Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

Hogyan viselkedik a hajtás a valós alkalmazásban? A FAULHABER kefe nélküli egyenáramú motorjait illetően ez a kérdés bármilyen hardver nélkül megválaszolható. A közelmúltban virtuális modulokként adták hozzá őket egy könyvtárhoz, és integrálhatók lettek a Simulink szimulációs szoftverrel modellezett alkalmazásokba. A szimulált viselkedés a valós helyzet indikátoraként szolgál. A különböző hajtások csupán néhány kattintást követően „kipróbálhatók”. Ezáltal a fejlesztési folyamat sokkal könnyebb.

Vegyük egy, a logisztikában használatos szállító drón példáját. A hajtásoknak magas dinamikai követelményeknek kell megfelelniük, hogy a repülő objektum pontosan és érzékenyen irányítható legyen. Észlelhető késedelem nélkül, zökkenőmentesen és pontosan meghatározott erővel kell reagálniuk. Az ilyen nagy pontosságú alkalmazások meghajtására készült motoroknak épp ezért nagyon magas elvárásoknak kell megfelelniük.

Időt takarít meg és csökkenti a kockázatot

A szállító drón csak egy a számtalan alkalmazási példa közül, amelyeknél a hajtásrendszer szimulációja értékes eszköznek minősül a fejlesztési fázisban. Itt nem csak a motor viselkedése számít, amely az adatlap paraméterei alapján észszerű erőfeszítéssel modellezhető. A teljes hajtásrendszerhez az érzékelőrendszer és a vezérlés emulációja is szükséges. Ezen komponensek realisztikus emulációja segít csökkenteni a fizikai hajtásokon végzett átfogó vizsgálatokat.

A FAULHABER a kiváló minőségű mikromotorok első olyan szolgáltatója, aki lehetőséget kínál az alkalmazási helyzet valósághű szimulációjára már a fejlesztés korai szakaszában is. Ebben egy szimulációs szoftver támogat minket, amelyet számos fejlesztő használ világszerte: A Simulink egy olyan grafikus interfésszel rendelkező, úgynevezett blokkdiagram környezetet kínál, amelyben virtuális modellekkel végzett szimulációkat lehet végezni programozás nélkül. „A különböző megoldások gyorsan és egyszerűen tesztelhetők egy integrált környezetben. Ez lehetővé teszi, hogy a fejlesztési koncepciót már nagyon korai szakaszban a tényleges alkalmazáshoz igazítsuk.” – magyarázza Marc Lux, alkalmazásmérnök.

Érzékelőrendszer és vezérlés integrálása

Lux maga hozta létre a FAULHABER hajtások tesztelésének alapját a Simulink használatával. Összeállított egy komponens könyvtárat, amelyben megtalálható a termékpaletta összes kefe nélküli egyenáramú motorja, továbbá a hozzájuk tartozó jeladók és Motion Controllerek.

„A motor egy elektromos és egy mechanikus alrendszerből áll. Az összefüggések matematikai egyenletekkel írhatók le. A modellben az alrendszerek egyenletei úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a komponensek egy fizikai motor összeszerelésénél.”

A különböző érzékelőrendszerek tipikus hatásainak modellezésével realisztikus sebesség jellemzőket lehet szimulálni. A hajtásmodelleket az ügyfelek saját vezérlők kifejlesztésére is használhatják a FAULHABER kefe nélküli motorok működtetéséhez. Bár ez nem helyettesíti a fizikai motorokon végzett teszteket, ez a modellalapú módszer jelentősen csökkenti a fejlesztéssel járó időt és kockázatot.

A FAULHABER komponensekkel vezérelt hajtásrendszerek szimulációjához a könyvtár nyomaték-, sebesség- és mozgásszabályozási modulokat biztosít. A 3.0 generációs Motion Controllerek, mint pl. az MC 3001, MC 3603 és MC 5005 modellek, képezik az alapot. Egy motorral a könyvtárból és egy konfigurálható tehetetlenséggel kombinálva ugyanazok a vezérlési paraméterek adhatók meg, mint egy fizikai Motion Controllernél. A teljes hajtásrendszer szimulációjával például realisztikus pozícionálási idők hozhatók létre, a vezérlő paraméterei beállíthatók, vagy összehasonlítható a hajtás viselkedése különböző koncepciók alkalmazása esetén.

Praktikus eszköztár

A szimuláció egyszerű használatának érdekében Marc Lux kifejlesztett egy Matlab eszköztárat. A Matlab egy programozási és numerikus számítási platform. A platformon használatával létrehozott szkriptek alkalmazhatók a Simulinkkel történő szimulációhoz. A virtuális eszköztár tartalmazza többek között a különböző hajtásmodelleket, a vezérlők és motorok paramétereinek kiszámításához használatos szkripteket és táblázatokat, valamint a szimulációhoz szükséges elemek intuitív kombinálásához használatos grafikus interfészeket.

A Simulink könyvtár az év eleje óta online elérhető a FAULHABER ügyfelei számára. A célja az, hogy kiegészítse a meglévő eszközöket, például a FAULHABER Drive Calculatort. Használható a hajtásrendszer kiválasztásához, valamint a tényleges alkalmazásba történő modellalapú integráláshoz.Nem utolsósorban a szimuláció a hajtás digitális ikrének létrehozására is használható, és ahhoz, hogy ezt az ikret továbbfejlesztett funkciókhoz használják az IoT és az Ipar 4.0. kontextusában.

⁣FAULHABER Drive Systems Library in SIMULINK® | Webinar

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hajtásrendszerek virtuális tesztelése appeared first on Műszaki Magazin.

Ez a megközelítés egyszerűsíti a beállítási folyamatot, csökkenti a költségeket, növeli a hatékonyságot, emeli a dolgozók szakértelmét, valamint fokozza a gyár teljesítményét is.

A virtuális üzembe helyezés segíti a gyártókat a projekttervben meghatározott gyári átvételi tesztelés (FAT) időpontjának betartásában, valamint biztosítja, hogy átmenjenek a FAT-on, sőt, bizonyos esetekben még a virtuális FAT-ot is lehetővé teszi. Gyakran az üzemleállítások vagy a termékbevezetések miatt bekövetkező FAT-határidő elmulasztása költséges késésekhez és kiterjedt hibákhoz vezet. Ezt a helyzetet minden projektben érdekelt fél igyekszik elkerülni, ami gyakran hosszabb munkaidőt és teljesítménybeli kompromisszumokat tesz szükségessé.

Az ilyen projektek késedelmeinek elemzése következetesen az üzembe helyezést jelöli meg fő bűnösként. A probléma az, hogy a rendszer fizikai befejezéséig a vezérlőszoftvert nem lehet tesztelni és hibakeresést végezni.

Erre a problémára a modern gyártásszimulációs eszközök adják meg a választ. Az alábbi cikk kifejti mi az a virtuális üzembe helyezés, hogyan lehet sikeresen elvégezni, és milyen előnyökkel jár. A következőkről lesz szó részletesen:

• Szoftver és üzembe helyezés
• A virtuális üzembe helyezés előnyei
• A virtuális üzembe helyezés lépésről lépésre történő útmutatója
• Esettanulmányok
• Miért a virtuális üzembe helyezés a jövő

Tudjon meg többet a Kontron oldalán arról, mit is jelent a virtuális üzembe helyezés, és hogyan használhatja ezt a technológiát a gyártási műveletek fejlesztésére a Visual Components segítségével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bevezetés a virtuális üzembe helyezésbe appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évek technológiai fejlődése gördülékenyebbé tette a kommunikációt, közben azonban az erre fordított idő és a munkatársakkal megosztott információ mennyisége is vészesen megnőtt. A problémára az újgenerációs mesterséges intelligencia, az irodai szoftverekbe hamarosan beépülő Copilot kínál megoldást, amit a felmérés szerint a munkavállalók többsége bizakodva vár.

A Microsoft minden évben közzéteszi átfogó nemzetközi kutatását a munkahelyek és a munkaerőpiac aktuális állapotáról. Idén 31 országban 31 000 embert vontak be a vizsgálatba, illetve a Microsoft 365-ből, valamint a LinkedIn Economic Graph-ból kinyert adatok milliárdjait is elemezték. A Work Trend Index 2023 legfontosabb megállapítása szerint várhatóan a mesterséges intelligencia fogja a munkavállalókat tehermentesíteni azért, hogy a valóban fontos, érdemi és magas hozzáadott értékű munkájukra koncentrálhassanak.

A válaszok alapján a legnagyobb terhet az jelenti a munkavállalók számára, hogy kihámozzák a kommunikáció – vagyis az elburjánzó emailek, chatek és találkozók – során keletkező óriási adathalmazból a valóban hasznos információt. A megkérdezettek közel kétharmada (62%) mondta azt, hogy túl sok időt tölt el a munkaidejéből információ után kutatva. A Microsoft a saját irodai szoftvereiből származó adatokat elemezve arra jutott, hogy a kommunikáció (e-mail levelezés, Teams találkozók, Teams chat) teszi ki jelenleg a munkavállalók munkaidejének 57%-át, míg az érdemi munkával – vagyis például az Excel, Word, PowerPoint és OneNote kezelésével – csak az idejük 43%-ban foglalkoznak.

Ennek következtében sérül a szervezetek azon képessége, amellyel új értéket hoznak létre. A kutatás adatai szerint a munkavállalók közel kétharmadának (64%) nincs elég ideje és energiája arra, hogy időben elvégezze a munkáját. Emiatt az érintettek növekvő valószínűséggel képtelenek az innovációra, vagy arra, hogy stratégiai szinten tekintsék át a feladataikat. A megkérdezetteknek ugyancsak több mint kétharmada (68%) mondta azt, hogy a munkanap során nem jut elég ideje arra, hogy zavartalanul csak a feladatára koncentráljon. Ezzel összhangban a vezetők 60%-a állította, hogy a túlterheltségnek már tapasztalhatók a kedvezőtlen hatásai, ami leginkább abban mutatkozik meg, hogy kevesebb az új ötlet, lassul az innováció.

A munka ráadásul nemcsak sok, de egyre erőteljesebb az elvárás arra is, hogy minél előbb végezzenek vele. Másfelől olyan mennyiségű adat halmozódott fel a belső kommunikációban, amit a munkavállalók már nem, vagy csak alig képesek kezelni.

A munkavállalók nagyon várják az új virtuális asszisztenst

Ez az oka annak, hogy a megkérdezettek közül jóval többen (70%) bíznának annyi munkát a mesterséges intelligenciára, amennyit csak lehet, mint amennyien attól tartanak, hogy az új virtuális asszisztens elveszi a munkájukat (49%). A megkérdezettek harmada (33%) szerint a munkaidőnek legalább a felét lehetne így a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységekre fordítani, 26 százalék jobban át tudná tekinteni a feladatait, és a megkérdezettek negyede (25%) állította, hogy több energiája lenne, ha egy mesterséges intelligenciával ellátott virtuális asszisztens segítené a munkáját. A vezetők is úgy tekintenek az AI-ra, mint olyan eszközre, amely hatékonyabbá teszi a munkatársaikat, nem pedig fölöslegessé. Közülük kétszer annyian gondolják, hogy az AI fő értéke abban rejlik, hogy növeli a termelékenységet, mint akik szerint arra jó, hogy csökkenteni lehet vele a munkavállalói létszámot.

„Az én személyes kedvencem a Teams Premium újdonsága, ami akkor segít, ha nem tudtam részt venni egy online találkozón egyéb elfoglaltságom miatt. Ez összefoglalja a megbeszélésen elhangzott legfontosabb megállapításokat, külön részletezve az egyes résztvevők hozzászólásait. Ily módon egy szempillantás alatt elkészül a találkozó rövid, tömör leirata, amivel akár több órányi munkaidőt lehet megspórolni”

– mondta Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.

Ahogy várható volt, az adminisztratív feladatokat négyből három munkavállaló (76%) a mesterséges intelligenciára bízná. Az információ felkutatásában ugyancsak sokan (86%) hagyatkoznának rá. A válaszadók 80%-a szeretné a találkozók, az azokból következő teendők összefoglalását, 77% pedig az időbeosztását egy okos, virtuális asszisztensre bízni. Meglepő lehet, de a megkérdezettek hasonló arányban mondták azt is, hogy az elemzéshez (76%), sőt a kreatív feladatok elvégzéséhez (73%) is igénybe vennék az AI segítségét. Mi több, a kreatív munkakörben dolgozó és a mesterséges intelligencia képességeivel tisztában lévő szakemberek 87%-a nyilatkozta azt, hogy szívesen használná az AI-t kreatív munkákra is.

“A Microsoft Designer-nek hála, nem kell PowerPoint-szakértőnek lennem ahhoz, hogy egyetlen kattintással látványos diát készítsek. Én döntöm el, hogy a felajánlott tervek közül melyiket és milyen elrendezésben választom. Jó példa ez arra, hogyan támogatja a mesterséges intelligencia az emberi kreativitás kibontakoztatását intuitív, könnyen elsajátítható módon”

– tette hozzá Szabó Péter.

Minden munkavállalót fel kell készíteni az AI nyújtotta előnyök kihasználására

A Work Trend Index arra is rámutatott, hogy nem elég nyitottnak lenni az új technológiára, a munkavállalókat fel is kell készíteni annak használatára. Például tudniuk kell megfelelő módon kérdést intézni és feladatot kiadni a mesterséges intelligenciának (prompt engineering). A vezetők 82%-a ért egyet azzal, hogy a munkavállalóknak új képességekre lesz szükségük a mesterséges intelligencia által dominált munkakörnyezetben. 2023 márciusa óta 79%-kal nőtt meg azon amerikai álláshirdetések száma a LinkedIn-en, amelyek említik a GPT-t és a hozzá kapcsolódó képességeket. A mesterséges intelligenciára vonatkozó szakértelem minden bizonnyal mind a szakmai önéletrajzokban, mind az álláshirdetésekben még gyakrabban fog előfordulni a jövőben.

“A Work Trend Indexben foglaltak segítséget nyújthatnak a vállalatvezetőknek ahhoz, hogy a megfelelő döntéseket hozzák meg a mesterséges intelligenciára alapuló megoldások minél gyorsabb bevezetése és felelősségteljes alkalmazása érdekében. A helyzet egyértelmű: a munka mennyisége folyamatosan nő, miközben egyre kevesebb idő áll rendelkezésre az elvégzésére. A munkavállalók emiatt nehezen tudnak megbirkózni az előttük tornyosuló feladatokkal, ami pedig negatívan hat az innovációra. Az újgenerációs AI terheket vesz le a munkavállalók válláról, és felszabadítja őket, hogy a valóban fontos feladataikra koncentrálhassanak”

– mondta Aliya Nazarkasimova, a Microsoft közép-európai, közép-ázsiai, közel-keleti és afrikai régiókért felelős Modern Work GTM igazgatója.

Annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia valóban többre tegye képessé a szervezeteket, a Microsoft már a fejlesztés fázisában hozzáférhetővé teszi számukra az új Microsoft Copilot megoldásokat (Microsoft 365 Copilot Early Access Program). A kezdeményezés keretében az első körben világszerte 600 vállalkozás próbálhatja ki az előzetes verziót, meghívásos alapon, díjfizetés ellenében. A Microsoft mindezeken felül a Semantic Index for Copilot megoldással is segíti a Microsoft 365 E3 és E5 ügyfeleket a megfelelő képességek elsajátításában.

Eredeti tartalom: Microsoft

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Virtuális asszisztens fog tehermentesíteni a munkahelyeken appeared first on Műszaki Magazin.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Virtuális PLC-vel lesz rugalmasabb az automatizálás appeared first on Műszaki Magazin.

A válságból kivezető út lehet a cseh Nano Energies által kínált rugalmassági aggregáció, amely az áramfogyasztás és -termelés intelligens irányításával az energiaköltségek 10-30 százalékos csökkentését is lehetővé teszi. Emellett erősíti a villamosenergia-hálózat stabilitását, és optimalizálja a megújuló energiatermelés hálózatba visszatáplálását. Magyarország már a negyedik ország, ahol a cég jelen van.

Miközben a villamosenergia rendszerek jelentős technológiai változáson mennek keresztül szerte a világban, egy akut kihívással, az emelkedő árakkal is szembe kell nézniük a vállalkozásoknak. Emiatt reflektorfénybe került az úgynevezett energia rugalmasság, amely a fogyasztás és termelés folyamatos összehangolását jelenti. Mivel a villamos energiát nem lehet nagy mennyiségben és költséghatékony módon tárolni, ezért az energiaellátás biztonsága szempontjából a kisebb eszközök vezérlése a hatékony megoldás. A Nano Energies független rugalmassági aggregátorként sok kisebb-nagyobb áramtermelőt és -fogyasztót egyesít egy közös intelligens rendszerbe, amely így egyetlen nagy “virtuális erőműként” működik.

A rugalmassági aggregátorok a megújuló energiatermelés növekedésével párhuzamosan kapnak egyre nagyobb szerepet. Mivel a megújuló energiatermelés időben nem kiegyensúlyozott, szükségessé váltak az olyan megoldások, amelyek kiegyensúlyozzák a villamosenergia rendszer működését.

„A napelemeken termelt áram visszatáplálása kiemelt témává vált Magyarországon az elmúlt hónapokban, ez is mutatja, hogy az átviteli hálózat egyensúlya mennyire fontos tényező. A hálózati kiegyensúlyozást célzó szolgáltatásai révén erre is megoldást tud kínálni a Nano Energies technológiája”

– mondja Lukács Tibor, a Nano Energies magyarországi vezetője. A cég intelligens megoldásaival a vállalatok – például biogáz erőművek, gázmotoros erőművek, vagy hulladéklerakó telepekhez kapcsolódó erőművek, hogy csak néhányat említsünk – 10-30 százalékos eredő energiaköltség-csökkenést tudnak elérni anélkül, hogy a napi működést át kellene alakítaniuk. Azoknál a vállalatoknál, amely a nap 24 órájában üzemelnek és az energiafogyasztás variálható, a költségmegtakarítás a 60 százalékot is elérheti.

“A rugalmassági aggregátorok felgyorsítják a fenntartható energiára való átállást. A Nano Energies ugyanis képes hozzáférni olyan energiaforrásokhoz, amelyek egyébként kihasználatlanul maradnának. Úgy állítjuk be a fogyasztást és a termelést, hogy az ügyfelek akkor termelnek áramot, amikor a legdrágább, és akkor fogyasztanak, amikor a legolcsóbb. Az ügyfél ezt működés közben észre sem veszi, mert minden automatikusan, távvezérléssel történik, ugyanakkor hozzájárul a hálózat stabilizálásához anélkül, hogy földgázzal üzemelő erőműveket kellene csatlakoztatni”

– magyarázza Stanislav Chvála, a Nano Energies vezérigazgatója.

A Nano Energies jelenleg a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető MAVIR Zrt.-vel közösen azon dolgozik, hogy mindenben megfeleljen a magyar szabályozásnak, és jövőre elindíthassa kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásait. A vállalat emellett jövőre tervezi a legújabb automatizált rugalmassági aggregációs szolgáltatás (aFRR) bevezetését is ügyfelei számára, amely kiegészítő bevételi forrást teremt számukra.

A vállalatot Petr Rokůsek cseh vállalkozó alapította 2008-ban Csehországban. Tavaly 116 millió euró árbevételt ért el csoportszinten és jelenleg 130 magasan képzett szakembert foglalkoztat – szoftverfejlesztőket, matematikusokat és megújulóenergia-szakértőket.

További információ: https://www.digitalenergyservices.cz/hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A cseh Nano Energies Magyarországon is beindítja virtuális erőművi szolgáltatásait appeared first on Műszaki Magazin.

A világ legnagyobb vállalatai igyekeznek elsőként belépni erre az új területre. De mit értünk metaverzum alatt pontosan? Mely iparágak a leginkább érintettek? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Deloitte szakértői.

Egy friss kutatás szerint 4 éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni. Hogy ez valóban így lesz-e, az kérdéses, de a Facebook márkaváltásával a „metaverse” szó egyre gyakrabban kezd felbukkanni különféle kontextusokban, a közösségi médiától kezdve a divaton át az oktatásig.

„A metaverzum segítségével az egyének a virtuális világba lépve megalkothatják saját világukat önmaguk leképezésével. A metaverzum lehetővé teszi az egyének számára, hogy elmerüljenek a virtuális világ több rétegében, mely rétegek a fizikai világra vannak leképezve, sokkal több 3D-s élményt teremtve, mint az eddigi megoldások.”

– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Metaverzum, a lehetőségek tárháza

Az a felfogás, hogy a metaverzum csak a videójátékokkal játszók számára releváns, elavult – relevanciáját ma már sokkal szélesebb körűnek ismerik el. Egyes iparágakban a metaverzum felé való elmozdulás már megkezdődött, és a magával ragadó élmények számos különböző platformon elérhetők.

Digitális piacterek és digitális üzleti modellek

Fontos, hogy a metaverzumban legyen egy működő piactér és egy gazdasági ökoszisztéma, melynek kialakítása már elkezdődött. Ez teljesen digitális piacterek és tisztán digitális tranzakciók létrehozását is lehetővé tenné a metaverzumban. Például az aukciókat a világ bármely pontjáról elérhetnék az emberek, ahogy kedvenc webáruházunkba is ellátogathatnánk. A digitális piacterek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a blockchain-re és kriptovalutákra épülő technológiák kihasználása.

Sport és kulturális események

A koronavírus következtében a legtöbb kulturális vagy sportesemény látogatása korlátozva volt. A metaverzum kiváló lehetőséget biztosíthat majd sport-, zenei vagy művészeti események virtuális lebonyolításához, biztosítva a maximális fogyasztói élményt. Ezek a digitális események ráadásul sokkal több embernek adhatnak lehetőséget szerte a világon, hogy teljesen új módon fogyaszthassa ezeket a tartalmakat.

Digitális művészeti alkotások

Már jelenleg is létezik több olyan játék, ahol a felhasználók saját elképzeléseik alapján építhetik az adott játék világát. Ha megadjuk a felhasználónak azt a szabadságot, hogy tetszés szerint formáljanak, alkossanak új világokat, az sokkal több ember számára biztosíthatja az alkotás szabadságát.

A metaverzum mellett az úgynevezett NFT-k (Non-Fungible Tokens) körül is rengeteg figyelem összpontosul, mely által lehetővé válik a digitális alkotások kereskedelme. Az NFT-k egyediek, így nem cserélhetők fel – minden token-nek egyedi jellemzői vannak. Emiatt az NFT-k alkalmasak digitális áruk, például művészeti alkotások, zene, valamint fizikai áruk, például föld, gépek vagy autók megjelenítésére. Lényegében tehát az NFT egy egyedi fizikai vagy digitális objektumot köt egy egyedi digitális token-hez, így azok a digitális ökoszisztémákon belül használhatók a fizikai áruk tulajdonjogának deklarálására és kereskedhetővé tételére.

Kiterjesztett és virtuális munkahelyek

Ahelyett, hogy a képernyőn látnánk az embereket néhány videóblokk segítségével, lehetőség nyílhat arra, hogy ugyanabban a virtuális szobában tartózkodjunk, ötleteljünk, közösen dolgozzunk, vagy akár meg is változtassuk a helyiséget a felmerülő igények alapján. A kiterjesztett munkahelyek egyesítenék ezeket a funkciókat, lehetővé téve az emberek számára, hogy virtuálisan részt vegyenek egy fizikai megbeszélésen.

Virtuális utazás és turizmus

Milyen érzés lenne beutazni a világot anélkül, hogy elhagynánk a nappalit? Olyan időkben, amikor az utazás korlátozott, és az éghajlatváltozás sürgető probléma, érdekes lehetőség lehet virtuális világok létrehozása. Képzeljünk el egy játékszerű környezetet, ahol az emberek megtapasztalják a svájci Alpokat, megmászhatják a Himaláját, vagy a spanyol tengerparton sétálhatnak. A virtuális világokban akár más bolygókat is meglátogathatunk, virtuális világokat, sok más olyan helyet, amelyet ma el sem tudunk képzelni.

Oktatás és iskolai élet

Az interaktív világ különösen az oktatás és az iskolák számára jelenthet nagy előnyt. Amikor a naprendszerünkről tanítunk, szó szerint lehetséges lenne az űrben tartózkodni, bolygókat feltérképezni, és adatokat szerezni róluk. Minél szórakoztatóbb a tanulási környezettel való interakció, annál könnyebben tanulnak a gyerekek. A metaverzum a vidéki területek vagy az elmaradottabb régiók oktatási helyzetét is megváltoztathatja, ha van internet, ugyanolyan elit oktatásban részesülhetnek, mint mások.

Egészség, jólét

A telemedicina egyre több figyelmet kap manapság, azonban a metaverzum megjelenésével ez a szegmens is továbbfejlődhet. A metaverzum felszabadíthatná az egészségügyi innovációkat, mely érintik a mentális egészség, a műtétek, a fitnesz, a fizikoterápia, betegápolás területét.

Marketing a metaverzumban

A mai vállalkozásoknak újra kell értelmezniük a fogyasztóikkal való kapcsolatot, mivel jól láthatóan növekszik a kereslet az egyedi, limitált kiadású digitális kiegészítők és egyéb virtuális áruk iránt. A metaverzum platformokkal való partneri együttműködés révén a márkák így teljesen új módon egyesíthetik a fizikai és a virtuális kereskedelmet, és növelhetik márkájuk ismertségét.

Technológiai fejlődés a metaverzum előszobájában

A digitális valóság olyan innovatív technológiákat foglal magában, mint a kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR), vegyes valóság (MR), 360 fokos videó vagy más térbeli technológiák. A digitális valóság eléréséhez szükséges eszközök piacán dinamikus fejlődés volt megfigyelhető az elmúlt években, melynek üteme folytatódhat. Becslések szerint az iparág 2024-ben eléri a 73 milliárd USD-t, ami 2020 és 2024 között 54%-os éves növekedési rátának felel meg.

„A metaverzum kiteljesedése még hosszú éveket vehet igénybe, de az bizonyos, hogy minden iparágra hatással lehet. Csakúgy, mint a korábbi információs forradalmakban, a metaverzum körül a legnagyobb izgalom a fogyasztói oldalon kezdődik. Egyes nagyvállalatoknak még lesz idejük felkészülni a jövőre, de azoknak a vállalatoknak, akiknek a profiljába tartozik az emberek közötti kommunikáció és kollaboráció elősegítése, nem vesztegethetik az idejüket. Mint mindig, most is törvényszerű lesz, hogy azok a vállalatok lesznek a legjobb helyzetben, akik gyorsan lépnek és kihasználják ezt az új virtuális jövőt”

– mondta el Csuka Máté, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Kritikák a metaverzummal szemben

A metaverzum nyújtotta rengeteg lehetőség jól hangzik, azonban elképzelhető, hogy egyeseknek rémisztő lehet ez a felvázolt virtuális világ. Továbbá több fontos kérdéskör, mint a magánélet védelme, az információk felhasználása, a mentális egészséggel kapcsolatos aggályok és a valós társadalmi vonatkozások nincsenek még teljeskörűen megvizsgálva, így a metaverzum összes előnyének a megvalósításáig még rögös út vezethet.

Egy másik kérdés a „győztes mindent visz” effektussal és azzal a hatalommal kapcsolatos, amelyet ez egyetlen vállalatnak adhat. Ez azt jelentheti, hogy szó szerint egyetlen vállalat képes lehet létrehozni egy virtuális világot saját törvényeivel, saját gazdasági ökoszisztémával, saját identitással, és megkerüli a valós világ szabályait és kormányzását. Hogyan kell kezelni egy ilyen céget? Mi a helyzet az adókkal? Mi a helyzet a valós világ gazdasági vonatkozásaival?

The post A virtuális valóság küszöbén – Üzleti lehetőségek a metaverzumban appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évtizedben számos ígéretes virtuális- és kiterjesztett valóság (VR/AR) alapú megoldás született, a mindennapjainkat azonban mégsem szőtte át eddig a technológia. A világjárvány viszont ezen a területen is lényeges változást hozott, hiszen miközben a négy fal közé szorultunk, minden eddiginél jobban vágytunk a valóságot hűen imitáló vásárlás, közösségi programok vagy éppen utazás élményére. Az eredmény: érkezik a metaverzum a munkahelyekre és az iskolákba, de még az egészségügybe is, vírusként terjed a VR a kereskedelemben és az ingatlanpiacon is. A Protechtor szakértői összeszedték a következő évek legfontosabb trendjeit a területen, hiszen az egyik legdinamikusabban fejlődő tech szegmensről van szó: 2030-ra ugyanis már közel 1200 milliárd dolláros piacon osztozhatnak a VR/AR fejlesztések úttörői.

A koronavírus emberek százmillióit, milliárdjait kényszerítette, vagy valamilyen szinten kényszeríti jelenleg is otthonaikba világszerte, és bár időről-időre fellélegezhetünk, a változó mértékű korlátozások továbbra is megszabják nekünk, hogyan tervezzük a bevásárlásokat, mikor és hova utazzunk vagy éppen milyen formában vegyünk részt a következő szakmai konferencián. Közben rengetegen az online térbe „menekülnek” a valóságból. A helyzet a VR/AR fejlesztések felé hajtotta az előrelátó iparági szereplőket, és úgy tűnik, a következő években kapcsolhat igazán nagy sebességre a technológia alkalmazása, mely egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. De miről is van szó pontosan?

„A virtuális valóság (VR) alatt a digitális technológiák által életre keltett, érzékszerveinket célzó komplex élményt értünk, a kiterjesztett valóságot (AR) pedig úgy tudjuk a legjobban jellemezni, hogy általa a körülöttünk lévő fizikai világba valós időben tudunk csupán virtuálisan létező elemeket ültetni. A vegyes valóságot (MR) pedig a gépek, az emberek és környezet közötti interakciók teremtik meg. Talán elvontnak tűnik mindez, mégis kézzelfogható gyakorlatokat hoz az életünkbe: az IKEA applikációjában már kipróbálhatjuk, hogy mutat majd a kiszemelt kanapé a nappalinkban, a magyar AerinX pedig MR-alapra helyezi a modern repülőgép-karbantartást. Ahány iparág, annyi megoldás – a lehetőségek szinte korlátlanok. A Protechtor Business online workshop-sorozatunk egyik legutóbbi eseményén éppen ezeket az ipari fejlesztéseket jártuk körbe”

– mondja Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

5 terület, ahol nagyot mehet a VR/AR a következő években

A virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldások piacán – oly sok más szegmenshez hasonlóan – a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiája hozhatja el az igazi áttörést a szakértők szerint.

„Képzeljük csak el, hogy a VR-szemüvegünk nem csupán láttatni engedi velünk a virtuális világot, de az AI eszközeivel megérti és fizikai valóságként fogja fel azt. Minden, amire a mesterséges intelligencia lehetőséget biztosít számunkra tárgyi valónkban, elérhető lesz a technológia által megteremtett térben, sőt, annál jóval több is”

– magyarázza Gönczy Gábor. Emellett várhatóan az 5G hálózatok és a felhőalapú informatika rohamszerű terjedése is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy új szintre lépjen az ember a virtuális közegben. Mindez talán már a messzi jövőbe vezet minket, de nézzük, hogy hétköznapjainkba mely területeken hoz jelentős változást a következő évtized!

1. Virtuális kézfogás a kollégákkal

Az elmúlt két évben valóságos slágertermékekké váltak az online meeting- és konferencia platformok, és bár mindannyian hálásan vetettük bele magunkat a vírusbiztos közegbe, valami nem volt az igazi. Nos, a virtuális jövőben gyakorlatilag testközelből szemlélhetjük majd a kollégák prezentációját, kezet foghatunk az avatárjukkal, de akár még a tárgyalóban gőzölgő kávé illatát is érezhetjük – és ez már nincs is olyan távol. A Facebook (újabban Meta) már 2021 nyarán bemutatta a Horizon Workrooms platformot, amely az együttműködés és a produktivitás soha nem látott egyvelegét ígéri a virtuális térben, de a vállalatok akár már a tréningtevékenységeket is a VR-felületekre vihetik.

2. Az oktatás forradalma

Naponta hallhatunk arról, milyen nehéz a gyerekek figyelmét lekötni, illetve még inkább használható tudást átadni az egyre nagyobb információs zajban. Az interaktív tábláktól elindulva nagy lépést jelent, ha a biológia órán megismert növényeket a tanulók egy VR-szemüvegen keresztül szemlélhetik, ha megsimogathatnak egy soha nem látott állatot vagy végignézhetik egy uralkodó megkoronázását a virtuális térben. Emellett a technológia valós alternatívát teremt a mentorlásra és különböző továbbképzések megtartására függetlenül attól, hogy éppen egy országban vagy akár földrészen tartózkodik-e az oktató és a hallgató.

3. Új lehetőségek az ingatlanpiacon

Miközben a lakáspiac és a nagyobb építőipari beruházások sem pihentek a pandémia időszakában, jelentősen megnőtt az igény az ingatlanok és fejlesztési területek gyors és biztonságos megtekintésére és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokra. A vásárlók és befektetők így még azelőtt megnézhetik virtuálisan a kiszemelt új otthont vagy irodaházat, mielőtt az megépülne, a használt lakásokat pedig úgy tudja megmutatni a közvetítő, hogy az érdeklődőnek nem kell hosszú órákat utaznia, mégis testközelből tapasztalhatja az ingatlan adottságait és hangulatát. Sőt, ennél még többet is tud a VR: az értékesítők azt is megmutathatják, mennyi minden rejlik még az ingatlanban, hiszen modellezhetik a különböző átalakításokat, új bútorzatot vagy világítást is.

4. A divatipar jövője: virtuális ruhapróba

A kereskedelem és a divatipar már évekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni a különböző VR-technológiákat, hogy a termékek mellett élményekkel is kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Ennek adott új lendületet a pandémia: a divatbemutatók helyett VR-szemüvegben lehetett megcsodálni a ruhákat, de ma már létezik olyan applikáció, mely képes lemodellezni a testalkatunkat, hogy könnyebb legyen a választás. Sőt, találunk olyan fejlesztést is, mellyel gyakorlatilag a virtuális térben próbálhatjuk fel a nekünk tetsző darabot, anélkül, hogy kimozdulnánk a lakásból.

5. Csípőműtét VR-ben

Ha van olyan terület, ami minden másnál jobban felértékelődött az elmúlt két évben, az az egészségügy – amelyet szintén egyre inkább átsző a digitalizáció. A következő években az orvosi VR-piac közel 2.5 milliárd dollárral nő majd és egyre több részfeladat kerülhet át a virtuális világba. Bevett gyakorlattá válhat például, hogy a sebészek VR-ben próbálhatják le az elvégzendő műtétet a megadott betegadatok alapján vagy éppen oktathatják az orvostanhallgatókat a különböző fogásokra, de olyan beavatkozást is végeztek már, melynél a műtőorvosok az általuk viselt speciális szemüvegen keresztül, valós időben kaphattak fontos információkat a páciens állapotáról.

„Legyen szó virtuális meeting platformokról, termékbemutatókról, vagy éppen olyan konkrét ipari alkalmazásokról, mint a felületkezelt alkatrészek minőségbiztosítása, egyet biztosan kijelenthetünk: a különböző VR/AR-megoldások alkalmazása megkerülhetetlen lesz, de ami még fontosabb, nem is éri meg kihagyni az általuk nyújtott lehetőségeket. A technológiát használó cégek arról számolnak be, hogy az egyes feladatokon mintegy 46%-nyi időt tudnak spórolni, a produktivitásuk pedig mindeközben átlagosan 32%-kal nő, ami pénzben is kifejezhető, jelentős hasznot hoz. A következő években minden bizonnyal egyre több területen, egyre könnyebben hordható és egyre sokoldalúbb VR-eszközök jelennek meg”

– hangsúlyozza Gönczy Gábor.

The post Összeolvad a fizikai és a virtuális valóság a következő évtizedben appeared first on Műszaki Magazin.

A COVID-19 világjárvány két évvel a kitörése után is kihat valamennyiünk életére. Behatárolja utazási lehetőségeinket és a gyárlátogatásokat is megnehezíti, ezért az ABB virtuális gyárlátogatási lehetőséget teremtett ügyfelei, partnerei, beszállítói és más érdeklődők számára a Distribution Solutions divíziójának brnói gyártóüzemében.

A brnói gyárat 1887-ben alapították, és 1993-ban vált az ABB részévé. Jelenleg a gyár 162.000 m²-es területen közel 2.000 főt foglalkoztat. Az itt előállított termékeket a világ legigényesebb projektjeiben használják fel, így megtalálhatók a Burdzs Kalifa toronyban, a Facebook luleai (Svédország) adatközpontjában, a Dubaji Nemzetközi Repülőtéren, a londoni földalattiban és a világ számos más, ikonikus helyszínén.

A látogató egyetlen kattintással nyomon követheti a lég- és gázszigetelt középfeszültségű kapcsolóberendezések – pl. az UniGear Digital –, valamint a kisfeszültségű kapcsolóberendezések, ezen belül a valaha gyártott legbiztonságosabb kisfeszültségű kapcsolóberendezés, a NeoGear előállításának teljes folyamatát. Felfedezheti a kompakt eHouse alállomásokat, a digitális megoldásközpontot, megtekintheti a szerviztevékenységnek helyet adó munkaterületet, illetve megtekintheti a világszínvonalú műszaki laboratóriumot.

Az ABB csehországi gyára egyike annak a számos ABB-telephelynek szerte a világon, ahol olyan integrált eHouse és „skid“ szerelt villamos megoldások fejlesztésére és szállítására szakosodtak, amelyek az előzetesen elvégzett tervezés és tesztek révén segítik hozzá az ügyfeleket a projektek minél gyorsabb megvalósításához, hiszen így a telepítés időtartama minimálisra csökken, a helyszíni munkákkal kapcsolatos kockázatok elenyészőek, és a munkavégzés is biztonságosabb.

Brnóban a vállalat a műszaki tervezés, a projektirányítás, a gyártás és a minőségbiztosítás teljes spektrumát átfogó csapattal rendelkezik, mely a helyszíni munkát végző állománnyal együtt támogatja a berendezések végső helyén végzett kivitelezést, telepítést és üzembe helyezést.

A gyárlátogatás része a digitális megoldásközpont megtekintése is. Ez az a hely, ahol a rendszerarchitektúra-tervezésben, az energetikai tanulmányokban és a tanácsadásban rejlő szinergiákon és lehetőségeken dolgoznak. Továbbá szabványos megoldásokat fejlesztenek ki globális megrendelők részére, és itt születnek azok az egyedi megoldások is, amelyekre a sajátos követelményeket támasztó ügyfeleknek van szüksége. Mindez arra szolgál, hogy a vállalat egyre bővítse villamosítási megoldásainak átfogó digitális tartalmát.

Az alábbi linken keresztül fedezheti fel a brnói gyárat: ABB Brno (virtualvisit.cz) 

The post Virtuális látogatás az ABB Distribution Solutions brnói gyárában appeared first on Műszaki Magazin.

A korábbinál is hangsúlyosabb szerep jut a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásoknak. Párhuzamos metaverzumok jönnek létre, amelyekben dolgozni és szórakozni egyaránt lehet és mindennaposnak számítanak a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközök vagy a szem-és kézmozgásokkal irányítható megoldások – olvasható Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója elemzésében.

“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd.  Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak”

– fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform”

– fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak.”

– véli az INSPYRE szakértője.

The post Úton a metaverzumokba appeared first on Műszaki Magazin.

Az évtized végére a mindennapok megszokott részévé válhatnak és a vásárlói élmény új szintjét tehetik lehetővé a hálózatban kötött, a valóságot virtuális technológiákkal ötvöző hibrid megoldások. Erre számítanak azok a “korai adaptálónak” számító felhasználók, akik részt vettek az Ericsson 10 aktuális fogyasztói trendet vizsgáló idei felmérésében. Az átfogó kutatás világszerte mintegy 57 millió olyan felhasználó várakozásait és előrejelzéseit mutatja be, akik már ma alkalmazzák az úttörő technológiákat.

Bevásárlóközpontok téglából és kódból – jön az XR élmény

A 2021 decemberében kiadott jelentés, mely már a tizenegyedik a sorban, egy fikciós, hibrid vásárlási élményt kínáló bevásárlóközpontra koncentrál. A felhasználóknak 15 olyan, a vásárlás élményét digitálisan technológiákkal ötvöző szolgáltatást kellett értékelniük, amilyen egy ilyen hibrid bevásárlóközpontban elérhető lehet majd 2030-ban. Öt válaszadóból csaknem négyen úgy vélték, hogy mind a 15 tesztelt koncepció elérhető lesz majd valamilyen formában. Ezeknek a “téglából és kódból” álló, a fizikai és digitális valóságot ötvöző létesítményeknek a megszületését a virtuális (AR) és kiterjesztett valóság (VR) – együttesen XR –, illetve a programozható anyagok teszik majd lehetővé.

„Úgy gondoljuk, hogy a bevásárlóközpontok lehetnek az első helyszínek, ahol a következő generációs digitális élmények megjelenhetnek, mivel zárt terekről van szó, ahol könnyebb biztosítani az ilyen alkalmazásokhoz szükséges nagyon rövid hálózati válaszidőt – vélekedik Magnus Frodigh, az Ericsson Research vezetője. – Az XR megéléséhez szükséges eszközöket a helyszínen lehetne biztosítani a felhasználóknak, akik a vállalkozások magánhálózatához csatlakozva vehetnék igénybe a digitális szolgáltatásokat.”

Globális élmények helyben

„Nehéz elképzelni, hogy 2030-ban felhasználók tömegei lesznek felszerelve a kiterjesztett valósághoz szükséges technikai eszközökkel, például AR szemüveggel, vízálló VR szemüveggel, haptikus, azaz mozgásérzékelő ruhával, vagy épp taktilis, érintőképernyők vezérlésére alkalmas kesztyűvel. De ha elérhető áron igénybe vehetik a plázában ezeket a felszereléseket, akkor miért ne lehetne bevezetni a plázákban ezeket az új szolgáltatásokat?”

– mondta el Michael Björn, az Ericsson kutatási programjának vezetője.

A megkérdezettek zöme egyetértett abban, hogy a bevásárlóközpontok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd következő generációs technológiákkal, mint az egyéni felhasználók, hiszen már régóta a csúcstechnológia központjai, gondoljunk csak a 3D és 4DX mozikra, játéktermekre és hasonló létesítményekre. A high-tech bevásárlóközpontok vonzóbbá tehetik a kisvárosi és vidéki létet is, hiszen így helyben is elérhetőek lesznek a virtuális térben a globális élmények.

Az Everyspace Plaza 10 fő szolgáltatásai

1. Virtuális előadóterem

Tíz fogyasztóból közel nyolc olyan rendezvénytermeket képzel el, ahol távjelenlét révén a művészek digitálisan úgy léphetnek fel, mintha személyesen is ott lennének.

2. Avatár-szépségszalon

A fogyasztók kétharmada olyan szépségszalonokat jósol, ahol volumetrikus – térbeli – modellezés segítségével digitális avatár-önmagunk szépülhet.

3. Metaszabóság

Fast fashion csak rád szabva. Tíz AR/VR-felhasználóból több mint hét olyan szabászatot lát a jövő plázáiban, amelyek szükség esetén vízállóvá vagy szellőzővé váló anyagokból készítenek egyénre szabott viseletet.

4. Űrmedence

Vízálló, oxigénellátást biztosító VR búvársisakok segítségével vízben lebegve képzelhetjük majd magunkat a súlytalanságban lebegő űrhajósnak. A fogyasztók kétharmada számít ilyen medencékre.

5. Hibrid edzőterem

Sokak számára a fizikai erőnlét és a mentális egészség elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A mentális fitneszközpontok, amelyek multiszenzoros, személyre szabott AR/VR látványvilággal rendelkeznek, segítenek majd a mentális egészség javításában.

6. A kívánsággyár

A jövő a személyre szabott gyártásé és javításé. A fogyasztók több mint fele szeretne fenntartható módon vásárolni olyan gyári outlet üzletben, amely újrahasznosítja régi termékeit.

7. Virtuális étterem

A fogyasztók fele szeretne úgy étterembe járni, hogy virtuálisan együtt falatozhasson egy másik étteremben étkező barátjával, akárhol is legyen a világon.

8. Kiterjesztett áruház

Próbáld ki virtuálisan, mielőtt megveszed! A fogyasztók háromnegyede arra számít, hogy új termékek kipróbálásakor az üzletben is képes lesz kivetíteni otthona belső terét.

9. Orvosi multiplex

Hozzászoktunk, hogy minden azonnal történik. Miért várnánk mást, ha az egészségről van szó? A fogyasztók 77%-a bevásárlóközpontokban található orvosi központokat vizionál, ahol egy mesterséges intelligencia által végzett egészségügyi szkennelést követően szinte azonnal tájékoztatást kapnak egészségügyi állapotukról.

10. Park 2.0

A városlakók számára hiányozhat a természet. A fogyasztók 42 százaléka szeretne egy olyan bevásárlóközponton belüli parkot meglátogatni, ahol a hibrid élményeket nyújtó digitális és programozható anyagok segítségével közelebb érezheti magát a természethez.

Az Ericsson ConsumerLab teljes jelentését az Everyspace Plázáról itt lehet elolvasni.

The post Jönnek a „hibrid plázák” appeared first on Műszaki Magazin.

Felépítik a fényeslitkei East-West Gate (EWG) intermodális terminál valósághű virtuális ikertestvérét (Digital Twin), amely valós időben, 3D-ben követi a logisztikai központ folyamatait és működését – a vonatok, a kamionok, a daruk, a szállítójárművek mozgását és az áruk útját. Egy magyar startup és az EWG együttműködésében fejlesztett megoldás komplexitását tekintve világújdonságnak számít. A MaxWhere a logisztikai központ valamennyi alrendszerének információját begyűjti, feldolgozza és valós időben jeleníti meg, ezzel a folyamatok tervezhetőségét, optimalizálását és a hatékonyság növelését segíti az Ipar 4.0 elveinek megfelelően, a terminál saját 5G-hálózatán. A megoldást a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége szervezésében megrendezett Kelet-Európai Intermodális Konferencián mutatták be.

Az ukrán-magyar határ közelében január óta épül az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. beruházásában az East-West Gate vasúti intermodális kombiterminál, amely a jövő év első negyedévére tervezett átadást követően az Ázsiát Európával összekötő vasúti folyosó egyik legnagyobb és egyben a legmodernebb technológiával felszerelt logisztikai állomása lesz. A terminálon a többi között 5G-hálózaton keresztül kommunikálnak az eszközök és a világon elsőként 5G-technológia segítségével, távolról irányítják majd a teljesen automata működésre, illetve egészen finom mozdulatokra is képes óriásdarukat.

Az Ipar 4.0 megoldások és a logisztikai központok üzemeltetése tekintetében is világújdonságnak számít a most bejelentett együttműködés, amelynek keretében a MaxWhere megvalósítja az East-West Gate terminál tényleges virtuális ikertestvérét, amely egyszerre segíti a hatékony üzemeltetést, figyelmeztet a rendkívüli eseményekre, és valós időben, 3D-s térben jeleníti meg a terminál működését. A magyar startupcég fejlesztése a létesítmény több alrendszeréből, például a terminál operációs rendszeréből, a beléptetőkapukból, a darukat vezérlő egységekből, vagy éppen a kamerákból gyűjti és egyesíti az információkat, majd valós időben megjeleníti azt az operátoroknak, akik így a terminál működésének minden pillanatát 3D-ben tudják nyomon követni, akár távolról is, és a rendkívüli – nem a szabályoknak megfelelő – események azonnal korrigálhatók.

A MaxWhere – köszönhetően a saját, helyi 5G-hálózatnak is – rendkívüli időbeli és térbeli precizitással követi a terminál területén lévő vonatokat, kamionokat, az összes konténert, és az emberek mozgását, valamint az átrakási folyamatokat – a megoldás grafikai környezete és vizualizációja igény szerint skálázható. A daruk mozgását és helyzetét öt centiméteres pontosággal tudja figyelni, kapcsolatban van a vasúti beléptetőkapukkal, a konténereket azonosító OCR-kapukkal, a sorompókkal és a mérlegekkel.

Követi a szabályokat, kiszűri a rendellenességeket, riaszt

Mivel egy átrakóterminál működése előre tervezhető és pontosan szabályozott, a rendszer össze tudja vetni a napi üzemeltetési terveket és az előre lefektetett működési szabályokat a valósággal, és így képes kiszűrni a rendellenességeket, előre jelezi a várható hibákat. Nemcsak arra figyelmeztet, ha például egy kamion nem a számára kijelölt helyen, hanem egy daru hatókörében tartózkodik, hanem arra is, ha egy vasúti szerelvényen az előre jelzetthez képest más sorrendben követik egymást a konténerek, ami azok összekeveredését okozhatná, vagy ha nem az előre kijelölt helyére kerül egy konténer. Továbbá azt is jelzi, ha illetéktelen személy próbál bejutni a terminálra, mely esetben az operátorok a program segítségével azonnal az esemény helyszínére tudják irányítani a biztonsági kamerákat.

A napi üzemeltetési tervek ismeretében az operátorok a MaxWhere-rel akár jövőbeni szimulációt is tudnak végezni, így előre fel tudnak készülni az előttük álló műszak feladataira. Ugyanezt a tudást felhasználva már a terminál indulása előtt oktatási és betanítási célokra fogják használni a rendszert.

“A világszínvonalú technológiák beépítésével az East-West Gate terminál hatékonyan, gyorsan és pontosan tudja kiszolgálni partnereit, ezzel hozzájárulva az Ázsiát és Európát összekötő útvonal megbízhatóságához és a forgalom bővüléséhez. A magyar startup által fejlesztett MaxWhere is ezt a csúcstechnológiát képviseli, amellyel tovább növelhetjük hatékonyságunkat”

– mondta Tálosi János, az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója.

“A háromdimenziós operációs vizualizáció világszerte még csak most kezdi növekedési pályáját. Büszkék vagyunk arra, hogy egy magyar csapat világszínvonalú megoldásokkal és erős technológiával száll be ebbe a versenybe, és megoldásával segíti az East-West Gate hatékony működését”

– mondta Hetényi Márk, a MaxWhere Solutions Zrt. vezérigazgatója.

A terminál a tesztidőszakot követően 2022 első negyedévében már éles üzemben fogadja a vasúti és az intermodális forgalmat.

The post Virtuális 3D-s ikertestvért építenek a fényeslitkei intermodális terminálnak appeared first on Műszaki Magazin.

Az üzleti élet nem állt le, csak a személyes tárgyalások helyett egy digitális platformra helyeződött át. A virtuális kiállítás egy könnyen használható, innovatív felület, amely online találkozóhelyet biztosít a kiállítók és a látogatók, illetve potenciális partnerek számára.

Az online platform sikerrel debütált idén márciusban az AGROmashEXPO kiállításon. Az erről készült rövid összefoglaló és az eseményről készült videó ITT megtekinthető.

Regisztráljon Ön is és tekintse meg díjmentesen a virtuális szakkiállítást!

REGISZTRÁCIÓ

 Virtuális kiállítás

Az iparági szereplők az új technológia segítségével egy időben adhatnak és kaphatnak információt, személyre szóló ajánlatokat vagy letölthető anyagokat termékekről, szolgáltatásokról, melyek alapján döntést hozhatnak beruházásaikról, üzleti együttműködési megállapodásaikról. Innovatív megoldás, interaktív platform, chat és video chat funkcióval, saját irodából megtekinthető szakmai programokkal, utazási korlátozások és egészségügyi intézkedések nélkül. (Bővebben a virtuális kiállításról)

Résztvevők

Számos cég élt a lehetőséggel, így az érdeklődők többek között olyan robottechnikai, logisztikai, szerszámgyártó, 5G telekommunikációs vagy nagy kenőanyag-gyártó cégek szakembereivel léphetnek majd kapcsolatba, mint például a DHL Globál Szállítmányozási Kft., a FANUC Hungary Kft., az IVM Zrt, a KUKA Hungária Kft., a Linamar Hungary Zrt. PPM Divízió, a MOL LUB Kft. és a VODAFONE Magyarország Zrt. De várják a látogatókat a jelöléstechnika, a 3D nyomtatás vagy a csomagolástechnika témakörében működő cégek is. (IPAR NAPJAI kiállítói lista)

A virtuális eseményen kiemelten jelenik meg az építőipar, hiszen külön szekció a Nemzetközi Építőipari Fórum, ahol mintegy 20 román és ukrán cég mutatja be kínálatát út- és hídépítés, építőgépek, aszfaltozás és környezetvédelem témában azzal a céllal, hogy új partnereket találjanak hosszú távú együttműködésre.

Programok

A kiállítás alatt kerekasztal beszélgetések, előadások és bemutatók várják az érdeklődőket, többek között a Magyar Ipari Célgép Nagydíjról (szervező: Chemplex Kft. és GTE), az energetikai fenntartható fejlődésről (szervező: BPMK), munkavédelmi témában (szervező: U-4 Reklámiroda Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.) vagy az 5G technológiában rejlő gyakorlati előnyökről az ipar számára (szervező: Vodafone Business).

Bővebben a programokról: www.iparnapjai.hu/programok/programok-2021

Díjmentes megtekintés

Az online esemény ingyenesen várja a szakmai látogatókat: a virtuális IPAR NAPJAI a regisztrációt követően díjmentesen lesz látogatható a kiállítás weboldalán.

A Műszaki Magazin hírlevél és magazin olvasói az alábbi linken tudnak regisztrálni:  www.iparnapjai.hu/muszakimagazin, majd online barangolhatják be a kiállítás területét, végig nézve a különböző menüpontok tartalmát, a programokat, a résztvevő cégek standjait és ajánlatait, a chat funkció segítségével pedig azonnali információt kérhetnek a kiállítók termékeiről vagy szolgáltatásairól.

Nyitvatartás

2021. június 15-18. között minden nap 9:00 – 18:00 élő chat lehetőséggel, illetve 2021. június 19-26. között a chat lehetőség nem él, de a programok és a kiállítók anyagai továbbra is megtekinthetők és letölthetők.

Látogasson el Ön is Műszaki Magazin virtuális standjára, lépjen velünk kapcsolatba, tegye fel kérdéseit kollégáinknak!

Bővebb információ: www.iparnapjai.hu

The post VIRTUÁLIS IPAR NAPJAI június 15-18. appeared first on Műszaki Magazin.

Hasonlóan, mint a repülőgép-szimulátorban a VR virtuális szemüveg és a kitűnő grafika segítségével egy valóságközeli élmény válik lehetővé. Az eredmény kiváló minőségű hegesztési képzés költségmegtakarítással egyidejűleg.

Teljes képzési koncepció: elmélet és gyakorlat

A Fronius, a virtuális hegesztéssel egy átgondolt képzési koncepciót vállal. Többek között elméleti ismereteket közvetít a MIG/MAG, az AVI, illetve a bevont elektródás hegesztésről, valamint tudásellenőrzést is folytat. Egy ranglista ösztönzi a gyakornokokat arra, hogy játékos formában megméressék magukat a másikkal szemben.

A virtuális hegesztésről szóló Fronius-tantervben a gyakorlati hegesztési feladatok a Nemzetközi Hegesztéstechnikai Intézet képzésére támaszkodnak. Ezáltal megfelelnek a hegesztő képzés nemzetközi sztenderdjének.

Ghost funkció: A tanár mindig mellettünk

A kézügyesség elsajátítását a gyakornok először egy virtuális tanárral gyakorolja, amit Ghost funkciónak neveznek. Ez lépésről lépésre mutatja be pontosan a helyes hegesztési sebességet, a hegesztőpisztoly távolságát és beállítási szögét a munkadarabhoz. A Ghost funkción keresztül a gyakornok közvetlen visszajelzést kap. A feladat nehézségi foka egyre nő, amíg az életszerű szimulációs üzemmódban végül a Ghost funkció nélkül kell hegeszteni. A virtuális hegesztés rendszere nyilvántartja a hegesztéseket – így utólag van lehetőségünk visszajátszani és az oktatóval elemzeni őket.

Irányított gyakorlati feladatok és elméleti egységek ilyen kombinációjával a gyakornok a képzés sok lépését önállóan teljesítheti a hegesztő szimulátoron keresztül. Így alaptudást és gyakorlatot szerez, mielőtt valódi hegesztőberendezéssel dolgozna. Az oktatási intézmények ezáltal növelhetik az oktatás minőségét, mellyel egy időben csökkenthetik a költségeket.

Gyakorlati tanulmány: Fohnsdorf Oktatási Központ

Az osztrák Fohnsdorf Oktatási Központ, röviden SZF, az egyik legmodernebb és leginnovatívabb szakmai képzést nyújtó intézmény Ausztriában. A fémtechnológia területén már 2010 óta használja a virtuális hegesztést. Időközben a gyakorlati képzés 30%-a szimuláció segítségével folyik, ami az oktatásnak egy fix alkotóeleme.

Egy gyakorlati tanulmány azt kutatta, milyen hatásai vannak ennek a képzés hatékonyságára. A következő adatok kerültek kiértékelésre:

• 13 képzésben részesülő gyakornok
• 2 hetes tréning 30% virtuális hegesztéssel és 70% valódi hegesztéssel
• Sarokvarrat (135 P FW FM1 S PB ml) és sarokvarrat csőnél (135 T FW FM1 S PB sl), amit mindig valóságosan és virtuálisan is hegesztettek

A virtuális hegesztést tartalmazó képzés költséghatékonyságának megállapítására az összesen 1577 valódi húzott hegesztési varrat fém-, gáz-, hegesztőhuzal- és energiafelhasználását értékelték ki. Azután következett az 1733 virtuális hegesztési varrat adataival való összehasonlítás.

Jobb képzési minőség: 23%-kal több gyakorlati idő

Az SZF a virtuális hegesztés segítségével a ténylegesen hegesztéssel eltöltött időt 23%-kal meg tudta növelni. Így virtuálisan háromszor annyi varrat készülhetett, mint ugyanazon időtartam alatt a hegesztőkabinban. Ezt elsősorban arra lehet visszavezetni, hogy a virtuális hegesztés közben kiesik a tesztpanelek időigényes előkészítése, a panelek hűtése, valamint a hegesztési varratok tisztítása. A szimulált hegesztési varrat csupán egy kattintást igényel. Ennek következtében több idő marad a szükséges mozdulatok elsajátítására, begyakorlására.

De nem csupán a gyakorlati idő növekszik:

„A virtuális hegesztés használatának fontos hozamát leginkább abban látjuk, hogy javítja az oktatás minőségét. A Ghost funkción keresztül minden képzésben résztvevő egyedi gondoskodást és közvetlen virtuális visszajelzést kap – valamit, amit egy igazi tréningvezető egyszerűen nem tud nyújtani”

– állítja Hannes Krempl, az SZF hegesztéstechnika/szállítmányozás oktatója.

Költségmegtakarítás: 230 euróval kevesebb anyagköltség

Továbbá a hegesztő szimulátor a képzés minőségén kívül a költséghatékonyságot is növeli: Az olyan fogyóeszközök megtakarítása, mint a gáz, a huzal és a fémlemez, jóval gazdaságosabbá teszik a képzést.

„A virtuális hegesztés célzott használatával összegben kifejezve körülbelül 230 euró anyagköltséget spórolunk meg résztvevőnként – a megemelkedett ívégési idő ellenére”

– mondja Krempl.

A hegesztési képzésben használt virtuális tréning eszerint rendkívüli költséghatékonyságot jelent alacsony erőforrás-kiadások mellett.

Szerző: Philipp Schlor, termékmenedzser, virtuális hegesztés, Fronius International GmbH

The post Hegesztő képzés szimulátor használatával appeared first on Műszaki Magazin.