Egyre nagyobb elvárás a lakossági és a vállalati ügyfelek részéről, hogy a fenntarthatóság növelését, illetve a működés és a beszállítói lánc digitalizálását az autógyártók átláthatóbb gyártási folyamatokkal támogassák

– állapította meg tanulmányában (Automotive Ecosystem Vision Study) a Zebra Technologies. Az alapul szolgáló felmérés szerint az iparág szereplői a változékony gazdasági környezetben is készek a nagyobb transzparenciához vezető technológiára költeni, 10 gyártó közül 6 idén is növelni fogja beruházásait a gyártási infrastruktúra fejlesztése terén.

– Kétségtelen, hogy az autóipar teljes ökoszisztémája mélyreható változáson megy keresztül, és eközben hatalmas akadályokat kell leküzdenie

– mondta  Stephan Pottel, a Zebra Technologies autóiparért felelős vezetője.

– Lényegében két különböző gyártási folyamatot kell kezelniük, egyet a hagyományos benzines vagy dízelüzemű járművek, egyet pedig a következő generációs elektromos, hibrid és autonóm önvezető járművek előállításához, miközben a törvényi előírásoknak, a fenntarthatóság követelményének, valamint a gyorsabb munkavégzés és a valós idejű átláthatóság igényének is eleget kell tenniük. A nyomás ijesztő mértékű, de megfelelő stratégiai beruházásokkal és technológiával az autóipar szereplői nemcsak eleget tehetnek az elvárásoknak, hanem azokat felülmúlhatják ügyfeleik kiszolgálásában.

Személyre szabott járművek fenntarthatóan

Tanulmányához a Zebra autóipari döntéshozók, flottamenedzserek és a lakosság körében – világszerte több mint 1300 válaszadó részvételével – készített felmérést, akiket az iparág gyors digitális átalakulása kapcsán nézeteikről, prioritásaikról és elvárásaikról kérdezett.

Az eredmények szerint tíz fogyasztó közül nyolc a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra kulcsfontosságú prioritásként tekint, amikor új jármű vásárlását vagy lízingelését tervezi. A millenáris generáció tagjaira (87 százalék) jellemző leginkább ez a tudatosság, de az X nemzedék és a baby boomer korosztály több mint háromnegyede (78 és 76 százaléka) is előre sorolja a fenntarthatóságot, így ez az elvárás gyorsabb technológiai innovációra készteti az autógyártókat.

Hasonló erővel hat a járművek testre szabása iránt mutatkozó, mind jellemzőbb fogyasztói igény is. A lakosság körében öt megkérdezett közül csaknem négy mondta, hogy járművásárláskor a személyre szabás lehetőségei kihatnak döntéseire, és tíz flottamenedzser közül nyolc ugyanilyen fontos követelményként kezeli mind a fenntarthatóságot, mind a személyreszabhatóságot.

Bár az autóipari döntéshozók közel 80 százaléka tudatában van az említett elvárásoknak és prioritásoknak, tíz közül hét beismeri, hogy a testre szabás növekvő igényével vállalata nehezen tart lépést. Az autógyártók háromnegyede ezért az egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a gyártás újgenerációs átalakításához stratégiai együttműködést alakítson ki technológiai cégekkel.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a fogyasztók mindinkább az elektromos meghajtást részesítik előnyben, a válaszadók több mint fele ugyanis jelezte, hogy a jövőben hibrid elektromos járművet vásárolna. A növekvő kereslet azonban nagy nyomással nehezedik az autóiparra. A döntéshozók 68 százaléka mondta, hogy a következő generációs, például elektromos járművek gyártása terén kihívásokkal szembesül, 75 százalékuk pedig hasonlóan nyilatkozott a fenntartható, környezetbarát termékek gyártásáról is.

Régiós bontásban a tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy Európában az autóipari döntéshozók a fenntarthatóság fokozására, a hulladékmennyiség csökkentésére és a környezet védelmére mind nagyobb hangsúlyt helyeznek. Térségünkben a válaszadók 27 százaléka mondta, hogy ezek a kezdeményezések már jelenleg is lendületet adnak a pénzügyi teljesítmény növeléséhez, 49 százalékuk pedig arra számít, hogy ez öt éven belül így lesz.

Digitális transzformáció és transzparencia

Az adatok és információk átláthatóságát a fogyasztók és a flottamenedzserek is kiemelten fontosnak tartják, a nagyobb transzparencia megteremtése hangsúlyos elvárás az autóipari ökoszisztémával szemben. Jármű vásárlását vagy lízingelését mérlegelve a fogyasztók 81 és a flottamenedzserek 86 százaléka a gyártáshoz felhasznált anyagok és alkatrészek eredetét is szeretné megismerni, hogy meggyőződhessen fenntarthatóságukról.

Vásárlást vagy bérlést követően a fogyasztók és a flottamenedzserek hasonlóan magas aránya (88 és 86 százaléka) kívánja azt is tisztán látni, hogy a járművekről gyűjtött adatokat az autóipari ökoszisztéma szereplői miként fogják felhasználni. A fogyasztók és a flottamenedzserek több mint négyötöde elvárja, hogy vásárlást követően a járműve által generált adatok felett is tulajdonjoggal rendelkezzen.

Mindkét táborban túlnyomó többséget (80 százalék) alkotnak a válaszadók, akik végponttól végpontig átlátnák a gyártási folyamatot. Tíz autóipari döntéshozó közül azonban csupán három mondta, hogy a valós idejű adatrendszerek ilyen holisztikus rálátáshoz szükséges összekapcsolását a következő öt évben prioritásként fogja kezelni.

Az eredeti eszközgyártók (OEM-ek) mintegy harmada mondta ugyanakkor, hogy az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek), az RFID címkék, a strapabíró kézi számítógépek az ipari gépi képfeldolgozással együtt javítani fogják az ellátási lánc kezelését, a beszállítók hasonló aránya pedig ugyanezt mondta a mobil vonalkód- és hőnyomtatókról, a viselhető számítógépekről és helymeghatározó technológiákról is.

Összességében tíz autóipari döntéshozó közül hét egyetértett azzal, hogy vállalata számára a digitális átalakulás stratégiai jelentőségű. A következő öt évben ezért bővíteni fogják a technológiák alkalmazását – a válaszadó vezetők 47 százaléka az additív gyártást és 3D nyomtatást, 45 százaléka pedig az ellátásilánc-kezelést emelte ki fókuszterületként.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az autóvásárlók tisztábban akarnak látni appeared first on Műszaki Magazin.

A Zebra felmérése szerint a gyógyszeripar bizalmi válsággal küzd, amit az ágazat vezetői nagyobb átláthatósággal orvosolhatnak.

A Zebra Technologies gyógyszeripari felmérése (Pharmaceutical Supply Chain Vision Study) bizalmatlanságot állapított meg a betegek körében, amely mind az általuk kapott gyógyszerekkel, mind a gyógyszerellátási lánc szereplőivel szemben megnyilvánul, beleértve a gyógyszereket gyártó, forgalmazó, felíró és kiadó szervezeteket is. A páciensek 43 százaléka ugyanis attól tart, hogy az ellátási lánc javítása nélkül több betegség és/vagy haláleset következhet be a szennyezett vagy hamisított gyógyszerek miatt.

A világszerte több mint 3500 beteg, valamint gyógyszeripari döntéshozó körében készült felmérés az ellátási lánc érzékelt stabilitását és felelősségteljességét, a szereplők iránti bizalmat és az átláthatóság javításának igényét mérte fel.

A félelmek forrása – és kezelése

A gyógyszerek hatékonysága és biztonságossága napjainkra a figyelem középpontjába került. Négy beteg közül három valamelyest vagy nagyon aggódik amiatt, hogy a gyógyszerek nem lesznek hatásosak állapotuk vagy betegségük kezelésében. Tíz páciens közül hét pedig attól is tart, hogy:

• címkézési hibák miatt elrontja az adagolást,
• lopott, szennyezett, lejárt vagy hamisított gyógyszert vásárol,
• vagy olyat, amely szállítás, illetve tárolás közben, szabálytalan kezelés következtében sérült, veszített hatóerejéből.

Válaszaikból ítélve a páciensek tisztában vannak azzal, hogy a sérült ellátási lánc veszélyezteti a gyógyszerek minőségét és hatékonyságát, ezért nagyobb biztosítékot várnak gyógyszereik biztonságosságára és hitelességére nézve. Tíz megkérdezett közül kilenc fontosnak tartja, hogy ellenőrizhesse a gyógyszerek eredetiségét és szabályos – pl. előírt hőmérsékleti értékek közötti – kezelését.

A felmérés szerint a páciensek túlnyomó többsége (81-82 százalék) elvárja, hogy ehhez a gyártók információt tegyenek közzé termékeik készítéséről, tárolásáról és szállításáról. A válaszadók hasonlóan magas aránya fontosnak tartja az alapanyagok beszerzéséről szóló nyilatkozatot is, beleértve a forrásországokban érvényben levő szabályok, valamint az alapanyagok és a gyártási folyamatok fenntarthatóságának ismertetését is.

A gyógyszeriparnak meggyőzőbben kell bizonyítania, hogy a betegek igényeit helyezi előtérbe, ha a fogyasztók nagyobb bizalmára és hűségére pályázik, mutat rá a tanulmány.

Átláthatóságot és elszámoltathatóságot várnak a betegek

Tízből több mint nyolc beteg egyetért azzal, hogy a kormányzatoknak, illetve szabályozó hatóságoknak és a gyógyszeripari vállalatoknak jobban együtt kell működniük a páciensek védelme, valamint annak érdekében, hogy a kapott gyógyszerek biztonságosak és hatékonyak legyenek. A betegek és a gyógyszeripari döntéshozók több mint 40 százaléka szerint a hamisított, lopott és szennyezett gyógyszerek elleni küzdelemért elsősorban a szabályozó hatóságok, a gyógyszeripari vállalatok és a gyártók felelnek. A megbízható biztonsági protokollok bevezetése mégis a gyógyszerek gyártását, kiadását és beadását végző szereplőkre hárul, és a páciensek 57 százaléka úgy látja, a felelősség legfőképp a kórházakra hárul.

A gyógyszeripari döntéshozók többsége (84 százaléka) úgy ítéli meg, hogy felkészült a követhetőség és átláthatóság követelményeinek teljesítésére. Háromnegyedük megerősítette, hogy vállalata már bevezette az ehhez szükséges helymeghatározási szolgáltatások technológiáját, vagy ezt 2022-ben megteszi. Beruházásukkal ezek a szervezetek a gyártás munkafolyamatait és a gyógyszerek követését is javítják, így a betegek számára nagyobb rálátást adó információkkal is szolgálni tudnak.

Nagyobb kihívást jelent ezen szereplőknek a keresett gyógyszermennyiség legyártása és szállítása. Az iparági döntéshozók ugyanis a gyártási és szállítmányozási kapacitás korlátaival, a forgalmazás és a tárolás problémáival, késésekkel szembesülnek. Következésképp 92 százalékuk tervezi, hogy a gyógyszeripari gyártás és ellátási lánc monitorozására 2022-től további eszközöket vezet be.

Problémák az értékesítési pontokon – és azokon túl

A megkérdezett betegek több mint háromnegyede mondta, hogy a múltban problémákba ütközött gyógyszerek vásárlásakor vagy szedésekor, és a millenniumi generációhoz tartozók (82 százalék) lényegesen több nehézségről számoltak be, mint a boomer nemzedék tagjai (61 százalék). Az ezredfordulósok ráadásul nem tűrik a hibákat, és kétszer nagyobb valószínűséggel váltanak gyógyszertárat, mint a boomerek. Az összes válaszadó 70 százaléka megerősítette, hogy rossz tapasztalatok miatt már váltott vénykiállító szolgáltatót, gyógyszertárat vagy gyógyszert.

Válaszaik alapján a páciensek az alábbi problémákat tapasztalják a leggyakrabban:

• olyan gyógyszert keresett, amely nem volt elérhető vagy elfogyott (32 százalék)
• a szükséges mennyiség csupán egy részéhez jutott hozzá, mert az adott időpontban több nem állt rendelkezésre (29 százalék)
• ugyanazt a terméket máshol olcsóbban találta meg (27 százalék).
• nem jutott hozzá a gyógyszerhez időben, vagy nem akkor kapta meg, amikor kellett volna (22 százalék)
• súlyos mellékhatást tapasztalt (21 százalék)

A betegek többsége elsősorban a gyógyszerek megfizethetősége (76 százalék) és hiánya (73 százalék) miatt aggódik. A gyógyszereket kiadó szereplőknek azonban a biztonságosságra és a hatékonyságra is oda kell figyelniük. A páciensek 85 százaléka szerint ugyanis minden gyógyszertárnak ellenőriznie kell a kiadott gyógyszereket, beleértve a csomagküldő gyógyszertárakat is.

Európában a betegek csupán 64 százaléka, az iparági döntéshozóknak pedig 74 százaléka ért egyet azzal, hogy a gyógyszerek postai úton történő, közvetlen kézbesítése a gyógyszerellátás kényelmes és következetesen biztonságos módja – ez az arány az összes régió közül térségünkben a legalacsonyabb.

https://connect.zebra.com/pharmavs_us_en

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyógyszerellátási lánc problémák következményei appeared first on Műszaki Magazin.