A változás szükségességét egyre több piaci szereplő ismeri fel, a Boston Consulting Group felmérése szerint globálisan a vállalatok 65 %-nál a klímaváltozással szembeni küzdelem és a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) aktívan tesz azért, hogy a hazai vállalkozások IP (szellemi tulajdon) tudatosak legyenek ezen a téren is, ezért pozitív példákat, és a témában leginkább releváns oltalmi formákat ismertető kiadvánnyal, valamint edukatív kampánnyal segíti a fenntartható működésre törekvő kkv-kat.

A körforgásos gazdaság az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználását jelenti: a termékek életciklusa alatt a lehető legtöbbször hasznosítják azokat, így csökkentve a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást. A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet.

Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű KKV-knak: https://ipmindenkinek.hu/images/KORFORGASOS/IP_Hosok_a_korforgasos_gazdasag_elomozd

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A körforgásos gazdaságra fókuszál az SZTNH új, kkv-kat támogató kiadványa appeared first on Műszaki Magazin.

Mindössze egy percnyi áramkimaradás a síküveg hőkezeléséhez és hűtéséhez használt speciális kemencénél akár hat hónapnyi termeléskiesést és naponta 200 ezer eurónyi veszteséget is okozhat. A Schneider Electric és a Saint-Gobain közösen kifejlesztett nyílt automatizálási megoldása biztosítja a megbízhatóságot, a biztonságot és a termelékenységet az üveggyártásban.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, és a Saint-Gobain, a könnyű és fenntartható építőiparban vezető szerepet betöltő társaság összefogtak, hogy az üveggyártás számára megalkossák az első, szoftveresen definiált automatizálási rendszert.

A Glasstec 2024-en, a világ vezető üvegipari szakvásárán bemutatott innováció választ ad azokra az iparági elvárásokra, amelyek az üveggyártásban kritikus, úgynevezett lehr-folyamatok megbízhatóságának növelése kapcsán fogalmazódtak meg. A síküveg hőkezeléséhez és hűtéséhez létfontosságú kemencék élettartama általában 15-20 év, azonban amint arra iparági tanulmányok is rámutattak, már egészen minimális zavarok is rendkívül komoly károkat okozhatnak. Egy mindössze 1 perces áramkimaradás akár 6 hónapos termeléskieséssel is járhat, és gyakran szükségessé válhat a berendezések cseréje is ilyen helyzetben, ráadásul összességében naponta akár 200 ezer eurós kár is érheti a gyártót, ha megtörténik a baj.

A Saint-Gobain a Schneider Electrickel közösen kifejlesztette az első nyílt automatizálási megoldást a lehr-folyamathoz. A proof of concept (POC) szinten létező eljárás a Schneider Electric nyílt automatizálási technológiája, az EcoStruxure Automation Expert (EAE) segítségével működik, amely szétválasztja a hardvert és a szoftvert, lehetővé téve az eszközök és berendezések szabad összekapcsolását az architektúra rétegeiben, függetlenül a gyártótól.

A megoldás keretében „intelligens” meghajtók vezérlik a két üveghúzó motort, lehetővé téve ezáltal azok autonóm működését, valamint a kritikus folyamatokra vonatkozó döntéshozatalt a berendezések szintjén – beleértve azt is, hogy melyik motor húzza az üveget –, a minőségi ellenőrzések elvégzését és a megelőző karbantartás előkészítését. Ezáltal a projekt növeli az üveggyártás biztonságát és hatékonyságát. A megoldás moduláris felépítésének köszönhetően könnyen bevezethető világszerte, a plug-and-play képességének köszönhetően pedig akár 50 százalékkal is csökkentheti a tervezési, tesztelési és üzembe helyezési időt.

„Az úsztatott üveg gyártási folyamatának megértése olyan úttörő megoldást eredményezett, amely biztosítja a megbízhatóságot, a biztonságot és a termelékenységet. Az autonóm hajtástechnológia intelligens döntéshozatalt tesz lehetővé, és ez a megoldás a beépített modularizációval és szabványosítással azonnali skálázhatóságot, nagyobb rugalmasságot és megbízhatóságot biztosít”

– mondta el Alex Richards, a Schneider Electric „Mining, Minerals and Metals” részlegének EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) térségért felelős alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak jöhet az üveggyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

Ez különösen jelentős annak fényében, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es jelentése szerint a szellemitulajdon-jogokkal (IP-jogokkal) rendelkező vállalatok 93 %-a pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében: egyetlen oltalom megszerzése átlagosan 10 %-os növekedési többletet eredményezhet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök elnevezésű kampányában olyan vállalatokat mutat be – ezúttal a körforgásos gazdaság területén –, amelyek tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. Az IP Hősök kampány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az innovatív vállalatok oltalomszerzéssel növelhetik piaci előnyüket és versenyképességüket.

Az elmúlt évtizedek során jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a vállalatok értékének 80%-át tárgyi eszközök, például gépek és épületek tették ki, ma már ez az arány 10%-ra csökkent. Napjainkban egy cég értékét több mint 90%-ban az immateriális javak, köztük a szellemi tulajdonjogok és a márkaérték határozza meg. Ez különösen fontos a körforgásos gazdaság terén, ahol az innovációk, a szabadalmak és a fenntartható technológiák védelme hosszú távon biztosítja a gazdasági növekedést.

 „Az oltalomszerzés nem csupán jogi védelmet biztosít, hanem gazdasági hasznot is hoz a vállalkozások számára. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a konkurenciával szemben. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a feltalálókat és vállalkozásokat például a hamisítók ellen. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innovációhasznosításban”

– emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kampányban bemutatott Aquaprofit Zrt. több mint 25 éve nyújt tervezési, kivitelezési és műszaki szaktanácsadási szolgáltatásokat az ipari és lakossági vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük, az AquaModisys fertőtlenítő berendezések alkalmazásával kiváló hatékonyságú fertőtlenítést tudnak megvalósítani minden olyan üzemben, ahol biológiai szennyeződésektől mentes vízre van szükség bármely gyártási, előállítási folyamat során. Különböző innovációikra 2 magyar használatiminta-oltalmat, 1 magyar szabadalmat és egy magyar védjegyet jegyeztek be.

„Számunkra az iparjogvédelmi oltalmak kulcsszerepet játszanak. Minden egyes szabadalom, használatiminta és védjegy, amelyet a cégünk regisztráltat, egy újabb lépés afelé, hogy vízgazdálkodási innovációink hosszú távon is fenntarthatóak és fejleszthetőek legyenek. Ez nem csupán üzleti stratégia, hanem elkötelezettség ügyfeleink és a környezet védelme fel.“

– mondta Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója.

A körforgásos gazdaság tele van lehetőségekkel, a technológiai fejlődés tempója jelentősen felgyorsult, számos új szabadalom fűződik magyar cégek, szervezetek nevéhez is, mint amilyen a BioFil Kft. is, amely mikrobiológiai talajoltó készítményeivel segíti a termőtalajok regenerálását, vagy az SZTE és a ThalesNano Zrt. együttműködése, akik olyan reaktort fejlesztettek, amely a szén-dioxidot még a kibocsátás előtt hasznos anyaggá alakítja át.

A szellemi tulajdonjogok, mint a szabadalmak, használati minták, védjegyek és formatervezési minták kulcsszerepet játszanak a fenntartható technológiák védelmében. Ezek az oltalmak segítenek az innovációk terjedésében, biztosítják a versenyelőnyt, és ösztönzik a további kutatás-fejlesztést, amely elengedhetetlen a körforgásos gazdaság széles körű elterjedéséhez.

Az SZTNH a kampány során edukatív tartalommal és jó példával segíti a körforgásos gazdaságban aktív vállalkozásokat abban, hogy megértsék az oltalomszerzés fontosságát és felismerjék, az innováció nemcsak a jövő útja, hanem gazdasági értékkel is bír.

További információ: https://ipmindenkinek.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IP tudatossággal a hazai körforgásos gazdaság fejlesztéséért appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb emelkedés Somogy, Fejér és Zala vármegyékben volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az elérhető állások száma kis mértékben, de folyamatosan csökkent továbbra is – derül ki a Profession.hu idei harmadik negyedéves jelentéséből.

Magyarországon összesen 6,9%-kal több jelentkezést adtak le a munkakeresők a Profession.hu felületén aktivált álláshirdetésekre 2024 harmadik negyedévében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A vizsgált három hónap során a betöltésre váró, nyitott pozíciók száma pedig 2%-kal csökkent a leglátogatottabb hazai állásportálon.

Egy vármegye kivételével mindenhol aktívabbak a munkakeresők, mint tavaly

Nógrád vármegye (-27,2%) kivételével az ország egész területén nőtt a nyitott állásokra érkezett jelentkezések száma, legnagyobb arányban Somogy (38,5%), Fejér (34,2%) és Zala (32,1%) vármegyékben. A három legintenzívebb munkavállalói aktivitást magáénak tudó terület után szorosan következik a többi, szintén 20% fölötti jelentkezésszám növekedést elérő vármegye: Csongrád-Csanád (29%), Jász-Nagykun-Szolnok (28,9%), Győr-Moson-Sopron (28,3%), Vas (24,4%), Veszprém (23,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (23,6%), Pest (22,7%), Bács-Kiskun (21,8%), valamint Hajdú-Bihar (20,9%).

A legkisebb növekedést Békés vármegyében mérte a Profession.hu, ahol 2,5%-kal haladta meg a jelentkezések száma az előző év azonos időszakában elért eredményt.

Az álláskeresők érdeklődése a leginkább a cégvezetés, menedzsment és a HR, munkaügy kategóriákban nőtt

Az álláskeresők által preferált szakmák sorrendje átrendeződött: országos szinten 40,6%-kal több pályázatot küldtek be most a cégvezetés, menedzsment kategóriában elérhető lehetőségekre, mint egy évvel korábban.

Szintén kétszámjegyű emelkedés volt a HR, munkaügy (24,1%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (21,4%), a gyártás, termelés (20,3%), az üzleti támogató központok (20%), a jog, jogi tanácsadás (18,9%), az IT programozás, fejlesztés (15,2%), a fizikai, segéd, betanított munka (14,1%), a szakmunka (13,2%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (10,3%), valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció (10,2%) területén meghirdetett pozíciókra is – ez utóbbi az előző negyedévben még az első helyen szerepelt

A legnagyobb csökkenés a mezőgazdaság, környezet területére jelentkezők arányában látható (-36,3%).

Több pályázatot adtak le a munkakeresők a meghirdetett állásokra, mint tavaly ilyenkor

Az ország egész területén átlagosan 2%-kal csökkent a feladott álláshirdetések száma 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (-26,8%) lassult le a toborzás intenzitása, de szintén kétszámjegyű csökkenés történt Borsod-Abaúj-Zemplén (-16,3%), Győr-Moson-Sopron (-13,9%), Veszprém (-12,8%), valamint Komárom-Esztergom (-12,6%) és Fejér vármegyében is (-11,3%). A legjelentősebb növekedés pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,53%), Hajdú-Bihar (25,6%) és Békés (35,9%) vármegyékben látható.

„Szeptemberben felmértük a munkaadók 2025-re vonatkozó várakozásait. A megkérdezett közel 500 cég többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban. Jó hír az álláskeresőknek, hogy a munkaállományra vonatkozóan is inkább bővüléssel terveznek jelenleg: 45%-uk növelni fogja vállalata foglalkoztatotti létszámát és mindössze 11%-uk látja úgy, hogy csökkenteni kényszerül állományi létszámán. A meglévő kollégák megtartására pedig a cégek 53%-a tervez bérfejlesztést a következő év során”

– mondta el a friss kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A munkavállalók kilátásait tekintve elmondható, hogy júliustól a mezőgazdaság, környezet területén elhelyezkedni vágyók lehetőségei szűkültek be elsősorban, ahol a tavaly tapasztaltakhoz képest 26,6%-kal kevesebb nyitott pozíció került ki most az álláspiacra. Kétszámjeggyel csökkent még a mérnök, valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció és az IT programozás, fejlesztés kategóriák kínálata is.

Kiugró munkaerőigény tapasztalható azonban a vendéglátó szektorban, ahova országos szinten 65,3%-kal több szakembert kerestek ez idő alatt, mint tavaly ilyenkor. Ehhez az átlaghoz elsősorban a Pest vármegyében és a fővárosban felélénkült munkaerőfelvétel járult hozzá, ahol a legtöbb hirdetést aktiválták a kategóriában, Budapesten 65,6%-kal nőtt, míg Pest vármegyében közel megduplázódott a betöltésre váró pozíciók száma. Békés vármegyében a bank, biztosítás, bróker területen dolgozóknak háromszor annyi állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor és szinte azonos volt a helyzet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén is. Nógrád vármegyében pedig a szakmunkásokra nőtt egyedül a kereslet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Optimisták a munkaadói várakozások – a cégek 45%-a létszámbővítést tervez 2025-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A folyamatosan bevezetésre került új szabályozások, megnövekedett költségek és a határátkelési eljárások bonyolultsága jelentősen megnehezítik a vállalkozások működését. Az ESRI adatai szerint az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem volumene ötödével csökkent, miközben a közúti áruszállítás jelentős késéseket szenved el.

Az olyan új megállapodások, mint az Észak-Írországi Protokoll (Windsor Framework), némi enyhítést hozhatnak a vámkövetelmények terén, de összeségében nézve a logisztikai láncok továbbra is kihívásokkal néznek szembe, különösen az élelmiszer- és egészségügyi termékek terén. A Brexit következtében számos új jogszabály lépett életbe, és továbbiak várhatók, amelyek szintén nehézségeket hozhatnak a kereskedelmi és logisztikai folyamatok összességében. Az Egyesült Királyság szigorúbb vámellenőrzései miatt sok vállalkozás magasabb adminisztratív és szállítási költségekkel szembesül. Az új, 2023-ban bevezetett vám-, állat- és növényegészségügyi (SPS) ellenőrzések tovább fokozhatják a késéseket és az árakat, így a logisztikai helyzet javulása még várat magára.

Válaszok a kihívásokra

A logisztikai szereplők különböző stratégiákkal próbálták áthidalni a Brexit okozta kihívásokat annak érdekében, hogy a szállítások zavartalanul folytatódjanak. Ezek a megoldások a folyamatok hatékonyabbá tételére és a szállítási akadályok minimalizálására összpontosítanak, hogy a nemzetközi áruforgalom ne szenvedjen komoly fennakadásokat.

A DSV, mint a logisztikai szektor egyik meghatározó szereplője, példamutatóan alkalmazkodott a megváltozott gazdasági és logisztikai környezethez. A vállalat olyan megoldásokat vezetett be, amelyek segítik ügyfeleiket abban, hogy a Brexit okozta kihívások ellenére is zavartalanul tudják bonyolítani szállítmányaikat, bizonyítva ezzel elkötelezettségüket a magas színvonalú szolgáltatások iránt. Ennek tükrében a zavartalan kereskedelmi és szállítási folyamatok támogatása érdekében a megnövekedett adminisztrációs terhek többségét leveszi az ügyfelek válláról, elősegítve ezzel, hogy a partnerek a Brexitet megelőző ügymenethez hasonló működést folytathassanak és azokra a tevékenységekre tudjanak koncentrálni, amely üzletük fenntarthatóságát és további fejlesztését biztosítják. Legyen szó a felmerülő import, export vagy tranzit vámeljárások lebonyolításáról, az élelmiszeriparhoz szorosan kapcsolódó állat- és növényegészségügyi bejelentések megtételéről, a határon felmerülő áruszállítási bejelentések elvégzéséről, illetve a kikötői forgalmakat támogató elektronikus vámborítékok üzemeltetéséről a DSV mindezen feladatkörökre teljes körű megoldást kínál. A vállalat támogatja továbbá az áruszállításokhoz szervesen kapcsolódó kompfoglalásokat saját jogon, amely az átkelések kapcsán felmerülő esetleges nehézségekre – mint a viharhelyzetben vagy a dokkolási időszakokban kialakuló kapacitáshiányokra – rugalmas alternatívákat kínál operátorai, illetve ügyfelei részére. Ezzel is segítve a küldemények gyors és hatékony továbbítását. A szolgáltatások fejlesztésén és magasszinten tartásán túlmenően a vállalat kiemelt hangsúlyt fektet kollégái folyamatos képzésére is, lehetővé téve, hogy a megfelelő szakmai színvonal minden megbízó számára elérhető legyen.

Rendszerfejlesztések a logisztikai óriásvállalatnál

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a DSV folyamatosan és úgy fejlesztette szolgáltatásait, hogy ügyfelei számára a Brexit által okozott nehézségekre valós megoldásokat szállíthasson, amelyek a logisztikai igények testreszabott és hatékony kiszolgálását teszi lehetővé. Az egyik legutóbbi fejlesztés az október 31-ről, január 31-re elnapolt brit exportokkal kapcsolatos ENS nyilatkozattételi kötelezettségek megkönnyítése érdekében született. A vállalat egy automatizált rendszert fejleszt, amely a határátlépés előtt 24 órát megelőzően továbbítja a küldemények kapcsán kötelezően előírt információkat és adatokat a vonatkozó online platformok számára.

A DSV-nél a fenntarthatóság továbbra is a fókuszban

A DSV eddig is nagy hangsúlyt helyezett a környezet kímélő fuvarozási megoldásokra és elsők között vezette be szolgáltatási palettájára a multimodális fuvarozás lehetőségét, amely vonal fejlesztésén kollégáik változatlan intenzitással dolgoznak. Azonban a multimodális megoldásokon túl továbbra is biztosított a szolgáltatások széles spektruma, amiből az ügyfelek mindig a számukra legmegfelelőbbet tudják választani.

Alternatív útvonalak

A Brexit okozta gazdasági és logisztikai kihívásokra válaszul a logisztikai óriásvállalat innovatív megoldásokat vezetett be, hogy megkönnyítse az ellátási lánc zavartalan működését. Az egyik ilyen fontos lépés az volt, hogy az ír és észak-ír szállításokat Anglia megkerülésével is biztosítja. Ezzel elkerülhetők a brit határokon felmerülő vám- és adminisztratív akadályok, amelyek gyakran okoznak késéseket és indokolatlan költségnövekedéseket. Ez az alternatív útvonal nemcsak költséghatékonyabb, de hozzájárul a szállítási folyamatok rugalmasságának növeléséhez is, ami kulcsfontosságú az ellátási lánc résztvevői számára.

A Brexit hatásai továbbra is kihívást jelentenek, de az iparág számára egyúttal lehetőséget is biztosítanak a fejlődésre és az alkalmazkodásra. A logisztikai cégek, köztük a piac vezető szereplői, sikeresen mutatták be, hogy a változásokra gyors és hatékony válaszokat lehet adni, ha előre tekintő, innovatív megközelítéseket alkalmaznak. Az új vám- és kereskedelmi szabályok kezeléséhez valódi stratégiai tervezés és rugalmasság szükséges, és ez kulcsfontosságú a jövőbeli stabilitás és növekedés szempontjából. A szállítmányozásban az új útvonalak és módszerek nemcsak az aktuális akadályok leküzdését segítik elő, hanem a hosszú távú fenntarthatóság és versenyképesség alapjait is megteremtik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Továbbra is kihívást jelent a Brexit a logisztikában? appeared first on Műszaki Magazin.

A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.

Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.

A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.

Az immateriális javak jelentősége

Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.

A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban

A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.

A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.

Pozitív példák és IP-hősök

A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.

A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.

Ingyenes segítség és támogatás cégeknek

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.

A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.

Értékes védelem

A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.

Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.

Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon appeared first on Műszaki Magazin.

Joggal gondolhatja bárki, hogy egy nagy építkezés szerkezetkész állapotát a hatalmas vasbeton szerkezetek drágítják meg igazán. Ami alapvetően igaz, de meglepően sok pénzt – és időt – emésztenek fel olyan kevésbé látványos munkafolyamatok is, mint az előzetes talajfeltárás és alapozástervezés. A talaj rétegződésének és egyéb jellemzőinek ismerete nélkül ugyanis felelősségteljesen nem lehet nekifogni az alapozásnak.

A feltárás a gyakorlatban fúrásos és helyszíni vizsgálatot (szondázást) jelent. A legelterjedtebb szondázási módszer a CPT néven ismert vizsgálat, melynek során a mérnökök 2 centiméterenként nyernek adatokat a vizsgált altalajról. A szondázást épületek esetében átlagosan egymástól 40-50 méterre végzik, így összességében a talaj kevesebb mint egy ezrelékéről kapnak információkat.

„Ezután a helyszíni modell megalkotásában szerepet kap a tapasztalat, a mérnöki mérlegelés és az intuíció is”

– mondta a bme.hu-nak Mahler András, a BME Építőmérnöki Kar dékánhelyettese, akit egy közel félmilliárdos uniós támogatású fejlesztésről kérdeztünk.

A kétéves projekt keretében az Építőmérnöki Kar kutatói és a hollandiai központú Fugro nemzetközi vállalat hazai leánycégének szakemberei közösen dolgoznak ki egy olyan rendszert, amely a szondázásból nyert adatok eddiginél sokkal hatékonyabb felhasználására képes. A cél, hogy a modellalkotás és a cölöptervezés automatizálása és optimalizálása révén a többhetes mérnöki munka néhány naposra rövidüljön, és számszerűsíthető legyen a talajkörnyezet okozta bizonytalanság.

„E gyorsaság révén már a talajfeltárás, illetve a koncepcionális tervezés időszakában fontos, a döntés-előkészítéshez szükséges információk állhatnak rendelkezésre”

– magyarázta Mahler András.

A tervek szerint a mesterséges intelligenciát is alkalmazó módszerből 2026-ra letesztelt szolgáltatás lesz, amellyel akár százmilliós nagyságrendű költséget is lehet spórolni egyes nagyberuházásoknál, és remélhetőleg a világ egyik vezető geotechnikai vállalataként ismert Fugro segítségével széles körben elterjedhet. A cégcsoportnak ugyanis rengeteg adata van a világ legkülönbözőbb építési helyszíneiről és altalajairól, így a módszer tanulási folyamata is egyre jobb lesz.

„Statisztikai megközelítést több dologra használtak már ebben a szegmensben, de tanuló algoritmust is beépítő fejlesztésről nem tudok”

– mondta Mahler András a koncepció újszerűségét firtató kérdésünkre.

De hogyan is működik pontosan? A szondázási eredményekből létrehozott adatbázis alapján geostatisztikai módszerek segítségével nagyszámú, ugyanolyan valószínűséggel előforduló talajrétegződés generálható. Ezek alapján pedig minden pontban meghatározható, milyen talajtípus milyen valószínűséggel fordul elő. Azokon a részeken, ahol jellemzően ugyanolyan talajtípus adódik a szimulációkban, kicsi a bizonytalanság, míg ahol változékonyságot mutat, ott nagyobb.

A cölöpalapozás számításánál létrehoznak egy adatbázist az összes műszakilag lehetséges alapozási lehetőség adataival, majd ebből számítja ki az algoritmus az optimális megoldást. Az integrált rendszer idővel képes lehet akár mérnöki beavatkozás nélkül is a tervezési folyamat végigvitelére, de alapvető célja, hogy a mérnöki tevékenység a lényegi tervezési és döntéshozatali részekre fókuszálhasson. Ehhez az új módszer hatékonyan rendelkezésre tud bocsátani minden releváns adatot és információt a talajról. Ez a tudás elsősorban a nagy területű és méretű beruházásoknál lesz jól kihasználható, mivel műszakilag biztonságosabb, optimális alapozást tesz lehetővé. Mindez pedig értelemszerűen környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű.

Az egyetem és a Fugro kapcsolata egyébként onnan ered, hogy a cég hazai ügyvezetője, Pusztai József a BME-n dolgozott és doktorált.

„Régóta ismerjük egymást a tanszék szakembereivel, a fejlesztés ötletét közösen találtuk ki” – mondta erről a bme.hu-nak Karner Balázs, a Fugro Consult Kft. projektvezetője. A szolgáltatás potenciáljáról úgy vélekedett, az már itthon is nagy, világszinten pedig felmérni is nehéz, hogy mekkora kereslet lehet rá. „Nagyon tág a spektrum, a kivitelezőknek már a tenderidőszakban is jól jöhet az új szolgáltatás”

– jegyezte meg.

A projekt során az egyetemen felhalmozódó tudás révén az oktatók és a hallgatók is részesei lehetnek a fejlesztésnek. A megszerzett tapasztalatok jelentős hatással lehetnek akár az oktatási módszerek és a tananyag fejlődésére is.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Százmilliókat spórolhat a nagy építkezéseknek egy készülő BME-s fejlesztés appeared first on Műszaki Magazin.

“Kiváló minőségűek a hazai sütőipari termékek, azonban Magyarország még mindig többet importál belőlük, mint amennyit a külföldi piacokon értékesít. Ahhoz, hogy élelmiszeriparunk felzárkózzon a nyugati cégek termelékenységéhez, versenyképesek maradjunk és exportpiacainkat is bővíteni tudjuk, és nem utolsósorban hazai cégek termékei legyenek a hazai boltok polcain, átgondolt és korszerű beruházásokra van szükség. A száz százalékban magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás, a Félegyházi Pékség ennek érdekében tavaly év vége óta egy tízmilliárdos zöldmezős beruházást valósít meg”

– tudtuk meg az Ipar hangjai podcast Dr. Magyar Zoltánnal, a Félegyházi Pékség operatív ügyvezetőjével készült interjújából.

A magyar sütőipar nagyjából 280 milliárd forintos forgalmából a Félegyházi 10 százalékos részesedéssel rendelkezik, bevétele 2023-ban elérte a 30 milliárd forintot. A cég alkalmazotti létszáma az induláskori 20 főről negyed évszázad alatt több mint 1400 főre bővült – a „családi vállalkozás” jelző mégis megállja a helyét, amely nem csupán a tulajdonosi szemléletben nyilvánul meg, hiszen az alapító és gyermekei, ma már új generációs cégvezetőkként napi szinten részt vesznek a cég irányításában, de empátiában, gondoskodásban is a munkavállalók felé. A dolgozók apróbb-nagyobb gondjai mellett a vállalat figyelme a tágabb környezetre is kiterjed: számos karitatív szervezetet támogatnak, de a háború kitörésekor például több mint egy évig vittek rengeteg terméket az ukrán menekült emberek megsegítésére.

Minden bizonnyal e szemlélet is hozzájárul ahhoz, hogy a „pékség” igencsak imponáló számadatokkal büszkélkedhet. Néhányat kiemelve közülük: havi szinten nagyjából 25 millió terméket állítanak elő, nem csupán kenyereket, kifliket, zsemléket, de leveles süteményeket, fánkokat, cukrásztermékeket és szendvicseket is. 240 beszállítóval állnak kapcsolatban, leginkább magyar vállalatokkal és helyi termelőkkel. Tavaly 22 ezer tonna lisztet, majdnem 2 ezer tonna margarint és 580 tonna élesztőt használtak fel. Húsvétkor egy hét alatt több mint 20 ezer kalácsot fontak meg kézzel. Hidegkonyhai részlegük évente több mint 3,3 millió szendvicset készít el a mintabolti vásárlóik részére.

Természetesen ezt a mennyiségű árut lehetetlen lenne régi gépekkel vagy kézzel gyártani. Ezért az elmúlt 15 évben a cég mindent megtett azért, hogy a régi, hagyományos receptjeiket megtartva kidolgozza azokat a technológiákat, amelyekkel képesek nagyüzemi méretben folytatni a munkát. Vannak például olyan gépsoraik, amelyek óránként 15 ezer darab leveles süteményt vagy 24 ezer zsemlét képesek készíteni. 

Dr. Magyar Zoltán elmondása szerint náluk a klasszikus pék szaktudás átalakult, ám mivel a tészta továbbra is tészta, úgymond a lényeg nem változott.

„Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel vannak még jó pékjeink, mesterpékjeink, és a cégnél dolgozó élelmiszermérnökök száma évről évre növekszik. Én emlékszem még, amikor ide jöttem a céghez, hogy mennyi mindent kézzel csináltunk, például a tészta feldobálása a gépekbe, tészta hajtása és kalibrálása stb. Ezek automatizálását megéri meglépni, mivel több problémát lehet egy csapásra megoldani”

– mondta az operatív ügyvezető.

Az automatizálással együtt jár, hogy erősíteni kell a karbantartói csapat tudását, mivel, ha egy automata sor megáll, akkor az sok selejttel, kellemetlenséggel járhat és kézzel nem lehet pótolni a kiesett termelést.

Gépsoraik 90%-a Siemens-vezérléssel működnek. Mint az operatív ügyvezető elmondta, meg vannak elégedve velük, ha lehet, kérni is szokták, hogy a Siemens által gyártott vezérléstechnikával legyen ellátva az újonnan beszerzendő gépük.

A Félegyházi Pékség a termékfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektet, ám ahhoz, hogy a tulajdonosok elfogadjanak egy fejlesztett terméket, rögös út vezet. Számos alkalommal akár a 25. verzió kerül elfogadásra, így volt ez a sütőtökös pitével is, amellyel tavaly ősszel robbantak be a piacra. Kóstolták nyersen, sütve, fűszeresebben vagy kevésbé fűszeresen, de végül rengeteg kóstolás után egy 5 fűszerből álló receptet fogadtak el. Volt olyan, amikor a fél iroda kóstolta és mindenkinek más tetszett, de szerencsére végül sikerült megtalálni a megfelelő ízvilágot, így egy amerikai trendet sikerült megismertetniük a vásárlóikkal.

A közel 10 milliárdos zöldmezős beruházás, melyben helyet kap egy igen tekintélyes raktár, egy több sorral rendelkező gyártótér; egy automatizált és robotizált hűtött csomagoló és 5000 raklapos fagyasztott raktár, amely a cég első számú logisztikai központjává válik. Az új beruházással nagyjából 200 új munkahelyet teremtenek Kiskunfélegyházán.

A hazai vásárlók a cég saját mintaboltjaiban is találkozhatnak a Félegyházi termékekkel. Ez a hálózat szintén tulajdonosi kézben van, és csak az ő engedélyükkel nyílhat új bolt – amit egyébként rengeteg szempontból vizsgálnak meg szerződéskötés előtt. Sokszor a vásárlók jelzik, hogy a közelükben van egy kiadó helyiség, vagy a munkatársaik vesznek észre egy online hirdetést. Ha kapnak egy jó tippet, elkezdődik a környék felmérése. A cégnél úgy vélik, hogy az embereknek szüksége van egy olyan helyre, ahol egyszerre kaphatnak szendvicset, péksüteményt és kávét. Nem is akármilyen kávét, hiszen azt pár hónapja egy olasz, szintén családi cégtől szerzik be.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Történetének legnagyobb beruházására készül a magyar piac vezető péksége appeared first on Műszaki Magazin.

Az online marketing alapjai

Ez a fogalom minden olyan tevékenységet magában foglal, amely az interneten keresztül, az online térben történik a vállalkozás népszerűsítése érdekében. Digitális marketing eszköz lehet egy egyszerű weboldal, a közösségi média platformok, a keresőoptimalizálás (SEO), a tartalommarketing, a fizetett hirdetések (PPC) és az e-mail marketing is. Ezek mindegyike külön-külön is fontos, de együtt alkalmazva, összehangoltan még hatékonyabbak. Az online marketing egyik legnagyobb előnye, hogy mérhető és nyomon követhető, így remekül ellenőrizhető az olyan profi ügynökségek munkájának eredményessége, mint a Toptarget.

3 online marketing eszköz, amit neked is meg kell ragadnod az idén

Az első a tartalommarketing, melynek lényege, hogy értékes, releváns és konzisztens tartalmat hozz létre, amely vonzza és megtartja a célközönséget. Ez lehet blogbejegyzés, videó, infografika, e-könyv vagy bármilyen más formátum, amely értéket nyújt a felhasználóknak. A jó tartalommarketing nemcsak informál, hanem szórakoztat és cselekvésre ösztönöz.

Közösségi média marketing

A közösségi média platformok, mint a TikTok, Facebook, Instagram, Twitter és LinkedIn, kiváló lehetőséget nyújtanak a közösségépítésre és a közvetlen kommunikációra a célközönséggel. Ezeken a platformokon keresztül a vállalkozások gyorsan reagálhatnak a felhasználói visszajelzésekre, promóciókat futtathatnak és növelhetik a márka ismertségét.

Fizetett hirdetések

A fizetett hirdetések a Google, Meta, vagy TikTok rendszerében lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy célzottan érjék el a potenciális ügyfeleket. Ezek a hirdetések azonnali forgalmat generálhatnak az értékesítési felületünkön és jól mérhető eredményük van, így a hirdetők pontosan láthatják, mennyit költenek és milyen konverziókat érnek el.

Az online marketing előnyei

Az online marketing számos előnyt kínál a hagyományos marketing módszerekkel szemben. Az internetes kampányok rugalmasak, azonnal módosíthatók és a költségeik is általában alacsonyabbak. Ezen kívül a digitális marketing lehetővé teszi a globális elérést, így a vállalkozások könnyedén kiléphetnek akár a nemzetközi piacra is.

Egy jól kidolgozott online marketing stratégia növelheti a márka ismertségét, javíthatja az ügyfélkapcsolatokat és hosszú távon növelheti az értékesítést is, legyen szó termékről vagy szolgáltatásról. Az online marketing dinamikus természete folyamatos tanulást és alkalmazkodást igényel, de a befektetett energia és idő mindenképpen megtérül.

Elsőre bonyolultnak tűnhet ez az izgalmas világ, de a megfelelő eszközökkel és stratégiákkal jelentős sikereket érhetünk el. Ahhoz, hogy a vállalkozásod kitűnjön a versenytársak közül, érdemes alaposan megismerni és alkalmazni az online marketing nyújtotta lehetőségeket, vagy profi és tapasztalt ügynökségre bízni a munkát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi az online marketing? Minden, amit tudnod kell appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek eredményeképpen egyre nagyobb az érdeklődés a reshoring, azaz a termelés saját országba való visszatelepítése iránt. Míg egyes országok számára vonzó stratégiának tűnhet, ez a megoldás többletköltségekkel és kihívásokkal jár. De ha a megfelelő technológiát használják a tervezéshez és a végrehajtáshoz, lehetőséget ad a fejlődésre is. Ez a technológia nem más, mint a Visual Components szimulációs megoldás, amely központi szerepet játszik abban, hogy a gyártók sikeresen végrehajthassák a visszatelepítési folyamatot.

A reshoring-ra három különálló, de mégis összefüggő tényező motiválja a gyártókat, a költségek, az ellátási lánc korlátai, valamint a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) aggályok.

Az alábbi cikk részletesen kifejti a reshoring iránti motivációt, a benne rejlő lehetőségeket, illetve azt is miért kell a szimulációnak a tevékenység részévé válnia.

A teljes cikket elolvashatja itt. https://kontron.hu/blog/a-termeles-visszatelepitese-sajat-orszagon-belulre-avagy-reshoring-2023-ban-okok-kihivasok-es-lehetosegek/

Tudjon meg többet a Kontron Ipari Digitalizáció honlapján!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A termelés visszatelepítése saját országon belülre, avagy reshoring appeared first on Műszaki Magazin.

Chery, Geely, SAIC, BYD – tíz évvel ezelőtt senki nem ismerte ezeket a neveket Európában. Ma már egyre többen tudják, hogy autógyártókról van szó, méghozzá kínaiakról. Az évtized végére pedig alighanem ugyanúgy a mindennapi szókincs részévé válnak, mint a Mercedes, a Toyota vagy a Volkswagen.

Ha a gyökereiket keressük, egyáltalán nem kell messzire tekintenünk a múltba. Az 1980-as évek előtt Kínában gyakorlatilag nem létezett személyautó-gyártás. 1982-ben, amikor Kína népessége meghaladta az egymilliárdot, 4000 (igen, négyezer) személyautó készült az egész országban. Húsz évvel később már 1,1 millió volt az iparág éves darabszáma, tavaly pedig a 30 milliót is meghaladta. Kína 2010-ben a világ első számú autógyártó nemzetévé, 2023-ban a legnagyobb autóexportőrré vált.

Hogyan lehetséges ez? Egy szóval: parancsra. Az 1980-as évek kínai gazdasági reformjainak hatására elkezdett személyautókat vásárolni a lakosság – persze importból. Rengeteg pénz vándorolt külföldre, ami néhány év alatt teljesen felborította az államháztartást. Peking átmenetileg leállította az importot, és villámgyorsan elkezdte megszervezni a hazai személyautó-gyártást. Ennek egyik pillére az az elhatározás volt, hogy legyen „három nagy és három kicsi” helyi autógyártó vállalat; továbbá kötelezővé tették a külföldi vállalkozások számára a vegyesvállalati formát. Ez utóbbi elváráson csak az utóbbi években enyhítettek.

A 2000-es években Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává vált, az ebből kivirágzó, éles piaci versenyhelyzet életre hívott egy sor privát kínai autógyártót. Tíz évre rá Peking – egyrészt, hogy csökkentse függőségét az import olajtól, másrészt, hogy megoldást keressen a nagyvárosok tarthatatlanná váló légszennyezettségére – szorgalmazni kezdte az „új energiájú”, azaz akkumulátoros és plug-in hibrid járművek (NEV) elterjedését. Az ehhez szükséges akkumulátor- és vezérlőtechnológiák terén Kína ekkor már évtizedes tapasztalattal rendelkezett, köszönhetően az itt fejlesztett és gyártott szórakoztató elektronikai termékeknek.

Mivel Kína idejekorán felismerte, hogy a villanyautózás elterjedésének a töltő infrastruktúra megléte a kulcsa, a fejlődés bámulatos volt. Ma a Kínában eladott új személyautók harmada (35%) tisztán elektromos; ennél is megdöbbentőbb, hogy itt gyártják a világszerte eladott villanyautók közel kétharmadát (63,6%!) Nem véletlen, hogyha ma kínai autógyártóra gondolunk, elsősorban az elektromos járművek piacán aktív szereplők jutnak eszünkbe. Ilyen a BYD, amelyet – a kínai villanyautó-gyártók 32 százalékához hasonlóan – kifejezetten a villanyautó-forradalom hívott életre, de persze ott van a legnagyobbak között a SAIC és a Chang’an is, amelyek hosszú múlttal rendelkeznek: az előbbit 1955-ben, az utóbbit 1862-ben (!!!) alapították. A 2000-es nyitást követően létrehozott Geely elsősorban patinás, de nehéz gazdasági helyzetbe került európai márkák felvásárlásával és felvirágoztatásával szerzett magának nevet és rangot a nemzetközi autóiparban.  Az 1997-ben alapított Chery szuperképessége pedig az, hogy immár huszadik éve ők a legnagyobb kínai autóexportőrök.

Hogy lehet, hogy mégsem ismerjük ezeket a neveket? Egyrészt a tradicionális autógyártók többsége számos almárkát hozott létre, és azokon keresztül forgalmazzák hasonló műszaki alapokra épülő típusaikat. Másrészt a kínai autógyártók kis lépésekben hódítják meg a külpiacokat, és mindenütt a helyi adottságokhoz igazodva vetik meg a lábukat. A Chery például másfél évtizede jelen van Olaszországban a helyi DR Automobiles zászlaja alatt, ugyanakkor idén két másik márkával: az Omodával és a Jaecoo-val lép be számos más európai ország, így Magyarország piacára. Szintén fokozatosan tért vissza Európába az MG Motor: a kínai SAIC által feltámasztott márka előbb egykori hazájában, Nagy-Britanniában vetette meg a lábát, majd onnan fokozatosan az egész kontinenst beveszi.

Pont az MG Motor példája mutatja egyébként, hogy Európában nem feltétlenül az elektromos offenzíva a követendő stratégia. A nagyteljesítményű villanyautókkal persze könnyebb a figyelem középpontjába kerülni, ám akinek benzinmotoros modellei is vannak, azok jóval szélesebb ügyfélkört tudnak kiszolgálni. Alighanem ezért döntött úgy az egyik legfiatalabb kínai jövevény, az Omoda, hogy első körben csak benzinmotorral kínál autót, majd később bővíti tisztán elektromos változattal a palettát.

Mindez persze mit sem érne, ha műszaki és formai szempontból nem volnának ütőképesek a modern kínai autók. Ezzel ma már gyártóik is tisztában vannak, ezért egyrészt nemzetközi hírű formatervezőket alkalmaznak, másrészt gazdag digitális technológiai tartalommal szerelik fel típusaikat, ráadásul a kínai importmodellek rendre feltűnően jó eredményeket érnek el az Euro NCAP független utasbiztonsági vizsgálatain.

Hatalmas potenciáljuk és látványos mozgolódásuk ellenére a kínai gyártók ma még csupán statisztaszereppel bírnak Európában – pont úgy egyébként, ahogy negyven éve a japán, vagy húsz éve a koreai gyártók. Ráadásul az ő példájukból kiindulva a kínai autógyártók jelentős része már eleve helyi gyártóbázis kiépítésével kezdi a kontinens meghódítását. Az MG Motor Angliában gyártat; a Chery és a Dongfeng spanyolországi, illetve olaszországi gyártóbázisa a megvalósulás kapujában áll; a BYD pedig Magyarországon indítja be két éven belül európai gyártóközpontját.

Ahogy tehát a bevezetőben is említettük, negyven év alatt szó szerint a semmiből a műfaj csúcsára emelkedtek a kínai autógyártók. Hogy mit hoz számukra és versenytársaik számára a jövő, nehéz megjósolni – nemcsak a piac bizonytalanságai miatt, hanem azért is, mert a kínai autómárkák eddigi fejlődése sem a nyugaton megszokott ív mentén zajlott, így hosszú távon is tartogathatnak még meglepetéseket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kína autóipara: honnan jön, és hova tart? appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG szakértői támogatásával év végéig lezajló, négyévente esedékes költségfelülvizsgálatok fókuszában is érezhetőek az energiapiaci trendek változásai.

Gyorsuló ütemben zajlik az európai energiaátmenet végrehajtása. A 2016-ban bemutatott Tiszta Energia Csomag komoly piaci és szabályozási változásokat indított, amely a villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára komoly kihívást és rengeteg megoldandó feladatot jelentenek továbbra is. A 2021-es Fit for 55 csomag közbeiktatott egy fontos célt, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 55%-os csökkentését 2030-ra (1990-hez képest). A 2022-ben elfogadott RePowerEU terv pedig egy újabb mérföldkövet jelentett a Tiszta Energia Csomag által kijelölt úton a 45%-os megújuló energia termelési kapacitás előirányozásával, valamint kiemelt célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség sürgős csökkentése is.

Egyértelmű trend a megújuló és decentralizált energiatermelés, az európai ösztönzőrendszerek miatt drasztikus technológiai költségcsökkenés történt, így ebben továbbra is sokan attraktív befektetési lehetőséget látnak. Az elmúlt tíz évben az ipari méretű naperőművek élettartamra vetített fajlagos energiaköltsége (LCOE) kb. 90%-kal csökkent, míg a szélerőművek esetében kb. 70%-os mérséklődés figyelhető meg.

Azonban 2030-ig a KPMG szakértői szerint jelentősen megváltoznak az energiatermelési és fogyasztási szokások is. Többek közt az akkumulátor-gyártás, valamint a közlekedés és a hűtés/fűtés elektrifikációjának hatására jelentős mértékben növekedik a villamosenergia-igény. Másik oldalon az időjárásfüggő megújulók, a prosumerek (termelő-fogyasztó) és az energiaközösségek elterjedésével alakul át a termelés szerkezete.

Magyarországon a meghatározó megújuló energiaforrás az áramtermelésben a napenergia; fotovoltaikus erőműveink összkapacitása 2023 végén már több mint 5500 MW-ot tett ki, melyből a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) kapacitás – a telepítéséhez igényelhető támogatásoknak és a rendkívül kedvező szaldó-elszámolásnak köszönhetően – több mint 2200 MW összkapacitással veszi ki részét. A HMKE-k száma rohamosan növekedett az elmúlt években, és 2023 végére már több mint 250 ezer napelemes rendszer üzemelt.  A villamosenergia-szektor zöldítésének központi eleme a napelemes kapacitások további bővítése, amely a NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2023-as frissítése szerint 2030-ra elérheti a 12 GW-ot. A magyar kormány ugyanezen az időtávon, a szükséges szabályozási módosításokkal, a jelenlegi kb. 300 MW-ról 1 GW-ra emelné a hazai szélenergia beépített kapacitást. A jogszabályváltozások utat nyitottak a fejlesztéseknek, azonban reálisan 2027 előtt nem kezdődhet meg egy beruházás sem.

„Egyre inkább szükséges lesz a valós idejű monitoring- és beavatkozási képességek kiépítése a hálózat fejlesztésével, illetve az aktív felhasználók hatékony kezelésére képes, szoftveres és hardveres megoldások bevezetésével”

– emeli ki Szécsi Katalin, a KPMG menedzsere.

A villamos energia tárolás kérdése kiemelt jelentőségű lesz az elkövetkező években, mert az Európai Unióban várhatóan az elektromos áram részaránya a végső energiafogyasztásban a 2021-es 20%-ról 2030-ra 30%-ra emelkedhet, főként a hőszivattyúk és az elektromos autók terjedése miatt.

 „Mindezek ismeretében nem váratlan piaci jellemző, hogy a szabályozói energia Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább, mint Németországban. Ezen a területen vár a KPMG változást, az áraknak konvergálniuk kell a nemzetközi szintekhez”

– mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikáért felelős associate partnere.

Jelenleg további mintegy 1 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitás van ún. „ready to build” (RTB) állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban. Ez azonban túlkínálatot is teremt a szabadpiacon, hiszen a PPA-k (Power Purchase Agreement), vagyis a hosszútávú áram-vásárlási megállapodások (HTM) kínálati oldala erős, míg a vállalatok kivárnak. Kezd megjelenni a túlkínálat a szabadpiacon, ami nyomást fog okozni a KÁT-os erőművek és a HTM-ek finanszírozásában.

A KPMG modelljei szerint a villamosenergia szabadpiaci nagykereskedelmi ára tovább csökkenhet 2030-ig, majd ezután a csökkenés üteme lelassul és 2041 után az árak elkezdenek enyhén felfelé ívelni, mivel a rendszer kiegyenlítésében részvevő erőművek kerülnek kivezetésre, valamint a kereslet folyamatosan növekszik.

Losonczy kiemelte, olyan mértékű változások zajlanak Magyarországon a nagyerőművi szegmensben is, amire évtizedek óta nem volt példa. Élettartamnövelt atomerőmű, új nukleáris blokkok, szivattyús tározó, gázerőművek tervezése van folyamatban, összességében több gigawatt új termelői kapacitás valósulhat meg akár egy évtizeden belül.

„Még ha azzal is számolunk, hogy 12 gigawattra nő az évtized végére a fotovoltaikus kapacitás Magyarországon, az éves termelés viszonylatában még mindig jelentős szerep jut az alaperőműveknek. A napon belüli termelési rekordokról és negatív áramárakról szóló cikkek azt ritkán említik, hogy éves viszonylatban továbbra is hétszer annyi áramot képes előállítani például egy atomerőmű, mint azonos fotovoltaikus kapacitású napelemparkok összessége”

– figyelmeztet Losonczy.

Mindezen fenti folyamatok ismeretében nem csoda, hogy nagy várakozás előzi meg a 2024 végéig elvégezni rendelt költségfelülvizsgálatot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal négyévente esedékes költségfelülvizsgálati projektje során a KPMG hivatott az energiapiac természetes monopóliumainak – tehát a nagyerőműveknek, szállítóknak és elosztóknak – a reális költségeit és a racionálisan elvárható profitját kiszámolni, és az új mértékekre javaslatot tenni.

„A magyar villamosenergia-ipari infrastruktúra nagyjából 10 ezer milliárd forint eszközértékkel bír míg a várható piaci átalakulásokból az következik, hogy ennek mintegy dupláját, körülbelül 20 ezer milliárd forintot kell beruházni elosztói hálózatbővítésbe, szabályozói infrastruktúrába, erőművek korszerűsítésébe és újak fejlesztésébe ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, egyszerre vonzó, és a gazdasági növekedést sem lassító költségviszonyokat kell teremteni 2024 végéig”

– foglalta össze a felülvizsgálat stratégiai céljait Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségfelülvizsgálatok az energia szektorban appeared first on Műszaki Magazin.

A hajózási főszezon közepén rendesen vakarják a fejüket a piaci szereplők: egekbe szökő tarifák, növekvő szállítási idők és drasztikus kapacitáshiány – mindez egy nagy adag bizonytalansággal fűszerezve. A piacot jelenleg uraló válságos helyzetet a Trans-Sped szakértője, Mihály Attila elemezte, közel 50 év szakmai tapasztalatának tükrében.

miként alakul a Nemzetközi kereskedelemi körkép?

Napjainkban egy rendkívül összetett, sok ismeretlen tényezővel tarkított környezetben kell helytállniuk a piac szereplőinek. A helyzetre rányomja bélyegét, hogy több, a világkereskedelem szempontjából kiemelten fontos gócpontban háborús konfliktusok zajlanak. Noha európai szinten recesszió tapasztalható, az e-kereskedelemi ágazat napról-napra rohamosan fejlődik. A szállítmányozási ágazatokat tekintve, a légi szállítmányozás jelenleg jól üzemel, megfelelő kapacitásokkal tud működni, valamint a vasúti szállítmányozás terén is jelentős előrelépések történtek. A közúti szállítmányozásban rendkívüli költségnövekedésnek lehettünk szemtanúi az elmúlt időszakban, melynek hatását máig érzékeljük. Jelenleg a legtragikusabb helyzetben a tengeri szállítmányozás van: a geopolitikai feszültségek gyökeresen átírják az ágazat működési mechanizmusát.

Mi tapasztalható a tengeri szállítmányozásban, a vörös-tengeri hajózási útvonal kiesésével?

Az év elején kirobbant krízishelyzet továbbra sem javult, sőt. A húszik támadásának következtében a nagy hajózási társaságok jelentős része továbbra is elkerüli a Vörös-tenger érintett szakaszát. Az itt áthaladó hajók volumene a korábbi évekhez képest harmadára csökkent, kevesen merik megkockáztatni az átkelést. Marad az afrikai kontinens megkerülése, melynek következtében kíméletlen áremelkedések, az ennek nyomán jelentkező pluszköltségek továbbterhelése, kapacitásproblémák és a szállítási ciklusok növekedése tapasztalható.

Újabb globális konténerhiány, és ami mögötte van

A Covid után jelentkező konténerhiány idején az árak kilőttek: egy 40 lábas konténer esetében akár a 20 ezer dollárt is elérték, majd a helyzet normalizálódása után körülbelül 4 ezer dollárra kúsztak vissza. Most ezek a díjak ismét 10-11 ezer dollár fölé emelkedtek. A helyzet odáig fajult, hogy Kínában ismételten konténerhiány tapasztalható, hasonlóan a járvány után kialakult helyzethez. Van azonban egy jelentős különbség: míg a pandémia után egy felfokozott állapot uralkodott a piacon és az akkori keresleti nyomás viszonylag gyors helyreállást eredményezett az ellátási láncokban, melynek köszönhetően durván egy év alatt lecsengett a konténerhiány, ez alkalommal merőben más helyzettel nézünk szembe. A legnagyobb problémát az afrikai kerülőút okozza. Egy korábban 30 napos Kína-Európa tranzitidő hirtelen 40-50 napra emelkedett, így a konténerek 2-3 héttel hosszabb időt vannak úton, ennyivel növekszik egy-egy konténer körforgási ideje. A teherhajók kapacitása globálisan mintegy 20%-kal csökkent, mivel a hajók jóval több időt kénytelenek a tengeren tölteni, a konténerek pedig nem kerülnek vissza időben a rendszerbe. Hiába van egy áru indulásra készen, sok esetben akár 3-4 hét is eltelik, mire konténert is kap. Az áruk A pontból B pontba történő szállításához márpedig konténerekre van szükség, jobban, mint valaha.

További rizikófaktorok: biztosítás és fenntarthatóság kérdése

A vörös-tengeri helyzetnek van még két igen érdekes vonulata: az egyik a rakományok biztosításának kérdésköre. Alapesetben a szállítmánybiztosítás nyújt fedezetet az árucikkek értékére, a biztosítótársaságok azonban a Vörös-tenger térségében közlekedő hajók esetében felfüggesztették a fedezetvállalásukat. Ez arra kényszeríti a hajótársaságokat, hogy kerüljék el az érintett szakaszt, hiszen biztosítás nélkül hatalmas kockázatot vennének a nyakukba. A hajózási útvonalak átrajzolódásának másik következménye a környezeti terhelés drasztikus megnövekedése. A kerülőutak következtében a hajók havi 1,5 millió tonnával több üzemanyagot használnak fel, mely a CO2 és egyéb károsanyag-kibocsátásuk növekedését eredményezi.

Mit tehetnek a piaci szereplők ebben a helyzetben?

Az élet mindig benyújtja a számlát, amit ezúttal a paci szereplők és a fogyasztók fizetnek meg. A fent vázolt helyzet globális árfelhajtó hatása ugyanis 0,7-0,8%-os inflációs rátát generál. A gyártó- és kereskedőcégek új beszerzési forrásokat, megbízhatóbb és költséghatékonyabb szállítási módozatokat keresnek. Megindult egyfajta racionalizálási folyamat: számos vállalat a készletfelhalmozás és a beraktározás mellett dönt, búcsút intve a Just in Time stratégiájának. Az árhullám tovagyűrűző hatását befolyásolja például a forgalmazott termékek köre is. Nagyértékű termékek esetében a piac képes tolerálni a szállítási díjak növekedését, kisebb értékű árucsoportoknál azonban előfordul, hogy az aránytalanul drága szállítási díj miatt az adott termék kereskedelmének vagy az ahhoz kapcsolódó termelésnek a felfüggesztése, átszervezése mellett kell dönteni. A transzparens kommunikáció és a megfelelő információátadás kulcskérdés. A nemleges válasz is hasznos visszajelzés. Ha egy áru nem tud időben elindulni, azonnal tájékoztassuk partnereinket. Amennyire csak lehet, csempésszünk tervezhetőséget, korunk kiszámíthatatlan világába!

Bíztató Kilátások: Mire kell számítani a jövőben?

Egy biztos: minden piaci szereplő a helyzet javításán dolgozik. A Covid után a hajótársaságok jelentős mennyiségű hajót rendeltek be. Jó esély van rá, hogy ősszel több, nagyobb kapacitású, megahajó is forgalomba tud állni, emellett a konténerek gyártása is gyorsított ütemben halad. Mindez jelentősen képes csökkenteni a fennálló kapacitáshiányt. Mindannyiunk érdeke, hogy pörögjön a kereskedelem, minél nagyobb volumenben és minél gyorsabban forduljon a szállítmány, hiszen a nap végén az üzletből élünk. Reméljük, hogy hamarosan a konfliktus végére érünk és megindulhat a szállítási útvonalak optimális működése. Amennyiben teljesen biztonságossá válik újra az adott térségben a közlekedés, a normál menetrendekhez való visszatérés a hajózási szakemberek szerint 3-4 hónapot vehet igénybe. Reménykedünk abban, hogy ez mielőbb bekövetkezik és bízunk a beszerzési és szállítási igények növekedésében, valamint abban, hogy a piaci szereplők összefogásával sikerül a világgazdaságot ismét egy felfelé ívelő pályára állítani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ismét válságközeli állapotban a nemzetközi kereskedelem? appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás értelmében az RRPS a TENER termékcsaládot az mtu EnergyPack QG akkumulátoros energiatároló megoldása részeként értékesíti, így az az EU és az Egyesült Királyság piacán is elérhető lesz. A TENER a világ első, tömegtermelésre tervezett akkumulátoros energiatároló rendszere, robusztus 6,25 MWh kapacitásával felgyorsítja az új energiatárolási technológiák széleskörű bevezetését, újabb lendületet adva az elektromos közlekedés elterjedésének.

A müncheni ees Europe 2024 kiállításon, június 19-én jelentette be stratégiai együttműködését a Rolls-Royce Power Systems (RRPS) és a CATL, melynek köszönhetően a TENER energiatároló rendszer elérhetővé válik az Európai Unió és az Egyesült Királyság piacain is. Az együttműködés keretében az RRPS az mtu EnergyPack QG akkumulátoros energiatároló megoldás részeként fogja kínálni a TENER termékeket. Ezt az úttörő technológiát, mely akár öt évig működik kapacitás- és teljesítményromlás nélkül, a biztonság, az élettartam, a hatékonyság és a rendelkezésre állás javítása érdekében tervezték.

A két vállalat először 2023 végén írt alá hosszú távú beszállítói megállapodást, amelynek értelmében több mint 10 gigawattóra (GWh) tárolókapacitás kiépítésében működnek együtt. A megállapodás megerősíti az RRPS és a CATL közötti üzleti kapcsolatot, elősegítve ezzel az Európai Unió és az Egyesült Királyság piacain való növekedést. Mindkét vállalat elkötelezett a technológia, a minőség, a biztonság és a határidőre történő szállítás iránt, ami nagyobb befektetési biztonságot eredményez. A partnerség kiterjed az olyan intelligens termékek innovációjára, mint az RRPS okos mtu EnergetIQ automatizálási megoldása és ennek digitális felülete, az mtu Go!, amely a CATL intelligens diagnosztikai platformjával és felügyeleti rendszerével működik.

Az innováció ösztönzése

A TENER 430Wh/L energiasűrűségű, a CATL L-sorozatú celláit használó csúcskategóriás energiatároló rendszer. Rekorder élettartama a fejlett bionikus SEI és az önösszeszerelő elektrolit-technológiáknak köszönhető, amelyek hosszú távú stabilitást és biztonságot tesznek lehetővé. A 6,25 MWh kapacitású energiatároló továbbá 30%-kal növeli az egységnyi területre jutó energiasűrűséget, és a korábbi CATL-termékekhez képest 20%-kal csökkenti a környezeti terhelést.

A CATL a maximális biztonság elérése érdekében az akkumulátortechnológia részeként teljes körű minőségirányítási rendszert hozott létre, amely magában foglalja a technológiai fejlesztést, a próbatesztet, a működés figyelését és a biztonsági hibák elemzését. Üzembe helyezése után a CATL folyamatosan figyeli az energiatároló rendszer működési állapotát többek között mesterséges intelligencia alapú kockázatfigyeléssel. Ezzel nemcsak ellenőrzi a biztonsági célok megvalósulását, hanem hozzájárul azok optimalizálásához is.

Ügyfelek támogatása világszerte

Több mint 700 szervizállomásból álló globális hálózatát kihasználva, a CATL zökkenőmentes ellátási lánc menedzsmentet, személyre szabott megoldásokat és folyamatos technikai támogatást kínál minden egyes partnere számára.

A CATL többek között a NextEra, a Fluence, a Wartsila, a Tesla, a Powin és a FlexGen vállalatokkal kötött már partnerséget, valamint eddig több mint 1000 energiatárolási projektet valósított meg fejlett energetikai technológiáival a világ több mint 40 országában és régiójában.

Elköteleződés Európa fenntartható jövőjéért

A CATL elkötelezettsége túlmutat az energetikai megoldások fejlesztésén és biztosításán. A vállalat mindenhol, ahol jelen van a világban, támogatja a helyi közösségeket. Tavaly a vállalat 1,5 millió forintot adományozott gyógyászati célú sószoba kialakítására Debrecenben, és 30 ezer euróval támogatta egy genetikai betegségben szenvedő magyar kisfiú gyógykezelését. Emellett a CATL 2024 márciusában a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáját 20 ezer eurós pénzadománnyal támogatta.

A CATL munkavállalói karrierjének aktív támogatása mellett a jövő tehetségeinek gondozását is fontosnak tartja. Ennek érdekében 2024-ben együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Szakképzési Centrummal, melynek célja a szakképzés összehangolása az iskolai és vállalati igények, lehetőségek területén a felkészült, motivált, magasan képzett szakemberek kinevelése érdekében.

A környezetvédelem a CATL értékrendjének másik alappillére, melynek keretében a vállalat erdőtelepítési projektet hajt végre Türingiában, Németországban. Korábban a CATL 4800 fa ültetésében segédkezett annak érdekében, hogy támogassa a természetes élőhelyek helyreállítását és gazdagítását, illetve a biológiai sokféleség növelését és az erdők ellenálló képességének javítását.

A CATL fenntarthatóság iránti elkötelezettségével hosszútávú változást szeretne elérni Európában, olyan jövőt elősegítve, ahol a fejlődés harmonikusan összefonódik a környezeti és társadalmi jóléttel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rolls-Royce Power Systems és CATL együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.