A pár perces filmalkotások áttekintik az épület tervezését az elhelyezkedés, környezeti hatás, funkció és az új technológiák alkalmazása szempontjából.

Az indiai Chennai-ban található Hotel Oceanic fénykorában, az 50-es években maga volt a luxus, a csillogás, ahol gyakran szálltak meg filmcsillagok, sőt, még maga az indiai krikettválogatott is! Miután a szállót bezárták, állapota romlani kezdett, és a jelentős múlt dacára lassan feledésbe merült. A hely szelleme csak az utóbbi időben kezd új életre kelni, mégpedig egy látványos lakókomplexum formájában, mely az „Azure the Oceanic” nevet kapta.

Tervezője a szingapúri WOW Architects iroda, és felújításával várhatóan még 2021-ben elkészülnek.  Az iroda alapítói – Wong Chiu Man és Maria Warner Wong – mindketten komoly tapasztalattal rendelkeznek az ilyen és ehhez hasonló különleges projektek megvalósítása terén. Az Azure the Oceanic tervezése során az eredeti szállodaépület progresszív szellemiségéből merítettek inspirációt, mely a környezet iránti felelősség modern kori követelményével egészült ki.

Az épület egyik különlegesen egyedi része a Seashell-pavilon. Az épület két tömbből áll, melyek hatalmas ujjak gyanánt kapcsolódnak egymásba. Az egyik falban szobor pavilont helyeztek el, mely a környezettudatosság szimbólumaként köti össze a földet, a tengert és az eget. A tervek kidolgozására azután került sor, hogy az építészek megállapodtak a helyi hatóságokkal: nem egy tömör épületet alkotnak, hanem olyat, amelyik keretbe foglalja a Bengáli-öböl látképét.

A természet és a fenntarthatóság tematikája hatalmas üvegablakokkal egészül ki, melyek kapcsolatot teremtenek a külső környezet és a belső terek, illetve az alagsorban található esővízgyűjtő tartályok és a tetőn elhelyezett napelemek között. Az épületben ABB KNX-technológiát építettek ki az olyan funkciók vezérlésére, mint például a világítás. Ez a megoldás csökkenti a felhasznált energia mennyiségét, miközben a kényelem és a biztonság magasabb szintjét kínálja az ott lakóknak.

A „Kőbe zárt zene” sorozat további részei ezen a linken tekinthetők meg

The post KNX-technológiával újul meg az „Azure the Oceanic” épülete appeared first on Műszaki Magazin.

A cég olyan környezetbarát nyomtatószálakat fejlesztett ki, amelyek az adalékanyagként felhasznált üvegszálnak, szénszálnak illetve szénpornak köszönhetően számos iparág 3D nyomtatási feladataihoz adnak a piacon egyedülálló megoldást.

A Filamania Kft. 2015 nyara óta gyárt a hazai és az európai piacra filamenteket (3D nyomtatószálakat). A 3D nyomtatásban az egyik legelterjedtebb és igent kedvelt alapanyag a politejsav (PLA). A PLA biológia úton, komposztálási körülmények között lebomló műanyag. Környezetbarát tulajdonságai mellett a népszerűségét annak is köszönheti, hogy jól kezelhető, könnyen nyomtatható anyag. Ugyanakkor a PLA alapú filamentnek van számos olyan előnytelen tulajdonsága – viszonylag könnyen törik, nem hőálló, nem vezetőképes, húzószilárdsága gyenge – ami miatt ipari felhasználásra többnyire nem alkalmas. A Filamania Kft. által kifejlesztett nyomtatószálak ezekre a kihívásokra adnak megoldást.

A cég „Bio-kompozit anyagok a 3D nyomtatás számára” című pályázatával 67,5 millió forintos támogatást nyert el a „Mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása (2018-1.1.1-MKI)” című pályázaton, melynek eredményeképpen az alábbi filamentek készültek el:

Az egyebek mellett szénszálat, illetve szénport tartalmazó Philament Electrical filamentekből nyomtatott tárgyak nem töltődnek fel elektrosztatikusan. A nyomtatószálakat széles körben használják az elektronikai iparban.

Az üvegszállal erősített Philament Glass és Engineering szálakból nyomtatott tárgyak a külső behatásoknak jobban ellenállnak, magas az ütés- és törésállóságuk, ezért kiváló alapanyagnak bizonyultak például az autóipar számára.

Emellett kísérleti termékként fémtartalmú PLA nyomtatószál is elkészült a Filamania Kft. laborjában.

„A fejlesztéseink az ipari felhasználóinktól érkező igények messzemenő figyelembevételével zajlottak. Ügyfeleink többsége a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő alapanyagokat keres, ugyanakkor az ipari környezet speciális elvárásait is teljesíteni kell. Erre a kihívásra kiváló alapanyag a PLA és a belőle készült kompozit filamentek”

– mondta el dr. Bodnár Zsolt, a Filamania Kft. ügyvezető igazgatója.

The post Biopolimerből fejlesztett ipari 3D nyomtatószálakat a magyar cég appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyes részekben megvizsgálják az épület tervezését az elhelyezkedés, környezeti hatás, funkció és az új technológiák alkalmazása szempontjából. A sorozat címe arra a gondolatra utal, melyet írók és költők, köztük Wolfgang von Goethe is népszerűsítettek miszerint az „építészet kőbe zárt zene”.  A három perces filmalkotások azt mutatják be, hogy az átgondolt, körültekintő tervezés és a technológia megfelelő használata az életmódunk támogatása mellett miként teremt intelligensebb és fenntarthatóbb környezetet.

„Az építészek az épületek megtervezésével jelentős szerepet töltenek be a lakókörnyezetünk formálásában,”

– nyilatkozta a filmek műsorvezetője, Katrin Foerster, aki az építészeti szakterületen az ABB vezetője.

„Minden egyes video egy konkrét projektre fókuszál, és bemutatja a projekt mögött álló alkotó elmét, a kreatív gondolkodást is. A filmek nem csak az építészek és a tervezők érdeklődésére számíthatnak, de reményeink szerint a jó tervek iránt érdeklődőknek is felkelti majd a figyelmét. A sorozat célközönsége a tervezők, a fejlesztők, a szállodaüzemeltetők és mindenki, aki akár ügyfélként, akár végfelhasználóként az építőiparban és az épülettervezésben dolgozik.”

“A kőbe zárt zene” című sorozat első videója a Crawford Partnership építésze, Alan Crawford által tervezett londoni Darcie’s Mews lakóépületeit mutatja be. A barnamezős beruházás megvalósítására egy örökségvédelmi terület közepén került sor.

A Darcie’s Mews nevet viselő hosszú és keskeny parcellán korábban 35 garázsépület állt. A fejlesztés során a korábbi garázssor helyén Crawford a hagyományos mewst modern újraértelmezéssel alakította ki. A “mews” szóval London-szerte keskeny, főutak mögött futó, kockaköves kis utcákat, sikátorokat jelölnek.

A videó áttekinti, miként alakították ki a struktúrát az örökségvédelmi területen belül, az új lakóterület hogyan illeszkedik a meglévő épületek stílusához, amely harmonikus egységet alkot a környező fákkal és kertekkel. A természetes faburkolatok, élő zöldtetők és napelemek alkalmazása mellett Alan Crawford minden épületbe betervezte az okostechnológia alkalmazást is, amely biztosítja a világítás, a szellőzés és a fűtés energiahatékony vezérlését, valamint az ajtók mobileszközről vagy hangvezérléssel történő működtetését is.

A „Kőbe zárt zene” című videósorozatnak az a fő célja, hogy otthonok, irodák, hotelek, repterek vagy kórházak esetében reflektorfénybe állítsa azokat az építészeket, akik olyan intelligens, vonzó és környezetbarát tereket alkotnak, amelyek messzemenően figyelembe veszik az épület funkcióját, és javítják az ott élők életminőségét is.

Ha szeretne többet megtudni a videókról, kérjük, látogassa meg a „Frozen Music” című weblapot.

The post Építészet – a kőbe zárt zene appeared first on Műszaki Magazin.