Miközben a világ néhány pontján már kizárólag robotok dolgoznak a gyárakban és a globális cégek közel háromnegyede számol be arról, hogy sikerrel vezetett be Ipar 4.0 projekteket vagy éppen azok megvalósítása közben jár, a valóság az, hogy az iparvállalatok nehezen találják meg az utat, hogy az egyes automatizált rendszereiket a szigetszerű működésből egy integrált és a termelés egészében átjárható rendszerré fejlesszék. A legtöbben fel sem ismerik a problémát vagy nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, máshol pedig az okoz gondot, hogy egy komplex, idő- és költségigényes projektről van szó. Európa és benne Magyarország versenyképességi problémákkal küzd, ezért létkérdés a legújabb technológiák minél hatékonyabb alkalmazása az iparban.

A globális Ipar 4.0 piac mérete 2023-ban 135,38 milliárd dollárra rúgott, de az előrejelzések szerint 2034-re már várhatóan eléri a 884,84 milliárdot. Ezt az óriási léptékű bővülést a cégek azon törekvése hajtja, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudják előállítani termékeiket, miközben rugalmasan, nagyobb veszteség nélkül képesek reagálni a folyton változó viszonyokra és piaci igényekre. Főként a gyártásoptimalizálás, a valós idejű adatrögzítés- és elemzés, vagy a logisztikai területek jobb kihasználása mozgatja ezeket a fejlesztéseket, melyhez olyan technológiákat hívnak segítségül, mint az automatizálás, az IoT-érzékelők, a mesterséges intelligencia és a fejlett analitikai eszközök. Szintén próbálgatják a cégek a digital twin megoldásokat, melyekkel teljes mértékben leképezhetik a valóságot a digitális térben és nemcsak az adott pillanatra, hanem akár a napi műszakra vagy a következő hónapokra is előrejelzéseket készíthetnek különböző szcenáriókra levetítve. A helyzet azonban mégsem egyértelműen rózsás, hiszen a különböző digitális eszközöket nehéz egy teljesen átjárható, integrált rendszerré alakítani.

„Fontos emellett megjegyezni, hogy nincs olyan technológia, amely minden helyzet és cég számára optimális, sőt, nem is érdemes mindenkinek ezeket alkalmazni, inkább pontosan meghatározni a célokat és azokat a területeket, ahol valóban nagy ugrást jelentene a bevezetésük. Számos esetben találkozni azzal, hogy a vállalat ragaszkodik egy trendi fejlesztéshez vagy eszközhöz, azonban pontosan kimutatható, hogy ez nem jár számukra mérhető haszonnal. Az ugyanakkor mindenképpen pozitív fejlemény, hogy a hazai gyártócégek is elkezdtek tudatosabban gondolkodni és tervezni, nyitottak, illetve jól akarják használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket”

– hangsúlyozza Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport low-code területért felelős társalapítója.

A legnagyobb kihívás: komplex gyártásirányítási rendszerbe integrálni a teljes folyamatot

Az Ipar 4.0 fejlesztések és projektek tehát már nem csak a nagyobb, globális vállalatoknál zajlanak, a magyar piacra pedig egyre több technológia tör be, melyeket sikerrel alkalmaznak a cégek. Szinte mindenhol van valamilyen vállalatirányítási rendszer, raktárszoftverek, pénzügyi- és beszerző programok, CAD/CAM (Computer-Aided Manufacturing) megoldások vagy szimulációs szoftverek, melyek többsége dobozos vagy féldobozos termék és az egyes folyamatok optimalizálásában és menedzselésében tökéletes támogatást nyújtanak.

„De mi történik, ha leáll egy gép, a vevő módosítja a megrendelést vagy nem érkezik meg a várt alapanyag a beszállítótól? Ezek a váratlan helyzetek rávilágítanak arra, mekkora probléma az, ha szigetszerűen működnek a vállalat automatizált rendszerei és azokat nem fűzik fel egy jól átjárható, a termelés teljes egészét magába foglaló adatfolyamra vagy éppen az átjárhatóságot emberi tevékenységek és egy manuálisan kezelt táblázat biztosítja”

– teszi hozzá Tiszavölgyi Péter.

Ennek következményei már a napi operatív működésben is megmutatkoznak, hiszen a hibák, hirtelen jött kihívások elhárítása sokkal több időbe kerül, ha nem állnak rendelkezésre valós idejű információk a termelésről vagy a raktározásról. Ez azonnal veszélybe sodorja a gyártási célszámokat, sőt, sok esetben nemcsak idő-, hanem költségveszteséggel is jár. Emellett a megbízható, a változásokat folyamatosan lekövető adatbázisok nélkül már rövid távon is rosszabb eredményességgel hozhatunk üzleti döntéseket a működés kapcsán, hogy a hosszabb távú stratégiák meghatározásáról már ne is beszéljünk. A cél tehát mindenképpen az, hogy a termelésirányítási rendszerek, a szimulációs megoldások és a gyártó összes többi informatikai rendszere összekapcsolódjon, maximális IT-biztonság mellett. A legtöbb cégnél persze házon belül nem áll rendelkezésre az ilyen komplex feladatokhoz szükséges tudás, az ilyen irányba induló projektek így sokszor külső tanácsadót, hosszú tervezési és megvalósítási időt, valamint tetemes költségeket vonnak magukkal.

A low-code eszközökkel speciális igényeket is kiszolgálhatunk – csak jól kell csinálni

Az ennek kapcsán jelentkező kihívások kiküszöbölésére tökéletes megoldást nyújtanak az olyan low-code platformok, melyek egyfajta gyorsító eszközként működnek, hiszen rövid időn belül eredményeket lehet felmutatni velük a menedzsment felé, ráadásul teljes mértékben testreszabhatók. Miközben hatékonyan összeköthetjük a különböző létező rendszereket, például készíthetünk olyan speciális felületeket is, melyeken a vezetés csak a termelési sarokszámokat figyeli, de az üzemvezető előtt már pirosan villog a gyártósor azon pontja, ahol elakadás van – mindenki a számára fontos információkat látja és azonnal képes reagálni. Azonban nem csak a szó szoros értelemben vett termelésben hozhat digitalizációs ugrást az alacsony kódú integrációs megoldások fejlesztése, hanem például a gyógyszer- és vegyiparban vagy éppen a biotechnológiában, ahol szintén párhuzamosan futnak a tevékenységek, miközben óriási mennyiségű adat keletkezik sok különböző kísérleti platformon vagy berendezésben. Ezekben a szektorokban gyakran a vezetők eszébe sem jut, hogy speciális igényeikre a a low-code eszközök jelenthetik a választ, és olyan egyedi fejlesztésekben gondolkodnak, melyek sokkal bonyolultabbak és költségesebbek – így inkább bele sem fognak.

Persze nem minden rendszer összekapcsolása lehetséges vagy akadálymentes, ezért mindenképpen érdemes kezdő lépésként bevonni egy szakértői csapatot, akik segítenek felmérni a cég igényeit, megtervezni és a szervezeti igényekre szabni a megoldásokat – mindezt a házon belüli projektcsapattal közösen. A low-code rendszerek, mint például a Mendix, innentől nagy mozgásteret adnak, hiszen      könnyen elsajátítható programozói tudást igénylő eszközök, így akár házon belül lehet tartani az üzemeltetést vagy a további testreszabást. Ugyanakkor bármikor kereshet a cég új partnert is egy-egy további fejlesztéshez: az újrahasználható és könnyen kombinálható modulok segítségével gyorsan fel tudják majd venni a fonalat a low-code megoldások rugalmasságának köszönhetően. Ezek a komplex, integrált iparvállalati rendszerek vezethetnek el az Ipar 5.0-hoz és teszik majd lehetővé, hogy a gyártók maximálisan megvalósíthassák és kihasználhassák a szoftveres, gépi és humán munkaerő összehangolását és együttműködését, ahol mindenki pontosan azt adja a rendszerbe, amiben a legjobb.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari digitalizáció: még várat magára a forradalom a szigetszerű működés miatt appeared first on Műszaki Magazin.

Elemzésükben kitértek arra is, hogy az elektromos autók eladásai dinamikusan bővülnek majd 2021-ben, köszönhetően az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a bevezetésre kerülő új modelleknek. Az elektromobilitás térnyerésén túl további három olyan trendet is azonosítottak, amelyek alapvetően meghatározzák majd az autóipar működését idén.

Borítékolható a globális autóeladások kétszámjegyű növekedése 2021-ben, de ennek legfőbb oka a rendkívül alacsony bázis, a koronavírus-járvány hatására ugyanis drámai visszaesés következett be az autóértékesítésekben tavaly. Az Economist Intelligence Unit által vizsgált 51 ország mindegyikében, beleértve az Egyesült Államokat, Németországot és Japánt, erőteljes felpattanás következhet be idén, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ennek ellenére az eladási szintek a legtöbb helyen elmaradnak majd a 2019-es értékektől. Csupán négy olyan ország lesz, ahol az új autók eladásából származó árbevételek meghaladják majd a két évvel ezelőtti szinteket: Kína, Törökország, Tajvan és Ukrajna. Ebben természetesen az is fontos szerepet játszik, hogy a globális autóeladások visszaesése már 2019-ben elindult, erre a folyamatra a járvány pedig jelentősen ráerősített.

Az EIU várakozásai szerint az alacsony kamatkörnyezet és a rendkívül kedvező finanszírozási ajánlatok érdemi keresletet generálnak majd a kínai és más meghatározó autópiacokon. Az egyes hajtásláncokat figyelembe véve pedig a legnagyobb bővülést természetesen az elektromos autók esetében várják idén. Az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a számos új modellnek köszönhetően az elektromos autók értékesítése 37 százalékkal nőhet 2020-hoz képest. Az elemzés készítői ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a látványos bővülés ellenére ezek a járművek a globális autóeladásoknak még mindig csupán a 4 százalékát adják idén. Folytatódhat egy másik, évek óta tartó trend is: a dízelautók eladásának csökkenése.

Fontos hatással lesz az autógyártók működésére 2021-ben, hogy flottaszinten teljesíteniük kell az Európai Unióban meghatározott szigorú károsanyag-kibocsátási értékeket, ellenkező esetben jelentős bírságokra számíthatnak. Más kihívásokkal is meg kell küzdenie az iparágnak, az újbóli lezárások, vagy éppen az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború, szintén kedvezőtlenül befolyásolhatják a szektor teljesítményét 2021-ben.

Négy trend határozhatja meg az autóipar működését 2021-ben

Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint idén négy olyan meghatározó trend lesz, amely érdemben befolyásolja majd a globális autóipar működését:

1. A szerkezetátalakítások és a vállalati csődök
2. Az államilag támogatott elektromos autók előretörése
3. Kína ellentmondásos megítélése a globális autóipari ellátási láncokban
4. És a digitalizáció térnyerése, amely új lehetőségeket teremt a járművek értékesítésében és vásárlásában

A globális autóipar vezető szereplői felgyorsítják majd konszolidációs és átalakítási folyamataikat 2021-ben, a rendező elv természetesen a fenntartható és minél profitábilisabb működés lesz. Jó példa erre a Fiat Chrysler és a PSA csoport egyesülése, amelynek eredményeként létrejöhet a világ egyik legnagyobb autógyártója Stellantis néven. Ez az egyesülés egészen biztosan átalakításokkal is fog járni, amely különösen a PSA csoport Egyesült Királyságban található gyáraira nézve jelenthet fenyegetést. Az EIU anyagában arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan meghatározó régiókban, mint Európa, vagy az Egyesült Államok, ahol a járművek iránti kereslet a vártnál lassabb ütemben épül vissza a tavaszi zuhanásokat követően, sor kerül majd gyárbezárásokra, amely a pénzügyileg már eleve nehéz helyzetben lévő beszállítók sorsát pecsételheti meg. Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint megsokszorozódhatnak a csődök az iparágban.

Ázsiával kapcsolatban kiemelték, hogy itt várhatóan sokkal kisebb szerkezetátalakításokra kerül majd sor, ugyanakkor a beruházások mértéke is kisebb lesz. Számos vállalat ugyanis felfüggesztette globális terjeszkedési terveit, arról nem is beszélve, hogy a vezető autógyártók közül egyre többen döntenek úgy, hogy kivonulnak azokról az autópiacokról, ahol a leggyengébb értékesítési számokat produkálják.

Az EIU előrejelzése szerint tovább erősödhet az elektromos autózás Európában, az értékesítési darabszámok várhatóan felülmúlják majd a kínai eladásokat is, amelynek köszönhetően a kontinens részaránya az elektromos autók összértékesítésén belül a tavalyi 22 százalékról egészen 31 százalékra emelkedik majd 2021-ben. Mindebben meghatározó szerepet játszik majd az Európai Unió, illetve az egyes tagállamok által biztosított nagyvonalú pénzügyi és egyéb támogatások, amelyeket az elektromos autók vásárlói élvezhetnek majd idén.

Az elemzés kitért arra is, hogy Kína részaránya az összeadásokon belül csökkenhet. Ebben olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint az elektromos autók vásárlásához biztosított támogatások összegének fokozatos csökkenése, különös tekintettel a legdrágább modellekre. Kitértek arra is, hogy a helyi vezetés elhalasztotta az új, károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szigorító intézkedések bevezetését, amellyel csökkent a nyomás az iparági szereplőkön. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy egy ilyen engedmény a hagyományos autógyártókat nem ösztönzi arra, hogy növeljék a kisebb profittal értékesíthető elektromos modelljeik eladását az értékesítési flottán belül.

Az elemzés készítő hangsúlyozták, az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború beárnyékolja majd az autóipar 2021-es évét is. Joe Biden amerikai elnök ugyanis kész tovább vívni azt a csatát a kínai vezetéssel, amelyet Donald Trump indított. Az Economist Intelligence Unit rámutatott, hogy Joe Biden is kész súlyos importvámokat kivetni az ázsiai országból importált autóalkatrészekre annak érdekében, hogy rákényszerítse a vállalatokat a beszállítói láncok lerövidítésére, a hazai beszállítóktól történő vásárlásokra.

De nem az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely komoly akadályokat gördíthet Kína elé. Ausztráliával hónapokkal ezelőtt elmérgesedett az ázsiai ország viszonya, a hatalmi játszma eredményeként több ausztrál termékre jelentős védővámokat vetettek ki. Ausztráliának viszont komoly ütőkártyát jelent a kezében, hogy a kínai autóexport egyik legfontosabb célpiaca, védővámok bevezetésével képes lenne visszavágni Kínának. Az EIU felhívta a figyelmet arra is, hogy az India és Kína kapcsolatában tapasztalható növekvő feszültségek elsősorban olyan kínai autógyártóknak okozhatnak nehézséget, mint a kínai SAIC Motors, amelynek komoly ambíciói vannak az indiai autópiacon. A két szomszédos ázsiai ország egymásnak feszülésének a kínai autóalkatrészekre támaszkodó indiai autógyártók is a kárát láthatják a jövőben.

A koronavírus-járvány hatására várhatóan sokan tartózkodni fognak a szalonokban történő vásárlástól, amely a gyártókat és a kereskedőket arra ösztönzi majd, hogy a különböző digitális megoldások alkalmazásával minél kényelmesebbé tegyék az otthonról történő vásárlásokat. Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint mindezek együttes hatására az online autóeladások 10 százalékát adják majd az új autó értékesítéseknek idén. Megjegyezték, a koronavírus-járvány megjelenése előtt még csupán 5 százalékos részaránnyal számoltak.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

Forrás: Portfolio

The post Íme a négy trend, amely alapvetően meghatározza az autóipar 2021-es évét appeared first on Műszaki Magazin.