Felmérés az ipari termelésről, gazdasági helyzetről és beruházásról. A kérdőív kitöltése anonim és semmilyen személyes adatot nem gyűjtünk. A válaszokat a rendszer automatikusan elemzi, kizárólag ezt az elemzést fogjuk felhasználni illetve közzétenni.

Mivel a célunk a feldolgozóiparon belül a fémfogácsolással foglalkozó cégek körében történő felmérés, ezért a kérdések is erre a területre összpontosulnak. A kérdőív létrehozója Szabó Gábor, a GF Machining Solutions Magyarországi Fióktelepének munkatársa.

Mindannyian tudjuk, és sokan érezzük is, hogy az ipari termelés visszaesése milyen kihívásokat jelent a mindennapokban. A fejlesztések elmaradásában jelentős szerepe van az EU-s források és a gazdaságösztönző programok hiányának, a járműipar siralmas teljesítményének és számos egyéb tényezőnek. A kérdőív teljesen anonim, személyes adatokat nem kérünk, a kapott adatokat harmadik félnek nem továbbítjuk. A kérdőívet kielemezzük, és ezt az elemzést szeretnénk szélesebb körben közzétenni, annak érdekében, hogy az ebben a szegmensben működő kkv-k problémáit minél többen megismerjék.

A kérdőív linkje: https://docs.google.com/forms/d/100jdbwcHVxGsrQFZviJJmx28gLTGcnc_Q321RN25cLs/edit

A jelenleg kielemzett adatokból:

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Anonim kérdőív fémforgácsoló vállalkozásoknak appeared first on Műszaki Magazin.

Közel 100, kis- és közepes méretű vállalkozástól érkeztek válaszok. A válaszadók 46%-ban a szolgáltatói, 24%-ban pedig a kereskedelmi szektort képviselik. A többségük nagy múlttal rendelkező szervezet, 44%-uk legalább 20 éve működik, további 27%-uk pedig több, mint minimum 10 éve. A válaszolók jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük felkészültnek érzi magát az informatikával, digitalizációval kapcsolatos kérdéseket illetően. A kutatás kitért a sikeres üzleti felhasználások eseteire és felméri a legnagyobb kockázatokat is. Az eredményekből született kulcsmegállapítások hozzájárulnak az MI hazai piacának feltérképezéséhez és további fejlesztéséhez.

Kialakult vállalati MI kultúráról nehezen beszélhetünk

Az MI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az üzleti életben az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze. A System 32 IT Kft. felméréséből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva.

A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.

A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján 10%-ánál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat.

A mintába került MI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik MI-re allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti rizikót, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva. Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott MI readiness index is, amely szerint a mintába bekerült cégek 63%-a rendkívül alacsony MI tudatossággal működik, míg 17%-uk alacsony, 19% közepesen tudatos és csupán 2% rendelkezik magas MI tudatossággal.

Igény az edukációra és a támogatásra

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31%-a most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19%-uk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12%-a bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44%-uknak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38%-ánál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson.

Az MI alkalmazásának TOP 4 -es listája

Az MI-t használók 83%-a pozitív tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72%-a általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe az MI-t. 50%-ban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén. (44%)

Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?

A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a Baby Boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik.
A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13%-a 40 év alatti, 28%-a 40-49 év közötti, 22%-a 50-59 éves, 13%-a 60 éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg? Steigervald Krisztián generációkutató szerint:

„Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t. Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”

Az MI növeli a cégek versenyképességét

A döntéshozó válaszadók 64%-a egyetért azzal, hogy az MI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46%-uk véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének az MI cégen belüli alkalmazására. Szlezák Péter szerint: „Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.”

Robot szüli meg a FOMO Sapienst?

A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad.

„Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni.”

– ahogy Mérő László, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában kifejtette.

A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68% az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál. A válaszadók 67%-a egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet, 75%-uk szerint gyorsítja, 31% -uk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen MI megoldást, 78%-uk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31%-a vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk profitabilitását hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető MI eszközök. Az IT biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkeznünk. De a félelmeink ne akadályozzanak meg a fejlődésben, mert aki kimarad, az lemarad.

Tervek az MI alkalmazását illetően

Egy 2023-as amerikai kutatásban az MI-vel foglalkozó vezetők és szakemberek 69%-a állította, hogy a következő 3 évben az MI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében. (Zeitgeist: 2023 AI Readiness Report). A System 32 idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27%-a válaszolt igennel.

Az MI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?

Az MI egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az MI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe.

„A System 32 legújabb programja segít felmérni a vállalatoknak, hogy hol tartanak a felkészülésben, mennyire készek a digitális átállásra. Az eredmények alapján testreszabott stratégiát készít a System 32 csapata, illetve a cég igényeinek megfelelő eszközöket javasol és adekvát szintű képzést tart a vezetőségnek és a munkatársaknak.”

– mondta Szlezák Péter.

Amíg kockás papíron születnek még ma is üzleti tervek és a félelmeink felülírják a progresszív gondolkodást, addig mi válunk a saját fejlődésünk gátjává, és az MI -ben rejlő óriási potenciál kiaknázatlan marad.

„A technikának köszönhetően bármit megszerezhetünk, amit csak akarunk. A lehetőségek korlátlansága azonban csak illúzió, hiszen fizikai képességeink behatárolnak minket.”

– mondja Andrew Przybylski, brit pszichológus.

A System 32 piackutatásának konklúzióit dióhéjban összefoglalva rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az MI hasznára, jelentőségére vonatkozó edukáció és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Marad-e az AI homály a vállalkozások körében? appeared first on Műszaki Magazin.

Az új döntés értelmében az igénylők 30%-os díjcsökkentésben részesülnek a bejelentési, kutatási, vizsgálati, megadási és belső fenntartási díjak összegéből, akár európai szabadalmi, akár európai PCT bejelentés esetén (Szabadalmi Együttműködési Szerződés, melynek keretein belül egyetlen nyelven, egy helyen benyújtott bejelentéssel megindítható a szabadalmi eljárás akár valamennyi szerződő államban). A kedvezmény összege így egy adott szabadalom teljes életciklusára vetítve – a bejelentéstől az oltalmi idő lejártáig – akár meghaladhatja a 10300 eurót is.

A mikroszervezetek jelenleg az Európai Unió gazdasági szervezeteinek 99%-át teszik ki, és a GDP-jének 57%-át adják. Az EPO és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) közös tanulmánya szerint az egy vagy több európai szabadalmi bejelentéssel rendelkező KKV-k növekedési valószínűsége a high-tech iparágakban 110%-kal, a low-tech iparágakban pedig 172%-kal nagyobb a szabadalmi bejelentéssel nem rendelkező versenytársaikéhoz képest.

A kedvezményre jogosultak többek között a mikrovállalkozások (10-nél kevesebb főt foglalkoztatnak, éves árbevételük 2 millió euró alatti), természetes személyek, nonprofit szervezetek, egyetemek és kutatóintézetek. Az új intézkedés létrejöttéhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is aktívan hozzájárult, melynek célja a kis- és középvállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek innovációs tevékenységének ösztönzése és a tudásalapú gazdaság fejlesztése. Az elért eredmények jól illeszkednek a hazai Neumann János programban megfogalmazott szellemi tulajdonvédelmi területen kitűzött célokhoz, sok esetben kiegészítve vagy helyettesítve azokat.

További információ

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 30 százalékos díjkedvezmény az európai szabadalmi díjakból appeared first on Műszaki Magazin.

A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény szárnyai alatt létrejött vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett az innovációk iránt, ami segítő közeget jelent az induló vállalkozások, a startupok számára is. Az intézmény által alapított Uni Inno Kft. célja az egyetemi szellemi alkotások létrejöttének, a fejlesztési eredmények hasznosításának támogatása. Az országos Gyorsítósáv pályázaton az egyetemhez kapcsolódó vállalkozások összességében közel 300 millió forintos támogatást nyertek el innovációjuk megvalósítására.

Az autósport számára fejlesztenek

A Quatic Technologies Kft. az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) kollégái által alapított vállalkozás, amely elsősorban elektromos motorok meghajtásához, méréséhez és elemzéséhez kínál termékeket, szolgáltatásokat. „A pályázat kapcsán egy új elektromosgokart-hajtásláncot valósítunk meg. Ez a termékünk kifejezetten a versenysport számára készül, hiszen az elektromos járművek ma már ezen a területen is méltó kihívói a belsőégésű motoroknak” – mondta el kérdésünkre Gulyás Péter, a vállalkozás ügyvezetője. A projekt keretében elsőként egy kisgyermekek számára is elérhető, mindössze másfél kilowattos hajtásláncot fejlesztenek, amely gyerekgokartokba készül, és amely a hazai utánpótlás-nevelésben is fontos szerepet játszhat.

 „Felvettük a kapcsolatot a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-vel, illetve egy helyi cég is érdeklődik a termék iránt. A távlatibb cél pedig az, hogy a kis hajtásláncot a felnőttkategóriás gokartokban használható nagytestvér kövesse”

– magyarázta Gulyás Péter. Aláhúzta, vállalkozásuk tagjai valamennyien a Széchenyi-egyetemen végeztek, ahol az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatot is szerezhettek, például a hallgatói csapatokban való részvétellel. Ezáltal olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek segítségével a nemzetközi piacon is versenyképes innovációt tudnak megvalósítani.

Növelik a vállalkozások hatékonyságát

A cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segíti a CoReLog Kft.

„Logisztikai tanácsadó vállalatként elsősorban ügyfeleink belső logisztikai folyamatait támogatjuk. Célunk, hogy objektív döntéstámogatással fejlesszük az üzemek, raktárak működését, és növeljük az adott cég hatékonyságát”

– fogalmazta meg küldetésüket dr. Bódis Tamás, a vállalkozás ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója. Hozzátette, mostani projektjük célja olyan módszer, szolgáltatáscsomag és algoritmusok fejlesztése, amelyek lehetőséget biztosítanak a vállalatok számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására. A szakember szerint erre azért van szükség, mert sok vállalat megtervezi ugyan a működési folyamatokat, de a változó körülményekre már nem tud kellő időben reagálni.

 „Az integrált algoritmusmodul határozza meg, hogy ki vagy melyik robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. A koncepció – amelyet szellemi alkotásként jelentettem be az egyetemen – nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja” – fogalmazott. A szakember szerint a Széchenyi István Egyetemen az induló vállalkozások olyan támogató közegre lelhetnek, amelyek nemcsak létrejöttüket, de fejlődésüket, kiteljesedésüket is segíti. „Cégünknek nagy segítség az intézmény által biztosított infrastruktúra, kapcsolati háló és a társterületek által végzett kutatások hozzáférhetősége. Igyekszünk mindebből minél többet visszaadni, új ipari partnereket behozni, illetve az oktatás színvonalát emelni az ipari tapasztalatok beépítésével. Ez az igazi spinoff együttműködés!”

– zárta dr. Bódis Tamás.

Hiánypótló szolgáltatás

„Nyertes projektünk lényege egy speciális térinformatikai rendszer létrehozása, amelyet az Uni Inno Kft. koordinálásával az Uninet Kft. és a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának szakmai munkájával valósítunk meg. Bár az innovációnk a későbbiekben számos egyéb használati esettel bővíthető, a pályázatban megjelölt konkrét projektünk egy parkolófoglaltsági rendszer kiépítése”

– mondta el Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője. Hozzátette, első körben a fejlesztés a Széchenyi István Egyetem telephelyeinek infrastruktúráját szolgálná, de a sikeres tesztelést követően a piacot is megcélozzák vele, hiszen értékesíthető termékről, hiánypótló szolgáltatásról van szó.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyorsítósávon haladnak a jövő vállalkozásai a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A közlekedéstől és logisztikától az építőiparon át a gyártásig és mezőgazdaságig Magyarországon is számos ágazatban érdemes lenne kihasználni a fejlett távközlési infrastruktúrákban és kapcsolódó 5G szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket – egyes ágazatokban a cégek több mint fele már érdeklődik ehhez kapcsolódó egyedi megoldások iránt.

Az 5G bevezetésének felgyorsítását célzó nemzeti innovációs hálózat, a UK5G az Egyesült Királyságban 300 vállalkozás körében végzett felmérést, amelyből kiderült: a cégek 70 százaléka már használja az 5G-t vagy tervezi annak bevezetését. Bár a megvalósítás előtt állnak akadályok – ezek közül a legnagyobb az infrastruktúra költsége –, a vállalkozások már készülnek az 5G előnyeit teljes mértékben kihasználó tervek kialakításával.

A megkérdezettek csaknem háromnegyede (73%) úgy gondolja, hogy tisztában van az 5G előnyeivel, 70%-uknak pedig van is terve arra vonatkozóan, hogyan fogja használni azt a versenyelőny elérése érdekében. Az 5G-innováció érettségét bizonyítja, hogy a technológia által kínált eredményeket a vállalkozások meg is értik: kétharmaduk (66%) például úgy véli, hogy az 5G pozitívan fog hozzájárulni a vállalati fenntarthatósági erőfeszítéseikhez, illetve segít javítani az ügyfélélményt (65%).

„A digitalizáció alapja a fejlett távközlési infrastruktúra, amely szélessávú adatkapcsolatot biztosít mindenhol, ahol az szükséges. Ez jelenthet egyszerűen megfelelő kültéri és beltéri mobilhálózati lefedettséget – távoli vagy elzárt területen is –, de felhasználástól függően akár priváthálózatot, 5G képességet is. Ez a dolgok internete kihasználásával átalakíthatja az üzleti modelleket és új bevételi forrásokat teremthet számos szektorban – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatója. – Integrált távközlési infrastruktúra-szolgáltatóként képesek vagyunk mobilszolgáltatótól független infrastruktúrát kiépíteni és üzemeltetni, ahol erre van igény.”

A privát 5G hálózatok alkalmazása több iparágban számos előnnyel jár. A mezőgazdaságban például az okosfarm-megoldások – az automatizált energiaellátás, öntözés vagy takarmányozás, a hőmérséklet vagy a nedvesség szenzoros követése, a kamerarendszerek és drónok alkalmazása – rugalmasabbá, megbízhatóbbá, így hatékonyabbá teszik a termelést. Az iparban a tervezéstől az üzemeltetésig és karbantartásig alkalmazhatók az 5G hálózatok. Az intelligens gyárak ki tudják használni az olyan technológiák előnyeit, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia vagy a hibaelhárításnál alkalmazott kiterjesztett valóság. A nagy léptékű gép-gép kommunikáció a minimálisra csökkenti az emberi hibákat. A közlekedésben az 5G az utakat biztonságosabbá és környezetbarátabbá, a vállalkozások logisztikáját, flottakezelését és készletellenőrzését pedig költséghatékonyabbá teheti. Az építőiparban – legyen szó irodaházról, lakóházról vagy ipari létesítményről – alapelvárás a stabil szélessávú kapcsolat rendelkezésre állása. Egy városnegyed komplex fejlesztése esetén a hálózati infrastruktúrára támaszkodva életminőséget javító okosszenzoros és gépi látás alapú megoldások is kiépíthetők, amelyekkel például automatizálható a terület védelme vagy intelligens épületmenedzsment és parkolási rendszer alakítható ki.

Az Egyesült Királyságban akadnak még a vállalkozásokat a beruházásokban vagy az 5G-ben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásában akadályozó tényezők. A válaszadók 63 százaléka az infrastruktúra, a telepítés és az integráció bonyolultságát és költségeit nevezte meg a legnagyobb leküzdendő kihívásként. A telepítés költségei mellett továbbra is problémát jelent, hogy a szervezetek még mindig nem értik teljesen, hogyan kell az 5G megoldásokat kiépíteni – ez a vállalkozások több mint fele (53%) szerint gátló tényező.

Az UK5G kutatása szerint ezen kihívások ellenére 2023-ig a vállalkozások 45 százaléka tervez 5G-beruházást. Ehhez igazodva a vezetők aktívan érdeklődnek a sikeres bevezetést támogató információk és tapasztalatok iránt. Csaknem kétharmadukat (66%) az 5G iparágspecifikus előnyei ösztönöznék a beruházásra, saját bevallásuk szerint azonban a technológiai vezetőknek edukációra van szükségük a területen: ötből majdnem három (58%) további útmutatást szeretne arról, hogyan integrálható az 5G a meglévő infrastruktúrákhoz, több mint felük (51%) pedig a bevezetést segítő legjobb gyakorlatokat szeretné megismerni. A szervezetek a technológiai és távközlési ipartól is segítséget várnának: 46 százalékuk úgy gondolja, hogy a nagy technológiai vállalatok, 40 százalékuk szerint pedig a mobilhálózat-üzemeltetők feladata lenne megértetni, hogyan lehet az 5G-t kereskedelmileg életképes módon bevezetni.

Magyarországon is kitapinthatóan növekvő kereslet van az üzleti vállalkozások tényleges igényeire épülő, olyan testre szabott távközlési infrastruktúra-megoldásokra, amelyek a mindenki számára rendelkezésre álló szolgáltatási szinten túl képesek egyedi minőségi követelményeknek is megfelelni. Így például egy nagyberuházás keretében megépülő gyár, ipari park, vagy szálloda, irodaház, de akár lakópark is megfogalmazhat csak egyedi távközlési infrastruktúrafejlesztéssel teljesíthető konkrét elvárásokat. Emellett előfordul, hogy működő funkcionalitáshoz kapcsolódóan jelentkezik fejlesztési igény – amikor például a rendezvényközpont versenyképessége növelése érdekében nagyobb figyelmet szán a stabil és gyors szélessávú adatkapcsolat rendelkezésre állásával járó jobb ügyfélélményre. „A CETIN saját tapasztalata, hogy az érintett iparágakban a vállalkozások több mint fele már érdeklődik ilyen megoldások iránt. Mi ebben az edukációs folyamatban aktív szerepet vállalunk” – tette hozzá Kübler-Andrási Judit.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5G-t vagy szélessávú infrastruktúrát igénylő egyedi megoldások appeared first on Műszaki Magazin.

Az Energiahatékonysági Mozgalom egy mintegy 200 szervezetből álló globális fórum, ahol a szervezetek megosztják egymással ötleteiket, bevált gyakorlataikat és kötelezettségeiket egy energiahatékonyabb világ megteremtése érdekében.

A ma megjelent „Industrial energy efficiency playbook”, azaz „Ipari energiahatékonysági forgatókönyv” 10 intézkedést tartalmaz, amelyeket egy vállalkozás azonnal megtehet energiahatékonyságának javítása, valamint az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése érdekében. Azokra a kiforrott, széles körben elérhető technológiai megoldásokra összpontosít, amelyek gyors eredményeket és megtérülést biztosítanak – és széles körben alkalmazhatók.

„Az energiahatékonyság a vállalatok és az éghajlat számára egyaránt előnyös”

– mondta Kevin Lane, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) senior energiahatékonysági programvezetője.

„Míg az iparnak minden fronton foglalkoznia kell az éghajlatváltozással – például a megújuló energia felhasználásának növelésével, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyamatokba való befektetéssel és a körkörös üzleti modellek fejlesztésével –, az energiahatékonyság az a kiemelkedő üzletközpontú lehetőség, amely a legjobb rövid távú kibocsátáscsökkentési kilátásokkal bír. A jelentésben szereplő 10 intézkedés ismert, költséghatékony erőforrás, és gyorsan nagy léptékben alkalmazható, hogy segítse a vállalatokat klímaambícióik tettekké alakításában.”

Az IEA szerint az ipar a világ legnagyobb villamosenergia-, földgáz- és szénfogyasztója; a teljes villamosenergia-igény 42 százalékát adja, ami több mint 34 exajoule energiának felel meg. A világ öt legnagyobb energiafogyasztó országa – Kína, az Egyesült Államok, India, Oroszország és Japán – körében a vas- és acélipar, a vegyipar és a petrolkémiai ipar a legnagyobb energiafogyasztó. Ez az energiafogyasztás a jelenlegi inflációs környezetben magas költségekkel jár. Továbbá az IEA szerint 2021-ben kilenc gigatonna CO₂-kibocsátásért is felelős volt, ami a végfelhasználói ágazatok teljes közvetlen kibocsátásának 45 százaléka.

A jelentést megelőzően a megkérdezett szervezetek közé tartozik az ABB, az Alfa Laval, a DHL Group, az IEA, a Microsoft és az ETH Zürich, a svájci szövetségi technológiai intézet. A közreműködők javaslatokat tettek az energiaauditok elvégzésétől egészen az ipari gépek megfelelő méretezésére vonatkozóan, amelyek gyakran túl nagyok az adott feladathoz, és így energiapazarlással járnak. Az adattárolás áthelyezése telephelyi szerverekről a felhőbe az IT-rendszerek által fogyasztott energia körülbelül 90 százalékát takaríthatja meg. A fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítása, az ipari flották villamosítása, a gázkazánok hőszivattyúkra való átállítása vagy a jól karbantartott hőcserélők használata szintén hatékonyságnövelést eredményez.

A további lépések közé tartozik az érzékelők telepítése és a valós idejű digitális energiafigyelés, hogy felfedjék az úgynevezett „szellemeszközök” jelenlétét, amelyek készenléti állapotban áramot használnak, ellentétben egy digitális ikerpárral, amely a termelés megszakítása nélkül képes szimulálni a hatékonysági lépéseket. Az intelligens épületgépészeti megoldások segítségével vezérelt energiaellátó rendszerek, világítás, reluxák, valamint fűtés, szellőztetés és légkondicionálás (HVAC) energiamegtakarítást eredményez az ipari létesítményekben.

Egy következő javaslat a változtatható sebességű hajtások telepítése, amelyek akár 30 százalékkal javíthatják a motorral hajtott rendszerek energiahatékonyságát, azonnali költség- és kibocsátásnyereséget eredményezve. Ha a jelenleg működő több mint 300 millió ipari villanymotorral hajtott rendszert optimalizált, nagy hatásfokú motorokra cserélnék, akár 10 százalékkal is csökkenhetne a globális villamosenergia-fogyasztás.

„Léteznek olyan energiahatékonysági megoldások, amelyek segíthetik az ipart az éghajlatváltozás mérséklésében és az energiaköltségek csökkentésében a teljesítmény és a termelékenység veszélyeztetése nélkül”

– mondta Tarak Mehta, az ABB Motion üzletágának elnöke.

„Az energiahatékonyság terén elért legújabb technológiai fejlődésnek köszönhetően az iparban jelentős és könnyen elérhető fejlesztési potenciál rejlik. Tehát a pénzmegtakarítás érdekében a világítás lekapcsolása és a termelés leállítása helyett, ez a fontos, új jelentés bemutatja azokat a gyakorlati lépéseket, amelyeket a vezetők tehetnek az energiafelhasználás és számláik csökkentése érdekében a jelenlegi működés fenntartása mellett.”

Azokat az üzleti vezetőket és szakértőket, akik energiaköltségeik és szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentéséről többet szeretnének megtudni, meghívjuk egy különleges paneleseményre, amely részletesen foglalkozik a jelentésben bemutatott lehetőségekkel és azok kihasználásával. Az esemény december 13-án kedden 16:00 órakor kezdődik, ezt követően pedig igény szerint videó formájában lesz elérhető. Regisztráljon itt.

Az Energiahatékonysági Mozgalom egy olyan kezdeményezés, amely összehozza a hasonló gondolkodású érdekelt feleket az innováció és egy energiahatékonyabb világ érdekében történő cselekvés érdekében. A Mozgalmat az ABB indította el 2021-ben és az egész iparban pozitív visszhangot kapott; 2022. novemberéig mintegy 200 vállalat csatlakozott hozzá. https://join.energyefficiencymovement.com/ #energyefficiencymovement

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipar számára jelenleg az energiahatékonyság a leghatékonyabb módja a költség- és a kibocsátáscsökkentésnek appeared first on Műszaki Magazin.

Az innovációs szervezet elsődleges célja, hogy a kiválasztott, versenyképesnek tartott kezdő vállalkozásokat felkészítsék többek között az EIT InnoEnergy befektetésének fogadására, a nemzetközi üzleti folyamataik beindítására. Elsősorban a fenntarthatóságra, a zöld energetikára fókuszáló, és ezzel együtt az akkumulátorokat, a hidrogén felhasználást, a körforgásos gazdaságot, illetve az energia hatékonyságot érintő megoldásokon dolgozó fejlesztői csapatok együttműködését keresik, hogy azoknak az újításai ne csupán Magyarországon, hanem a régióban és a nemzetközi piacokon is sikerrel mutatkozzanak be.

A Green Brother a hozzá jelentkező innovációk számára átfogó felkészítő programot állít össze, amelynek részeként szakértői segítséget nyújtanak a vállalkozások üzleti modelljeinek fejlesztéséhez, a stratégiai nagyvállalatokkal való üzleti együttműködéshez, illetve a vállalkozás-finanszírozás megtervezéséhez. Ugyanakkor üzleti fórumokat, partner napot is szerveznek, hogy a kezdő vállalkozások direkt visszacsatolásokat kaphassanak a fejlesztéseikről a piac meghatározó szereplőitől. A Green Brother továbbá évente, visszatérő jelleggel, innovációs és startup versenyt indít, amellyel szintén alkalmat szeretne teremteni a vállalkozásoknak a bemutatkozásra az üzleti szféra körében.

„Az elnyert támogatás lehetővé teszi számunkra, hogy segítsük a hazai energetikai-fókuszú innovációkat abban, hogy előre lépjenek, illetve releváns tapasztalatokat szerezzenek a termék-és vállalkozásfejlesztésben, valamint találkozzanak potenciális partnerekkel, akikkel a jövőben gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat építhetnek ki. Szívügyünk ezeknek a vállalkozásoknak a helyzetbe hozása. Mindannyiunk közös érdeke, hogy hosszú távon legyenek olyan hazai innovációk az energia szektorban, amelyek egyrészt erősítik a magyar gazdaságot, másrészt valós technológiai megoldásokat biztosítanak a fenntartható energia ágazat megteremtéséhez.”

– fejtette ki Dervalics Ákos, az EIT InnoEnergy magyarországi képviseltét ellátó Green Brother vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a vállalkozásfejlesztés és mentorálás, az oktatás és a piacra lépés támogatása egyaránt kiemelt szerepet kap majd a képzési programjukban, amelyet az elnyert támogatásnak köszönhetően valósíthatnak meg a következő 3 évben. A Green Brother vezetője bízik benne, hogy évről-évre többen egyre színvonalasabb vállalkozásokkal fognak bekapcsolódni a programba és sokan közülük az országhatárokon túl is eredményes energetikai vállalattá lépnek majd elő a jövőben. 

A jelentkezéseket már várják a  https://greenbrother.hu/registration oldalon.

The post Nemzetközi piacra készíti fel a magyar energetikai innovációkat a Green Brother appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt állapította meg az SAP és a Kantar legújabb közös kutatása, melyről az SAP NOW konferencián számoltak be. Az idén 50 éves SAP Magyarországon 25 éve van jelen önálló leányvállalattal, melynek alkalmazotti létszáma a napokban átlépte az 1500 főt.

Bár a régió vállalatai rendszerint alacsonyabb szintekről indulnak, mint a leginkább felhőalapú szoftverkörnyezetre támaszkodó országokban, a fejlődésük sokkal gyorsabb, mint az érettebb piacoké. Az SAP megbízásából a Kantar által készített “Utazás a felhőbe – Közép- és Kelet-Európa a digitális átalakulás útján” című kutatás keretében a régióban megkérdezett több mint 1200 cégvezető 76 százaléka nyilatkozta, hogy vállalata legalább egy felhőszolgáltatást használ, átlagosan pedig hat különböző üzleti terület is alkalmaz ilyen megoldásokat. Az eredmények arra utalnak, hogy a felhőalapú technológiák erősen befolyásolják a régiós üzleti környezetet, ugyanakkor a vállalatok előtt még hosszú út áll a teljes hasznosításig. Az elérhető megoldások ismertsége változatos képet mutat a régióban, és a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek elterjedése is meglehetősen egyenetlen. 

Az elmúlt évek bizonyították, hogy a digitálisan érett vállalatok ellenállóbbak a válsághelyzetekkel és piaci változásokkal szemben, ezért is tervezi Közép- és Kelet-Európa vállalatainak 61 százaléka, hogy a következő évben további üzleti területeken vezet be felhőalapú szolgáltatásokat. Emellett közel 70 százalékuk kétéves távlatban a technológiával kapcsolatos beruházások további növekedésére is számít.

Pro és kontra – a vállalatok előtt álló kihívások és a várható eredmények

A megkérdezett menedzserek csaknem 70 százaléka tartotta fő kockázatnak az érzékeny adatok esetleges szivárgását, és a vállalat adataihoz való jogosulatlan hozzáférést. A kutatásban résztvevő vállalatok több mint fele egyelőre kénytelen a felhőalapú megoldások bevezetése helyett más kihívásokra összpontosítani. Eközben az elmúlt néhány év megmutatta azt is, hogy a felhőbe mentés jelentheti a megoldást a kemény piaci verseny, az új munkavégzési formák és az új típusú gazdasági kihívások terén is.

2021-ben a magas digitalizációs szinten álló vállalatoknak „csak” 45 százaléka tapasztalt visszaesést az értékesítésében, míg a digitalizációnak még csak a korai szakaszában járó vállalatoknak 73 százaléka élte át ugyanezt.

Hungarikumok a felhőszolgáltatások fogadtatásában

Magyarország a felhőszolgáltatások terén több szempontból is piacvezető a Közép- és Kelet-Európai régióban. Itt a legmagasabb például az ilyen megoldásokat alkalmazó vállalatok aránya, és a teljes IT-költségvetéshez képest nálunk fordítják a legtöbb pénzt felhőszolgáltatásokra. A felhőalapú megoldások elsősorban a számlázás és a tranzakciók (55 százalék), a biztonsági megoldások (54 százalék) és a projektmenedzsment (53 százalék) területén találhatók meg. 

A régió többi országához képest kifejezetten magyar jellegzetesség, hogy a vállalatokat a költségek csökkentése tereli a felhőalapú megoldások felé – ezt a megkérdezett vállalatok 30 százaléka tartotta komoly hajtóerőnek. Eközben az aggályok terén is tapasztalhatunk helyi sajátosságokat. A rendszerek rendelkezésre állásával kapcsolatos fenntartások a régióban egyedül Magyarországon kerültek a három legfőbb ellenérv közé. Hasonló arányban aggasztja a szakembereket, hogy esetleg jelszavak és érzékeny adatok kerülhetnek illetéktelen kezekbe. 

A megkérdezett magyar vállalatok IT költségvetésük 35 százalékát tervezik felhőalapú megoldásokra fordítani a következő pénzügyi évben, ez a régió legmagasabb értéke. Romániával együtt Magyarországon a legmagasabb, 28 százalék azoknak a menedzsereknek az aránya, akik jelentős növekedésre számítanak a felhőalapú beruházások terén.

„A növekedési kilátásainkat igazoló kutatás mellett az is magabiztossá tesz minket a következő 25 év tekintetében, hogy a globális SAP akvizícióinak köszönhetően a hagyományos robusztus vállalatirányítási szoftverek mellett egyre több specializált megoldást tudunk kínálni a jelenkor legfrissebb kihívásaira, amilyen például a marketingautomatizáció, a fenntarthatóság, a pénzügyi flexibilitás, vagy a kódolásmentes kezelhetőség”

– mondta el az évforduló kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

The post Egyre jobban bíznak a régió vállalkozásai a felhőalapú szolgáltatásokban appeared first on Műszaki Magazin.

A legtöbb piaci szereplő azért kezd el digitalizálni, hogy ezáltal gyorsabban és akár automatikusan tudja kiszolgálni ügyfélköre igényeit, legyen szó vásárlásról, szervízről vagy akár későbbi terméktámogatásról. Nem mindegy azonban, hogy a cégek mikor, miért és miként vágnak bele egy-egy ilyen informatikai fejlesztésbe. Milyen területeket érdemes digitalizálni és melyek a megfelelő lépések ebben a folyamatban?

– Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatójának elemzéséből kiderül.

Egy vállalkozás életében bizonyos számú dolgozó felett a munkafolyamatok szükségszerűen elkezdenek elkülönülni. A növekedéssel párhuzamosan a feladatok digitális számontartása is megkerülhetetlenné válik, mely nem csak a jobb információáramlást ezáltal pedig a hatékonyabb együttműködést segíti elő, de előmozdítja az egységesítést és nem utolsó sorban mérhetővé teszi az eredményeket is.

“Magyarországon is általános elképzelés, hogy a digitalizálás közben már korábban működő, bejáratott folyamatok kerülnek át elektronikus felületekre, holott sokszor csak ezzel a lépéssel történik a már régóta elengedhetetlen rendszerek kialakítása. Ennek a téves felfogásnak az eredménye, hogy a hazai KKV-k egyik része jellemzően csak az utolsó utáni pillanatban határozza el magát egy digitális fejlesztés mellett, gyakran olyankor, amikor már hátrányba került a versenytársaival szemben. A másik csoportba ezzel ellentétben azok vállalkozások tartoznak, amelyek az alapítás pillanatától kezdve mindent digitálisan képzelnek el. A hangsúly a kettő között, a megfelelő időben történő digitalizáción és a fokozatosságon van!”

– hívja fel a figyelmet Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Az IT szolgáltatásokkal foglalkozó hazai cég vezetője azt javasolja, minden fejlesztést érdemes egy alapos tervezéssel kezdeni. Ennek a leghatékonyabb módja általában egy olyan kvalitatív kutatás, amelyben a digitalizálás előtt álló cég minél különbözőbb szerepű kapcsolatai segítségével felméri, hogy azok mit tekintenek a leginkább fejlesztendő területnek vagy kiküszöbölendő problémának a szervezet napi folyamataiban. Más hiányosságokra világíthatnak rá ugyanis az ügyfelek, a velük állandó kapcsolatot tartó munkatársak és másra a befektetők is.  Az így nyert eredmények segítenek pontos képet alkotni a vállalat számára arról, hogy mi az amit valóban érdemes digitalizálni.

A tapasztalatok szerint jellemzően azokat a területeket ajánlott fejleszteni, amelyekkel az ügyfelek rendszeres kapcsolatban vannak, vagy ahol a szervezet működtetése szempontjából kritikus feladatok koncentrálódnak. Előbbibe tartozik többek között az ügyfélszolgálat vagy terméktámogatás, hiszen ezek esetében napi szinten kell külső igényeknek megfelelni és a problémákat elhárítani. Utóbbiba pedig a cég operatív működését támogató és háttérfeladatokat végző olyan egységek sorolhatók, amelyeknél egyszerre összpontosul több részleg munkája (back office, pénzügyi osztályok, stb.), vagy amelyek ugyan elkülönülnek a szervezet többi részétől, de létfontosságú szerepet játszanak az üzemeltetésben. Egyebek mellett ilyen lehet szerviz, de akár a logisztika is.

“A helyesen megtervezett és fokozatos digitalizációval rengeteget nyerhet egy vállalat. Manapság nem a digitalizáció teljes hiánya, hanem az “alul digitalizáltság” a legnagyobb probléma, azaz mikor a vállalatok megrekednek egy korábban bevezetett, gyakran már elavult rendszernél és nem képesek fejlődni. Pedig első lépésként, már azzal ha csak felmérik, mely területeken teljesít alul vagy felül a vállalkozás, egyben rálátást kapnak arra is, hogy a versenytársakkal szemben melyek a birtokukban lévő kompetitív versenyelőnyök, melyeket a jól megválasztott további fejlesztés csak növelhet.” 

– fejezi be elemzését Borzák Péter.

The post Miért éri meg a vállalkozásokat informatikailag fejleszteni? appeared first on Műszaki Magazin.

Az IVOTY zsűrije minden évben azt vizsgálja, miként felelnek meg a járművek a kishaszongépjármű-ágazat általános hatékonysági, biztonsági szempontjainak, illetve fenntarthatósági és globális környezetvédelmi normáinak.

Ez a 4. alkalom, hogy egy Renault haszongépjármű nyerte el az IVOTY-díjat, az eddigi nyertesek: Master (1998), Trafic (2002) és Kangoo Z.E. (2012).

Mark Sutcliffe, elnökhelyettes, LCV Business Unit, Renault Group

“Szeretnék köszönetet mondani a zsűrinek, amiért az Új Renault Kangoo Van-t választották “2022 Nemzetközi Haszongépjárművének”. A Renault nagyra tartja ezt a díjat, nagy büszkeség ez nekünk. Az elismerés az egész csapatnak szól, akik részt vettek a furgon megtervezésében és gyártásában, hogy az a legmagasabb minőségi követelményeknek feleljen meg. A szemünk előtt végig az lebegett, hogy a piacon egyedülálló újításainkkal a profi ügyfeleink mindennapi életét megkönnyítsük. Ez a rangos díj a Renault kishaszongépjármű szegmensben 120 év alatt megvalósított innovációinak és felhalmozott tudásának, tapasztalatának elismerése.”

ÚJ KANGOO VAN, AZ INNOVATÍV FURGON

Az új Kangoo Van elsősorban vállalati flották, kereskedők és vállalkozók számára készült, akik üzleti igényeikre szabott járművet keresnek, amely a legújabb technológiával és innovációkkal büszkélkedik. A sportos és dinamikus stílusú innovatív furgon jellemzői:

• Könnyű rakodást kínál a szektorban úttörő jelentőségű “Open Sesame by Renault” néven bevezetett újítással. A B-oszlop eltávolításával a jármű a piac legnagyobb, 1,45 méteres jobb oldali rakodónyílást kínálja. A rakodótér jobb kihasználását teszi lehetővé az “Easy Inside Rack” elnevezésű belső polcrendszer, melynek alapja egy visszahúzható belső állvány a hosszú tárgyak biztonságos elhelyezésére.
• A kategória legjobb tulajdonságaival rendelkezik: alapkivitelben akár 3,9 m³ tárolókapacitással és 600 kg maximális teherbírással is elérhető. Utóbbi érték igény szerint 800 kg-ra növelhető, de a teherbírása további 1500 kg vontatási kapacitással egészíthető ki.
• Modern, kifinomult és ergonomikus belső teret kínál, jobb hő- és akusztikai komforttal, 60 liternyi fedélzeti tárolóhellyel, valamint opcionálisan akár három felnőtt számára kialakítható ülésekkel. Ez a konfiguráció az adminisztrációs feladatok szabadságát biztosítja a jármű vezetőjének: a középső háttámla lehajtásával a fülke mobil irodává alakítható át.
• Korszerű csatlakoztathatóság az új Renault EASY LINK multimédiás rendszeren keresztül, amely 8 colos kijelzővel rendelkezik, emellett intelligens okostelefon-dokkolót, 15 W-os vezeték nélküli töltőt, kihangosítást tesz könnyen és biztonságosan elérhetővé. Továbbá két USB- és két 12 voltos aljzattal rendelkezik.
• 12 legújabb generációs ADAS (vezetéstámogató rendszer) teszi biztonságossá a vezetést, például: kamerás belső visszapillantó tükör, amely folyamatos képet ad az autó mögötti területről; aktív vészfékező rendszer gyalogos- és kerékpárosfigyelő funkcióval; utánfutó-stabilizátor, aktív holttérfigyelő rendszer valamint RENAULT PILOT Autópálya és Forgalmi Asszisztens , amely az adaptív tempomatot ötvözi a sávközép tartó rendszerrel.
• Hatfokozatú manuális vagy 7 fokozatú duplakuplungos EDC automata sebességváltóval kapható, hatékony 1.3 TCe benzines és 1.5 Blue dCi dízelmotorokkal.

Az új Kangoo Van teljesen elektromos E-Tech 100% Electric verziója 2022 tavaszán már elérhető lesz, a hosszított verzióra valamivel tovább kell várni.

A KIVÁLÓSÁG KÖZPONTJA A RENAULT MAUBEUGE-I GYÁRA

A Renault észak-franciaországi Maubeuge-ban található gyára 1997 óta a Kangoo gyártási helyszíne. Annak érdekében, hogy a legjobb minőségben tudjon új Kangoo haszongépjárműveket és személyautókat, valamint a Mercedes-Benz és a Nissan partnermárkák járműveit hatalmas mennyiségben előállítani, a Renault 450 millió eurót fektetett be a gyár átalakításába. A beruházás keretében a nagyméretű alkatrészek préselésére alkalmas új, nagy sebességű XXL préssort terveztek Maubeuge-be, felszerelték 630 új lemezgyártó robottal, új felhordó robotokkal és egy új festékminőség-ellenőrző rendszerrel. Az összeszerelő létesítmények működési biztonsága érdekében modernizálták az alkatrészellátási folyamatot, és a gyártási folyamat utolsó állomását is kibővítették egy újabb sorral. A gyárat egy új akkumulátor-összeszerelő műhellyel is felszerelték, hogy felkészüljenek a 2022 tavaszától forgalmazott, új Kangoo Van elektromos modell gyártására.

IGAZI SIKERTÖRTÉNET EDDIG A RENAULT KANGOO 3 GENERÁCIÓJA

1997-es bevezetése óta a Renault világszerte 4,3 millió Kangoo-t gyártott, személy- és haszongépjármű változatban. A Maubeuge-i fő gyártóüzem mellett az argentínai Córdobában található Santa Isabelben is állítottak elő Kangoo-t.

The post Az Új Renault Kangoo Van az év nemzetközi haszongépjárműve 2022-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai e-kereskedelem a tavalyi évben mintegy 45 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ez magasabb minden korábbi növekedésnél, ráadásul ezzel az értékkel a teljes kiskereskedelem 8,5 százalékát tette ki – a gépjármű- és benzinkereskedelmet leszámítva.

Noha a tavalyi év kiugró eredményét egyértelműen segítették a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, az elért bővülés a kontinens átlagát nézve is kiemelkedő. Nem csupán a vásárlási gyakoriság, hanem az átlagos megrendelési érték is jelentős mértékben tudott nőni. Bár a piac előzetesen 16% körüli növekedést prognosztizált, a megvalósult növekedés ennek csaknem háromszorosa.

A járványhelyzet viszonylagos normalizálódását követően a webáruházak iránti érdeklődés megmaradt, napjainkban is komoly terhelés hárul a szektort kiszolgáló logisztikai vállalkozásokra. Ugyanakkor egyre határozottabban kirajzolódnak azok az adóügyi és technikai fejlesztések, amelyek a növekedés további mozgatórugói lehetnek.

Adóügyi szempontból meghatározó az az európai uniós adószabály változtatás, amely július 1-én lépett hatályba és az online kereskedők adózással kapcsolatos adminisztratív terheit igyekszik csökkenteni. A korábbi gyakorlat szerint az e-kereskedőknek annyiféle módon kellett adózniuk, ahány országban értékesítettek. Mostantól ez jelentősen egyszerűbbé válik, hiszen az adóbevallás alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyósít az arra jogosult országok felé.

A legtöbb piaci szakértő arra számít, hogy a bevezetett adószabály-módosítás akár jelentősen növeli a cégek exporttevékenységét. Akár 200 milliós árbevétel exportképessé tehet kkv-szereplőket, ami számos webáruház jelentős növekedését segíthetné.

Legalább ekkora mozgatóerőt jelentenek az e-kereskedelem köré épülő technikai fejlesztések. Elég olyan „közönséges” megoldásokra gondolni, mint a kereskedők által működtetett csomagautomata rendszerek, vagy a raktártechnikában bevezetett újítások és innovációk. A gyorsan fejlődő piacon a kiskereskedőknek és a gyártóknak is komoly elvárásoknak kell megfelelniük annak érdekében, hogy maradéktalanul kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Intelligens automatizált logisztikai megoldásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a modern anyagmozgatást.

A változó és gyorsan fejlődő piaci környezet jó lehetőséget kínál az új belépők számára, illetve a hazai vállalkozásoknak, akik a régió más piacain szeretnének részesedést szerezni. Sokan egyetértenek abban, hogy megfelelő exportterv, erős digitális marketing és stabil logisztika birtokában a hazai vállalkozások sikeressé válhatnak a külpiacokon is. Napjainkban a szlovák és a román piac mellett egyre nagyobb figyelem szegeződik az EU-tagsággal rendelkező jugoszláv utódállamokra, Horvátországra és Szlovéniára.

The post Online térbe költöző vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A DMG MORI HEITEC a DMG Mori és a Heitec közös vállalkozása, amelyben mindkét partner érvényesíti tudását az automatizálás és a szerszámgépek digitalizálása terén. A 4 magyarországi milliárd forintos beruházáshoz a kormány 1 milliárd forintos támogatást biztosít, különös tekintettel arra, hogy 55 új, magas hozzáadott értékű kutatásfejlesztéshez kapcsolódó munkahely jön létre. Idén minden eddiginél több forrást, összesen 182 milliárd forintot biztosít a kormány a kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházás-bejelentő sajtótájékoztatóján.

A Budapesten megvalósuló legújabb beruházásról szólva elmondta, hogy ismét egy kifejezetten kutatásfejlesztésre fókuszáló beruházás valósul meg az országban. Olyan szoftverek fejlesztésére kerül sor, amelyek a szerszámgépgyártást a kezdeti fázistól egészen a végéig digitalizálják – mondta el a miniszter. Hozzátette: a DMG Mori Heitec magyarországi tevékenységének bővítése azért is jelentős nemzetgazdasági szempontból, mert a vállalat 100 százalékos exporthányaddal dolgozik, tehát az itt előállított kutatásfejlesztési eredmények egészét külföldön értékesítik, ami nagyban hozzájárul a magyar export teljesítményéhez.

Forrás: MTI

The post Kutatóközpontot hoz létre Budapesten a DMG Mori és a Heitec appeared first on Műszaki Magazin.

Méretüknek és rugalmasságuknak köszönhetően ideális megoldásnak bizonyulnak számos folyamat automatizálására, melynek eredménye, hogy a vállalatok – méretüktől függetlenül – növelhetik termelékenységüket, emelhetik a minőséget és gyorsan reagálhatnak a változó ügyféligényekre.

Az együttműködő robotkarok („kobotok”) kiegyenlítették a mezőnyt a kis- és közepes méretű gyártóvállalkozások számára. Hagyományos ipari robotjaik alkalmazásával az automatizálás területén évtizedeken át a nagyvállalatok élvezhettek előnyt. Azonban ezeket a zömök, költséges fenntartású és komplex robotokat azzal a céllal hozták létre, hogy nagy volumenű, változatlan termelési folyamatokat szolgáljanak ki, nem pedig a low-volume/high-mix gyártást, ami a kisebb vállalkozásokra jellemző. Az együttműködő automatizálás egy sokoldalú, költséghatékony és felhasználóbarát technológia, amely szinte bármekkora méretű (és bármilyen szintű műszaki ismeretekkel rendelkező) vállalkozás számára lehetővé teszi, hogy növelje termelékenységét, emelje a termékek minőségét, és lendületesen tudjon válaszolni a változó ügyféligényekre.

Az együttműködő technológiák egyik legfontosabb jellemzője az egyszerű programozhatóság, még olyan üzemeltetők számára is, akik semmilyen robotikai ismerettel nem rendelkeznek. Ez lehetővé teszi azt, hogy a kisebb gyártóvállalatok a kezükbe vegyék az irányítást az automatizálási terveik felett, új alkalmazásokkal kísérletezzenek, majd külön-külön integrálják azokat a felmerülő igények függvényében. Az együttműködő robottechnológiában végbemenő innováció (például az EOAT-technológia) lehetővé teszi, hogy a robotok egyre több ipari feladatot végezzenek el, és ezáltal gyorsabb megtérülést eredményezzenek a gyártók számára. A biztonságos, együttműködő alkalmazások csökkentik az automatizálás költségeit, mivel az alkalmazottak bármiféle biztonsági kerítés, bonyolult programozás, illetve telepítési többletkiadások nélkül dolgozhatnak velük együtt. Az eszközök (vagy más néven végszerszámok) rugalmasak és könnyedén üzembe helyezhetők, ami azt jelenti, hogy az üzemeltetők gyorsan válthatnak a feladatok között, melyhez csak minimális átprogramozás vagy egy szimpla eszközcsere szükséges. Ezek az eszközök lehetővé teszik a robotok számára, hogy az emberi kollégáiknál pontosabban és megbízhatóbban végezzék el a feladatokat, és akár egész nap is dolgozhatnak, ami jelentősen megnövelheti a termelést. Thomas Paralt, az OnRobot üzletfejlesztési igazgatóját egyáltalán nem lepi meg a kollaboratív alkalmazások eladásaiban tapasztalható folyamatos emelkedés. Elmondása szerint a feldolgozóipar egy rendkívül változatos terület, amelyet a különböző típusú szegmensek, különböző méretű vállalatok, és az ellátási- és értékláncok különbségei tagolnak. Jelenleg a világ 10 millió gyártóvállalatának 70%-a KKV, és csak 30% rendelkezik több mint ezer alkalmazottal és folytat globális tevékenységet.

 „A KKV-k nagy része alacsony volumennel és változatos termékportfólióval dolgozik, amelyhez olyan rugalmasságra van szükség, amit az együttműködő alkalmazások képesek nyújtani, ellentétben a hagyományos ipari robotokkal, amelyek jobban megfelelnek a nagy volumenű és kismértékben változó gyártásnak”

–Thomas Paral, az OnRobot üzletfejlesztési igazgatója.

A már meglévő autóipari és elektronikai ipari lehetőségeken túl a vállalat iparágak széles körében tapasztal növekvő keresletet az együttműködő alkalmazások iránt, beleértve az e-kereskedelmet, a kiskereskedelmet és fogyasztási cikkeket, a mezőgazdaságot és élelmiszeripart, valamint az egészségügyet és a gyógyszeripart. Továbbá azt is megfigyelték, hogy az iparágon belül növekszik a digitalizálás és automatizálás felé irányuló befektetések száma a gyártás helyi és globális versenyképességének megőrzésének érdekében.

A versenyképesség fenntartása

Az értéklánc megerősítése kapcsán valamennyi gyártóvállalatnak – legyen az kis-, közepes, vagy nagyvállalat – ugyanazokkal a globális kihívásokkal kell szembenéznie: kiadások, idő és minőség. Amennyiben egy gyártóvállalat versenyképes szeretne maradni saját piacán, meg kell vizsgálniuk értékláncukat, hogy megbizonyosodhassanak arról, nem pazarolnak el értékes erőforrásokat értéktelen feladatokra. Az értéknövelő megoldások keresése a vállalat versenyképességének növelése érdekében egyúttal olyan megoldás keresését is jelenti, amely megfelel az olyan kritériumoknak, mint az alacsony működési költségek, az emelkedett termékminőség, a fokozott termelési rugalmasság, a megnövekedett forgalom és árrés, vagy a rövidebb határidők tartása.

Thomas Paral szerint az együttműködő alkalmazások a fenti felsorolás összes elemét kipipálják. Fokozzák a feladatok ismételhetőségét és csökkentik a teljes folyamat ciklusidejét, ami a termelékenység növekedését és a költségek csökkenését eredményezi.

Szerencsére hazánkban is vannak hazai lehetőségek a robot technológia implementálására, ehhez kapcsolódóan többek közt a kormány is folyamatosan támogatja a kis- és középvállalkozásokat az ipari fejlesztés területén. Ráadásul az EIT Manufacturing, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet szervezete, amely a gyártástechnológiai innovációkat támogatja – és Magyarországon is jelen van – elindítja regionális innovációs programját, a RIS-t (Regional Innovation Scheme). 2021-ben Magyarország és további 17 európai ország vállalatai összesen ötmillió euró pénzügyi támogatásra pályázhatnak.

The post Együttműködő alkalmazások kkv-k számára appeared first on Műszaki Magazin.

Amint azt Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője meséli, naprakész tudással bíró szakembergárdájuk még a koronavírus-járvány alatt is kiválóan teljesített, amikor egy nyolc konténerben érkezett, 2200 tonna záróerejű ChenHsong fröccsöntő gép üzembe-helyezését vállalták, amelyből egy hónap alatt gyártásra kész, azóta is folyamatosan üzemelő berendezést építettek.

A Thege-Plastic Kft. munkatársai több mint száz eladott géppel a hátuk mögött – amelyeknek több mint fele az autóiparban tejesít szolgálatot, és amelyek 15%-a 1000 tonna fölötti nagygép – akkor sem jönnek zavarba, amikor az elektromos vagy a szervo-hidraulikus fröccsöntő gépek teljes automatizálásáról van szó akár temperálással, hűtéssel, alapanyag-ellátással, high-end európai perifériákkal. Emellett szakértői a japán fröccsöntő gépeknek, a verhetetlen áru kínai gépeknek és perifériáknak, amely berendezésekre 3000 tonnáig rendelkeznek hazai referenciával. A cég helytállását bizonyítja, hogy az imént felsorolt megoldásokat egy kézből, több éves garancia biztosítása mellett rendelhetik meg tőlük a partnereik.

Talán maga Konkoly-Thege István alapító-ügyvezető sem gondolta, milyen nagyra nő a vállalkozása, amelyhez egy ideje két fia is csatlakozott.

Tudással és szenvedéllyel a műanyagipar szolgálatában

Konkoly-Thege István 1992-ben alapította meg a Thege-Plastic Kft.-t, amikorra is már több évtizedes műanyagipari tapasztalattal rendelkezett, hiszen 1979 óta tevékenykedett a szakmában. Elsőként az idősebb fia, István, majd a fiatalabb, Máté is csatlakozott édesapjukhoz, és maguk között iparágak szerint osztották fel a piacot, hogy egyre gyarapodó tudásukkal és csillapíthatatlan szenvedélyükkel szolgálják a jövőt, amelyet – ahogy az a múltban is történt – a sikeres generáció-váltásban látnak. Nem véletlenül beszélünk családi cégről, hiszen, ha még messzebbre utazunk a múltban, azt láthatjuk, ahogy a két fiú nagyapja, egy textilipari cég munkatársaként szolgálta a magyar ipart.

Precíz szerszámvédelem

A kínai kapcsolat

A fröccsöntés, a fröccsöntő gépek és a műanyagok szakértőjeként, a magyar vállalat tíz éve képviseli az évi 15 000 darab eladott fröccsöntő géppel a világ egyik legnagyobb gyártójának számító kínai ChenHsong-ot, ráadásul akár fröccsöntő gépről, műanyag fröccsöntő gépről, vagy akár gumi fröccsöntő gépről legyen szó, a vállalat minden szükséges technikai és technológiai összetevőt biztosít ahhoz, hogy partnereik a legrövidebb időn belül megkezdhessék a gyártást a kínai márka berendezéseivel.

A ChenHsong európai központja Hollandiában található, ahol a gépek nagy része raktárról elérhető, rövid szállítási és beüzemelési idővel, és ahonnan az alkatrészellátásról is gondoskodnak. „Egy vevőnk egy hétfői napon leadott 170 tonnás gépre vonatkozó megrendelését már csütörtökön leszállították, pénteken pedig már termelt” – emlékezik vissza a közelmúlt eseményére Konkoly-Thege Máté ügyvezető igazgató, majd hozzáteszi, hogy „mivel a ChenHsong gépek hidraulikus, elektromos és legtöbb mechanikus alkatrészei, mint például a csapágyak, a perselyek vagy a munkahengerek, csereszavatosak a magyar piacon megtalálható alternatívákkal, a legtöbb esetben nincs is szükség a központi raktárra, csak speciális esetekben, komolyabb alkatrészek – mint a csigák vagy szivattyúk – cseréjénél szükséges igénybe venni a szolgáltatásukat”.

A márka fröccsöntő gépeinek legújabb, immár gyorsabb, megbízhatóbb ciklusokat, finom és pontos működést lehetővé tevő generációja, mind sebesség, mind pedig a minőség tekintetében könnyedén felveszi a versenyt az európai gépekkel, mindezt 30-40%-kal alacsonyabb áron. „Emellett fontos megjegyezni, hogy minden gépünk alacsony karbantartási igényű, kifejezetten a fröccsöntő gépekhez kifejlesztett, energiatakarékos, szervo-hidraulikus rendszerrel érkezik, sebességvezérelt szervomotorokkal vannak felszerelve és a rendszer nyomását valós idejű nyomásérzékelő méri, ily módon biztosítva az igényeknek megfelelő áramlást, ezáltal megszüntetve az üresjárati fogyasztást. Az eredmény – nem meglepő módon – alacsony energiafogyasztás, pontosság, alacsony zaj és tehetetlenség. Ráadásul a közelmúltban egy újdonságot, a szabadalmazott szervo nyomás szabályozó technológiát is bevezettük, amelynek köszönhetően gyors nyomás-csökkentés érhető el, ezáltal elkerülve a szivattyú ellentétes irányú visszaforgását” – avat be a részletekbe a szakember.

Egyre szélesedő portfólió

És akkor még nem beszéltünk a Thege-Plastic Kft. portfóliójában szereplő többi márkáról, mint a japán JSW-ről, amely 3000 tonnáig kínál teljesen elektromos fröccsöntő gépeket, az osztrák MAPLAN gumifröccsöntő gépeiről, a német GWK temperáló berendezéseiről, kompakt- és rendszerhűtőiről, a MEWO sorjázó/koptató és mosó gépeiről, az EBU híres fémpréseiről és perifériáiról, a KHS csomagológépeiről, a svéd RAPID daráló és aprító szerkezeteiről, a dán LABOTEK alapanyag kezelő berendezéseiről, a svájci HERZOG dűznizárairól, vagy a kínai JWELL extrudereiről és fúvógépeiről, a TAYU gumi/szilikon préseiről és extrudereiről, valamint az EFORT 6 tengelyes robotjairól sem.

Aztán ott vannak a Gefran vagy Novotechnik márkájú, rendkívül precíz útmérőik, amelyekkel igen alacsony nyomáson működő, biztonságos szerszámvédelmet lehet beállítani, mindez európai vezérléssel, érintőképernyővel, az Ipar 4.0 standardjével, amelyet a német Beckhoff GmbH biztosít számukra. A gépekben dolgozó precíziós hidraulikát és a csigákat pedig a japán Mitsubishi Heavy Industries mérnökei tervezték, a gazdasági társasággal több éve kötött együttműködésük eredményeként.

„Azt szoktam mondani, a mi családunk ereiben is műanyag folyik. Az elmúlt harminc évben megannyi tapasztalattal, sikeres projekttel a hátunk mögött mára eljutottunk oda, hogy a saját portfóliónkból, a polimer feldolgozás szinte valamennyi területére teljesen kulcsra- és gyártásra kész rendszereket, cellákat, valamint komplett gyártóegységeket tudunk szállítani és telepíteni a saját szerviz-technikusainkkal, és még legalább negyven évig jelen kívánunk lenni a piacon, hogy a megrendelőink és beszállítóink jövője, a szervízhálózat és a terméktámogatás is biztosított legyen”

– Konkoly-Thege Máté ügyvezető igazgató.

www.thege-plastic.hu

The post A mi családunk ereiben is műanyag folyik appeared first on Műszaki Magazin.