A hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént, ezzel nem csak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépést tesz az ország energiafüggetlensége felé is.

A Bükkábrányi Energiapark, amely hazánk egyik legnagyobb napelemparkja, 65 ezer polikristályos napelem segítségével több mint 22 MWp csúcsteljesítményre képes. A 32 hektáros területen elhelyezkedő park a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivációjával új életre kelt, és aktívan hozzájárul a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez.

Az új zöldhidrogén üzem egy komplex elektrolizáló rendszer segítségével a napelempark által termelt villamosenergiát hidrogénné alakítja. Az üzem beindítását egy sikeres tesztelési fázis előzte meg, amelynek eredményei alapján most megkezdődhet a próbaüzem. Az esemény jelentőségét növeli, hogy ez az első ilyen típusú fejlesztés Magyarországon, és szorosan illeszkedik az ország 2021-ben meghirdetett nemzeti hidrogénstratégiájához.

„A kormány a háborús időkben is kitart eddigi politikája mellett, támogatja a gazdaság fejlődését, a munkahelyteremtést és a családokat. Ehhez igazodva olyan energiapolitikát folytatunk, amely a magyar emberek és a hazai vállalkozások érdekeit támogatja, megteremti a feltételeket a további fejlődéshez. A bükkábrányi zöldhidrogén fejlesztés egybeesik a kormány azon energiapolitikai szándékaival, hogy a rekordmértékben növekedő megújuló energiaforrások kapacitásának termelését kiegyenlítő és szabályozó létesítmények jöjjenek létre”

– mondta el Lantos Csaba energiaügyi miniszter az átadáson.

Az ünnepélyes átadón részt vettek a projekt tulajdonosai, képviselői, vagyis a STATUS Energy Magántőkealap, amely a Mészáros Csoport tagja, valamint az MS Energy Holding Zrt., amelynek az Opus Global Nyrt. leányvállalata. Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa az eseményen kiemelte,

„a jelenlegi gazdasági környezetben egyre növekvő kihívást jelent az energiaszükséglet kielégítése, ezért elengedhetetlen, hogy alternatív, fenntartható energiaforrások felé forduljunk. A zöldhidrogén projekt mellett további high-tech kísérleti fejlesztések is zajlanak a csoporton belül az energia termelése, tárolása és hatékony, környezetkímélő felhasználása terén. Mindez segít minket versenyképességünk növelése mellett érdekeltségeink fenntartható növekedési pályán tartásában.”

Tállai András, a térség országgyűlési képviselője beszédében elmondta,

„a mezőkövesdi járás települései máig magukon viselik a borsodi ipari örökség nehézségeit. Azonban az újító szándék minden községnél tettenérhető, a helyi adottságok kreatív kihasználásával nyílnak új lehetőségek. Ennek egyik kiváló példája a rekultivációval új életre keltett bükkábrányi meddőhányók, és az itt megtelepülő energetikai fejlesztések.”

Szalai Szabolcs, Bükkábrány polgármestere az átadón hangsúlyozta,

„a bükkábrányi bányaművelési tevékenység alól kivont bányaterületeket újrahasznosítják, ami hatalmas lehetőség a településünk számára a megújuló energiatermelésben való részvételre. Magyarország energiaellátásban betöltött jelentős szerepünket szeretnénk hosszútávon megőrizni, az innovációknak teret biztosítani, ehhez kiváló kiindulópont a mostani fejlesztés.”

A zöldhidrogén üzem létrehozásával a Bükkábrányi Energiapark és a Szegedi Tudományegyetem egy közös kísérleti projekt keretében a „power2gas” technológia ipari léptékű tesztelését valósítják meg. A többek közt uniós támogatással megvalósuló fejlesztés célja a napelempark által termelt felesleges energia hatékony felhasználása hidrogén előállítására, amelyet később különböző ipari és közlekedési célokra is fel lehet használni.

A termelési folyamat során az elektrolizáló a napelempark által termelt áramot felhasználva hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént nyomásfokozás után palackokban tárolják, míg az oxigén a légkörbe kerül. Az előállított zöldhidrogén magas minősége lehetővé teszi annak gyógyászati és tudományos célú felhasználását is, de akár üzemanyagcellákban és földgázhoz keverve az energiatermelésben is alkalmazható. Bakos Imre, a Bükkábrányi Energiapark projektvezetője elmondta:

„a közös konzorciumi projekt nem csak az alkalmazott termelési eljárás miatt egyedi, hanem azért is, mert a bükkábrányi 1 megawattos elektrolizáló kicsinyített modellje kerül a szegedi Science Parkba, ahol modellezhetők és fejleszthetők azok az algoritmusok, amelyek a napsütés ereje, az áram értékesíthetősége és a hálózati igények függvényében szabályozzák a hidrogéntermelést.”

Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájának célja, hogy ösztönözze a hidrogéngazdaság kiépítését és erősítse hazánk szerepét az európai hidrogéniparon belül. A stratégia hosszú távon a megújuló forrásokból előállított „zöld” hidrogént helyezi a középpontba, de figyelembe veszi a nukleáris és egyéb karbonmentes villamos energián alapuló hidrogéntermelési lehetőségeket is.

A Bükkábrányi Energiapark zöldhidrogén üzemének megnyitása mérföldkő Magyarország hidrogénstratégiájának megvalósításában, és jelentős lépés a dekarbonizációs célok elérése felé. Az új üzem nemcsak az ország energiafüggetlenségét erősíti, hanem hozzájárulhat a tömegközlekedés és számos ipari felhasználás zöldítéséhez is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország első zöldhidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.

Helyére emelték az elektrolizáló berendezést Magyarország első, tisztán zöldhidrogént előállító üzemében

Megérkezett a Bükkábrányi Energiaparkba az a komplex rendszer, mely a napelempark túltermelésekor szabályozottan, tisztán zöldáramból állít elő hidrogént. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem részben uniós innovációs pályázati támogatással megvalósuló kísérleti fejlesztése várhatóan augusztustól üzemelhet. A nemzetközi szinten is újdonságnak számító projekt Magyarországon először állít elő zöldhidrogént, emellett a naperőmű általi túltermelés szabályozásának tudományos megfigyelésére is lehetőséget biztosít. A rendszerhez szükséges Plug Power elektrolizálót és a palackozáshoz szükséges nyomásfokozót a magyar Ganzair Kompresszortechnika Kft. szállította, és mai napon emelték be a telephelyre.

A napelemparkok termelése közismerten időjárásfüggő. Örvendetes terjedésük árnyoldala, hogy csúcsidőszakban túlkínálat lép fel a nappal termelt áramból, és annak elvezetése fejtörést okoz a helyi elosztótársaságnak, illetve a rendszerirányítónak. A probléma megoldásának egyik módja, hogy a „felesleges” árammal hidrogént termelnek, mely később különböző célokra is felhasználható. Ennek a „power2gas” technológiának ipari léptékű tesztelésére, és a dinamikus működtetés tanulmányozására vállalkozott a Bükkábrányi Energiaparkot működtető Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem.

A várhatóan 2023 augusztusától működő, kelet-európai szinten is újdonságnak számító rendszer fő berendezései a napokban érkeznek meg a bükkábrányi telephelyre. A Plug Power gyártmányú, 1MW kapacitású elektrolizáló, és a kapcsolódó nyomásfokozó és palackozó berendezések szállítója a Ganzair Kompresszortechnika Kft. A berendezéseket tartalmazó konténerek beemelése után a Bükkábrányi Energiapark és a Ganzair munkatársai közösen szerelik készre, és készítik elő tesztüzemelésre a komplex rendszert.

Ezzel a megoldással a naperőmű által termelt áramot felhasználva az elektrolizáló hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. A hidrogént nyomásfokozást követően, palackokban tárolják, az oxigént pedig a légkörbe engedik. A termelési eljárás miatt zöldhidrogénnek nevezett végtermék ráadásul olyan magas minőségű, úgy nevezett „labortiszta”, hogy akár gyógyászati vagy egyéb tudományos célú felhasználásra is alkalmas, de természetesen az üzemanyagcellákhoz is megfelelő üzemanyag lehet a közlekedésben, vagy a földgázhoz keverve az energiatermelésben.

A pilot projekt további újdonsága, hogy egy dinamikus és intelligens irányítástechnikai rendszer vezérli majd a technológiát, aminek segítségével a folyamat szabályozható, és kereslet-kínálati viszonyokhoz igazítható, amikor az erőmű amúgy is elektromos áram túltermelésben van, vagy más okból előnytelen az áram közvetlen értékesítése. Ennek optimalizálását a Szegedi Tudományegyetem vállalta a projektben.

„A jelenlegi fejlesztés azért is jelentős, mert a 2021-ben meghirdetett nemzeti hidrogénstratégiával összhangban első bizonyítéka annak, hogy a hidrogénnek valódi szerep juthat az energiafüggetlenség erősítésében, a tömegközlekedésben, és számos egyéb ipari felhasználás zöldítésében. A projekt megfelel az EU azon törekvésének is, hogy 2030-ig 10 millió tonna hidrogént állítsanak elő a kontinensen” – mondta el a projekt újabb mérföldkövének elérése kapcsán Bakos Imre, a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. projektvezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldhidrogén-termelő berendezések érkeztek a Bükkábrányi Energiaparkba appeared first on Műszaki Magazin.

A beszállító, a Ganzair Kompresszortechnika Kft. egyúttal gőzerővel fejleszti kiskunhalasi bázisát, mely idővel sorozatgyártásra is alkalmas lehet, hozzájárulva a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez a magyar energiamixben.

Évek óta előrevetítik világszerte a hidrogénipar szárba szökését. A rekordmagas energiaárak és az európai ellátási krízis még inkább felpörgette az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket. A fókusz elsősorban a zöldhidrogénen van, mely a korábbi szennyező eljárások helyett megújuló energiával termel energiahordozót törekedve a karbonsemlegességre. Magyarország 2021 óta nemzeti hidrogénstratégiával is rendelkezik, mely elsősorban a helyi és helyközi közösségi közlekedésben, a naperőművek ingadozó termelésének – hosszútávú energiatárolással való – kiegyenlítésében, illetve – a lakossági földgázhoz keverve – a fűtésben szán szerepet a hidrogénnek az ország energiamixében.

„A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség messzemenően támogatja a tiszta és független magyar hidrogén energetika fejlődéséhez tevékenyen hozzájáruló hazai vállalkozásokat. A Ganzair Szövetségünk egyik vezető tagja, az elsők között ismerte fel az ebben a technológiában rejlő lehetőségeket. A törekvéseik mögötti tettek és lépések jól látható átalakulást és fejlődést jelentenek abban a folyamatban, amely a hidrogéntechnológia alkalmazása kapcsán elindult Magyarországon és amely a jövőt jelenti az iparági befektetők, a magyar vállalatok, a beszállítók, a hazai kutatóműhelyek, egyetemek és általában a hazai gazdaság számára”

– mondta dr. Nyikos Attila, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség ügyvezető igazgatója, azon a rendezvényen, ahol bemutatták a jelenlegi legnagyobb, magyar hidrogénipari fejlesztéshez, az Akvamarin projekthez alkalmazott hidrogénkompresszort. Ez a hidrogénkompresszor a Ganzair Kompresszortechnika Kft. kiskunhalasi üzeméből kerül majd a Magyar Földgáztároló Zrt. kardoskúti telephelyére, ahol az Akvamarin hidrogéntermelő és -tároló beruházás létesül. Az Akvamarin projekt esetében a hidrogén gáz 40-ről 200 bar-ra való nyomásfokozásához a dugattyús kompresszorok gyártásában piacvezető, svájci Burckhardt Compression – Ganzairnél végszerelt – egységét építik a rendszerbe.

A kiskunhalasi Ganzair Kompresszortechnika Kft., évtizedes gáztechnológiai tapasztalatával, rendelkezik azzal a szakmai tudással, ami a hidrogén termeléséhez, sűrítéséhez és tárolásához szükséges. Az igényeket látva a termelés és a felhasználás oldalán lévő berendezések – tehát az elektrolizálók és az üzemanyagcellák – beszállítására és rendszerbe integrálására is vállalkoznak. A hidrogén technológiai rendszerelemek, berendezések szerelésére a Ganzair külön üzemcsarnokot hozott létre.

„Célunk, hogy a hozzáadott értékünk folyamatosan növekedjen, és idővel sorozatgyártóbázist létesítsünk, kiszolgálandó a jövőbeni hidrogénipari beruházásokat”

– mondta Gidai Olivér, a Ganzair Kompresszortechnika Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ennek érdekében a két cég tárgyalásokat folytat többek között a svájci multinacionális vállalat gyártásának magyarországi kiterjesztéséről.

„Óriások vállán állunk olyan technológiai rendszerismerettel és házon belüli szakmai kompetenciákkal, hogy reális célként látjuk magunk előtt a közeljövőben, hogy egy magyar cég felkerüljön a világ hidrogén technológiai gyártói térképére”

– emelte ki Gidai Olivér.

A Ganzair élenjáró technológiai ismerettel rendelkezik az ipari gázok sűrítéséről és azok felhasználásáról, többek közt az energetikában, közlekedésben, gyáriparban. Ráadásul nem csak új beruházásokat vállalnak, hanem régebbiek modernizációjára is specializálódtak. Például a régebbi berendezés cseréje helyett a felújítással környezetbarát és energiahatékony technológia kerülhet a közösségi közlekedésbe; vagy a szén-dioxid és a metán kibocsátásának csökkentése céljából a gáziparba.

Az energiaipari tapasztalat és a gáztechnológiai ismeretek adják a márka jelenkori erejét és erősségét. Napjainkban a kiskunhalasi gyártóbázison közel 5 000 m²-en, évről évre növekvő gyártási kapacitással, több mint 100 fő munkájával készülnek a gázkompresszorok, integrált energetikai rendszermegoldások. A GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 keretében ősszel indul a negyedik gyártócsarnok építése. A pályázati fejlesztéssel párhuzamosan kezdetét veszi az első üzem átalakítása, amellyel a nemzetközi partnercégekkel közös gyártásra készül fel a Ganzair. A Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) „Akvamarin” nevű projektje részére a szükséges hidrogén technológiai berendezéseket a Ganzair állítja össze és üzemeli be. A hidrogén termelő, tároló és nyomásfokozó létesítmény komplex kiviteli tervezési és engedélyezés előkészítési feladatait a több évtizedes tervezői tapasztalattal rendelkező Petrolterv Kft. végezte.

A Burckhardt Compression hidrogénnel kapcsolatosan többévtizedes vegyipari és petrolkémiai tapasztalattal rendelkezik. Az MD10-L membrán kompresszor egy 2,5 MW bemenő teljesítményű elektrolizáló által óránként előállított 45 kg, 30 bar kilépő nyomású hidrogént akár 550 barra képes sűríteni. (Összehasonlításképpen: 40 kg hidrogén egy üzemanyagcellás busz esetében 4-500 km táv megtételére elegendő.)

A múlt héten, Milánóban megrendezett Gastech Konferencián és Kiállításon a cég fejlesztési irányába mutatott betekintést. Stratégiai célja az 550 bar feletti olajmentes kompresszorok továbbfejlesztése az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG 7, 13) mentén.  Ebben a termékkategóriában a svájci gyártó az élvonalban van.

The post Beépítésre kész az első magyar ipari zöldhidrogén projekt kompresszora appeared first on Műszaki Magazin.

A létesítmény éves termelése eléri majd az 1350 tonna hidrogént, amelynek előállításához kizárólag megújuló forrásból származó, például nap- és szélenergiát fog használni. A szállítmányozás és az ipar ezzel a hidrogénnel évente akár 13500 tonnával csökkentheti széndioxid-kibocsátását. A teljes üzemépítés fővállalkozója a Siemens Smart Infrastructure.

A klímasemleges jövőbe vezető út egyik kulcstechnológiája a hidrogénmeghajtás. Az OECD legutóbbi elemzése szerint a világ energiaigénye 2050-re mintegy 80 százalékkal továbbnő. Masszív beruházásokra lesz szükség a tiszta energia előállítása és elosztása, valamint a digitalizáció terén ahhoz, hogy ezt az igényt kiszolgáljuk, és közben a klímaváltozás kihívásait is megválaszoljuk. Az energiafogyasztó szektoroknak – közöttük a szállítmányozásnak és az iparnak – ezért fokozniuk kell szénmentesítésre irányuló erőfeszítéseiket.

Wunsiedel Energia Parkjában épül az új hidrogéntermelő üzem, a Siemens meglévő akkumulátorgyára és más iparvállalatok szomszédságában. Ezek a létesítmények a hulladékhőt vagy az elektrolízis során felszabaduló oxigént is fel tudják használni, összekapcsolt infrastruktúrájuk ezért egész Németország számára modellként fog szolgálni.

Elosztott energiaellátó rendszerével és a digitális technológia használatával a projekt világítótoronyként mutatja a fenntartható jövőbe vezető utat. A Siemensnél a digitalizáció és a fenntarthatóság mindinkább az üzleti tevékenység középpontjába kerül. A vállalat nemrég tőzsdepiaci napján, befektetők előtt ismertette DEGREE keretrendszerét, amellyel a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és irányítási dimenziójában is továbberősíti elkötelezettségét.

Zöldnek, azaz szénmentesnek minősül a hidrogén, ha előállításában a víz elektrolíziséhez kizárólag megújuló forrásból származó energiát használnak. Ezt a hidrogént a wunsiedeli üzemből teherautók szállítják majd a helyi és a régiós ügyfelekhez, főleg Felső-Frankföld, Felső-Pfalz, Thüringia és Szászország térségében, a Cseh Köztársaság területén. A létesítmény az üzemanyag-elosztó hálózat rugalmasságát is növeli, amivel elkerülhető a szűk keresztmetszetek kialakulása. Minthogy a teherautók és az autóbuszok számára közös nyilvános töltőállomások alakíthatók ki, a közúti teherszállítás és a regionális tömegközlekedés egyszerre juthat szénmentes megoldáshoz.

Az új hidrogéntermelő üzem a tervek szerint 2022 nyarán kezdi működését.

The post A Siemens építi Németország egyik legnagyobb hidrogéntermelő üzemét appeared first on Műszaki Magazin.