A közelmúltban megjelent “Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány” című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7 – 2,7%-kal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.

“Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. Az AWS-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a szervezeteket a digitális átalakulásban, lehetővé téve az innovációt, a hatékonyságot és a fenntartható növekedést. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet. Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában. Örömmel dolgozunk együtt a magyar vállalkozásokkal, startupokkal és a közszféra szervezeteivel, hogy képessé tegyük őket a felhőben rejlő lehetőségek kiaknázására, és egy rugalmasabb és virágzóbb Magyarország megteremtésére”

– mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.

Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával. Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.

Felhőtechnológiák Magyarországon című hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25%-kal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40%-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, ami szerint mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.

A Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány ingyenesen elérhető és letölthető erre a linkre kattintva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A felhőtechnológia 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat appeared first on Műszaki Magazin.

A Micro Focus szakértői szerint az egyre szélesebb körben alkalmazott technológia mindezek mellett arra is jól használható, hogy megkönnyítse a kommunikációt a fejlesztők, valamint az üzleti vezetők és a felhasználók között.

A fejlesztők rendszerint máshogy kommunikálnak, mint a többi munkavállaló, illetve az ügyfelek többsége, és ez több nehézségeket is okozhat. A fejlesztők kódokban gondolkodnak, és rengeteg technikai szakkifejezést használnak. Ezzel szemben a felhasználók a szoftverek azon funkcióira fókuszálnak, amelyek megkönnyítik a mindennapi munkájukat, és az ehhez kapcsolódó igényeiket hétköznapi, egyszerű szavakkal fogalmazzák meg. A sales-esek és marketingesek számára azok a megkülönböztető előnyök a fontosak, amelyekkel a termék kitűnik a versenytársak közül, ezzel is támogatva az értékesítést. A döntéshozók pedig a számokat helyezik előtérbe, és a megtérülést tartják szem előtt.

Okos tolmács segít az értelmezésben

A különféle szempontokra összpontosító, eltérő nyelvezetet használó csoportok között nehézkes a kommunikáció, ami megnehezítheti a munkát és az együttműködést, ronthatja a hatékonyságot, valamint frusztrációt szülhet. A Micro Focus szakértői szerint ezeket a félreértéseket hatékonyan segíthet áthidalni egy olyan mesterséges intelligencia, amely jól beszél mindegyik csoport „nyelvén”, és tolmácsolni tud közöttük.

A vállalat szakemberei ezért hozták létre a Smart Assistant funkciót a szoftverfejlesztést támogató DevOps Aviator rendszerben, amely MI-re és a legújabb generációs nagy nyelvi modellre (LLM) támaszkodva értelmezi a szoftverek dokumentációit, és képes „lefordítani” az összetett, fejlesztői zsargont tartalmazó, technikai szövegeket hétköznapi, felhasználóbarát nyelvre a nem IT-s kollégák számára. Emellett a másik irányba, a fejlesztők felé is jól átadja a lényeget a felhasználók, marketingesek, értékesítők és döntéshozók irányából.

Szcenáriókra szabott fordítások

Számos helyzetben hasznos lehetnek ezek a fordítások. Az egyes termékekért felelős szakemberek például közérthetű nyelvezetű, rövid összefoglalót kérhetnek az éppen fejlesztés alatt álló funkciókról, amelyet továbbíthatnak a vezetőség számára. Hasonló összefoglalókat generálhatnak a marketinges szakemberek az ügyfelek számára fontos képességekről, az ő igényeiket helyezve a fókuszba. A fejlesztők pedig arról kaphatnak hasznos információkat a rendszertől, hogy a felhasználók milyen gyakorlati helyzetekben szeretnék használni az adott funkciókat, így pontosabb képet tudnak alkotni az elvárásokról, és jobban kiszolgálhatják azokat.

További támogatás a szoftverfejlesztéshez

A Smart Assistant nemrég vált elérhetővé a DevOps Aviator megoldásban, amely a vállalat saját fejlesztésű mesterséges intelligenciájára és nagy nyelvi modelljére alapozva egyéb hasznos funkciókkal is segít a szoftverfejlesztés hatékonyságának növelésében.

Támogatja például a tesztelést azáltal, hogy néhány kattintással, automatikusan generál különféle tesztszkriptet, amelyek közül a tesztelésért felelős szakemberek egyszerűen kiválaszthatják azokat, amelyekre szükségük van az ellenőrzésekhez. Ennek köszönhetően időt takaríthatnak meg az eszköz segítségével azáltal, hogy kevesebb manuális munkát kell végezniük. A fejlesztők is rábízhatják az ismétlődő, utólagos munkákat a megoldásban található MI-re, így hasznosabb feladatokkal foglalkozhatnak.

Az OpenText DevOps Aviator megoldásról szóló videó megtekintéséhez kattintson a fenti objektumra vagy a következő linkre: https://www.youtube.com/watch?v=rJxq4K_zsGc

A DevOps Aviator abban is segíti a szakembereket, hogy figyelemmel tudják kísérni a kritikus fontosságú projekteket, illetve a szoftverek minőségét érintő, potenciális kockázatokat, mivel lehetővé teszi a vezérlőpultok testre szabását. Az eszköz nyomon követi a határidőket és az új funkciók megjelenésének idejét, ráadásul előre is látja azokat, mivel folyamatosan tanul a múltbéli adatokból. Ennek köszönhetően pontosabban előre jelezhető, mikor kerülhet piacra egy-egy új funkció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI tolmácsol a fejlesztők és az üzletemberek között appeared first on Műszaki Magazin.

Miként befolyásolja a fogyasztói preferenciák változása a műszaki környezetet, a gyártást? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

A Borsodi Sörgyár a mindenkori igényeknek megfelelően alakítja a portfólióját, és ezek változása az ellátási lánc, a gyártási folyamatok változtatásánál, fejlesztésénél kezdődik. Mivel széles portfólióval rendelkezünk, ehhez elengedhetetlen az automatizálás – tudjuk meg Ofella Ildikótól, a vállalat ellátási lánc igazgatójától és Kovács Nándor szakértőtől.

Hogyan jelenik meg a gyártásban a digitalizáció?

Ahhoz, hogy a folyamatainkat a lehető legjobban tudjuk kontrollálni, naprakész adatokra van szükség, amelyeket a különböző műszerek, vezérléstechnikai készülékek, okoseszközök szolgáltatnak.
Önmagában viszont az adat még kevés, mert azt megfelelően fel is kell dolgozni. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő adatgyűjtő és feldolgozó rendszereinket, hogy a kinyert adatokat a termelésben felhasználva optimalizálhassuk azt. Nem csupán a termelési adatokat elemezzük, hanem az energiafelhasználást is, ami az utóbbi évek gazdasági körülményeit tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Ezért hamarosan elkezdődik a Siemens energiamenedzsment szoftvereinek implementálása, amely nagyban segít majd a különböző energiaforrások optimális felhasználásában.

Milyen technológiai innovációk jellemzik a Borsodinál zajló sörgyártást?

Bár a sörgyártás-technológia fázisai jól elhatárolhatóak, viszont a sör egy élő, változó dolog. A technológiai lépéseken belül már közel sem ilyen egyszerű a helyzet, ezért fontos az ezeket megvalósító rendszerek fejlesztése. Ehhez megfelelő eszközöket és készülékeket használunk, amelyek hosszú távú, megbízható működést garantálnak. A Siemens ebben is segítségünkre van. A szűrővonal modernizációja során például a meglévő és új átfolyásmérőket kommunikációs modulokkal láttuk el. Így pontosabb szabályzást valósíthattunk meg, illetve a mérőés számítóművek állapotáról is nagyobb mennyiségű információ áll rendelkezésre. Továbbá megemlíthetjük még a tartályok szintmérésénél használt differenciált nyomásmérésen alapuló szintmérés. Ehhez is  Siemens mérőműszert használunk, amely lényegesen lerövidítette a telepítési és programozási időt, továbbá stabil működést és mérést eredményez. A szoftveres feldolgozásban is előnyben részesítettük a Siemens gyári megoldásait, ezzel sztenderdizálva bizonyos eljárásokat, amelyek garanciát jelentek, hogy az adott folyamat, eljárás rendszerintegrátortól függetlenül ugyanúgy fog működni.

Mi a legutóbbi, nagyobb műszaki projekt, amit megvalósítottak a sörgyárban, és milyen eredményeket hozott?

Egyik kiemelt projektünk a nagyobb kapacitású szűrővonalunk teljes körű automatizációja és felújítása volt. A felújítás során a Siemens eszközeit és megoldásait részesítettük előnyben. Ennek megfelelően a vezérlésbe az S7-1500-as sorozatú központi egységet és a hozzá kapcsolódó ET200SP kihelyezett I/O eszközöket építettük be. Mindezek mellett az egyéb készülékek (mágneskapcsolók, kismegszakítók, elektronikus tápfeszültség-elosztók stb.) is a Siemens portfóliójából kerültek kiválasztásra, a vonal felügyeletét pedig egy Siemens IPC-n futó SCADA rendszer látja el. A másik nagyobb projekt a közelmúltban a gyár ipari informatikai gerinc hálózatának a felújítása volt. A tervezés során segítséget kaptunk a Siemens Zrt.-től, így sikerült a megfelelő eszközök kiválasztása után egy olyan gyűrű topológiájú, redundáns hálózatot kiépíteni, melynek minden eleme Siemens-eszköz. A munka nagyságát mutatja, hogy kb. 4,5 km optikai kábel került kihúzásra és 16 db új RACK szekrényt szereltünk fel. A gyárteleptől 1,5 km-re található szennyvíztelep kapcsolatát pedig a Siemens wireless eszközei biztosítják. Az új hálózat felügyeletét és menedzselését a SINEC NMS rendszerrel valósítottuk meg. Ennek a rendszernek köszönhetően valós időben lehet követni a hálózat és annak elemeinek viselkedését, és ez nagy segítséget nyújt az esetleges hibák feltárásában, elhárításában.

Hogyan érinti a NIS2 megfelelés a Borsodi sörgyárat?

Folyik a felkészülés, hogy mi is sikeresen teljesítsük majd 2025-ben a NIS2 auditot. Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk az ipari hálózat védelmére, hogy minél ellenállóbb legyen a kibertámadásokkal szemben. Ennek megfelelően már korábban elkezdődött a szükséges eszközök cseréje, beszerzése. A tervnek szerves része a korábban említett gerinchálózat. A Siemens eszközei, megoldásai nagyban hozzájárulnak, hogy csökkenthessük a sebezhetőségünket. Viszont, mint a hétköznapi életben, itt is az emberi tényező a legkritikusabb pont, ezért fontos a megfelelő edukáció.

Milyen Siemens-eszközök segítik a mindennapi, gyártási munkátokat?

A Borsodi Sörgyár elkötelezett felhasználója a Siemens megoldásainak. A vezérlés legalacsonyabb szintjén találhatók olyan eszközök, mint a motorvédelem, megszakítók, mágneskapcsolók, hajtások és a PLC-ken és a hozzájuk kapcsolódó eszközökön át, a magasabb szinten pedig az IPC-k, HMI-k és SCADA rendszerek segítik a gépek megbízható működését. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Borsodi Sörgyár minden gépgyártóval és rendszerintegrátor vállalattal együtt arra törekszik, hogy Siemens-vezérlés és kapcsolástechnikai eszközök kerüljenek beépítésre
a nekünk szállított gépekben, vezérlésekben.

Hogyan jelenik meg a környezeti fenntarthatóság a gyártásban, az ellátási láncban?

A fenntarthatóság jegyében az elmúlt időszakban több energiahatékonyságot segítő és zöld energiát termelő beruházás is történt. Ezek közül kiemelkedő az április elején üzembe helyezett napelemparkunk. Az elkövetkezendő években a Molson Coors Net Zero stratégiájával összhangban tervezzük beruházásainkat. Az árufuvarozás elektrifikációja még csak kopogtat az ajtónkon.
Vannak olyan partnereink, akik már rendelkeznek ilyen járművekkel, azonban fuvarozási feladataink, desztinációink jellegéből adódóan még nem az elektromos járművek az optimálisak számunkra. Elsődlegesen a belső logisztikai feladatokban tervezzük elektromos hajtású eszközök bevezetését.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az élet habos oldala appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás értelmében a német cég digitális iker szoftverét, a DC Visiont integrálják a Schneider Electric adatközpont infrastruktúra menedzsment (DCIM) platformjába, az EcoStruxure™ IT Advisorba.

A Schneider Electricnél már elérhető DC Vision az EcoStruxure IT adatainak felhasználásával és a kiterjesztett valóság (AR) technológia alkalmazásával olyan átfogó szoftveres megoldást kínál, amely segít az adatközponti infrastruktúrák teljesítményének optimalizálásában és az üzemeltetés rugalmasságának és ellenállóképességének növelésében. A Schneider Electric és a DC Smarter megoldásainak integrálása lehetővé teszi a különböző rendszerekből érkező információk megjelenítését a digitális ikerpárban, ezáltal az adatközpontok üzemeltetői részletes és valós idejű képet alkothatnak az infrastruktúra aktuális állapotáról, illetve megalapozott döntéseket hozhatnak a teljesítmény növelésére, a megbízhatóság javítására, valamint a fenntarthatósági célok teljesítésére.

„Az EcoStruxure IT Advisor és a fejlett kiterjesztett valóság szoftver kombinációja olyan átfogó megoldást hoz létre, amely csökkenti az állásidőt, javítja a működési hatékonyságot és védi a kritikus rendszereket”

– mutatott rá Vincent Barro, a Schneider Electric „Secure Power Division” részlegének német, osztrák és svájci piacért (DACH) felelős alelnöke.

„Nagyon örülünk a Schneider Electrickel való sikeres együttműködésnek. Az EcoStruxure IT Advisor és a DC Vision közötti szinergia javítja az adatközpontok üzemeltetőinek hatékonyságát. A modern adatközpontok egyre összetettebbé válnak, ugyanakkor a megbízhatóság és a fenntarthatóság követelményei is egyre magasabbak – és mindez akkor történik, amikor fokozódik a szakképzett munkaerő hiánya. A DC Visionnel csökkentjük a helyszíni IT-csapatok terheit, ugyanakkor támogatjuk a strukturált és könnyen dokumentálható munkavégzést”

– jelezte Ismar Efendic, a DC Smarter társalapítója és technológiai igazgatója.

A Schneider Electric EcoStruxure™ IT Advisor megoldásába integrált DC Vision rendkívül hasznos lehetőségeket biztosít a helyszíni dolgozók és az adatközpontok távoli felügyeletét ellátó szakemberek zökkenőmentes együttműködéséhez is. A Remote Assist funkció például lehetővé teszi a szakértők és a létesítményben dolgozók számára, hogy az infrastruktúra kiterjesztett valóság nézetét megosszák egymással, ezzel is támogatva az összetett feladatok közös megoldását, függetlenül attól, hogy maguk a szakértők fizikailag hol tartózkodnak.

A Schneider Electric EcoStruxure IT Advisor megoldásával a fizikai adatközpont virtuális képe hozható létre, beleértve a szükséges adatbázist is. A virtuális 3D-s ábrázolás lehetővé teszi a teljes IT-infrastruktúra pontos felügyeletét és elemzését. Emellett az AR-szoftver integrációja az IT-személyzet számára könnyen érthető, valós idejű állapotinformációkat és a gyors cselekvést támogató, az adott helyzethez alkalmazkodó utasításokat biztosít, amelyek segítenek a hibák gyors azonosításában és az összetett szervizfeladatok megfelelő kezelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felturbózza az adatközpontok teljesítményét a Schneider Electric és a DC Smarter összefogása appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI jövőbemutató megoldásai jelentősen átalakítják a szakmákat, a vállalati középvezetők hatékonysága akár 40-50%-kal is javulhat. A KPMG saját AI-fejlesztéseit először saját szervezetén belül teszteli, amellyel például a dokumentumkezelési hatékonyság is jelentősen javul.

Az idén 35 éves KPMG nem csak elsőként jelent meg Magyarországon a Big4-ok közül 1989-ben, de ugyanazzal a lendülettel támogatja ma is a vállalkozásokat a fejlődésben. A Digitális Könyvvizsgálati Központja szintén kerek évfordulót ünnepel, hiszen 10 éve alakult az első agilis módszertant bevezető üzletágként. Bár nagy utat tettek meg a KPMG Magyarország szakértői – hiszen a kezdeti 13 fős csapat mára 1800 fős vállalatcsoporttá nőttek ki magát – a fejlődésben továbbra is élen jár a leginnovatívabb és sikeres üzleti megoldásokban, támogatva a vállalkozások növekedését és hatékonyságuk javulását. Éppen ezért áll most a KPMG megoldásainak fókuszában a vállalati digitalizáció és az AI jövőbemutató használata.

„A mesterséges intelligencia (AI) többé már nem kopog az ajtónkon – teljes vállszélességgel bedöntötte a kaput. A modern technológiák korai bevezetésével versenyelőnyre tehetünk szert”

– emelte ki a technológia adaptálás fontosságát Kórász Tamás, a KPMG Management Consulting Partnere. Kórász szerint a digitalizációval, többet közt a Cloud, Big Data és AI fejlesztésekkel nem csak szintet léphetnek a magyar vállalkozások, hanem teljesen új utakat nyithatnak a fogyasztói és munkavállalói élmények javítására, új értékkínálat létrehozására és az üzleti modellek átalakítására. Arra még senki nem tudja a választ, hogy az AI az üzleti világot mennyire fogja felforgatni, milyen szakmákat, szakterületeket alakít át a következő 10-20 évben. Az azonban már tisztán látszik, hogy egy szakmai középvezető munkáját az AI 40-50%-kal hatékonyabbá tudja tenni pár éven belül. A továbbiakban is szükség lesz a szakmai kollégákra, de a munkakörök és a feladatok jelentősen átalakulnak minden területen.

Az AI területén a korszerű technológiai támogatás elengedhetetlen a vállalatok sikeréhez, amihez a KPMG a legnagyobb informatikai cégekkel alakít ki stratégiai partnerséget. A KPMG szakértői szerint a mesterséges intelligencia helyes működéséhez elszántságra és kísérletezésre is szükség van.

Rakó Ágnes, a KPMG Risk Consulting Partnere kiemelte, az AI már a tradicionális területekre is beférkőzött, napi szinten az üzleti élet része.

„Az AI lehetőséget ad a meglévő humán kapacitások, adatok és források még hatékonyabb felhasználására. Az AI használata sokszor jelentkezik elvárásként az ügyfelek részéről; ez olyan billog, ami kell a termékekre, szolgáltatásokra.”

Ma már az üzleti folyamatok és az IT közösen tud csak fejlődni, a technológia és az üzleti érdek ugyanazzal a jövőbe mutató eszköztárral tud csak sikeresen együttműködni. A KPMG elkötelezetten segíti ügyfeleit a digitális transzformációban. Ennek során felméri az egyes vállalatok üzleti, működési és digitális sikertényezőit, elkészíti az üzleti transzformációs és technológiai tervet, majd megvalósítja és rendszerbe állítja a fejlesztéseket, ezt követően pedig naprakészen tartja a rendszereket. Tapasztalatuk szerint ma már egy vállalatnak nem tanácsok, hanem megoldások kellenek. A kézzel fogható eredményekhez, az értékek bemutatásához a KPMG saját szervezetén belül kísérletez, így a saját kollégáik is láthatják az AI üzleti felhasználásában rejlő értékeket.

A most készülő, nem reprezentatív felmérését (Mesterséges Intelligencia (AI) Érettségi Felmérés) hamarosan publikálja a KPMG, az előzetes adatokból azonban az már most elmondható, hogy a vállaltok többsége már kipróbált valamilyen területen AI megoldásokat, sőt a legtöbben többféle eszközt is kipróbáltak már, azonban nem bíznak meg vakon az AI által generált eredményekben.

Ezt a megközelítést, vagyis az adatok ellenőrzését ajánlja egyébként Ignácz Péter, a KPMG adatelemzés, modellezés és gépi tanulás szakértője is, aki a saját deep learning rendszerükön keresztül mutatta be, hogy a gépi tanulás és a nagy nyelvi rendszerek alkalmazásával miként lehetünk képesek dokumentumok tömegéből kinyerni a számunkra lényeges információt, és hogyan lehet válaszokat generálni a feltett kérdésekre, lényegre törő összefoglalót készíteni egy problémáról, emberi beavatkozás nélkül.

„A vállalati környezet leginkább abban különbözik a ChatGPT-vel megoldott feladatoktól, hogy nem nyilvános interneten alapuló tudásbázist használnak, hanem nagy nyelvi modellek a vállalat saját adatait dolgozzák fel, így segítenek megoldani az üzleti problémájukat”

– emeli ki Ignácz Péter.

A KPMG saját fejlesztésű dokumentumfeldolgozó rendszere már képes saját maga is nagyszámú releváns kérdést megfogalmazni a dokumentumok kívánatos feldolgozásához. A rendszer alapja a jól feltett kérdés, hiszen a gépi tanulással felkészített rendszerek képesek csaknem száz százalékban jó válaszokat adni a jól feltett kérdésekre, de rossz kérdésre – az emberhez hasonlóan – a nagy nyelvi rendszerek is csak rossz válaszokat adnak.

A KPMG saját rendszerét pénzügyi beszámolókon futtatva egyébként azt tapasztalták, hogy szinte azonnal 80-85 százalékos használati értékű elemzést adott a bevitt információkból, ahhoz képest, mint amire két kolléga ennél nagyobb pontossággal, de körülbelül két nap alatt képes lett volna. Az első futtatás ugyan nem ad tökéletes eredményt, de kiválóan működik egy olyan alap készítéséhez, amely ugyancsak töredék idő alatti emberi beavatkozással száz százalékra emelhető, vagyis a munkatársaknak rengeteg idejük szabadul fel arra, hogy más feladatokkal foglalkozzanak.

A gépi tanulás és a nagy nyelvi rendszerek alkalmazása számos vállalati feladatra remekül alkalmazható, és sok emberi munkaórát szabadít fel más feladatok elvégzéséhez. Azonban ahhoz, hogy a jövőbe mutató technológiák pontosak legyenek, olyan gondolkodó és kreatív szakértőkre van szükség, akik pontosan meghatározzák a bevitt dokumentumok körét, az elvégzendő feladatokat, a megkívánt válaszok elvárt tartalmi elemeit és pontosságát. Ezen a területen tehát a gép és az ember nem rivalizál, hanem egymásra támaszkodva ugrik szintet termelékenységben, reakcióképességben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI már nemcsak kopogtat a kapun, hanem bedöntötte tokostól appeared first on Műszaki Magazin.

A Karlsruhe Institute of Technology (KIT), németországi egyetem Termeléstudományi Intézete a jövő termelésének alkalmazásorientált kutatására összpontosít, a globális, rugalmas termelési hálózatoktól a nagy termelékenységű üzemekkel és innovatív üzleti modellekkel rendelkező lélegző gyáron át a minőségbiztosításig. Gyakorlati eszközöket fejlesztenek ki az ipar számára, amelyeket aztán vállalkozói sikerre fordítanak.

A BENTELER csoport, a fémfeldolgozásra specializálódott vállalat biztonsági szempontból fontos termékeket, rendszereket és szolgáltatásokat gyárt az autóipar, az energiaipar és a gépipar számára világszerte.

A BENTELER Automotive a vezető autóipari gyártók fejlesztési partnere, amely több, mint 20 országban mintegy 70 üzemmel rendelkező divízió személyre szabott megoldásokat fejleszt. Alkatrészeket és modulokat az alváz-, karosszéria-, motor- és kipufogórendszerekhez, valamint innovatív megoldásokat az elektromos járművekhez.

Egy kutatási projekt keretében a BENTELER Automotive egyik összeszerelősorát kellett elemezni. Ezen a szerelősoron egy személygépkocsi tengelyét szerelik össze fémlemez alkatrészekből. A hangsúly ebben a projektben kizárólag a lemezalkatrészek összeszerelésén és hegesztésén van.

A szerelősor 5 hegesztőcellából és egy lézervágó cellából áll. A cellákat kezelőrobotok kötik össze, a vonal magában foglalja a lemezalkatrészek adagolását és a végtermék eltávolítását is.

Minden egyes hegesztőcellában különböző számú fémlemezalkatrészt hegesztenek össze. Ezt a köztes terméket a következő cellába szállítják, majd további alkatrészekkel hegesztve egy új szerelvényt alkotnak. A forgóasztalok segítségével a feldolgozás, a be- és kirakodás részben egyidejűleg történik.

A cikk további részében szó lesz:

• az összetett szerelősorok Visual Components szoftverrel történő tervezéséről, optimalizálásáról és a piacra kerülési idő csökkentéséről
• a Visual Components megoldásról, mint a gyári tervezés és szimuláció kiemelkedő eszköze
• a Visual Components eCatalogjáról, amely számos vezető gyártóhoz tartozó robot adatát és kinematikáját tartalmazza
• valamint a robotprogramok validálhatóságáról

\\\Tudjon meg többet!///

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BENTELER a Visual Components segítségével mutatja be a jövő gyártástechnológiáját appeared first on Műszaki Magazin.

A dán főváros repülőterén 2023-ban több mint 26 millió utas fordult meg. Ez átlagosan napi 73 ezer fős forgalmat jelent, ami mellett még a reptér több mint 16 ezer alkalmazottjának egy része is nap mint nap a helyszínen tartózkodik. Márpedig amikor ennyi ember fordul meg egy épületegyüttesben, akkor a legkevésbé sem mindegy, hogy milyen ott a levegő minősége, és ezt mekkora energiabefektetéssel lehet biztosítani.

A minőséggel a koppenhágai repülőtérnek nem volt problémája: meg sem közelítette a levegő szén-dioxid-tartalma a maximálisként előírt szintet. Sőt, gyakorlatilag túlszellőztették az épületet – részben azért, mert a rendszert még akkor alakították ki, amikor beltéren is lehetett dohányozni. Ez azonban üzemeltetési szempontból nem túl energia- és költséghatékony megoldás. Ahhoz, hogy ezt optimalizálni lehessen, jóval több adatot kellett nyomon követni, mint amennyit akár a legképzettebb technikus képes átlátni; a koppenhágai repülőtéren ugyanis összesen mintegy 70 ezer adatpont és több mint 2200 szellőzőkészülék található.

Ehhez a feladathoz választották a Siemens Asset Performance Advisor (APA) intelligens, felhőalapú, digitális szolgáltatását, amely elemzi a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből gyűjthető összes adatpontot – ráadásul munkaidőn kívül, éjszaka és hétvégén is dolgozik. A rendszert először a hat kifutó közül a legsűrűbben látogatott, az utasforgalom 36 százalékát bonyolító „A” kifutóhoz tartozó részlegeken állították szolgálatba, ahol 19 szellőzőrendszer minden órában, egyenként 2 ezer köbméter levegőt vezet el.

A virtuális üzemeltetési rendszer így a bejövő adatok alapján, a nap 24 órájában tud javaslatokat tenni az optimalizálásra és a karbantartásra, valamint képes előre jelezni az esetleges hibákat is. Ezzel a fenntartó nemcsak energiát, hanem rengeteg időt és költséget is meg tudott spórolni: már az első évben megtérült az új épületüzemeltetési rendszer, a kellemesebb beltéri klíma pedig az ügyfeleket, azaz az utasokat is elégedettebbé teszi. Mindemellett az adminisztrációt is megkönnyítette ez a fejlesztés: egy-egy konkrét fogyasztási hely, például egy üzlethelyiség vagy az egyes repülőgépekhez csatlakoztatott szellőzőrendszerek fogyasztásáról is jelentést lehet készíteni a digitális rendszerrel, így egyszerűbbé vált a bérlők felé történő számlázás is.

A dániai mellett világszerte számos repülőtéren megtalálhatóak a Siemens-eszközök és szolgáltatások. A vállalat biztonságtechnikai megoldásait használják például a bécsi, a zürichi, a cataniai és a New York-i LaGuardia repülőtéren is.

Ugyanakkor nemcsak a repülőterekhez hasonló, nagy épületegyüttesekben, hanem a kisebb épületekben, például irodaházakban és bevásárlóközpontokban is hasznos lehet a Siemens Xcelerator portfóliójához tartozó digitális üzemeltetési rendszer. Ezekben a létesítményekben is személyre szabott javaslatokkal teszi áttekinthetővé az üzemeltetést, tehermentesítve ezzel is a szakképzett munkaerőt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens rendszer optimalizálja a koppenhágai repülőtér levegőjét appeared first on Műszaki Magazin.

Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

Az Európai Unió az első olyan jogalkotó közösség a világon, amely átfogó mesterséges intelligencia rendelet bevezetésére készül. Az idén életbe lépő „AI Act” szabályozás jelentős mérföldkő a technológiai fejlődés és az emberi jogok összehangolása terén. – hívja fel a figyelmet Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etikai keretek munkacsoportjának vezetője.

Ez az átfogó rendelet kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amellyel egyensúlyt teremt a technológiai innováció és az emberi jogok védelme között, miközben előmozdítja az alkalmazások elterjedését is. Az új szabályozás négy fő kockázati kategóriát határoz meg, ahol a legnagyobb kockázatú MI rendszerek, mint például a társadalmi pontozás, tiltottak lesznek. A nagykockázatú rendszereket szigorú felügyelet alá vonják, míg az alacsonyabb kockázatú alkalmazások esetében, – mint amilyenek a chatbotok is – transzparenciát követelnek meg a jogalkotók.

Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezhet-e jogokkal és kötelezettségekkel. Darázs Lénárd szerint erre nincs szükség.

„A jelenlegi szabályozási keretek között a mesterséges intelligencia által okozott károkért a felelős személyeket vonhatjuk felelősségre”

– magyarázza.

Magyarország jelentős szerepet vállal a mesterséges intelligencia fejlődésében. A 2018 óta működő Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etikai keretek munkacsoportja, Darázs Lénárd vezetésével olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek később a magyar kormány hivatalos álláspontjává váltak, és jelentős hatást gyakoroltak az európai MI rendelet alakulására. Az ELTE-n működő Mesterséges Intelligencia Szabályozás és Etikai Tudásközpont (MISZET) kulcsszerepet játszik az MI jogi szabályozásának koordinálásában és az oktatási programok fejlesztésében. Az egyetem számos kutatási projektben vesz részt, többek között a Horizont Európa programokban, amelyek a mesterséges intelligencia fejlesztésére fókuszálnak.

„Ma már nincs olyan európai uniós program, ahol ne jelenne meg a digitalizáció, az adatvagyon vagy a mesterséges intelligencia”

– emeli ki Darázs Lénárd, aki hangsúlyozza, ezek az együttműködések biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia előnyei hazánkban is úgy valósuljanak meg, hogy közben az emberi jogok és a személyes adatok védelme is garantált legyen.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk – Darázs Lénárd:

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – állapítja meg új kutatásában a KPMG. A mesterséges intelligencia alkalmazásának útjában persze számos akadály áll, sokakat aggasztanak például a pontossággal, az adatbiztonsággal vagy a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések. Az AI használata azonban rengeteg előnnyel jár, ilyen például a trendek és hatások előrejelzésének képessége, a kockázatok valós idejű megismerése, vagy az adatokon alapuló jobb döntések. Az új készségek az auditban ma már elengedhetetlenek. A cégeknek tehát be kell fektetniük az AI-technológiákba, és fel kell készíteniük erre egész szervezetüket.

„A digitális korszakból az AI-korszakba lépünk a pénzügyi beszámolók területén és az auditban is; az átalakulás elkerülhetetlen, és már itt van a kanyarban”

– erősíti meg Simonyi Albert, a KPMG magyarországi könyvvizsgálati üzletágának új vezetője a cég friss felmérésére hivatkozva. A lézerpontosságú és rendkívül részletes, mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési folyamatok segítségével a jövőben a pénzügyi beszámolás okosabb és jobb lesz, mint valaha. Mindez az audit esetében nem csupán technológiai változást, hanem paradigmaváltást is jelent, újrafogalmazza a könyvvizsgálók szerepét, és átformálja a számviteli iparág egészét.

A KPMG kíváncsi volt arra, hogy a pénzügyi beszámolási vezetők szerint hogyan halad a mesterséges intelligencia bevezetése a pénzügyi funkcióban, milyen hatással van a belső pénzügyi csapatokra, és milyen elvárásokat támaszt a külső könyvvizsgálókkal szemben. A szakértők ezért hat iparágban, tíz országban, valamint különböző árbevételű vállalatoknál 1800 pénzügyi beszámolási vezetőt és igazgatósági tagot kérdeztek meg 2024 februárja és márciusa között.

A felmérésben szereplő minden egyes vállalat igazgatótanácsa tett már stratégiai lépéseket az AI-val kapcsolatban. A mesterséges intelligencia-kiadások ma már az IT-büdzsé 10 százalékát teszik ki, és a jövőben ez az arány jelentősen emelkedni fog. Bár jelenleg a vállalkozások mindössze 10 százaléka használja széles körben a mesterséges intelligenciát ezen a területen, részben vagy kísérleti jelleggel azonban a cégek csaknem háromnegyede alkalmazza már most az AI-t, és további 27 százalékuk tervezi ezt. Három éven belül pedig 99 százalékra emelkedik majd azok aránya, akik valamilyen szinten használják a mesterséges intelligenciát.

A pénzügyi beszámolók arculata a világ különböző részein és az egyes iparágakban persze nem egyforma ütemben változik. A legnagyobb előrelépés a távközlési és technológiai szektorban történt: itt a megkérdezettek 41 százaléka válaszolta, hogy már szelektíven vagy széles körben alkalmazza a mesterséges intelligenciát az auditban. Ezt követi 35 százalékkal az energia-, a természeti erőforrások és a vegyipar. A fogyasztási cikkekkel foglalkozó és kiskereskedelmi vállalatok lemaradásban vannak a többi iparághoz képest. A régiók közül a megkérdezett észak-amerikai vállalatok haladnak a leggyorsabban, 39 százalékuk használ AI-megoldásokat, ezeket követi Európa 32 százalékkal, majd az ázsiai és csendes-óceáni térség (ASPAC) 29 százalékkal.

A KPMG azt is megállapította, hogy az állami vállalatok az AI-irányítás terén fejlettebbek, mint a magáncégek. Az állami cégek 65 százaléka alakított ki mesterséges intelligenciára vonatkozó politikát, míg a magánvállalatoknak csak 55 százaléka tette ezt.

„Állami cégként prioritást élvez a törvényi előírások maximális betartása, míg a privát szektor inkább kivár a megtérülési elvárások teljesüléséig”

– magyarázza az eltérő értékeket Takács Ildikó, a KPMG Partnere, az Innovációs terület és a Digitális Audit Központ (Digital Audit Center) vezetője. A tapasztalatok szerint a GenAI előnyt élvez a hagyományos AI-technológiákkal szemben. A tervek szerint a következő három évben a vállalatok 57 százaléka vezet be generatív mesterséges intelligencia-megoldásokat pénzügyi beszámolóihoz.

Előnyök és aggodalmak

A mesterséges intelligencia alkalmazásában vannak még leküzdendő akadályok – különösen a pontossággal és a biztonsággal kapcsolatban –, az előnyök azonban egyértelműek egyebek mellett a betekintés generálása, a trendek és anomáliák észlelése, a kockázatkezelés és az adatokkal támogatott döntéshozatal területén.

Az egyes iparágak eltérő értéket látnak a mesterséges intelligencia használatában a pénzügyi beszámolók, az audit terén. A pénzügyi szolgáltató cégek például leginkább az anomália-felderítést emelik ki, mások mondjuk a gépi tanulást. A területen legjobban teljesítő vállalatok 65 százaléka szerint az egyik legnagyobb előny, hogy az AI segítségével képesek lesznek a trendek és hatások előrejelzésére. 60 százalékuk említette a valós idejű betekintést a kockázatokba, 57 pedig úgy véli, jobb adatokkal lehet így támogatni a döntéseket. A nagyobb adatpontosságot is ugyanennyien jelölték meg.

A KPMG felmérése szerint a hagyományos mesterséges intelligencia pénzügyi beszámolóknál és az auditban való alkalmazásával kapcsolatban a legnagyobb aggodalmak a pontosság (47 százalék) és a kiberbiztonság (45 százalék), valamint az adatszervezés és -kezelés (40 százalék) kapcsán merülnek fel. A kihívásokat persze itt is eltérően súlyozzák az egyes ágazatok képviselői, illetve a különböző fejlettségi szinten álló vállalatok. A kezdő vállalatoknak induláskor leginkább az adatbiztonság és a magánélet védelme körüli komoly aggodalmakkal kell szembenézniük, és nehézséget okozhat az is, hogy még keveset tudnak a technológiáról, nincs hozzá elég szakemberük. Ahogy a cégek egyre fejlődnek, ezek a szempontok átalakulnak: a bizonytalan megtérülés is előtérbe kerül, akárcsak a dolgozók félelme attól, hogy az új technológia kiszorítja őket. Az AI használatában már élenjáró cégek 49 százaléka a nem megfelelő finanszírozást és befektetést említette fő aggályként. A bizonytalan megtérülés 45 százalékuk, a dolgozók húzódozása az átalakulástól pedig 42 százalékuk szerint jelenthet kihívást. 42 százalék szerint nehéz lépést tartani a szabályozásokkal. Az emberi felügyelet nélküli algoritmusok használatának kockázata 40 százalékukat aggasztja.

A generatív AI-val kapcsolatban egyébként több vállalatnak vannak aggályai, mint a hagyományos mesterséges intelligencia kapcsán. A lista élén a kiberbiztonság (59 százalék), illetve az adatvédelem (55 százalék) áll. A szerzői jog és a szellemi tulajdon kérdésénél 44 százalék fejezte ki aggodalmát a generatív AI-val kapcsolatban.

Mit várnak el a könyvvizsgálóktól?

A legtöbb vállalat úgy véli, hogy külső könyvvizsgálóik átlagosan nem egész két éven belül általános gyakorlatként fogják használni a generatív mesterséges intelligenciát. Arra számítanak, hogy a könyvvizsgálók a genAI-t sok tekintetben ugyanúgy alkalmazzák majd, mint a hagyományos mesterséges intelligenciát, de ebben sikeresebbek lesznek, mivel a genAI a mélytanulás révén a hagyományos AI-nál összetettebb adatkapcsolatokat és mintákat tud feltárni.

A vállalatok több mint háromnegyede szerint a külső könyvvizsgálóik számára a mesterséges intelligencia használata közepesen vagy nagyon fontos az automatizálással és az adatelemzéssel együtt. A KPMG felmérése szerint a vállalatok 64 százaléka elvárja, hogy a könyvvizsgálók szerepet vállaljanak az AI auditban való felhasználásában. Leginkább azt szeretnék, ha a könyvvizsgálóik a genAI használatát a kockázatcsökkentés és a belső ellenőrzések, valamint az adatelemzés és a minőségirányítás, illetve a kockázat és az anomáliák azonosítása terén helyeznék előtérbe. A generatív mesterséges intelligencia a könyvvizsgálók számára lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan elemezzenek hatalmas mennyiségű adatot, így az értékesebb feladatokra, például az eredmények értelmezésére és az üzleti intézkedésekre vonatkozó ajánlásokra összpontosíthatnak. Emellett a genAI növelheti a belső ellenőrzési tesztelés pontosságát és hatékonyságát azáltal, hogy azonosítja az eltéréseket vagy a szokatlan tevékenységeket, amelyek további vizsgálatot igényelhetnek.

A kontrollkörnyezet részletesebb felülvizsgálata a válaszadók 64 százaléka szerint lesz a könyvvizsgálók feladata a mesterséges intelligencia pénzügyi beszámolásban való alkalmazásával kapcsolatban. 53 százalék számol azzal, hogy ők végzik majd az AI irányítási érettségének értékelését, míg harmaduk arra számít, hogy a könyvvizsgálók harmadik féltől kérnek igazolást az AI-technológia használatáról.

Az előnyök persze kölcsönösek: az AI-tudással rendelkező könyvvizsgálók támogathatják a vállalatokat abban, hogy vezetőkké váljanak, a vállalatok pedig segíthetnek könyvvizsgálóiknak, hogy még jobban megismerjék az AI-t.

Az út előkészítése

Azok a vállalatok, amelyek az auditálás terén sikerrel vezették be az AI-megoldásokat, egyúttal utat is mutatnak a többieknek. A KPMG összesítése szerint az eredményes átalakulás érdekében először is keretrendszereket építenek ki, hogy mérsékeljék és kezeljék a potenciális kockázatokat. Annak is megtalálják a módját, hogy leküzdjék az átvétel útjában álló akadályokat: a technológiai vezetést bevonják a rendszerintegrációs megbeszélésekbe, képzési programokat, teszteléseket indítanak a megtérülés validálása érdekében. A vezetők felismerik az etikus mesterséges intelligencia fontosságát is: etikai kereteket vezetnek be, rendszeres ellenőrzéseket tartanak, biztosítják a mesterséges intelligencia emberi felügyeletét. Végezetül bevezetik az átalakuláshoz szükséges alapvető megoldásokat, átköltöznek a felhőbe, megalapozzák a magas szintű kiberbiztonságot, szabványosítják a munkafolyamatokat, megszüntetik az örökölt rendszereket, és papírmentessé teszik a könyvelést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitálisból a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

A microgrid/mikrohálózati megoldás támogatja a villamos hálózati hozzáféréssel nem rendelkező közösségeket a megbízható és szén-dioxid-mentes áramellátás megteremtésében.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új fejlesztése, a Villaya Flex egy összetett, hardver- és szoftverelemeket egyaránt tartalmazó microgrid/mikrohálózati megoldás, amely maximalizálja a tiszta energiához való hozzáférést, miközben csökkenti az áramtermelő generátorok használatából adódó szennyezést. A rendszert kifejezetten közösségek számára tervezték, megkönnyítve számukra a szén-dioxid-mentes, független villamosenergia-ellátás felé vezető utat, miközben megfelel napjaink energetikai kihívásainak. A megoldás könnyen skálázható, rendelhető, telepíthető, üzemeltethető és karbantartható.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint világszerte 756 millió ember él áramellátás nélkül, ami akadályozza a gazdasági és emberi fejlődést. A tiszta és megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közé tartozik, és különösen fontos Afrika szubszaharai területein, ahol a becslések szerint a villamos energiához való hozzáféréssel nem rendelkező emberek 80 százaléka él.

A Schneider Electric a Villaya Flex megoldást az „Alliance for Rural Electrification Energy Access Investment Forum 2024” rendezvényen jelentette be. Az idén májusban, a nigériai Lagosban megrendezett fórum a magán- és közszféra energiához való hozzáférés növelésén – különös tekintettel a szubszaharai térségre – dolgozó szereplőit hozta össze.

„A Villaya Flex egy olyan megoldás, amely fenntarthatóbb és megfizethetőbb energiához való hozzáférést biztosít a villamos hálózathoz nem kapcsolódó közösségek számára. Azoknak tervezték, akik energiahiánnyal, az elektromos áramhoz való korlátozott hozzáféréssel és magas üzemanyagköltségekkel küzdenek”

– mondta el Bala Vinayagam, a Schneider Electric „Microgrid Line of Business” területért felelős alelnöke.

A Villaya Flex bevezetésével a Schneider Electric tovább bővíti azon termékek és megoldások körét, amelyek célja, hogy támogassák az ENSZ 2030-ra kitűzött, az energiához való egyetemes hozzáférésre vonatkozó céljának elérését. A lagosi rendezvényen a vállalat az energiához való hozzáférés bővítését célzó innovatív megoldások sorát is bemutatta. A cég szakértői emellett olyan kulcsfontosságú témákról beszéltek, mint a megújuló energiaforrások villamos hálózatokba történő betáplálásához szükséges beruházások felgyorsítása, a megújuló energiaágazat decentralizálása és a tiszta energiára való átállás felgyorsítása a szubszaharai Afrikában.

A társaság 2009-ben létrehozott, az energiához való hozzáférést támogató programja révén 2025-re 50 millió embert kíván világszerte tiszta és megbízható energiához juttatni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint 700 millió embernek segíthet a Schneider Electric új fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét.  Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.

Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.

Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés

„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége”

– mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója.

A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.

Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat

A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.

Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.

Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a cégek digitális átállása appeared first on Műszaki Magazin.

Közel 100, kis- és közepes méretű vállalkozástól érkeztek válaszok. A válaszadók 46%-ban a szolgáltatói, 24%-ban pedig a kereskedelmi szektort képviselik. A többségük nagy múlttal rendelkező szervezet, 44%-uk legalább 20 éve működik, további 27%-uk pedig több, mint minimum 10 éve. A válaszolók jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük felkészültnek érzi magát az informatikával, digitalizációval kapcsolatos kérdéseket illetően. A kutatás kitért a sikeres üzleti felhasználások eseteire és felméri a legnagyobb kockázatokat is. Az eredményekből született kulcsmegállapítások hozzájárulnak az MI hazai piacának feltérképezéséhez és további fejlesztéséhez.

Kialakult vállalati MI kultúráról nehezen beszélhetünk

Az MI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az üzleti életben az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze. A System 32 IT Kft. felméréséből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva.

A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.

A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján 10%-ánál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat.

A mintába került MI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik MI-re allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti rizikót, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva. Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott MI readiness index is, amely szerint a mintába bekerült cégek 63%-a rendkívül alacsony MI tudatossággal működik, míg 17%-uk alacsony, 19% közepesen tudatos és csupán 2% rendelkezik magas MI tudatossággal.

Igény az edukációra és a támogatásra

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31%-a most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19%-uk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12%-a bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44%-uknak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38%-ánál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson.

Az MI alkalmazásának TOP 4 -es listája

Az MI-t használók 83%-a pozitív tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72%-a általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe az MI-t. 50%-ban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén. (44%)

Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?

A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a Baby Boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik.
A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13%-a 40 év alatti, 28%-a 40-49 év közötti, 22%-a 50-59 éves, 13%-a 60 éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg? Steigervald Krisztián generációkutató szerint:

„Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t. Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”

Az MI növeli a cégek versenyképességét

A döntéshozó válaszadók 64%-a egyetért azzal, hogy az MI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46%-uk véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének az MI cégen belüli alkalmazására. Szlezák Péter szerint: „Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.”

Robot szüli meg a FOMO Sapienst?

A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad.

„Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni.”

– ahogy Mérő László, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában kifejtette.

A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68% az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál. A válaszadók 67%-a egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet, 75%-uk szerint gyorsítja, 31% -uk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen MI megoldást, 78%-uk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31%-a vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk profitabilitását hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető MI eszközök. Az IT biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkeznünk. De a félelmeink ne akadályozzanak meg a fejlődésben, mert aki kimarad, az lemarad.

Tervek az MI alkalmazását illetően

Egy 2023-as amerikai kutatásban az MI-vel foglalkozó vezetők és szakemberek 69%-a állította, hogy a következő 3 évben az MI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében. (Zeitgeist: 2023 AI Readiness Report). A System 32 idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27%-a válaszolt igennel.

Az MI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?

Az MI egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az MI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe.

„A System 32 legújabb programja segít felmérni a vállalatoknak, hogy hol tartanak a felkészülésben, mennyire készek a digitális átállásra. Az eredmények alapján testreszabott stratégiát készít a System 32 csapata, illetve a cég igényeinek megfelelő eszközöket javasol és adekvát szintű képzést tart a vezetőségnek és a munkatársaknak.”

– mondta Szlezák Péter.

Amíg kockás papíron születnek még ma is üzleti tervek és a félelmeink felülírják a progresszív gondolkodást, addig mi válunk a saját fejlődésünk gátjává, és az MI -ben rejlő óriási potenciál kiaknázatlan marad.

„A technikának köszönhetően bármit megszerezhetünk, amit csak akarunk. A lehetőségek korlátlansága azonban csak illúzió, hiszen fizikai képességeink behatárolnak minket.”

– mondja Andrew Przybylski, brit pszichológus.

A System 32 piackutatásának konklúzióit dióhéjban összefoglalva rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az MI hasznára, jelentőségére vonatkozó edukáció és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Marad-e az AI homály a vállalkozások körében? appeared first on Műszaki Magazin.

 Hagyományosan nagy figyelem kíséri az SAP éves konferenciáját, ahol legfrissebb fejlesztéseit és legújabb együttműködéseit szokta bejelenteni az üzleti szoftverek piacvezetője. Az orlandoi SAP Sapphire eseményen ezúttal a generatív AI innovációk és az AI-fókuszú partnerségek kerülnek fókuszba, melyek révén a cég vállalati ügyfelei versenyelőnyre tehetnek szert az AI korszakában. Azáltal, hogy az SAP az üzleti AI-t a legkritikusabb folyamatok működését biztosító vállalati felhőportfólióba építi be, és olyan vállalatokkal köt partnerséget, amelyek az AI fejlesztésekben az élen járnak, a globális üzleti életben az döntésalapú értelmezések és a kreativitás új hullámát indítja el.

„A Sapphire 2024-en bejelentett üzleti AI-innovációk újradefiniálják a vállalkozások működését”

– mondta Christian Klein, az SAP vezérigazgatója.

„A mai AI bejelentések és partnerségek arra az elkötelezettségünkre épülnek, hogy olyan forradalmi technológiát nyújtsunk, amely valós eredményeket hoz, és segít ügyfeleinknek felszabadítani azt az agilitást és találékonyságot, amelyre szükségük van a sikereikhez a mai gyorsan változó üzleti környezetben.”

Az AI jelenti az üzletet

Azáltal, hogy az SAP az üzleti mesterséges intelligenciát beágyazza a vállalati megoldásaiba, olyan adatokat és összefüggéseket ad a vállalatok kezébe, amellyel jobb eredményeket érhetnek el, miközben a kreatív problémamegoldásban jártas humán munkaerőnek is teret ad. Ilyenek például az SAP SuccessFactorsban az AI által generált jelentések, amelyek a személyzeti vezetők számára megbízható adatokat és támpontokat nyújtanak a javadalmazással kapcsolatos tárgyalásokhoz, vagy az SAP Sales Cloudba épített újítás, ami előrejelzési képességekre támaszkodva össze tudja párosítani a sikeres értékesítőket a legjobban működő termékekkel, hogy ezzel is növelje az értékesítési eredményeket. Eközben az SAP Business Technology Platform az Amazon Web Services, a Meta és a Mistra AI nagy nyelvi modelljeit is hozzáadja a generatív AI központjához. Ez a képesség az SAP AI Core-ban megkönnyíti a generatív AI felhasználási esetek kialakítását az SAP-alkalmazásokhoz.

Az SAP generatív AI copilotja, a Joule gyorsan rendezi és kontextualizálja a több rendszerből származó adatokat az automatizálás előmozdítása és a döntéshozatal javítása érdekében. Mostantól a Joule a vállalat teljes megoldásportfóliójára kiterjed. A Joule tavaly ősszel indult el az SAP SuccessFactorsban, most pedig beágyazódott az SAP S/4HANA Cloud megoldásokba és többek között az SAP Build és az SAP Integration Suite megoldásokba is. Az év végéig pedig az SAP Aribában és az SAP Analytics Cloudban is elérhetővé válik. A Sapphire-ön azt is bejelentette az SAP, hogy tovább bővíti a Joule hatáskörét azáltal, hogy integrálja azt a MicrosoftCopilottal, ezzel még szélesebb körű ajánlásokat, összefüggéseket hozva felszínre. Ez a mély, kétirányú integráció a felhasználók számára egységes, közvetlenül a munkafolyamatba épülő élményt biztosít, és zökkenőmentes hozzáférést kínál az SAP és a Microsoft 365 üzleti alkalmazásaiból és azok interakcióiból származó információkhoz. Az üzleti mesterséges intelligencia növekvő jelentőségét elismerve az SAP megerősíti elkötelezettségét a releváns, megbízható és felelős mesterséges intelligencia elvei mellett. A Sapphire konferencián az SAP elfogadta az UNESCO mesterséges intelligencia etikájáról szóló ajánlásának 10 vezérelvét, amelyek célja annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia technológiákat oly módon fejlesszék és használják, hogy az tiszteletben tartja az emberi jogokat, elősegíti a méltányosságot, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.

Az innovációs potenciált erősítő partnerségek

Az SAP az iparág vezető cégeivel működik együtt, hogy a generatív mesterséges intelligencia vállalati szintű határait feszegesse. Az AWS-szel és a Microsofttal való kibővített együttműködésük mellett a Google Clouddal, a Metával, a Mistral AI-val és az NVIDIA-val kötött partnerségek biztosítják, hogy az SAP kihasználhassa az AI-ra fogékony technológia erejét a gyors innováció érdekében.

Google Cloud

Az SAP és a Google Cloud kibővíti partnerségét, és az üzleti AI segítségével segít a vállalatoknak jobban előre jelezni és csökkenteni az ellátási lánc kockázatait a fennakadások minimalizálása és az optimális készletszintek fenntartása érdekében. A vállalatok a Joule és az SAP Integrated Business Planning for Supply Chain integrált üzleti tervezését a Google Cloud Gemini modellek AI asszisztensével és a Google Cloud Cortex Framework adatalapjával is integrálják.

Meta

Az SAP a Meta Llama 3 segítségével olyan szkripteket hoz létre, amelyek az SAP Analytics Cloudban nagymértékben testreszabott analitikai alkalmazásokat állítanak elő. A Meta újgenerációs mesterséges intelligencia modellje kiváló a nyelvi árnyalatok megértésében, és a kontextusba helyezett szövegek értelmezésében, így ideális támogatást nyújt a vállalati üzleti követelmények kézzelfogható eredményekké történő átfordításában.

Mistral AI

Az SAP az SAP AI Core generatív AI központjának képességéhez a generatív AI-ra specializálódott, párizsi székhelyű globális vállalat, a Mistral AI új, nagy nyelvi modelljeit is hozzáadja.

NVIDIA

Az SAP és az NVIDIA Corporation termékközi partnerséget alakít ki a legmodernebb technológiáknak a vállalati üzleti alkalmazásokba való beágyazása érdekében. Miközben az SAP a Joule-t arra képzi ki, hogy a RISE with SAP implementációkhoz AI asszisztensként szolgáljon, az NVIDIA legkorszerűbb AI modelljei átvizsgálják az SAP tanácsadói eszközeit, hogy releváns és pontos válaszokat adjanak a megvalósítással kapcsolatos kérdésekre. Emellett ahogy az SAP beágyazza a Joule-t az ABAP Cloudba, hogy ABAP kódot generáljon az SAP fejlesztők számára, az NVIDIA gyorsított infrastruktúrája futtatja és kezeli az SAP generatív AI modelljét az ABAP kódgeneráláshoz. Valamint az SAP a generatív AI-t beépíti az SAP Intelligens termékajánlásba (SAP Intelligent Product Recommendation), és az NVIDIA Omniverse Cloud API-k lehetővé teszik az összetett gyártási termékek és konfigurációk ipari digitális ikerként történő szimulációját.

Az agilitást és a fenntarthatóságot elősegítő felhőtechnológia

Az üzleti siker az AI korszakában egyet jelent a felhőben való működéssel. Az SAP minden eddiginél könnyebbé teszi a váltást olyan kezdeményezésekkel, amelyek segítenek az ügyfeleknek megtalálni a komplex SAP S/4HANA Cloud átalakításokhoz szükséges szakértelemmel rendelkező partnereket. A Sapphire további felhő-innovációi közé tartoznak azok a funkciók, amelyek segítik a szervezeteket a fenntarthatósági stratégiáik mérésében, kezelésében és végrehajtásában. Az SAP Sustainability Control Tower és az SAP Sustainability Footprint Management mostantól követi a karbonlábnyomot, és segít a vállalkozásoknak a szabályozási előírásoknak való megfelelésben is.

A Sapphire 2024 további híreiről tájékozódjon hírfolyamunkból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minden cloud termékét AI képességekkel ruházza fel az SAP appeared first on Műszaki Magazin.

Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. Idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát. A friss eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.

Az idei felmérés elsőként szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használta már, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI-képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete.

Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t.  Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.

A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.

Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásoknak: a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.

Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben. Nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve Youtube-ról videót letölteni.

A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el. A fizetős-ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.

A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67%-a saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.

A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel. Ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.

A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/sztnh_fiatalok_kutatas_2024_pp.pdf

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia használata felvethet szerzői jogi aggályokat appeared first on Műszaki Magazin.