Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens az 1960-as évek óta fejleszt mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, számos egyedi szabadalommal is rendelkezik ebben a témában. A legújabb – az ipari igények számára kifejlesztett – megoldás a Siemens Industrial Copilot. A graphIT Kft. a Siemens mérnöki szoftverek hazai forgalmazója és emellett a Siemens fejlesztő partnere is.

„A Copilot kifejezés nagyon találó, hiszen sokkal inkább másodpilótáról beszélünk, mint valójában arról, aki vezérli a gépet. A Copilot egy segéd. Az ipari ügyfeleinknek úgy szoktuk elmagyarázni, hogy ez olyan, mintha mindenkinek lenne egy saját gyakornoka az egyszerűbb feladatok elvégzésére.” – mondta Sallay Péter a graphIT Kft. ügyvezető igazgatója.

A Siemens Industrial Copilot egy AI-alapú asszisztens, amelyet a Siemens és a Microsoft közösen fejlesztett ki. A főbb képességei:

• Generatív AI alkalmazása: A Siemens Industrial Copilot generatív AI technológiákat használ, hogy az iparágban növelje a termelékenységet és hatékonyságot
• Teljes értéklánc-integráció: Az asszisztens az ipari értéklánc minden szakaszán alkalmazható, beleértve a tervezést, a tervezést, az engedélyezést és a gyártás végrehajtást
• Intuitív felhasználói élmény: Az asszisztens intuitív módon segít az adatok elérésében és kezelésében, így könnyebbé teszi a munkafolyamatokat, például termeléstervezés során segít abban, hogy meghatározzuk, milyen gyártási rendeléseket kell várakoztatnunk, hogy az összes sürgős rendelés határidőre elkészüljön
• Különböző feladatokra specializált AI modellek: Az Industrial Copilot nem egyetlen, összehasonlítható AI modell, hanem különböző mérnöki feladatokra specializált AI modellek gyűjteménye

A konferencián a gyakorlatias előadások során az alábbi témák szerepeltek még a programban:

• Solid Edge 2025 újdonságok
• Plant Simulation újdonságok és a jövőbe mutató python modul a gyártás és logisztikai szimulációban
• Opcenter termeléstervezési és termelés ütemezési tapasztalatok és új funkciók
• Solid Edge CAM Pro -a Solid Edge hivatalos CAM megoldása a graphIT NX Siemens Expert Partneri hátterével
• NX szakmodulok és mérnöki adat és verziókezelés a gyártó cégek számára
• Licencelési és szoftvercsomag változások az X termékek és a felhő alapú licencelés bevezetésével, ebben az előadásban az is elhangzott, hogy az aktuális GINOP pályázat a graphIT Kft. által forgalmazott Siemens mérnöki CAD/CAM és digitális gyártási megoldások finanszírozására is felhasználhatók

A konferencia végén egy mini kaszinó és néha elmélyült, néha könnyedebb szakmai beszélgetések várták a résztvevőket.

„A konferencia izgalmas keveréke volt a hagyományos megoldásaink, mint például a Solid Edge és az NX újdonságainak és várható fejlesztéseinek, illetve az ipari AI és a felhő technológiák előretörését bemutató, néha kicsit futurisztikus előadásoknak. Ezekben megjelentek a prediktív döntéstámogató, a generatív AI technológiát használó tanácsadó rendszerek egyaránt. Az ügyfeleink így egy jó átfogó képet kaphattak a mérnöki szoftverek jelenéről s jövőjéről.” – zárta az interjút Sallay Péter.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post graphIT 18. felhasználói konferencia – beszámoló appeared first on Műszaki Magazin.

Új, mesterséges intelligencia alapú szakértői megoldást fejlesztett ki a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. A Ganz Intelligent Solutions Expert System a villamosenergia-ipari eszközök, különösen teljesítmény transzformátorok, motorok és generátorok állapotfelméréséhez, diagnosztikájához és karbantartás ütemezéséhez nyújt digitális megoldást. A már korábban debütált monitoring megoldáshoz hasonlóan, a fejlesztés akár utólag is telepíthető a meglévő egységekre, függetlenül azok típusától vagy márkájától. A magyar energetikai gyártó vállalat az új termékével a megújuló alapú villamosenergia-termelés terjedése következtében megnövekvő javítási és karbantartási igények pontosabb prognosztizálását és a megnövekedett méretű berendezésflották hatékony kezelését segíti. Ennek révén ellátásbiztonsági és költséghatékonysági szempontból egyaránt kulcsfontosságú megoldást kínál a rendszerüzemeltetőknek a hazai és nemzetközi piacokon.

Teljesen új kihívás elé állította a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés robbanásszerű terjedése a villamosenergia-hálózatok üzemeltetőit szerte a világban. Az időjárásfüggő zöld energiaforrásokat, így nap- vagy szélenergiát hasznosító erőművek beépített teljesítményének gyors növekedése napszaktól és időjárási viszonyoktól függően drasztikus ingadozásokat eredményez a villamosenergia-hálózatba juttatott villamosenergia mennyiségében. A villamosenergia-hálózat bővítése és a megújuló energiaforrások integrálása megköveteli a transzformátorállomány nagy mértékű fejlesztését is. Ugyanakkor nemcsak transzformátorokból van hiány, hanem az üzemeltetéshez, diagnosztikához és karbantartáshoz szükséges szakemberekből is.

Erre az összetett kihívásra kínál választ a Ganz Intelligent Solutions Expert System megoldása. A Ganz idén ősszel bevezetett fejlesztésének kibővített digitalizációs rendszere a mesterséges intelligencia és adatalapú algoritmusok felhasználásával ad pontos képet a villamosenergia-ipari eszközök állapotáról. Az esetlegesen kialakulóban lévő vagy már megjelent hibák diagnosztizálásával, annak kritikusságával és a beavatkozási szükségletekkel kapcsolatos információ biztosításával hatékonyan csökkenthető a komolyabb, magas szakértelmet igénylő javítási és karbantartási szükségletek költség- és idővonzata.

A Ganz Expert System olyan tudásbázisra épül, amely ötvözi a vállalat több évtizedes ipari tapasztalatát és a legmodernebb digitális, algoritmus-alapú megoldásokat. Képes felmérni a berendezések és azok alkatrészeinek műszaki állapotát, valamint kockázati indexeket generál. Az algoritmusok képesek figyelembe venni a diagnosztikai mérési adatokat is a szokásos online felügyeleti adatok mellett, ezáltal pontos képet adnak az eszközök és alkatrészeinek állapotáról. A paramétereket a rendszer nemcsak önmagukban, hanem a közöttük fellelhető összefüggések figyelembevételével vizsgálja, elősegítve a problémák korai felismerését és a hatékony beavatkozást.

Több transzformátor állapotának egyidejű elemzésére, azaz flottamenedzsmentre is lehetőséget biztosít az innováció. A flottában lévő egységek összehasonlító elemzése révén az állapotfelmérés pontossága tovább nő, ugyanakkor lehetőséget biztosít a karbantartások, felújítások és alkatrészcserék – azaz bármilyen beavatkozás – adatalapú priorizálására.

„Látható, hogy az iparági üzemeltetők elérik saját képességeik határait, ahogy egyre nagyobb és szerte ágazóbb eszközflottákért kell felelősséget vállalniuk. Erre az igényre reagálva fejlesztésünk az energetikai szektor vállalatainak olyan megoldást kínál, amely jelentősen megkönnyíti az eszközeik üzemeltetését, diagnosztikáját és karbantartását. A projekt során elengedhetetlennek tartottuk, hogy az Expert System szigorú kiberbiztonsági elvárásoknak megfelelően működjön és garantálja a legmagasabb szintű adatbiztonságot. Bízunk benne, hogy ez az innovatív megoldás segít partnereinknek abban, hogy fenntarthatóbban és egyben költséghatékonyabban üzemeltessék eszközflottáikat.”

– mondta el Farkas Gábor, a Ganz Intelligent Solutions Brand Managere.

2022-ben a Ganz partnerséget kötött a német Maschinenfabrik Reinhausen vállalattal, amelynek köszönhetően bemutatta az Intelligent Solutions monitoring rendszert, majd ezt követően a technológiát 2023 szeptemberében kiterjesztette villamos forgógépekre is. A vállalat számára stratégiai fontosságú a digitalizáció alapú megoldások fejlesztése. Az első transzformátor mintegy 140 évvel ezelőtti megalkotása óta a Ganz eljutott odáig, hogy a digitalizációra, mesterséges intelligenciára és az egyéb iparági fejlesztéseire támaszkodva korábbi és jelenlegi termékeik is világszinten kiemelkedőek és elismertek, amivel nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is hozzájárul a zöldenergiára történő átálláshoz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI segítségével teszi hatékonyabbá az energetikai rendszerek felügyeletét a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

A Computer Physics Communications folyóiratban megjelent áttörés a kvantumszámítógépek és a kvantumszimulátorok futtatható kódját mutatja be, amely megoldja a Lattice-Boltzmann módszer kvantum-számítástechnikai megvalósításának számos kulcsfontosságú kihívását.

A projekt célja kvantumszámítógépes áramlástani (CFD) algoritmus kifejlesztése volt a Lattice-Boltzmann módszer alkalmazásával. A klasszikus CFD kvantummechanikával való kompatibilitásnak köszönhetően a felhasználók kihasználhatják a kvantum-számítástechnika kiváló feldolgozási teljesítményét, a klasszikus számításoknál exponenciálisan gyorsabb és potenciálisan pontosabb szimulációkhoz.

Az eredeti cikket elolvashatja itt:

https://kontron.hu/blog/az-altair-es-a-muncheni-muszaki-egyetem-attoro-megoldast-fedezett-fel-a-cfd-analizis-es-a-kvantum-szamitastechnika-teruleten/

Tudjon meg többet a Kontron Ipari Digitalizáció oldalán

https://kontron.hu/ipar40/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Altair és a Müncheni Műszaki Egyetem áttörő megoldást fedezett fel a CFD analízis és a kvantum számítástechnika területén appeared first on Műszaki Magazin.

Hogyan viselkedik a hajtás a valós alkalmazásban? A FAULHABER kefe nélküli egyenáramú motorjait illetően ez a kérdés bármilyen hardver nélkül megválaszolható. A közelmúltban virtuális modulokként adták hozzá őket egy könyvtárhoz, és integrálhatók lettek a Simulink szimulációs szoftverrel modellezett alkalmazásokba. A szimulált viselkedés a valós helyzet indikátoraként szolgál. A különböző hajtások csupán néhány kattintást követően „kipróbálhatók”. Ezáltal a fejlesztési folyamat sokkal könnyebb.

Vegyük egy, a logisztikában használatos szállító drón példáját. A hajtásoknak magas dinamikai követelményeknek kell megfelelniük, hogy a repülő objektum pontosan és érzékenyen irányítható legyen. Észlelhető késedelem nélkül, zökkenőmentesen és pontosan meghatározott erővel kell reagálniuk. Az ilyen nagy pontosságú alkalmazások meghajtására készült motoroknak épp ezért nagyon magas elvárásoknak kell megfelelniük.

Időt takarít meg és csökkenti a kockázatot

A szállító drón csak egy a számtalan alkalmazási példa közül, amelyeknél a hajtásrendszer szimulációja értékes eszköznek minősül a fejlesztési fázisban. Itt nem csak a motor viselkedése számít, amely az adatlap paraméterei alapján észszerű erőfeszítéssel modellezhető. A teljes hajtásrendszerhez az érzékelőrendszer és a vezérlés emulációja is szükséges. Ezen komponensek realisztikus emulációja segít csökkenteni a fizikai hajtásokon végzett átfogó vizsgálatokat.

A FAULHABER a kiváló minőségű mikromotorok első olyan szolgáltatója, aki lehetőséget kínál az alkalmazási helyzet valósághű szimulációjára már a fejlesztés korai szakaszában is. Ebben egy szimulációs szoftver támogat minket, amelyet számos fejlesztő használ világszerte: A Simulink egy olyan grafikus interfésszel rendelkező, úgynevezett blokkdiagram környezetet kínál, amelyben virtuális modellekkel végzett szimulációkat lehet végezni programozás nélkül. „A különböző megoldások gyorsan és egyszerűen tesztelhetők egy integrált környezetben. Ez lehetővé teszi, hogy a fejlesztési koncepciót már nagyon korai szakaszban a tényleges alkalmazáshoz igazítsuk.” – magyarázza Marc Lux, alkalmazásmérnök.

Érzékelőrendszer és vezérlés integrálása

Lux maga hozta létre a FAULHABER hajtások tesztelésének alapját a Simulink használatával. Összeállított egy komponens könyvtárat, amelyben megtalálható a termékpaletta összes kefe nélküli egyenáramú motorja, továbbá a hozzájuk tartozó jeladók és Motion Controllerek.

„A motor egy elektromos és egy mechanikus alrendszerből áll. Az összefüggések matematikai egyenletekkel írhatók le. A modellben az alrendszerek egyenletei úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a komponensek egy fizikai motor összeszerelésénél.”

A különböző érzékelőrendszerek tipikus hatásainak modellezésével realisztikus sebesség jellemzőket lehet szimulálni. A hajtásmodelleket az ügyfelek saját vezérlők kifejlesztésére is használhatják a FAULHABER kefe nélküli motorok működtetéséhez. Bár ez nem helyettesíti a fizikai motorokon végzett teszteket, ez a modellalapú módszer jelentősen csökkenti a fejlesztéssel járó időt és kockázatot.

A FAULHABER komponensekkel vezérelt hajtásrendszerek szimulációjához a könyvtár nyomaték-, sebesség- és mozgásszabályozási modulokat biztosít. A 3.0 generációs Motion Controllerek, mint pl. az MC 3001, MC 3603 és MC 5005 modellek, képezik az alapot. Egy motorral a könyvtárból és egy konfigurálható tehetetlenséggel kombinálva ugyanazok a vezérlési paraméterek adhatók meg, mint egy fizikai Motion Controllernél. A teljes hajtásrendszer szimulációjával például realisztikus pozícionálási idők hozhatók létre, a vezérlő paraméterei beállíthatók, vagy összehasonlítható a hajtás viselkedése különböző koncepciók alkalmazása esetén.

Praktikus eszköztár

A szimuláció egyszerű használatának érdekében Marc Lux kifejlesztett egy Matlab eszköztárat. A Matlab egy programozási és numerikus számítási platform. A platformon használatával létrehozott szkriptek alkalmazhatók a Simulinkkel történő szimulációhoz. A virtuális eszköztár tartalmazza többek között a különböző hajtásmodelleket, a vezérlők és motorok paramétereinek kiszámításához használatos szkripteket és táblázatokat, valamint a szimulációhoz szükséges elemek intuitív kombinálásához használatos grafikus interfészeket.

A Simulink könyvtár az év eleje óta online elérhető a FAULHABER ügyfelei számára. A célja az, hogy kiegészítse a meglévő eszközöket, például a FAULHABER Drive Calculatort. Használható a hajtásrendszer kiválasztásához, valamint a tényleges alkalmazásba történő modellalapú integráláshoz.Nem utolsósorban a szimuláció a hajtás digitális ikrének létrehozására is használható, és ahhoz, hogy ezt az ikret továbbfejlesztett funkciókhoz használják az IoT és az Ipar 4.0. kontextusában.

⁣FAULHABER Drive Systems Library in SIMULINK® | Webinar

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hajtásrendszerek virtuális tesztelése appeared first on Műszaki Magazin.

A Windchill 13 újdonságait bemutató cikkből az alábbi frissítésekről tudhat meg többet:

Átjárhatóság

A Windchill Workgroup Manager ügyfélalkalmazás fejlesztése.

Vizualizáció

A 3D megjelenítés teljesítményének és skálázhatóságának javítása a rendkívül nagy és összetett termékstruktúrák és modellek esetén a QuickView funkció segítségével.

Intelligens platformok

A Windchill Smart Platforms dinamikus pozicionálási képessége, melynek segítségével közvetlenül építhetők fel és jeleníthetők meg az új termékváltozatok anélkül, hogy több CAD példányt kellene létrehozni a pozícióváltozatok kezeléséhez.

A szabályozói benyújtási folyamat automatizálása

Az orvostechnikai eszközök iparának digitális vezérfonalát tápláló szabályozási benyújtási folyamat korszerűsítése és egyszerűsítése.

XBOM és folyamattervezés

Új, automatikus BOM transzformációs képesség, amely egyszerűsíti a frissítések megtekintésének folyamatát és jelentős időt takarít meg a felhasználó számára.

A szabványos vezérlési jellemzők továbbfejlesztése, amely nagymértékben növeli a hatékonyságot és időt takarít meg a vezérlési jellemzők meghatározása és kezelése során.

A teljes cikket elolvashatja itt: https://kontron.hu/blog/a-windchill-13-ujdonsagai/

Tudjon meg többet a Kontron Ipari Digitalizáció honlapján!

https://kontron.hu/ipar40/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Windchill 13 fejlesztései appeared first on Műszaki Magazin.

Miközben a világ néhány pontján már kizárólag robotok dolgoznak a gyárakban és a globális cégek közel háromnegyede számol be arról, hogy sikerrel vezetett be Ipar 4.0 projekteket vagy éppen azok megvalósítása közben jár, a valóság az, hogy az iparvállalatok nehezen találják meg az utat, hogy az egyes automatizált rendszereiket a szigetszerű működésből egy integrált és a termelés egészében átjárható rendszerré fejlesszék. A legtöbben fel sem ismerik a problémát vagy nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, máshol pedig az okoz gondot, hogy egy komplex, idő- és költségigényes projektről van szó. Európa és benne Magyarország versenyképességi problémákkal küzd, ezért létkérdés a legújabb technológiák minél hatékonyabb alkalmazása az iparban.

A globális Ipar 4.0 piac mérete 2023-ban 135,38 milliárd dollárra rúgott, de az előrejelzések szerint 2034-re már várhatóan eléri a 884,84 milliárdot. Ezt az óriási léptékű bővülést a cégek azon törekvése hajtja, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudják előállítani termékeiket, miközben rugalmasan, nagyobb veszteség nélkül képesek reagálni a folyton változó viszonyokra és piaci igényekre. Főként a gyártásoptimalizálás, a valós idejű adatrögzítés- és elemzés, vagy a logisztikai területek jobb kihasználása mozgatja ezeket a fejlesztéseket, melyhez olyan technológiákat hívnak segítségül, mint az automatizálás, az IoT-érzékelők, a mesterséges intelligencia és a fejlett analitikai eszközök. Szintén próbálgatják a cégek a digital twin megoldásokat, melyekkel teljes mértékben leképezhetik a valóságot a digitális térben és nemcsak az adott pillanatra, hanem akár a napi műszakra vagy a következő hónapokra is előrejelzéseket készíthetnek különböző szcenáriókra levetítve. A helyzet azonban mégsem egyértelműen rózsás, hiszen a különböző digitális eszközöket nehéz egy teljesen átjárható, integrált rendszerré alakítani.

„Fontos emellett megjegyezni, hogy nincs olyan technológia, amely minden helyzet és cég számára optimális, sőt, nem is érdemes mindenkinek ezeket alkalmazni, inkább pontosan meghatározni a célokat és azokat a területeket, ahol valóban nagy ugrást jelentene a bevezetésük. Számos esetben találkozni azzal, hogy a vállalat ragaszkodik egy trendi fejlesztéshez vagy eszközhöz, azonban pontosan kimutatható, hogy ez nem jár számukra mérhető haszonnal. Az ugyanakkor mindenképpen pozitív fejlemény, hogy a hazai gyártócégek is elkezdtek tudatosabban gondolkodni és tervezni, nyitottak, illetve jól akarják használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket”

– hangsúlyozza Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport low-code területért felelős társalapítója.

A legnagyobb kihívás: komplex gyártásirányítási rendszerbe integrálni a teljes folyamatot

Az Ipar 4.0 fejlesztések és projektek tehát már nem csak a nagyobb, globális vállalatoknál zajlanak, a magyar piacra pedig egyre több technológia tör be, melyeket sikerrel alkalmaznak a cégek. Szinte mindenhol van valamilyen vállalatirányítási rendszer, raktárszoftverek, pénzügyi- és beszerző programok, CAD/CAM (Computer-Aided Manufacturing) megoldások vagy szimulációs szoftverek, melyek többsége dobozos vagy féldobozos termék és az egyes folyamatok optimalizálásában és menedzselésében tökéletes támogatást nyújtanak.

„De mi történik, ha leáll egy gép, a vevő módosítja a megrendelést vagy nem érkezik meg a várt alapanyag a beszállítótól? Ezek a váratlan helyzetek rávilágítanak arra, mekkora probléma az, ha szigetszerűen működnek a vállalat automatizált rendszerei és azokat nem fűzik fel egy jól átjárható, a termelés teljes egészét magába foglaló adatfolyamra vagy éppen az átjárhatóságot emberi tevékenységek és egy manuálisan kezelt táblázat biztosítja”

– teszi hozzá Tiszavölgyi Péter.

Ennek következményei már a napi operatív működésben is megmutatkoznak, hiszen a hibák, hirtelen jött kihívások elhárítása sokkal több időbe kerül, ha nem állnak rendelkezésre valós idejű információk a termelésről vagy a raktározásról. Ez azonnal veszélybe sodorja a gyártási célszámokat, sőt, sok esetben nemcsak idő-, hanem költségveszteséggel is jár. Emellett a megbízható, a változásokat folyamatosan lekövető adatbázisok nélkül már rövid távon is rosszabb eredményességgel hozhatunk üzleti döntéseket a működés kapcsán, hogy a hosszabb távú stratégiák meghatározásáról már ne is beszéljünk. A cél tehát mindenképpen az, hogy a termelésirányítási rendszerek, a szimulációs megoldások és a gyártó összes többi informatikai rendszere összekapcsolódjon, maximális IT-biztonság mellett. A legtöbb cégnél persze házon belül nem áll rendelkezésre az ilyen komplex feladatokhoz szükséges tudás, az ilyen irányba induló projektek így sokszor külső tanácsadót, hosszú tervezési és megvalósítási időt, valamint tetemes költségeket vonnak magukkal.

A low-code eszközökkel speciális igényeket is kiszolgálhatunk – csak jól kell csinálni

Az ennek kapcsán jelentkező kihívások kiküszöbölésére tökéletes megoldást nyújtanak az olyan low-code platformok, melyek egyfajta gyorsító eszközként működnek, hiszen rövid időn belül eredményeket lehet felmutatni velük a menedzsment felé, ráadásul teljes mértékben testreszabhatók. Miközben hatékonyan összeköthetjük a különböző létező rendszereket, például készíthetünk olyan speciális felületeket is, melyeken a vezetés csak a termelési sarokszámokat figyeli, de az üzemvezető előtt már pirosan villog a gyártósor azon pontja, ahol elakadás van – mindenki a számára fontos információkat látja és azonnal képes reagálni. Azonban nem csak a szó szoros értelemben vett termelésben hozhat digitalizációs ugrást az alacsony kódú integrációs megoldások fejlesztése, hanem például a gyógyszer- és vegyiparban vagy éppen a biotechnológiában, ahol szintén párhuzamosan futnak a tevékenységek, miközben óriási mennyiségű adat keletkezik sok különböző kísérleti platformon vagy berendezésben. Ezekben a szektorokban gyakran a vezetők eszébe sem jut, hogy speciális igényeikre a a low-code eszközök jelenthetik a választ, és olyan egyedi fejlesztésekben gondolkodnak, melyek sokkal bonyolultabbak és költségesebbek – így inkább bele sem fognak.

Persze nem minden rendszer összekapcsolása lehetséges vagy akadálymentes, ezért mindenképpen érdemes kezdő lépésként bevonni egy szakértői csapatot, akik segítenek felmérni a cég igényeit, megtervezni és a szervezeti igényekre szabni a megoldásokat – mindezt a házon belüli projektcsapattal közösen. A low-code rendszerek, mint például a Mendix, innentől nagy mozgásteret adnak, hiszen      könnyen elsajátítható programozói tudást igénylő eszközök, így akár házon belül lehet tartani az üzemeltetést vagy a további testreszabást. Ugyanakkor bármikor kereshet a cég új partnert is egy-egy további fejlesztéshez: az újrahasználható és könnyen kombinálható modulok segítségével gyorsan fel tudják majd venni a fonalat a low-code megoldások rugalmasságának köszönhetően. Ezek a komplex, integrált iparvállalati rendszerek vezethetnek el az Ipar 5.0-hoz és teszik majd lehetővé, hogy a gyártók maximálisan megvalósíthassák és kihasználhassák a szoftveres, gépi és humán munkaerő összehangolását és együttműködését, ahol mindenki pontosan azt adja a rendszerbe, amiben a legjobb.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari digitalizáció: még várat magára a forradalom a szigetszerű működés miatt appeared first on Műszaki Magazin.

A műholdas internettel kapcsolatban a legismertebb tény, hogy a földi infrastruktúrától függetlenül képes tényleg tökéletes lefedettséget biztosítani egy adott területen. Ennek megfelelően alakult ki a felhasználási köre.

Egyrészről a rossz internetellátottságú területeken vonzó. Magyarországon európai mércével mérve is meglehetősen jó a lefedettség. Ennek ellenére még mindig maradtak fehér foltok: olyan területek, ahová nem értek el a kábelek és kívül esnek az átjátszótornyok hatósugarán is.

Másrészről gyakran használják másodlagos internetkapcsolatnak azok a cégek, akik nem akarják megkockáztatni, hogy az adatforgalom bármilyen okból történő leállása miatt káruk keletkezzen. Ha van kézénél tartalék, vagy backup szolgáltatás, akkor az az elsődleges kapcsolat kiesése esetén egyből átveszi annak a helyét. Erre a célra logikus módon nemcsak másik szolgáltatót, másik technológiát is célszerű választani.

A műholdas internetnek azonban vannak bizonyos műszaki korlátai. Például jellemzően valamennyi ügyfél adatforgalma egyetlen műholdon keresztül bonyolódik, ami korlátozza a felhasználható sávszélességet.

Erre a piacra robbant be az amerikai Starlink, amit az üzleti ügyfelek már magyar céggel szerződve is használhatnak. A Starlink üzleti szolgáltatásait ugyanis egy hivatalos Starlink viszonteladó magyarországi képviselőjeként a Vannet forgalmazza Magyarországon. Újdonságként az eddig hiányzó, magyar nyelvű terméktámogatást és ügyfélszolgálatot is biztosítva mellé.

A Starlink vonzerejét adó technológia azzal lépett forradalmit, hogy nem egyetlen műholdon keresztül történik az adatátvitel, hanem több ezren. Az így nyert előnyök versenyképessé teszik a földi telepítésű megoldásokkal.

A szolgáltatás például képes akár 350 megabites sávszélességet biztosítani a felhasználóknak és mivel a műholdak a szokásosnál jóval közelebb keringenek a földhöz, ezért nagyon rövid a késleltetés. A netkapcsolat alkalmas gyakorlatilag mindenre, amit a hagyományos megoldások tudnak. Beleértve nagyméretű adatállomány fel- és letöltését és a videókonferenciákat is. Ezekkel a paraméterekkel a hazai vállalkozások legnagyobb részének az igényeit képes kielégíteni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bekerült egy magyar internet szolgáltató kínálatába a Starlink appeared first on Műszaki Magazin.

Mik azok a hozzáadott értékek, amik miatt előnyösebb az MT (Multi-Tenant) Cloud technológia használata a már megszokott On-Prem alapú megoldások helyett?

Az Infor ismertetője bemutatja az On-Prem alapú megoldások, illetve a Multi-tenant cloud technológia közti különbségeket az alábbi szempontok mentén:

• Skálázhatóság, rugalmasság, üzletfolytonosság
• Folyamatos innováció
• Alacsonyabb költségek
• Gyorsabb megtérülés

Továbbá ismerteti a felhő alapú technológia nyújtotta előnyöket.

Olvasson tovább! https://kontron.hu/blog/multi-tenant-cloud-technologia-vagy-on-prem-megoldasok/

Jöjjön el és tudjon meg többet az Infor CloudSuite megoldásról Kontron ERP4Factory rendezvényén!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Multi-Tenant Cloud technológia vagy On-prem megoldások? appeared first on Műszaki Magazin.

A legfrissebb DESI jelentés szerint Magyarországnak sikerült jelentősen felzárkóznia az elmúlt egy évben digitalizációs érettség terén a fejlett európai országokhoz, azonban a magyar kkv-k jelentős részének a teljesítménye még mindig nagyon gyenge a digitális transzformációban. A Digiméter idei kutatása is a magyar kkv szektor lemaradására hívja fel a figyelmet digitális érettség tekintetében, csakúgy, mint a TechDays Magyarország megtartott tegnapi State of SME Digitalization című rendezvény előadói.

A kkv szektor digitális érettségét vizsgáló Digiméter kutatás idei eredménye azt mutatta, hogy a hazai kkv-k nem igazán tudtak fejlődni ezen a téren, holott a vállalkozások számára ma a digitalizáció a fejlődés és a versenyben maradás alapvető feltétele. 2021-es szintre esett vissza a kkv-k digitális jelenléte (honlap) és a digitális adatkövetés, illetve a legelmaradottabb értéket az értékesítés és marketing indexe mutatja.

Magyarország 2024. évi országjelentése is kitér arra, hogy mesterséges intelligenciát a Magyar vállalkozások csupán 3,7%-a alkalmaz szemben az uniós átlaggal (8%), ami azt mutatja, hogy tovább kell javítani a teljesítményt ezen a területen. Ezért is van több olyan program is előkészítés alatt a BKIK-nál, amelyekkel hathatós segítséget tudunk biztosítani számukra a jelenlegi akadályok leküzdésében, az edukációban, digitális fejlődésükben.

Ennek egyik lépése, az október 1-én a TechDays Magyarország égisze alatt lezajlott State of SME Digitalization című rendezvény, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), az MBH Bank, az MBH Fintechlab valamint a Future-Now szervezésében.

Az esemény panelbeszélgetésein IT technológiai területen működő vállalatok szakértői vitatták meg a magyar kkv-k lemaradásának okait, valamint tárták fel a piacon elérhető digitalizációs eszközöket és szolgáltatásokat többek között az üzleti folyamatok digitalizálása, az automatizáció és az online fizetésfeldolgozási innovációk mai kínálata terén. A helyi és a legjobb nemzetközi gyakorlatokat ötvöző előadás keretében átfogó képet kaphat arról, hogyan boldogulhatnak a kkv-k a digitális korban.

A résztvevők összegzése szerint a következő évek kulcsa, hogy összeállnak-e az elérhető megoldások egy jól működő ökoszisztémává, amelynek szerves részét képezik a vállalkozók mellett a különböző inkubátorok, befektetők, kamarák és az állami szabályozók.

Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke köszöntőjében kiemelte: “túl kell lépni azon, hogy egy vállalkozó költségként tekintsen a digitális fejlesztésekre. A hosszú távú megtérülést, a versenyben maradás alapvető eszközét kell, hogy lássa a transzformációban. A vállalkozások számára a digitalizáció nem választható lehetőség, hanem a fennmaradás és a fejlődés útja.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitalizációs lemaradásban a magyar vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

Ahol tömeget kell szabályozottan ki- és beengedni ott a beléptetőrendszernek szorosan együtt kell működnie a jegyértékesítéssel is. A jegyértékesítésnek számos módja van, kezdve a hagyományos pénztári eladástól az online értékesítésen át, az automatából történő értékesítésig. Szemtanúi lehettünk a jegyértékesítésben lezajlott változásoknak is: a jegyértékesítés súlypontja fokozatosan átbillent az online és gépi eladások felé. Az egyes létesítmények vagy rendezvények belépőjegyei egyszerre több értékesítő platformon is eladásra kerülnek.

A BEKS Kft mindig jelentős fejlesztői kapacitást fordít az integrált jegyértékesítő- és beléptetőrendszer továbbfejlesztésére, tökéletesítésére. A mai többplatformos online értékesítési technológia hátrányait megtapasztalva a BEKS Kft. kifejlesztette az EasyTicket értékesítő rendszert, ami egy modern, dinamikus értékesítési metódus a korlátozottan rendelkezésre álló létesítményi kapacitások értékesítésére.

Jelenleg alkalmazott többplatformos jegyértékesítés problémái

A létesítménybe való bejutáskor hosszasan a vendégek a pénztárnál, mert a legoptimálisabb kedvezmény és a felkínált szolgáltatások kiválasztása sok időt igényel. A nyári kánikulai reggeleken alkalmanként kígyózó sorok alakulnak ki, néhány órás csúcsforgalom jelentkezik a pénztáraknál. Több értékesítőhely megnyitására nincs lehetőség, nem áll rendelkezésre sem terület, sem emberi erőforrás.

Megoldást jelentett az online jegyértékesítés bevezetése. A vendégeknek ez kényelmes, hiszen elkerülhetik a sorban állást és a fotelben ülve a nap 24 órájában vásárolhatnak belépőjegyet.

A létesítmények jutalékos rendszerű, online jegyértékesítő felületeken keresztül kezdtek el belépőjegyeket árusítani, ezzel elkerülve a korai időszakban meglehetősen drága online webfejlesztési költségeket. Később több online értékesítőrendszert is használtak egyidejűleg, növelve ezzel az online térben való megjelenésüket. Megjelentek a jegyértékesítő automaták is. A helyszíni, jegypénztári értékesítés továbbra is megmaradt, hiszen jelentős számú vendég ragaszkodik a megszokott vásárlási formához. Az online technológia széleskörű terjedésével a létesítmények az elmúlt években saját fejlesztésű webshopot kezdtek üzemeltetni.

Kialakult az általunk többplatformos jegyértékesítő rendszernek nevezett informatikai rendszer.

A többplatformos rendszernél a különböző jegyértékesítő rendszerek szigetszerű együttműködéséről beszélünk, ahol:

• az egyes rendszerek a többi rendszertől függetlenül végzik a jegyértékesítést,
• ad hoc jelleggel kialakított kommunikációs interfészek kerültek bevezetésre,
• az egyes rendszerek más-más fejlesztő cégekhez tartoznak,
• a rendszerek üzemeltetését is különböző cégek végzik.

A különböző értékesítési rendszerek korlátozottan rendelkezésre álló kapacitásokat értékesítenek. Vagyis csak adott számú öltözőszekrény, wellness szolgáltatás vagy gyógyászati időpont, napozóágy, ülőhely stb. létezik.

Ebből adódóan szükség van az értékesítendő kapacitások elosztására.

A rendszerek között a kapacitások elosztása statikusan történik. Vagyis előre meghatározásra kerül, hogy az egyik rendszer például 100 db, a másik rendszer 200 db belépőjegyet értékesíthet.

Egy többplatformos rendszerben a statikus kapacitáselosztásból két nagy problémahalmaz adódhat:

• Alulértékesítés:

Nem mindegyik rendszer tudja a neki kiosztott kapacitást értékesíteni, annak ellenére sem, hogy kereslet jelentkezik. Például egyes jegykiadó automatákból nem fogyott el minden belépőjegy. Ez a létesítménynek bevételkiesést jelent, hiszen nem sikerült a 100%-os eladást elérnie.

• Túlértékesítés:

A statikus kapacitáselosztás hibája miatt – ami lehet felhasználói hiba, rendszer üzemzavar vagy szoftverhiba – több belépőjegy kerül értékesítésre.

Ez vendégpanaszt jelent, a kialakult helyzetek kezelése további erőforrást igényel, ami többletkiadást jelent. A létesítmény negatív megítélése nem is számszerűsíthető.

Az ilyen jellegű hibák visszavezethetők az értékesítőrendszerek közötti nem megfelelő kapacitáskezelésre, az elosztott rendszerek helytelen hibakezelésére és alacsony hibatűrésére.

Összességében megállapítható, hogy egy többplatformos értékesítőrendszerben a dinamikusan és gyorsan változó környezethez jobban alkalmazkodó, robusztus és hatékony szoftvertechnológiát kell használni.

Többplatformos értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel

A fenti problémák elkerülése érdekében az értékesítőrendszerek közötti kapacitáskezelést intelligenssé és dinamikussá kell tenni:

• meg kell szüntetni a statikus kapacitáselosztást.
• a vendégmozgásokat is követni kell, hogy a jogszabályi előírások miatti létszámkorlátozások (pl.: egy fürdőzőre jutó vízfelület járványügyi alsó korlátja, vagy adott zónában tartózkodó személyek megengedett maximális száma) is érvényesüljenek a dinamikus kapacitáselosztás során.

A többplatformos értékesítő rendszerek hibatűrését nagymértékben növelni kell. A hibákat, üzemzavarokat detektálni szükséges, a fellépő hibák következményeit pedig önjavító algoritmusokkal kell megszüntetni.

• Bármilyen informatikai hiba miatt „beragadó” vásárlási folyamat okozhat látszólag eladott (foglalt) vagy látszólag még eladható (szabad) állapotot.
• A hiba oka lehet a hibás felhasználói művelet, de akár szándékos, a rendszert félrevezető magatartás is.
• A versenyhelyzet túlértékesítést okozhat. Versenyhelyzetnek nevezzük például azt, amikor az utolsó 10 belépőjegyért 15 – 20 vásárló egyidőben indít vásárlási folyamatot.
• Az online térben terjedő szándékos, rosszindulatú csalások miatt előálló üzemzavarokat minimalizálni kell.

Figyelembe kell venni, hogy a fenti szempontokhoz tartozó állapotok percről percre változnak:

• A létesítményből távozó vendég öltözőszekrényét ismét el lehet adni.
• A lemondás miatt felszabaduló időpontot újra ki lehet osztani.
• A hibákból és azok megszüntetéséből fakadó állapotváltozásokat gyorsan kell követni.

A fenti elveket a következő három, egymással szorosan együttműködő központi szoftvermodullal célszerű megvalósítani.

1. Intelligens kapacitáselosztó modul a különböző értékesítőrendszerek között.

A létesítménnyel szerződéses viszonyban álló partnerek, – egy központi intelligencia vezérletével, saját online felületükön árusítják a rendelkezésre álló kapacitásokat.

A központi intelligencia gondoskodik arról, hogy ne forduljon elő alulértékesítés, vagy túlértékesítés. Vagyis az egyes partnereknél ne ragadjanak bent eladatlan kapacitások, illetve ne értékesítsenek már eladott belépőjegyeket.

Az értékesítés során előforduló versenyhelyzeteket is a központi intelligencia kezeli. A maradék kapacitásokat a létesítmény szempontjából legelőnyösebb értékesítő felé dedikálja a rendszer, az előre meghatározott prioritások alapján:

• például a legnagyobb árbevételt hozó rendszer számára,
• vagy a helyi pénztárban, személyesen jelenlévő vendégek részére.

Ezáltal a központi intelligencia a dinamikus elosztás révén gondoskodik a bevételek optimalizálásról is.

Fontos megjegyezni, hogy a létesítményen belüli saját pénztári és automatás értékesítéseknek is a dinamikus kapacitáselosztás felügyelete alá kell kerülniük.

2. Anomália detektáló modul

A különböző értékesítőrendszerek, mint elosztott rendszerek működése során hibák, üzemzavarok léphetnek fel. Szükséges egy olyan központi hibadetektáló bevezetése, ami a hibás helyzetek felismerésekor befolyásolja a teljes értékesítőrendszer működését, minimalizálva a rendszerhibákból fakadó téves értékesítéseket.

Kiemelt fontosságú a különböző eredetű csalások kiszűrése. Ez történhet valós időben, vagy utólagos elemzések elvégzésével.

A „visszaélési anomáliák” detektálásával az egyes értékesítő rendszerek korlátozhatóak.

Az utólagos csalásdetektálás az adatbázisban tárolt tranzakciók vizsgálatával lehetséges. Az esetleges visszaélésekről a rendszer riportokat generál, ami a további, humán intelligencia bevonásával történő vizsgálatokat, döntéseket segíti.

A csalásdetektálás már a kezdeti állapotban gyorsítja a felgöngyölítést. A gyors felderítéssel jelentősen csökkenthető a károkozások mértéke.

3. Központi vezérlő modul

A teljes rendszer működését felügyelő és a működéseket összehangoló szoftver modul.

EasyTicket rendszer — dinamikus kapacitáskezeléssel

A BEKS Kft. 2021 októberében kezdte el az EasyTicket fantázianevű, a fentebb megfogalmazott elvek szerint működő szoftver és hardver architektúra kifejlesztését.

Egyetemi partner segítségével olyan mesterséges intelligencia algoritmusok kerültek kifejlesztésre, amelyek az anomáliadetektáló és dinamikus kapacitáselosztó modulok alapjait képezték.

A 2024 szeptemberében záruló fejlesztés eredményeként az alábbi ábrán látható, EasyTicket fantázianevű értékesítő- és beléptetőrendszer jött létre.

Az EasyTicket rendszer központi magját az internetes felhőszolgáltatásként elérhető EasyTicket Core, EasyTicket anomáliadetektáló és EasyTicket kapacitáselosztó modulok alkotják. Ezek felelősek a fentebb megfogalmazott működési elvek megvalósításáért. A három, szorosan együttműködő modul végzi a teljes rendszer vezérlését.

Az EasyTicket webes jegyértékesítés a vendégeknek nyújt vásárlási lehetőséget. Az értékesítés bankkártyás fizetéssel történik, a rendszer elektronikus számlát állít ki a tranzakcióról. A teljes folyamat már a dinamikus kapacitáselosztás hatálya alatt működik.

Egyéb online értékesítőrendszerek az EasyTicket szoftverinterfészen keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Az interfész szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint osztja el az értékesíthető kapacitásokat.

A létesítményen belül az EasyTicket létesítményi szerver vezérli az jegypénztári és jegykiadó automatás értékesítéseket, és kiszolgálja a beléptetési folyamatokat.

Az EasyTicket forgóvilla-vezérlők a belépőjegyek ellenőrzését végzik. Az ellenőrzés eredményétől függően döntenek a forgóvillák nyitásáról, vagy a zárva tartásáról. Ezek a vezérlők a vendégmozgásokról adatokat szolgáltatnak az EasyTicket Core modul felé, így a dinamikus kapacitáskezelés figyelembe tudja venni az aktuális zónában megengedett vendéglétszámot is.

A létesítményben telepíthető EasyTicket jegykiadó automata szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint végzi a belépőjegyek értékesítését. Az automata másik nagyon fontos újdonsága, hogy RFID chipes belépőjegyek, karszalagok kiadására alkalmas. A hazai piacon ez ritkaságnak számít, hiszen a legtöbb jegykiadó automata csak vonalkódos jegyek kiadására képes. Természetesen ez a készülék is alkalmas az RFID chip nélküli, vonalkóddal nyomtatott jegyek kiadására is.

A jegykiadó automata főbb jellemzői:

Vandálbiztos monitor

• 19″-os képernyőméret, aktív mátrix TFT LCD kijelző technológia, LED háttérvilágítással
• Felbontás: 1280×1024 px
• Látószög 170° vízszintes, 160°függőleges
• 1000 nit fényerő
• 6mm vastag vandálbiztos előtét üveg
• Kapacitív érintőképernyő 10 pontos érintéssel
• Beépített hűtésszabályozás
• Beépített fényerőszabályzás

Bankkártyás fizetés

• Nagy felbontású, színes kijelzős bankkártyaterminál
• Csipes, mágneses és érintés nélküli, „pay-pass” kártyák elfogadása mobil telefonos fizetéssel is
• Rozsdamentes acél gombok a PIN kód megadására
• Biztos kártyaolvasás és gyors működés
• A jelenlegi biztonsági szabványok szerint hitelesített kommunikáció
• Kártyazár, vészkioldás
• Vandálbiztos

Távfelügyelet

• Belső hőmérséklet mérése
• Belső páratartalom mérése
• Áramfelvételek mérése
• Beépített akkumulátorok felügyelete
• Távoli lekapcsolás és újraindítás
• Mérési adatok és állapotjelző adatok küldése a Zabbix monitoring felé

A pénztári jegyértékesítés a Welcome3 Komplex értékesítő kliens szoftverrel történhet, ami a dinamikus jegyértékesítés felügyelete alatt tud működni. Harmadik fél jegyértékesítő szoftverének illesztésére is van lehetőség.

Az EasyTicket kifejlesztésével egy olyan rendszerstruktúra jött létre, amely nem csak napjaink gyorsan változó igényeit elégíti ki, hanem folyamatos tanulás és fejlődés mellett képes a jövőbeni kihívásokra is reagálni. Ezzel a felhasználói élmény és a létesítmények jegyértékesítési hatékonysága tartósan optimális szinten tartható.

További információ:                       marketing.easy-ticket.hu

A rendszer fejlesztője:                   BEKS Kommunikációs Technika Kft.          www.beks.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post EasyTicket többplatformos, online értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel appeared first on Műszaki Magazin.

A nagy nyelvi modellek (large language models) olyan mesterségesintelligencia-típusok, amelyek képesek ember alkotta szövegekhez hasonló tartalmak létrehozására. Ezek a modellek – például a népszerű ChatGPT – forradalmi változást hoztak az AI világában, és mára már képesek igen élethűen utánozni az emberi képességeket.

A szakembereket már régóta foglalkoztatja, mennyire intelligensek a gépek az emberekhez képest. A klasszikus összehasonlító tesztek (mint például a Turing-teszt) azonban nem képesek differenciálni az emberi teljesítményben: csak azt lehet mérni velük, hogy a gépek mennyire képesek utánozni az emberi kogníció univerzális aspektusait, például a kommunikációs készséget. Ezzel szemben az emberi intelligencia vizsgálata épp az egyéni különbségekre fókuszál – maga az IQ is egy olyan relatív mutató, amely a teljesítményünket másokéhoz viszonyítja.

Egyes kutatók szerint az AI intelligenciáját úgy lehet a legjobban mérni, ha a modellekkel embereknek tervezett pszichometriai teszteket végeztetünk el. Ennek fényében Kovács Kristóf, az ELTE PPK tudományos főmunkatársa, a Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője és a tesztező platformokkal foglalkozó Klein Balázs vizsgálatukban két mesterséges intelligencia alkalmazás (ChatGPT és Bing) verbális intelligenciáját hasonlították össze több mint 9000 emberével.

Ehhez egy számítógépes adaptív szókincstesztet használtak, ahol kilenc felsorolt szó közül mindig azt a kettőt kellett kiválasztani, amelyek jelentésben a legközelebb álltak egymáshoz. Az adaptív tesztelés során egy algoritmus választja ki az elemeket egy kérdésbankból úgy, hogy a nehézségi szint mindig közel legyen az alany képességeihez. Ezáltal pontosabb eredményt kaphatunk, mint egy fix kérdésekből álló teszt esetén.

A teszten mindkét nyelvi modell magas teljesítményt nyújtott: 20-ból 19 embernél – azaz az emberek 95%-ánál – jobb eredményt értek el, és jobban teljesítettek a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőknél is. Ha ezek a gépek emberek lennének, kiemelkedő tehetségnek számítanának – hívják fel a figyelmet a szerzők, akik szerint valószínűsíthető, hogy az AI alkalmazásoknak a közeljövőben az emberek 100%-ánál jobb szókincsük lesz.

A gépek kiemelkedő teljesítményük ellenére azonban vétettek néhány hibát is. Az ismétlődő kérdések 42%-ánál eltérő válaszokat adtak az egyes alkalmakkor – ilyen embereknél nem történik. Emellett esetenként „hallucinációik” is voltak: olyan szavakkal válaszoltak, amelyek nem szerepeltek a megadott opciók között. (Ez akkor is megtörtént, ha korábban már megválaszolták helyesen az adott kérdést, tehát nem arról volt szó, hogy nem tudták a megoldást.) Ezek a hibák azonban nem a szoftverek hiányosságaira utalnak, hanem sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy az embereknek szánt pszichometriai teszteknek a mesterséges intelligencia esetében vannak korlátai.

Az eredményeket olvasva felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miként különböztethetjük meg a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat és az ember által írt szövegeket, ha már a gépek is ilyen magas verbális teljesítményre képesek. A kutatók azt tanácsolják, ne a túl felszínes, hanem épp a túl szofisztikált kommunikáció esetén fogjunk gyanút – hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy AI szoftver színesebb szókincsből dolgozik, mint mi.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-nak jobb a szókincse, mint az embernek appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatás megállapításait a cég rendszeres éves rendezvényén, az SAP NOW Hungary konferencián mutatta be Siófokon. A felmérés rámutatott, hogy az átállás halogatása legalább olyan veszélyes, mint megfelelő belső erőforrások és elkötelezettség nélkül látszatintézkedésként belevágni. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek időben, megfelelő partnerrel, saját munkatársaik szerves bevonásával és motiválásával bonyolítják le a váltást, az új rendszer értékeit kiaknázva jelentős versenyelőnyhöz jutnak, és felkészítik szervezetüket a mesterséges intelligencián alapuló és egyéb fejlesztések befogadására.

Az SAP ökoszisztéma előtt álló legnagyobb kihívás a következő három évben vitathatatlanul az SAP S/4HANA átállás, így az idén 25. alkalommal megrendezett, jubileumi SAP NOW Hungary konferencia egyik központi témája is ez volt. Emellett a magyar gazdasági élet szereplőit közvetlenül érintő és foglalkoztató olyan kérdések is terítékre kerültek, mint a mesterséges intelligencia legfrissebb felhasználási területei vagy a felhőalapú megoldások biztonsági kérdései és új platformjai. A rendezvényen idén is több mint 1300 vállalati és kormányzati döntéshozó vett részt. Több mint 80 szakmai előadás, workshop és interaktív demó színesítette a konferenciát, biztosítva a szakmai véleménycserét, a tudásmegosztást és az inspirációt.

Mit tud az újgenerációs ERP rendszer?

Az SAP legújabb vállalatirányítási rendszere, az SAP S/4HANA az üzleti igények széles spektrumát lefedi – a kritikus műveletektől az üzleti modell innovációjáig. Forradalmasítja az adatbázisok kezelését, beépített business AI és fejlett elemzési képességekkel, valós idejű előrejelzésekkel segíti az üzleti döntéshozatalt. A rendszer iparági képességekre épülő bevált sztenderdeket, megújult felhasználói élményt kínál, amellyel támogatja az üzleti folyamatok egyszerűsítését és letisztítását, az egyedi fejlesztések elkerülését, a felhős megoldás pedig skálázhatóságot, biztonságos üzemeltetést, és automatikus frissítéseket és AI funkciókat garantál. Az innovációs előnyök kiaknázása érdekében a vállalatoknak 2027 végéig váltaniuk kell az SAP S/4HANA rendszerre. Egyedülálló a piacon, hogy az SAP S/4HANA támogatása 2040-ig garantált.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy az átállás sikere, és az, hogy a vállalatok minden támogatást megkapjanak ehhez, a mi felelősségünk is, illetve partnercégeinkkel közös feladatunk. Ehhez a tapasztalatok megosztása, a tudás közkinccsé tétele az egyik legjobb út. Azért végeztük el ezt a kutatást, hogy strukturált formában összegyűjtsük az ügyfelek és bevezető partnercégek meglátásait az SAP S/4HANA átállás során tapasztaltakról, és helyzetjelentést adjunk a hazai piac állásáról. Ebből meríthetnek motivációt a hezitálók, nyerhetnek önigazolást a sikeresen vizsgázók”

– emelte ki Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója az SAP NOW Hungary konferencián.

Változatos tapasztalatok a magyar gazdaság szereplőitől

A kutatás 2024 első félévében mélyinterjúk keretében vizsgálta az SAP Hungary 15 ügyfele és a rendszerbevezetéseket végző 10 partnercég körében az eddigi SAP S/4HANA tapasztalatokat. A megkérdezett vállalatok között a klasszikus kkv-któl a legnagyobb hazai versenypiaci és állami vállalatokig minden méretű cég képviselte magát, és iparágat tekintve is színes volt a minta: voltak válaszadók a logisztikai szektorból, a telekommunikációból, a vegyiparból, a bank- és energiaszektorból, de klasszikus gyártó cégektől is.  A megkérdezettek között voltak gondolkodási fázisban lévő vállalatok, a folyamat előkészítését végző cégek, és évek óta SAP S/4HANA-t használó vállalatok SAP-ért felelős vezetői is. A kutatásban megkérdezett partnerek között a 20 fős kiscégtől az 5000 fős nemzetközi, erős magyar jelenléttel rendelkező vállalatig többféle méretű tanácsadó cég képviselte magát, mindegyikük legalább 5-6 jellemző iparágban van jelen, együtt lefedik a teljes magyar gazdaságot, hiszen az autóipartól a gyógyszeriparon, a telekommunikáción, a kereskedelmen, a bankszektoron, a közlekedésen át a közmű területéig rendelkeznek ügyfelekkel, és mindegyiknek van SAP S/4HANA átállás vagy bevezetési tapasztalata.

A magyar vállalatok átállási folyamata jelentős szórást mutat

Partnereink becslései szerint átlagosan a cégek 10-15%-a állt már át, 20%-uk van jelenleg a tervezési folyamatban, 25%-uk a megvalósítási folyamatban, míg 40-45%-uk még nem tett konkrét lépéseket. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb kihívást jelenleg a kapacitások tervezése szempontjából. Ez összefügghet az átálláshoz köthető egyik legnagyobb tévhittel, vagyis annak időtartamával: a kutatás alapján ugyanis az ügyfelek az első felmérő beszélgetéseket megelőzően jellemzően jelentősen alulterveznek, pedig a nagy cégek átállása komplex folyamat; akár 2-3 évet is igénybe vehet.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a kisebb vállalatok gyakran nyitottabbak az új technológiákra, és gyorsabban látják meg az átállás üzleti hozadékát. Ugyanakkor a nagyvállalatok, amelyek több erőforrással és dedikált csapattal rendelkeznek, előrébb tartanak az átállás előkészítésében.

Szűkülő kapacitások, sürgető határidő

A partnerek egybehangzó véleménye alapján a tanácsadói kapacitások jelentősen beszűkülhetnek a következő három évben, ahogy a nagyobb cégek összetett folyamatai is egyre több erőforrást igényelnek. Ez a kapacitáshiány tovább súlyosbodhat a nemzetközi piacok elszívó hatása miatt, mivel a környező országok cégei is keresik a magyar szakértők segítségét. Érdemes tehát időben megtervezni az átállást, és lekötni a szükséges kapacitásokat.

Technikai átállás helyett üzleti megújulás

A kutatás egyik figyelemreméltó tanulsága, hogy a sikeres átállások nem csupán technikai, hanem üzleti szinten is alapos tervezést és előkészítést igényelnek. Az üzleti folyamatok átgondolása és optimalizálása nélkül az SAP S/4HANA bevezetése nem érheti el teljes potenciálját.

Az SAP S/4HANA átállás jellemző különbségeként sok partner emelte ki, hogy új metodikák szükségesek a sikeres implementációhoz, amivel az ügyfeleket sokkal inkább szükséges már a tervezésbe is bevonni, megmutatva számukra a lehetséges utakat, módszertanokat, és az átállásban rejlő valódi lehetőségeket. Ez nem csak kihívás partnereink számára, hanem egy kiváló lehetőség is arra, hogy az ügyfelek olyan rendszert kapjanak, amely bár standard megoldásokat nyújt, mégis sokkal inkább illeszkedik az üzletmenethez és a fejlődéshez. Ezt a szorosabb együttműködést egyes ügyfelek is határozottan igénylik.

„Bár minden cég azt hiszi, hogy az ő folyamatai egyediek, partnereink visszaigazolták, hogy az átállás során az SAP S/4HANA rendszer iparági megoldásainak sztenderdjei 80-90%-osan lefedik a vállalatok folyamatait. Fontos, hogy a cégek bízzanak a globális iparági sztenderdekben, hiszen a világ minden táján működő több tízezer cég működésére és legjobb megoldásaira alapozva alakítottuk ki ezeket a rendszereket”

– emelte ki a kutatási eredmények kapcsán Pintér Szabolcs.

A kutatásban részt vevő ügyfelek közül sokan felismerik az SAP S/4HANA bevezetésének üzleti előnyeit, és elkötelezetten dolgoznak a projekt sikeréért. Az ügyfelek 80%-a szerint az informatikai döntések mögött elsődlegesen üzleti szempontok húzódnak meg, és nem csupán kötelező feladatként tekintenek az átállásra. A felhasználói élmény javítása, az üzleti folyamatok optimalizálása és a hatékonyság növelése mind-mind fontos célkitűzések az átállás során. És nem utolsó sorban: azok a vállalatok, amelyek komplexen kezelik az átállási feladatot, és figyelmet fordítanak a változásmenedzsmentre, az átállási projektben résztvevők megnövekvő feladatainak kompenzálására, sikeresebben valósítják meg az átállást.

Felhőmegoldás: technika és finanszírozás

A felhőmegoldások elfogadottsága is vegyes képet mutat. Míg a kis- és középvállalkozások inkább a költséghatékonyabb public cloud megoldásokat választják, a nagyvállalatok gyakran ragaszkodnak a private cloudhoz. Az ügyfelek között még mindig jelen van némi bizonytalanság a felhővel kapcsolatos biztonsági kérdések, illetve a felhős konstrukcióval járó vélt kiszolgáltatottság miatt, de a tanácsadók segítségével egyre többen ismerik fel a felhőmegoldások előnyeit.

A kutatás során az is világossá vált, hogy az SAP S/4HANA-ra való átállással szükségszerűen együttjáró felhősítés kérdése nem csak technikai, hanem finanszírozási kihívásokat is rejt magában. A CAPEX/OPEX dilemma sok vállalat számára nehezíti a döntést a felhő alapú és az on-premise megoldások között. A felhőalapú SAP S/4HANA megoldások inkább operatív költségként jelennek meg, míg az on-premise megoldások tőkeköltségként számolandók el. Ez a döntés jelentős hatással van a vállalatok pénzügyi tervezésére és likviditására.

Archiválás kontra átvitel – a múlt adatainak és folyamatainak jövője

Az SAP S/4HANA átállás kapcsán fontos döntés az is, hogy mit kezdenek a cégek az átálláskor a korábbi rendszereik adataival és folyamataival. Az ügyfelek 45%-a greenfield (zöldmezős) megoldást választott, vagyis teljesen új rendszert és folyamatokat vezetett be, 30%-uk a brownfield (barnamezős) formában, vagyis korábbi adatait, folyamatait megtartva állt át, míg 25% a köztes bluefield migráció mellett tette le a voksát.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az átállás részletei szinte már a partnerválasztásnál eldőlhetnek. Az ugyanis, hogy milyen korábbi tapasztalatai voltak egy partnernek, meghatározza azt is, hogy milyen megoldást javasol ügyfeleinek. Azok a partnercégek, amelyek túlnyomórészt brownfield bevezetéseket vezényeltek le korábban, hajlamosabbak voltak a jövőbeni ügyfeleknek is azt javasolni, és ugyanez igaz a greenfield bevezetésnél is. Emellett hasonlóan tapasztalati alapú a felhő vagy saját szerver döntési helyzet kimenetele is.

Korosztályok a megújulás hajnalán

Némiképpen hasonló összefüggés mutatkozik a képviselt korosztály és a technológiai nyitottság között, ugyanakkor törvényszerűnek semmiképpen sem lehet nevezni.

A kutatás tehát rámutatott annak fontosságára, hogy az ügyfelek a versenytárgyalásra, szakmai ajánlattételre változatos körből hívjanak partnereket, és megfelelően képviseljék saját érdekeiket és meggyőződésüket, ne féljenek független szakvéleménnyel tesztelni a javasolt protokollt, hogy tényleg bizonyítást nyerjen, hogy az átállás minden lehetőségét alaposan körüljárják.

Az S/4HANA előnyei a partnerek és ügyfelek szerint

Az ügyfelek a rendszer fejlett riportálási képességeit, az üzleti folyamatok újragondolásának, és az iparági sztenderdek beépítésének lehetőségét emelték ki pozitívumként, és egyetértettek abban, hogy az S/4HANA mind a hatékonyságnövelésben, mind pedig a költségcsökkentésben jó eszköznek bizonyul. A partnerek visszaigazolták, hogy a jó gyakorlatok, pozitív példák bemutatása milyen nagymértékben erősíti az SAP újgenerációs megoldása iránti bizalmat. Emellett arra a jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy a felhős megoldásba csatornázott SAP innovációk és legújabb AI fejlesztések egyelőre még nem határozzák meg el az ügyfelek átállási döntéseit- bár a hazai vezetők is figyelemmel kísérik az mesterséges intelligencia fejlődését, és nyitottak ezekre a megoldásokra, a gyakorlati hasznát csak 1-2 év múlva látják reálisan beépülni a vállalati működésbe.

Összességében tehát elmondható a kutatás tanulságaként, hogy nincs egyedüli üdvözítő megoldás: a vállalatok egyedi elképzeléseinek és folyamatainak mérlegelésével, összetett előkészítési projekt eredményeként lehet felmutatni a lehetséges megoldásokat és azok előnyeit, hátrányait. Ugyanakkor az SAP S/4HANA a legtöbb, korábban csak egyedi fejlesztéssel megoldható problémát már az alapfunkciókban képes kezelni.

A kutatás főbb tanulságai:

#1 – Minél nagyobb egy vállalat, annál komplexebb az SAP S/4HANA előkészítés és átállás folyamata.

#2 – Bár a kisebb vállalatok látják jobban az átállás üzleti hozadékát, a nagyobb vállalatok járnak előrébb az átállási folyamatban.

#3 – Nem csak a 2027-es határidő, a piac is ki fogja kényszeríteni a váltást.

#4 – Kulcskérdés lesz a finisben az elérhető tanácsadói kapacitás.

#5 – A felhősítés nem csak technikai, hanem finanszírozási kérdés is.

#6 – Azok a cégek sikeresebbek az átállásban, akik megfelelő hangsúlyt helyeznek a change managementre és a bevont kollégák motiválására.

#7 – A választott partnercég referenciái alapvetően befolyásolhatják az átállás javasolt metodikáját.

#8 – Az átállás megvalósítása nagyban múlik a döntéshozók felfogásán, generációs hozzáállásán.

#9 – Azok az átállások voltak a legsikeresebbek, ahol üzleti transzformációval kapcsolták össze a váltást.

#10 – Bár mindenki figyelemmel kíséri az AI fejlődését, az átállási döntéseket egyelőre nem ez határozza meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mit tud az újgenerációs ERP rendszer? Az SAP S/4HANA átállás fontossága appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI-alapú mérnöki megoldások (az Altair physicsAI, romAI, a HyperWorks vagy a RapidMiner platform) futtathatók laptopon, bár az olyan bonyolult feladatok esetében, mint az áramlástani számítások (CFD), hatékonyabb a felhő alapú nagy teljesítményű számítási rendszer (HPC) használata. Ezek a megoldások egyszerű munkafolyamatokat tartalmaznak a felhő alapú számítási eljárások használatához.

2. Kiválasztható egy konkrét modell az új szimulációs eredmények előrejelzésére, ha a tesztkészletet és a szimulációs készletet is felhasználjuk az AI-modell betanításához?

Miután a mesterséges intelligencia modelljét egy adott adatkészlettel betanították, nem különböztethető meg, hogy melyik adattípust használja az előrejelzésekhez. Más szóval, nem kérheti, hogy az előrejelzések csak a terepi adatokon alapuljanak, ha a mesterséges intelligencia modelljének képzéséhez tesztadatokat is használtak. Az adatforrás alapján azonban többféle képzési modell hozható létre. Például a tesztadatok felhasználhatók egy szimulációból származó mesterséges intelligencia modell képzésére, és egy másik, terepi adatokból származó mesterséges intelligencia modell képzésére. Attól függően, hogy hogyan szeretne létrehozni egy mesterséges intelligenciával képzett modellt, mindig megadhatja a kívánt adathalmazt.

3. Milyen problémára használható az Altair romAI és az Altair physicsAI?

Ez attól függ, hogy milyen problémát, eredményeket és meglátásokat keres. Ha nagyon összetett és nagy rendszereken dolgozik, és azt a rendszert nagyon részletesen és pontosan szeretné leképezni akkor ajánlott a romAI használata. A romAI kis adathalmazok felhasználásával hatékonyan képes pontos, csökkentett rendű modelleket generálni bármilyen forgatókönyv szimulálásához, többféle fizikai folyamat és alkalmazás előrejelzéséhez.

A physicsAI segítségével egyszerre egyfajta fizikai jelenség jósolható meg, amely előrejelzéseket generál több terv gyors értékeléséhez a tervezési szakasz során. A létrehozott új modell használatával gyorsan generálhat felületkontúrokat, feszültségeloszlási adatokat, bármit, aminek köze van a szerkezet eredményeihez.

Az Altair egyértelmű segítséget nyújt ahhoz, hogy a megfelelő eszközt tudja kiválasztani a megfelelő típusú alkalmazáshoz.

4. Tervezőmérnökként az AI/ML elsajátítása az első lépés, majd ez követően érdemes az AI mérnöki feladatok során történő alkalmazására összpontosítani?

Az adatfeldolgozási tapasztalattal nem rendelkező mérnökök is könnyedén használhatják számításaik elő- és utófeldolgozásához a Hyperworks platform beépített AI eszközét annak beépített munkafolyamatait az AI modell feltanításához és az előrejelzések megkezdéséhez. Ehhez mindössze egy néhány órás képzésre van szükség az Altair szakértőivel, hogy megértsék és tudják, mely módszereket hol kell használni. Ha azonban ennél nagyobb mértékben szeretnék használni az mesterséges intelligencia (AI) funkciókat, további képzésre és tapasztalatra van szükség.

5. A HyperWorks a szimulációra specializálódott, míg a RapidMiner az AI-ra és a gépi tanulásra összpontosít?

Igen. A RapidMiner az Altair adatelemzéshez használható gépi tanulási és AI platformja. A HyperWorks pedig az AI által támogatott tervezési és szimulációs platform. Például a physicsAI, az expertAI és a shapeAI technológiák elérhetők a HyperMesh tervezési és szimulációs munkafolyamataiban anélkül, hogy közvetlen hozzáférésre lenne szükség a RapidMiner-hez.  Bizonyos esetekben a RapidMiner-rel együtt használt HyperWorks adja a legjobb megoldást. De a HyperWorks-ben is elvégezhető, amire a tervezés, a prediktív analitika és az előrejelzések terén szükség van.

Összefoglalva, azok a szervezetek, amelyek az adatokat stratégiai digitális eszközök létrehozására használják fel, radikális felfedezéseket és folyamatos fejlesztéseket hajthatnak végre. A “The Fish Are Byting: How to Reel in the Right Data for Your Digital Transformation” című Altair webinár részletesen taglalja ezt a kihívást. A webinár elérhető itt.

Az eredeti cikket elolvashatja itt: https://kontron.hu/blog/5-gyakran-ismetelt-kerdes-az-altair-mesterseges-intelligencia-ai-alapu-mernoki-megoldasairol/

Tudjon meg többet a Kontron Ipari Digitalizáció honlapján! https://kontron.hu/ipar40/

A nyitókép forrása: Altair

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5 gyakran ismételt kérdés az Altair AI-alapú mérnöki megoldásairól appeared first on Műszaki Magazin.