Nemcsak a nagyvállalatokra, de a kkv-szektor cégeire, azok vezetőire is jelentős feladatokat ró az unió zöld átállási startégiája, ami lényegében a fennálló energetikai és geopolitikai helyzet ellenére sem enyhült. Ennek értelmében 2024-től kezdődően, több lépcsőben minden tagállam vállalkozásainak jelentős lépéseket kell tennie a fenntarthatóság (ESG) területén és érdekében. Ráadásul nem elég átláthatóvá tenni a cég tevékenységét, hanem évről évre jelentést is össze kell állítani erről. Mindezzel már jövőre is lehet munka, de a feladat nemcsak adminisztratív jellegű; az elvárásoknak csak valóban fenntartható működéssel lehet majd megfelelni, amihez sok cégnek alapvetően kell majd átalakítania folyamatait. A helyzetet a magyarországi BDO három munkatársa, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Matos Dávid foglalta össze.

Az uniós országban működő nagyvállalatok és kkv-k vezetőinek érdemes folyamatosan követni az EU fenntarthatósági szabályozásait, mivel most izgalmas és mozgalmas időket élünk az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) jogszabályi keretrendszer fejlődésében. Ez azzal is jár, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a rájuk vonatkozó, kötelezővé váló ESG megfelelésekre ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG üzletágának szakértői.

Az Európai Unió nemcsak folyamatosan bővíti azon vállalatok számát, amelyeket az ESG szabályozások érintenek, de törekszik a tagállamok közötti jogharmonizációra is. A következő két, javaslati fázisban lévő szabályzat a magyarországi vállalatok szélesebb körét fogja érinteni. Ebben a két javaslati fázisban a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló (CSDD) és a Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) elfogadása és hatályba lépése várható.

A CSRD várhatóan már 2025. január 1-től vonatkozik majd a 2024-es pénzügyi évre, és célja az NFRD (Nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv) és a Taxonómia kiterjesztése, valamint egy kötelezően alkalmazandó, nem pénzügyi információkra vonatkozó jelentéstételi szabvány meghatározása.

A beszámolóban a vállalatoknak közölniük kell, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlemények milyen hatással bírnak működésükre, másrészt a vállalat tevékenysége milyen hatással van a környezetre és az emberekre.

Az irányelv alá uniós szinten 11 700 vállalat tartozik és több lépcsőben, a következők szerint vezetik be:

A megfeleléshez erősen ajánlott egy pilotjelentés elkészítése az Európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) alapján még a 2022-es évre vonatkozóan 2023-ban, hogy a szükséges nyilvántartás, munkafolyamatok és jelentéskészítési gyakorlat időben kialakuljon.

Az ESRS javaslat az első olyan szabványrendszer ‒ összesen 13 különböző szabványt foglal magában ‒, amely követi a CSRD javaslatát, és lefedi az ESG területeket. A célja, hogy a jelentés egységesítése mellett visszaszorítsa a greenwashingot, magyarul „zöldre mosást”. Ez az egységes rendszer összehasonlíthatóvá teszi a jelentéstevő cég teljesítményét az ágazatában és méretében hasonló vállalatokéval. Ez a befektetői bizalmat is erősítheti, mivel jobb minőségű adatokkal átláthatóbb a piaci összehasonlítás. Tehát egy ESRS szerint jelentő vállalatnak javulhat a reputációja és a versenyképessége is.

Transzparens értékláncok

Az „Irányelv a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról” (CSDD) körülbelül 13 000 uniós céget érint majd, ezen vállalatok magatartása pedig minden ágazatban kulcsfontosságú az Unió klímasemlegességi és a zöld gazdasági átállásának sikeréhez. Mindehhez a vállalkozásoknak vissza kell fogniuk káros emberi jogi és környezeti működésüket és folyamataikat, és ezt a törekvésüket érvényesíteniük kell a teljes értékláncukban. A fenntarthatóságot be kell építeniük vállalatirányítási rendszereikbe és jövőbeli döntéseikbe. Ennek a törekvésnek a teljes beszállítói láncban elfogadottnak kell lennie, az ebben résztvevőket tájékoztatni kell a követelményekről, és valamilyen módon, például kérdőíves formában felmérni attitűdjüket, felkészültségüket az irányelv szempontjából hangsúlyos területeken. Emellett fontos, hogy a partnerek elfogadják magukra nézve kötelezőnek a megbízó vállalat etikai kódexében foglaltakat is.

A CSDD hatálya alá eső vállalatok:

A megfelelés sikeres végrehajtásához szükséges lépések:

• Beépíteni egy átvilágítási mechanizmust a vállalati politikákba;
• Azonosítani a tényleges vagy potenciálisan kedvezőtlen emberi jogi és környezeti hatásokat;
• Megelőzni vagy enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat;
• Megszüntetni vagy minimalizálni a tényleges negatív hatásokat;
• Létrehozni és fenntartani egy panasztételi eljárást;
• Nyomon követni az átvilágítási politikák és intézkedések hatékonyságát;
• Nyilvánosan kommunikálni a program végrehajtásáról.

Az EU célja a jelenlegi és a várható szabályokkal

Az Európai Unió a pénzügyi szereplőkre, a nagyvállalatokra és a kkv-kra szigorú szabályokat készít elő. Ennek célja, hogy 2030-ra elérjük az 55%-os kibocsátáscsökkentést, illetve 2050-re a karbonsemlegességet. Az európai Green Deal és az EU-s adópolitika megalapozza és egyben megköveteli a jelenleginél részletesebb, közösségi szintű szabályozást. A következő hónapokban és években élesedő szabályok jelentős vállalati csoportok működését befolyásolják, ráadásul a megfelelés folyamata akár 18-24 hónapot is igényel. Például egy értékláncellenőrzési folyamatba be kell vonni a partnereket, fejleszteni kell az adatmenedzsment- és nyilvántartási rendszereket, és ki kell alakítani az adatszolgáltatást, akár EU-n kívüli partnerekkel is.

Mindez azonban nemcsak teher, de lehetőség is: a sikeres ESG megfelelés versenyelőnyt jelent például a forrásbevonásoknál. Az EU-ban kezelt befektetési vagyon 30%-a már ESG alapú. A trend a pénzügyi világban megkerülhetetlenné vált, ez pedig a magyar hitel- és tőkepiacra is hatással van ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG tanácsadói. Új termékek, például zöldhitelek és zöldkötvények jelentek meg, melyek kifejezetten a vállalatok átállását segítik a fenntartható gazdaságra.

Milyen segítség kapható a megfeleléshez?

A nemzetközi, független minősítés megszerzése mellett a jogi megfelelésen át a külső véleményezésig (second party opinion, SPO) egy igen komplex feladatról van szó, melyhez a cégek többségének külső segítségre, tanácsadásra lesz szüksége, különösen, hogy az egyes szegmensekre és vállalatméretekre különböző szabályok vonatkoznak. Például az evidensnek számító könyveléshez vagy munkaügyhöz hasonlóan mindenkinek ki kell alakítania a fenntarthatósági riportolás belső rendszerét, majd erre építve áttekinteni és lehívni a rendelkezésre álló zöld forrásokat.

The post Komoly terhet jelentenek a cégeknek az uniós “zöld” kötelezettségek appeared first on Műszaki Magazin.

Szingapúr komoly erőfeszítéseket tesz a COVID-19 tesztek végrehajtásához szükséges kapacitásainak egész országra kiterjedő növelése érdekében. Ennek részeként az ABB nagy pontosságú robotjait telepítették a Rapid Automated Volume Enhancer (RAVE) elnevezésű új automatizált laboratóriumi rendszeren belül.

A rendszer a minták feldolgozásához általában szükséges, eddig kétkezi munkát igénylő műveleteket automatizálja. A két munkába állított RAVE-rendszer és a kapcsolódó berendezések napi közel 4.000 leadott mintát képesek feldolgozni, ami csúcsteljesítménynek számít az iparágon belül. A RAVE-rendszer a laboratóriumi dolgozók tesztanyaggal összefüggő szennyeződésének és fertőződésének kockázatát is csökkenti.

Az innováció az Agency for Science, Technology and Research (A*STAR) ügynökséghez tartozó Advanced Remanufacturing and Technology Centre (ARTC) és a Singapore Institute of Manufacturing Technology (SIMTech), valamint az A*STAR által üzemeltetett országos platform, a Diagnostics Development (DxD) Hub közös fejlesztésében valósult meg.

Az ABB által leszállított négy darab IRB 910 SCARA egységet és a mellette nyújtott szimulációs és programozási támogatást a kísérleti tesztcellában használták fel. A RAVE átadására 2020 júliusában került sor, és azóta az ABB újabb 14 robotegység szállítására kapott megrendelést.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy az iparági szinten piacvezető robottechnológiánk és a fejlesztésbe bevont ügynökségek mérnöki és orvosbiológiai ismereteinek összekapcsolásával Szingapúr egészségügyi ökoszisztémájába bekapcsolódva részt vehetünk ennek a sürgető kihívásnak a leküzdésében”

– mondta Sami Atiya, az ABB Robotics & Discrete Automation elnöke.

„A kulcsfontosságú laboratóriumi eljárások automatizálásával közösen fejlesztjük Szingapúr tesztkapacitását. Az általunk szállított robotok egy sor állandóan ismétlődő veszélyes rutinfeladat kiváltásával javítják a laboratóriumokban dolgozók munkakörülményeit, továbbá csökkentik az esetleges szennyeződésből és a munkatársak kimerültségéből fakadó kockázatokat”

– tette még hozzá.

Az ABB RobotStudio® szimulációs szoftverének segítségével valósult meg a robotok virtuális 3D környezetben történő telepítése, szimulációja és tesztelése.  Ez tette lehetővé a projekt sikeres megvalósítását és gyors felfuttatását, mégpedig anélkül, hogy ehhez komolyabb mértékben meg kellett volna változtatni, vagy át kellett volna alakítani a laboratóriumi környezetet.

„Az állami és a magánszektor közötti partnerség kulcsfontosságú szerepet tölt be a fejlett gyártástechnológiák kidolgozásában és gyors bevezetésében. Az A*STAR, az ABB és az ökoszisztémába bekapcsolódó többi partner együttműködése jó példa arra, hogy közös erővel mi mindent tudunk elérni a robotika és az automatizálás terén, mellyel most Szingapúr tesztkapacitását sikerült felfuttatnunk a COVID-19 világjárvány fenyegetései közepette”

– mondta Dr. David Low, az ARTC vezérigazgatója.

Az ABB más módon is támogatja az egészségügyi intézményeket, ezen belül a kórházakat: a milánói Politechnikai Egyetemen például jelenleg is zajlanak azok a kutatások, melyek az ABB YuMi® elnevezésű együttműködő robotjának lehetséges alkalmazását vizsgálják a szerológiai koronavírus-tesztek végrehajtásában. A technológia kiépítése esetén YuMi® a tesztek végrehajtásához szükséges műveletek akár 77%-át is képes elvégezni, és óránként 450 mintát tud kielemezni.

The post Szingapúrban robotok gyorsítják a COVID-19 tesztek végrehajtását appeared first on Műszaki Magazin.