A legfrissebb DESI jelentés szerint Magyarországnak sikerült jelentősen felzárkóznia az elmúlt egy évben digitalizációs érettség terén a fejlett európai országokhoz, azonban a magyar kkv-k jelentős részének a teljesítménye még mindig nagyon gyenge a digitális transzformációban. A Digiméter idei kutatása is a magyar kkv szektor lemaradására hívja fel a figyelmet digitális érettség tekintetében, csakúgy, mint a TechDays Magyarország megtartott tegnapi State of SME Digitalization című rendezvény előadói.

A kkv szektor digitális érettségét vizsgáló Digiméter kutatás idei eredménye azt mutatta, hogy a hazai kkv-k nem igazán tudtak fejlődni ezen a téren, holott a vállalkozások számára ma a digitalizáció a fejlődés és a versenyben maradás alapvető feltétele. 2021-es szintre esett vissza a kkv-k digitális jelenléte (honlap) és a digitális adatkövetés, illetve a legelmaradottabb értéket az értékesítés és marketing indexe mutatja.

Magyarország 2024. évi országjelentése is kitér arra, hogy mesterséges intelligenciát a Magyar vállalkozások csupán 3,7%-a alkalmaz szemben az uniós átlaggal (8%), ami azt mutatja, hogy tovább kell javítani a teljesítményt ezen a területen. Ezért is van több olyan program is előkészítés alatt a BKIK-nál, amelyekkel hathatós segítséget tudunk biztosítani számukra a jelenlegi akadályok leküzdésében, az edukációban, digitális fejlődésükben.

Ennek egyik lépése, az október 1-én a TechDays Magyarország égisze alatt lezajlott State of SME Digitalization című rendezvény, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), az MBH Bank, az MBH Fintechlab valamint a Future-Now szervezésében.

Az esemény panelbeszélgetésein IT technológiai területen működő vállalatok szakértői vitatták meg a magyar kkv-k lemaradásának okait, valamint tárták fel a piacon elérhető digitalizációs eszközöket és szolgáltatásokat többek között az üzleti folyamatok digitalizálása, az automatizáció és az online fizetésfeldolgozási innovációk mai kínálata terén. A helyi és a legjobb nemzetközi gyakorlatokat ötvöző előadás keretében átfogó képet kaphat arról, hogyan boldogulhatnak a kkv-k a digitális korban.

A résztvevők összegzése szerint a következő évek kulcsa, hogy összeállnak-e az elérhető megoldások egy jól működő ökoszisztémává, amelynek szerves részét képezik a vállalkozók mellett a különböző inkubátorok, befektetők, kamarák és az állami szabályozók.

Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke köszöntőjében kiemelte: “túl kell lépni azon, hogy egy vállalkozó költségként tekintsen a digitális fejlesztésekre. A hosszú távú megtérülést, a versenyben maradás alapvető eszközét kell, hogy lássa a transzformációban. A vállalkozások számára a digitalizáció nem választható lehetőség, hanem a fennmaradás és a fejlődés útja.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitalizációs lemaradásban a magyar vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A Billingo hazai kutatása szerint még mindig kevés vállalatvezető, cégtulajdonos használja a mesterséges intelligenciát az üzleti tervezéshez és a pénzügyi folyamataik átláthatóbbá tételéhez, holott a legtöbb esetben ingyenesen rendelkezésre álló eszközökről van szó, melyek segítségével sok probléma feltárható lenne, nélküle azonban könnyen a bezáráshoz vagy nagyon lassú növekedéshez vezethet csak az út.

Az Opten 2024-es adatai szerint februárban 515 ezer alá csökkent a működő társas vállalkozások száma, mindemellett a cégmegszűnések száma elérheti a 40 ezret is az év végére. Idén tavasszal is az a trend rajzolódott ki, hogy az újonnan alapított cégek száma összevetve a megszűnések és felszámolások számával erőteljes csökkenést mutat.

A mesterséges intelligencia könnyítheti a terheket

A Billingo 1000 hazai vállalkozás körében zajlott kutatása szerint, bár alapvetően pozitívan nyilatkoznak a mesterséges intelligenciáról a megkérdezettek, még mindig nagy hányadban csak kreatív területeken használják ezeket az eszközöket (szövegírás, képalkotás, grafika készítése) és kevéssé veszik számításba, hogy akár adatelemzésben is hatékony segítség lehet – a megkérdezettek 34 százaléka él csak ezzel a funkcióval. Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai igazgatója elmondta:

„Adatelemzésben, információkeresésben, sőt akár üzleti tervek elemzésében is támaszkodhatnának a vállalkozások ezekre a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokra. Mi azt látjuk, hogy bár digitális fejlődési pályára állt a legtöbb cég, a növekedéséhez arra lesz szükség, hogy a mesterséges intelligenciát csatasorba állítsák”.

Az AI-t használni kell, nem elkerülni

Bár a válaszadók több, mint 50 százaléka egyetértett azzal, hogy az alkalmazás veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a valós helyzet nem ezt tükrözi.

„A mesterséges intelligencia egy eszköz, azok lesznek versenyelőnyben a munkaerőpiacon, akik nyitottsággal és némi tudással kezelik a mesterséges intelligenciát. Hamarosan a költség- és bevételtrendek elemzése vagy akár az adatvédelem tökéletesítése nem lesz értelmezhető MI nélkül.”

– tette hozzá az igazgató.

A számlázó programból pénzügyi divízió

Mivel a számlázás az alfája és omegája a vállalkozások működésének – különös tekintettel a mikrovállalkozásokra – jelentős előrelépést fog jelenteni a működésükben, ha az elkönyvelt számlák alapján beszélgethetünk majd saját vállalkozásunkkal a mesterséges intelligencián keresztül.

„Gondoljunk bele mekkora segítség lehet majd az, ha a vállalkozásunk pénzügyei és az összes üzleti, adóval kapcsolatos szabályozásról létező tudás egy helyen lesz elérhető, sőt, valós időben kérdezni is tudunk tőle.”

– egészítette ki Besztró Szabolcs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökken a magyar vállalkozások száma appeared first on Műszaki Magazin.

Többek közt ez derült ki az SAP Hungary saját, SurvAI elnevezésű kutatásából, melyet az idén 24. alkalommal megrendezett SAP NOW Hungary 2023 konferencián mutattak be Siófokon. A csaknem 300 vállalati vezetővel készült felmérés szerint a cégek elsősorban a termelésben, marketingben, ügyfélkapcsolatok területén várnak jelentős AI hatást, míg a hagyományosan humán területeken, mint a jog és a HR, ódzkodnak a mesterséges intelligencia használatától.

Az SAP NOW konferencia a magyarországi vállalati informatika egyik legfontosabb eseménye, melyen évről évre több mint 1000 vállalati és kormányzati döntéshozó vesz részt. A több mint 80 szakmai előadás és interaktív bemutatók mellett itt mutatta be az SAP a kifejezetten a magyar piacon lefolytatott SurvAI elnevezésű kutatását is. „Nem is mi lennénk, ha nem akartuk volna adatokkal alátámasztani és elemezni, hogy mit gondolnak az AI témájáról ügyfeleink, és általában a magyar vállalatok” – mondta el a konferencián nyitóbeszédében Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A felmérés célja az volt, hogy megmutassa, a vállalatok miként viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, milyen területeken számítanak AI-indukálta változásra, erre milyen eszközökkel készülnek, valamint függ-e a hozzáállásuk a cégük méretétől, az iparágtól vagy a digitalizáltság fokától. Noha a kutatás nem reprezentatív, a csaknem 300 cégtulajdonossal, felsővezetővel készült kutatásban a magyar gazdaság széles spektruma képviseltette magát, vállalatméret szempontjából arányos eloszlásban.

Mit hívjunk AI-nak?

Az eredmények azt mutatták, hogy már a mesterséges intelligencia definíciója sem egyértelmű. A sofőr nélküli önvezetésről, a ChatGPT nyelvi modellről vagy éppen egy önálló chatbotról például meg tudták ítélni a válaszadók, hogy AI-alapúak, ugyanakkor a nagyon egyszerű algoritmusokkal, folyamatábrákkal működő szolgáltatásokat is hajlamosak voltak AI képességekkel felruházni, amennyiben eléggé bonyolultnak tűntek. Az azonban feltétlenül jó jel, hogy a válaszadók többsége (70%) tisztában van az AI-jal kapcsolatos tudása korlátaival, ahogy azzal is, hogy az AI nem új dolog, eddig is jelen volt az üzleti rendszerekben (60%). A vállalatok vezetői azt is felismerik, hogy van feladatuk az AI megismerésével, használatával kapcsolatban, és nem értékelik túl saját cégeik képességeit atekintetben, hogy milyen fokon állnak az alkalmazkodásban. Kétharmaduk inkább pozitív, de csupán 20 százalékuk gondolja, hogy saját cégük valóban eredményes, és vezető az AI-használatában az adott területen.

Mi táplálja a bizalmat az AI iránt?

A megkérdezett vállalati döntéshozók körében is kimutathatók azok a félelmek, amik a hétköznapokban is jellemzik az AI-diskurzust: az „elveheti a munkánkat” (55%), vagy hogy olyan célokra fordíthatják az AI-t a digitális nagyvállalatok, ami morálisan megkérdőjelezhető (63%), itt is megjelent. Az egyértelműen látszik az SAP kutatásából is, hogy ha egy márka hiteles, akkor bizalommal lesznek iránta a felhasználói. Egy SAP felhasználó például sokkal kevésbé tart attól, hogy kikerül kezéből az irányítás, és 46%-uk alapozna üzleti döntést egy 100%-ban AI által készített elemzésre, míg azok, akik nem használják az SAP-t, kevésbé bíznak a mesterséges intelligenciában (31%).

A SurvAI arra is rámutatott, hogy a kisebb cégek inkább kiszolgáltatottságként élik meg az AI-jal teli jövőt. 50 fő alatti cégeknél lényegesen borúsabbak a válaszok minden szakterületre vonatkozóan. Hasonlóan polarizált a vélemény, ha árbevétel tekintetében választjuk ketté a válaszadók körét.

Hol lesz az AI-hatás?

A felmérés azt mutatja, hogy bár a cégvezetők pozitívan látják a jövőt például a logisztika területén (78%), azonban sokkal magasabb a borúlátók aránya a jog (44%) és a HR (40%) területén. A kettő között persze valószínűsíthető összefüggés, hiszen ha egy raktárban az önjáró robotok terjednek el, kiszorítva ezzel a raktáros munkatársakat, akkor az végülis logisztika területén pozitív, míg HR szempontból egy negatív hatás. Hasonlóan megosztó a jogi jövőkép is; sok jogi problémát vethet fel az AI-használata (szerzői jogok, fogyasztói jogok, GDPR, felelősségbiztosítás, stb.), nem beszélve arról, hogy vajon mikor merjük rábízni magunkat egy mesterséges intelligenciával meghozott bírói döntésre vagy mediációs, vitarendezési javaslatra.

Az is látszik, hogy a cégek elsősorban a termelésben, termékfejlesztésben, a fogyasztók elérésében várják a legnagyobb horderejű változást. Emellett az is egyértelműen kiderült, hogy az SAP-felhasználók sokkal inkább használják a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket és további terveik vannak vele a marketing, a termékfejlesztés, vagy éppen a menedzsment területén. „Ez nem is csoda annak tükrében, hogy az SAP globális konferenciáján tavasszal bejelentettük, 2025-re a vezető üzleti szoftvercég kívánunk lenni a mesterséges intelligencia használatában” – mondta Pintér Szabolcs, aki hozzátette: az SAP vállalatirányítási szoftvereiben, platformajánlataiban már évtizedek óta használnak különböző szintű mesterséges intelligenciát, jelenleg a legfejlettebb üzleti AI képességek hatásait már három területen is érzékelhetik az ügyfelek: egyrészt az automatizációban, hiszen a gép már számos ismétlődő feladatot vesz át az emberektől; másrészt a felhasználói élmény javulásában, a gép és az ember közötti kapcsolat megkönnyítésében; harmadrészt az adatok értelmezése és csoportosítása révén a döntéstámogatásban és előrejelzések készítésében.

A kutatás a forrás és a tudás kérdéskörére is kiterjedt. A válaszadók többsége túlnyomórészben saját forrásaira számít (55%) a jövőbeni AI-fejlesztések finanszírozására, de külső forrásként hitelt (20%) vagy uniós pénzt (30%) is megjelöltek. Azt is megmutatta a felmérés, hogy az SAP felhasználók tudatosabban állnak a mesterséges intelligenciához: körükben 80 százalék körüli azok aránya, akik lehetőséget látnak, és valódi árbevételi hatást is remélnek az AI használatától.

De hol van már most is AI?

A konferencián is megfogalmazódott az igény, hogy a cégvezetők az unásig ismételt chatbot és képgenerátori példálódzásokon túl azt is lássák, hogyan támogathatja őket az üzleti környezetben az AI. A házigazda ezekből is bemutatott a résztvevők számára néhány kézzelfogható példát a konferencián.

Az SAP a HR területén piacvezető SuccessFactors szoftverébe integrált a Microsofttal közösen kifejlesztett megoldásokat.  Így például a beépített AI segít az újonnan nyíló pozíciók munkaleírásainak automatikus elkészítésében, és a konkrét munkaköri leírások és a jelöltek önéletrajzai alapján javasol interjúkérdéseket a felvételiztető HR kollégának. A már felvett munkavállalóknak pedig időről időre tesz képzési javaslatokat a pozícióhoz és az érdeklődési körhöz illeszkedve.

Az automatizálás sok más területen is messze meghaladja már a korábbi gyakorlatot. Ma már naponta nem csak megszámlálhatatlan mennyiségű szállítólevél automatikus feldolgozása történik, a raktárszervezést, készletezést és utánpótlást is AI támogatással optimalizálhatják az SAP-t használó cégek. Beszerzési területen kiemelhető az SAP Business Network új intelligens számlakonverziós képessége, ami automatikusan kinyeri és feldolgozza a releváns információkat a szállítói számlákból, tovább gyorsítva a számlafeldolgozást és a pontosságot. Az SAP S/4HANA új intelligens beszedései pedig segítenek előre jelezni a késedelmes fizetés kockázatát a számlákon, és jobban rangsorolni, hogy mely ügyfeleknek van szükségük nyomon követésre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitalizált vállalatok jobban bíznak a mesterséges intelligenciában appeared first on Műszaki Magazin.

A több éve tartó folyamatos globális instabilitás után az emberek egyre könnyebben férhetnek hozzá az új technológiákhoz (pl. mesterséges intelligencia, web3 és tokenizálás), amely elősegíti a kreativitás, a közösség és az adatvédelem fejlődését. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy ezen új technológiákban rejlő értékek révén megváltoznak a felhasználói magatartások, és ennek nyomán az üzleti modellek is átalakulhatnak.

A 15 éven át Fjord Trends címmel publikált jelentésre épülő Accenture Life Trends 2023 az emberi viselkedés területén öt olyan globális hosszútávú iránymutatást azonosít, amely a következő évben átalakíthatja az üzleti életet, a kultúrát és a társadalmat.

Az Accenture Song tervezőkből, kreatív és technológiai szakemberekből, szociológusokból és antropológusokból álló globális hálózatának felismeréseire és információira épülő, mesterséges intelligenciával alkotott képekkel illusztrált éves előrejelzése 2023-ban a következő trendeket és intézkedéseket ajánlja a vállalatok figyelmébe.

1. Permakrízisben élünk, amihez alkalmazkodnunk kell – a világ az egyik globális katasztrófából lép a másikba, és az embereknek alkalmazkodniuk kell az instabilitáshoz, a vállalatoknak pedig készen kell állniuk a változásra. Ebben segíthet az emberiség évezredes tapasztalatait hasznosító négy válaszreakció (harc, menekülés, összpontosítás és dermedtség).  Ez befolyásolja azt, hogy mit vásárolnak, és hogyan tekintenek a márkákra és a munkáltatóikra – a vállalatoknak pedig készen kell állniuk a változásra.
2. Mi várható a hűség terén? – Egy instabil világban az emberek olyan helyeket, közösségeket keresnek, ahová tartozhatnak. Ezért a modern márkák elsősorban a közösségépítésre összpontosítanak, amely újradefiniálhatja a hűséget és a márkarészvételt. Az Accenture kutatásában részt vevő emberek többsége az elmúlt hat-kilenc hónapban például új hobbikat próbált ki, illetve új közösségekhez csatlakozott. Az új technológiák nagymértékben meghatározzák a modell alapját képező alábbi három fő tényezőt.
   • Az összetartozás érzését megteremtő közösségek: például a Reddit, a Discord és a Twitch
   • Token-gating: a „csak a tokentulajdonosok” számára fenntartott exkluzív hozzáférés.
   • Gyűjthető tárgyak: digitális műalkotások, autogramok, gyűjtögetős kártyajátékok stb.
3. A munka immateriális előnyeinek fontossága – miközben még mindig zajlik a vita az irodába való visszatérésről, egy dolog egészen biztos: mindenki érzi az irodai lét, pl. a spontán találkozások vagy a tehetséges fiatal munkatársak következetes irányításának hiányát. Személyes részvétel nélkül veszélybe kerülhet a mentorálás, az innováció, a vállalati kultúra és befogadás kérdése, amely hosszú távon negatív következményekkel jár. Itt az ideje, hogy a vezetők újragondolják a vállalatok működését, és mindenki számára előnyös, logikus tervvel álljanak elő.
4. A mesterséges intelligencia az emberi kreativitást támogató tényezővé válik – a mesterséges intelligencia a kreatív folyamatok új eszközekét a mindennapi felhasználók kezében van. Egyik napról a másikra széles körben is elérhetővé váltak a neurális hálózatok, amelyek kevés erőfeszítéssel és hozzáértéssel lehetővé teszik a szövegek, képek és zeneszámok megalkotását. A mesterséges intelligencián belüli fejlesztések is elképesztő sebességgel érik el a piacot, amely hihetetlen áttörést jelent a kreativitás terén. A vállalatoknak át kell gondolniuk, hogyan tűnhetek ki az AI-vel generált tartalmak tömegéből, és hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát az innováció sebességének és egyediségének fokozására.
5. A digitális pénztárcák véget vethetnek a digitális személyazonosság válságának – a személyes adatok felhasználása és az ehhez kapcsolódó visszaélések miatt régóta esedékes az adatkezelés átalakítása. Az online márkaélmény átláthatósága és az ebbe vetett bizalom gyors ütemben csökken. Az adatok feletti ellenőrzés hamarosan visszakerülhet a felhasználóhoz. A tokeneket (fizetési módokat, személyazonosító igazolványokat, hűségkártyákat stb.) tartalmazó digitális pénztárcák tulajdonosai szabadon eldönthetik, mennyi adatot kívánnak átadni – vagy akár eladni – a cégeknek. Ez nagyszerű hír a márkák számára: az emberek által közvetlenül átadott adatok még értékesebbek lesznek, mint a külső féltől származó információk, amelyeket a cookie-k nélküli világban már nem is gyűjtenek.

„A kontroll változása végső soron hatalomváltáshoz vezethet, és az emberi viselkedés e látszólag apró – ám mélyreható – változásai átalakítják az emberek és a vállalatok közötti hatalmi dinamikát”

– hangsúlyozta David Droga, az Accenture Song vezérigazgatója és kreatív elnöke.

„A vezetői, munkavállalói, vásárlói, fogyasztói és alkotói szerepeket betöltő emberek keresik a módját annak, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést. A szemléletváltásnak és az egyre fejlettebb technológiának köszönhetően az így elért eredmények is változnak majd. A fejlődés nyomán új kép rajzolódik ki elénk.” 

Az Accenture Life Trends 2023 jelentés az Accenture teljes terjedelmében itt olvasható, amely a vállalat új alkalmazásában az Accenture Foresightban is elérhető. Ez utóbbi személyre szabottan biztosítja felhasználóinak a legújabb jelentéseket, esettanulmányokat, blogokat, interaktív diagramokat, podcastokat stb. Bővebben: http://www.accenture.com/foresight.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5 makrotrend, amely idén megváltoztathatja az emberek és a vállalkozások közötti kapcsolatot appeared first on Műszaki Magazin.

A sikertörténetet azonban beárnyékolják a veszélyek: a kiberbiztonsági kockázatok és a hackertámadások megnövekedése, vagy a gondatlan adatvesztésből adódó károkozás.

„Ma már a legtöbb gyártó is azt hangsúlyozza, hogy nem a hackerektől kell elsősorban félteni az adatokat, hanem a hanyag kezeléstől. Az óvatlan felhasználók a legtöbbször akaratukon kívül sodorják veszélybe a vállalat adatait, ez az úgynevezett belső támadás azonban ugyanolyan fenyegetést jelent, mint a rosszindulatú külső támadások.”

– hívja fel a figyelmet a hazai KKV-k óvatosságára Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Rengeteg biztonsági rést hagynak maguk után a munkatársak

A köztudatban a hackerek rosszindulatú számítástechnikai zsenik, akik bármilyen rendszert könnyedén feltörnek, hogy értékes adatokhoz jussanak. A legtöbb esetben azonban nem is kell erőlködniük, egyszerűen csak besétálnak a nyitott ajtón. A felhasználók általában nem is sejtik mennyi biztonsági rést hagynak maguk után nap, mint nap. Ennek köszönhetően a vállalati adatokra a legtöbb esetben a munkatársak jelentik a legnagyobb biztonsági fenyegetést. Sokszor már az is elég, ha valahonnan nem jelentkezik ki a felhasználó. A böngésző megjegyzi az e-mail címét, a jelszavát és mivel a legtöbb rendszer ma már össze van kötve, így gyakorlatilag tálcán kínálja fel minden adatát.

„A különböző alkalmazások sokszor a felhőn keresztül hitelesítik egymást. A legtöbb portál ma már felajánlja, hogy a Facebook vagy a Google fiókon keresztül regisztráljanak a felhasználók. Ilyenkor a fiókok összekötődnek, ennek következtében könnyebben szállítanak, biztonsági réseket, amiken keresztül ellophatják az adatokat”

– magyarázta Juhász Viktor, a felhő megoldások szakértője.

A Nagy Testvér valóban mindent lát?

A legtöbb vállalat részéről a felhőtechnológiával kapcsolatos dezinformáció a legjellemzőbb. Gyakori tévhit, hogy a felhőben tárolt adatokra illetéktelen személyek is rálátnak. A valóságban a GDPR szabályozás pont a nagyobb fokú biztonságot nyújtja, hiszen a felhőben minden törvényes keretek közt zajlik, míg egy saját szervert nem véd szabályozás, így a támadók elleni fellépés sokkal nehezebb egy ilyen környezetben. Az, hogy a felhőben tárolt adatokra ráláthatnak a törvényes szervek, az valójában egy nagyfokú előny, hisz gyorsan és hatékonyan intézkedhetnek az esetleges támadások esetén.

Szinte senki nem használ hatékony jelszót

A szakértő szerint a Facebook vagy Google hitelesítés még mindig nagyobb biztonságot jelent, mint a külön jelszó használat. A legtöbb felhasználó ugyanis nagyon gyenge jelszót használ, ráadásul nem veszi tudomásul, hogy ezeket időről-időre meg kell változtatnia. Pedig a legtöbb felhő rendszerben ma már beállítható, hogy bizonyos időközönként lejárjon a jelszó, ezt a funkciót azonban szinte senki nem használja. Ugyan ez a helyzet a kétlépcsős hitelesítéssel, amit a szakértő szerint a legtöbb felhasználó lustaság miatt nem alkalmaz.

„Nagyon rossz jel, hogy a felhasználók nem alkalmazzák a kétlépcsős azonosítást, emellett nagyon gyenge jelszót használnak, amit szinte soha nem változtatnak meg. Ez így együtt már különösen kritikus. Pedig már évente egy jelszócsere is elég lenne a nagyobb fokú adatbiztonság megteremtéséhez.”

– fejtette ki Juhász Viktor.

Az adat is vállalati vagyon, amit ennek megfelelően kell kezelni

A biztonsági szempontokat figyelembe véve a szakértő szerint a vállalatok adatkezelése is kritikus. A legnagyobb probléma, hogy a legtöbb cégnél nem informatikus, vagy rendszergazda kezeli a felhő rendszereket (pl. CRM, MiniCRM, Trello, todoist, Office365, gSuite/Workspace, stb.), sok munkahelyen pedig szinte minden kollégának kiosztják az adminisztrátori szerepkört, pusztán kényelmi szempontok miatt. Ez talán még nem is lenne nagy baj, a probléma ott kezdődik, mikor a vállalattól távozó munkatársaktól elfelejtik elvenni a jogosultságot, aki így azután is hozzáfér az érzékeny céges adatokhoz, hogy már nem dolgozik ott. A szakértő szükségesnek tartja a vállalatok paradigmaváltását az adatkezeléssel kapcsolatban. Eljött az idő, hogy a vállalat az adataira is ugyanolyan vagyontárgyként tekintsen, mint a pénzbeli tőkéjére vagy más eszközeire. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy táblázatokban és nyilvántartásokban kell vezetnie a felhőrendszereit és az azokhoz tartozó hozzáféréseket. Emellett olyan informatikai szaktudással rendelkező felelősöket kell kijelölnie a rendszerek kezelésére, akik folyamatosan figyelik, kezelik és szükség esetén módosítják a hozzáféréseket.

„A legtöbb cég nem veszi észre, mikor az adatait lopják. Ezért fontos, hogy a vállalatok tudatosan végig gondolják a biztonságos adatkezelést. Ez persze többletmunka. De mit kapnak cserébe? Azt, hogy így nem veszítik el az adataikat!”

– érvelt a szakértő.

Mit tehet egy vállalat az adatai biztonságának érdekében?

• Keresse meg a terület felelősét! A felhőplatform alapvetően egy informatikai rendszer, így egy informatikusnál, vagy rendszergazdánál van a legjobb kézben. A szakszerű kezelés fontos, így az fogja ezt a feladatot felelősen végezni, akinek a munkaköri leírásában is szerepel a platformok felügyelete.
• Használjon céges e-mail fiókokat! Nagyon fontos, hogy a vállalat mindig a céges e-mail címével adja hozzá a munkatársakat a vállalati fiókokhoz. Így kiléptetésnél elég az e-mail címet megszüntetni ahhoz, hogy a felhasználó ne férjen többé hozzá a céges adatokhoz.
• Vezessen felhasználói nyilvántartást! Legyen egy táblázat, vagy rendszer, ahol pontosan vezetve van és követhető, hogy ki milyen platformokon, milyen szerepkörrel és hozzáféréssel rendelkezik. Fontos továbbá, hogy ezeket a hozzáféréseket a vezetőség időről-időre felülvizsgálja.
• Alakítson ki mappa struktúrát! A fájlszerveren előre rögzíteni lehet, hogy a vállalat milyen adatokat tárol, illetve előre meg lehet határozni, hogy ezekhez mely munkatársak férhetnek hozzá. Ha van egy ilyen előre kialakított struktúra, akkor a kezelőjének sokkal egyszerűbbé válik a hozzáférések vagy engedélyezések meghatározása.
• Vegye leltárba az alkalmazásokat! Mivel napjainkban a vállalatok átlagosan minimum 4-5 felhőplatformot használnak, fontos, hogy ezekről is vezessenek egy nyilvántartást, ugyanúgy, mint az iroda berendezéséről, vagy gépparkjáról.
• Vezessen be egy bevett engedélyezési eljárást! Az a legjobb, ha a vállalatnak van egy előre meghatározott forma eljárása az engedélyezésekre, amiről dokumentáció készül. Ezekért a döntésekért minden esetben a vezetőség legyen a felelős.

The post Napi szinten milliós nagyságrendben vesztenek adatot a magyar vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.