A biogáz a hazai energiamixben jelenleg 0,9%-ot képvisel, ami némi szándékkal és szervezéssel könnyedén lehetne a tízszerese is, de a 15% sem elérhetetlen cél.

Ha minden olyan keletkező anyagot biogáztermelésre használna az ország, ami erre alkalmas, akkor a jelen viszonyok között ‒ elméleti értékként, az Agrárközgazdasági Intézet számítása szerint ‒ akár az összes hazai földgázfelhasználás harmadát is meg lehetne termelni ‒ mutatott rá a technológia lényegére Assaf Onn, az Anaergia vezetője. A biogázüzemek építésében világelső Anaergiát a több magyarországi befektetéssel is rendelkező Marny Investissement S.A. irányítja.

A biogáz mindenre használható, amire a földgáz, így az áramtermelésen túl járművek közvetlen hajtására is, de betáplálható a gázvezeték-hálózatba is, csökkentve Magyarország sokat emlegetett energetikai kitettségét.

Nagyon fontos, hogy teljesen zöld, megújuló és környezetbarát energiáról és termelésről van szó, ami nemcsak, hogy nem terheli a környezetet ‒ karbonlábnyoma negatív, de szagterhelést sem jelent a mai technológia mellett. Az Anaergia technológiája azáltal, hogy megakadályozza az erős üvegházhatású metán felszabadulását a lebomló szerves hulladékból a lerakókban, hozzájárul a szén-dioxid-semlegességhez és mérsékli a globális felmelegedést. Az eljárás végén pedig olyan szagtalan, de magas tápértékű, szerves trágya marad hátra, ami a földekre juttatva igazoltan jobb paraméterekkel rendelkezik, mint az állati trágya közvetlen kijuttatása. Gazdagítja a talajt és gyorsítja a humuszképződést, ezzel is a fenntartható gazdálkodást szolgálva.

A megoldandó feladatok nagy része nem is a feldolgozáshoz, hanem az alapanyagokhoz kapcsolódik. Bár a MOHU például elindította a háztartási élelmiszerhulladék szelektív gyűjtését, az alapanyag döntő hányada mégiscsak a közműrendszerekben és az agráriumban keletkezik, ezeket a mennyiségeket kellene minél inkább ‒ akár szó szerint ‒ becsatornázni a biogáztermelésbe. Ennek megoldásán sokan és sok szinten dolgoznak, de az országos lefedettség és az egységes támogatási rendszer még a távoli jövő.

A Marny Investissement S.A. és az Anaergia minden esetre készen áll és örömmel támogatja ezt a folyamatot Magyarországon is, nemcsak technológiával, de a stratégiai tanácsadással, közvetlen javaslatokkal akár ‒ hangsúlyozta a vezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A biogáz jövője a mi jövőnk is appeared first on Műszaki Magazin.

A tervek szerint az évi 50 GWh kapacitással rendelkező új akkumulátorgyár 2026 végén kezdi meg lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok gyártását. Az új létesítmény nemcsak a CATL fejlett akkumulátortechnológiája iránti ügyféligények hatékonyabb kiszolgálását segíti elő, hanem a Stellantis megfizethetőbb elektromos járművek fejlesztésére irányuló stratégiáját is támogatja – derül ki a CATL és a Stellantis mai bejelentéséből.

Új vegyesvállalat alapításáról kötött megállapodást a CATL és a Stellantis, amelynek értelmében a két cég egy 4,1 milliárd eurós beruházással a spanyolországi Zaragozában épít egy új, nagy kapacitású lítiumvas-foszfát (LFP) akkumulátorgyárat. A több szakaszban megvalósuló létesítmény kapacitása el fogja érni az 50 GWh-t, a termelés pedig 2026 végén indul el, teljesen széndioxid-semleges módon.

A CATL és a Stellantis 50-50 százalékos tulajdonában lévő vegyesvállalat új gyára hozzájárul ahhoz, hogy a Stellantis a legjobb LFP-kínálattal bővítse termékpalettáját, így minél több kiváló minőségű, hosszú élettartamú és megfizethető elektromos járművet tudjon kínálni mind a személyautók, mind a crossoverek, mind pedig a SUV kategóriákban.

2023 novemberében a CATL és a Stellantis nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá az európai elektromos járművek gyártásához szükséges LFP akkumulátorcellák és -modulok Európában történő előállításáról. A felek emellett hosszú távú stratégiai együttműködést kötöttek két kulcsfontosságú területen: a Stellantis fejlett akkumulátoros elektromos járműveit (BEV) támogató innovatív technológiai ütemterv kidolgozása, illetve az akkumulátorgyártás értékláncának további megerősítése terén.

„A vegyesvállalat megalapítása új szintre emelte a Stellantisszal már meglévő együttműködésünket”

– nyilatkozta Robin Zeng, a CATL elnök-vezérigazgatója.

„Úgy véljük, hogy csúcstechnológiás akkumulátormegoldásaink és kiemelkedő gyárüzemeltetési szakértelmünk a Stellantis több évtizedes iparági tapasztalatával és zaragozai jelenlétével az ágazat egyik kiemelkedő sikertörténetét hozza majd el. A CATL célja, hogy a szén-dioxid-semleges technológiát világszerte elérhetővé tegye, így az innovatív partnerségi modelleken keresztül megvalósuló globális együttműködésnek örömmel állunk az élére.”

„A Stellantis elkötelezett a szén-dioxid-mentes jövő iránt, és minden elérhető csúcskategóriás akkumulátortechnológiát alkalmazni kíván annak érdekében, hogy versenyképes elektromos járműveket kínálhasson ügyfeleinek”

– nyilatkozta John Elkann, a Stellantis elnöke.

„A CATL-lel közös vegyesvállalat innovatív akkumulátorgyártás bevezetését teszi lehetővé egy olyan gyártóhelyen, amely már ma is élen jár a tiszta és megújuló energiaforrások alkalmazásában. Köszönettel tartozom minden érdekelt félnek, beleértve a spanyol hatóságokat is.”

A CATL a legmodernebb akkumulátorgyártási technológiát honosítja meg Európában, a kontinensen már működő két, németországi és magyarországi üzemében szerzett tapasztalatokat is felhasználva. Az új, spanyolországi létesítmény tovább bővíti a vállalat gyártókapacitását, elősegítve, hogy hatékonyabban tudja ügyfelei igényeit kielégíteni. Ezzel a CATL tovább erősíti elkötelezettségét az elektromobilitás és az energiaátmenet előmozdítása iránt mind az európai, mind a globális piacokon.

A Stellantis lítium-ion, nikkel-mangán-kobalt (NMC) és lítium-vas-foszfát (LFP) technológiát egyaránt alkalmaz annak érdekében, hogy minden ügyfélszegmensben a legjobb értékajánlatot tudja nyújtani, folyamatosan invesztálva a technológiafejlesztésbe. A vállalat elkötelezett amellett, hogy 2038-ra minden üzleti területén karbonsemlegességet érjen el, kibocsátását minimalizálva.

A tranzakció várhatóan 2025-ben zárul le, a szükséges hatósági jóváhagyások függvényében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A CATL és a Stellantis közösen épít akkumulátorgyárat Spanyolországban appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének (SRI) két új tanulmánya lehetséges forgatókönyveket és már bevált jó gyakorlatot mutat be.

A mesterséges intelligencia energiafelhasználásra gyakorolt hatásával kapcsolatos két tanulmányt hozott nyilvánosságra a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI). Az első, „Artificial Intelligence and Electricity: A System Dynamics Approach” című elemzés négy lehetséges forgatókönyvet vázol arról, hogy a következő évtizedekben hogyan hat az MI alkalmazása a villamosenergia-fogyasztásra. Rémi Paccou, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének igazgatója és Fons Wijnhoven professzor, a Twentei Egyetem (Hollandia) docense olyan rendszerdinamikai modellt alkottak meg, amely a mesterséges intelligencia villamosenergia-igényének különböző forgatókönyveit vetíti előre, rávilágítva a fenntartható MI-fejlesztési stratégiák és a környezeti hatások mérséklését célzó szakpolitikák lehetőségeire.

A szerzők négy lehetséges szcenáriót vázoltak fel a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, és bemutatták, hogy az egyes forgatókönyvek esetében milyen változások lennének a villamosenergia-fogyasztásban. Fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges forgatókönyvekről van szó és nem előrejelzésekről, így a tanulmány a jövőnket alakító összetett tényezők megértéséhez lehet hasznos eszköz. Az elemzés felöleli a lehetőségek széles skáláját az MI fenntartható fejlődésétől a növekedés korlátjain át a radikálisabb forgatókönyvekig, mint például a határok nélküli bőség eléréséig, sőt, a mesterséges intelligencia okozta energiaválságokig. Az előrejelzések és elemzések mellett a jelentés ajánlásokat is tartalmaz a politikusok és más döntéshozók számára, hozzájárulva a fejlődés átgondolt és felelős megközelítéséhez, amelynek célja a haladás és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.

A második tanulmány elkészítésében, ami az „AI-Powered HVAC in Educational Buildings: A Net Digital Impact Use Case” címet viseli, szintén közreműködött Rémi Paccoum, a másik szerző pedig Gauthier Roussilhe, az RMIT tudományos munkatársa és doktorandusza volt. A dokumentumban bemutatják, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett fűtési, szellőztetési és légkondicionálási (HVAC) rendszerek hogyan növelhetik az épületek energiahatékonyságát és erősíthetik a környezetvédelmet. Ez azért különösen fontos téma, mert a HVAC-rendszerek az épületek teljes energiafogyasztásának 35-65 százalékát teszik ki. A tanulmány több mint 87 oktatási célra használt ingatlant vizsgált Stockholmban, Svédország fővárosában, hosszabb időn keresztül. A 2019 és 2023 közötti időszakban éves szinten 65 tonna teljes szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést figyeltek meg a vizsgált létesítményekben, ami nagyjából hatvanszorosa az alkalmazott MI-rendszerhez köthető teljes CO2-kibocsátásnak.

A tanulmány még nagyobb szén-dioxid-csökkentési lehetőségekre mutat rá olyan környezetben, ahol a fűtési, hűtési vagy légkondicionálási követelmények magasabbak. A Stockholm és Boston közötti összehasonlító elemzés kimutatta, hogy ugyanannak a megoldásnak a bostoni bevezetésével hétszer nagyobb megtakarítás érhető el a szén-dioxid-kibocsátásban, mint Stockholmban.

E jelentések nyilvánosságra hozása egybeesett a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA globális energia- és mesterséges intelligencia konferenciájával, amelyen a Schneider Electric is részt vett. A konferencián az energetikai és technológiai szektor, a kormányzati szféra, a civil társadalom és a tudományos élet szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia lehetséges hatásait a globális energiarendszerekre, valamint az MI energetikai és éghajlati célok érdekében történő felhasználásának lehetőségeit. A Schneider Electric vezérigazgatója, Olivier Blum, valamint a „Data Centers & Networks Business” részlegért felelős ügyvezető alelnöke, Pankaj Sharma egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt.

„Jelentésünk bemutatása kiemelten fontos időpontban történt, mivel az IEA konferenciája is rámutatott a mesterséges intelligencia energiaágazatra gyakorolt átalakító erejére. Vállalkozásként és kutatóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is formáljuk az energetikai és éghajlati megoldások jövőjét”

– jelentette ki Vincent Petit, a Schneider Electric „Climate and Energy Transition Research” területért felelős alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így hat a mesterséges intelligencia az energiafelhasználásunkra appeared first on Műszaki Magazin.

A fosszilis energiahordozók fontosabbak, mint sokan gondolnák

2023-ban a világ energiaigényének 82 százalékát fosszilis energiahordozók, vagyis kőolaj, szén és földgáz biztosították. Ez jóval több, mint az összes megújuló forrásból származó energia együttesen. Egyértelmű, hogy a gazdaság, a társadalom és az ipar fejlődése nagymértékben függ a fosszilis energiahordozóktól.

Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy idővel növeljük a fenntartható, megújuló források arányát az energiamixben. Az ökológiai okokon túl nem szabad elfelejtenünk, hogy idővel a fosszilis üzemanyag készleteink kiapadnak. A Stanford Egyetem kutatói szerint a jelenlegi fogyasztási ütem mellett a kőolajkészletek körülbelül 30 évig, a földgázkészletek 40 évig, míg a szénkészletek 70 évig lesznek elegendők.

A megújuló források felé történő elmozdulás jelei már most jól láthatóak, hiszen évről-évre növekszik az előállított zöldenergia mennyisége. Ezt jól szemlélteti az Our World In Data által készített ábra, amely az 1965-2023-as időszakot összegzi.

Beállítás kiemelt képként

Így támogatja a megújuló energiaforrásokra történő átállást a legzöldebb fosszilis üzemanyag

A töretlen és gyorsütemű növekedésben fontos szerepet játszik a legzöldebb fosszilis üzemanyag, a földgáz. A következő bekezdésekben részletesen ismertetjük, hogyan segíti elő a zöldenergia revolúciót.

1. Energiabiztonságot teremt

Ahhoz, hogy a nemzetközi energiaszükséglet kiszolgálására képesek legyünk megújuló forrásokból, sok időre van szükség. Egyrészről szükséges kiépíteni a zöld erőműveket, mint például a nagy területen fekvő napelemfarmot és szélturbinarendszereket. Másrészről gondoskodnunk kell a megtermelt energia tárolásáról, hiszen az energiaelőállítás és -felhasználás ideje gyakran nem egyszerre történik.

Ezeknek a fejlesztéseknek az elvégzése hosszú évtizedeket is igényelhet, a köztes időben pedig továbbra is szükséges kiszolgálnunk a modern élethez szükséges energiaigényeket. Az energiabiztonság megteremtésére kínálhat megoldást a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező fosszilis üzemanyag, a földgáz. További előnye a hatékony tárolhatóság, kedvező árazás és könnyű szállíthatóság. Az LNG gáz, vagyis cseppfolyósított földgáz akár csőrendszer nélkül is szállítható a feldolgozás és felhasználás helyszínei között.

2. Helyettesíti a magasabb környezeti terhelésű fosszilis üzemanyagokat

Kevesen tudják, hogy a földgáz a legkörnyezetbarátabb fosszilis energiahordozó. Elégetésekor 45%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a szén, és 30%-kal kevesebbet, mint a kőolaj. Sőt a fatüzeléshez képest is 15%-kal alacsonyabb a karbonemissziója. Mindez azt jelenti, hogy a földgázhasználattal úgy tudjuk támogatni az energiaelőállítást, hogy közben minimalizáljuk az atmoszférába jutó üvegházhatású gázok arányát.

3. Segíthet a környezetvédelmi célok elérésében

Ahhoz, hogy a nemzetközi egyezményekben meghatározott környezetvédelmi célokat elérhessük, elengedhetetlen, hogy a magasabb karbonlábnyomú energiaforrásokat idővel kivezessük. A földgáz olyan köztes megoldást kínál, amely időt ad a zöldenergia előállításhoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, miközben segít e célok elérésében. Más szóval, hidat épít a jövő és jelen energiaszektora között, ezzel segítve a fenntarthatóságot és az energiabiztonságot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi a földgáz szerepe a zöldenergia-forrásokra történő átállásban? appeared first on Műszaki Magazin.

A 2,2 milliárd forint összértékű beruházás része annak a fejlesztéssorozatnak, melyet az E.ON az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében valósít meg 2025-ig. A költségek kétharmadát az E.ON saját beruházási forrásai, egyharmadát az Európai Unió hozzájárulása fedezte.

A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport célja, hogy a fejlesztés révén Zalaszentgrót térségében lehetővé tegyék, hogy még több napelemes rendszert csatlakoztathassanak a hálózatra a környéken élők, és javuljon az ellátásbiztonság is. Az alállomás kialakításkor már olyan korszerű technológiát alkalmaztak, amely egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget.

„Az E.ON Hungária Csoport a jövő áramhálózatát építi. Fejlesztéseink lehetővé teszik, hogy minél több ügyfelünk használhasson megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerekből származó tiszta villamos energiát, valamint felkészülünk arra is, hogy a zöld átállással párhuzamosan általánosságban is egyre több villamos energiára lesz szüksége a családoknak, vállalkozásoknak. Az új zalaszentgróti alállomás megépítése fontos eleme ennek a munkának és biztos vagyok benne, hogy jelentős előrelépést jelent a környéken élő ügyfeleink számára is. Köszönjük a magyar kormány és az Európai Unió támogatását, amelyet a beruházás megvalósításához nyújtottak”

– mondta Lehoczki Balázs, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

Az okos megoldásokkal történő hálózatfejlesztésnek ugyanakkor az ország versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentősége van.

E.ON – Ingrid – Zalaszentgróti állomás

„Örömömre szolgál együtt ünnepelni Önökkel azt, hogy a zalaszentgróti alállomás átadásával Magyarországot ismét egy kicsit közelebb vihetjük a karbonsemlegesség realizálásának ambiciózus célja felé, valamint ahhoz is, hogy hazánkban minden állampolgár, minden család valóban élvezhesse a tiszta, okos és megfizethető energia adta előnyöket, ami a Magyar Kormány egyik központi célkitűzése”

– mondta dr. Alföldy-Boruss Márk, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Az észak-dunántúli villamos hálózat fejlesztése a zalaszentgróti beruházás átadása után tovább folytatódik. Két új nagyfeszültségű távvezeték hálózat létesül, a Bakonyon keresztül és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon több, mint 100 kilométer hosszan, továbbá újabb zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Még több napelemes rendszer csatlakozását teszi lehetővé az E.ON új alállomása appeared first on Műszaki Magazin.

A Milánóban megrendezett Enlit Europe 2024 kiállításon a Schneider Electric számos innovációt mutatott be, amelyek támogatják a hálózatok üzemeltetőit, hogy megfeleljenek a legújabb kihívásoknak.

A közelmúltban megkötött klíma-egyezmények rávilágítottak az elektromos hálózatok korszerűsítésének sürgősségére, ami kulcsfontosságú a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásához és a megújuló forrásból származó energia növekvő mértékű alkalmazásához. Mivel az európai villamos hálózat mintegy 40 százaléka több mint 40 éves, jelentős változtatásokra és komoly innovációra van szükség annak biztosításához, hogy az energiarendszerek képesek legyenek az új technológiák integrálására és a jövőbeli igények hatékony kielégítésére. A digitális megoldásokkal ellátott hálózatokra való áttérés megkönnyíti a megújuló forrásból származó energia fokozott használatát, miközben lehetővé teszi az energiaszektor szereplői számára, hogy nagyobb hatékonysággal és megbízhatósággal kezeljék a felmerülő energiaigényeket.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Enlit Europe 2024-en mutatta be legújabb innovációit, amelyek támogatják a hálózatüzemeltetőket és az energiaágazatban tevékenykedő egyéb vállalatokat az új kihívásokhoz történő alkalmazkodásban. Az energiaszektorra nehezedő növekvő nyomásra reagálva a vállalat végponttól végpontig tartó intelligens megoldásokat kínál az egész energialáncban.

A Schneider Electric által az Enlit Europe 2024-en bejelentett újdonságok közé tartozik az E4S hardverplatformra virtualizált PowerLogic T300 RTU, ami egyszerűsíti az alállomások tervezését és javítja az üzemeltetési képességeket. Az EcoStruxure ADMS-sel és DERMS-sel integrált új digitális hálózati fenntarthatósági szolgáltatás, a „Net Zero Dashboard” kulcsfontosságú a nettó zéró kibocsátás elérése érdekében meghozott intézkedések és az eredményeket mutató KPI-ok nyomon követéséhez. A megoldás támogatja a közműszolgáltatókat a kibocsátásuk számszerűsítésében és átfogó információkat nyújt számukra a fenntarthatósági stratégiájuk megvalósításához. Az EcoStruxure DERMS segíti az üzemeltetőket a hálózatra kapcsolódó, egyre nagyobb számú megújuló energiatermelő rendszer kezelésében.

A Schneider Electric AiDash platformja műholdas és mesterséges intelligencia technológiát használva nyújt valós idejű áttekintést és elemzést a felhasználók számára. Ezáltal segíti a közműszolgáltatókat a szélsőséges időjárási körülményekre való felkészülésben, és erősítik a hálózatok ellenállóképességét. Az Enlit-en először bemutatott Schneider Electric Active középfeszültségű berendezések az EcoCare tagsággal, egy új generációs szervizszolgáltatással kombinálva szilárd alapot jelentenek a csúcsteljesítményhez és a meghosszabbított élettartamhoz.

A Schneider Electric az Enlit Europe-on bejelentette, hogy az olasz elosztórendszer-üzemeltető, az Unareti a társaság EcoStruxure „Advanced Distribution Management System” (ADMS) platformját használva optimalizálja a költségeket és javítja a szolgáltatás minőségét Milánóban és Bresciában. Az egységes platform valós idejű irányítást, a kritikus eszközök felügyeletét, elemzést és adatvezérelt döntéshozatalt biztosít. A projektnek köszönhetően az Unareti jelentősen növelni tudta meglévő infrastruktúrájának hatékonyságát az ADMS és a PowerLogic T300 virtualizációs képességeinek integrációját kihasználva.

A Schneider Electric előfizetéses csomagokat vezet be az elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy támogassa digitalizációs törekvéseiket. Az új konstrukció révén az általuk használt megoldások minden egyes frissítésekor hozzáférést kapnak az ügyfelek a legújabb funkciókhoz.

 „Az energetikai átmenet összetettségének kezelésében arra összpontosítunk, hogy olyan átfogó, végponttól végpontig terjedő megoldásokat kínáljunk, amelyek felgyorsítják a fejlődést a villamosenergia-értéklánc minden érdekeltje számára. Az intelligens hálózatok és az innovatív digitális technológiák integrációja elengedhetetlen a fenntartható jövő eléréséhez.  Az Enlit Europe 2024-en ismét hangsúlyoztuk elkötelezettségünket ezen változások mellett, és arra kértük az energiaszektor meghatározó szereplőit, hogy dolgozzanak együtt velünk egy rugalmas, ellenálló, a hatékonyságot maximalizáló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat alkalmazó hálózat kiépítése érdekében. A jövő hálózataiba való befektetéssel a megújuló energiában rejlő teljes potenciált felszabadítjuk, és tisztább, megbízhatóbb energiarendszert hozunk létre”

– mondta el Frederic Godemel, a Schneider Electric „Power Systems and Services” részlegéért felelős ügyvivő alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átformálják a villamos hálózatokat a Schneider Electric Enlit Europe-on bemutatott újdonságai appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarország energiabiztonságának egyik alappillérét jelenti a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) négy földalatti gáztároló létesítménye, amelyek közül a legnagyobb kapacitású Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Kiskunhalas melletti Zsanán üzemel. Az 1996-ban üzembehelyezett, és azóta több alkalommal bővített, korszerűsített tároló 2,2 milliárd köbméter kapacitással rendelkezik; ez a mennyiség több mint kétharmada a teljes éves lakossági földgáz-fogyasztásnak.

A jellemzően nyáron esedékes betároláshoz, – azaz a távvezetékeken érkező gáz besajtolásához a tárolórétegekbe, – a zsanai tárolóban eddig is használtak Siemens-kompresszorokat. Ezek folyamatos és biztonságos üzemeltetését hűtővíz biztosítja, amelynek hőmérséklete üzemszerűen 40°C alatti, ennél magasabb érték esetén az egyes hűtött rendszerek, azok hűtőközegeinek túlmelegedése a berendezés leállását eredményezi. Az ilyen kiesések elkerülése egyre nagyobb kihívássá vált az utóbbi években jellemző, tartósan 35°C feletti környezeti hőmérsékletek miatt.

Az üzletmenet-folytonosság biztosításának érdekében, figyelembe véve a megváltozott hőmérsékleti viszonyokat, egy olyan hűtőteljesítményű rendszer kialakítása vált szükségessé, amely akár a legnagyobb nyári kánikulában is képes a megfelelő hűtési igény előállítására. Az új létesítmény villamosenergia-ellátása a meglévő Siemens kisfeszültségű villamosenergia-elosztó berendezés két mezővel való bővítésével, egy meglévő tartalék mező védelmi tagjának cseréjével, illetőleg új segédüzemi fiók leágazások beépítésével vált lehetővé. A megvalósításhoz a Siemens Zrt. biztosította a készülékeket és alkatrészeket, valamint a tervezés során is támogatást nyújtott, a beruházást kivitelező partnerén, az Univill-Trade Kft.-n keresztül.

A mostani fejlesztés mellett, a zsanai gáztárolóban a Siemens irányítástechnikai megoldása is részt vesz az energiahordozó be-, illetve kitermelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új fejlesztés egy hazai gáztárolónál appeared first on Műszaki Magazin.

1. A perovszkit szolárcella
A perovszkit ásványt ugyan már több, mint 100 éve ismerjük, a kalcium-titanát kristályok (CaTiO3) kristályos formában a Föld sok területén bányászhatók, de kedvező félvezetős tulajdonságait csak a közelmúlt kutatásai hozták ipari szintre. Elnevezése is érdekes módon született meg, ami világszinten elfogadott, ugyanis nem anyagnevén, hanem felfedezőjéről kapta nevét (Lev Perovski (1792–1856) orosz minerológus után, és bár az angol Perovskite elnevezés a szakirodalomban világszerte használt, mi magyar elnevezését használjuk). A kutatás-fejlesztés és egyben az ipar élvonalába került a téma, a világ vezető cégei (a Föld összes kontinensét beleértve) egyesület-szerű együttműködésben dolgoznak, legalább 50 tagot beleértve. Magyar tagról nem tudunk, de a lengyelek találmányaikkal világhírnévre tettek szert, Szlovákiában japán beruházás épül, ideje lenne itthon is foglalkozni a témával.
A perovszkit eredendő, névadó anyaga tehát a kalcium-titanát (CaTiO3), tipikus kristályszerkezeti köbös elrendezésű, a kockák sarkaiban titánatomok vannak, a szélek közepén oxigénatomok, és egy kalciumatom a kocka közepén. Az ásványban a rács közepén alkáliföldfém, legtöbb esetben stroncium található. A perovszkit ásványoknak mintegy 400 változata létezik, közös bennük a felépítés, amely ABX3 szerkezettel jelölhető. Ebben A-val és B-vel a kationokat jelöljük, X-szel az aniont, és az A komponens nagyobb, mint B.
A szolárcellákban nem ezt az eredeti anyagot használják, hanem a hasonló kristályszerkezetű metil-ammónium ólom halogenidet, amelyben a halogén anyag jód, bróm vagy klór, képlete CH3NH3PbX3, a metil-ammónium kationt PbX3 oktaéder veszi körül. A felépítést az 1. ábra mutatja.

1. ábra: Perovszkit szolárcella kristályfelépítése: a) kristályszerkezet, b) metil-ammónium ólom trihalogenid kristály

A perovszkit félvezetőkkel az ipar nagyon sok területén tapasztalható együttműködés, amiből talán legnagyobb jelentőségű a szolárcella, de a fénykeltő eszközöktől (LED, lézer) a szenzor elemekig alkalmazása sokrétű. Cikkünkben a napcellával foglalkozunk. Ezen a téren kevés hazai eredményről számolhatunk be, de a munkában a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség több mint 300 tagvállalat érdekképviseletével (hwww.mnnsz.hu/) van jelen.

A hagyományos napelemek szilícium fotodióda szerkezetű elemekből épülnek fel. Gyártásuk eléggé komplikált, ami árukra is kihat, ráadásul energiaátalakító hatásfokuk lassan telítésbe kerül, újabb jelentős növekedés nem várható. További hátrányként említhető, hogy a szilíciumréteg fényt abszorbeáló képessége eléggé behatárolt, miközben a fényhasznosítás is kívánnivalót hagy maga után. A perovszkit anyag beépítése hatalmas fejlődést hozott, a szilíciumrétegre perovszkit anyagból réteget képezve hatásfokuk a hagyományos 19%-ról több mint 26 %-ra nőtt, ami az újabb fejlesztések eredményeként a jövőben várhatóan tovább nő. Mi is hát a perovszkit napelem?

A leggyakrabban használt perovszkit energia-abszorbáló anyag a perovszkit napelemben a metil-ammónium ólom trihalogenid (CH₃NH₃PbX₃, ahol az X anyagrész I⁻, Br⁻ vagy Cl⁻ iont, azaz jódot, brómot vagy klórt képvisel). Kutatási-fejlesztési fokon álló, maximális napelem energia-átalakítási teljesítményének fejlődése 1976 óta folyamatosan növekszik és néhány helyen gyártásba került. Az ólom – környezetkárosító voltának köszönhetően – azonban nemkívánatos elemnek bizonyult, alkalmaznak egyes változatokban ónt vagy egyéb anyagot. A perovszkit elemek fejlődését az USA National Renewable Energy Laboratory (vagyis „Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma) kíséri figyelemmel.

Az első megjelenési forma japán fejlesztés eredménye (2009), hatásfoka gyenge volt, de olcsó gyárthatósága miatt reményteljes volt. A perovszkit cellák ugyanis nem a hagyományos bonyolult félvezető technológiával születnek, a pn átmenetű fotodióda-elemeket nem bonyolult integrálási technológiával gyártják, hanem perovszkit anyagot tartalmazó folyékony anyag rétegképzésével.

A perovszkit napelemeket jelenleg kétféle formában gyártják, amelyet a 2. ábra mutat.

2. ábra: Perovszkit cella felépítése: a) vékonyréteg forma, b) perovszkit-szilícium tandem forma

A 2/a ábrán a perovszkit anyag vékonyréteg formájában termel villamos áramot, a 2/b ábrán a vékonyréteget hagyományos szilícium napelemre terítik, tandem módon összegezve ezzel a kettős áramtermelő hatást. Ennek érdekében a szilícium és perovszkit rétegek közé olyan anyagréteget visznek fel, amely a perovszkit félvezető rekombinációs készségét segíti. Ez a kivitel drágább ugyan, de hatásfok előnyökkel jár.

A perovszkit napelemek vékonyrétegű eszközök, amelyek rétegek egymásra rakásával készülnek. A rétegek felvitele történhet nyomtatással, folyékony tintákkal vagy vákuum-depozícióval. Komoly eredményt ért el a lengyel Saule Technologies, világszabadalommal védett tintasugaras felviteli mód alkalmazásával (lásd később).

A nagyüzemi gyártás során jelentős kihívást jelent a kis méretű laboratóriumi cellákban elért magas hatékonyság fenntartása a nagy méretű modulok esetében. A perovszkit napelemek gyártásának jövője nagymértékben attól függ, hogy a kutatók képesek lesznek-e megoldani ezt a problémát. Eredményekről egyre gyakoribb a híradás mind az anyagok, mind a technológia terén.

A gyártástechnológia mellett egyre nagyobb jelentősége van a felhasznált anyagoknak. A perovszkit lényegében egy kristályszerkezet fogalmát jelenti, az anyagok változnak. A kutatások folyamán kérdéses volt, hogy szerves vagy szervetlen anyagokat használjanak. A szervetlen réteganyagok használatával (reményteljes eredmények voltak cézium használatával, CsPbI₃), a fotovoltaikus cella tiltottsáv szélessége 1,7 eV-ra nőtt, de a réteg nem volt stabil. A megoldást a szerves, ill. szervetlen-szerves keverék anyagok hozták meg. Ezek a rétegek ugyanis behozták a szilícium napelemek vörös-spektrumérzékenységével szemben a kékérzékenységet, amely energiában nagyobb jelentőségű, hatásfokjavulást eredményezett.

Napelemek első (és mindmáig talán vezető) anyaga a metil-ammónium ólom-trihalogenid, általános képlete: CH₃NH₃PbX₃, ahol az X a halogén ion, többnyire indium I⁻, bróm Br⁻, vagy klór Cl⁻, ahol a tiltott sáv 2,3 eV és 1,57 eV között van, attól függően, hogy melyik a halogenid ion alkotja a perovszkitot. Az ólomtartalmú vegyületek jelenlétének egészségügyi veszélye okozta aggodalom miatt a kutatók ónnal helyettesítik az ólmot, CH₃NH₃SnI₃ vegyülettel. Ilyen napelem használatával egyúttal 6%-os energiaátalakítási hatásfok emelkedést értek el. A szakmédia sűrűn beszámol az ilyen és ehhez hasonló eredményekről, cikkünkben ezekre nem térünk ki, hiszen a felhasználást a piaci tényezők is meghatározzák. Azt viszont sajnálatosan jegyezzük meg, hogy a hazai piacon nemhogy gyártásról, fejlesztésről, de még kereskedelmi elérhetőségről sem számolhatunk be.

2. A perovszkitok fotovoltaikus alkalmazása

A perovszkitok az új idők ikonikus félvezetője, előnyösen alkalmazhatók szolárcellákban, LED-es fénykeltő eszközökben, újabb kutatások szerint lézerek előállításában, a kapcsolatos technológiák pedig a PQD-k (perovszkit kvantumpontok), a grafén és rétegcellák gyártásában. A világ földrajzilag legkülönbözőbb pontjain folynak kutatások és fejlesztések a perovszkit anyagok fotovoltaikus alkalmazására, és egyre több helyen ez gyártással is párosul. Az első ilyen típusú napelemet a japán Tsutomu Miyasaka fejlesztette ki 2009-ben. Az akkori napelem hatékonysága még igen alacsony, mindössze 3% volt. 2014-ben a Koreai Tudományos és Műszaki Egyetem létrehozott egy perovszkit napelemes eszközt, amelynek hatékonysága 20,1% volt. Azóta a hatékonysági rekordot az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Svájcban, Kínában, az Egyesült Királyságban és Németországban lévő csapatok döntötték meg.

Újabb időkben megszokhattuk, hogy Kína az első sorokba küzdi magát, így van ez a napelemek témájában is. A müncheni Intersolar Europe szakmai rendezvényen a kínai GCL Technology lenyűgöző eredményekkel rukkolt elő legújabb perovszkit napelem technológiájával. A cég szóvivője bemutatta a GCL perovszkit moduljait, amelyeket már tavaly év végén beépítették a China Three Gorges 1 MW-os naperőművébe. A 3. ábra mutatja a rendszert.

3.ábra: A China Three Gorges 1 MW-os perovszkites naperőműve

Az egyik vezető állomás az Oxford PV. (angol cég, amely Oxford PhotoVoltaic rövidítéséből kapta nevét), amely 2014 óta fejleszti és forgalmazza ezt a technológiát, a közelmúltban 26,9% -os modulhatékonysági rekorddal. A cég szilíciumcellás hagyományaira építve kifejlesztette a tandem napenergia technológiát, amely első darabjait közüzemi léptékű létesítményekben tervezik használni. Ez a fejlesztés a perovszkit tandem napelem első kereskedelmi telepítését jelenti világszerte. A piacon elérhető első Oxford PV panelek 24,5% -os modulhatékonysággal rendelkeznek, ami jelentősen meghaladja a hagyományos szilícium technológiát. A paneleket perovszkit-szilícium cellák táplálják, amelyeket az Oxford PV megawatt méretű kísérleti gyártósorán gyártanak Brandenburg an der Havelben, Németországban. Az elkövetkező években az Oxford PV azt tervezi, hogy a termelést gigawatt léptékűre növeli egy jövőbeli nagy volumenű gyártóhelyen.

További kimagasló eredményt mutatott 2020 januárjában a berlini Competence Centre Photovoltaics kutatóközpont, megdöntötte az Oxford PV rekordját, amikor saját perovszkit-szilícium tandemcellája 29,15% -os hatékonyságot ért el, 2020 augusztusában pedig az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma jelentette be, hogy 20 millió dollárt különített el a perovszkit napelemes technológia kifejlesztésére.

A fejlesztési munka eredményeképpen idén áttörést értek el a stabil n–i–p monolitikus perovszkit/szilícium tandem napelemek fejlesztésében, amelyek hatékonysága mára meghaladja a 29%-ot. Az új megközelítés a kétoldalú polikristályos szilícium/szilícium-dioxid passziváló kontaktusos szilícium cellákon alapul, amelyek olcsóbbak és fenntarthatóbbak a hagyományos heteroátmenetes (HJT) szilícium napelemeknél. A kutatók kifejlesztettek egy új, adalékanyag-mentes két rétegű lyuktranszport réteget (HTL) a perovszkit felső cella számára, amely növeli a cella hatékonyságát. Az új szerkezet javítja a nyitott áramkör feszültségét és a kitöltési tényezőt. A 4. ábra a napelem-változatokat mutatja.

4.ábra: Tandem kialakítású perovszkit napelem

A kérdés megoldásán más fejlesztő csoportok is dolgoznak. A koreai Ulszan Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet (UNIST) kutatói kétirányú koordinátort építettek be a perovszkit fotoaktív réteg és az elektronszállító réteg közé. A kutatócsoport trifluor-acetát (TFA-) ionokat vezetett be a perovszkit réteg és az ón-oxid szubsztrát közé, amely elektronszállító rétegként (ETL) szolgál a hibák enyhítésére.

A TFA karboxilát csoportja (-COO) szilárdan kötődik az ón-oxidhoz, növelve a szerkezeti stabilitást. Ezzel egyidejűleg az organikus fejcsoport (-CF^–₃) hatékonyan csökkenti a hibákat a kétirányú molekuláris hangolás révén, amely kölcsönhatásba lép a perovszkit réteggel. Ez a megközelítés lehetővé tette a kutatócsoport számára, hogy ellenőrizze a perovszkit vékonyréteg szabálytalan szerkezetét, jelentősen javítva a töltéshordozó mobilitását. A kapott perovszkit fóliák, amelyekre jellemző az eltemetett interfészek hiánya és a minimális szakítószilárdság, 25,60% -os energiaátalakítási hatékonyságot (PCE) értek el, az eredményt a gyártástechnológia árában is értékelni kell. A TFA beépítésének kristályrendező szerepét az 5. ábra mutatja.

5.ábra: TFA réteg beépítése perovszkit szolárcellába

A növekedést szinte naponta jelzi a híradás.
A szaúd-arábiai Abdullah Király Tudományos és Műszaki Egyetem (KAUST) kutatói új hatékonysági rekordot állítottak fel egy „tandem” napelemmel, ami két különféle anyagot ötvöz (Science Alert hírek). A napelem-panelekben számos anyag használható, mindegyiknek megvannak a saját tulajdonságai és jellemzői, és nagyban eltér a hatékonyságuk, áruk, de az is, hogy mennyire könnyű őket beépíteni egy napelembe.
Jelen esetben a KAUST munkatársai az olcsóbb – és gyakrabban alkalmazott – kristályos szilíciumot kombinálták a hatékonyabb, ámbár kevésbé megbízható perovszkittal, így megütve a 33,2 százalékos hatékonyságot – megdöntve az eddigi 32,5 százalékos rekordot. Az eredményeket a European Solar Test Installation (ESTI) hitelesítette. A 6. ábrán a KAUST eredményét látjuk.

6. ábra: A KAUST fejlesztette perovszkit szolárcella

És hol a felső határ?
A napelemek hatékonyságát PCE-ben mérik, és a 100 százalékos érték jelentené azt, hogy az összes elérhető napfényt elektromos energiává lehetne alakítani veszteség nélkül. Az új megoldás hatékonyságát az adhatja, hogy a felül elhelyezkedő, perovszkit anyag a kék, míg az alatta lévő szilikon a vörös fényeket nyeli el a legjobban, így a rendelkezésre álló napfény nagyobb részét lehet felhasználni.
A fejlesztések sorát egy lengyel csoport látványosan és kimagaslóan emelte. A Saule Technologies korán beállt a fejlesztős sorába és mára világcéggé nőte ki magát. Fejlődése példa értékű. Az induló ötletet Olga Malinkiewicz adta 2013-ban, a Valencia egyetem PhD hallgatójaként, a perovszkit fotovoltaikus anyagot folyadék formájában – a festéknyomtató patronok tintasugaras technológiájának mintájára – cseppek formájában szórják a hordozófólia felületére (7. ábra). 2014-ben két társával megalapította a Saule céget, a technológiát megvalósította, első gyártmányaként mobil telefon töltőt készített, amely világsikerré vált (a mobiltelefonok óriási fejlődésének köszönhetően).

7. ábra. A Saule napelemgyártás csepptechnológiája

A sikerek láttán és a kutatás-fejlesztési eredményeknek köszönhetően a cég elindult a növekedésben. Elsőként az építészetet választották célterületté, szoros kapcsolatot építettek ki a svéd Skanskaval, ezzel napcelláikkal eljutottak a világ minden területére, beleértve a leggazdagabb amerikai, dubai, japán és egyéb piacokat. 2018-ban megalkotják (a világon az elsők között) a féligáteresztő perovszkit fóliát, amely üveglapok között ablakként is működött, energiát termelve, a gyártás 2021-re ipari méreteket öltött.
A Saule kimagasló eredményének tekinthető, hogy nem csupán perovszkit napelem táblákat gyárt, esetleg a felhasználó rendelési méreteinek megfelelően, hanem komplett gyártmányokat, amelyek „kiszolgálják” a felhasználót. Ilyen gyártmányuk az energiagyűjtő napellenzők, amely egy épület ablakain zárt állapotban árnyékolnak a túlzott napsütés ellen, és közben energiát termelnek, a megtermelt energiával (távvezérelten, automatikusan) nyithatók, a köztes állapotokban is. Erre mutat példát a 8. ábra.

8. ábra Perovszkit napelemes redőny: a) zárt állapot, b) nyitott állapot

A rendszert BAPV megoldásnak nevezik az angol Building Attached Photovoltaics rövidítés szerint. A fejlődés azonban nem áll meg, hiszen az intelligencia fokozatosan beépül gépeinkbe, így a cég kifejlesztette és gyártja a BIPV rendszereket is (Building Integrated Photovoltaics), amellyel integrált napelemes rendszereket lehet építeni.

A Saule rendszerek nem állnak meg az épületvoltaikánál, más területeken is sikereket érnek el. Így gyártanak autóbeállókat, amelynek falait perovszkit napelemes panelek borítják, kamionok tetőbevonatával energia áll rendelkezésre a tartalom hűtésére, hajók vitorláiba építve hajtóenergia áll rendelkezésre, ugyanez drónokba építve nem korlátozza a működési időt a beépített akkumulátor stb. A szolárcella fóliák a beépítési felületek görbületeit követni tudják, kis túlzással mondhatjuk, hogy a festékanyag energiával látja el a munkadarabot.

A Saule az épületvoltaikának megfelelő energiarendszereket kicsiben is gyártja, az IoT-nek megfelelően mindennapi eszközeink energiaellátására perovszkit elemeket építenek be sok hátköznapi eszközbe. Ennek egyik sikeres megvalósítása az áruházak polccímkéi, amelyek internetes rendszerben távvezérelhetők az aktuális tartalomra, energiaellátását pedig a napelem megoldja. Nagy piaci sikere van.

3. Összegzés

A napelemek jelentősen hozzájárulnak a „zöld” energiahasznosítási törekvésekhez. A szilíciumcellák teljesítményhatárai megtorpantatták a fejlődést, de a perovszkit anyagokkal a problémamegoldás újraéledt. Három pontban foglalható össze:

• A perovszkit napelemek 20% -kal hatékonyabbak, mint a hagyományos szilícium cellák
• A szilíciummal ellentétben elnyelik a nap spektrumának kék részét
• A Perovskite könnyű, rugalmas alkalmazásai az egész világ számára energiát hozhatnak

Szerző: Lambert Miklós

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Napenergia hasznosítás új utakon – akár napelemes redőnnyel appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat együttműködési megállapodást kötött régi partnerével, az Alstommal, amelynek célja fenntartható megoldások kifejlesztése és szállítása a közlekedési szektorban érdekelt ügyfelek számára.

A Schneider Electric vezető szerepet játszik a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésében, az Alstom pedig az intelligens és fenntartható mobilitási megoldások területén számít globális szinten meghatározónak. A két cég együttműködése új szintre lépett azzal, hogy a Schneider Electric az InnoTrans 2024-en aláírta az Alstom Alliance Partnership Program chartáját.

A megállapodás értelmében a két cég szorosan együttműködik majd a közlekedési szektor környezeti hatásainak csökkentése érdekében. Ennek keretében támogatják innovatív, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiák, például az SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezések bevezetését. A két vállalat elősegíti a körforgásos gazdaság megvalósulását, emellett törekednek az általuk használt és fejlesztett berendezések környezeti hatásainak korlátozására azok teljes életciklusa alatt.

A két vállalat fellép az energiahatékonyság növelése érdekében az energiafelhasználást optimalizáló fejlett technológiák, szoftverek és termékek bevezetésével. Az Alstom fenntarthatósági céljainak elérése érdekében közösen intézkednek a vállalat Scope 1, 2 és 3 kibocsátásainak csökkentése érdekében.

Az együttműködés kiterjed a digitalizáció hangsúlyozására is a jövő közlekedésével kapcsolatban. A szoftverek és a digitális szolgáltatások alkalmasak arra, hogy az egész közlekedési szektorban azonosítsák segítségükkel azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség. Így például a hálózatra kapcsolt eszközök, mint a fejlett érzékelők, adatokat gyűjthetnek a megelőző karbantartás és a biztonságosabb, távoli üzemeltetés érdekében.

Hosszú múltra visszatekintő fenntartható együttműködés

A Schneider Electric 2023-ban támogatta az Alstomot egy új villamosenergia-vásárlási szerződés (PPA) megkötésében, amely a spanyolországi Andalúziában megvalósuló napenergia-fejlesztésre összpontosít. A projekt során kihasználták a Schneider Electric szakértelmét és a stratégiai adásvételi megállapodások és tárgyalások terén szerzett meghatározó szerepét. A 160 GWh/éves napenergia-piaci PPA az Alstom európai villamosenergia-fogyasztásának mintegy 80 százalékát fedezi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Még szorosabb Schneider Electric – Alstom együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

Az EVE Power 2023 májusában jelentette be Debrecenben, hogy az iparág csúcsát jelentő üzemet létesít az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben. A BMW Group Debrecen gyár beszállítójaként hengeres akkumulátorcellákat gyártanak majd az elektromos autók új generációja számára. A környezettudatos, hatékony termelés az EVE Power új gyárának sarokköve.

Az EVE Power által előállított akkumulátorcellák energiasűrűsége 20%-kal magasabb lesz, így 30 százalékkal tudják növelni az elektromos járművek hatótávolságát és 30%-kal csökkenteni a töltési időt.

A tavaly májusi bejelentést követően a mélyalapozási és földmunka engedélyt 2023 októberében kapta meg a cég, a cölöpözés pedig 2024 júliusában kezdődött meg. Az EVE Power a terveknek megfelelően halad a projekttel és benyújtotta kérelmét az egységes környezethasználati engedély (IPPC) megszerzése érdekében a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz.

A vállalat technológiai szennyvíz tekintetében Debrecen legszigorúbb szennyvíz-kibocsátási szabványainak kíván megfelelni. Az EVE Power elkötelezett, hogy szürkevizet használ a termeléséhez szükséges víz többségének fedezésére és korszerű szennyvíz-újrahasznosító rendszert alakít ki, így a szennyvizet újra fel tudja használni a technológiai folyamatokban, például azokban a létesítményekben, amelyekben zárt rendszerben a kibocsátott gázt kezeli. Ezek az intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy az üzem hatékonyabbá tegye erőforrás-felhasználását.

Az olyan iparágakban, mint az e-mobilitás, ma már az üzleti sikerek alapját képezik a gyár környezettudatos törekvései és a működés hatékonysága is.  Ez természetesen a teljes ellátási láncra vonatkozik, ezért az EVE Power intelligens épületfelügyeleti- és energiamenedzsment-rendszert telepít gyárában, amely digitálisan optimalizálja az energiafelhasználást annak érdekében, hogy megelőzze az energiaveszteséget. Ezzel párhuzamosan alacsony energiafelhasználású folyamatokat alakítanak ki, például a kompresszorok, füstgázok hőveszteségének visszanyerése révén. Ez a működés csúcstechnológiás eszközöket igényel, ezért az EVE Power magas hatékonyságú motorokat, transzformátorokat és frekvenciaváltókat fog telepíteni. Emellett az EVE Power saját napelemparkot épít, hogy csökkentse a hálózatról felvett áram mennyiségét.

Kiemelten fontos a hatékony vízgazdálkodás is, ezért az EVE Power körforgásos rendszert épít ki az üzemen belül a külső vízforrások használatának csökkentése érdekében. A gyár a hűtőtornyokból származó, illetve megtisztított vizet is visszavezeti a termelésbe, ezzel pedig jelentősen hatékonyabbá teszi vízgazdálkodását.

2024 augusztusában az EVE Power szándéknyilatkozatot írt alá a Debreceni Egyetemmel és a Wuhan Egyetemmel, amely értelmében közös lítium-ion akkumulátor kutatási programok indításának lehetőségét vizsgálják meg. A partneri kapcsolat célja többek között, hogy gyakorlati tapasztalatokkal támogassák a diákok K+F projektjeit, emellett pedig egyedülálló gyakornoki lehetőséget nyújtsanak például a vegyész-, fizikus- és mérnökhallgatók számára.

“Ma a környezettudatos, hatékony termelés már alapvető egy csúcstechnológiás gyárban és mi elkötelezettek vagyunk, hogy debreceni üzemünket ennek szellemében építsük fel”

– mondta Alexander Holden, az EVE Power szenior alelnöke.

„Már alig várjuk, hogy együtt dolgozhassunk a helyi közösséggel és partnereinkkel, hogy innovatív gondolkodásunkkal új lehetőségeket kínáljunk a teljes régió számára.”

Az EVE csoport létrehozta az ún. Fenntarthatósági Bizottságát is azzal a céllal, hogy szakemberei már a menedzsment szintjén olyan módszereket alakítsanak ki, amelyek előtérbe helyezik a környezeti és társadalmi fenntartható fejlődést. A vállalat és minden alkalmazottja betartja az „EVE Üzleti és Magatartási Kódexét”, amely magában foglalja a törvények és rendeletek, az üzleti etika és az átláthatóság minden aspektusát.

Az EVE Power elindította az új kollégák toborzását és összesen több mint 1000 munkatárs felvételét tervezik, elsődlegesen a magyar munkavállalókra fókuszálva. A cég már 2023-ban megkezdte az új munkatársak alkalmazását és fokozatosan, a feladatok függvényében tölti fel kapacitásait. A tervek szerint 2024-ben 60, 2025-ben mintegy 100, 2026-ban több mint 550, 2027-ben pedig közel 300 új kolléga felvételével számolnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az EVE Power csúcstechnológiás gyárat épít Debrecenben appeared first on Műszaki Magazin.

A vegyipar, a fémgyártás, a cement- és a papíripar egyaránt a legenergiaigényesebb iparágak közé tartoznak. Az egyes ágazatokban megtalálható cégeknek sokszor anyagi érdekeik és a környezetvédelmi szempontok is azt diktálják, hogy a lehető legalacsonyabb károsanyag-kibocsátással tevékenykedjenek.

Nincs ez másképp a felületkezelő alágazatban sem, amelynek legalapvetőbb használati tárgyainkat, berendezéseinket köszönhetjük otthonainkban és a közterületeken. A hazai és a nemzetközi piacon is jelen lévő Kematechnik Innomontage Kft. (KI-Group) komplett felületkezelő gyártósor-rendszereket tervez, legyártja az ehhez szükséges berendezéseket, és telepíti is azokat. Többek között olyan multinacionális cégek termékeinek festéséhez biztosított már technológiai sort, mint a General Electric, a Bosch-csoport vagy akár a Grundfos.

Hővisszanyerő betét

Az ipari festő, azon belül is leginkább a porszóró (porfestő) gyártósorok technológiája hatalmas energiaigénnyel bír, a területen tevékenykedő cégekre pedig jelentős terhet ró ennek biztosítása.

„Amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, hirtelen bizonytalanná vált a térségünk gázellátása, így az általunk tervezett, fejlesztett gyártósorok működtetése is. Sok cég pánikszerűen elkezdett gázüzeműről villamosenergiával működtetett gyártósorra váltani” – idézi fel a két évvel ezelőtti eseményeket Pásztor Tamás a Kematechnik vállalkozási igazgatója. Az ESG-szempontok felgyorsították ezt a folyamatot, egyre több vállalat használna földgáz helyett villamos energiát. Jogosan, a porszórás jelenlegi technológiája ugyanis energiapazarló: egy sima fémdarabot – zömében gázzal – kétszer-háromszor kell magas hőmérsékletre melegíteni, majd lehűteni, amellyel sajnos rengeteg hulladékhő keletkezik.

Hővisszanyerő beépítve

A Kematechnik Innomontage Kft.-nél elérhető ma már egy olyan korszerű hővisszanyerő technológia, amely segítségével a hulladékhőt csarnokfűtésre vagy használati víz felmelegítésére is lehessen használni, de akár a technológiába is visszatáplálható.  Ám a megtérülési idő miatt sok vállalat nem él ezzel a lehetőséggel, ráadásul nyáron a munkacsarnokot sem kell fűteni.

„Rengeteg energiát fektettünk abba, hogy a pazarlóbb, gázzal működő porszóró-gyártósorokat vagy egyes elemeit átalakítsuk elektromos üzeműre. A berendezések, kemencék innentől fűthetőek lesznek hőszivattyúval, elektromos fűtőbetétekkel, cekászokkal. Arra is van lehetőség, hogy az elektromos rendszert csak tartalékként vagy vész esetén használja a cég. A gázos és elektromos fűtés közötti átváltás történhet akár egyszerű váltókapcsolóval, de igény esetén PLC-vezérelt, intelligens automatizmussal is megoldható.”

Az eredeti kialakítás fényében gyártósoronként változik, mennyire optimalizálható az energiafelhasználás. A gyártósor egy-egy berendezése is átalakítható elektromos üzeműre, ami már önmagában is 10-20 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé. Az átállást segíti, ha napelemek működnek az üzemben, és tovább növelheti a hatékonyságot az adatalapú döntéshozatal. A cégcsoport MindStorm nevű szoftvere például távolról, digitálisan vezérli a berendezéseket, nyomon követi a gyártás minden egyes paraméterét, a bejövő adatok alapján ki is szűri az esetleges hibákat, és értesítéseket is küld a felelős személyek részére.

Kombinált fűtés

A Kematechnik Innomontage Kft. az elmúlt években 8-10 üzemet alakított már át teljesen, vagy részben elektromos működésűre. Legutóbb egy olyan gázos-elektromos működtetésű rendszert épített, amely a szolár panelek révén érzékeli, ha kisüt a nap, és azonnal átvált hibrid, vagy tisztán elektromos üzemre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ha kisüt a nap, a gázüzemű gép átáll villamosenergiára appeared first on Műszaki Magazin.

Az új üzem a vállalat egyik legnagyobb, egyedi megrendelésre termelő létesítménye Európában, és a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja lesz majd.

Idén már hatodik alkalommal adták át az ingatlanszakma legjobb vállalatait, szakembereit, projektjeit és ügyleteit elismerő CRE Awards díjakat. Az EuropaProperty megmérettetésén Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szerbia és a tágabb balkáni régió piacairól érkeztek jelöltek, összesen 22 kategóriában, a díjazottakat az október 15-i budapesti gálavacsorán mutatták be. A Schneider Electric a BTS kategóriában került a legjobbak közé a DSPS okosgyár megépítésével.

A vállalat új üzemét május végén adták át ünnepélyesen, a 28 ezer négyzetméteres épületben ötszázan dolgoznak. A gyár a Schneider Electric egyik legnagyobb, egyedi megrendelésre termelő létesítménye Európában, és a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja lesz majd.

A DSPS megvalósítása során a gyártási hatékonyságot növelő intelligens megoldások alkalmazása mellett kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra. Az építési hulladékot és a különböző csomagolóanyagokat szelektíven gyűjtötték és szállították el az építkezésről. Az üzemben a hűtés-fűtésről geotermikus rendszer gondoskodik. A gyárban összesen 28 000 m2-nyi tetőn telepítettek napelemet, mintegy 1180 MWh/éves teljesítménnyel. Öntözésre és a mosdókhoz pedig az összegyűjtött esővizet használják.

Azokhoz a kijáratokhoz, ahol teherforgalom van, ún. légzsilipeket telepítettek, a kamiondokkoló állomásokat energiahatékony módon alakították ki úgy, hogy elkerüljék a hőveszteséget. A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítják újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártásokban.

Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő megoldások szabályozzák a légkezelő rendszert és a LED világítást. Az elektromos járművek számára pedig 30 e-autó és 25 e-bike töltőállomást is telepítettek.

A fenntarthatóság növelése, valamint az energiahatékonyság javítása mellett fontos szempont volt a tervezés során az épület hatékony működtetése. A Schneider Electric korszerű online felügyeleti rendszere, valamint kommunikációs hálózathoz kapcsolódó eszközei támogatják a meghibásodások megelőzését, illetve a szükséges beavatkozások időben történő elvégzését.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a legjobbak közé kerültünk, ami megerősít minket abban, hogy jó úton haladunk. A Schneider Electric nemcsak fejleszti és gyártja a fenntarthatóságot támogató megoldásokat, eszközöket és berendezéseket, hanem jövőformáló vállalatként saját maga is alkalmazza azokat. A DSPS-re ez maximálisan igaz, hiszen egy rendkívül zölden működő okosgyárról van szó, ahol a jövő klímabarát középfeszültségű kapcsolóberendezései készülnek”

– mondta el Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legjobbak közé került a Schneider Electric okosgyár-projektje a CRE Awards-on appeared first on Műszaki Magazin.

Mi az a monoblokkos hőszivattyú?

A monoblokkos hőszivattyú egy kompakt kialakítású rendszer, amelyben minden fontos alkatrész egyetlen kültéri egységben helyezkedik el. Ennek a megoldásnak az egyik legnagyobb előnye a telepítés egyszerűsége és gyorsasága. Mivel a monoblokkos hőszivattyú esetében nincs szükség külön beltéri egységre, a rendszer helyigénye minimális, így akár kisebb méretű ingatlanokban is könnyen elhelyezhető.

Ezeket a hőszivattyúkat kifejezetten kültéri telepítésre tervezték, és kiválóan működnek hideg időjárási körülmények között is. A modern technológiáknak köszönhetően még alacsony külső hőmérsékleten is hatékonyan üzemelnek, így az év nagy részében stabil hőellátást biztosítanak.

Monoblokkos vs. osztott hőszivattyúk

A hőszivattyúk piacán két fő típus létezik: a monoblokkos és az osztott (split) rendszerek. Az osztott rendszerek esetében a kültéri egység mellett egy beltéri egység is szükséges, amelyeket hűtőköri csövezés köt össze. Ez a telepítés speciális szakértelmet igényel, mivel a hűtőkör összeszerelése bonyolultabb feladat, és általában F-gáz vizsgával rendelkező szakemberre van szükség.

A monoblokkos hőszivattyúk esetében azonban nincs szükség ilyen csövezésre, mivel minden alkatrész egyetlen egységben helyezkedik el. Ez nemcsak a telepítést egyszerűsíti, de jelentős költségmegtakarítást is jelenthet. A telepítéshez nem szükséges különleges szakértelem, és a folyamat gyorsabb is, mint a split rendszerek esetében.

A monoblokkos hőszivattyúk előnyei

A monoblokkos hőszivattyúk számos előnyt kínálnak, amelyek miatt ideális megoldást nyújtanak a modern otthonok számára:

1. Egyszerű és gyors telepítés: Mivel nincs szükség beltéri egységre és bonyolult csövezésre, a telepítés gyorsabb és egyszerűbb, mint a split rendszerek esetében.
2. Helytakarékos kialakítás: Mivel a monoblokkos hőszivattyúk teljes egészében a kültérre kerülnek, így nem foglalnak el értékes beltéri helyet, ami különösen előnyös kisebb ingatlanoknál.
3. Kevesebb karbantartási igény: A rendszer kompakt kialakítása miatt a karbantartás egyszerűbb, hiszen kevesebb alkatrészhez kell hozzáférni.
4. Nincs beltéri zaj: A monoblokkos hőszivattyúkat kültéren helyezik el, így a működésük során keletkező zaj nem zavarja a lakás belső nyugalmát.
5. Megbízhatóság és hatékonyság: A monoblokkos hőszivattyúk modern technológiákat alkalmaznak, így még hideg időjárás esetén is hatékonyan üzemelnek. Képesek széles hőmérsékleti tartományban is megfelelő teljesítményt nyújtani.

Hátrányok és tévhitek

Mint minden technológia, a monoblokkos hőszivattyúknak is vannak hátrányai. Az egyik leggyakrabban említett hátrány a kültéri zajforrás, amely zavaró lehet a szomszédok számára. Azonban a modern hőszivattyúk tervezése során nagy hangsúlyt fektetnek a zajszint minimalizálására, így a mai modellek már rendkívül csendesek.

Egy másik tévhit, hogy a hőszivattyúk csak enyhe hőmérsékleti körülmények között működnek hatékonyan. Valójában a monoblokkos hőszivattyúk képesek még hideg időjárási viszonyok között is jól üzemelni, bár extrém hidegben teljesítményük csökkenhet. Az újabb modellek azonban fejlett technológiákat alkalmaznak a hatékonyság megőrzése érdekében, így ezek a készülékek széles hőmérsékleti tartományban biztosítanak megfelelő fűtést és hűtést.

Összegzés

A monoblokkos hőszivattyúk a modern otthonok energiahatékony fűtési és hűtési megoldásai közé tartoznak. Kompakt kialakításuk, egyszerű telepíthetőségük, valamint hatékony működésük révén ideális választást jelenthetnek mindazok számára, akik környezetbarát és gazdaságos megoldást keresnek otthonuk fűtésére. Bár kezdeti költségeik relatív magasabbak lehetnek, hosszú távon jelentős energiamegtakarítást és költségcsökkenést eredményeznek, így minden modern otthon számára kiváló befektetést jelentenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Monoblokkos hőszivattyúk: Miért ideális választás a modern otthonok számára? appeared first on Műszaki Magazin.

A Festo VEFC tömegáram-szabályozója a megfelelő választás minden olyan esetben, amikor inert gázokat kell pontosan szabályozni. A piezo technológiának köszönhetően kompakt felépítésű és rugalmasan alkalmazható, valamint kiváló ár/teljesítmény arányt kínál. Különösen alkalmas az elektronikai gyártás, az élelmiszer-előállítás és a gépgyártás minden olyan területén, ahol védőgázra van szükség.

A Festo VEFC tömegáram-szabályozója az egyik legkompaktabb a piacon, miközben 200 l/perc átáramlásra  képes. A digitalizálásnak köszönhetően az áramlás állandó marad. Ez azt jelenti, hogy ezt a dinamikus, közvetlenül vezérelt piezo-szelepet nem kell kézzel beállítani. Az áramlási mennyiségek pontos beállítása mindössze ezredmásodpercekbe telik, és azok manipulációbiztosak maradnak. Ez biztosítja a felhasználók számára a gyártási folyamataikhoz szükséges rugalmasságot. Ezen túlmenően a VEFC lehetővé teszi számukra a folyamatok állandó nyomon követését, mivel az áramlás és a kimeneti nyomás mindig monitorozható.

A félvezető ostyák megbízható védelme

Az inert gázok, például a nitrogén áramlásának megbízható szabályozása különösen fontos a félvezetőiparban, hogy elkerülhető legyen az ostyák károsodása. A VEFC kedvező alternatíva a piacon kapható egyéb megoldásokkal szemben a nitrogén szabályozásakor a töltő- vagy Front End egységekben.

Gazdaságos, megbízható és pontos nitrogénes öblítés

Az egyes tisztítási lépésekben különböző áramlási mennyiségek szabályozhatók a VEFC-vel a töltőfejekben. Ez biztosítja, hogy csak a feltétlenül szükséges mennyiségű nitrogént használják fel, legyen szó a befúvás és a tisztítás bármelyik fázisáról. A felhasználók így nitrogént takarítanak meg, és lerövidítik a feldolgozási időt a száraz védőgázatmoszféra eléréséig.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Inert gázok pontos szabályozása appeared first on Műszaki Magazin.