Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egy 2021-es tanulmányában már kimutatta, hogy azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdoni oltalmakkal, például van egy védjegy és design oltalmuk is, akár 63 százalékkal nagyobb lehet az egy főre jutó többlet-árbevétel. Azaz egy oltalmi portfólió értékesebbé teszi a vállalkozást, egy induló cég esetében pedig vonzóbbá a befektetők számára.

Autóipari oltalmak

Az autóiparban az oltalmakat általában az új technológiai megoldások, például a motorkonstrukciók, az erőátviteli rendszerek és a biztonsági funkciók védelmére, logó és márkanév megjelenésére, illetve a dizájn levédésére használják. Formatervezésiminta-oltalommal a külső jellegzetességeket, mint formát, színeket és alakot lehet védeni. A védjegyoltalom jól alkalmazható az egyedi elnevezések és ábrák, például a már említett márka és logó esetében.

A világ vezető autóipari vállalatai, mint például a Toyota, a Hyundai és a Honda, komoly erőfeszítéseket tesznek a szabadalmak megszerzésében, elősegítve ezzel az innovációt és a piaci versenyképességet. A Toyota évről évre növeli a szabadalmainak számát, jelenleg 3056 szabadalmának közel fele az új mobilitási technológiákra vonatkozik.

Az autóiparban Magyarország is fontos szerepet játszik, számos hazai cég fejleszt alkatrészeket és új technológiákat, például a sávelhagyás, a sávdetektálás, az adaptív távolságtartó automatika (ACC), a kormányrendszerek, a parkolási funkciók és a multimédiás eszközök területén, valamint a hazai autóipari formatervezés is kiemelkedő szinten áll.

Az IP Hősök kampányhoz – melyben különböző iparágak sikeres hazai vállalkozásainak IP stratégiáját mutatjuk be, felhívva a figyelmet az IP-ben rejlő gazdasági és jogi előnyökre, valamint a kommunikációs lehetőségekre, amellyel a márka kitűnhet a versenytársai közül – nagykövetként csatlakozott a GreenGo is, mint sikeres magyar startup.  Logójuk 2016 júniusa óta áll védjegyoltalom alatt, ezzel egyértelműen beazonosíthatóvá téve a carsharing szolgáltatót.

Sportipari oltalmak

Az éves szinten 350 milliárd dolláros iparággá nőtt sportiparban is hasonlóan fontos a szellemi tulajdon védelme. A szabadalmak, védjegyek és formatervezési minták hozzájárulnak az innovációhoz és az egyedi identitás kialakításához, ezek együttesen segítik a licencelési és kereskedelmi szerződések létrehozását. Számos hazai példa is bizonyítja, hogy az oltalmak megszerzése hatékonyan hozzájárul egy kis- és középvállalkozás sikeréhez. A Hard Body Hang cég által tervezett Zig Zag mászófalat 2023-ban beválogatták az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) DesignEuropa Díjának döntősei közé, a cég Bécstől kezdve Grönlandon át egészen Hong Kongig számos megrendelővel büszkélkedhet. A siker egyik kulcsa, hogy a vállalat szellemi tulajdonait, beleértve a mászófal designját, már a kezdetektől fogva oltalmaztatja, így védekezve a másolók, hamisítók és a konkurencia ellen.

Az autó- és sportiparban tehát az innováció és a szellemi tulajdon védelme szorosan összekapcsolódik és ez egy fontos üzenet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint. Az üzenet tudatosításának a célja pedig az, hogy még több hazai kis- és középvállalkozás felismerje a szellemi tulajdon védelmének fontosságát. Mindez jelentős mértékben hozzájárul a hosszútávú sikerükhöz, versenyképességük növekedéséhez, és az új – akár nemzetközi – piaci lehetőségek kiaknázásához is.

SZTNH szolgáltatások

Az oltalmazási hajlandóságot több szolgáltatás és hazai, illetve nemzetközi forrás is növeli. Az SZTNH szellemivagyon-diagnózis (IP scan) nevű, most a KKV-k számára ingyenes szolgáltatása testre szabottan ad általános képet egy vállalkozás szellemi vagyonáról és a releváns oltalmi formákról. Az európai KKV-alap akár 75%-os visszatérítést nyújt a cégeknek a különböző oltalmi formákhoz kapcsolódó bejelentések díjából, a hazai  Iparjog pályázat pedig kevésbé tőkeerős vállalkozásoknak nyújt anyagi segítséget az oltalomszerzéshez, összesen 500 millió forintos keretösszeggel. Ennek keretében vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak szabadalmak, védjegyek és más iparjogvédelmi oltalmak bejelentésével kapcsolatos költségek visszatérítésére, beleértve az ügyvivői díjakat is. Ha pedig egy vállalkozás európai szabadalmaztatásban is gondolkodik, az Európai Szabadalmi Hivatal most 30%-os díjkedvezményt nyújt mikroszervezeteknek az európai szabadalmi díjakból.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu

(x)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Innováció és szellemi tulajdon – az autó- és sportipar versenyképessége appeared first on Műszaki Magazin.

MM: Immár több, mint egy hónapja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke. Milyen célokkal érkezett és mik az első tapasztalatai?

Farkas Szabolcs: Kíváncsisággal és izgatottsággal vegyes hazatérés érzése volt, hiszen 1998-tól végigjártam a ranglétra minden fokát, míg végül 2014 és 2017 között a hivatal műszaki elnökhelyettese voltam. Jó újra együtt dolgozni a régi kollégákkal és örömmel látom, hogy sok új munkatárs is csatlakozott a szervezethez. Az elmúlt 6 évben ügyvivőként piaci oldalról ismertem meg a területet, ami után egy sokkal modernebb, még hatékonyabban működő hivatalba tértem vissza. A kollégák szaktudása még mindig kiemelkedő, így azt hiszem minden a rendelkezésünkre áll, hogy digitális hivatalként még inkább segítsük az innovatív piaci vállalkozásokat. Számos új kihívás vár rám, ahol kamatoztathatom a piacon megszerzett tudásomat és tapasztalatomat. A folytonosság jegyében szeretném finomítani a folyamatokat, miközben a szakmai és kormányzati partnerekkel együttműködve kell jobbítani a hazai szellemi-tulajdonvédelmi rendszert. A legfontosabb célkitűzésem, hogy minden innovatív szereplő számára megismertessem a szellemi tulajdon-védelemben rejlő lehetőségeket, növeljem országunkban az iparjogvédelmi tudatosságot.

Hogyan tudnak segíteni egy műszaki területen működő vállalkozásnak?

A hazai vállalkozásoknak 32,7 százaléka számít innovátornak, azaz a cégek harmada innovál minden évben. Európában ez az arány 52 százalék felett van, a cél, hogy minden második cég innovatív megoldásokkal álljon elő. De ha ez meg is van, a hasznosuláshoz még elengedhetetlen, hogy a fejlesztéseket különböző oltalmakkal „magukhoz kössék”. Ez annyit jelent, hogy ha egy műszaki fejlesztésre szabadalmat, használatiminta-oltalmat szereznek, ezzel kizárólagos hasznosítók lesznek a piacon, hogy a gyakran százmilliós fejlesztési eredményeket más cég ne használhassa, vagy csak megfelelő szerződés keretében. Ugyanígy fontosak az arculati elemek, a logók vagy a design védelme is. A potenciálisan védhető szellemi termékek felmérésében is segítünk (az IP Scan, azaz a szellemi vagyon diagnózis egy olyan lehetőség, ahol akár teljesen ingyenesen mérjük fel, mit és hogyan érdemes levédetni egy cégnek), és különböző pályázati források is rendelkezésre állnak, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) pályázatával, amely idén 2023. december 8-ig vagy a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig érhető el. Az érdeklődőknek pedig a hivatal ügyfélszolgálata és a honlapunk is nagy segítség lehet.

Pontosan milyen oltalmakra vonatkozik ez a segítség?

A támogatást igénylő vállalkozások visszakapják az európai uniós vagy hazai védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjának akár 75 százalékát, míg az EU-n kívüli védjegyek és dizájn oltalmak díjának akár a felét is igényelhetik. Szabadalmak esetében az újdonságkutatás díjának és a bejelentéssel kapcsolatos díjaknak a háromegyede visszaigényelhető hazai és európai szinten is, míg a közösségi növényfajta-oltalomnál 50 százalékos visszatérítés járhat az online bejelentési díjból.

Miért fektetnek ilyen nagy hangsúlyt a KKV-k oltalmainak növelésére?

A kormány a hazai innováció fejlesztése terén hosszabb távon azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország a globális innovációs indexben 2040-re a legjobb tíz, 2030-ra a legjobb 25 ország közé kerüljön. Jelenleg a 34. helyen állunk. Az európai innovációs eredménytáblán pedig a jelenlegi 21. helyünkről 2030-ig a tizedik helyre kell előre lépnünk. E célokat segíti a május elején meghirdetett Neumann János Program is, amivel kormányzati szintű az a törekvés, hogy ne csak a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) kormányzati támogatások növekedjenek, hanem az eredmények is jobban hasznosuljanak, amihez elengedhetetlen az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése. A program három kiemelt céljából az egyik fő fejlesztendő terület a szellemi tulajdon kérdése, azaz a szabadalmak, védjegyek, dizájnoltalmakra fordított figyelem, tudatosság növelése. Magyarországon körülbelül másfél szabadalom jut egymilliárd eurónyi GDP-re, amivel az unió középmezőnyében vagyunk. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának tanulmánya szerint a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kkv-k akár 20 százalékkal nagyobb árbevételt érhetnek el, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal. A magyar gazdaság dinamikus fejlődését az ilyen szellemi hozzáadott értéket nyújtó vállalkozások teszik lehetővé. Fontos, hogy a nemzetközi szintéren már bizonyított legjobb megoldásokat kell elterjeszteni hazánkban is Terveink közt szerepel egy egységes szellemi vagyonértékelési módszertan kidolgozása, amelynek segítségével a megszerzett jogok könnyebben szolgálhatnak alapul a fejlődő vállalatok finanszírozásához, hitelfelvételhez, értékesítéshez és a hasznosítási jogok piaci értékének megalapozásához.

A Neumann János Program a kutatóhálózatok és az egyetemek innovációs teljesítményének ösztönzését is célozza. Ebben milyen szerep jut a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának?

Kiemelten fontosnak tartom az egyetemekkel való kapcsolatok erősítését, hiszen ezek a szellemi műhelyek azok, ahol a legerősebben koncentrálódik az iparban is hasznosítható tudás. Jelenleg is vannak együttműködéseink felsőoktatási intézményekkel (19 egyetemen folyik szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzés, közel 2 ezer hallgatót távoktatunk a jelenléti oktatás mellett), de szeretnénk ezt kibővíteni.

Az egyetemek többnyire már rendelkeznek szellemitulajdon-védelmi szabályzattal, már vannak megfelelő szakembereik, nekünk az a feladatunk, hogy tartsuk velük a kapcsolatot, frissítsük a tudásukat, megadjuk számukra azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott intézmény, kutatóhely a megfelelő oltalmazási stratégiát tudja alkalmazni.

A jövőben ezeket az együttműködéseket szeretnénk felfrissíteni és felmérni milyen további speciális tudásra van szüksége az intézményeknek ahhoz, hogy a bejelentési aktivitásuk növelhető legyen. Ehhez komplex iparjogvédelmi csomagot állítunk össze a számukra – különösen a modellváltó intézményekkel keressük a kapcsolatot, ahol komoly KFI tevékenység folyik, és ezt a munkát szeretnénk megfelelő oltalmakká konvertálni.

Az a célunk, hogy azoknak a műszaki szakembereknek mutassuk be ezeket a lehetőségeket, akik a jogi szempontokkal kevésbé vannak tisztában. A szellemi tulajdonvédelmi tudatosság növelése érdekében megállapodásokat kötünk az egyetemekkel, célzott előadásokkal segítjük a kutatókat és a technológia-transzfer területen dolgozókat, sőt kedvezményes díjért kutatási szolgáltatást nyújtunk az egyetemek és kutatóintézetek számára, ennek kidolgozása folyamatban van.

További információ:
www.sztnh.gov.hu |  www.euipo.europa.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Találékonyak vagyunk, de kié lesz a haszon? appeared first on Műszaki Magazin.

Egy új termék, egy alkatrész vagy a gyártáshoz szükséges gép kifejlesztése akár több tízmilliós költséggel is járhat, aminek a megtérülése hosszú. Különösen, ha a kifejlesztett terméket azonnal elkezdik másolni és másokkal kell osztozni a hasznon. Sok vállalkozásnak lehet ismerős a helyzet, mégis kevesen jutnak el odáig, hogy levédessék az innovációjukat.

Kijelenthetjük, hogy egy-egy találmány, pl. termék, eljárás stb. másolástól, hamisítástól való megvédése, az előállítási folyamat monopóliumának megteremtése időnként bonyolult, azonban elengedhetetlen lépés. Amíg egy-egy márkára, logóra, jellegzetes hangjelzésre sem túl bonyolult védjegyoltalmat szerezni, addig a szabadalmak, használatiminta-oltalmak, növényfajta-oltalmak, vagy a dizájn esetében már érdemes ügyvivővel is konzultálni. De nem feltétlenül kell azonnal az ügyvivői irodákat keresni, hiszen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is számtalan olyan szolgáltatást kínál, amellyel már az oltalmazási folyamat előtt, közben vagy után is hasznos tudásra tehetünk szert.

Fontos, hogy egy jó ötletre még nem lehet oltalmat (szabadalom, használatiminta-oltalom stb.) szerezni, de az SZTNH már az ötlet megszületését követően is segíthet az úgynevezett témakutatással: ekkor a hivatal segít feltérképezni elképzeléseink műszaki, gazdasági környezetét, vagyis azt, hogy egyáltalán érdemes-e megvalósítani, amit kitaláltunk.

Segítség az ötlettől…

A szabadalmazhatóság fontos feltétele, hogy feltalálói tevékenységen alapuló (más számára nem nyilvánvaló) újdonságnak (más által még nem kitaláltnak) kell lennie, amelyet iparilag hasznosítani is lehet. Ha eljutunk az ötletünktől a kidolgozott megoldásig, igényelhetjük az újdonságkutatási szolgáltatást: ekkor a hivatal feltárja és rendelkezésére bocsátja azokat a szabadalmi és más publikációkat, amelyek figyelembe vehetők az általunk ismertetett találmány újdonsága és a feltalálói tevékenység követelménye szempontjából. Ebből számos előnyünk származhat, hiszen a szabadalmazhatóság esélyének a bejelentés előtti megismerésével időt, pénzt és fáradságot takaríthatunk meg.

Az újdonságkutatással párhuzamosan kérhetünk véleményt is az SZTNH-nál arról, hogy kaphat-e egyáltalán szabadalmat a találmányunk. Itt érdemes megemlítenünk a hivatal kis- és középvállalkozásoknak szóló IP Scan szolgáltatását is, amely vállalkozásoknak segít felméri, milyen oltalmakat érdemes egyáltalán szerezniük: tehát ha van egy szabadalomérett termékünk, mellé megtudhatjuk, érdemes-e pluszban védjegyoltalma(ka)t kérni, esetleg a találmány formáját, kialakítását pluszban formatervezésminta-oltalommal is védeni. Vagy ha kiderül, hogy a termékünk mégsem kapna szabadalmat, akkor még mindig van esély használatiminta-oltalmat igényelni.

…a nemzetközi oltalomszerzésig és ha el akarjuk kerülni a bitorlást

Ha nemcsak a hazai piacon szeretnénk érvényesülni, akkor szintén hasznos segítség a szabadalomtisztasági kutatás: ezzel tájékoztatást kapunk olyan szabadalmakról, amelyek az általunk hasznosítani kívánt termékhez vagy eljáráshoz hasonló tárgykörben születtek és azokban az országokban vannak érvényben, ahol esetleg mi is jelen akarunk lenni. A hivatal részletes indokolással kísért véleményt ad arról, hogy termékünk vagy eljárásunk beleütközhet-e valamelyik érvényes szabadalomba.

A védjegyoltalom megszerzésénél szintén hasznos segítséget nyújthat az SZTNH. A védjegykutatás támpontot ad ahhoz, van-e esély egy szó, szlogen, logó, kép, hang, hologram stb. védjegyként való lajstromozására vagy elkerülhetjük vele, hogy megsértsük mások védjegyoltalmi jogait egy megjelölés (például cégnév vagy domainnév) használatával. Ha pedig már van védjegyünk, akkor érdemes védjegyfigyelést kérnünk: ennek révén nem kell, hogy mi magunk keressünk rá, nincs-e másnak is hasonló védjegye, hanem maga a hivatal végzi el nekünk ezt a munkát és értesítést küld az esetleges ütközésekről.

További információkért (pl. a szolgáltatások díjával kapcsolatban) az sztnh.gov.hu oldalon érdemes tájékozódni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szellemitulajdon-védelem – nem ördöngösség, ráadásul van segítség! appeared first on Műszaki Magazin.

Az EPO az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 38 szerződő államában végezte felmérését. Az elemzés az 1978 és 2019 között benyújtott összes európai szabadalmi bejelentésre összpontosít, egyértelmű feltalálói adatok felhasználásával és az egyes feltalálók nemének nevük alapján történő hozzárendelésével.

Az egyik legfőbb megállapítás, hogy a vizsgált országokban a női feltalálók aránya az 1970-es évek végi, körülbelüli 2 százalékról 2019-re több mint 13 százalékra nőtt. 2019-ben az EPO-országokban a női feltalálók aránya (13,2 százalék) meghaladja a japánt (9,5 százalék), de elmarad az Egyesült Államokbelitől (15,0 százalék). A legmagasabb aránnyal Dél-Korea (28,3 százalék) és Kína (26,8 százalék) büszkélkedhet, bár a tanulmány hozzáteszi, ezek a becslések kevésbé megbízhatóak, mint más országok esetében.

Az EPC szerződő államokat 2010-2019 között vizsgálva Magyarország Dániához és az Egyesült Királysághoz hasonlóan 12,4 százalékos aránnyal bír. Lettországban (30,6 százalék), Portugáliában (26,8 százalék), Horvátországban (25,8 százalék a legmagasabb a női feltalálók aránya, míg Németországban (10,0 százalék), Luxemburgban (10,0 százalék), Liechtensteinben (9,6 százalék) és Ausztriában (8,0 százalék) a legalacsonyabb.

„Büszkék vagyunk a magyar feltaláló hölgyek eredményeire. A szakterületek közül a mikrostrukturális, a biotechnológia és a szerves kémia voltak a legnépszerűbbek. Ezen a téren elég olyan sikeres kutatókra gondolnunk, mint a hivatalunk által adományozott Jedlik Ányos-díjjal is kitüntetett Karikó Katalin biokémikus vagy Fekete Andrea gyermekgyógyász és őszintén bízunk benne, hogy a növekvő bejelentés számokkal tovább nőhet az oltalommal rendelkező innovatív hölgyek száma is” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A kémia egyébként az EPO tanulmánya szerint is kiemelkedik azon technológiai szektorok közül, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya. A 2010–2019-es időszakban az eredmények 22 százalékát lehetett hölgyekhez kötni, míg a többi technológiai szektorban a műszergyártás 10,1 százalékától a gépgyártás 5,2 százalékáig terjedtek az értékek. A kémia ágazaton belül a biotechnológiában és a gyógyszeriparban 30 százalék feletti a női feltalálók aránya.

A nemzetközi elemzés arra is rávilágított, hogy az egyetemek és az állami kutatóintézetek szabadalmi kérelmeiben lényegesen nagyobb a női feltalálók aránya, mint a vállalati szektor esetében: a 2010–2019 közötti időszakban ez az arány 19,4 százalék volt, több, mint az egyéni feltalálók (9,3 százalék) és a magáncégek (10,0 százalék) körében.

Az EPO azt a következtetést is levonta új tanulmányában, hogy sajnos az EPO-országokban a nők a tudományos és mérnöki szektorban nehezebben jutnak feljebb a ranglétrán, mint a férfiak – alacsonyabb beosztásuk miatt pedig a hölgyek átlagosan kevesebb találmányt produkálnak, és azt is sokszor egy férfi által vezetett csapat tagjaként. Ugyanakkor az elemzés arra is rávilágít, hogy a nemzetköziség, a mobilitás (az országok közötti könnyebb mozgás) sokat segített a feltalálók között a nők számának növekedésében.

www.sztnh.gov.hu

Fotó: Vékony Zsolt

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megkerülhetetlenek a női feltalálók a kémiai ágazatokban appeared first on Műszaki Magazin.