: 2022-ben a fogyasztásnak még csak 20 százalékát biztosították saját termelésből, de tavaly megduplázták ezt, így az arány már meghaladja a 40 százalékot is. Ez elsősorban az új kombinált hő- és villamosenergia-termelő erőműnek köszönhető, ami kiemelkedő, közel 90 százalékos hatékonysággal működik. Az új villamosenergia- és gőztermelő egység segítségével a hálózattól való függőség mérséklődött, az energiabiztonság növekedett.

„A saját energiatermelésünk arányának növelése folyamatos, többek között az új hőszivattyús egységünk telepítésével, amelynek köszönhetően a széndioxid kibocsátásunk viszont mintegy 6500 tonnával csökken. Emellett a napelemeink számát tovább bővítjük: idén az eddigi napelemek mennyiségét több mint duplájára növeljük, és további bővítésekkel tesszük még fenntarthatóbbá és zöldebbé a működésünket. Ezzel jelentősen emelkedik a zöld, környezetbarát energia részaránya a Társaság energiaellátási portfóliójában”

– emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve azt is, hogy a napelemes és hőszivattyús beruházásoknak köszönhetően a vállalat széndioxid kibocsátása jelentős mértékben, évente összesen mintegy 12 ezer tonnával csökken.

Az „energia a részletekben rejlik”: körkörösség és energiatudatosság minden szinten

A BorsodChem energiafelhasználás-csökkentésének kulcsa, hogy folyamatosan keresik a hatékonyabb működés, illetve az energiamegtakarítás lehetőségeit, és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően évente sok ezer Gigajoule megtakarítására kerül sor. Ilyen például, amikor nyomáscsökkentéssel mérséklik különböző anyagok forráspontját, vagy egyes technológiai anyagok szinergiáját használják ki, azaz egyes hűtendő anyagokkal fűtenek melegítendő közegeket. Más esetben gépek cseréjével, modernizációjával érnek el javulást, az elmúlt években például kompresszoros hűtőgépeket cseréltek hulladékhővel üzemeltethető abszorpciós hűtőberendezésekre. Számtalan folyamatnál körültekintően szabályozzák a hőmérsékletet, vagy kiegészítő szigeteléssel látnak el egy-egy berendezést.

„Az energiahatékonyság-növekedést célzó folyamataink azért eredményesek, mert a gyártás-, és technológiai optimalizálás minden tevékenységi területünkön jelen van és a gazdasági körkörösség jelentős energiamegtakarítást eredményez. Az épületek fűtésére és a technológiai vizek előmelegítésére a termékeink gyártása során keletkező forróvizeket használjuk fel. Ennek köszönhetően közel 7 ezer háztartás átlagos éves földgázigényével egyenértékű energiát takarítunk meg. A körkörösség jegyében természetesen egyéb módjait is keressük a hatékonyabb energiafelhasználásnak: a fentebb említett „hőszivattyú fejlesztési projekt” keretében hulladékhőkből a termeléshez szükséges gőzt állítunk elő, ezzel mintegy 5300 háztartás átlagos éves földgázfogyasztását tudjuk megtakarítani”

– folytatta a vezérigazgató.

A körkörösség megközelítése egyébként tágabb aspektusban a BorsodChem kapuin kívül is pozitív hatással jár. Minden dolgozót elér az energiatudatosságot érintő vállalati megközelítés – hazaviszik ezt a hozzáállást és otthon is ezzel a szemlélettel gondolkodnak. Emellett a vállalat külön díjazza azokat a munkavállalókat, akik megtakarítási ötletekkel állnak elő. Sőt, ha sikeresen megvalósul az ötlet, akkor a magtakarítás eredményéből részesülnek is, így ez a komoly motiváló erő is érdekeltté teszi a munkavállalókat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új napelempark a BorsodChemnél appeared first on Műszaki Magazin.

A hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént, ezzel nem csak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépést tesz az ország energiafüggetlensége felé is.

A Bükkábrányi Energiapark, amely hazánk egyik legnagyobb napelemparkja, 65 ezer polikristályos napelem segítségével több mint 22 MWp csúcsteljesítményre képes. A 32 hektáros területen elhelyezkedő park a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivációjával új életre kelt, és aktívan hozzájárul a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez.

Az új zöldhidrogén üzem egy komplex elektrolizáló rendszer segítségével a napelempark által termelt villamosenergiát hidrogénné alakítja. Az üzem beindítását egy sikeres tesztelési fázis előzte meg, amelynek eredményei alapján most megkezdődhet a próbaüzem. Az esemény jelentőségét növeli, hogy ez az első ilyen típusú fejlesztés Magyarországon, és szorosan illeszkedik az ország 2021-ben meghirdetett nemzeti hidrogénstratégiájához.

„A kormány a háborús időkben is kitart eddigi politikája mellett, támogatja a gazdaság fejlődését, a munkahelyteremtést és a családokat. Ehhez igazodva olyan energiapolitikát folytatunk, amely a magyar emberek és a hazai vállalkozások érdekeit támogatja, megteremti a feltételeket a további fejlődéshez. A bükkábrányi zöldhidrogén fejlesztés egybeesik a kormány azon energiapolitikai szándékaival, hogy a rekordmértékben növekedő megújuló energiaforrások kapacitásának termelését kiegyenlítő és szabályozó létesítmények jöjjenek létre”

– mondta el Lantos Csaba energiaügyi miniszter az átadáson.

Az ünnepélyes átadón részt vettek a projekt tulajdonosai, képviselői, vagyis a STATUS Energy Magántőkealap, amely a Mészáros Csoport tagja, valamint az MS Energy Holding Zrt., amelynek az Opus Global Nyrt. leányvállalata. Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa az eseményen kiemelte,

„a jelenlegi gazdasági környezetben egyre növekvő kihívást jelent az energiaszükséglet kielégítése, ezért elengedhetetlen, hogy alternatív, fenntartható energiaforrások felé forduljunk. A zöldhidrogén projekt mellett további high-tech kísérleti fejlesztések is zajlanak a csoporton belül az energia termelése, tárolása és hatékony, környezetkímélő felhasználása terén. Mindez segít minket versenyképességünk növelése mellett érdekeltségeink fenntartható növekedési pályán tartásában.”

Tállai András, a térség országgyűlési képviselője beszédében elmondta,

„a mezőkövesdi járás települései máig magukon viselik a borsodi ipari örökség nehézségeit. Azonban az újító szándék minden községnél tettenérhető, a helyi adottságok kreatív kihasználásával nyílnak új lehetőségek. Ennek egyik kiváló példája a rekultivációval új életre keltett bükkábrányi meddőhányók, és az itt megtelepülő energetikai fejlesztések.”

Szalai Szabolcs, Bükkábrány polgármestere az átadón hangsúlyozta,

„a bükkábrányi bányaművelési tevékenység alól kivont bányaterületeket újrahasznosítják, ami hatalmas lehetőség a településünk számára a megújuló energiatermelésben való részvételre. Magyarország energiaellátásban betöltött jelentős szerepünket szeretnénk hosszútávon megőrizni, az innovációknak teret biztosítani, ehhez kiváló kiindulópont a mostani fejlesztés.”

A zöldhidrogén üzem létrehozásával a Bükkábrányi Energiapark és a Szegedi Tudományegyetem egy közös kísérleti projekt keretében a „power2gas” technológia ipari léptékű tesztelését valósítják meg. A többek közt uniós támogatással megvalósuló fejlesztés célja a napelempark által termelt felesleges energia hatékony felhasználása hidrogén előállítására, amelyet később különböző ipari és közlekedési célokra is fel lehet használni.

A termelési folyamat során az elektrolizáló a napelempark által termelt áramot felhasználva hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént nyomásfokozás után palackokban tárolják, míg az oxigén a légkörbe kerül. Az előállított zöldhidrogén magas minősége lehetővé teszi annak gyógyászati és tudományos célú felhasználását is, de akár üzemanyagcellákban és földgázhoz keverve az energiatermelésben is alkalmazható. Bakos Imre, a Bükkábrányi Energiapark projektvezetője elmondta:

„a közös konzorciumi projekt nem csak az alkalmazott termelési eljárás miatt egyedi, hanem azért is, mert a bükkábrányi 1 megawattos elektrolizáló kicsinyített modellje kerül a szegedi Science Parkba, ahol modellezhetők és fejleszthetők azok az algoritmusok, amelyek a napsütés ereje, az áram értékesíthetősége és a hálózati igények függvényében szabályozzák a hidrogéntermelést.”

Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájának célja, hogy ösztönözze a hidrogéngazdaság kiépítését és erősítse hazánk szerepét az európai hidrogéniparon belül. A stratégia hosszú távon a megújuló forrásokból előállított „zöld” hidrogént helyezi a középpontba, de figyelembe veszi a nukleáris és egyéb karbonmentes villamos energián alapuló hidrogéntermelési lehetőségeket is.

A Bükkábrányi Energiapark zöldhidrogén üzemének megnyitása mérföldkő Magyarország hidrogénstratégiájának megvalósításában, és jelentős lépés a dekarbonizációs célok elérése felé. Az új üzem nemcsak az ország energiafüggetlenségét erősíti, hanem hozzájárulhat a tömegközlekedés és számos ipari felhasználás zöldítéséhez is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország első zöldhidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.

A Velencei-tó melletti Sukorón idén év végén zárul a 2020 decembere óta működő Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, Magyarország első államilag támogatott kajak-kenu akadémiájának fejlesztése. A háromszoros olimpiai bajnok és harmincegyszeres világbajnok kajakozó nem csupán névadója, hanem elnöke is a sportkomplexumnak, amit a magyar kajak-kenu sport kiemelkedő utánpótlás-műhelyének szánnak.

A 10 hektáron elterülő, összesen 24 ezer négyzetméter alapterületű akadémia két épületből és számos, hivatalos sportrendezvények megtartására is alkalmas szabadtéri sportpályából áll. A Főépületében többek között helyet kapnak a különböző funkcionális egységek, például egy tanmedence, úszómedence, tornacsarnok, egy 66 szobás kollégium, étterem, irodák, illetve egy 400 fős konferenciaterem is. A Hajótároló épület pedig mintegy 4500 négyzetméteren fedett tesztpályaként és mérési központként, valamint a kajak-kenu, illetve az evezős hajók tárolóhelyiségeként szolgál.

A sportkomplexum kiegyensúlyozott és biztos energiaellátáshoz a kisfeszültségű energiaelosztási rendszer készülékeit és elemeit a Siemens Zrt. szállította; ezeket a VK Elektrocom Kft. szerelte készre, és a WHB Elektro Kft. telepítette villamos kivitelezőként. Így az alaplétesítményben és a hajótároló épületben több mint száz Siemens Sivacon és Alpha elosztóberendezés teljesít szolgálatot, azaz gondoskodik arról, hogy áramot kapjanak az épületben működő berendezések.

A Siemens Zrt. számára nem ismeretlen a sportlétesítmények világa: közép- és kisfeszültségű energiaelosztási megoldásait több jelentős komplexumban használják országszerte. Ezek közé tartozik például a tavaly debütált, alapüzemmódban is 15 ezer férőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ, valamint a szegedi kézilabdacsapatoknak otthont adó Pick Aréna is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb sportkomplexumba kerül a legmodernebb energiaelosztás appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiatárolás tehát nemcsak a kihagyásos üzemelés kiegyenlítését szolgálja, hanem megoldja még a csúcsidőben történő hálózati terhelés problémáit is, további más előnyökkel együtt.

A különféle akkumulátorok méretben és költséghatékonyságban távol állnak az erőművi követelményektől. Új technológiák, mint az üzemanyag-cellás megoldások, vagy az áramlási akkumulátorok évekre vannak a közüzemi szintű nagyságrendi követelményektől.

Jelenleg valójában csupán két erőművi szintű lehetőségünk van az energia tárolására: szivattyús-, és sűrített levegős energiatároló (Compressed Air Energy Storage -CAES) . A szivattyúzott víz nagyon helyspecifikus, létesítése nem költséghatékony és létezése környezetterhelő. Nagyon kevés új szivattyús erőmű került forgalomba az elmúlt évtizedekben.

A sűrített levegős energiatároló telepek teljesítményüket és üzemi paramétereiket tekintve igen hasonlatosak a szivattyús tározáshoz. Ennek megfelelően alkalmazási célterületeiket tekintve is nagyon hasonlóak. Magyarország domborzati viszonyait, valamint a befektetés hatásosságát  tekintve elképzelhető̋ jelentős potenciál, de a beruházást  meg kell előznie egy sokoldalú felfedezési-feltárási folyamatnak.

A CAES telepeknél az adott esetben fel nem használt nagy mennyiségű villamos energiával kompresszorokat hajtanak meg, amelyek  természetes vagy mesterséges tárolóüregekben lévő levegő nyomását növelik. A betárolt energia visszahívásakor a nagynyomású levegőt turbinákon átengedve nyerhetjük vissza a villamos energiát. Természetes üregek lehetnek elhagyott só́- vagy egyéb bányák, megfelelő̋ sziklaformázatok, légmentes zárással.

Egy CAES egység névleges teljesítménye 100 megawatt-tól kezdődően akár néhány gigawatt is lehet, ahol a kompresszorok és a turbinák teljesítménye nem függenek egymástól, így igény szerint kialakítható. Az energiaszabályozás piacán való részvételhez 15 percen belüli indítást kell elérni, amire mindkét fent említett típus képes.

A sűrített levegő tárolási módszerei:

a.) Kimerült sóbányák.

Régebben a föld alatti sólerakódási üreget használtak, amelyet észszerűen légmentessé lehet tenni. Az ilyen tároláshoz használt sókupolák, mint elhagyott sóbányák, nem elterjedtek, de legújabban a vízzel való sóeltávolítással nyert nagyméretű mesterséges barlangok kiképzése folyamatban van az Egyesült Államokban. A mesterséges tárolók sokfélék lehetnek a felszín felett és alatt. Jelenleg két sókupolás sűrített levegős energiatároló rendszer működik – az egyik Németországban, a másik Alabamában az alábbiakban ismertetve.

b.) Kimerült szénhidrogénlelőhelyek

Az alábbi ábra ennek a megoldásnak a működési elvét mutatja, ahol az alacsony terhelési időszakú hálózatról vett elektromos energiával a kompresszor motorját tápláljuk, amely levegőt, vagy széndioxidot présel a már kimerült földgáz-, vagy kőolajlelőhelybe. Az itt tárolt nagy nyomású gáz később felhasználható a generátort hajtó turbina működtetésére, amely villamos energiát táplál vissza a hálózatba.

Az így tárolt energia nem jár környezetterheléssel, valamint újrahasznosítja a már kimerült, de még mindig nyomásálló, gyakran igen nagyméretű szénhidrogén lelőhelyeket, amelyek akár nemzetgazdasági szempontból is jelentősek lehetnek.

c.) Szint feletti, vagy alatti tartályok.

d.) Mélyvízi tömlők.

e.) Mélyfekvésű mesterséges barlangok, mint a Willow Rock sűrített levegős energiatároló. A kanadai-torontói székhelyű Hydrostor új módszert fejlesztett ki nagy mennyiségű sűrített levegő tárolására. A cég több ezer méter mély aknákat fúr, majd a föld alá küldött berendezésekkel nagy üregek kiképzése történik, amelyek sűrített levegő tárolására lesznek alkalmasak. A Hydrostor bejelentett egy 25 éves projektet a Central Coast Community Energy (3CE)-vel, hogy egy 200 megawattos, 1600 megawattórás föld alatti sűrített levegős tárolót építsenek. A kaliforniai Kern megyei létesítmény 2028-ban készül el Willow Rock Energy Storage Center  néven. Ez mindössze 100 hektár területet igényel és várható élettartama több, mint 50 év. A bányászok által kialakított barlang 200 méter hosszú és szélességű, valamint 100 méter magas lesz.

Jelenlegi és tervezett létesítmények

2012-ben csak két CAES üzem működött a világon; most már azonban több erőmű is tervezési szakaszban van.

A Huntorf erőmű volt a világ első sűrített levegős tárolós erőműve. Kereskedelmi működését 1978 decemberében kezdte meg. Ma a németországi brémai E.ON Kraftwerke a 290 megawatt CAES erőmű tulajdonosa a németországi Huntorfban. Az ABB volt az üzem fővállalkozója.

Az erőmű fő célja, hogy csökkentse a csúcsidei gondokat, adjon forgó, azonnali energiaforrást és biztosítson VAR, azaz meddő teljesítményforrást.

A sűrített levegőt két sóbarlangban tárolják 640 és 793 méter között a felszín alatt, melyek össztérfogata 323500 köbméter. A barlangok maximális átmérője 61 méter, magassága pedig 152 méter. A barlang légnyomása 43 és 70 bar között van. A kompresszor 5296 köbméter/perc légáramlási sebességével az üzem 12 órát igényel a teljes újra töltéshez. Teljes üzemben a turbina 20391 köbméter/perc levegőt igényel a barlangokból akár 4 órán keresztül. Ezt követően az erőmű, exponenciálisan csökkenő teljesítményszinten nyújt még energiát több mint 10 órán keresztül.

Az 110 MW-os McIntosh erőmű, amely a Power South Electric Cooperative tulajdonában van, a második CAES erőmű a világon, és az első az Egyesült Államokban. A Dresser-Rand tervezte és építette meg a teljes turbó-gépegységet. A teljes üzem (turbógép, épület és földalatti barlang) kevesebb, mint három év alatt épült meg 51 millió dolláros költséggel, és 1991. június 1-én fejezték be. A levegőt három szakaszban sűrítik össze; mindegyiket egy hűtőegység követ. A sűrített levegőt egy sóbarlangban tárolják 547 és 762 méter mélységben… Teljes térfogata 538091 köbméter, így teljes teljesítmény mellett 26 óra energiatermelési idő 7562 köbméter/perc légszükséglettel. A barlang légnyomása normál működés közben 45 és 75 bar között mozog, turbó-expander sorozat alkalmazásával.

A McIntosh és a Huntorf üzemeknél hagyományos egytengelyes konfigurációt használtak. A kompresszorok, a motor/generátor és a tágítók ugyanazon a tengelyen vannak, tengelykapcsolókkal elválasztva. Ez az alacsony beruházási koncepció csak egyetlen motort/generátort igényel, amely támogatja mind a kompressziós, mind az energiatermelési ciklust. A bővítők segítségével indítható a kompresszorsor. A McIntosh üzemben használt fejlett rekuperátor a hőveszteség csökkentésének szükséges eleme.

A First Energy cég Ohioban egy 2700 megawattos CAES erőművet tervez. Ez a korábban Norton CAES erőműként ismert erőmű, a világ legnagyobbja lesz, amint teljesen elkészül. Az első 268 megawattos blokk várhatóan még ebben az évtizedben kezd üzemelni, amely az ohiói Nortonban, egy kimerült mészkőbányán található. A sűrített levegőt 688 méter mélységben tárolják a felszín alatt, amelynek teljes térfogata 10 millió köbméter. A barlang légnyomása 57 és 114 bar között váltakozik majd működés közben.

A houstoni székhelyű Ridge Energy Storage 540 megawattos  CAES-erőművet tervezett a texasi Matagordában, de jelenleg az erőmű építése szünetel. Az üzem a McIntosh erőműben alkalmazott Dresser-Rand elgondolás továbbfejlesztett változatán alapul. A tervezés négy független 135 megawatt teljesítményű erőátviteli egységet igényel, amelyek mindegyike 14 perc alatt érheti el a teljes teljesítményt.

 A CAES megoldás előnyei

1. A termelési létesítmények használatának növelése csúcsidőn kívül (azaz a tároló üzem töltési ciklusa alatt).
2. Felfutási, köztes és csúcsteljesítmény biztosítása a nap folyamán.
3. Tárolja az éjszakai szélenergiát a magasabb árú nappali szállításhoz, mint egy alapterhelésű erőmű.
4. VAR-támogatás biztosítása (pl. a CAES-erőmű szinkron kondenzátor üzemmódban történő meddőteljesítmény ellátásával). A CAES üzem a nap 24 órájában üzemeltethető szinkron kondenzátor üzemmódban, mivel nem igényel levegőt a tárolótartályból.
5. Csúcson kívüli több-piacos értékesítés biztosítása.
6. Gyorsan csökkenő kereslet idején nyelje el a felesleges termelőkapacitást a kompresszorával. Ez az alkalmazás különösen akkor hasznos, ha nukleáris, vízi vagy fosszilis báziskapacitás nagyon alacsony áron elérhető csúcsidőn kívüli időszakban.
7. A CAES erőmű az egyetlen olyan technológia, amely viszonylag alacsony költségek mellett képes jelentős (sok ezer megawatt-órás) energiatárolást biztosítani. Az üzem gyakorlatilag korlátlan rugalmassággal rendelkezik a jelentős terheléskezelés biztosítására közmű-, vagy regionális szinten.
8. A CAES üzemek ’fekete indításra’ képesek. Mind a Huntorf, mind a McIntosh üzem rendelkezik ’black start’ képességgel, amely időnként szükséges. A fekete indítás az erőmű nagy kiesés utáni képessége az energiarendszer egyes részeinek  újraindítására, a rendszer üzemállapotának teljes felépülésére. Ez azt jelenti, hogy a különálló erőműveket egyenként indítják be és fokozatosan újra összekapcsolják egymással, hogy ismét egy együttműködő rendszert alkossanak.
9. A CAES üzemek gyors indítási idővel rendelkeznek. Ha egy CAES üzemet melegforgó-tartalékként üzemeltetnek, néhány percen belül elérheti a maximális kapacitást. A Huntorf és McIntosh üzemekben a hideg körülmények miatti vészindítási idő körülbelül 5 perc. Normál indítási idejük körülbelül 10-12 perc.
10. A CAES üzemek felfutási sebessége a maximális terhelés körülbelül 30%-a percenként.
11. A CAES-üzemek részterhelésen is kiválóak. Hőteljesítményük a maximális terhelés 20%-ánál a maximális terhelésnél jelentkező névleges hőteljesítmény 80%-a. Ez nagyon jó és egyedülálló, mivel az összes többi olaj-, gáz- és szénerőmű 20%-os terhelés mellett rossz hatásfokú, így részterheléssel, normál üzemre gazdaságtalan. A CAES üzemek ezen jellemzője nagyon hasznossá (és hatékonnyá) teszi őket a felfutási, részterhelési és szabályozási feladatokhoz.

Hátrányok

1. A földalatti geológiát valószínűleg kockázatos problémaként érzékelik a közművek, annak ellenére, hogy az olaj- és gáztársaságok több mint 80 éve tárolnak szénhidrogén alapú üzemanyagokat hasonló földalatti tározókban,
2. A helyszín kiválasztása némileg korlátozott, mivel bizonyos geológiai képződmények jelenléte szükséges, és
3. A tágulási folyamatban a kiegészítő fűtés követelménye, amit azonban a geotermikus és passzív napenergiás megoldások minimalizálnak.

 Összefoglaló

1. A CAES üzemek a becsült költségek és ütemterv között építhetők,
2. Az üzemek megerősítették az elvárt nagy hatékonyságot, megbízhatóságot, rendelkezésre állást,
3. Az üzemek versenyképes gazdasággal rendelkeznek,
4. A földalatti tárolóbarlangok jól bevált módszerekkel kialakíthatók,
5. CAES üzemek a kereskedelemben kapható, az elmúlt 50 évben kifejlesztett berendezésekkel építhetők, és
6. A sűrített levegős energiatároló rendszerek kiválóan alkalmasak az olyan időszakos energiaforrások társítására, mint a szél és a nap. Ezenkívül kiegészítik a nagy alapterhelésű atomerőműveket, és hatékony módszert kínálnak hatalmas mennyiségű energia tárolására későbbi fogyasztás céljából.

Szerző: Lestár Ferenc, villamosmérnök

Források:

Lee Layton, PE: Compressed Air Energy Storage

Gál Marcell: Tanulmány

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiatárolás sűrített levegővel appeared first on Műszaki Magazin.

Budapest egyik legnagyobb lakóingatlan- és irodaház-fejlesztése zajlik a Városliget közvetlen szomszédságában. A Dürer Park projekt keretében a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sor melletti 3,7 hektáros terület újul meg teljesen. A leromlott állapotú ingatlanok helyét két iroda- és három lakóépület fogja átvenni. A Dürer Befektetési Kft., mint beruházó, a Property Market Kft-vel, a Market Építő Zrt. ingatlanfejlesztésre szakosodott leányvállalatával együttműködésben, első ütemben közel 41 ezer négyzetméternyi nettó irodaterületet, második ütemben pedig összesen 207 újgenerációs lakást alakít ki, mintegy 11 ezer négyzetméter házak közötti zöldterülettel. Az 19. század végén átadott, régi épületek egyes részeit, a munkálatok során megőrzik, amely így felújítva szerves részét fogja képzeni a korszerű, vegyes funkciójú komplexumnak.

Az irodaházak megfelelő energiahatékonyságú, modern villamosenergia-ellátásához a Siemens Zrt. biztosította a kisfeszültségű elosztóberendezés-rendszereket, amelyeket a berendezésgyártó partnerei szereltek készre.

A két ütemből álló villamos kivitelezés során a Siemens szállította a kapcsolástechnikai készülékeket és a szerkezeti elemeket az összesen több mint 90 elosztóberendezéshez az irodaház és a közösségi területek (pl. kiszolgáló helyiségek, liftek, lépcsőházak) energiaelosztásához. További több mint 60 alelosztó-berendezéshez rendelt Siemens-elemek pedig a már a bérlői igények szerint kialakított helyiségek energiaelosztását biztosítják majd.

A Siemens széleskörű megoldási nem csupán a most épülő, zuglói irodaparkban, hanem például a 2022 decemberében átadott, Budapest legmagasabb irodaházának számító MOL Campus épületében is megtalálhatóak. A komplexum teljes közép- és kisfeszültségű energiaelosztási rendszerét Siemens-eszközök biztosítják, szintén Siemens-technológia mellett döntöttek a tűzvédelmi- és riasztórendszerek kiválasztásánál, emellett pedig az energiahatékonyságot és a kényelmet biztosító helyiségautomatizálásról, illetve a hűtés- és fűtéstechnikáról is Siemens-megoldások gondoskodnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Dürer Park új irodáihoz a Siemens biztosítja az energiaelosztást appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat legújabb fejlesztése, a Battery Energy Storage System (BESS) tervezése és megvalósítása során kiemelt szempont volt, hogy egy rugalmas és skálázható architektúra részeként lehessen hasznosítani. A BESS alkalmas arra, hogy a Schneider Electric vezérlési, optimalizálási, energiaelosztási alkalmazásaira épülő, teljesen integrált, mikrohálózati megoldás alapja legyen.

Az éghajlati válság és a geopolitikai feszültségek miatt ma már nem tekinthetjük garantáltnak az energiabiztonságot. A vállalkozások és intézmények jelentősen növelhetik ellenállóképességüket az energiapiaci hatásokkal szemben a különböző helyszíni energiaforrások gyors, hatékony és biztonságos elérésének és tárolásának biztosításával. A mikrohálózati rendszer szerves részeként a BESS különböző forrásokból gyűjt energiát, amit újratölthető akkumulátorokban tárol későbbi felhasználás céljából. Ez a megoldás számos, az energiafelhasználással kapcsolatos kihívásra kínál választ, többek között lehetővé teszi a csúcsidőszaki energiafelhasználás csökkentését és ezáltal a költségek mérséklését, a megújuló energiaforrásokból származó áram hatékony hasznosítását, az elektromos áram dekarbonizációját.

„A megbízható energiaellátást ma már nem vehetjük biztosra. A Schneider Electric több mint két évtizedes szakértelemmel rendelkezik az energiaátalakítás és az akkumulátorok területén, így a tárolási megoldások kulcsfontosságúak a termékportfóliónkban. A gondos tervezést és tesztelést követően piacra kerülő BESS-el egy olyan technológiát teszünk elérhetővé, amely többféle felhasználási esetet tesz lehetővé a rugalmasság, a fenntarthatóság és az energiaköltség-megtakarítás érdekében. Ezáltal nagyobb keresletoldali rugalmasságot biztosítunk a mikrohálózatok számára, mivel lehetővé tesszük szakértő partnereinknek, hogy biztonságos és kompatibilis rendszert kínáljanak ügyfeleiknek” – mondta el Bala Vinayagam, a Schneider Electric „Microgrids” részlegért felelős alelnöke.

Az akkumulátormodulokból és -tartókból, akkumulátor-kezelő rendszerből, transzformátoregységből és vezérlőegységből álló BESS-t úgy tesztelték és validálták, hogy a Schneider Electric mikrohálózati rendszereinek szerves részeként működjön. A megoldás tartalmazza az EcoStruxure Microgrid Operation és az EcoStruxure Microgrid Advisor szoftvereket. A Battery Energy Storage System magyarországi bevezetésével kapcsolatban később hoz döntést a Schneider Electric.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szintet léphet a mikrohálózatok fejlesztése, megérkezett BESS appeared first on Műszaki Magazin.

Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.

A digitalizációval az épületgépészeti, ipari szervíztevékenység is gyökeresen átalakul. A legmodernebb megoldások már a hibamegelőzésre koncentrálnak, folyamatos méréssel, érzékelőkkel, egy-egy épület vagy gyártósor digitális másolatának segítségével valós időben követik a folyamatokat, ehhez előfizetéses keretrendszert kínálva. Ilyen módon pedig lehetséges az is, hogy már a hiba bekövetkezése előtt azonosítsák a rendellenességeket, elvégezzék a szükséges karbantartásokat, de csak ott végezzenek beavatkozást, ahol ez valóban indokolt.

A Schneider Electric helyszíni szolgáltatások széles körét kínálja a szolgáltatási portfólióján belül, ennek részeként a társaság szakemberei tanácsadást nyújtanak új megoldások bevezetéséhez, valamint segítséget a szervizelésben, karbantartásban, így támogatva a költség- és energiahatékonyabb működést.

Az így átalakuló szervíztevékenység az egyik oka, hogy a Schneider Electric szolgáltatási üzletága az elmúlt időszakban jelentős növekedésnek indult. Ez a növekedés indokolta, hogy egy teljesen új szervezeti egységet hozzanak létre, amely egységes folyamatokkal tudja segíteni a cég ezen tevékenységét egész Európában. A most létrejövő budapesti központban dolgozó munkatársak kezdetben ajánlatkészítéssel, a rendelések koordinációjával, valamint virtuális értékesítési feladatokkal, adatelemzéssel és ügyfélgondozással foglalkoznak majd, később további kompetenciák kiépítése is várható. A társaságnál úgy látják, hogy a fenntartható fejlődést és a további növekedést egy központi egység létrehozásával még jobban tudják támogatni.

„Magyarország több szempontból is stratégiai szerepet foglal el a Schneider Electric életében és már eddig is több területen bizonyítottuk, hogy rendelkezünk azokkal a képességekkel, infrastruktúrával, amelyek alkalmassá tesznek minket akár egy európai központ működtetésére is. Mint például a régiós logisztikai központ Szigetszentmiklóson, vagy a budapesti, szintén régiós beszerzési, illetve fenntarthatósági központunk. További fontos szempont volt a kiválasztás során, hogy a nyelvi igényeket is megfelelően ki tudjuk szolgálni Magyarországon. Külön öröm, hogy az új európai központ vezetője magyar szakember lesz, Gendúr István, aki immár tíz éve erősíti a Schneider Electric csapatát”

– mondta el Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

„Idővel Európa teljes területén a magyar központból segítjük majd a helyszíni szolgáltatási tevékenységet. Magas hozzáadott értéket képviselő új munkahelyek jönnek létre az új központban, ahova már megkezdtük a munkatársak toborzását és kiválasztását. Jelenleg ajánlatkészítő mérnök, virtuális értékesítés, rendelésmenedzser, adatelemző, ügyfélkapcsolati és munkafolyamat-tervező munkakörökbe keresünk csapattagokat”

– tette hozzá Gendúr István, a budapesti Services Hub vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Az E.ON Hungária vállalatcsoport felelős a teljes Dunántúl, valamint Budapest és Pest vármegye nagy részében a villamosenergia-hálózat üzemeltetéséért, azaz több mint 5 millió lakos villamosenergia-ellátásáért. A hálózat működését komplex üzemirányítási szoftveren (SCADA-rendszer) keresztül ellenőrzik, illetve irányítják.

Az e megoldás korszerűsítésére kiírt, nyílt európai uniós közbeszerzésen, három éves folyamatot követően a Siemens Zrt. nyerte el az új SCADA-rendszer és a futtatásához szükséges hardveres infrastruktúra leszállítására, valamint egy 7 éves karbantartási szerződésre szóló megbízást.

A közel 2 évre tervezett, 2026 végéig tartó fejlesztési, telepítési és tesztelési folyamat során kiemelt szerepet kap, hogy a kritikus infrastruktúrának számító közcélú áramhálózat védelme megfeleljen a korszerű kiberbiztonsági megfontolásoknak, valamint az ehhez kapcsolódó európai uniós NIS2 irányelvnek.

Újdonság, hogy a szoftver a nagy-és középfeszültségű hálózat mellett a kisfeszültségű hálózatot is monitorozza majd, így képes lesz kezelni az áramhálózatok jelenlegi egyik legnagyobb kihívásának számító olyan új típusú fogyasztó-termelők (prosumerek) megjelenését is, mint a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k). Ellenőrizni tudja majd az áramszolgáltató, hogy az egy-egy végpontnak számító háztartások éppen termelnek – például a tetőre szerelt napelemek segítségével -, vagy fogyasztanak a hálózatról, valamint késés nélkül, valós idejű adatokat látnak majd a teljes rendszerről.

Az E.ON Hungária Csoport és a Siemens Zrt. ezen együttműködése nem egyedülálló. Az észak-dunántúli elektromos hálózatot megújító Danube InGrid projekt keretében például többek között 13 település villamos alállomását szerelik fel Siemens középfeszültségű elosztóberendezésekkel, a növekvő energiaigények kielégítése és a hálózat okosabbá tétele érdekében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több vármegye áramellátását irányító szoftver újul meg appeared first on Műszaki Magazin.

A TENER a világ első, tömegtermelésre kész akkumulátoros energiatároló rendszere, robusztus 6,25 MWh kapacitásával felgyorsítja az új energiatárolási technológiák széleskörű bevezetését, újabb lendületet adva az energiaátmenet megvalósításának.

Az akkumulátorok korlátozott élettartama még mindig az egyik fő hátráltató tényezője az elektromos közlekedés terjedésének. Kínában a teljesítményalapú energiatároló rendszerek várható élettartamát jellemzően 10 évben határozzák meg, azonban a tényleges élettartamuk átlagosan 3 évnél kevesebb. Az akkumulátoros energiatároló rendszerek tényleges élettartama szintén elmarad az elvárt 15 éves élettartamtól, ez átlagosan kevesebb mint 8 év.

CATL: cél az akkumulátorok élettartamának növelése

Ennek a problémának a megoldása érdekében fejlesztette ki a CATL hosszú élettartamú akkumulátor-technológiáját. A kínai vállalat legújabb, TENER nevű energiatároló rendszere öt évig is képes fenntartani kapacitását és teljesítményét degradáció nélkül, ezzel jelentős előrelépést téve az akkumulátorok élettartalmának meghosszabbításában.

A TENER kapacitása eléri a 6,25 MWh-t annak köszönhetően, hogy a konténeres akkumulátoros energiatároló rendszer 30%-kal növeli az egységnyi területre jutó energiasűrűséget, miközben a korábbi CATL termékekhez képest 20%-kal kevesebb környezeti terheléssel jár az üzemeltetésük. A TENER hosszú élettartamú, nulla degradációt mutató akkumulátorokkal lett ellátva, amelyek révén a csúcstechnológiás termék 430 Wh/L energiasűrűséggel rendelkezik.

A maximális biztonságának elérése érdekében a CATL teljes körű minőségirányítási rendszert hozott létre, amely magában foglalja a technológiai fejlesztést, a próbatesztet, a működés figyelését és a biztonsági hibák elemzését. Az üzembe helyezése után a CATL folyamatosan figyeli annak működési állapotát többek között mesterséges intelligencia alapú kockázatfigyeléssel, és kiszámítja az energiatárolók meghibásodási arányát azok teljes életciklusára nézve. Ezzel nemcsak ellenőrzi a biztonsági célok megvalósulását, hanem egyben hozzájárul azok optimalizálásához is.

a TENER-rendszer akkumulátorcelláinak meghibásodási aránya az iparágban a legalacsonyabb a teljes életciklusra és a teljes működési láncra nézve. Ennek köszönhetően jelentősen csökkenhet az elektromos gépjárművek üzemeltetési költség, illetve javulhat a termék megtérülési rátája is a teljes életciklust tekintve.

Világelső vállalat az energiatároló rendszerek gyártása területén

Az energiatárolás a zöldenergiára való átállás kulcsfontosságú eleme. A CATL elkötelezett amellett, hogy világszínvonalú energiatárolási megoldásokat kínáljon szerte a világon.

A CATL legutóbbi, 2022-es pénzügyi eredményei szerint a vállalat éves bevétele először lépte át a 400 milliárd jüanos határt, elérve a 400,917 milliárd jüant, ami 22,01%-os növekedést jelentett a korábbi évhez képest. Ezzel egyidejűleg a nettó nyereség 44,121 milliárd jüan volt, ami 43,58%-os növekedést jelentett 2021-hez képest. A vállalat energiatároló akkumulátor-rendszerek értékesítéséből származó bevétele elérte az 59,9 milliárd jüant, ami 33,17%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és az összes bevétel 14,94%-át tette ki, melynek következtében ez a vállalat második legnagyobb bevételi forrása.

2023-ban a CATL energiatároló akkumulátoros rendszereinek értékesítése elérte a 69 GWh-t, ami 46,81%-os növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Ennek köszönhetően a vállalat három egymást követő évben szerezte meg a világpiaci előséget. A TENER energiatároló rendszer bevezetése várhatóan tovább erősíti a CATL pozícióját az energiatároló rendszerek nemzetközi piacán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jön a TENER: minden eddiginél hosszabb élettartamú energiatárolót dobott piacra a CATL appeared first on Műszaki Magazin.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO₂-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Áttörést ért el a Siemens appeared first on Műszaki Magazin.

Sokan azonban nem elég körültekintőek a napelemes rendszer kiválasztása során, és az elhamarkodott lépések költséges következményeket vonnak maguk után. A leggyakoribb hibák közé tartozik, amikor nem kap elég figyelmet a napelem mérete és teljesítménye, a tető fekvése és dőlésszöge, de az is, ha a napelemet nem szakszerűen szerelik be. A következőkben megvizsgáljuk, hogy miért olyan súlyosak ezek a problémák, és hogyan lehet őket orvosolni.

1. Mekkora napelemre van szükség?

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy egy napelemes rendszer hosszú távú befektetés, vagyis az ára csak évek múlva térül meg. Ez azonban csak akkor igaz, ha a telepítést egy mindenre kiterjedő kutatás és alapos tervezés előzi meg. Vásárlás előtt ismerkedjünk meg a napelemes rendszerek különböző típusaival, és kérjük szakember véleményét is. Ő segíteni fog megtalálni azt a napelemet, amely számunkra a legjobban megéri.

A napelemes rendszer akkor működik hatékonyan, ha megfelelő méretű. A túl kicsi rendszer nem képes annyi energiát termelni, amennyi kielégíti a háztartás igényeit. Ilyen esetben a központi hálózatról kell plusz energiát vételezni, ami a mai energiaárak mellett nem éppen mondható költséghatékonynak. A túl nagy rendszer sem előnyös, ugyanis kisebb energiaigények mellett nem tudnánk kihasználni a nagy teljesítményt, vagyis feleslegesen költöttünk rá többet.

Ezért a napelemes rendszer méretezését minden esetben szakemberrel végeztessük. Ha előrelátóan szeretnénk cselekedni, érdemes a szükségesnél egy kicsit (de nem sokkal) nagyobb teljesítménnyel és kapacitással bíró rendszert választani. Ez később hasznos lehet, ha esetleg bővítenénk az otthoni elektromos rendszerünket.

2. Figyeljünk a tető adottságaira

A második nagy hiba, amelyet a napelem kiválasztásakor el lehet követni, az az, ha nem ellenőrizzük a tetőt. Mielőtt kiválasztjuk a végleges napelemes rendszerünket, győződjünk meg arról, hogy a tető szerkezete elég erős-e, jó irányba van-e tájolva, és hogy megfelelő-e a dőlésszöge.

Valószínűleg senkit nem lep meg, hogy a napelemes rendszer kifejezetten nehéz. Egy 10-16 panelből álló rendszer akár 2-300 kg is lehet. Nagyjából ennyi panelre van szüksége egy átlagos 4 fős családnak. Nagyobb családoknál viszont 20-30 db panel is felkerülhet a tetőre, így ott még nagyobb súllyal kell számolni. De ez még nem minden. A paneleken kívül ott van még a tartószerkezet, ami szintén nem könnyű. Vagyis, a háztetőre hatalmas plusz teher kerül, amit csak akkor bír el, ha megfelelő a szerkezete.

Amennyiben nem szeretnénk, hogy beszakadjon a napelemes rendszer súlya alatt, feltétlenül ellenőriztessük még a telepítés előtt. Bizonyos esetekben, amikor a tető nem elég tartós, és megerősíteni sem lehet, a napelemeket a földre helyezik. Ez is egy lehetséges megoldás.

Miután meggyőződtünk arról, hogy a tető (és a ház) szerkezete elbírja a napelemes rendszert, vizsgáljuk meg a tető tájolását. A napelemek déli tájolású tetőn képesek a leghatékonyabb működésre. Ha a tető nem déli tájolású, elképzelhető, hogy több panel kell a szükséges energiamennyiség megtermeléséhez.

A tető dőlésszöge szintén befolyásoló tényező. Magyarországon a 40^o-os dőlésszög jelenti az optimális szöget. Ilyen beállítással termelnek a leghatékonyabban a napelemek. A dőlésszögön és a tájoláson túl azt is figyeljük meg, hogy mennyire árnyékos az adott terület, mivel az árnyék is csökkentheti a termelési hatékonyságot.

3. Fontos a szakszerű telepítés

Az utolsó nagy buktató, amikor az egyszeri ember magának szeretné telepíteni a napelemet, mindenféle segítség nélkül. És ezzel nem az a gond, hogy önálló próbál lenni. A fő probléma a szakértelem hiánya. Mert valljuk be őszintén, aki nem ebből él, nem ezt csinálja napi szinten, az közel sem ért hozzá annyira, mint amennyire szükséges volna.

A napelemes rendszer telepítését tehát minden esetben bízzuk egy telepítő cégre. Először érdemes több cégtől is ajánlatot kérni, és ezeket összehasonlítani. Tudakoljuk meg, hogy milyen szolgáltatásokat fedez a kiszabott ár, és tekintsük meg a vállalatok referenciáit. Szerencsére a legtöbb cég rendelkezik weboldallal, ahol ezeket kényelmesen ellenőrizhetjük.

Azért is megéri alkalmazni egy telepítő céget, mert ők úgy kezdik a munkát, hogy felmérik a terepet, és hasznos tanácsot adnak a megfelelő napelemes rendszer kiválasztásához. Ezután megszerzik a szükséges engedélyeket, és beszereznek minden alkatrészt és szerkezetet.

A cégek által végzett telepítésre általában garanciát is kapunk, ami szintén jól jöhet. Ezért semmiképp se magunk próbáljuk meg telepíteni a napelemes rendszerünket, hanem bízzuk inkább a profikra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 3 gyakori hiba napelem rendszer választás esetén appeared first on Műszaki Magazin.

A 22 millió eurós beruházás fenntarthatóbbá teszi az üzemanyaggyártást: az üzem 25 000 tonnával csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását. A MOL évente 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogén előállítására lesz képes, a technológia bevezetésével pedig új fejezetet nyit a hidrogéngazdaságban. A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

A MOL-csoport a holnap megoldásait biztosítja: új százhalombattai üzemében az amerikai Plug Power 10 MW-os elektrolizáló egységével állít elő évente mintegy 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogént. A 22 millió eurós beruházásnak köszönhetően több mint 25 000 tonna szén-dioxiddal csökken a Dunai Finomító karbonlábnyoma évente. Az új technológiával fokozatosan kiváltható a földgáz-alapú gyártási eljárás, amely jelenleg a MOL-csoport teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyhatodát teszi ki. Az új üzemben 2024 második felében indul el a termelés: a zöld hidrogént a MOL elsődlegesen saját hálózatában, az üzemanyaggyártás során használja fel.

A Plug Power elektrolizáló berendezése megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna hidrogén előállításával 8-9 tonna tiszta oxigént is termel az üzem. Az amerikai cég innovatív és megbízható technológiát kínált a MOL számára: a tiszta hidrogén előállítására optimalizált hidrogéngenerátorok alkalmazásában közel 50 éves működési tapasztalat áll rendelkezésre.

„A MOL-csoport egy újabb mérföldkőhöz érkezett: mostantól úgy tudunk zöld hidrogént termelni, hogy közben egyáltalán nem keletkezik üvegházhatású gáz. Ezzel a technológiával olyan mértékű károsanyag-kibocsátás csökkenést érünk el, mintha egyik napról a másikra nagyjából 5500 gépjárművet vonnánk ki a forgalomból. Új zöld hidrogén üzemünkma még csak a MOL ipari működését teszi zöldebbé, de holnap már az egész iparág és a hidrogénmobilitás számára is megoldásokat kínál. Százhalomba után a csoport másik két üzemanyagtermelő egységébe is elvisszük a technológiát, hogy a MOL-csoport mindegyik finomítójában fenntarthatóbbá tegyük az üzemanyaggyártás folyamatát”

– mondta az új zöld hidrogén üzem átadó ünnepségén Molnár József, a MOL-csoport vezérigazgatója.

A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

“Nagy örömünkre szolgál, hogy a MOL-lal közösen ünnepelhetjük Európa egyik legnagyobb, a finomító működését támogató zöld hidrogén üzemének átadását” 

– nyilatkozta Andy Marsh, a Plug vezérigazgatója.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a MOL-t a legmodernebb elektrolízis technológiával láthatjuk el, amellyel hatékonyan állíthat elő zöld hidrogént és csökkentheti a finomítói működés szén-dioxid-kibocsátását. Együtt haladunk tovább a karbonsemlegesség felé, elősegítjük a zöldebb működést és előremozdítjuk a hidrogéngazdaságot”.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A MOL átadta a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.