A KPMG szakértői támogatásával év végéig lezajló, négyévente esedékes költségfelülvizsgálatok fókuszában is érezhetőek az energiapiaci trendek változásai.

Gyorsuló ütemben zajlik az európai energiaátmenet végrehajtása. A 2016-ban bemutatott Tiszta Energia Csomag komoly piaci és szabályozási változásokat indított, amely a villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára komoly kihívást és rengeteg megoldandó feladatot jelentenek továbbra is. A 2021-es Fit for 55 csomag közbeiktatott egy fontos célt, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 55%-os csökkentését 2030-ra (1990-hez képest). A 2022-ben elfogadott RePowerEU terv pedig egy újabb mérföldkövet jelentett a Tiszta Energia Csomag által kijelölt úton a 45%-os megújuló energia termelési kapacitás előirányozásával, valamint kiemelt célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség sürgős csökkentése is.

Egyértelmű trend a megújuló és decentralizált energiatermelés, az európai ösztönzőrendszerek miatt drasztikus technológiai költségcsökkenés történt, így ebben továbbra is sokan attraktív befektetési lehetőséget látnak. Az elmúlt tíz évben az ipari méretű naperőművek élettartamra vetített fajlagos energiaköltsége (LCOE) kb. 90%-kal csökkent, míg a szélerőművek esetében kb. 70%-os mérséklődés figyelhető meg.

Azonban 2030-ig a KPMG szakértői szerint jelentősen megváltoznak az energiatermelési és fogyasztási szokások is. Többek közt az akkumulátor-gyártás, valamint a közlekedés és a hűtés/fűtés elektrifikációjának hatására jelentős mértékben növekedik a villamosenergia-igény. Másik oldalon az időjárásfüggő megújulók, a prosumerek (termelő-fogyasztó) és az energiaközösségek elterjedésével alakul át a termelés szerkezete.

Magyarországon a meghatározó megújuló energiaforrás az áramtermelésben a napenergia; fotovoltaikus erőműveink összkapacitása 2023 végén már több mint 5500 MW-ot tett ki, melyből a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) kapacitás – a telepítéséhez igényelhető támogatásoknak és a rendkívül kedvező szaldó-elszámolásnak köszönhetően – több mint 2200 MW összkapacitással veszi ki részét. A HMKE-k száma rohamosan növekedett az elmúlt években, és 2023 végére már több mint 250 ezer napelemes rendszer üzemelt.  A villamosenergia-szektor zöldítésének központi eleme a napelemes kapacitások további bővítése, amely a NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2023-as frissítése szerint 2030-ra elérheti a 12 GW-ot. A magyar kormány ugyanezen az időtávon, a szükséges szabályozási módosításokkal, a jelenlegi kb. 300 MW-ról 1 GW-ra emelné a hazai szélenergia beépített kapacitást. A jogszabályváltozások utat nyitottak a fejlesztéseknek, azonban reálisan 2027 előtt nem kezdődhet meg egy beruházás sem.

„Egyre inkább szükséges lesz a valós idejű monitoring- és beavatkozási képességek kiépítése a hálózat fejlesztésével, illetve az aktív felhasználók hatékony kezelésére képes, szoftveres és hardveres megoldások bevezetésével”

– emeli ki Szécsi Katalin, a KPMG menedzsere.

A villamos energia tárolás kérdése kiemelt jelentőségű lesz az elkövetkező években, mert az Európai Unióban várhatóan az elektromos áram részaránya a végső energiafogyasztásban a 2021-es 20%-ról 2030-ra 30%-ra emelkedhet, főként a hőszivattyúk és az elektromos autók terjedése miatt.

 „Mindezek ismeretében nem váratlan piaci jellemző, hogy a szabályozói energia Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább, mint Németországban. Ezen a területen vár a KPMG változást, az áraknak konvergálniuk kell a nemzetközi szintekhez”

– mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikáért felelős associate partnere.

Jelenleg további mintegy 1 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitás van ún. „ready to build” (RTB) állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban. Ez azonban túlkínálatot is teremt a szabadpiacon, hiszen a PPA-k (Power Purchase Agreement), vagyis a hosszútávú áram-vásárlási megállapodások (HTM) kínálati oldala erős, míg a vállalatok kivárnak. Kezd megjelenni a túlkínálat a szabadpiacon, ami nyomást fog okozni a KÁT-os erőművek és a HTM-ek finanszírozásában.

A KPMG modelljei szerint a villamosenergia szabadpiaci nagykereskedelmi ára tovább csökkenhet 2030-ig, majd ezután a csökkenés üteme lelassul és 2041 után az árak elkezdenek enyhén felfelé ívelni, mivel a rendszer kiegyenlítésében részvevő erőművek kerülnek kivezetésre, valamint a kereslet folyamatosan növekszik.

Losonczy kiemelte, olyan mértékű változások zajlanak Magyarországon a nagyerőművi szegmensben is, amire évtizedek óta nem volt példa. Élettartamnövelt atomerőmű, új nukleáris blokkok, szivattyús tározó, gázerőművek tervezése van folyamatban, összességében több gigawatt új termelői kapacitás valósulhat meg akár egy évtizeden belül.

„Még ha azzal is számolunk, hogy 12 gigawattra nő az évtized végére a fotovoltaikus kapacitás Magyarországon, az éves termelés viszonylatában még mindig jelentős szerep jut az alaperőműveknek. A napon belüli termelési rekordokról és negatív áramárakról szóló cikkek azt ritkán említik, hogy éves viszonylatban továbbra is hétszer annyi áramot képes előállítani például egy atomerőmű, mint azonos fotovoltaikus kapacitású napelemparkok összessége”

– figyelmeztet Losonczy.

Mindezen fenti folyamatok ismeretében nem csoda, hogy nagy várakozás előzi meg a 2024 végéig elvégezni rendelt költségfelülvizsgálatot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal négyévente esedékes költségfelülvizsgálati projektje során a KPMG hivatott az energiapiac természetes monopóliumainak – tehát a nagyerőműveknek, szállítóknak és elosztóknak – a reális költségeit és a racionálisan elvárható profitját kiszámolni, és az új mértékekre javaslatot tenni.

„A magyar villamosenergia-ipari infrastruktúra nagyjából 10 ezer milliárd forint eszközértékkel bír míg a várható piaci átalakulásokból az következik, hogy ennek mintegy dupláját, körülbelül 20 ezer milliárd forintot kell beruházni elosztói hálózatbővítésbe, szabályozói infrastruktúrába, erőművek korszerűsítésébe és újak fejlesztésébe ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, egyszerre vonzó, és a gazdasági növekedést sem lassító költségviszonyokat kell teremteni 2024 végéig”

– foglalta össze a felülvizsgálat stratégiai céljait Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségfelülvizsgálatok az energia szektorban appeared first on Műszaki Magazin.

A hajózási főszezon közepén rendesen vakarják a fejüket a piaci szereplők: egekbe szökő tarifák, növekvő szállítási idők és drasztikus kapacitáshiány – mindez egy nagy adag bizonytalansággal fűszerezve. A piacot jelenleg uraló válságos helyzetet a Trans-Sped szakértője, Mihály Attila elemezte, közel 50 év szakmai tapasztalatának tükrében.

miként alakul a Nemzetközi kereskedelemi körkép?

Napjainkban egy rendkívül összetett, sok ismeretlen tényezővel tarkított környezetben kell helytállniuk a piac szereplőinek. A helyzetre rányomja bélyegét, hogy több, a világkereskedelem szempontjából kiemelten fontos gócpontban háborús konfliktusok zajlanak. Noha európai szinten recesszió tapasztalható, az e-kereskedelemi ágazat napról-napra rohamosan fejlődik. A szállítmányozási ágazatokat tekintve, a légi szállítmányozás jelenleg jól üzemel, megfelelő kapacitásokkal tud működni, valamint a vasúti szállítmányozás terén is jelentős előrelépések történtek. A közúti szállítmányozásban rendkívüli költségnövekedésnek lehettünk szemtanúi az elmúlt időszakban, melynek hatását máig érzékeljük. Jelenleg a legtragikusabb helyzetben a tengeri szállítmányozás van: a geopolitikai feszültségek gyökeresen átírják az ágazat működési mechanizmusát.

Mi tapasztalható a tengeri szállítmányozásban, a vörös-tengeri hajózási útvonal kiesésével?

Az év elején kirobbant krízishelyzet továbbra sem javult, sőt. A húszik támadásának következtében a nagy hajózási társaságok jelentős része továbbra is elkerüli a Vörös-tenger érintett szakaszát. Az itt áthaladó hajók volumene a korábbi évekhez képest harmadára csökkent, kevesen merik megkockáztatni az átkelést. Marad az afrikai kontinens megkerülése, melynek következtében kíméletlen áremelkedések, az ennek nyomán jelentkező pluszköltségek továbbterhelése, kapacitásproblémák és a szállítási ciklusok növekedése tapasztalható.

Újabb globális konténerhiány, és ami mögötte van

A Covid után jelentkező konténerhiány idején az árak kilőttek: egy 40 lábas konténer esetében akár a 20 ezer dollárt is elérték, majd a helyzet normalizálódása után körülbelül 4 ezer dollárra kúsztak vissza. Most ezek a díjak ismét 10-11 ezer dollár fölé emelkedtek. A helyzet odáig fajult, hogy Kínában ismételten konténerhiány tapasztalható, hasonlóan a járvány után kialakult helyzethez. Van azonban egy jelentős különbség: míg a pandémia után egy felfokozott állapot uralkodott a piacon és az akkori keresleti nyomás viszonylag gyors helyreállást eredményezett az ellátási láncokban, melynek köszönhetően durván egy év alatt lecsengett a konténerhiány, ez alkalommal merőben más helyzettel nézünk szembe. A legnagyobb problémát az afrikai kerülőút okozza. Egy korábban 30 napos Kína-Európa tranzitidő hirtelen 40-50 napra emelkedett, így a konténerek 2-3 héttel hosszabb időt vannak úton, ennyivel növekszik egy-egy konténer körforgási ideje. A teherhajók kapacitása globálisan mintegy 20%-kal csökkent, mivel a hajók jóval több időt kénytelenek a tengeren tölteni, a konténerek pedig nem kerülnek vissza időben a rendszerbe. Hiába van egy áru indulásra készen, sok esetben akár 3-4 hét is eltelik, mire konténert is kap. Az áruk A pontból B pontba történő szállításához márpedig konténerekre van szükség, jobban, mint valaha.

További rizikófaktorok: biztosítás és fenntarthatóság kérdése

A vörös-tengeri helyzetnek van még két igen érdekes vonulata: az egyik a rakományok biztosításának kérdésköre. Alapesetben a szállítmánybiztosítás nyújt fedezetet az árucikkek értékére, a biztosítótársaságok azonban a Vörös-tenger térségében közlekedő hajók esetében felfüggesztették a fedezetvállalásukat. Ez arra kényszeríti a hajótársaságokat, hogy kerüljék el az érintett szakaszt, hiszen biztosítás nélkül hatalmas kockázatot vennének a nyakukba. A hajózási útvonalak átrajzolódásának másik következménye a környezeti terhelés drasztikus megnövekedése. A kerülőutak következtében a hajók havi 1,5 millió tonnával több üzemanyagot használnak fel, mely a CO2 és egyéb károsanyag-kibocsátásuk növekedését eredményezi.

Mit tehetnek a piaci szereplők ebben a helyzetben?

Az élet mindig benyújtja a számlát, amit ezúttal a paci szereplők és a fogyasztók fizetnek meg. A fent vázolt helyzet globális árfelhajtó hatása ugyanis 0,7-0,8%-os inflációs rátát generál. A gyártó- és kereskedőcégek új beszerzési forrásokat, megbízhatóbb és költséghatékonyabb szállítási módozatokat keresnek. Megindult egyfajta racionalizálási folyamat: számos vállalat a készletfelhalmozás és a beraktározás mellett dönt, búcsút intve a Just in Time stratégiájának. Az árhullám tovagyűrűző hatását befolyásolja például a forgalmazott termékek köre is. Nagyértékű termékek esetében a piac képes tolerálni a szállítási díjak növekedését, kisebb értékű árucsoportoknál azonban előfordul, hogy az aránytalanul drága szállítási díj miatt az adott termék kereskedelmének vagy az ahhoz kapcsolódó termelésnek a felfüggesztése, átszervezése mellett kell dönteni. A transzparens kommunikáció és a megfelelő információátadás kulcskérdés. A nemleges válasz is hasznos visszajelzés. Ha egy áru nem tud időben elindulni, azonnal tájékoztassuk partnereinket. Amennyire csak lehet, csempésszünk tervezhetőséget, korunk kiszámíthatatlan világába!

Bíztató Kilátások: Mire kell számítani a jövőben?

Egy biztos: minden piaci szereplő a helyzet javításán dolgozik. A Covid után a hajótársaságok jelentős mennyiségű hajót rendeltek be. Jó esély van rá, hogy ősszel több, nagyobb kapacitású, megahajó is forgalomba tud állni, emellett a konténerek gyártása is gyorsított ütemben halad. Mindez jelentősen képes csökkenteni a fennálló kapacitáshiányt. Mindannyiunk érdeke, hogy pörögjön a kereskedelem, minél nagyobb volumenben és minél gyorsabban forduljon a szállítmány, hiszen a nap végén az üzletből élünk. Reméljük, hogy hamarosan a konfliktus végére érünk és megindulhat a szállítási útvonalak optimális működése. Amennyiben teljesen biztonságossá válik újra az adott térségben a közlekedés, a normál menetrendekhez való visszatérés a hajózási szakemberek szerint 3-4 hónapot vehet igénybe. Reménykedünk abban, hogy ez mielőbb bekövetkezik és bízunk a beszerzési és szállítási igények növekedésében, valamint abban, hogy a piaci szereplők összefogásával sikerül a világgazdaságot ismét egy felfelé ívelő pályára állítani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ismét válságközeli állapotban a nemzetközi kereskedelem? appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás értelmében az RRPS a TENER termékcsaládot az mtu EnergyPack QG akkumulátoros energiatároló megoldása részeként értékesíti, így az az EU és az Egyesült Királyság piacán is elérhető lesz. A TENER a világ első, tömegtermelésre tervezett akkumulátoros energiatároló rendszere, robusztus 6,25 MWh kapacitásával felgyorsítja az új energiatárolási technológiák széleskörű bevezetését, újabb lendületet adva az elektromos közlekedés elterjedésének.

A müncheni ees Europe 2024 kiállításon, június 19-én jelentette be stratégiai együttműködését a Rolls-Royce Power Systems (RRPS) és a CATL, melynek köszönhetően a TENER energiatároló rendszer elérhetővé válik az Európai Unió és az Egyesült Királyság piacain is. Az együttműködés keretében az RRPS az mtu EnergyPack QG akkumulátoros energiatároló megoldás részeként fogja kínálni a TENER termékeket. Ezt az úttörő technológiát, mely akár öt évig működik kapacitás- és teljesítményromlás nélkül, a biztonság, az élettartam, a hatékonyság és a rendelkezésre állás javítása érdekében tervezték.

A két vállalat először 2023 végén írt alá hosszú távú beszállítói megállapodást, amelynek értelmében több mint 10 gigawattóra (GWh) tárolókapacitás kiépítésében működnek együtt. A megállapodás megerősíti az RRPS és a CATL közötti üzleti kapcsolatot, elősegítve ezzel az Európai Unió és az Egyesült Királyság piacain való növekedést. Mindkét vállalat elkötelezett a technológia, a minőség, a biztonság és a határidőre történő szállítás iránt, ami nagyobb befektetési biztonságot eredményez. A partnerség kiterjed az olyan intelligens termékek innovációjára, mint az RRPS okos mtu EnergetIQ automatizálási megoldása és ennek digitális felülete, az mtu Go!, amely a CATL intelligens diagnosztikai platformjával és felügyeleti rendszerével működik.

Az innováció ösztönzése

A TENER 430Wh/L energiasűrűségű, a CATL L-sorozatú celláit használó csúcskategóriás energiatároló rendszer. Rekorder élettartama a fejlett bionikus SEI és az önösszeszerelő elektrolit-technológiáknak köszönhető, amelyek hosszú távú stabilitást és biztonságot tesznek lehetővé. A 6,25 MWh kapacitású energiatároló továbbá 30%-kal növeli az egységnyi területre jutó energiasűrűséget, és a korábbi CATL-termékekhez képest 20%-kal csökkenti a környezeti terhelést.

A CATL a maximális biztonság elérése érdekében az akkumulátortechnológia részeként teljes körű minőségirányítási rendszert hozott létre, amely magában foglalja a technológiai fejlesztést, a próbatesztet, a működés figyelését és a biztonsági hibák elemzését. Üzembe helyezése után a CATL folyamatosan figyeli az energiatároló rendszer működési állapotát többek között mesterséges intelligencia alapú kockázatfigyeléssel. Ezzel nemcsak ellenőrzi a biztonsági célok megvalósulását, hanem hozzájárul azok optimalizálásához is.

Ügyfelek támogatása világszerte

Több mint 700 szervizállomásból álló globális hálózatát kihasználva, a CATL zökkenőmentes ellátási lánc menedzsmentet, személyre szabott megoldásokat és folyamatos technikai támogatást kínál minden egyes partnere számára.

A CATL többek között a NextEra, a Fluence, a Wartsila, a Tesla, a Powin és a FlexGen vállalatokkal kötött már partnerséget, valamint eddig több mint 1000 energiatárolási projektet valósított meg fejlett energetikai technológiáival a világ több mint 40 országában és régiójában.

Elköteleződés Európa fenntartható jövőjéért

A CATL elkötelezettsége túlmutat az energetikai megoldások fejlesztésén és biztosításán. A vállalat mindenhol, ahol jelen van a világban, támogatja a helyi közösségeket. Tavaly a vállalat 1,5 millió forintot adományozott gyógyászati célú sószoba kialakítására Debrecenben, és 30 ezer euróval támogatta egy genetikai betegségben szenvedő magyar kisfiú gyógykezelését. Emellett a CATL 2024 márciusában a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáját 20 ezer eurós pénzadománnyal támogatta.

A CATL munkavállalói karrierjének aktív támogatása mellett a jövő tehetségeinek gondozását is fontosnak tartja. Ennek érdekében 2024-ben együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Szakképzési Centrummal, melynek célja a szakképzés összehangolása az iskolai és vállalati igények, lehetőségek területén a felkészült, motivált, magasan képzett szakemberek kinevelése érdekében.

A környezetvédelem a CATL értékrendjének másik alappillére, melynek keretében a vállalat erdőtelepítési projektet hajt végre Türingiában, Németországban. Korábban a CATL 4800 fa ültetésében segédkezett annak érdekében, hogy támogassa a természetes élőhelyek helyreállítását és gazdagítását, illetve a biológiai sokféleség növelését és az erdők ellenálló képességének javítását.

A CATL fenntarthatóság iránti elkötelezettségével hosszútávú változást szeretne elérni Európában, olyan jövőt elősegítve, ahol a fejlődés harmonikusan összefonódik a környezeti és társadalmi jóléttel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rolls-Royce Power Systems és CATL együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

A Billingo hazai kutatása szerint még mindig kevés vállalatvezető, cégtulajdonos használja a mesterséges intelligenciát az üzleti tervezéshez és a pénzügyi folyamataik átláthatóbbá tételéhez, holott a legtöbb esetben ingyenesen rendelkezésre álló eszközökről van szó, melyek segítségével sok probléma feltárható lenne, nélküle azonban könnyen a bezáráshoz vagy nagyon lassú növekedéshez vezethet csak az út.

Az Opten 2024-es adatai szerint februárban 515 ezer alá csökkent a működő társas vállalkozások száma, mindemellett a cégmegszűnések száma elérheti a 40 ezret is az év végére. Idén tavasszal is az a trend rajzolódott ki, hogy az újonnan alapított cégek száma összevetve a megszűnések és felszámolások számával erőteljes csökkenést mutat.

A mesterséges intelligencia könnyítheti a terheket

A Billingo 1000 hazai vállalkozás körében zajlott kutatása szerint, bár alapvetően pozitívan nyilatkoznak a mesterséges intelligenciáról a megkérdezettek, még mindig nagy hányadban csak kreatív területeken használják ezeket az eszközöket (szövegírás, képalkotás, grafika készítése) és kevéssé veszik számításba, hogy akár adatelemzésben is hatékony segítség lehet – a megkérdezettek 34 százaléka él csak ezzel a funkcióval. Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai igazgatója elmondta:

„Adatelemzésben, információkeresésben, sőt akár üzleti tervek elemzésében is támaszkodhatnának a vállalkozások ezekre a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokra. Mi azt látjuk, hogy bár digitális fejlődési pályára állt a legtöbb cég, a növekedéséhez arra lesz szükség, hogy a mesterséges intelligenciát csatasorba állítsák”.

Az AI-t használni kell, nem elkerülni

Bár a válaszadók több, mint 50 százaléka egyetértett azzal, hogy az alkalmazás veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a valós helyzet nem ezt tükrözi.

„A mesterséges intelligencia egy eszköz, azok lesznek versenyelőnyben a munkaerőpiacon, akik nyitottsággal és némi tudással kezelik a mesterséges intelligenciát. Hamarosan a költség- és bevételtrendek elemzése vagy akár az adatvédelem tökéletesítése nem lesz értelmezhető MI nélkül.”

– tette hozzá az igazgató.

A számlázó programból pénzügyi divízió

Mivel a számlázás az alfája és omegája a vállalkozások működésének – különös tekintettel a mikrovállalkozásokra – jelentős előrelépést fog jelenteni a működésükben, ha az elkönyvelt számlák alapján beszélgethetünk majd saját vállalkozásunkkal a mesterséges intelligencián keresztül.

„Gondoljunk bele mekkora segítség lehet majd az, ha a vállalkozásunk pénzügyei és az összes üzleti, adóval kapcsolatos szabályozásról létező tudás egy helyen lesz elérhető, sőt, valós időben kérdezni is tudunk tőle.”

– egészítette ki Besztró Szabolcs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökken a magyar vállalkozások száma appeared first on Műszaki Magazin.

Közel 5 évtizede emlegetjük a „papírmentes” iroda kifejezést, a cégek pedig különösen a pandémia óta őrült tempóban digitalizálnak, hogy aztán a mesterséges intelligencia legújabb vívmányaira bízhassák az üzleti információik elemzését és profittá alakítását. A valóságban azonban egy átlagos vállalati dolgozó továbbra is nagyjából 10 000 papírlapot használ el csupán egy év alatt, az adatalapú működési modellekről pedig mindössze olyan közhelyeket tudunk mondani, hogy gyorsak vagy éppen költséghatékonyak. Az adat nem az új olaj, hanem az új drágakő – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint legfőbb ideje megtanulni az ebben rejlő valódi érték kinyerését. Az adatvagyon pénzbeli megtérülését igenis láthatóvá lehet tenni, az ezt definiáló gazdasági modell pedig éppen Magyarországon formálódik: ha a hazai vállalati- és kkv szektor képes lesz mihamarabb átállni az új üzleti szemléletre, az forradalmi kiugrási pont lehet az egész nemzetgazdaság számára.

A vállalati információk digitalizációja és a papírmentesítés hosszú idő óta a cégek stratégiai céljai között szerepelt, hogy aztán a legújabb sztártechnológia, a mesterséges intelligencia adjon még nagyobb lökést a fejlesztéseknek. Mivel előtérbe került és széles körben is elérhetővé vált egy olyan univerzális eszköz, amely példátlan hatékonysággal képes értékes üzleti információvá formálni a korábban átláthatatlannak tűnő adatmennyiséget, mindenki arra törekszik, hogy minél bőségesebb digitális infómorzsával tudja „etetni” a gépeket. A globális adatelemzési piac mérete így az idei, 70 milliárd dollár körüli értékről várhatóan közel 350 milliárd dollárra bővül majd az évtized végére, de hogy a szektorban elégetett vagyonok valóban eredményt hoznak-e, az kétséges.

 „Egyrészt továbbra is lemaradás tapasztalható a tényleges papírmentesség terén: egy átlagos 1000 fős nagyvállalat még mindig közel 2,5 millió dollárt pazarol el évente az információk keresésére és lekérdezésére. Másrészt, ha jól is halad a digitalizáció, sokszor azért nem jut eredményre egy-egy projekt, mert nem jó kérdéseket teszünk fel és valójában nem tudjuk, hogyan és hová szeretnénk eljutni az adataink segítségével. Magyarország ráadásul még mindig a sereghajtók között szerepel a digitális fejlettség terén, ahogy arra az Európai Unió által készített DESI index is rámutat, főként a humán tőke és a digitális technológiák integrációja terén állunk rosszul. Ebben mindenképpen gyorsítanunk kell”

– mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, a DATAIT alapító-ügyvezetője.

Az adat az új drágakő, de nem mindegy, hogyan nyúlunk hozzá

Az adatalapú működési- és döntéshozatali modellek sikere tehát a világos stratégián és a célhoz vezető lépések következetes és profi kivitelezésén múlik. A vállalatnál felhalmozott információkészletet először a papír formátumról digitálissá szükséges alakítani, méghozzá úgy, hogy a dokumentumokat és adatokat továbbra is jogszerűnek és hitelesnek tekinthessék a felhasználók. Ez már önmagában véve is óriási fejlesztés egy cég életében, ha pedig kialakulnak az erre épülő folyamatok, az szinte azonnal megdobja a hatékonyságot. A következő nagy ugrást az jelenti, ha egy személyre szabott AI-modell is segíti a vállalatot az adatvagyon kiaknázásában.

„A 2000-es évek elején mindenki az új olajként emlegette az adatokat, de valójában inkább modernkori drágakőről van szó: meg kell találni, ki kell termelni, megtisztítani és szakértelemmel kezelni. Ha viszont sikerül kinyerni, ami benne rejlik, kézzelfogható vagyonná válik, mely folyamatosan képes növelni az értékét”

– véli a szakértő.

A vállalati adatvagyon szakértelemmel történő feldolgozása számos azonnal érzékelhető előnnyel jár. Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, mellyel azonnal időt, pénzt és konkrét irodai tereket szabadíthatunk fel. Optimalizálhatjuk és felpörgethetjük a legkritikusabb üzleti folyamatokat és jelentősen fejleszthetjük az ügyfélkezelést, amely napjainkban szinte minden piaci szereplő számára fontos versenytényező. Hatékonyabbá tehetjük a döntéshozatalt és szinte minden menedzsment feladatot, emellett általánosságban növelhetjük az információbiztonságot, hiszen nem kell tartani a fontos iratok fizikai megsemmisülésétől. Nem elhanyagolható tény, hogy a papírmentességgel és a digitális adatkezeléssel nagy lépést tehetünk a környezetvédelmi célok elérése felé is. Az „ESG-törvény” 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó jelentéstételt, ennek pedig sokkal könnyebben megfelelhetnek a cégek a digitálisan is hiteles adatkezeléssel- és szolgáltatással.

Hazánkban formálódik a jövő gazdasági modellje – mennyit érnek az adataid valójában?

Habár a vállalati adatokban megbújó üzleti lehetőségek kiaknázása kézzelfogható változást hozhat minden gazdasági szereplő számára, az érdekgazdák többségének az már nem elegendő érv, hogy mindez mennyire „költségcsökkentő”, „hatékonyságnövelő” vagy „hosszú távon megtérülő” folyamat, hiszen a kiadási oldalon világosan szerepelnek az erre fordított dollár- vagy forintmilliók. A kérdés tehát marad: pontosan mennyit ér a vállalati adatvagyon, hogyan fordíthatók le ezek a törekvések pénzben kifejezhető haszonra? Világos tehát, hogy az adatalapú átállás akkor lehet igazán sikeres és széles körben is elérhető opció, ha a bevételi oldalon vagy a saját tőke értékben is megmutatkozik és láthatóvá válik a döntéshozók számára. Éppen ennek a közgazdasági alapon is működő, a mesterséges intelligenciát integráló adatvagyon-gazdálkodási modellnek a kidolgozására jött létre hazánkban több piaci szereplő és az Óbudai Egyetem tapasztalatait és tudását integráló projekt.

„Az adatközpontú gazdasági modell jövőképét, valamint az oda vezető jogi, informatikai és gazdasági lépések alapjait kutatja és fejleszti a gyakorlatban is működő koncepcióvá ez a stratégiai együttműködés. Ilyen, gyakorlatban bizonyított módszertanról nemzetközi szinten sem tudunk, így bizton állíthatjuk, hogy jelenleg az elsők között vagyunk, akik azt vizsgálják, hogyan térhetne át Magyarország és a hazai vállalati szektor – beleértve a kis- és közepes méretű cégeket is – a pénzközpontú működésről egy adatalapú gazdasági pályára. Ez a modell egyesíti napjaink kulcstechnológiáit, így a big data, a mesterséges intelligencia és szélesebb értelemben vett digitalizáció eszközrendszerét, hogy pontosan felmérhető és kimutatható értéket hozzon létre. A jövőben is fenntartható gazdasági rendszerre való átállás Magyarország számára valódi kitörési lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Adatalapú gazdasági modell hozhat valódi kitörést Magyarországnak appeared first on Műszaki Magazin.

A cégvezetők többsége egyelőre kisléptékű integrációban gondolkodik, azonban nehézségekbe ütköznek az MI-készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásában. A munkavállalók tartanak attól, hogy nem tudnak lépést tartani a munkaerőpiaci elvárásokkal: az Intrum felmérése szerint a magyarok jelentős része aggódik amiatt, hogy a generatív MI miatt elveszítheti a munkáját.

A világgazdasági növekedés idén lassulást mutat az előző évhez képest, hasonlóan a magyar gazdasági növekedéshez, amely alulmúlta az elemzők várakozásait: a hazai gazdaság 0,8 százalékkal teljesített rosszabbul, mint egy évvel korábban. A szakértők abban bíznak, hogy az innováción keresztül erőteljesebb gazdasági növekedés valósulhat meg, ezért az új technológiákban, mint például a generatív MI hasznosításában látják a lehetőséget. A McKinsey becslései szerint a mesterséges intelligencia és más automatizálási technológiák teljes hatása a következő évtizedben akár 1,5-3,4 százalékpontos átlagos éves GDP-növekedést eredményezhet a fejlett gazdaságokban.

Az Intrum legújabb Európai Fizetési Jelentéséből kiderül, hogy a vállalatok nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához, kiváltképp a back-office feladatokban való alkalmazásához. Úgy látják, hogy a kifizetések terén a csalások csökkentésében, az ügyfelek viselkedésének jobb megértésében és a fizetési folyamatok optimalizálásában segíthetnek az MI alapú technológiák, amelyek így további hatékonyságnövelést is eredményezhetnek.

Mesterséges Intelligenciával a kinnlevőségek kezelésére

A kutatásban részt vevő magyar cégvezetők fele szerint a mesterséges intelligencia fejlődése segíthetne az utóbbi években nagy problémát jelentő késedelmes fizetések kezelésében.

Véleményük szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfontosabb potenciális előnyei az ügyfelekkel való személyre szabott kommunikáció kialakítása (42 százalék) és a pontosabb hitelminősítés (42 százalék).

A válaszadók csaknem fele aggódik amiatt, hogy ha nem alkalmaz mesterséges intelligenciát, akkor lemaradhatnak versenytársaik mögött, ugyanakkor a magyar vállalatok 46 százaléka egyelőre csak korlátozott és kisléptékű befektetéseket tervez az MI-technológiába. Az MI széleskörű bevezetésében a vállalatoknak csak 7 százaléka gondolkodik. Látszólag a magyarok így is nyitottabbak az innovációra, mivel ez minimálisan magasabb az EU-átlagnál, ami 5 százalék. A széleskörű bevezetésre különösen nyitott a kormányzati és közszektor.

Ugyanakkor kihívást jelent a vállalkozások számára az MI kockázatainak kezelése. 66 százalékuk aggódik amiatt, hogy az MI tisztességtelen döntéseket hozhat a korábbi ügyféladatok alapján. Továbbá aggódnak amiatt, hogy elveszítik a személyes kapcsolatot az ügyfelekkel, valamint nem látják át pontosan, hogy az MI milyen alapelvek alapján hozza meg döntéseit.

Aggódnak a munkavállalók, Magyarország technooptimista

Az elmúlt évben egyre több óriásvállalat jelentett be leépítéseket annak érdekében, hogy az emberi feladatokat a pontosabb és költséghatékonyabb mesterséges intelligenciának adja át. Ennek következtében erős szorongás tapasztalható a munkaerőpiacon, a munkavállalók háromnegyede úgy érzi, hogy szüksége van MI-ismeretekre ahhoz, hogy versenyképes maradjon. Ezt a munkaadói oldalon is megerősítik: a vállalatok 66 százaléka úgy gondolja, hogy nem alkalmazna olyasvalakit, aki nem rendelkezik mesterséges intelligencia-ismeretekkel.

Egyértelműnek látszik, hogy a leghangsúlyosabban a digitalizáció és az MI-integráció lehet a cégek fókuszában a következő években. Ehhez azonban jelentős befektetéseket kell végezniük az MI-készségekbe, akár új, MI-fókuszú munkavállalókat alkalmazva, akár a meglévő munkavállalók továbbképzésére fektetve a hangsúlyt. A jelenlegi felmérés alapján azt tapasztaljuk, hogy a hazai vezetők több mint fele küzd azzal, hogy házon belül olyan munkavállalókat találjon, akik ki tudják aknázni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket – értékelte az idei Európai Fizetési Jelentést Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

Az Intrum már tavaly részletesen vizsgálta a témát, és az Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR) kiderült, hogy a magyarok 17 százaléka tart attól, hogy a generatív MI (például a ChatGPT) miatt elveszítheti a munkáját vagy bevételének egy részét. A különböző korcsoportok közül a Z generáció kiemelkedően (27 százalék) félti a megélhetését, miközben az Y generációnak csak 20 százaléka és az X generációnak 16 százaléka. Bár a kutatás ezt nem vizsgálja, de a fiatal korosztály – különösen a 18-21 évesek – kiemelkedő félelme összefüggésben lehet azzal, hogy tagjai jobban informáltak a mesterséges intelligenciáról, annak képességeiről.

A V4 országokból a szlovák és cseh munkavállalók 29 százaléka, míg a lengyelek negyede fejezte ki aggodalmát a mesterséges intelligencia miatt, ami arra mutat rá, hogy a magyarok kevésbé aggódnak. Az összes vizsgált európai ország közül Svédországban (39 százalék), Görögországban (38 százalék) és Olaszországban (38 százalék) a leginkább technopesszimisták a megkérdezettek. Eközben a technooptimista országok között Magyarország (17 százalék), Svédország (17 százalék) és Hollandia (16 százalék) szerepel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vállalatok az MI-tól várják a gazdasági fellendülést, a munkavállalók azonban tartanak tőle appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat „Innovation at the Edge” üzletága részeként működő „Digital Grid” célja a villamos hálózat modernizációjának felgyorsítása.

A Schneider Electric „Digital Grid” részlege a rugalmas és hatékony, digitális megoldásokat használó villamos hálózat kialakítására, valamint a legjobb hálózatirányítási szoftverek és megoldások szállítására fókuszál, biztosítva ezzel további növekedését és azt, hogy a lehető legjobb pozícióban legyen ahhoz, hogy megfeleljen a közműszolgáltatók, az energiafelhasználók, az ügyfelek és a partnerek elvárásainak.

Ruben Llanes korábban az AutoGrid vezérigazgatójaként ért el komoly sikereket hatékony folyamatok és módszerek bevezetésével, új megoldások, többek között kulcsrakész VPP-k (virtual power plant) kidolgozásával. Korábbi megbízása az AutoGrid Uplight Inc.-nek történő eladásával ért véget 2024 első negyedévében. Ruben Llanes széles körű tapasztalatokat szerzett a villamos hálózat digitalizálása és modernizálása területén, tudása tovább növeli azt az értéket, amit a Schneider Electric, valamint a portfóliójába tartozó vállalatokból, befektetéseiből és partnereiből álló ökoszisztéma nyújt az iparágnak.

Ruben Llanes korábban többek között országszintű értékesítési alelnöki, valamint az értékesítési csatornák üzletfejlesztéséért és stratégiájáért felelős alelnöki pozíciót is betöltött a Schneider Electricnél.

„Ruben a vezetői képességek és a szakértelem megfelelő kombinációjával rendelkezik ahhoz, hogy a közműszolgáltatók és a végfelhasználók számára a fogyasztásmérő mindkét oldalán átfogóbb megoldásokat kínálhassunk még gyorsabban és erősebb integrációval, a kiegyensúlyozottabb és rugalmasabb hálózat érdekében”

– mondta el Luis D’Acosta, az Uplight vezérigazgatója és a Schneider Electric „Digital Energy” üzletágának korábbi ügyvezető alelnöke.

„Ruben Llanes kiváló választás a „Digital Grid” új vezérigazgatójának, különösen az energiaipar fejlődésének e sorsfordító pillanatában. Ahogy a világ átvált a hagyományosról a modern hálózatra, az új technológiák felkarolása elengedhetetlenné válik. A „Digital Grid” elkötelezettsége az ügyfelek igényeinek előtérbe helyezésére összhangban van Llanes azon elképzelésével, hogy támogatni kell a közműszolgáltatókat a működési hatékonyságuk növelésében, a kiváló szolgáltatás nyújtásában és az olyan kihívások kezelésében, mint az áramellátási zavarok. Célunk az erőforrások optimalizálása, az ökológiai lábnyom minimalizálása, valamint a hálózati kapacitás és alkalmazkodóképesség maximalizálása, biztosítva a modernizált hálózati rendszer felé való zökkenőmentes átmenetet”

– mutatott rá Nadège Petit, a Schneider Electric innovációs igazgatója.

„Alig várom, hogy folytathassam ezt a fontos munkát ezzel a rendkívül tehetséges csapattal, miközben fejlesztjük üzletünket, bővítjük ökoszisztémánkat, és olyan innovatív megoldásokat kínálunk, amelyek a teljes energetikai értékláncot szolgálják”

– nyilatkozta kinevezése kapcsán Ruben Llanes.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Schneider Electric Ruben Llanes-t nevezte ki a Digital Grid részleg élére appeared first on Műszaki Magazin.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük”

– tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kivárnak a cégek az innovációkkal appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a cikkben a Lector fordítóiroda tapasztalatai alapján szedjük össze a műszaki fordításoknál előforduló gyakori hibákat. A Lector szakemberei mind okleveles szakfordítói végzettséggel és több éves tapasztalattal rendelkeznek –  ezért pontosan tudják, mikre kell odafigyelni a megbízható és minőségi szakfordítás elkészítésekor.

Nézzük meg melyek azok a hibák, amelyeket mindenképpen el kell kerülni a műszaki fordítás során.

1. Pontatlan szakterminológia használata

A műszaki fordító egyik legfontosabb eszköze a terminológia mély ismerete. Minden iparágnak saját szakkifejezései vannak, és ezek helytelen használata félreértésekhez vezethet. Például az informatikában egy “kernel” szó jelentése specifikus, és nem cserélhető fel egyszerűen a “mag” szóval, ha az nem pontosan ugyanazt a technikai jelentést hordozza.

A megfelelő terminológia biztosítása érdekében fontos, hogy a fordító rendelkezzen alapos iparági ismeretekkel, és hozzáférjen szakszótárakhoz, terminológiai adatbázisokhoz. Emellett hasznos lehet konzultálni a megrendelővel vagy szakértőkkel, hogy a fordítás pontos és releváns legyen.

2. Kontextus figyelmen kívül hagyása

A kontextus figyelmen kívül hagyása szintén gyakori hiba. A műszaki dokumentumok gyakran összetett rendszerek részei, ahol minden egyes elem egy nagyobb egészhez kapcsolódik. Ha a fordító nem érti a dokumentum teljes kontextusát, akkor könnyen félreértelmezheti az egyes szavakat vagy kifejezéseket.

Például egy gépkönyvben szereplő “vezeték” szó lehet elektromos vezeték, de lehet hidraulikus cső is. A kontextus segít meghatározni a helyes fordítást. Ezért fontos, hogy a fordító ne csak a szavakat, hanem a teljes dokumentumot és annak célját is értse.

3. Kultúra- és nyelvi különbségek figyelmen kívül hagyása

A különböző kultúrák és nyelvek eltérően kezelhetik ugyanazokat a műszaki fogalmakat. Az egyik kultúrában jól érthető kifejezés egy másikban teljesen értelmetlen lehet. Például az angol nyelvű műszaki dokumentációk gyakran tömörek és lényegretörők, míg más nyelvekben részletesebb magyarázatok és leírások szükségesek.

Egy jó fordítónak tisztában kell lennie ezekkel a különbségekkel, és szükség esetén adaptálnia kell a szöveget, hogy az a célnyelv közönsége számára is érthető és releváns legyen. Ehhez elengedhetetlen a célnyelv és kultúra alapos ismerete.

4. Formázási hibák

A formázás is kritikus szerepet játszik a műszaki fordításban. A dokumentumok gyakran táblázatokat, grafikonokat, diagramokat és egyéb vizuális elemeket tartalmaznak, amelyek pontos megjelenítése ugyanolyan fontos, mint a szöveg maga. A formázási hibák megnehezíthetik az információk értelmezését és használatát.

A fordítónak biztosítania kell, hogy a fordított dokumentum formázása megegyezzen az eredeti dokumentuméval, beleértve a betűtípusokat, színeket, elrendezést és egyéb vizuális elemeket. Ehhez gyakran szükség van speciális szoftverek és eszközök használatára.

5. Minőségbiztosítás hiánya

A minőségbiztosítás (QA) hiánya az egyik legnagyobb hiba, amit egy műszaki fordító elkövethet. Mivel a műszaki dokumentumok pontos és hibamentes információkat igényelnek, minden fordítást alaposan ellenőrizni kell a kiadás előtt. Ez magában foglalja a lektorálást, korrektúrázást és szükség esetén a tesztelést is. A QA folyamat részeként a fordító és a lektor biztosítják, hogy a fordítás megfeleljen az eredeti dokumentum tartalmának, nyelvtani és stilisztikai szempontból is helyes legyen, és minden műszaki szempontból pontos legyen. Az ilyen ellenőrzések nélkülözhetetlenek a magas színvonalú fordítás biztosításához.

A műszaki fordítás kihívásai jelentősek, de elkerülhetők, ha a fordító alaposan felkészül és figyelembe veszi a fent említett szempontokat. A megfelelő terminológia használata, a kontextus figyelembevétele, a kultúra- és nyelvi különbségek kezelése, a precíz formázás és a minőségbiztosítás mind hozzájárulnak egy sikeres fordításhoz. Ezek a lépések nemcsak a dokumentumok minőségét javítják, hanem a felhasználók bizalmát is növelik, biztosítva, hogy a fordított anyag pontos és használható marad.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5 hiba, amit el kell kerülni a műszaki fordításnál appeared first on Műszaki Magazin.

A megoldás tesztelése során a Capgemini létesítményeiben közel harmadával sikerült csökkenteni az energiafogyasztást.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat és az üzleti és technológiai szolgáltatásokat nyújtó Capgemini közös megoldást fejlesztettek ki az energiaoptimalizálás érdekében. Az „Energy Command Center” digitális megoldások és a legfejlettebb technológiák egyedi, végponttól végpontig terjedő kombinációjával támogatja a szervezeteket abban, hogy gyorsabban álljanak át az intelligens és fenntartható létesítménygazdálkodásra és növeljék az energiahatékonyságukat.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint az elmúlt években az energiatermelés és -elosztás a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint háromnegyedéért volt felelős. A tiszta villamos energia használata és a digitális energiagazdálkodási technológiák együtt kritikus fontosságúak az energetikai átállás felgyorsításához.

Integrált platform az energiafelhasználás felügyeletére, előrejelzésére, szabályozására és optimalizálására

A Capgemini által kifejlesztett és a Schneider Electric eszközei és rendszerei által támogatott „Energy Command Center” egy integrált és központosított platform az épületekben található valamennyi, villamos energiát használó eszköz – beleértve az adatközpontokat vagy a speciális környezeti feltételeket igénylő helyiségeket is – felügyeletére, vezérlésére és optimalizálására. A platform egyesíti a fejlett mesterséges intelligenciát (MI), a gépi tanulási logikákat és algoritmusokat, valamint a tárgyak internetének (IoT) technológiáit, hogy mérje és prognosztizálja többek között az energiaintenzitást, a kritikus eszközök állapotát, a kritikus műveleteket, a megújuló energiatermelést és az összes villamos energiát használó eszköz általános teljesítményét.

A Schneider Electric hálózati kapcsolatra képes termékei, a peremterületi vezérlő és tanácsadói alkalmazásai segítenek a szervezeteknek abban, hogy hatékonyan kezeljék az energiaellátásukat akár több létesítmény esetében is, miközben egyetlen integrált platformon keresztül támogatják az energiafogyasztás csökkentését. A Capgemini az adatintegráció és -feldolgozás, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, valamint az összes termék és szoftver központi döntéshozatali platformba történő integrálása terén szerzett szakértelmével járul hozzá a megoldáshoz.

A valós idejű energiafogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatok, valamint a moduláris és interoperábilis épületirányítási szoftverek és rendszerek használatával az „Energy Command Center” segít csökkenteni az energiafogyasztást és a kiadásokat, hogy támogassa felhasználóit a nettó zéró kibocsátás elérésében.

„A Capgemininél mély meggyőződésünk, hogy a digitális technológiákban és az adatokban hihetetlen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az energetikai átállás felgyorsítására. Ebben a jövőképben és elkötelezettségben osztozunk a Schneider Electrickel. Az energetikai átállás kulcsfontosságú pillanatában vagyunk, és örömmel egyesítjük erőinket, technológiai és adatszakértelmünket a Schneider Electric neves megoldásaival, hogy képessé tegyük a szervezeteket az energiahasználatuk dekarbonizációjának felügyeletére és felgyorsítására”

– mondta el Aiman Ezzat, a Capgemini vezérigazgatója.

Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója hozzátette:

„Az energia- és klímaválság kezelése kiemelkedő fontosságú, és az energiahatékonyság kulcsszerepet játszik e kihívások enyhítésében. Az elektrifikáción és digitalizáción keresztül megvalósuló dekarbonizáció elengedhetetlen a fenntartható jövőhöz. Nagyon örülünk a Capgeminivel való együttműködésnek, mivel ez lehetővé teszi számunkra, hogy még inkább előmozdítsuk az energiahatékonyság és a fenntartható gyakorlatok előmozdítására irányuló erőfeszítéseinket. Együtt jelentős hatást érhetünk el.”

Jelentős energiafogyasztás-csökkenés a Capgemininél

A megoldás prototípusát 2022 óta tesztelik a Capgemini csoport energiafogyasztásának mintegy negyedéért felelős indiai telephelyeken. A nyolc létesítményben 2019-hez képest, 2023-ra 29 százalékos energiafogyasztás-csökkenést értek el, ezáltal a platform jelentősen hozzájárul a Capgemini-csoport működésének dekarbonizációjára vonatkozó célkitűzések megvalósításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szintet lép az energiamenedzsment a Schneider Electric és a Capgemini együttműködésével appeared first on Műszaki Magazin.

A felmérések azt mutatják, hogy az alkalmazottak rendszeres elismerése jelentősen erősíti az elkötelezettségüket és pozitív hatással van az üzleti eredményekre is.

Különleges lehetőség nyílt meg a Schneider Electric hazai munkatársai előtt, a kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a Step Up program keretében kapott pontokat ugyanis most már szabadnapok „megvásárlására” is felhasználhatják. A vállalat kezdeményezésének lényege, hogy a különböző, a munkaterületeken felüli tevékenységeket, közösségi munkát jutalmazzák. Az elismerésre és az azzal járó pontokra a kollégák jelölhetik egymást, és a teljesítmény mértékétől függően ők, vagy a vezetőik döntik el, hogy a jelölt valóban kiérdemelte-e a jutalmat.

A Step Up pontokat többek között hasznos árucikkekre, ajándékkártyákra, élményekre, jegyekre válthatják be a cég munkatársai a Schneider Electric Store-ban.

A májusban bevezetett újdonságnak köszönhetően a társaság dolgozói egy évben akár 3 szabadnapra is szert tehetnek a program keretében. Egy-egy szabadnap „megvásárlása” 1700 Step Up pontba kerül, és bár ennyi pont összegyűjtése már kihívást jelent, korántsem lehetetlen.

A Bersin by Deloitte HR-tanácsadó cég tanulmánya alapján a kimagasló teljesítmények elismerése erősíti a munkavállalói elkötelezettséget azáltal, hogy olyan pozitív munkakörnyezetet teremt, ahol az embereket értékelik és megbecsülik. Az elemzés szerint a magasan elkötelezett alkalmazottak 71 százaléka olyan szervezeteknél dolgozik, ahol a kollégákat havonta vagy gyakrabban elismerik. A Bersin by Deloitte azt is megállapította, hogy a jól működő elismerési programokkal rendelkező vállalatok 12-szer nagyobb valószínűséggel érnek el kimagasló üzleti eredményeket. Emellett azoknál a szervezeteknél, amelyeknél az elismerési programok célja az alkalmazottak elkötelezettségének erősítése, 31 százalékkal csökken az önkéntes fluktuáció.

„Magyarországon mintegy 2150 munkavállalója van a Schneider Electricnek, és az elmúlt évek folyamatos beruházásai, a hazai csapatokra bízott új feladatok, illetve a Dunavecsén megvalósuló gyárfejlesztésünk, a Duna Smart Power Systems (DSPS) egyaránt azt mutatják, hogy elismerik a magyar kollégák teljesítményét a vállalatnál. Kiváló munkát végeznek munkatársaink, amit a fizetés mellett igyekszünk egyéb módon is elismerni, ezt szolgálja például a Step Up programunk is. Mi is tapasztaljuk azt, amit a kutatások is megerősítenek, hogy a kiemelkedő teljesítmények elismerése pozitívan hat a munkavállalói elkötelezettségre. Számos egyéb kezdeményezésünk is van, ennek erősítésére, így például a gyermeket vállaló kollégáink kiemelkedő kedvezményekben és támogatásokban részesülnek, az apasági szabadság nálunk a törvény által előírt 2 hét helyett 4 hét. Mára eljutottunk oda, hogy lényegében teljesen felszámoltuk a nők és a férfiak közötti bérszakadékot. Sokat dolgozunk azért is, hogy vonzó karrierlehetőséget kínáljunk a fiatal tehetségeknek. Több hazai felsőoktatási intézménnyel van együttműködésünk, gyakornoki programunk keretében pedig 70-80 fiatal dolgozik nálunk folyamatosan, akiknek a fele – tanulmányai befejezését követően – nálunk folytatja, így velük együtt formálhatjuk a jövőt”

– mondta el Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akár szabadnapot is „vehetnek” a Schneider Electric munkatársai appeared first on Műszaki Magazin.

Az UPS-rendszerek iránt különösen az adatközpontok ágazatában nagy a kereslet, ahol az AI-alapú alkalmazások és a digitális adatkezelés nagy feldolgozási igényei miatt létfontosságú a folyamatos áramellátás és valószínűsíthető a bővítés szükségessége. Ezeket a rendszereket széles körben használják az áramkimaradások és a feszültségingadozások ellen, mind a kereskedelmi és ipari épületekben, mind pedig az egészségügyi ágazatban egyaránt.

Az Eaton vezető szerepet tölt be a háromfázisú UPS-rendszerek piacán. Ahogy Philippe Perrot, a CPS üzletág igazgatója hozzátette:

„Üzleti tevékenységünk olyan gyorsan növekszik, hogy kinőttük a már meglévő Helsinki régióban található gyárunkat, ezért döntöttünk még egy üzem létesítése mellett. Az új, sokkal nagyobb területű telephelyünk kialakítása során a már kiemelkedő ügyfélélmény is fontos szempontnak bizonyult. A helsinki egységünk elsősorban adatközpontokba, de egészségügyi, kereskedelmi és hajózási alkalmazásokhoz is szállít majd UPS-rendszereket, és megismertetjük ügyfeleinkkel a kapcsolódó kisfeszültségű termékportfóliónk előnyeit. Már most dolgozunk a helsinki üzem bővítésén, ahol a jelenlegi 390 fős létszámot legalább 100 fővel növeljük a jövőben.”

A fejlesztés folyamatát nagyrészt Petri Koskinen, a Helsinki üzem vezetője felügyeli, aki a bővítés kapcsán elmondta:

„Ez egy izgalmas munkahely a kritikus energiaellátás területén dolgozó szakemberek számára. Gazdag tudásbázissal rendelkezünk Helsinkiben, mivel 1962 óta gyártunk itt UPS-eket és különböző áramátalakító eszközöket. Erre az örökségre építünk majd. Az üzem fenntarthatósági szempontból is figyelemre méltó: az épület üzemeltetése megfelel az ISO 50001 szabvány követelményeinek.”

Az új üzemben készül majd a vállalat egyik zászlóshajójának számító új 9395X UPS is, amelynek akár 30%-kal kisebb az alapterülete, mint a hasonló UPS-modelleknek, ez pedig előnyös az adatközpontok bővíthetősége szempontjából. A korábbi modelleknél is energiatakarékosabb 9395X alapját a szilícium-karbid konverterek képezik, emellett rendelkezik az Eaton saját fejlesztésű EnergyAware technológiájával is. Ennek legfőbb lényege, hogy biztosítja a folyamatos üzletmenetet, emellett a keresletoldali visszajelzést is lehetővé teszi.

„Az EnergyAware technológia a vállalkozások, különösen az adatközpontok számára teszi lehetővé, hogy úgynevezett rugalmassági szolgáltatásokat értékesítsenek a hálózatnak – ez pedig egy vonzó bevételi forrás jelentős fenntarthatósági előnyökkel. A rugalmasság segít a hálózatüzemeltetőknek abban, hogy az általuk szolgáltatott energia minél nagyobb mértékben származzon megújuló energiaforrásból, így ellensúlyozható a rugalmasságot nyújtó szolgáltató szén-dioxid-kibocsátásának hatása. Az energetikai átmenet ilyen módon történő támogatása segít áthidalni a rugalmassági szakadékot a szükséges változó megújuló energia mennyisége és a kiegyensúlyozásához szükséges megfelelő rugalmasság között”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új gyártóbázist nyit az Eaton Finnországban appeared first on Műszaki Magazin.

Az aggályok ellenére átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni fenntartható gazdálkodásból származó vagy fenntartható forrásokból beszerzett termékekért – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.

A 31 ország több mint 20 000 lakosának megkérdezésére irányuló kutatás megállapítása, hogy tízből majdnem kilenc fogyasztó (85%) tapasztalja közvetlenül a klímaváltozás negatív hatásait a mindennapjaiban és részesíti előnyben a fenntarthatóságot szem előtt tartó termékeket. Sőt, a megélhetési költségek miatti nyomás ellenére is ezekért átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni, például helyileg beszerzett, újrahasznosított vagy környezetbarát anyagokból készült, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncban előállított termékekért. Előfordulhat azonban, hogy az infláció, a makrogazdasági volatilitás, illetve a megélhetéssel kapcsolatos aggályok miatt ez nem fog magasabb összegű tényleges költést eredményezni. A megkérdezettek 31%-ának következő évi fogyasztói szokásait az infláció veszélyezteti leginkább, és 62% az élelmiszerárak emelkedése miatt számít jelentősebb kiadásokra.

Keresik a fenntartható termékeket, de árérzékenyek a fogyasztók

A fogyasztók 46%-a azért vásárol több fenntartható terméket, hogy ezzel mérsékelje a környezetre gyakorolt hatást. A fogyasztásuk csökkentése érdekében már megfontoltabban vásárolnak (43%), az eddigiektől eltérő ételeket fogyasztanak (32%), kevesebbet vagy más módon utaznak (31%), illetve elektromos járművet vásároltak vagy terveznek vásárolni (24%).

„A fogyasztók egyre intenzívebben érzik az infláció és az alapvető termékek, pl. az élelmiszerek emelkedő árai miatti szorítást, de egyre jellemzőbb az is, hogy a fenntarthatósági aspektus megjelenik a vásárlási döntéseknél. A közép-kelet-európai régió fogyasztói ugyanakkor meglehetősen árérzékenyek, és a globális trendektől eltérően az egészségtudatossági és környezeti szempontokat sokszor felülírja a termékek ára” – hangsúlyozza Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa. „Sokan az olcsóbb, sajátmárkás alapvető termékek felé fordulnak, de bizonyos árukért a fenntarthatóság érdekében hajlandóak többet fizetni. Ahhoz, hogy a cégek magukhoz tudják csábítani és megtartani a fogyasztókat, meg kell találniuk az érzékeny egyensúlyt aközött, hogy megfizethető, de fenntarthatóan előállított termékeket kínáljanak”

– emeli ki a szakember.

A gyártók fenntartható működését kézzelfogható jellemzőkön, mint például a gyártási eljárásokon és újrahasznosításon (40%), a környezetbarát csomagoláson (38%), vagy a környezetvédelem és a vízminőség megőrzésének elősegítésén (34%) keresztül ítélik meg a fogyasztók. Azt tervezik, hogy a jövőben több gyümölcsöt és zöldséget (52%), valamint kevesebb vöröshúst (22%) fognak fogyasztani. Ezen egészségorientált preferenciák ellenére mindössze 19%-uk veszi figyelembe élelmiszer-választásának környezeti hatásait, ami jelentős potenciált kínál az élelmiszer-termelők, kis- és nagykereskedők számára, hogy a fenntarthatósági szempontokra nagyobb hangsúlyt fektessenek.

A közösségi média által vezérelt fogyasztás ugrásszerűen nő

A márkatudatosság és fogyasztás alakításában a közösségi médiának kulcsszerepe van. A felmérésben megkérdezett fogyasztók 46%-a vásárolt közvetlenül a közösségi médián keresztül termékeket, ami 2019-hez képest 21%-kal magasabb arány. Mindemellett a fogyasztók 67%-a használja a közösségi médiát új termékek felfedezésére, és 70%-a keresi vásárlás előtt a cégek értékelését. A vásárlásokat továbbra is a közösségi média influenszerei motiválják. A válaszadók 41%-a jegyezte meg, hogy valamely híresség vagy véleményvezér befolyásolta őket a vásárlásban.

A PwC cégtársa arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre nő a szakadék a vezetők által a vállalatukba vetett vélt fogyasztói bizalom, valamint a fogyasztók vállalat iránti tényleges bizalma között.

„A piaci részesedés megtartása és növelése érdekében a vállalatoknak több dimenzióban kell kitalálniuk azt, hogy miként építhetnek bizalmat. Ehhez a digitális csatornákon is erősíteniük kell jelenlétüket illetve szolgáltatásaikat, hiszen egyre több fogyasztó vásárol termékeket közvetlenül a közösségi médián keresztül”

– érvel a szakember.

A személyes adatok védelme és az ügyfélélmény javítása

A technológiai platformok amellett, hogy a fogyasztói szokásokat formálják, aggályokra is okot adnak. A válaszadók túlnyomó része, 83%-a nyilatkozott úgy, hogy bizalma leginkább személyes adatainak védelmével nyerhető el, és 80%-a jegyezte meg, hogy biztosítékot szeretne afelől, hogy személyes adatait bizalmasan kezelik. A válaszadóknak csupán 52%-a állítja meggyőződéssel, hogy érti adatai kezelésének vagy megosztásának módját.

A fogyasztók közel 50%-a mondta azt, hogy örül annak, ha adatait személyre szabott szolgáltatások és élmények biztosítására használják fel. „Minél inkább egyedi értékajánlattal keresik meg őket, annál készségesebben osztják meg személyes adataikat. Ez a tendencia különösen szembetűnő a hűségprogramokban, melyek sok vállalat számára az ügyféladatok gyűjtésének elsődleges platformjai. A vállalatok ezekért cserébe értékes ösztönzőket, promóciókat, exkluzív kedvezményeket vagy egyéb juttatásokat kínálnak a programban résztvevőknek” – emelte ki a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fenntarthatóság egyre fontosabb, de nem minden áron appeared first on Műszaki Magazin.

A dunavecsei üzem növelni fogja az ügyfelek egyedi igényei alapján készült termékek gyártókapacitását az európai piacokon. A létesítményben előállított termékek 90 százalékát Európába exportálják. A Schneider Electric legújabb, kapacitásnövelő beruházása az elektrifikáció és digitalizációs megoldások iránti megnövekedett kereslet kielégítését szolgálja, melynek motorja az energetikai átmenet. Ennek része, hogy a villamosenergia-elosztó hálózatok üzemeltetői nagyobb rugalmasságot biztosító megoldásokat keresnek a terhelések kiegyenlítésére, miközben a digitalizáció az adatközponti,  valamint felhőszolgáltatást nyújtó szegmensek rohamos fejlődését hozza magával, illetve a feltörekvő technológiák robbanásszerű elterjedése is hajtja ezt a keresletet.

Az új dunavecsei üzem a Schneider Electric egyik legnagyobb, egyedi megrendelésre termelő (ETO, engineering-to-order) létesítménye Európában. Az üzem a Schneider Electric legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja lesz majd. Az SF6 az egyik legnagyobb globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező gáz, GWP-je több mint 25.000-szer nagyobb, mint a szén-dioxidé. Az RM AirSeT a hagyományos gázszigetelésű középfeszültségű kapcsolóberendezésekben használt SF6 helyett tiszta levegőt alkalmaz, miközben ugyanazt a megbízhatóságot és teljesítményt nyújtja. A technológia megfelel a szigorú új európai előírásoknak, amelyek a középfeszültségű kapcsolóberendezések valamennyi felhasználóját érintik a hálózatoktól az infrastruktúráig.

„Európa felgyorsítja az energetikai átmenetet és erősíti energiafüggetlenségét” – mondta el Yann Reynaud, a Schneider Electric globális ETO tevékenységért felelős alelnöke. „Dunavecse az új európai zászlóshajó gyárunk az intelligens középfeszültségű SF6-mentes technológiák terén, amivel támogatjuk az egész régióban a növekvő kereslet kiszolgálását, még több innovációt, fenntarthatóságot és digitális megoldást kínálva ügyfeleinknek.”

A gyárban számos, a fenntartható működést és termelést támogató technológiát alkalmaznak:

• A Schneider Electric EcoStruxure IOT-megoldásai (Building and Energy Management System) javítják az energiahatékonyságot, amelyek akár 25 százalékos energiamegtakarítást eredményezhetnek.
• Az energiaszükségletet a tetőn elhelyezett napelemek fedezik, amelyeket a hálózatból érkező, megújuló forrásból származó energiával egészítenek ki.
• A fűtéshez és hűtéshez geotermikus hőszivattyúkat használnak.
• Schneider Electric töltők állnak rendelkezésre 30 elektromos autó és 25 elektromos kerékpár számára.
• A festőműhely kemencéi elektromos fűtéssel működnek, kiváltva a korábban használt földgázt.
• A mosdókban és az öntözéshez összegyűjtött esővizet használnak.
• Légzsilipek akadályozzák meg a hőveszteséget a kamiondokkoló állomásokon és a gyár bejáratainál.

„Okosgyárunkban a minőségi mérnöki munkán lesz a hangsúly. Szakembereink az ügyfelek egyedi igényeire szabva, a legoptimálisabb működéssel tervezik meg az itt gyártott kapcsolóberendezéseket. Hisszük, hogy a Dunavecsén felépült, a legmodernebb, energiahatékonysági célokat szolgáló, és a fenntarthatósági szempontokat maximálisan szem előtt tartó gyárunk szignifikánsan hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, valamint a zöld fordulathoz”

– tette hozzá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új okosgyárat nyitottak Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.