2023. augusztus 30. és szeptember 1. között rendezik a SZTAKI-ban az International Academy of Engineering and Technology (AET) nemzetközi mérnökakadémia éves szimpóziumát. Az AETS2023 (The 5th AET International Symposium of ACSM and Digital Manufacturing) című rendezvény az atomi méretű precíziós gyártásra és a hozzá kapcsolódó mérnöki eljárásokra fókuszál, a résztvevők pedig világszinten meghatározó eredményeket felmutató kutatómérnököktől hallgathatnak előadásokat. A program részeként a látogatók a Bosch budapesti központjának újonnan átadott CU.BE innovatív élményközpontot is meglátogatják.

Előad többek között Paul Shore, Loxham Precision CEO-ja, a brit National Physical Laboratory (NPL) mérnöki divíziójának egykori vezetője, aki a Cranfield University professzoraként vezette azt a csapatot, ami a James Webb űrteleszkóp precíziós gyártási eljárásaival készült tükrein dolgozott. Paul Shore és kollégái tucatnyi komponenshez gyártottak tükröket olyan eljárásokkal, amiket szintén ők dolgoztak ki. Előadásában kitér majd a precíziós eljárások korunkra gyakorolt megannyi hatására és a kvantumtechnológia jövőjére.

Magyar keynote előadó is lesz a nemzetközi rendezvényen: Stépán Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Széchenyi-díjas professzora, aki idén elnyerte a neves Bolyai-díjat. Előadásában a hardware-in-the-loop tesztkörnyezetek marásban betöltött szerepéről és az ezzel kapcsolatos legfrissebb eredményekről beszél majd, kitérve az elkövetkezendő évek kutatási témáira, a terület újonnan felmerülő problémáira.

Az Academy of Engineering and Technology (AET) egy nemzetközi mérnökakadémia, ami az ipar és az akadémia együttműködését hivatott támogatni és serkenteni. A 2023-as szimpózium főszervezője Fengzhou Fang, a University College Dublin és a Tianjin University precíziós gyártással foglalkozó professzora, az AET elnöke. Az akadémiának két magyar rendes tagja van: Monostori László, a SZTAKI igazgatója, illetve Váncza József, a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője.

Az AETS 2023 főszervezői AET és a SZTAKI. Társszervező a Bosch Rexroth Kft., az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, valamint az EPIC Centre of Excellence (kiválósági központ).

A szimpózium pontos programja és az előadók teljes névsora a hivatalos weboldalon érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumtechnológia, nanotechnológia, és a James Webb űrteleszkóp tükrei appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: Index

The post Megérkezett céljához a James Webb űrtávcső appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.

A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt – magyarázta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.

Mint mondta, az óriás, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal – tette hozzá.

Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtávcsővel.

Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.

Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb-űrtávcsőnek a 6,5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során.

A csillagász beszélt arról is a műsorban, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.

Forrás: MTI

The post Ilyen messze jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp appeared first on Műszaki Magazin.