A SpaceBuzz-HU VR Űrkabin segítségével a Nemzetközi Űrállomás körül tett sétán úgy pillanthatják meg a Földet, ahogyan az űrben az űrhajósok. A virtuális űrutazás része a SpaceBuzz oktatási programnak, amely a tanulóknak saját átélt élményeken keresztül mutatja meg, milyen törékeny is a bolygónk, mennyire fontos rá vigyáznunk. Egyúttal abban is segít, hogy a mérnöki és természettudományok iránt felkeltse a gyerekek érdeklődését.

100 százalékban magyar fejlesztéssel és gyártással épült meg a SpaceBuzz-HU VR Űrkabin, ami virtuális űrutazást biztosít a hazai és határon túli magyar iskolák tanulói számára. A VR űrkabinban a speciális magyar tartalomnak köszönhetőn a gyerekek egy közel 4 perces űrsétát tehetnek a Nemzetközi Űrállomás körül, illetve részt vehetnek egy 15 perces VR űrutazáson. Mindez az iskolák számára ingyenes SpaceBuzz oktatási program keretében valósul meg, amelynek célja, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a klíma- és környezetvédelem problémái és feladatai iránt, segítse a jövő generáció felelős magatartását, és erősítse a fiatalok kíváncsiságát a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika (STEM) iránt.

„A műszaki, az informatikai és a természettudományok magas szintű ismerete nemcsak az űrkutatáshoz és űrtechnológiához elengedhetetlen, hanem bármilyen kutatás-fejlesztési tevékenység alapját is jelenti. Ahhoz, hogy ezekben a szakterületekben a fiatalok is örömmel és kíváncsisággal elmélyedjenek, érdemes új, izgalmas technológiai eszközöket bevonni”

– hangsúlyozta Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a SpaceBuzz-HU VR Űrkabin bemutatóján, amelyet már Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztott kutatóűrhajósa is letesztelt.

„A SpaceBuzz oktatási program lényege, hogy élményalapú, vagyis a gyerekek nem csupán kívülről nézik, hanem át is élhetik az űrutazást és azt az ún. Overview hatást, amikor a bolygónkat a világűrből láthatjuk. A virtuális űrséta, illetve az   űrutazás során rádöbbenhetnek arra, hogy milyen törékeny és védtelen a Föld, sokkal jobban kell vigyázni rá. Ezzel együtt fokozódik az érdeklődésük a természet- és műszaki tudományok iránt, és az együttműködési, kreatív és kommunikációs képességeik is erősödnek”

– számolt be az eddigi tapasztalatokról Zentai István, a SpaceBuzz Hungary Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az oktatási program keretén belüli VR élményt korábban a holland SpaceBuzz rakéta tette lehetővé, azonban ez csak korlátozottan volt elérhető a hazai iskolák számára. Az alapítvány ezért egy teljesen magyar fejlesztésű és gyártású rakétarészt épített. Itt azonban nem állnak meg, a cél ugyanis egy saját hazai rakéta építése, amelyben egyszerre akár 12 résztvevő élheti át a VR élményt.

„A jelenkor egyik jelentős kihívása a fenntartható jövő biztosítása – beleértve a klímaváltozást, a környezetvédelmet, az erőforrások felhasználását, az energiaellátást. Meggyőződésünk, hogy mindezek érdekében az egyik legfontosabb feladat a fiatalok oktatása, hiszen belőlük lesznek a jövő mérnökei, kutatói, tudósai, tanárai, jogászai, mezőgazdászai, döntéshozói, gazdasági, pénzügyi és politikai vezetői. Elengedhetetlen ezért, hogy a jövő generációja is tisztában legyen a jelen feladataival, hiszen a megoldások egy része tőlük várható”

– hangsúlyozta ki az alapítvány vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztésű VR űrkabin az iskolában appeared first on Műszaki Magazin.

A globális mobil szélessávú fórum (GMBBF) 2021 – melynek házigazdája a Huawei, valamint ipari partnerei, a GSMA és a SAMENA Telecommunications Council – összegyűjtötte a mobilhálózat-üzemeltetőket, a vertikális iparág vezetőit és ökoszisztémai partnereket a világ minden tájáról, hogy megvitassák, hogyan lehet maximalizálni az 5G lehetőségeit és előremozdítani a mobilipart.

A globális 5G fejlesztés jelenlegi állása

A világon jelenleg 176 kereskedelmi 5G hálózat működik, amelyek több mint 500 millió előfizetőt szolgálnak ki. A végfelhasználói szegmensben az átlagos 5G letöltési sebesség nagyjából tízszer nagyobb a 4G-nél, ami olyan alkalmazások szélesebb körű terjedését segítette elő, mint a virtuális valóság (VR) és a 360º-os közvetítés. Vállalati szinten már világszerte 10 ezer projekt foglalkozik az 5G üzleti (5GtoB) alkalmazásokkal és sikeresen tesztelték és alkalmazzák a technológiát olyan iparágakban, mint a gyártás, a bányászat és a logisztika. Bár a fejlődés folyamatos volt, Ken Hu elismerte, hogy van még tér a további fejlődésre.

“Az 5G technológia lehetőségeit valóban kihasználó megoldások száma csekély, mint a kiterjesztett/virtuális valóságra (AR/VR) alapuló szolgáltatások, valamint a futurisztikus, hologram alapú megoldások is igen lassan terjednek, ahogy a hálózatra kapcsolt járművek is. A 10 ezernél is több üzleti 5G-projekt fele pedig Kínában koncentrálódik”

– fejtette ki az esemény nyitóbeszédében Hu, majd hozzátette: egyre több a jó példa, de szükségünk van fenntartható megoldásokra is.

Három lehetséges megoldást vázolt fel, amelyek az 5G növekedésének következő szakaszát segíthetik elő, beleértve az XR (kiterjesztett valóság, Extended Reality, XR) szolgáltatásokat, a B2B piacot és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztést.

Ötször gyorsabb hálózatok kellenek

Legfontosabb a hálózatfejlesztés: a zökkenőmentes, felhőalapú XR-élmény érdekében a hálózatoknak a jelenlegi 1 gigabites hálózatoknál gyorsabb, 4,6 Gbit/s-os letöltési sebességet kell biztosítaniuk, és a várakozási idő nem haladhatja meg a 10 milliszekundumot. Emellett a fogyasztóknak kisebb, könnyebb és megfizethetőbb árú headseteket kell gyártani, hogy könnyebben hozzáférjenek a kiterjesztet valóság élményéhez.

Másodszor, a távközlési szolgáltatóknak is fejleszteniük kell hálózataikat, hogy felkészüljenek az 5GtoB-ra. Az erős hálózat kulcsfontosságú az ipari 5G alkalmazásokhoz, ezért az üzemeltetőknek folyamatosan fejleszteniük kell a hálózati képességeket, például az uplink kapcsolatokat, a helymeghatározást és az észlelést. Az ipari megoldások összetettsége a működtetést és karbantartást valódi kihívássá tehetik.  Ennek érdekében a Huawei önálló hálózatokat fejleszt, amelyek intelligens megoldásai alkalmazhatók az 5G hálózatok minden területén, a tervezéstől kezdve a kiépítésen át a karbantartásig és optimalizálásig.

A digitális átalakulás során a kapcsolatok biztosítása mellett az üzemeltetők felhőszolgáltatóként, rendszerintegrátorként és egyebekként is szolgálhatnak. Ahhoz, hogy az 5G szélesebb körben elterjedjen az iparágakban, az iparág-specifikus távközlési szabványok kidolgozása is fontos. Kínában az üzemeltetők ipari partnereikkel együtt már megkezdték ezt a szénbányászat, az acél- és az elektromos energia ágazatában.

Zöldíteni kell az ipart

Szintén kiemelt az ökológiai lábnyom csökkentése. A Világgazdasági Fórum szerint a digitális technológia 2030-ra segíthet a globális szén-dioxid-kibocsátás legalább 15%-os csökkentésében. Ken Hu szerint egyrészt nagyszerű lehetőség, hogy ezzel segíthetnek minden iparágnak csökkenteni a kibocsátásokat és javítani az energiahatékonyságot. Másrészt fel kell ismerni, hogy az ipar szén-dioxid-kibocsátása nő, és lépéseket kell tenni ennek javítása érdekében. Jelenleg a Huawei új anyagokat és algoritmusokat használ termékei energiahatékonyságának növelésére, átalakítják webhelyeiket és optimalizálják az energiagazdálkodást adatközpontjaikban a nagyobb hatékonyság érdekében.

“Annyi változást láttunk az elmúlt két évben a világjárvány, a technológia, az üzleti élet és a gazdaság terén. Ahogy a világ kezd talpra állni, fel kell ismernünk az előttünk álló lehetőségeket, és fel kell készülnünk rájuk. Ehhez szükségünk van a technológiánkra, a vállalkozásainkra és a képességeinkre is”

– zárta beszédét Hu.

The post Már 500 millióan használják az 5G-t, de messze nincsenek kihasználva a lehetőségei appeared first on Műszaki Magazin.

Hasonlóan, mint a repülőgép-szimulátorban a VR virtuális szemüveg és a kitűnő grafika segítségével egy valóságközeli élmény válik lehetővé. Az eredmény kiváló minőségű hegesztési képzés költségmegtakarítással egyidejűleg.

Teljes képzési koncepció: elmélet és gyakorlat

A Fronius, a virtuális hegesztéssel egy átgondolt képzési koncepciót vállal. Többek között elméleti ismereteket közvetít a MIG/MAG, az AVI, illetve a bevont elektródás hegesztésről, valamint tudásellenőrzést is folytat. Egy ranglista ösztönzi a gyakornokokat arra, hogy játékos formában megméressék magukat a másikkal szemben.

A virtuális hegesztésről szóló Fronius-tantervben a gyakorlati hegesztési feladatok a Nemzetközi Hegesztéstechnikai Intézet képzésére támaszkodnak. Ezáltal megfelelnek a hegesztő képzés nemzetközi sztenderdjének.

Ghost funkció: A tanár mindig mellettünk

A kézügyesség elsajátítását a gyakornok először egy virtuális tanárral gyakorolja, amit Ghost funkciónak neveznek. Ez lépésről lépésre mutatja be pontosan a helyes hegesztési sebességet, a hegesztőpisztoly távolságát és beállítási szögét a munkadarabhoz. A Ghost funkción keresztül a gyakornok közvetlen visszajelzést kap. A feladat nehézségi foka egyre nő, amíg az életszerű szimulációs üzemmódban végül a Ghost funkció nélkül kell hegeszteni. A virtuális hegesztés rendszere nyilvántartja a hegesztéseket – így utólag van lehetőségünk visszajátszani és az oktatóval elemzeni őket.

Irányított gyakorlati feladatok és elméleti egységek ilyen kombinációjával a gyakornok a képzés sok lépését önállóan teljesítheti a hegesztő szimulátoron keresztül. Így alaptudást és gyakorlatot szerez, mielőtt valódi hegesztőberendezéssel dolgozna. Az oktatási intézmények ezáltal növelhetik az oktatás minőségét, mellyel egy időben csökkenthetik a költségeket.

Gyakorlati tanulmány: Fohnsdorf Oktatási Központ

Az osztrák Fohnsdorf Oktatási Központ, röviden SZF, az egyik legmodernebb és leginnovatívabb szakmai képzést nyújtó intézmény Ausztriában. A fémtechnológia területén már 2010 óta használja a virtuális hegesztést. Időközben a gyakorlati képzés 30%-a szimuláció segítségével folyik, ami az oktatásnak egy fix alkotóeleme.

Egy gyakorlati tanulmány azt kutatta, milyen hatásai vannak ennek a képzés hatékonyságára. A következő adatok kerültek kiértékelésre:

• 13 képzésben részesülő gyakornok
• 2 hetes tréning 30% virtuális hegesztéssel és 70% valódi hegesztéssel
• Sarokvarrat (135 P FW FM1 S PB ml) és sarokvarrat csőnél (135 T FW FM1 S PB sl), amit mindig valóságosan és virtuálisan is hegesztettek

A virtuális hegesztést tartalmazó képzés költséghatékonyságának megállapítására az összesen 1577 valódi húzott hegesztési varrat fém-, gáz-, hegesztőhuzal- és energiafelhasználását értékelték ki. Azután következett az 1733 virtuális hegesztési varrat adataival való összehasonlítás.

Jobb képzési minőség: 23%-kal több gyakorlati idő

Az SZF a virtuális hegesztés segítségével a ténylegesen hegesztéssel eltöltött időt 23%-kal meg tudta növelni. Így virtuálisan háromszor annyi varrat készülhetett, mint ugyanazon időtartam alatt a hegesztőkabinban. Ezt elsősorban arra lehet visszavezetni, hogy a virtuális hegesztés közben kiesik a tesztpanelek időigényes előkészítése, a panelek hűtése, valamint a hegesztési varratok tisztítása. A szimulált hegesztési varrat csupán egy kattintást igényel. Ennek következtében több idő marad a szükséges mozdulatok elsajátítására, begyakorlására.

De nem csupán a gyakorlati idő növekszik:

„A virtuális hegesztés használatának fontos hozamát leginkább abban látjuk, hogy javítja az oktatás minőségét. A Ghost funkción keresztül minden képzésben résztvevő egyedi gondoskodást és közvetlen virtuális visszajelzést kap – valamit, amit egy igazi tréningvezető egyszerűen nem tud nyújtani”

– állítja Hannes Krempl, az SZF hegesztéstechnika/szállítmányozás oktatója.

Költségmegtakarítás: 230 euróval kevesebb anyagköltség

Továbbá a hegesztő szimulátor a képzés minőségén kívül a költséghatékonyságot is növeli: Az olyan fogyóeszközök megtakarítása, mint a gáz, a huzal és a fémlemez, jóval gazdaságosabbá teszik a képzést.

„A virtuális hegesztés célzott használatával összegben kifejezve körülbelül 230 euró anyagköltséget spórolunk meg résztvevőnként – a megemelkedett ívégési idő ellenére”

– mondja Krempl.

A hegesztési képzésben használt virtuális tréning eszerint rendkívüli költséghatékonyságot jelent alacsony erőforrás-kiadások mellett.

Szerző: Philipp Schlor, termékmenedzser, virtuális hegesztés, Fronius International GmbH

The post Hegesztő képzés szimulátor használatával appeared first on Műszaki Magazin.

A Dunapack egy munkatársának hobbijából a teljes cégcsoportra kiterjedő és a szektorban is előremutató újítás született: a virtuális valóságba belépve kapják meg és ellenőrzik az ügyfelek a megrendelt csomagolóanyagok, dobozok prototípusait. A használathoz szükséges VR szemüveget pedig természetesen papírból gyártották le a Dunapacknál.

Minden vállalatot másként érintett a koronavírus-járvány, és az üzleti élet szereplői különböző válaszokat adtak a kényszerhelyzetre. A Dunapacknál mindössze 3 hét alatt átformálták a doboztervezés folyamatait, hozzáigazítva az új körülményekhez a prototípusok tervezésének, gyártásának és jóváhagyásának teljes folyamatát. Ezzel olyan új digitális megoldást vezettek be, amely jelentős hozzáadott értékkel bír az ügyfelek számára, mivel a digitális térbe helyez át korábban hosszadalmas és gyártásigényes, a fizikai térben zajló folyamatokat. Sőt, minden jel arra mutat, hogy egy Dunapacknál dolgozó szakember hobbijából született megoldás a vírus után is iparági sztenderddé válik.

Úgy ellenőrizhető a prototípus, hogy nem kell legyártani

A koronavírus miatt elrendelt tavaszi karantén helyzetben jóval lassabb és körülményesebb volt eljuttatni az ügyfeleknek a bemutató termékeket. A csomagolóanyag szektorban eddig az volt a kialakult gyakorlat, hogy a megrendelőnek ténylegesen legyártott – tehát a fizikai térben létező – doboz-prototípust küldtek véleményezésre. Ez a folyamat azonban a pandémia hatására nehézkessé vált: a kézbesítési idő jócskán megnyúlt – különösen külföldi szállítás esetén –, ez pedig meghosszabbította a gyártási és szállítási határidőket is. Ezzel együtt a költségek is nőttek, nem beszélve a személyes – még ha futár útján is történő – átvétel vírus-kockázatairól. Ezekre a kihívásokra adott választ és váltotta fel a korábbi folyamatokat az AR (Augmented Reality –kiterjesztett valóság) és VR (virtual reality – virtuális valóság) technológia bevezetése a Dunapacknál.

Virtuális térben a dobozok prototípusa: előremutató válasz a válsághelyzetre

A „legegyszerűbb a legjobb” analógia a Dunapack fejlesztése esetében is igaz: az eddig is számítógépes tervezéssel folyó doboztervezést összekötötték a legújabb technológiai eszközökkel. A cél az volt, hogy áthidalják a járványhelyzet okozta akadályokat – beleértve a szállítást –, méghozzá oly módon, hogy az ügyfelek számára is hozzáadott értéket teremtsenek. Meglévő szoftverek beemelésével és kismértékű módosításával olyan tervezési folyamatot hoztak létre, amely révén az ügyfelek könnyen, bármilyen eszközön hozzáférhetnek az elkészült doboztervekhez. Nem is akárhogy: a kiterjesztett valóság (AR) megoldás segítségével az ügyfél mobiltelefonja vagy tabletje kamerájának segítségével ki tudja vetíteni a virtuális dobozterveket a valós térbe, amelyeket mozgatni, forgatni és körbejárni is képes. Digitális élménnyé vált így a prototípus tervezés végső folyamata, az ügyfelek bárhol, bármikor, akár otthon, akár az irodában képesek megnézni a tervet, és nem csak kívülről, hanem nézőpontot váltva akár belülről is.

Korábban kéthetes folyamatot redukáltak egy napra

„Nagyon sok pozitív vevői visszajelzés érkezett és konstrukciós tervező csapatunk segítségével gyakorlatilag pillanatok alatt sikerült átállnunk arra, hogy a virtuális térben gyorsan, egyszerűen és kényelmesen szolgálhassuk ki az ügyfeleket, miközben egy minden szempontból fenntartható és ökolábnyomot csökkentő megoldást kínálunk. Minden visszajelzés azt mutatja, hogy a lehető legjobb döntés volt a fejlesztés elindítása”

– mondta el Szijártó Dániel.

A Dunapack szerint szinte kizárólag csak előnye van az újításnak: rendkívül gyors, ugyanis a tervezést követően az eddigi akár 2 hetes gyártási és szállítási procedúra, amíg az ügyfélhez ért az első dobozminta, lecsökkent egy kattintásra. Ezzel költséget is csökkentettek, hiszen nemcsak postázási-, hanem alapanyag költség sincsen. Ráadásul az újítás előnye az is, hogy a virtuális terveken az elsőkörös grafikai terveket is megtudják mutatni, míg ez eddig az első mintadobozokra csak hosszú idő alatt, többletköltséggel tudott rákerülni – ezzel a döntéshozatal is felgyorsult. És mindez nem jár gyártással, anyagfelhasználással és szállítással sem, így téve még fenntarthatóbbá a folyamatot.

Virtuális doboz varázslat: papírból készült a környezetbarát VR szemüveg

A Dunapack virtuális valóság (Virtual Reality, VR) megoldásánál az ügyfél a teljes virtuális teret látja, mintha egy áruházban lenne, akár egy egész áruházat és polcsort is „odavarázsolhat”. A program képes arra, hogy a felhasználója nézőpontot váltson, így a virtuális térben tud közelebb-távolabb menni, ha pedig egy adott termék érdekli, akkor azt részleteiben is meg tudja nézni. Mindehhez persze egy VR-szemüveg kell: a Dunapack ehhez saját eszközt fejlesztett ki, amelyhez a hardvernek otthont adó készülékház természetesen papírból készül.

The post Virtuális valóságban tervezik a csomagolóanyagokat appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ericsson friss ConsumerLab jelentése 2019 legfontosabb fogyasztói trendjeiről szól a szórakoztató elektronikában, illetve az infokommunikációban. A jelentés nyolcadik kiadása a technológiai újítások átvételében élen járó 34 millió fogyasztót reprezentálva, az ő várakozásaik alapján határozza meg 2019 legfontosabb 10 fogyasztói trendjét.

Az idei jelentés a közeljövő technológiai vívmányaival – így többek közt a mesterséges intelligenciával, virtuális valósággal, 5G hálózatokkal és automatizálással – kapcsolatos fogyasztói véleményeket és várakozásokat foglalja össze. A jelentés tanúsága szerint az autonóm és hangulat-előrejelző technológiák szerepe a közeljövőben nőni fog az emberek életében.

Dr. Michael Björn, az Ericsson Consumer & IndustryLab kutatási vezetője, a jelentés fő szerzője a következőket mondta:

„Képzeljünk el egy okostelefont, amely nem csak azt tudja, hogy mit csinálunk, de azt is, hogy kik vagyunk. A mesterséges intelligencia már ma is képes arra, hogy mindössze a szemünkbe nézve megértse személyiségünket. Nem meglepő hát, hogy a technológiai vívmányok átvételében élen járó fogyasztók szerint a jövőben a készülékeink jobban fognak ismerni minket, mint mi őket.”

A 10 legfontosabb fogyasztói trend 2019-re és az azt követő időszakra:

1. Hangulatfigyelő eszközök

A virtuális asszisztens használók több mint 60 százaléka szerint, három éven belül elterjedtek lesznek az olyan eszközök, amelyek képesek hangulatunkat értelmezni.

2. Intelligens viták

A virtuális asszisztens használók több mint 65 százaléka szerint az okoshangszórók három éven belül már a családtagokhoz hasonlóan vesznek részt a családi vitákban.

3. Kémalkalmazások

A fogyasztók több mint 45 százaléka szerint az alkalmazások akkor is gyűjtenek rólunk adatokat, amikor nem használjuk őket.

4. Kötelező sütihasználati hozzájárulás

A fogyasztók 51 százalékát bosszantja, hogy mindig hozzá kell járulniuk az adatgyűjtő sütik használatához.

5. Készségek internete (Internet of skills)

A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók több mint 50 százaléka szívesen használna olyan alkalmazást, szemüveget vagy kesztyűt, amellyel hétköznapi, praktikus dolgokhoz (például főzés, otthoni javítások) kaphatnának virtuális segítséget.

6. Beavatkozás nélküli (zero-touch) fogyasztás

A virtuális asszisztens használók mintegy fele szeretne automatizált számlákat és előfizetéseket, valamint önbevásárló háztartást.

7. Szellemi tunyaság

A fogyasztók 31 százaléka szerint rövidesen „intellektuális edzőtermekbe” fogunk járni, ahol gyakorolhatjuk a gondolkodást, mivel a mindennapi döntéshozatal egyre inkább automatizálttá válik.

8. Ökotudatosság

A fogyasztók 39 százaléka szeretne olyan öko-órát, amely méri viselője szénlábnyomát.

9. Digitális ikertestvér

A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók 48 százaléka szeretne magának digitális/online hasonmást, aki pontosan utánozza őket, így egyszerre két helyen lehetnének.

10. Az 5G automatizálja a társadalmat

Az okostelefon használók mintegy 20 százaléka úgy gondolja, hogy az 5G hatékonyabban kapcsolja majd össze az IoT eszközöket, mint például a háztartási berendezéseket vagy a fogyasztásmérőket.

Arra a kérdésre, hogy a fenti technológiákat fenyegetésként vagy lehetőségként kell-e megélnünk, Dr. Pernilla Jonsson, a Consumer & IndustryLab vezetője a következőket mondta:

„Beléptünk abba a korszakba, amikor az emberek és az intelligens gépek között interakció zajlik, együttműködnek egymással. Eddig még csak apró lépéseket tettünk a jövő felé. Az automatizált (zero-touch) jövő technológiájának nagy része még kifejlesztésre vár – és még mindig a mi kezünkben van a döntés arról, milyen legyen ez a jövő.”

www.ericsson.com/hu

The post 2019 legfontosabb világtrendjei appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen lehet egy GépEmber (HuMachine)? A Kaspersky Lab készített egy interaktív VR-filmet, amelyben bemutatják miként működik az emberi intelligencia, a nagy mennyiségű adatok kezelése és a gépi tanulás módszere a legkifinomultabb kibercsapdák ellen, az emberek, a vállalatok informatikai biztonságáért.

A kibercsapdák drasztikus fejlődését figyelhettük meg az elmúlt 20 évben: az egyszerű, viszonylag ártalmatlan, valamint könnyen hatástalanítható kibercsapdáktól napjainkra eljutottunk a kifinomult, láthatatlan kiberfenyegetésekig, amelyek képesek gyárak, erőművek, nagyvállalatok működését blokkolni. Ezzel párhuzamosan fejlődött a védelem is, amelyek a legkorszerűbb technológiát és azok kombinációját alkalmazzák az eredményes védelem érdekében.

Manapság a kiberbiztonság kiemelten fontos, hiszen egy sikeres feltörés olyan brutális következményekkel járhat, amelyekkel blokkolható egy okos város elektromos működése, amely áramszünetekkel járhat vagy akár egy teljes város megbénulhat. Modern világunkat több technológia működteti azért, hogy a mi életünk kényelmesebb, észszerűbb és biztonságosabb legyen. Amennyiben egy vagy több digitális fogaskerék sérül, vagy megsemmisül, az egész rendszer összeomolhat.

A Kaspersky Lab szakemberei immár több, mint 20 éve azon dolgoznak, hogy ezek a fogaskerekek folyamatosan, mindenfelé fennakadás nélkül működjenek. Ennek egyik eredménye a GépEmber technológia koncepciója, amely az adatkezelés, a gépi tanulás és a humán szakértelem szinergiája. Ennek a módszernek a segítségével a legjobb védelmet élvezhetjük, amely képes észlelni és blokkolni még a legveszélyesebb és legkifinomultabb kiberfenyegetéseket is.

A Kaspersky Lab egy izgalmas és interaktív VR-filmet készített azért, hogy szórakoztató módon mutassa be a koncepciót: egy fiktív System nevű világban a nézők a Newbie nevű karakter bőrébe bújva szembesülhetnek azzal, hogyan dolgoznak az informatikai szakértők azon, hogy gondtalanul teljenek a mindennapok.

„Minden kibervédelemmel kapcsolatos tevékenységet a felhasználók unalmas tevékenységként képzelnek el. Miközben számtalan különböző és izgalmas esemény zajlik másodpercenként egy számítógép vagy bármilyen készülék belsejében. Egy kibercsata láthatatlan sokak számára, ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk megmutatni azt és megmagyarázni, mi is történik valójában ilyenkor. Célunk többek között az is, hogy megmutassuk, miként képzeljük a kiberbiztonság jövőjét. Annak ellenére, hogy ez egy teljesen kitalált történet, mégis hisszük, hogy segít a GépEmber müködését megérteni.” – mesélte Alexey Malanov, a Kaspersky Lab malware szakértője és a film technikai tanácsadója.

A VR-filmet ezen a linken találja, a VR nélkül is látható 360-fokos verziót pedig ezen a linken éri el.

www.kaspersky.com/blog/

The post VR: Lépj be a HuMachine világába appeared first on Műszaki Magazin.

A virtuálisvalóság megjelenítéséhez szükséges szemüvegek, sisakok egyre fejlettebbek, ám a beviteli eszközök még bőven gyerekcipőben járnak. Hiába nyújt szinte 100%-ig realisztikus élményt a látvány, a kontrolleres vagy kézmozdulatos vezérlés még elmaradott fázisban van.

Ez változhat most, mivel egy kínai startup cég, a Dextra Robotics több mint 20 prototípust követően végre bemutatta a legújabb fejlesztésű mechanikus kesztyűjét, a Dexmót, ami új szintre emeli a virtuális valóságot. Azonkívül, hogy a felhasználó interakcióba lép a virtuális tárgyakkal, az adott objektum nagyságát és keménységét is érzi.

A sok kicsi robotkarból álló kesztyűbe bújva a karok pont akkora ellenállást fejtenek ki a felhasználó ujjára, ami a fogott tárgy érzetét idézi elő. Például egy szimulációs gumikacsa esetében ugyanolyan erőhatást ad vissza a Dexmo, mintha egy ruganyos, finom objektum lenne a kezünkben.

A piacra kerülés részleteivel igen fukarul bánik a cég, egyelőre csak pár darab készült szoftverfejlesztők számára. A valódi megjelenésről és árról egyelőre nem lehet tudni semmit, de annyi bizonyos, hogy a hétköznapi felhasználók csak nagyon sokára próbálhatják ki a speciális kesztyűt.

Forrás: http://www.origo.hu/techbazis/20160824-gumikacsa-vr-kesztyu-robotika-virtualis-valosag.html

The post Tapintás a virtuális valóságban appeared first on Műszaki Magazin.