Az Accenture 2022-es Technology Vision kutatása, a „Meet Me in the Metaverse: The Continuum of Technology and Experience Reshaping Business” szerint a vállalatok egy olyan jövő felé haladnak, amely jelentősen különbözik az általuk tervezettől – miközben az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság, a blockchain, digital twins és az edge computing átalakítják az emberek által megtapasztalt élményt.

Az Accenture segíteni szeretne a vállalatoknak kihasználni az ebben rejlő lehetőséget, ezért elindítja Accenture Metaverse Continuum üzletágát.

„A szemünk előtt bontakozik ki az internet következő generációja, amely a digitális átalakulás új hullámát indítja el. Ez a hullám jóval nagyobb lesz az eddiginél, és mindannyiunk életét és munkáját átformálja”

– jelentette ki Paul Daugherty, az Accenture technológiáért felelős csoportszintű vezérigazgatója.

„A jövőképünk szerint a metaverzum egy olyan kontinuum, amely megkérdőjelezi a jelenleg uralkodó, korlátozottabb nézeteket, és rávilágít arra, miért kell a vállalatoknak most cselekedniük azért, hogy nehogy olyan világban találják magukat, amelyet mások terveztek mások számára.”

A jelentés elkészítéséhez az Accenture 35 ország 23 iparágának több mint 4600 üzleti vagy technológiai vezetőjét kérdezte meg. A jelenlegi – még korai szakaszban – a vezetők 71%-a gondolja úgy, hogy a metaverzum pozitív hatást fog gyakorolni vállalatára, míg 42% egyenesen áttörő vagy gyökeresen átalakító változásokra számít.

„A metaverzumhoz kapcsolódó képességek területén vezető szerepet töltünk be, eddig 600 szabadalmat nyújtottunk be, és több mint egy évtizednyi tapasztalattal rendelkezünk”

– tette hozzá David Droga, az Accenture Interactive vezérigazgatója és kreatív elnöke.

„Új üzletágunk ötvözi ezeket a képességeket az Accenture Interactive kreatív erősségeivel, az innovációs és alkotói csoportjaink pedig új alkalmazásokat vezetnek be a metaverzum decentralizált környezetében.”

Az Accenture saját metaverzumot is fenntart the Nth floor néven, ahol a vállalat munkatársai részt vehetnek az új alkalmazottak eligazításán, bekapcsolódhatnak a tanulásba, vagy találkozhatnak és szocializálódhatnak csoporttársaikkal. A vállalat arra számít, hogy ebben a pénzügyi évben legalább 150 ezer új munkatárs tölti első munkanapját a metaverzumban.

„Ahogy egyre inkább elmosódik a határ az emberek fizikai és digitális élete között, a vállalatoknak mielőbb meg kell ragadniuk a kínálkozó lehetőséget, és be kell kapcsolódniuk a felelős metaverzum kiépítésébe – kezelve a bizalom, a fenntarthatóság, a személyi biztonság, az adatvédelem, a felelős hozzáférés és használat, a sokszínűség problémáit. A ma megtett lépések és a most meghozott döntések alapozzák meg a jövőt”

– fogalmazott Paul Daugherty.

A 2022-es Technology Vision jelentés négy olyan trendet azonosít, amelyek a vállalatoknak foglalkozniuk kell:

• WebMe: az egyén megjelenítése a metaverzumban – A vállalati stratégiák a mai internetre egy olyan digitális világhoz készültek, ahol a platformok gyakran nem képesek együttműködni egymással, és az adatok sem mozgathatók szabadon. A metaverzum és a Web3 újjáalakítják az internetet. A webhelyek és alkalmazások szétszórt gyűjteménye helyett a metaverzum egy olyan állandó 3D környezetet hoz létre, ahol éppoly egyszerűen eljuthatunk az egyik „helyről” a másikra, mint amikor az ember átsétál a szomszéd szobába. A felsővezetők 95%-a úgy véli, hogy a jövő digitális platformjainak egységes élményt kell nyújtaniuk és támogatniuk kell az ügyfelek adatainak különböző platformok, valamint a terek közötti átjárhatóságot.
• Programozható világ: személyre szabott bolygó – Az új technológiák (pl. 5G, ambient computing, kiterjesztett valóság, intelligens anyagok) fejlődésével a digitális környezetek egyre nagyobb mértékben épülnek be fizikai világunkba. Ezek a környezetek nem csupán azt alakítják át, hogyan léphetnek az emberek kapcsolatba a különféle világokkal, hanem a világok minden elemét átformálják, például azt, hogyan zajlik az emberi észlelés, interakció és kontroll. Sokat elárul, hogy a felsővezetők 92%-a szerint a vezető szervezetek ki fogják tágítani a virtuális világ határait, hogy valósághűbbé tegyék azt. Erősödni fog az állandóság, valamint a digitális és a fizikai világ közötti gördülékeny navigáció iránti igény.
• A valótlan világ: legyen a szintetikus hiteles – A vállalatok és a környezetek egyre inkább olyan AI által generált adatokra támaszkodnak, amelyek meggyőzően tükrözik a fizikai világot. Az AI minden eddiginél előkelőbb helyet foglal el a vállalatok életében, mivel a cégek és a fogyasztók is egyre kevésbé foglalkoznak azzal, hogy mi valóságos és mi hamis, és ehelyett a hitelességet állítják a középpontba – nem csupán a vállalat tartalmai és algoritmusai, hanem a teljes márka szempontjából. Ahogy az valótlan világ lassan valósággá válik, itt az ideje, hogy a vezetők is felkészítsék erre vállalataikat. Már a felsővezetők 96%-a arról számolt be, hogy szervezete elkötelezett az adatok forrásának hitelesítése és az AI valódi használata mellett.
• A lehetetlen kiszámítása: új gépek, új lehetőségek – A számítógépek új osztályának megjelenése lehetővé teszi a különböző iparágak szereplői számára a számítógéppel megoldható feladatok határainak kitolását. A kvantumszámítástechnika és a biológia által inspirált számítástechnika segítségével a vállalatok olyan problémákat oldhatnak meg, amelyek kezelése hagyományos számítástechnikával túl drága, kevéssé hatékony vagy egyenesen lehetetlen. Ahogy a „nagy kihívások” triviális műveletekké válnak, gyökeresen megváltozik a vállalatok versenye, értékteremtése és partneri együttműködése. Szinte minden megkérdezett felsővezető (94%) egyetértett abban, hogy a hosszú távú siker attól függ, mennyire használják majd a következő generációs számítástechnikát a látszólag megoldhatatlan kihívások legyőzésére.

Az előretekintő vállalatok egyszerre próbálnak meg navigálni napjaink piaci bizonytalanságai között és versenyezni a metaverzum kontinuum környezetében. A Microsofttal és az Accenture-rel együttműködve a Mars például bevezeti működésében a metaverzum egyik alapelemét, a digital twins-t, hogy ezzel mérsékelje a pazarlást, növelje a sebességet és a kapacitást, illetve lehetővé tegye munkatársai számára a valós idejű döntéshozatalt az értéklánc egészében.

Az Accenture 22 éve vizsgálja szisztematikusan a vállalati környezetet az üzleti világ és az iparágak működését nagy valószínűséggel alapjaiban átformáló, új technológiai trendeket kutatva. Az idei jelentéssel kapcsolatos további információért keresse fel a www.accenture.com/technologyvision webhelyet, vagy kövesse a Twitteren zajló beszélgetést a #TechVision keresőkóddal.

The post A metaverzum átformálja a világ működését appeared first on Műszaki Magazin.

A nyolcfős mérnökcsapat közel 100 ezer munkaóra után jutott el a tervezőasztaltól oda, hogy a kétüléses, 1,6 literes BMW motorral hajtott, közel 1000 kilós Prototype 1 elérje ezt a mérföldkövet. Ez az ötödikgenerációs modell valójában, viszont ez már nagyon közeli ahhoz, ami majd gyártásba kerülhet. A repülő módból két perc alatt vált át autóba.

Az alapító (és egyben tesztpilóta), a fejlesztést vezető Stefan Klein szerint most már hivatalos dokumentumuk van arról, hogy „mindörökre képesek vagyunk megváltoztatni a középtávú utazásokat”.

“A tanúsítvány jelentősége, hogy megnyithatja a kaput a hatékony repülőautók tömeggyártása előtt.”

Stefan Zajac társalapító nem fukarkodott a pátoszos szavakkal, szerinte az autó 50 éve a szabadság szimbóluma volt. „Az AirCar kiterjeszti ezeket a határokat azáltal, hogy a következő dimenzióba visz minket, ahol az út az éggel találkozik.”

A cég tavaly nyáron hajtott végre egy dokumentált, sikeres tesztrepülést, Nyitráról repültek Pozsonyba, majd behajtottak a belvárosba.

A terv az, hogy a sorozatgyártásba kerülő modellek 300 kilométer/órás sebességre és 1000 kilométeres hatótávra lesznek képesek, az ehhez szükséges könnyű és hatékony Adept Airmotive motorok tesztjeit nemrég fejezték be, a tervek szerint az új modell egy éven belül megszerzi a szükséges tanúsítványokat. A szlovák közlekedési hatóság a fejlesztés kezdete óta együtt dolgozik a csapattal.

Szlovákiában nem a Klein Vision az egyetlen, amely ígéretes repülő autót fejleszt, ilyen az Aeromobil is (sőt, Klein innen vált ki, mert nem érett egyet a fejlesztési iránnyal), aminek Varga Zoltán személyében magyar befektetője is van. Az ilyen járművek komoly mérnöki kihívást jelentenek, de az üzleti sikerükhöz a legnagyobb akadályt az engedélyeztetésük jelentheti.

Ahogy arról korábban a magyar Orca elektromos gép kapcsán is írtunk, a légügyi hatóságok most kezdik el kidolgozni azokat a szabványosított eljárásokat, ahogyan ezeket az újtípusú, kisebb méretű járműveket (EVTOL vagy repülő autó) engedélyeztetni fogják, nemcsak a végtermékeket, hanem a gyártási folyamatokat is.

Forrás: Forbes

The post Egyre közelebb a tömeggyártáshoz a szlovák repülő autó appeared first on Műszaki Magazin.

A Sony Mobility névre keresztelt új részleg várhatóan idén tavasszal kezdi meg működését. A Sony az idei CES-en bemutatta második elektromos járművének  prototípusát, a hétüléses VISION-S 02 SUV autót. Tavaly, szintén a CES-en mutatta be a cég első koncepcióautóját, a VISION-S 01 elektromos szedánt.

Egyelőre nem világos, hogy a Sony megkezdi-e járműveinek sorozatgyártását. A cég elnök-vezérigazgatója ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy vizsgálják elektromos járműveik kereskedelmi forgalomba hozatalának  lehetőségét.

Forrás: Vezess.hu

The post Elektromos autógyártásba kezd a Sony appeared first on Műszaki Magazin.

Ha az Ipar 4.0-ról vagy a dolgok MI-jéről van szó, akkor nem hiányozhatnak: A kamerák az ipari képfeldolgozáshoz. Az ipari gyártásban és a logisztikában egyre fontosabbak lesznek a Vision rendszerek. Az Oppenweiler/Backnangban található Murrelektronik GmbH Vision telepítési megoldásaival most az ipari képfeldolgozáshoz kínál koncepciót a decentrális telepítési megoldásokra. A gép- és rendszergyártók ezzel a Murrelektronik személyében nagy teljesítményekre képes partnert tudhatnak maguk mellett, ha áramellátásról, jel- és adatkezelésről van szó a kameratechnika okos összekapcsolásakor az ipari gyártási folyamatokban vagy a logisztikában. A Murrelektronik ehhez decentrális, közvetlenül a gépi környezetben felszerelhető és csatlakoztatható modulokat kínál, mint a switchek, elosztók és tápegységek, valamint megfelelő nagyteljesítményű konfekcionált kábel- és csatlakozótechnikát. Előnyük a minimális telepítési ráfordítás és a maximális teljesítmény – mindez új vagy meglevő gépeknél és rendszereknél egyaránt.

Plug & Play a Vision rendszerekhez

A hatékony energiaellátás és a megbízható adatkommunikáció a működő telepítési koncepció alappillérei. A cél az, hogy egy gép vagy rendszer érzékelő- és működtető egységeit különösen hatékony és gazdaságos módon egyetlen rendszerben egyesítsék. A Vision telepítési megoldások a Murrelektroniktól modulárisan épülnek fel. Nemcsak az új gépek és rendszerek fejlesztésekor kínálnak lehetőséget az ipari képfeldolgozás integrálására a decentrális telepítési koncepcióba, hanem a meglévő rendszerarchitektúrákba is.

Ezek közé a komponensek közé tartozik a Xelity Hybrid Switch, ami átveszi a zavartalan és hibamentes adatkommunikációt és amire akár négy kamerát is rá lehet csatlakoztatni, a Master Breakout Box (áram- és jelelosztó) valamint az Injection Box (áram- és jelbemenet). Az összes komponenst közvetlenül a gép környezetében szerelik fel, tehát az adott Vision rendszer közvetlen közelében.

„A decentrális telepítési koncepciónknak megvan az a verhetetlen előnye, hogy megspóroljuk vele ügyfeleinknek az időigényes és drága telepítést a kapcsolószekrényben”

– mondja Simon Schlichenmaier, a Vision rendszerek piacfejlesztéséért felelős vezető a Murrelektroniknál.

„A kapcsolószekrények tehát kisebbre méretezhetők.”

További előny: A Murrelektronik moduláris Plug & Play megoldásaival nem csak gyorsan és rugalmasan vehetők használatba a Vision rendszerek – a modulok üzem közben megkönnyítik és meggyorsítják a funkcionális diagnosztikát. Ez jelentősen csökkenti a a gép- és rendszerleállásokat.

Intelligencia ott, ahol szükség van rá

Schlichenmaier: „Vision telepítési megoldásainkkal a fókuszt az összes folyamatra ráirányítjuk, amelyek a kamera és a gép vezérlése között fut.” És ahol a meglevő rendszerben nem volt lehetőség az ipari képfeldolgozásra a túlzsúfolt kapcsolószekrények miatt, a Murrelektronik Vision telepítési megoldásai jelentik a segítséget a rövidebb kábelekkel és a kisebb kábelmennyiséggel: köszönhetően az X-kódolású adatkábeleken történő 1 Gigabit/szekundum (Gbit/s) adatátviteli sebességnek a switchhez gond nélkül megvalósítható a sok ipari alkalmazáshoz szükséges nagyátvitelű képfeldolgozás. A hálózati kommunikáció max. 2,5 Gbit/s sebességen történik.

„Az adatfeldolgozás közvetlenül helyben a gép mellett történik. Tehát oda visszük az intelligenciát, ahol szükség van rá”

– mondja Schlichenmaier és hozzáteszi:

„A Murrelektronik Vision telepítési megoldásaival ügyfeleink nagyobb hatékonyságot és nagyobb áteresztőképességet érhetnek el a gyártási folyamataikban. Ezzel nő a minőség és elkerülhető a költséges utómunka. És mintegy mellesleg tehermentesítjük a kapcsolószekrényeket is.”

További információ: 
www.murrelektronik.hu

The post A Murrelektronik új üzleti területet nyit a Vision rendszerek számára appeared first on Műszaki Magazin.

A három balti rendszerüzemeltető a Baltic Transparency Dashboard 2.0. fejlesztésére nemzetközi tendert írt ki, amelyet a magyar konzorcium nyert el tavaly decemberben. A Navitasoft az üzleti megvalósításáért felelt, az Integral Vision az alkalmazás fejlesztését látta el. Az új adatközlési portál a piacon egyedülálló módon egyablakos tájékoztatást biztosít az energiatermeléssel, -kapacitással, -átvitellel kapcsolatban a régió szereplői számára. A szabad és nyitott energiapiacon az átláthatóság elengedhetetlen, mivel nagyban hozzájárul a tisztességes verseny kialakulásához, és segít egyenlő feltételeket biztosítani a piaci szereplők számára.

Az észt Elering, a lett AST és a litván Litgrid villamosenergia átvitelirendszer-üzemeltetők (TSO) célja egy olyan megoldás kidolgozása volt, amely egy helyről és átlátható módon teszi hozzáférhetővé a Balti piacokra vonatkozó valamennyi adatot, képes azt naprakészen tartani és lehetőséget biztosít a jövőben további adattípusokkal való kiegészítésére. Az EU energiapiaci irányelvei, illetve nemzeti jogszabályok különböző adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő a piaci szereplők számára, amelyet a honlapjukon, tőzsdei platformokon, illetve az ENTSO-E átláthatósági platformján keresztül kötelesek publikálni. Ugyanakkor a balti rendszerüzemeltetők a villamosenergia piacokra vonatkozóan további adatokat is közzétesznek önkéntesen. Az oldalakon az információk felkutatása és a piaci helyzet világos megértése erőforrás igényes és nehézkes. Erre nyújt megoldást a magyarok által fejlesztett, júniusban élesített platform.

„A három balti szolgáltató az AST-t bízta meg, hogy pályázatot hirdessen informatikai fejlesztések beszerzése céljából. Hat ajánlat érkezett be hozzánk, melyből a legjobb ár-érték arányt a Navitasoft pályázata képviselte. Az általuk benyújtott javaslat úgy volt képes kielégíteni a követelményeket, hogy a leghatékonyabb technológiai megoldásokat alkalmazva árazásban is versenyképes tudott maradni”

– mondta Mārtiņs Kalniņs, az AST rendszerszintű szolgáltatásainak vezetője.

„2020 nagyszerű év volt az energiapiac fejlemények szempontjából a Baltikumban. Rendkívül büszkék vagyunk, hogy mi is kulcsszerepet játszhatunk abban a folyamatban, mely során a regionális szereplők tovább mélyítik a piaci integrációt annak érdekében, hogy egy erős, egységes balti energiapiacot fejlesszenek ki, mely szabadpiaci elveken alapszik és erősíti a kapcsolatokat Európa többi piacaival. Miután megvalósítottuk az egységes baltikumi gázpiac kialakítását célzó ú.n. „Common Zone” platformot, ezzel az új projekttel támogathatjuk a közös balti villamosenergia-piac fejlődését is”

– mondta A. Balogh Kornél, a Navitasoft Zrt. üzletfejlesztési vezetője.

Az Integral Vision a tervezési feladatokban – ideértve az architekturális és felülettervezést – valamint a backend és frontend fejlesztésben vállalt szerepet. Az új oldalt Drupal alapokra építették, amely biztonságos és stabil adatkezelésre képes nagy adatmennyiség esetén is, továbbá testreszabhatóságot és rugalmas programozási lehetőséget biztosít. A portálba számos API kapcsolódási pontot építettek, ezzel biztosítva az érdekelt felek számára az automatizált adatszolgáltatás lehetőségét. A felület tervek készítésénél a használhatóság mellett kiemelt szempont volt a komplex adatok befogadásának segítése, melynek köszönhetően az új Baltic Transparency Dashboard nem csak megbízható és naprakész adatszolgáltatás, de vizuálisan is vonzó felhasználói élményt nyújt majd a felület felhasználói számára.

“Komplex virtualizációs megoldással alakítottuk ki az üzemeltetési hátteret, az oldalletöltést 1s alá szorítottuk száz konkurrens felhasználóra. A Navitasoft munkatársainak mély energetikai tudása folyamatosan mutatta az utat a fejlesztőink számára, így arra tudtunk fókuszálni, hogy a lehető leghatékonyabban hozzunk létre gazdag felhasználói élményt. A Drupal 9 rendszer kiváló integrációs platformnak bizonyult, rendkívül komplex folyamatokat voltunk képesek egyszerűen kiszolgálni”

– tette hozzá Kulcsár Zsolt, az Integral Vision ügyvezető igazgatója.

The post Magyarok a balti villamosenergia-ipari rendszerirányítók új adatszolgáltatási platformja mögött appeared first on Műszaki Magazin.

Ahogy a vállalatok a válság kezelésétől a jövőjük újragondolása felé haladnak, egyre érezhetőbb, hogy a legbátrabb, a leghaladóbb gondolkodású és a változtatásokat a technológia segítségével megvalósító vezetők fogják meghatározni a jövőt – állapította meg az Accenture 21. éves jelentése, amely a vállalatok és az iparágak következő három évét alakító, főbb technológiai trendeket jelzi előre.

A 6 200 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült „Leaders Wanted: Masters of Change at a Moment of Truth” című idei jelentés azt mutatja be, hogy a vezető nagyvállalatoknál hogyan megy végbe egy évtizednyi digitális átalakulás egy vagy két év alatt. A stabil digitális alapokra támaszkodó, gyorsan alkalmazkodó és innovatív szervezetek ötször olyan gyorsan növelik árbevételüket, mint a lemaradók – ez az arány mindössze kettő volt 2015 és 2018 között. Ennek eredményeként számos vállalat gondolja újra működését, és használja fel a technológiai innovációkat, hogy képes legyen megfelelni az újfajta valóságnak.

„A világjárvány jelentősen felgyorsította a fejlődést. A vállalatok sokkal intenzívebben, újszerű módon vetik be a technológiát az üzletmenet és a közösség támogatására – olyan ütemben, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak volna. Mások viszont a hiányosságaikkal szembesülnek, mert nem rendelkeznek a gyors fejlődéshez szükséges digitális alapokkal”

– mondta Paul Daugherty, az Accenture technológiai vezérigazgató-helyettese.

„Ez, a technológia területén egy nemzedék életében egyszer adódó lehetőség, így érdemes kihasználni az exponenciális technológiai változásban rejlő lehetőséget az üzleti és a felhasználói élmény jövőjének gyökeres újragondolására és újraépítésére.”

A felmérés válaszadóinak 92%-a úgy nyilatkozott, hogy idén prioritásként kezeli az innovációt. A felsővezetők 91%-a egyetértett abban, hogy csak akkor tudják kiaknázni a piaci lehetőségeket, ha szervesen részt vesznek annak meghatározásában.

A jövő formálásához a vállalatoknak élen kell járniuk a változásban. Ennek három fontos előfeltétele van:

• A vezető pozíció megszerzéséhez a technológiában is élen kell járni. A gyors lekövetés időszaka a múlté – állandósult a változás. Azokból a szereplőkből lesznek a jövő vezetői, akik üzleti stratégiájuk frontvonalába állítják a technológiát.
• A vezető szervezetek nem várnak passzívan új normákra, újraírják a játékszabályokat, új valóságot alkotnak teljesen új gondolkodásmóddal és modellekkel.
• A vezető vállalatok globális szereplőként szélesebb körű társadalmi felelősséget vállalnak, és tudatosan törekszenek olyan technológiák fejlesztésére és alkalmazására, amelyek a vállalat határain túlmutató pozitív hatást váltanak ki, hozzájárulva a fenntarthatóbb és befogadóbb világ megteremtéséhez.

A Technology Vision öt fő trendet azonosít, amelyre a vállalatoknak reagálniuk kell a következő három évben ahhoz, hogy működésüket felgyorsítsák és kézben tartsák a változásokat:

• Stratégiai fejlesztések: egy jobb jövőért – A vállalatok saját IT-architektúrájukkal “versenyeznek”, és ahhoz, hogy a versenyképesség szempontjából a legmagasabb szintű technológiai megoldásokat építsék ki és alkalmazzák, másként kell gondolkodniuk a technológiáról, és együttműködésre kell bírniuk üzleti és technológiai stratégiáikat. A felsővezetők 89%-a úgy gondolja, hogy szervezetük üzleti értékteremtésre való képessége egyre inkább függ a technológiai architektúra korlátaitól és lehetőségeitől.
• Tükörkép-világ: az átfogó és intelligens digitális ikrek fontossága – A vezető vállalatok intelligens digitális ikreket építenek, hogy létrehozzák gyáraik, ellátási láncaik, termékéletciklusaik stb. élő modelljeit. Az adatok és az intelligencia felhasználásával a digitális térben jelenítik meg a fizikai világot, amelynek révén új lehetőségekhez jutnak a működés, az együttműködés és az innováció terén. A megkérdezett felsővezetők 65%-a számít arra, hogy a következő három évben növekszik majd szervezetük intelligens digitális ikrek fejlesztésére fordított beruházása.
• Én, a technológiai szakember: a technológia demokratizálódása – Ma már minden üzleti felhasználó számára elérhetőek azok a fejlett technológiai képességek, amelyek alaprétegként egészítik ki a vállalatok innovációs stratégiáját. Így bármelyik munkatárs lehet innovátor, optimalizálhatja munkáját, megszüntetheti a problémát okozó gócpontokat, és szorosan követheti az üzleti területen megjelenő új és változó igényeket. A felsővezetők 88%-a szerint a technológia demokratizálódása egyre inkább kritikus tényezővé válik abból a szempontból, hogy képesek-e elindítani az innovációt a szervezet egészében.
• Bárhol és mindenhol: munkavégzés saját környezetben – A munkaerőt érintő, jelentős horderejű változások nyomán a vállalatok kitágíthatják a szervezet határait. Amikor az emberek saját környezetükben dolgozhatnak, akkor szabadon és zökkenőmentesen végzik munkájukat szinte bárhol: otthon, az irodában, a repülőtéren, egy partner irodájában. Ennél a modellnél a vezetők újragondolhatják az egyes helyszíneken végzett munka célját, és újrafogalmazhatják vállalatuk működését az új világban. A felsővezetők 81%-a egyetért abban, hogy iparáguk vezető szervezetei át fognak állni a „saját eszköz munkacélú használatáról” (Bring Your Owd Device – BYOD) a „saját környezetben folytatott munkavégzés” (Bring Your Own Environment – BYOE) modelljére.
• ÉN helyett MI: a több résztvevős rendszer kiút a káoszból – A kapcsolatok nyomon követése, az egyszerűsített fizetési megoldások és a bizalomépítés új módjai rávilágítottak arra, mit mulasztottunk el végrehajtani a nagyvállalatok jelenlegi ökoszisztémáival. A többrésztvevős rendszerekben a vállalatok jobb ellenálló- és alkalmazkodóképességre tesznek szert, újszerű módon közelítik meg a piacot és új, ökoszisztéma-alapú normákat honosítanak meg iparágukban. A megkérdezett felsővezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy a többrésztvevős rendszerek a partnercégekkel való közös értékteremtést szolgáló, ellenállóbb és alkalmazkodóbb alapok kiépítését segítik elő ökoszisztémájukban.

Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a világ gyors változására reagálva előtérbe helyezzük a technológiai innovációt. Gondoljunk csak a vendéglátóiparra: a Yelp alkalmazásban júliusban még „átmenetileg zárva” megjelöléssel ellátott éttermek 60%-a szeptemberben végleg csődbe ment. A káoszból a Starbucks került ki győztesként annak köszönhetően, hogy technológiai alapon kibővítette ügyfélkörét és kiskereskedelmi csatornáit. Augusztusra hárommillió új felhasználó töltötte le a kávézólánc alkalmazását, a mobil rendelés/autós átvétel részaránya az összforgalomból pedig 90%-ra nőtt. A keresletnövekedésre reagálva a Starbucks integrált jegykezelő rendszert vezetett be, amelyben egyetlen workflowban tudja összefogni a baristák számára és az autós vásárlóktól érkező megrendeléseket. Mindez jól illusztrálja, milyen fontos szerepet tölt be a technológia a Starbucks változásokra reagáló agilis, reziliens és sikeres stratégiájában.

Az Accenture immár 21 éve szisztematikusan vizsgálja a vállalati környezet alakulását, hogy összegezze azokat az új technológiai trendeket, amelyek nagy valószínűséggel újraírják az üzleti és iparági működés játékszabályait. Az idei jelentésről bővebben a www.accenture.com/technologyvision oldalon vagy a Twitteren (#TechVision2021) olvashat.

The post A digitális világban a változásban élenjárók fogják meghatározni a jövőt appeared first on Műszaki Magazin.

„A technológiát túlságosan előtérbe helyező cégek gyakran csak azért hoztak létre digitális termékeket és szolgáltatásokat, mert megtehették – anélkül, hogy megvizsgálták volna ennek emberi, szervezeti és társadalmi következményeit”

– mutatott rá Paul Daugherty, az Accenture technológiai és innovációs vezetője.

„Ma már látjuk, hogy a fogyasztói elvárások, a technológiában rejlő lehetőségek és az üzleti ambíciók közötti feszültség miatt olyan konfliktus alakult ki, amelynek feloldásához vezetői szemléletváltásra van szükség a vezetés részéről. Többé nem lehet kész tények elé állítani az ügyfeleket, hanem ki kell érdemelni a bizalmukat. Ez pedig megköveteli az alapvető üzleti és technológiai modellek felülvizsgálatát, valamint a verseny és a növekedés új alapokra helyezését.”

A jelentés szerint a meglévő modellek fenntartása nem csupán az ügyfelek és a dolgozók számára elfogadhatatlan, hanem a jövőbeni innovációt és növekedést is korlátozhatja. A tech-clash azonban olyan kihívás, amire van megoldás. Az Accenture jelentése öt olyan trendet azonosít, amelyekkel a vállalatoknak foglalkozniuk kell a következő három évben, hogy megoldást találjanak ezekre a kihívásokra, és realizálhassák az üzleti értékek olyan új formáit, amelyek hátterében az érintettekkel kiépített erősebb, bizalmi kapcsolat áll:

• Az „én” élmény – a szervezeteknek olyan személyre szabott élményt kell nyújtaniuk, amely felerősíti az egyén részvételét és döntési szabadságát. A passzív közönség tagjai így aktív résztvevőkké válnak, a – potenciálisan kontrollvesztés és kívülállóság érzésével járó – egyirányú élmény pedig valódi együttműködéssé alakul. A megkérdezett üzleti és IT-vezetők közel 85%-a úgy gondolja, hogy az új évtizedben a sikeres versenyzéshez a vállalatoknak partneri szintre kell fejleszteniük kapcsolatukat az ügyfelekkel.
• Az AI és én – a mesterséges intelligenciának (AI) segítenie kell az embereket a munkavégzésben, nem szabad pusztán automatizációs eszközként tekinteni rá. Az AI-képességek fejlődésével a vállalatoknak újra kell gondolniuk, hogyan kívánják a mesterséges intelligenciát – a bizalmat és az átláthatóságot szem előtt tartva – beilleszteni folyamataikba. Jelenleg a szervezetek mindössze 37%-a alkalmazza a befogadó vagy emberközpontú tervezés alapelveit az ember-gép együttműködés támogatása terén.
• Robotok mindenütt – a robotika használata már nem korlátozódik a raktárakra vagy a gyártóüzemekre. Az 5G várhatóan nagy mértékben gyorsítja tovább ezt a már most is elég lendületes növekedést, így minden vállalatnak érdemes a robotika lehetséges alkalmazásán keresztül is megvizsgálnia saját jövőjét. A felsővezetők véleménye megoszlik a robotika dolgozói elfogadottságára vonatkozóan. 45% szerint a jövőben kihívást fog jelenteni a dolgozók számára a robotokkal folytatott együttműködés, míg 55% nem számít ezen a téren nehézségre.
• Innovációs gének – a vállalatok minden korábbinál több diszruptív technológiához férnek hozzá: például osztott főkönyvi rendszerekhez, mesterséges intelligenciához, kiterjesztett valósághoz, kvantum-számítástechnikához. Ahhoz, hogy mindezt kézben tudják tartani – és képesek legyenek a piac által ma diktált ütemben fejlődni – ki kell alakítaniuk saját innovációs génjeiket. A felsővezetők 76%-a szerint soha nem volt még ekkora tétje az innovációnak, és a sikeres megvalósításhoz új innovációs módszerekre van szükség az ökoszisztémában működő partnerek és a külső szervezetek bevonásával.

A változásokban élen járó vállalatok már ma is tesznek lépéseket az emberek elvárásai és a ma jellemző normák közötti szakadék áthidalására. Az Inrupt startup cég például olyan adatösszekapcsolási architektúrán dolgozik, amely nagyobb ellenőrzést biztosít az embereknek személyes adataik felett azáltal, hogy lehetővé teszi az adatok „podokban” történő webes tárolását és hasznosítását. A felhasználók bármikor visszavonhatják vagy törölhetik az adatokat, eldönthetik, honnan szolgáltassák a podjaikat, és milyen vállalatok vagy gépek férjenek hozzájuk. A „Solid” nevet viselő architektúra az Inrupt társalapítója, Tim Berners-Lee kiinduló ötletét valósítja meg, amelynek értelmében a szakember a webet a „lehetőségek hálójává” kívánta tenni mindenki számára. Ez kiváló példa a jövő vezető vállalatait meghatározó emberközpontú szemléletre.

Az Accenture 20 éve rendszeresen vizsgálja a vállalati környezet alakulását, hogy azonosítsa az üzleti és iparági működés játékszabályait legnagyobb valószínűséggel újraíró, diszruptív technológiákat. Az idei jelentésről a www.accenture.com/technologyvision webhelyen vagy a Twitteren folyó beszélgetésben (#TechVision2020) olvasható bővebb információ.

The post Accenture Technology Vision 2020: fókuszban az ember appeared first on Műszaki Magazin.