Az innovatív életforma, a hibázás kultúrája és az együttműködések fontossága is szóba került a „Z generáció – Az innovátorok új generációja” című konferencián, melyet az idei Bosch×Richter Innovátorok Napja alkalmából rendeztek meg a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Versenyben az elsőségért: fiatalokkal erősíthet Európa

A mindent megváltoztató innovatív technológiák hullámokban érkeznek, és néha váratlan időben, váratlan helyeken törnek utat maguknak. Azok az országok, amelyek az innovációban az elsők közé kerülnek, döntő versenyelőnyhöz juthatnak. A versenyképesség javítása Európa számára kiemelt kérdés, amihez a kulcsot az innovációs ökoszisztéma erősítése jelentheti, illetve az új generációk helyzetbe hozása, vélik a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. szakértői.

A hatékony versenyképesség és az innováció nem valósulhat meg a különböző generációk együttműködése nélkül. Steigervald Krisztián generációkutató a Bosch×Richter Innovátorok Napján hangsúlyozta: egyik generáció sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak mindegyik más.  „A Z generáció tagjai már nem tekintélyelvű, hierarchikus környezetből jönnek, hanem jellemzően demokratikus családmodellből érkeznek, válaszkész nevelést kaptak, ami az egész szemléletüket meghatározza. Például egy Z generációs fiatal egy munkahelytől azt várja el, hogy a folyamatok az ő személyéből, és ne a munkáltató szempontjaiból induljanak ki, ami újdonság a többi generációval összehasonlítva” – fogalmazott a generációkutató.

A Bosch és a Richter vezetői egyetértettek abban, hogy a hibázás kultúrája erősítheti a kreativitást és az innovációt. „Az innováció és a kutatás-fejlesztés világában a hiba valójában nem hiba, hanem egy próbálkozás, ami nem lett sikeres. Merni kell próbálkozni, merni kell hibázni ahhoz, hogy legyenek új megoldások, de fontos felismerni azt is, ha egy ötlet nem életképes és nincs jövője” – fejtette ki Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„Innovatív nagyvállalatként egyszerre kell biztosítanunk a kiszámítható és üzembiztos működést, ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben támaszkodnunk kell a fiatalok energiáira. Ezt a kétféle igényt el kell tudnunk választani egymástól, de az innnovációs területeken teret kell engednünk a próbálkozásnak, sőt akár a hibázásnak is. Az a feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben létre tudnak jönni, ki tudnak sarjadni az új ötletek, hogy valódi változásokat érjünk el”

– jelezte Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Együttműködés és inspiráció – csapatjáték a vállalatok világában

A közös élmény és a csapatjáték személyes szinten a Z generáció prioritása, de a vállalatok világában a Bosch és a Richter is hasonló értékek, átfogó együttműködések mellett tette le a voksát. Műszaki és gyógyszeripari területen mindkét vállalat létrehozta a maga innovációs ökoszisztémáját, amely az innovatív szakemberképzésnek és a közös kutatás-fejlesztésnek is egyfajta inkubátora.

A Boschnál és a Richternél is úgy értékelik, hogy a generációk hatékonyan segíthetik egymást a közös célok érdekében, de ehhez a vállalatoknál kultúraváltásra, szervezeti innovációkra van szükség.

Forrás: Bosch

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fiatalokkal erősít Európa: a Z generáció a jövő kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A hazai cégek visszafogják a beruházásaikat és késve fizetik a rezsiszámláikat is, mert maguk sem jutnak határidőre a pénzükhöz a vállalatközi (B2B) kereskedelemben. A felmérés szerint minden második hitelezett számlát késve, jellemzően 90 nappal a határidő lejárta után fizetnek a magyar vevők. A cégek fele tart a csődök számának növekedésétől. A felmérés 211 cég megkérdezésével készült.

Mumus a fenntarthatóság és a munkaerő kérdése

A felmérés válaszadói számára a legnagyobb kihívást az idén az jelenti, hogy fenntartható legyen a tevékenységük, és meg tudjanak felelni a környezetvédelmi szabályoknak. A magyar vállatok 35 százaléka szerint már érinti a napi működésüket a zöldátállás és a környezetvédelmi megfelelőség kérdése, míg 42 százalék úgy látja, hogy ez majd hosszútávon lesz lényeges szempont.

A tanulmány szerint a vállalatokat aggodalommal tölti el hosszútávon a munkaerő kérdése is. A cégek 32 százaléka szerint nem csak a megfelelő képzettségű munkatársak megtalálása jelent nehézséget, de a megtartásuk is. A válaszadók gondnak tartják az óriási tudáskülönbséget is, amely szerintük a munkavállalókat jellemzi.

Elavuló berendezések és eszközök

Az éves elemzésből kiderült az is, hogy a cégek közel egyharmadát aggasztja a technológiai fejlődés üteme. A vállalatok aggodalma részben azzal függ össze, hogy az elavult berendezésekkel gyengébb termelékenység és drágább üzemeltetés jár együtt. Másrészt költséges beruházást jelent az elavult eszközök cseréje.

Elhalasztják a beruházásaikat a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatok

Az Atradius hitelbiztosító éves felmérése szerint a cégek 14 százaléka arról számolt be, hogy nehezebben jut hozzá a számlái ellenértékéhez, mint tavaly. Az idén 51 százalék a késve fizetések aránya a gazdaságban, míg a bedőlt hiteleké 7 százalék.

Az ágazatok közül főleg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban volt jellemző, hogy késve fizettek a vevők. Ezt az érintett vállalatok a beszállítói lánc akadályaival magyarázták. Ennek nyomán a cégek 28 százaléka elhalasztotta a tervezett beruházásaikat, pl. az épületek korszerűsítését, vagy az üzemek bővítését.

A vállalatok 24 százaléka, főleg a fuvarozási és szállítmányozási iparágakban késve fizette ki a rezsiszámlákat, de akár a dolgozók béreit is. A cégek 17 százaléka pedig a beszállítói kifizetéseket lassította le. – Két éve még az ügyletek 46 százaléka történt hitelre, ez ma már 44 százalékra módosult. A magas adóterhelés és a kiszámíthatatlanság negatívan hat a vállalati és lakossági várakozásokra. Pozitív hatású ugyanakkor az export alakulása, illetve az energiaárak jelentős mérséklődése. A hazai gazdaság fejlődési ütemén sokat segíthet, ha csökkennek a hitelkamatok, és beérkeznek a külföldi, főleg Európai Uniós források – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Nehézségek a cashflowban

A vállalatok rövidtávú megoldásokkal is igyekeztek javítani a cashflow helyzeten. A felmérés szerint a számlák diszkontálása, leszámítolása általános volt a hazai gazdaságban 2024-ben.

A legszigorúbb határidőt a szállítmányozási iparágban adták a szállítók (30 nap), és ebben a szektorban volt a legkisebb a nyitottság a hitelezésre is (34 százalék).

A magyar vállalatok nem bizakodók a jövedelmezőséget tekintve. Csak 31 százalék számít arra, hogy jövőre nő a profitja. A cégek fele tart a csődök számának növekedésétől.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tartanak a zöldátállástól és a munkaerőhiánytól a magyar vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.

A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.

Lassan, de biztosan

A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei. Ősszességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.

A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.

Eltérő szemlélet

A felmérés arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).

Az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jövőtudatos vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt mutatja a K&H családi vállalatok körében végzett felmérése, amely szerint a cégek több mint felénél a digitális fejlesztések már a stratégia részét képezik. Minden ötödik cég pedig kifejezetten ezeknek a fejlesztéseknek köszönheti versenyelőnyét a konkurensekkel szemben.

„A digitalizáció és a mesterséges intelligencia napjaink egyik legfontosabb és legizgalmasabb témája, ami a családi cégeknél ráadásul erősen összefügg a generációváltással. Az utód ugyanis mindig valami újat hoz, jelen esetben ez a folyamatos online jelenlét. Az idősebb generációnak ezért teret kell adnia a kibontakozásra, mert az ilyen jellegű fejlesztések nagyot lendíthetnek a cég működésén”

– mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

Olcsó, gyors és hatékony legyen

Egyre nagyobb szeletet hasít ki az IT a vállalatok éves költségvetéséből, amit alátámaszt a Deloitte IT költségvetési felmérése is. Eszerint dinamikusan emelkedik a technológiai kiadások árbevételhez viszonyított aránya, ami 2021 és 2023 között 3,3 százalékról 5,5 százalékra nőtt. Nem csak az árbevétel alapú, hanem technológiai kiadások összesített értéke is növekvő trendet mutat, 2024-ben újabb 8,6%-kal haladhatja meg a 2023-as értéket.

Szathmáry András, a Deloitte üzletviteli és technológiai tanácsadás igazgatója szerint az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban három tipikus cégvezetői elvárás figyelhető: legyen olcsó, gyors és jó. Elsődleges azonban soha nem lehet mindhárom egyszerre, ezért az optimumra kell törekedni, stratégia mentén, de akár projektenként mérlegelve a prioritásokat.

„Ha a tulajdonos érzelmek alapján dönt az IT rendszer kiválasztásában, akkor jellemzően nem történik meg a valós igények pontos felmérése. Egy sikeres bevezetési projekthez azonban elengedhetetlen, hogy már előre és részletesen lássuk azokat az elvárásokat, amelyeket a jövőbeli megoldásnak ki kell szolgálnia. Az üzleti célok mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy milyen képességek és kompetenciák állnak rendelkezésre cégen belül, illetve mi az, amit esetleg kívülről kell bevonni ahhoz, hogy a bevezetés és a későbbi üzemeltetés zökkenőmentes legyen”.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az utódok digitalizálják a családi vállalatokat appeared first on Műszaki Magazin.

A világjárvány következtében világszerte több millió munkavállalónak kellett hirtelen áttérnie az otthoni munkavégzésre. Ehhez a helyzethez pedig nem csak a dolgozóknak, de a vállalatok vezetőségének is alkalmazkodni kellett és többek között olyan intézkedéseket eszközölni, ami a bizalmas adatok védelmét szolgálja a home office alatt is. A Lenovo által végzett globális kutatás rámutatott, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók aggódnak az adatbiztonsági kérdések miatt.

A vállalatoknak több szempontot is figyelembe kell venniük a távoli adatvédelem kérdésében. Az első és legfontosabb változás, hogy az új normalitás miatt a munkavállalók már kevésbé dolgoznak az irodából, így nem csatlakoznak a belső hálózathoz egy olyan gépről vagy laptopról, amit a cég biztosított számukra, és amit tűzfal, behatolást észlelő rendszer vagy spamszűrő véd.  További fontos szempont, hogy míg korábban a felmerült problémák esetén az informatikai részleg házon belül volt, addig mostantól a munkavállalók már otthonról dolgoznak, a saját WiFi routerükhoz csatlakoznak és így publikus interneten keresztül férnek hozzá a szükséges erőforrásokhoz és adatokhoz.

Mit jelent ez pontosan? A támadási felület jelentősen megnő, ily módon a vállalatok erőforrásai és adatai ki vannak téve olyan eszközöknek és hálózatoknak, amelyek kevésbé biztonságosak és szinte teljesen kívül esnek az IT biztonsági csapatok ellenőrzésén. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a hackerek sincsenek még teljesen tudatában az otthoni munkavégzés számukra kínált „lehetőségeinek”.

A hálózat önmagában is kockázatot jelent, hiszen a legtöbb otthoni WiFi router közismerten gyenge és feltörhető. Kritikus sebezhetőségük közé tartozik például, hogy a támadók tetszőleges kódokat, parancsokat tudnak futtatni az otthoni hálózatokon. A járványhelyzet során világszerte tapasztaltak olyan támadásokat, amelyek a felhasználókat nem biztonságos webhelyekre irányították, ahol automatikusan malware-eket, vagyis olyan szoftvereket telepítettek a felhasználók gépére, amelyekkel bizalmas adatokat loptak el tőlük.

Ahogy a vállalatok áttérnek a tartós otthoni munkavégzés modelljére, számos tényezőt figyelembe kell venniük, amikor a cég adatairól, forrásairól, valamint az ezekhez való távoli hozzáférés biztosításáról van szó. Az adatok a vállalatok alapegységeit képezik, és mint ilyenek a munkavállóknak hozzá kell férniük, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak. Emellett a Lenovo kutatása arra is rámutatott, hogy a munkavállalók már sokkal jobban kötődnek az eszközeikhez, mióta az „iroda” ott van, ahol rendelkezésre áll hozzá a megfelelő technológia.

A másik oldalt képviseli az adatokhoz távoli hozzáférést biztosító hardver. Egy irodai környezetben a legtöbb dolgozó az IT csapat által menedzselt és telepített számítógépeket vagy laptopokat használja. Ennek eredményeképp már az átvételtől kezdve komoly biztonsági rendszereket kell beépíteni a munkavállalók hardvereibe, szoftvereibe és szolgáltatásaiba (beleértve a telepítést, a beállítást és a karbantartást), és erre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a távoli munkavégzés során. Ebben a helyzetben vállalatok részéről kiemelkedő fontosságú az egyértelmű elvárások és kommunikáció. Ismertetniük kell a távolról dolgozókkal a cég biztonsági politikáját és az alapvető kiberbiztonsági gyakorlatot, valamint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a munkavállalók tájékoztatva lettek a potenciális veszélyekről.

The post Vállalatok figyelem! Így védhetőek meg távolról a bizalmas adatok appeared first on Műszaki Magazin.