A vezérigazgatók 54%-a a globális, 60%-uk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7%-os GDP-növekedést és 8%-os inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol, szemben a tavalyi 76% és 85%-kal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43%), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%), vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak a megkérdezettek.

Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy ha a versenytársak léptek (30%).

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek.”

– mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35%) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%).

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29%-os hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban.”

– emelte ki a Mezei Szabolcs.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára: a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint a távközlési iparág, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

A generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére a következő egy évben jóval többen számítanak: 52% szerint a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72% említette, öt éves távlatban már 77% ez az arány. A vezérigazgatók 52%-a véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71% lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését.

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Idén a külső körülményektől való félelmek minden mutatónál csökkentek, kivéve a klímaváltozást, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13%) számolnak, és ők azok, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%). A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40% már a klímakockázatokkal is számol.

Ugyanakkor a vállalatok 13%-a nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%).

Bővülő vezérigazgatói kompetenciák

A magyar felmérésben arról is kérdezték a vállalatvezetőket, hogy szokásos feladataikon túl mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának. Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek.”

– foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökkenő vezérigazgatói félelmek, óvatos bizakodás 2024-re appeared first on Műszaki Magazin.

Michael Breme jelenleg a Platform és Modulmanagement területét vezeti Ingolstadtban. Ebben a pozícióban a platform- és modulmanagement jövőorientált megtervezésért és megvalósításáért felel. „Michael Breme több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az Audi termelési világában. Már eddigi munkaköreiben is segítette és nagyban hozzájárult a győri gyártótelephely fejlődéséhez. Az Audi Hungaria igazgatóságának elnökeként tovább fogja erősíteni a vállalat stratégiai irányítását és ezzel Győr szerepét az Audi Konszern világszintű termelési hálózatában”, mondta Gerd Walker, az AUDI AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatótanácsi tagja.

A mérnök végzettségű Michael Breme a németországi Aachenben a Rajna-Vesztfáliai Műszaki Egyetemen (RWTH Aachen) végzett anyagtudományi tanulmányait követően gyártástervezőként kezdte meg szakmai karrierjét az AUDI AG Karosszéria Alváz/Struktúratervezés és Külföldi gyártótelephelyek területén. Breme 2009-től az Audi-Szerszámgyárának vezetője volt, és ő felelt az Ingolstadtban, Neckarsulmban és Győrben működő Szerszámgyárakért, valamint Martorellben az Audi Tooling Barcelona és Pekingben az Audi Tooling Peking gyártótelephelyekért. Ezt követően Michael Breme 2016-ban az AUDI AG gyártás- és gyártervezésének vezetője lett. Ebben a pozíciójában az Audi márka valamennyi járműprojektjének gyártásoldali tervezéséért és a világszinten működő Audi gyártótelephelyek gyárstruktúrájának megtervezéséért és megvalósításáért felelt.

Michael Breme 2024. február 1-től veszi át a feladatokat a vállalat igazgatóságának jelenlegi elnökétől, Alfons Dintnertől, aki 2019. október 1-től vezeti a győri vállalatot. „Alfons Dintner több nemzetközi gyártótelephelyen végzett 40 éves munkájával meghatározta az Audi- és Volkswagen Konszern sikereit. Vezetése alatt az Audi Hungaria a teljes Volkswagen Konszernnek nyújtott kompetenciaorientált szolgáltatásokkal szélesítette portfólióját. Irányításával tovább bővült az elektromos motorok gyártása Győrben és a CUPRA márka járműgyártásba történő integrációjával erősödött a vállalat versenyképessége“, méltatta Gerd Walker Alfons Dintnert.

Alfons Dintner 40 évre tekinthet vissza a Volkswagen Konszernben. Karrierjét 1987-ben az AUDI AG központjában, Ingolstadtban kezdte meg. 1998-ban Alfons Dintner átvette az Audi TT lakkozójának és az egyedi lakkozó vezetését, majd 2001-ben az ingolstadti gyár teljes lakkozójának felelőse lett. 2007-ben váltott Brüsszelbe, ahol egyszerre vette át az Audi Brüsszel gyárvezetői és szóvivői feladatait. 2011-ben a Volkswagen de Mexico gyártásért és logisztikáért felelős igazgatósági tagja lett. 2014-ben nevezték ki az AUDI MÉXICO S.A. de C.V. ügyvezető igazgatójának. Ebben a pozíciójában az első mexikói Audi-gyár felépítéséért volt felelős. 2019 májusában visszatért Ingolstadtba, ahol az AUDI AG előszéria-központját vezette. Alfons Dintner 2019 október 1. óta töltötte be az Audi Hungaria igazgatóságának elnöki pozícióját.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új ügyvezető igazgató az Audi Hungaria élén: Michael Breme váltja Alfons Dintnert appeared first on Műszaki Magazin.

Filiz Albrecht, a Robert Bosch GmbH ügyvezető igazgatója és humán erőforrásért felelős igazgatója, valamint a Bosch Rexroth AG felügyelőbizottságának elnöke így nyilatkozott:

„Meg vagyok győződve arról, hogy Steffen Haack vezetésével a Bosch Rexroth kiválóan megbirkózik majd a jövő kihívásaival a hidraulika és gyártásautomatizálás területein. Steffen Haack nagyon jól ismeri a Bosch Rexroth ügyfeleit és munkatársait, és az ügyfélközpontú innováció elismert szakértője.”

Najork kapcsán Albrecht hozzáteszi:

„Szeretnék köszönetet mondani Rolf Najorknak vezetői szerepéért, amellyel 2016 óta a Bosch Rexroth-ot a Bosch csoport nagyon sikeres részévé formálta. A globális csapattal együtt fenntarthatóan növelte hajtás- és vezérléstechnikai üzletágunk innovációs erejét és versenyképességét, és megteremtette az ügyfélorientáltság, az együttműködés és a motiváció erős kultúráját, amely a Bosch Rexroth-ot jellemzi. A Bosch Rexroth nagyon jól felkészült a jövőre.”

A Bosch Rexroth AG vezérigazgatói tisztsége mellett, amelyet 2016 februárja óta tölt be, Najork 2019 januárja óta a Robert Bosch GmbH igazgatóságának is tagja. A Bosch Rexroth vezérigazgatójaként Najork alapvetően átalakította a vállalatot.

Haack, aki a fluidtechnika területén szerzett doktori címet, 1996-ban kezdte pályafutását a Boschnál. 2001 óta a Bosch Rexroth-nál különböző feladatokat látott el a gyártásautomatizálás és a hidraulika területén. 2015 és 2017 között már az igazgatóság tagja volt. 2017-től 2021 végéig Haack az ipari hidraulika üzletágat vezette, majd 2021 januárjában újra csatlakozott az igazgatósághoz. Azóta a Bosch Rexroth teljes fejlesztési tevékenységéért és a New Business termékterületért felelős. Haack szakmai tevékenysége mellett a VDMA folyadéktechnológiai egyesületének elnöke és a német gépipari csúcstalálkozó tanácsadó testületének tagja. Vezérigazgatóként Haack folytatja jelenlegi feladatait az igazgatóságban, a fejlesztési és a New Business termékterületen. Najorktól a központi stratégia, az üzletfejlesztés és a benchmarking területeken veszi át a felelősséget. A másik négy igazgatósági tag – Holger von Hebel, Thomas Donato, Reinhard Schäfer és Dr. Marc Wucherer – jelenlegi feladatai nem változnak.

Haack új feladatával kapcsolatban így nyilatkozott:

„Alig várom, hogy globális csapatunkkal együtt előmozdíthassuk a Bosch Rexroth dinamikus fejlődését: legyen szó termékeink és megoldásaink folyamatos fejlesztéséről és fenntarthatóságáról, a globális ellátási láncok megerősítéséről vagy a versenyképességről, cégünkről és erős vállalati kultúránk előmozdításáról.”

Az utóbbi időszakban a Bosch Rexroth tovább fokozta termékportfóliójának és regionális pozicionálásának fejlesztését. Egyebek mellett a Bosch Rexroth bejelentette az egyesült államokbeli hidraulika specialista, a HydraForce felvásárlását. A 2021-es pénzügyi évben a Bosch Rexroth rekordméretű, mintegy 7,5 milliárd eurós rendelésállományt ért el, és 6,2 milliárd eurós árbevételével ismét elérte a válság előtti szintet. A Bosch Rexroth jelenleg a 2022-es pénzügyi év rendelésállományának és forgalmának növekedésére számít. A Bosch Rexroth világszerte körülbelül 31 100 munkatársat foglalkoztat.

The post Dr. Steffen Haack a Bosch Rexroth AG új vezérigazgatója appeared first on Műszaki Magazin.

2021. május 1-jétől Jeránek Tamás veszi át a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját. Dale A. Martin tizenegy, kiemelkedően sikeres év után, alapos előkészítést követően, saját döntésére köszön el a vállalattól.

A Siemens új elnök-vezérigazgatója, Jeránek Tamás (50) 2012 óta dolgozik a Siemens Zrt.-nél, a Digital Industries terület vezetőjeként, és 2020 óta a cég igazgatósági tagja. A szakember menedzsmentje alatt megtöbbszöröződött a vállalat egyik zászlóshajójának számító üzletág forgalma, duplázódott a területen dolgozó munkavállalók létszáma, és nagyszabású digitalizációs projekteket vittek végbe több nagy autóipari, gumiipari, gyógyszeripari, vegyipari, fémipari és cementipari megrendelőnél. Jeránek Tamás a siemenses karrierje előtt saját cégét irányította, és multicégnél töltött be vezetői pozíciókat.

 „A Siemens több mint 130 éve van jelen Magyarországon. A cég mindig a fejlődést szolgálta, ez a jövő útját is kijelöli. Ügyfeleink mostani célkitűzése a digitalizáció erősítése, az ipar 4.0 víziójának gyakorlati megvalósítása. Feladatomnak tekintem, hogy ügyfeleink versenyképességének növelését a legjobb megoldásokkal támogassuk, hogy kihasználhassák a valós fizikai és digitális világ összekötésének előnyeit”

– jelentette ki a cég leendő elnök-vezérigazgatója.

Jeránek Tamás diplomáit a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán és a Corvinus Egyetemen szerezte. Társadalmi munkában az Óbudai Egyetem Konzisztóriumának tagja. A szakember családos, két gyermek édesapja, hobbija a sport.

Dale A. Martin, a Siemens Zrt. jelenlegi vezérigazgatója nyugdíjba vonul

Dale A. Martin (64) irányítása alatt a vállalat az ipari digitalizáció, az automatizálás és az innováció kiemelkedő szereplőjévé vált a magyar piacon. Vezetésével a Siemens kulcsrakészen átadta az ország leghatékonyabb, kombinált ciklusú erőművét Gönyűn, Vectron mozdonyokat szállított a GYSEV-nek. Az ipari innováció, oktatás és fenntarthatóság elkötelezett, aktív támogatójaként meghatározó szerepet játszott a repülőgépek elektromos hajtásrendszerének kifejlesztését célzó siemenses kutatás-fejlesztési program sikerében, közép- és felsőfokú duális képzési programok magyarországi elindításában, valamint fenntarthatósági és környezetvédelmi kezdeményezések megvalósításában a Siemens budapesti telephelyén.

A gazdasági együttműködés aktív szereplőjeként 2013-2019 között három cikluson keresztül töltötte be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöki pozícióját, elnökségének továbbra is tagja. 2020-ig négy éven át volt tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének, 2017 óta tagja a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. Kiemelkedő tevékenységét számos kitűntetéssel ismerték el, legutóbb 2021-ben Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki.

„A Siemens az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül világszerte, így Magyarországon is. Ezért úgy döntöttem, hogy az új fejezet kezdetére átadom a stafétabotot Jeránek Tamásnak, aki a vállalatot a digitalizáció következő, felgyorsuló időszakába viszi át. Minden jót kívánok neki az előtte álló kihívásokhoz, köszönetet mondok partnereinknek és a Siemens csapatának az évek óta tartó szoros és eredményes együttműködésért”

– mondta a leköszönő Dale A. Martin.

The post Vezetőváltás a hazai Siemensnél appeared first on Műszaki Magazin.