A fosszilis energiahordozók fontosabbak, mint sokan gondolnák

2023-ban a világ energiaigényének 82 százalékát fosszilis energiahordozók, vagyis kőolaj, szén és földgáz biztosították. Ez jóval több, mint az összes megújuló forrásból származó energia együttesen. Egyértelmű, hogy a gazdaság, a társadalom és az ipar fejlődése nagymértékben függ a fosszilis energiahordozóktól.

Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy idővel növeljük a fenntartható, megújuló források arányát az energiamixben. Az ökológiai okokon túl nem szabad elfelejtenünk, hogy idővel a fosszilis üzemanyag készleteink kiapadnak. A Stanford Egyetem kutatói szerint a jelenlegi fogyasztási ütem mellett a kőolajkészletek körülbelül 30 évig, a földgázkészletek 40 évig, míg a szénkészletek 70 évig lesznek elegendők.

A megújuló források felé történő elmozdulás jelei már most jól láthatóak, hiszen évről-évre növekszik az előállított zöldenergia mennyisége. Ezt jól szemlélteti az Our World In Data által készített ábra, amely az 1965-2023-as időszakot összegzi.

Beállítás kiemelt képként

Így támogatja a megújuló energiaforrásokra történő átállást a legzöldebb fosszilis üzemanyag

A töretlen és gyorsütemű növekedésben fontos szerepet játszik a legzöldebb fosszilis üzemanyag, a földgáz. A következő bekezdésekben részletesen ismertetjük, hogyan segíti elő a zöldenergia revolúciót.

1. Energiabiztonságot teremt

Ahhoz, hogy a nemzetközi energiaszükséglet kiszolgálására képesek legyünk megújuló forrásokból, sok időre van szükség. Egyrészről szükséges kiépíteni a zöld erőműveket, mint például a nagy területen fekvő napelemfarmot és szélturbinarendszereket. Másrészről gondoskodnunk kell a megtermelt energia tárolásáról, hiszen az energiaelőállítás és -felhasználás ideje gyakran nem egyszerre történik.

Ezeknek a fejlesztéseknek az elvégzése hosszú évtizedeket is igényelhet, a köztes időben pedig továbbra is szükséges kiszolgálnunk a modern élethez szükséges energiaigényeket. Az energiabiztonság megteremtésére kínálhat megoldást a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező fosszilis üzemanyag, a földgáz. További előnye a hatékony tárolhatóság, kedvező árazás és könnyű szállíthatóság. Az LNG gáz, vagyis cseppfolyósított földgáz akár csőrendszer nélkül is szállítható a feldolgozás és felhasználás helyszínei között.

2. Helyettesíti a magasabb környezeti terhelésű fosszilis üzemanyagokat

Kevesen tudják, hogy a földgáz a legkörnyezetbarátabb fosszilis energiahordozó. Elégetésekor 45%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a szén, és 30%-kal kevesebbet, mint a kőolaj. Sőt a fatüzeléshez képest is 15%-kal alacsonyabb a karbonemissziója. Mindez azt jelenti, hogy a földgázhasználattal úgy tudjuk támogatni az energiaelőállítást, hogy közben minimalizáljuk az atmoszférába jutó üvegházhatású gázok arányát.

3. Segíthet a környezetvédelmi célok elérésében

Ahhoz, hogy a nemzetközi egyezményekben meghatározott környezetvédelmi célokat elérhessük, elengedhetetlen, hogy a magasabb karbonlábnyomú energiaforrásokat idővel kivezessük. A földgáz olyan köztes megoldást kínál, amely időt ad a zöldenergia előállításhoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, miközben segít e célok elérésében. Más szóval, hidat épít a jövő és jelen energiaszektora között, ezzel segítve a fenntarthatóságot és az energiabiztonságot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi a földgáz szerepe a zöldenergia-forrásokra történő átállásban? appeared first on Műszaki Magazin.

A kiállítás több mint 40 000 online és offline látogatót vonzott. Figyelemre méltó, hogy az online kiállítás több mint 20 országból/régióból látogatott el. 950 kiállítójával a TIMTOS x TMTS nemcsak a legnagyobb kereskedelmi kiállítás Tajvanon a járvány kitörése óta, hanem a világ első szerszámgépes megakiállítása is 2022-ben.

A szerszámgépipar lépést tart a jövőbeli trendek fejlődésével, és felgyorsítja a digitális átalakulást és frissítéseket. Az új modellek és megoldások a feltörekvő vállalkozásokat célozták meg olyan ágazatokban, mint a félvezetőgyártás, a zöld energia, az elektromos járművek, az egészségügy és a repülőgépipar.  Az idei TIMTOS x TMTS a különböző iparágakból érkező látogatók széles skáláját fogadta. Rengeteg üzleti beszélgetés, kapcsolatépítés és üzlet jött létre. Sok kiállító örült a helyszínen leadott rendeléseknek. A videós tárlatvezetés pedig remek lehetőséget teremtett, hogy az online látogatók megismerjék a fontos beszállítók legújabb termékeit, és időben megvitassák a lehetséges együttműködést, mivel 360 fokos rálátást nyerhettek az egyes gépekre. A TIMTOS x TMTS Online eddigi legnépszerűbb kiállítói: HIWIN, VICTOR TAICHUNG, Hartford, FANUC és SAN YUAN. A TIMTOS a tervek szerint 2023 márciusában tér vissza.

www.timtos.com.tw

The post TIMTOS x TMTS 2022 appeared first on Műszaki Magazin.

A technológiai fejlődés alapvetően jobbá teszi a világot, legalábbis a Bosch Tech Compass öt országban elvégzett, reprezentatív felmérés során megkérdezettek túlnyomó többsége (72 százalék) szerint. A felmérést az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Kínában és Németországban végezték el. A technológia gyors és mélyreható változásokat indított az élet számos területén, ezért a kutatás célja, hogy megvizsgálják a technológiai fejlődés globalizált világra és társadalomra kifejtett hatásait. Egy másik felmérés, a 2021-es Eurobarometer szerint a magyarok 32 százalékát nagyon, 51 százalékát azonban csak mérsékelten érdekli a technológia fejlődése és az új tudományos felfedezések.

A technológiai fejlődés kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

Noha a technológiában ott rejlik a lehetőség, hogy szinte bármit lehetővé tegyen – például pizzakészítés kemence helyett 3D-nyomtatóban –, a válaszadók világszerte határozottan egyetértenek abban (83 százalék), hogy a technológiának inkább korunk nagy kihívásait kellene kezelni, nem pedig az egyéni igények kiszolgálását. A felmérésből az is kiderül, hogy világszerte négyből több mint három válaszadó a technológiai fejlődést tekinti a klímaváltozás elleni küzdelem kulcsának. Egy másik felmérés, az Eurobarometer szerint a megkérdezett magyar válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyet és az orvosi ellátást, 30 százaléka pedig, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet érintik leginkább a következő évek tudományos és technológiai fejlesztései. Legkevésbé pedig az egyenlőtlenség felszámolásáról (9 százalék), a személyes adatok védelméről (5 százalék), a lakhatás minőségéről (8 százalék) vagy az elöregedő társadalmak problémáiról (8 százalék) szólnak.

„A Bosch Tech Compass azt mutatja, hogy az emberek olyan technológiára vágynak, amely korunk problémáinak megoldására összpontosít”

– mutatott rá Stefan Hartung, a Bosch igazgatóságának elnöke.

„A technológiának segítenie kell az embereket, általánosságban pedig egyszerűbbé tennie az életet, és jobb hellyé a világot.”

A Bosch felmérése rámutatott arra, hogy a technológiai fejlődésbe vetett globális bizalom ellenére regionális különbségek mutatkoznak a technológia jelenlegi felhasználásának megítélésében. Míg a legtöbb kínai (83 százalék) és indiai válaszadó (77 százalék) biztosabb abban, hogy a technológiát megfelelően alkalmazzák korunk fő problémáinak megoldására, ugyanezt csupán az emberek kisebb része gondolja így az Amerikai Egyesült Államokban (47 százalék), az Egyesült Királyságban (37 százalék) és Németországban (29 százalék).

A nyugati országok és Magyarország is nagy reményeket fűznek a zöld technológiához, Ázsia pedig a mesterséges intelligenciához

Az egyes technológiák és társadalomra kifejtett hatásuk megítélésében szintén jelentős regionális különbségek mutatkoznak. Míg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban úgy látják, hogy az olyan zöld technológiák, mint a klímatechnika, a biotechnológia és a hidrogén különösen pozitív hatást fejtenek ki a társadalomra, Indiában és Kínában az olyan intelligens és hálózatba kapcsolt technológiákhoz fűznek nagy reményeket, mint a mesterséges intelligencia (AI) vagy az 5G hálózat. Az Egyesült Államokban és Európában a válaszadók mintegy harmada azonban éppen a mesterséges intelligenciában látja a legnagyobb technológiai fenyegetést.

Az Eurobarometer kutatásban a megkérdezett magyarok 93 százaléka úgy gondolja, hogy az elkövetkező 20 évben a napenergia és a szélenergia pozitív hatással lesz az életünkre, 84 százalék a vírusok és fertőzőbetegségek elleni küzdelmet említette pozitív hatásként. A felmérésben résztvevő magyarok szerint a következő évek tudományos és technológiai fejlesztései az IT területén végbemenő innovációkat (80 százalék), a nanotechnológiát (67 százalék), az agy és a kognitív funkciók fokozásához kapcsolódó fejlesztéseket (68 százalék), a biotechnológiát és a génszerkesztést (72 százalék) fogják érinteni. A magyarok az űrhöz kapcsolódó felfedezésektől is többnyire (72 százalék) pozitív hatásokat várnak, míg a mesterséges intelligenciától kisebb mértékben (59 százalék), de szintén az életük jobbra fordulását remélik a következő két évtizedben.

A Bosch-felmérés további izgalmas eredménye az is, hogy világszerte ötből négyen úgy gondolják, azon múlik majd egy-egy vállalat sikere, hogy milyen mértékű bizalmat tud kiépíteni a jövőben a digitális technológia iránt ügyfelei körében. A bizalom ugyanis egyre fontosabbá válik: a globális válaszadók 43 százaléka számára egyértelműen nagyobb szerepet játszik a digitális, mint az analóg világban.

Autózni vagy teleportálni?

Változatlanul él a teleportálás (Beaming) vágya – amint az a felmérésből ugyancsak kiderült. Több mint fél évszázaddal a Star Trek után, a teleportálás ötlete ma is vonzónak bizonyul, különösen Németországban. Arra a kérdésre, hogy a jövőben – a műszaki megvalósíthatóságtól függetlenül – a helyváltoztatás milyen módját vennék igénybe a legszívesebben, a német válaszadók jóval kevesebb fenntartással élve tízből csaknem négyen (39 százalék) a teleportálást választanák preferált közlekedési módként. Ezzel kalandvágyóbbnak bizonyultak a kínaiaknál (34 százalék), de a teleportálásnak az Egyesült Királyságban (27 százalék), az Egyesült Államokban (20 százalék) és Indiában (10 százalék) is vannak rajongói. Annak ellenére, hogy a válaszadók zöld utat kaptak az álmodozásra, a teleportálás senki kívánságlistáján nem végzett az élen. Az első helyre 56 százalékkal a sokkal hétköznapibb, ember vezette autó került, amit a repülőgép (40 százalék) és a vonat (32 százalék) követett.

The post A technológiai fejlődés jobbá teszi a világot appeared first on Műszaki Magazin.