Az integrált ERP, vagy vállalatirányítási rendszerek jó ideje forradalmasították már a globális gazdaságot és a vállalkozások működését. Mára gyakorlatilag elengedhetetlenek bizonyos vállalkozásméret vagy a folyamatok bizonyos összetettsége felett. Az ERP rendszer bevezetése hosszú távú befektetés, amely jelentős előnyöket jelenthet a vállalkozás számára. Ritkábban hangzik el, de egy ERP bevezetés nagy lépés. Amennyiben a cég nem készül erre megfelelően, könnyű rossz irányba nagyot lépni, ezért fontos a szakszerű előkészítés mellett akár többlet időt fordítani a bevezetésre. Az alábbiakban a magyarországi BDO szakértői kiemelnek néhány gyakori hibát, amin már nem egy ERP projekt „elcsúszott”, késve, drágábban elérve, vagy elvétve az eredeti célokat.

A leggyakoribb hibákat hiányos vagy rossz minőségű adatok, a nem megfelelő optimalizálás, a nem megfelelő felkészítés, a túlzott testreszabás, a hibás szoftverválasztás, a rendszer integrációjával kapcsolatos problémák, valamint az elégtelen felsővezetői támogatás okozzák ‒ hívták fel a figyelmet a BDO Solutions üzletágának szakértői.  A következőkben néhány jelenséget mutatnak be, melyek veszélyeztetik az ERP-projektek sikerét. A szakértelem mellett a mindenre kiterjedő előkészítés az, ami az ERP kínálta előnyöket maximalizálni tudja a vállalkozások számára, míg az alábbi, jellegzetes hibákra érdemes odafigyelni:

Nem megfelelő folyamatoptimalizálás

Fontos, hogy egy ERP-rendszer hatékonysága nagymértékben függ az általa automatizált folyamatok hatékonyságától. Egy új bevezetés lehetőséget biztosít a hiányosságok azonosítására és a munkafolyamatok javítására, optimalizálására és a szükséges kiigazítások elvégzésére.

Hiányzó vagy hibás adatok

Az ERP-rendszerek sikeres működéséhez pontos és megbízható adatokra van szükség. Az implementáció során előfordulhat, hogy a meglévő adatok hiányosak, hibásak, vagy nem megfelelő formátumban állnak rendelkezésre, ami hibákat okozhat az új rendszer bevezetésekor, így ezeket időben javítani kell. Érdemes a bevezetéstől függetlenül is adattisztítást végezni és a hiányosságokat időről időre pótolni.

Nem megfelelő oktatás

Az ERP-rendszerek gyakran bonyolultak, ezért megfelelő felkészülés nélkül nehéz lehet azokat hatékonyan használni. Az implementáció során fontos biztosítani az alapos felkészítést és oktatást a munkatársak számára.

Túlzott testreszabás

Az ERP-rendszerek eleve, beépítetten is számos konfigurációs és személyre szabási lehetőséget kínálnak. Ezen túlmenően a további testreszabás gyakran jelentősen emeli a költségeket és a projekthez szükséges időt, növelheti a rendszer karbantartási és frissítési költségeit, és egy ponton túl kiszolgáltatottá teheti a felhasználó céget a bevezetést végző vállalkozás felé.

Nem megfelelő szoftver

Egy gyengébb minőségű szoftver kiválasztása és használata (éveken át) hátrányokkal járhat az ERP-rendszer hatékonysága és megbízhatósága szempontjából. Ezért fontos, hogy a vállalatirányítási rendszer kiválasztásakor a szoftver minőségére, támogatottságára és megbízhatóságára is figyelmet fordítsanak. További fontos szempont a szoftverválasztásánál, hogy módosítatlan formájában mennyire illeszthető az üzleti folyamatainkhoz. Ha már az elején látszik, hogy komoly módosításokra lesz szükség, inkább keressünk tovább.

Rendszerintegrációs problémák

Az ERP-rendszerek gyakran kapcsolódnak, működnek együtt más megoldásokkal, például a pénzügyi, beszerzési vagy értékesítési rendszerekkel, webshopokkal, raktármegoldásokkal. Ilyenkor az integráció alatt tapasztalt rendszerhiányosságok gyakran megnehezítik a program megfelelő működését.

Hiányzó felsővezetői támogatás

Az ERP-rendszerek bevezetése szervezeti változásokat is eredményezhet, amelyekhez a felsővezetés támogatása és részvétele szükséges. Ha a felsővezetés nem követi figyelemmel és támogatja tudatosan a folyamatot, az hosszú távon akadályozhatja az új megoldás működését és használatát, mert a bevezetés egyik nagy hozadéka, hogy nemcsak a rendszert kell a folyamatokhoz illeszteni, hanem a cég folyamatait, működését is optimalizálhatjuk az ERP-vel érkező legjobb gyakorlatokhoz.

Az ERP rendszer bevezetése hosszú távú befektetés, amely jelentős előnyöket jelenthet a vállalkozás számára, de csak akkor, ha megfelelően tervezik és végrehajtják. A sikeres implementációhoz szükséges szakértelmet és erőforrásokat a vállalkozásnak biztosítania kell. A megfelelő felkészülés és tervezés tehát csökkentheti a hibákat és növelheti az ERP rendszer előnyeit a vállalkozás számára ‒ összegezték a szakemberek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ERP-bevezetés csapdái appeared first on Műszaki Magazin.

A Microsoft a világ egyik legnagyobb szoftvervállalataként a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia, valamint a vállalkozások digitális átalakulásának elkötelezett támogatójaként hosszú ideje dolgozik együtt startupokkal a világ minden részén. Különböző programokon keresztül igyekeznek támogatást nyújtani számukra, ezzel együtt pedig folyamatosan keresik annak lehetőségeit is, hogy miként tudnák támogatni a magyarországi startup-közösséget. Ezekkel a célokkal született meg a globális Microsoft for Startups Program, amelynek keretein belül a szervezet olyan B2B piacokra fókuszáló, saját technológiai innovációval rendelkező, maximum hét éves startupokat karol fel, amelyek a Microsoft Azure felhőszolgáltatását használják, és már piacra léptek, vagy a közeljövőben tervezik azt.

A prodHost bekerült a startupok világelitjébe

A programba való bekerülés rangos elismerést jelent a világ bármely pontján. Magyarországról a prodHost vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó startup érdemelte ki ezt a közelmúltban, melynek révén első lépésként a Microsoft online piacterén, az Appsource-on jelennek meg, amin keresztül elérhetik a nemzetközi piacokat is.

Szigorú követelmények teljesítése után került a prodHost a Microsoft for Startups Programba

A Microsoft for Startups Programba és a jövőbemutató tervekbe Berkovics Dalma, a program magyarországi képviselője és Gulyás Szabolcs, a prodHost ERP-rendszer ügyvezetője avatta be az érdeklődőket a prodHost weboldalán megjelent interjúban, amelyből többek között az is kiderült, hogy milyen követelményeknek kellett megfelelnie a startupnak, hogy a kiválasztottak közé kerüljön.

Elsőként fontos volt, hogy a prodHost rendszere műszakilag alkalmas legyen arra, hogy a Microsoft megoldásainak többségét kezelni tudja, de az sem elhanyagolható, hogy a lehető legmodernebb és leginnovatívabb technológiát használják. Harmadrészt pedig a terméküknek jól kellett illeszkednie a Microsoft portfóliójába. A prodHost számára mindhárom kritérium teljesítése könnyedén ment, így a Microsoft partnereként, a program keretében ingyen üzletfejlesztési, technológiai, marketing és sales tanácsokhoz juthatnak és ingyenesen érhetik el a társaság felhőszolgáltatását is.

A külföldi piacokra is eljuthat a magyar ERP-rendszer

A mintegy 4000 üzleti megoldást tartalmazó Azure Marketplace komoly támogatást nyújthat ahhoz is, hogy a prodHost külföldi piacokra is betörhessen, amely eddig is szerepelt a vállalkozás tervei között. Szeptemberben a magyar piacon tökéletesített ötleteikkel megjelennek az angol és német nyelvterületen is, a cél pedig a nemzetközi irányba történő terjeszkedés.

„Szerencsések vagyunk, mert idén egy másik jó hír is érkezett hozzánk, ugyanis kaptunk egy második körös befektetést a Solus Capitaltól, aminek segítségével a prodHost egy Ipar 4.0-ás szenzoros technológiával kiegészítve komplex megoldássá válik. Mindez a felhasználóink számára annyit jelent majd, hogy nem csak a gyártási területet monitorozhatják, hanem a gépeiket, berendezéseiket is. A különböző technológiai adatokkal együtt pedig hatékonyabb lehet a gyártás, jobb minőségű az áru, optimálisabb az erőforrás-gazdálkodás” – mondja Gulyás Szabolcs.

Együttesen lépnek be a gyártó cégek piacára

A Microsoft szakembere szerint kiválóak a magyar egyetemek képzései, roppant tehetségesek a fiatalok. A jelentkezőket, így a prodHost csapatát is komoly górcső alá vették, és azt gondolták, nagyon izgalmas megoldást nyújtanak az ügyfeleik részére, amelyben látják az összefonódás lehetőségét mind üzletileg, mind technológiailag.

„A prodHost egy érett fázisban lévő megoldást kínál, amelyben nagy és globális potenciál rejlik, amelyet együtt szeretnénk kiaknázni” – mondja Berkovics Dalma.

Mint az interjúból kiderült, a hosszú távú terv egyértelműen az, hogy a világmárka és a magyar prodHost együtt léphessen be a gyártóvállalatok piacára.

The post Összefogott egy magyar vállalatirányítási rendszer és a Microsoft appeared first on Műszaki Magazin.

A prodHost ezt magától is így gondolta, de annak érdekében hogy biztosak legyünk megvizsgáltuk ezt a kérdést is tudományosan.

A prodHost által végzett piackutatás során kiválogatottunk 8000 vállalatot azok tevékenysége, mérete és létszáma alapján. Amelyek 2%-át kvalitatív és kvantitatív módszerekkel is megvizsgáltuk, aminek eredményeképpen a következőek váltak világossá az árazással:

• A Piac a három legfontosabb elvárása, hogy egy ERP rendszer könnyen implementálható legyen lehetőleg csökkentse az adminisztrációt és nem növelje az, illetve kedvező ára legyen. A megkérdezettek többsége szerint egy megfelelő megoldás ugyan növeli a hatékonyságot, de ugyanennyien mondták is az, hogy túlságosan drága azt beszerezni.
• Amikor azt kérdeztük melyek a legfontosabb szempontok egy ERP rendszer kiválasztásakor, akkor azt derült ki, hogy szakmai tartalom sokkal fontosabb az árnál és fenntartási költségeknél
• A pályázati viszonyokból adódik, az az elvárás, hogy többség egyszeri beruházásban gondolkodik a havi fixköltséggel szemben. Amely hozzáállás téves, hiszen elérhetőek olyan források is, amelyek az előfizetéses modelleket támogatják.

Tehát kijelenthető: A gyártóvállalatok a megfelelő ár-érték arányú megoldásra vágynak

De ez nem is olyan triviális, hiszen egy olyan pofonegyszerű egyenletben, amit mi boncolgatunk sem világos minden! Hiszem mennyi az az ár? Mi t is jelet az érték? Ha ezekre nem tudjuk a pontos választ akkor nyilvánvalóan nem tudjuk meghatározni ezek kedvező arányát sem. Annak érdekében, hogy tisztábban lássunk ebben a kérdésben nézzük meg alaposan, hogy mit takarnak ezek a fogalmak a vállalatirányítási rendszerek azaz ERP-k világában!

Miből is áll össze egy vállalatirányítási rendszer ára?

Talán van aki emlékszik arra  Kállai István bohózatra amiben Márkus László és Almási Éva által alakított egy házaspárt. A történet mindössze annyi, hogy a nő vett egy felháborítóan drága fotelt, a férj pedig teljesen kiakad, hogy mi a fene került azon 7200 forintba? Aki még netán nem látta, annak nem lövöm le a poént, ezt meg kell nézni, mert Márkus egyszerűen zseniális.

Na hasonló a helyzet a Vállalatirányítási rendszerek piacán is! Elég ha csak megnézzük  a Modern vállalkozások programjának honlapját és azt vesszük észre hogy csak úgy repkednek a 10 millió forintok…

Gyakran kaptam meg azt a kérdést, a gyártó vállalatok vezetőitől, hogy egy szoftver miért olyan drága, hiszen csak annyiba kerül, mint az adathordozó amire rámásolták. Ez teljesen érthető gondolkodás egy olyan vezetőtől ki jobbára „önköltségiár + profit” módszertannal árazza a saját termékeit. De a vállalatirányítási rendszerek piacán és egyén más szoftver rendszerek piacán sem igaz ez az állítás. Na de akkor mi a fotelen 7200 forintba?

Adódik a kérdés, hogy milyen fotelen? Mert vannak a hagyományos ERP-k amelyeknek a technológia alapjait még az elmúlt évezredben rakták le, vagy újabb fejlesztések, amik már nem is újak mert a felhős technológia 10 éve velünk van.

A szakirodalom a hagyományost „On-premise” azaz helyben telepített ERP rendszernek nevezi, amíg a felhősét pedig „cloud-based” -nek hívja. A legfontosabb különbség, az a szerver, ahol ERP rendszer fut, a felhasználónál áll e, avagy tőle távol. Azaz a különbség annyi, hogy azt ki üzemelteti azt, ami természetesen költséggel jár. Abba most ne menjünk bele, hogy tulajdonképpen nagyon kevés kivétellel a piacon kapható ERP rendszerek nagy többsége csak „Cloud-ready”. Ami azt jelenti, hogy fogták a régi technológiával készült vállalatirányítási rendszerüket és a relációs adatbázisostól, meg mindenestől a környeztet felrakták egy távoli szerverre, és nem a felhasználó szerverére telepítették, hanem a sajátjukra.

Szóval fotel ára a következőkéből áll össze

Licenszek

Amikor megvásárlunk egy szoftvert akkor nem kapjuk meg annak a tulajdonát, hanem csak a használati jogát. Pont olyan mint mondjuk a Titanic mozifilm esetében, a filmnek a jogdíjai nem hozzánk folynak be attól, hogy megvettük azt mondjuk egy DVD-lemezen, vagy csak mozijegyet vettünk rá. Az marad a film készítőinél, jelen esetben a Paramount stúdiónál, mi csak azt kapjuk meg, hogy annyiszor nézhetjük meg ahányszor akarjuk. A szoftver licenszeknek is pontosan ilyen természete, ahol a szellemi alkotások szerint 3 különböző jog különböztetünk meg:

• Szerzői jog: Aki írta a művet/szoftvert. Minden esetben a gyártó tulajdona.
• Kereskedelmi jog: Azon cégek, aki eladhatják a szoftvert, a vég felhasználóknak.
• Felhasználó jogosultság: A szoftver korlátozott használatának joga.

A gyártó érdeke az, hogy a lehető legtöbb végfelhasználóhoz jusson el a terméke, mert igy keresi a legtöbb pénz. Ezért törekszik arra, hogy a lehető legjobb terméket állítsa elő, a lehető legkisebb költséggel. A gyártó nem ad el ERP rendszert közvetlenül (kivételek a kis gyártók) hanem azt viszonteladóknak, kereskedőknek adja oda, és tőlük kapja meg a pénzét. Ez a filmes analógiában azt a Paramount Pictures stúdiót jelenti aki leforgatta a filmet. Valójában a szoftverek ebben az esetben kissé eltérnek a művészeti alkotásoktól, mert a szerző mint olyan (James Cameron) nem szűnik meg a film szerzője lenni, őt mindig fel kell tüntetni. De egy ERP rendszer esetében több száz programozó és tervező mérnök van, az alkotások amit a munkájukkal készítenek a gyártó szerzői jogába kerülnek. Ilyen cégek például, az SAP, Microsoft, Oracle, stb…

A kereskedő az aki szerződik a gyártóval és Vállaja, hogy eladja a terméket a végfelhasználóknak. A Titanikos példában ilyen a Cinema City, aki mozikat üzemeltet és fizet a gyártónak. Először is magáért a forgalmazási jog ért, majd pedig minden eladott DVD-ért vagy mozijegyért. Ráadásul mindezt úgy, hogy  ebből ki kell gazdálkodni a saját költségeit és még profitot is szeretne nem elítélhető módon. Látni fogjuk később, hogy nem a licensz eladás éri meg neki a legjobban…

A végfelhasználó aki használhatja a terméket, az megnézheti a filmet, csak egyszer ha mozijegyet vett, vagy többször ta DVD-n vette meg. A jogai korlátozottak, mert hiába nézheti meg annyiszor ahányszor akarja, azt nem teheti meg, hogy esténként nappalijában leveteti idegeneknek akiktől pénzt kér…. Az már kereskedelmi tevékenységnek minősül. Na ezek vannak leírva azokban a baromi hosszú ÁSZF (általános felhasználási feltételekben) amit nem szoktunk elolvasni…

Mi következik ebből a felállásból?

Sok minden. Például az, hogy a kereskedőnek és gyártónak bizonyos mértékig ellentétes érdekeik vannak. Ugyanis gyártónak az a jó, ha minél többen nézik meg filmet, a kereskedőnek meg az, ha lehető legtöbb kapcsolt szolgáltatást adja el nekünk. Mert a profit nem a licenszeken (mozijegyen) van, hanem a pattogatott kukoricán és kólán. Ami a vállalatirányítási rendszerek piacán a tanácsadást, bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat jelenti.

Az is nyilvánvaló, hogy a mozis világgal ellentétben a gyártó nem csinál évente két-három filmet, hanem azt az egyet toldozgatja foldozgatja, ami van neki. Miért is tenné? hiszen folyamatos bevételt termel neki… Nagy kockázat és hatalmas költség lenne egy újabb teremkét előállítani, bevezetni azt a piacra, megismertetni, be reklámozni, stb…. És akkor még nem is biztos, hogy lenne az új termék, ha nem szeretik a végfelhasználók akkor azt nem lehet jól értékesíteni se. Pont ez vezet oda, hogy régi vállalatirányítási rendszereket „felhősítik” azaz, ugyanaz amit korábban telepítettek hozzánk, berakjak egy szerver terembe és onnan üzemeltetik nekünk.

Persze vannak újabb gyártók, és a termékeik ilyen a prodHost vállalatirányítási rendszer is. Amelyek eleve úgy készültek, hogy azok egyrészt közvetlenül a végfelhasználóknak lehessen adni a pattogatott kukorica nélkül. Másrészt technológiailag is úgynevezett elosztott rendszerekre készültek, amelyek nagyságrendekkel csökkentik költségeket. Ahhoz, hogy megértsük a legjobb erre a gépkocsik példája, amelyek az életük során 95% ban valahol parkolnak, csak ritkán vannak valójában használatban. Ha minden ember „bedobná a közösbe” a kocsiját, akkor 20x kevesebb autóra volna szükség, töredéke parkolóhelyre, és igy tovább és igy tovább… Belátható, hogy a kocsiknál a nagyon különböző felhasználói igények és szokások miatt ez egyenlőre még nem megvalósítható. De azoknál a vállalatirányítási rendszereknél, amelyek többé-kevésbe ugyanolyanok mindenkinél, ez gyönyörűen megvalósítható. A testreszabások az üzemeltetési architektúrát nem befolyásolják…

Tehát a modern vállalatirányítási rendszerek, amelyek valóban felhősek (a szakirodalomban ezt „Born in the Cloud” nak hívják) azok nagyságrendekkel olcsóbbak! Amely ár-előnyből a végfelhasználók is érdemben tudnak részesülni.  Egész egyszerűen a valóban felhős vállalatirányítási rendszerek esetében nincs ilyen költség!

Összefoglalva: A Licensz díj az a költség, ami végfelhasználó használati jogát biztosítja a szoftverre az On-pemise ERP rendszerek vagy azok felhősített verziói esetében. A valóban felhős ERP rendszerek esetében ilyen költség nincs.

Milyen licenszek is vannak?

Két fajta licensz van a vállalatirányítási rendszerek világában: a modul licenszek és a felhasználói licenszek.

Pontosan mit is jelent ez? Azt, hogy a modul licenszekkel fizetünk azért, hogy többet tudjon a program amit majd használunk. pelédül legyen benne minőség biztosítás, Üzemi terminál vagy tudjon számlázni is. Nézzük meg a legismertebb moduláris felépítést az SAP moduljainak szerkezetét:

A mozis analógiára visszavezetve, ez azt jelenti, hogy a DVD-n amit megveszünk rajta van a rendezői változat, minden extra és mondjuk több nyelvű szinkron is. Ez a modulokba rendszerezett „plusz tudás” szinte minden esetben külön pénzbe kerül, tudomásunk szerint csak a prodHost ERP rendszere olyan, ahol a plusz funkcionalitás nem módosítja az árakat, vagyis ingyenes.

A gyártók a felhasználói licenszeket (felhős ERP rendszerek esetén az előfizetési díjakat) két fajta szempontból szabályozzák: A felhasználó típusa szerint és a felhasználóhoz tartozó funkcionalitás szerint.

A felhasználói licensz (vagy előfizetés) típusa többféle lehet: névre szóló vagy úgynevezett konkurens és létezik az eszköz licensz is. Nézzük meg melyik mit is jelent! Amikor névre szóló licenszről vagy előfizetésről beszélünk akkor azt mondjuk, hogy aki hozzáfér az ERP rendszerhez adott felhasználóval csak egyetlen személy lehet, azaz felhasználó az Ő nevére szól. Jellemzően ez a személy több eszközről is használhatja programot, de szint soha nem egy időben. Tehát ha be van lépve a telefonján, akkor a laptopján már nem tud belépni. Gyakori „trükk”, hogy az adott névre szóló licenszet/előfizetést nem egy konkrét személyhez rendelik, hanem egy csoporthoz rendelik, úgymint „iroda”, vagy „raktárosok” vagy hasonló… És amikor az egyik embernek kell, akkor másik ember kilép aki éppen addig használta… ez teljes egészében illegális. Az ASZF-ek egész konkrétan tiltják ezt, sőt vannak olyan auditok, amikor ezeket ellenőrzik, és ha ilyet találnak akkor listaáron számlázzák a felhasználót/vagy előfizetést visszamenőleg. Súlyos költség lehet ez annak, aki jóhiszeműen vagy szándékosan de vétett a felhasználási szabályok ellen.

Az ilyen és ehhez hasonló igények kielégítésre van az úgynevezett konkurens felhasználó. Ebben az esetben a licensz-struktúra úgy néz ki, hogy nem embereként azaz felhasználónkként veszünk egy-egy licenszet. Hanem minden embernek (azaz felhasználónak) be lehet lépni a vállalatirányítási rendszerbe, de egy időben csak annyi lehet bent ahány konkurens (egyidejű) licenssze van az adott cégnek. Pont olyan mintha mindenkinké lenne engedélye a céges kocsik használatára, de egy időben csak annyian vezettethetnek ahány kocsi van. Nyilvánvalóan az ilyen típusú licenszek/előfizetések lényegesen drágábbak mint a névre szólóak (legalább a kétszerese az ár).

A harmadik jellemző típus az eszköz licensz, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy konkrét számítógépre, mobiltelefonra vagy raktári kéziszámítógépre vásárolunk hozzáférést. Gyakorlatilag az használja a vállalatirányítási rendszert, akinél az adott eszköz van. Nagyon hasznos azon munkatársak esetben aki több műszakba járnak és ugyanaz a gépet használjak (művezető, raktárosok, MEO, stb…).

A felhasználói licensz (vagy előfizetés) a funkcionalitása szerint is többféle is lehet. Vannak olyan ERP rendszer, amelyek esetében az adatokhoz való hozzáférés szintje szerint áraznak, azaz egy adatfeltöltő és teljesjogú felhasználó közt nagy különbség van. Sőt van olyan is amikor egy felhasználónak csak „betekintő” jogosultsága van, ez utóbbi jellemzően olcsóbb, mint a normál felhasználók. Előfordul hogy a gyártók a különböző funkcionalitást külön kliens programmal valósítják meg, azaz más program fut az ügyvezető laptopján, mint a raktáros Motorola készülékén, vagy a csarnokban elhelyezett TV-készüléken.

Természetesen gyártók ezekből típus és felhasználói licenszekből sokfelé variációt állítottak össze, amelybe sokszor belevariálják az alap rendszer moduláris tudását is, azaz egy olyan rendszerhez drágább a felhasználó, aminek több modulja van. Szóval a skála végtelen, de elmondható a fenti logika mentén alakulnak a végfelhasználók szánt alkalmazások árai.

Saját szerver

A saját szerver üzemeltetési költsége csak a On-premise rendszerek esetében jelentkezik, a felhős rendszerek esetében ennek költsége bele van értve az előfizetési díjba.

www.prodhost.com

info@prodhost.com

The post ERP rendszer Ár-Érték arányai appeared first on Műszaki Magazin.

Az akár több százezer áruházi és webáruházi rendelés valós idejű lebonyolítására képes új rendszerrel, a mesterséges intelligenciát is alkalmazó, új generációs digitális portfólióval az immár magyar kézben levő barkácsáruházlánc komoly versenyelőnyre tesz szert, új szintre emeli a vevői és ügyfélélményt és a folyamatok hatékonyságát egyaránt.

A Magyarországon 20 áruházzal jelen lévő, évi 64 milliárd forintos nettó forgalmat bonyolító és 6 millió vásárlót kiszolgáló Praktiker vezetése még 2018-ban határozta el, hogy AS400-as logisztikai és SAP All-in One 6.0 főkönyvi rendszerét, valamint az idők során implementált egyéb szoftvereit egy új, korszerű, integrált rendszerre cseréli le. Az összesen 22 hónapot magába foglaló bevezetés során a projektben résztvevők a stratégiai tulajdonos Wallis támogatását is élvezhették: a Praktiker döntéshozói szabadon választhatták meg az elvárásoknak megfelelő informatikai rendszert, a szükséges kiegészítő modulokat és a bevezető partnert.

Közel egy évig tartott az előkészítés és tenderezés a szoftver és a szállító kiválasztására. A Praktiker számára a kiválasztási folyamat során kulcsfontosságú volt a bevezető partner üzleti tudása és tapasztalata is annak érdekében, hogy a technikai megvalósítás az üzleti folyamatok tökéletes átlátása mellett történjen.

„Jó programozó sok van, de fontos volt, hogy az általunk választott partnerek üzleti tudással is rendelkezzenek, és értsék a megbízót”

– mondta el a bevezetés kapcsán dr. Ónody Sándor, a Praktiker gazdasági igazgatója. További fontos szempont volt a partnerrel való hosszútávú együttműködés, hogy ugyanaz a cég végezze a vállalatirányítási rendszer bevezetését és karbantartását is. A Praktiker ezeket a szempontokat figyelembe véve a KPMG Tanácsadó Kft. és Mind System Consulting Kft., mint bevezető partner mellett döntött, a megvalósítási projektet minőségbiztosítóként pedig az IFUA Horváth & Partners Kft. kísérte végig. A szállítók közös javaslatára az SAP S/4HANA Retail szoftver lett az ajánlott, a Praktiker igényeit leginkább kiszolgáló megoldás.

„Az SAP S/4HANA Retail az SAP új generációs iparág-specifikus megoldása a kiskereskedelem számára, amely beágyazott elemzési funkciókra és valós idejű előrejelzésekre támaszkodva segíti az üzleti döntések megalapozottságát és fokozza a kiszolgálás gyorsaságát. Azzal, hogy a Praktiker az üzleti folyamatok átláthatósága és teljeskörű modernizációja mellett döntött, egyszerre tette le a voksát a munkavállalói és vevői mellett”

– hangsúlyozta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SAP S/4HANA megoldása egyszerre kínál a Praktikernek teljesítményt és ergonómiát; a rendszer kellően gyors és megfelelően támogatja a hatékony működését, miközben segítséget nyújt az áruházi dolgozóknak és a menedzsmentnek is. Az egyedülálló felhasználói élményt az SAP Fiori alkalmazások támogatják, melyek átláthatóvá és könnyen kezelhetővé teszik az ERP rendszert, továbbá az áruházak egyedi igényeire alakítható mobil eszközöket (PDA) is.

A Praktiker projekt nem csak az első magyarországi SAP S/4HANA Retail bevezetés volt, hanem a legnagyobb hazai projekt, mely teljes logisztikai folyamatok támogatására terjed ki az új generációs SAP termékkel. Éves szinten közel negyedmillió szállítói számla tranzakcióinak nyilvántartására és lebonyolítására képes rendszert kellett alkotni, mind a vevői, mind a beszállítói oldalon érvényesítve a különböző fizetési, kedvezményezési, szállítási funkciókat – mindezt a raktárkezelési, adminisztrációs és kontrolling igényeket kiszolgáló modulokkal integráltan. A bevezetési folyamat során a 20 áruház több mint 700 SAP felhasználójának felkészítése kiemelt szerepet kapott. A koronavírus-járvány miatti karanténidőszak ugyan befolyásolta a bevezetést, de a kényszerű halasztás idején több óraszám jutott az egyes áruházaknál az online oktatásra, illetve az integrált működés alapos tesztelésére.

A vevők akár online rendelnek, akár valamelyik áruházat látogatják meg, mostantól valós képet kaphatnak a kiválasztott termékek elérhető darabszámáról. Az áruház kereskedelmi osztálya sokkal szofisztikáltabb hűségkampányokat, törzsvásárlói programokat vezethet be vevőinek a mindig naprakész online analitikára támaszkodva, míg beszállítóival automatizált (EDI), zökkenőmentes üzleti folyamatokat és bizományosi konstrukciókat is működtet.

„Az SAP rendszere számos olyan további szofisztikált előnyt kínál, amelyek kiismerésével és a napi gyakorlatba való beültetésével a digitalizációs stratégiánk minden eltervezett pontját meg tudjuk valósítani”

– értékelte a bevezetést dr. Ónody Sándor.

A Praktiker a vevőkiszolgálásban is az innováció mellett tette le a voksát

A Praktiker a retail alapműködés újratervezése mellett a vevőkiszolgálás terén is újításokat vezetett be: megkezdte az úgynevezett omnichannel megközelítés megvalósítását. A cél, hogy minden vásárló, illetve érdeklődő egységes ügyfélélményt kapjon, bármely csatornán keresztül kerül kapcsolatba a Praktikerrel. A vállalat az omnichannel koncepció megvalósítása érdekében az SAP Customer Experience (CX) Cloud „család” megoldásainak bevezetése mellett döntött, amelynek kialakítására a Techwave Hungary Zrt. került kiválasztásra.

Első lépésben az SAP Marketing Cloud megoldása kerül kialakításra, amely segítségével a Praktiker ún. kontextus alapú marketing tevékenységet tud folytatni minden ügyféllel, azaz minden meglévő vagy potenciális ügyféllel az egyedi vásárlási preferenciák alapján tud kommunikálni. Az SAP marketing megoldása ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével összegyűjti és elemzi az adott ügyfél digitális „lábnyomaiból” a jellemző vonásokat, és ez alapján a vállalat egyedi ügyfélprofilokat állít össze. A bevezetés alapvetően a minél magasabb ügyfélélmény és konverziós ráta elérésében támogatja a Praktikert.

Az omnichannel megközelítés következő, bevezetésre váró mérföldköve egy intelligens ügyfélszolgálati csatorna létrehozása az SAP Service Cloud segítségével. Ezzel a Praktiker egy mesterséges intelligencia képességekkel ellátott több csatornás ügyfélszolgálatot alakít ki, mely telefonon, e-mailen, közösségi média felületeken, alkalmazás oldali, chat és chatbot csatornákon párhuzamosan képes fogadni az ügyfelek interakcióit. A vevőknek így nem kell felesleges adategyeztetésekkel vagy nehézkes tájékoztatással szembesülniük.

„A Praktiker SAP alapú logisztikai, értékesítési, pénzügyi, marketing és egyéb rendszereinek teljes integrációja segítségével nemcsak az ügyfelek márkaélménye növelhető, hanem a vállalat értékesítési munkája is hatékonyabbá és eredményesebbé válik”

– tette hozzá Burka Szilvia, a Praktiker Marketing és Online Szolgáltatások Igazgatója.

The post Elsőként itthon a SAP S/4HANA Retail appeared first on Műszaki Magazin.

A cégvezető közölte, nagyívű projekteket zártak a pénzügyi, a kereskedelmi, a felsőoktatási szektorokban. Utóbbi kapcsán példaként említette, hogy 15 hazai felsőoktatási intézményben működik már integrált, SAP technológián nyugvó informatikai rendszer az intézményirányítási, a gazdálkodási, a kontrolling, a HR folyamatok kezelésére.

Pintér Szabolcs kifejtette, a munkaerőhiány a szoftverigényekre is hatással van: egyre fontosabb elvárásként jelentkezik a cégeknél a magasabb munkavállalói élmény és az automatizáció biztosítása. E trend tovább erősíti a felhő alapú technológiák használatát a hazai munkahelyeken. Ezzel összecseng, hogy az IDC piackutató szerint tavalyi évben 38%-al, 77 milliárd forintra bővült a hazai felhőszolgáltatások piaca, és idén is kétszámjegyű növekedés prognosztizálható.

Pintér Szabolcs, az SAP Magyarország ügyvezető igazgatója

Pintér Szabolcs emlékeztetett, az SAP több éve folyamatosan bővíti hazai, innovatív megoldásportfolióját, és már mesterséges intelligencia képességeket is kínál a magyar szervezeteknek. A vállalat, hogy segítse e technológia térnyerését, fejlődését, a Mesterséges Intelligencia Koalíció tagjává vált.

A vállalatvezető elmondta, idén új alpiacra is beléptek. Az ún. élménymenedzsment megoldásokkal egy helyen, egységesen lehet mérni, menedzselni a munkavállalói mellett az ügyfelektől származó, a márkával, a termékekkel kapcsolatos visszajelzéseket, ezek egymásra hatását, és meghatározni a beavatkozási pontokat.

Az ügyvezető szerint a növekedésük egyik hajtóereje a vállalatirányítási rendszerek megújítása lesz, mivel 2025-ben megszűnik az SAP ilyen, legrégebbi verziójú rendszereinek támogatása, és már most mind több vállalat indítja el központi IT- rendszerének akár egy éven túlmutató megújítási projektjét. Mindezeknek is köszönhetően robosztus, a teljes hazai IT-piac bővülési üteme feletti növekedést vár idei évre az SAP Hungary első embere.

A sajtótájékoztatón elhangzott, 2000-nél több hazai ügyfelük 50 000 feletti felhasználója veszi igénybe napi szinten megoldásaikat, és új megrendeléseik száma leginkább a kis-és középvállalati szektorban bővül.

A nemzetközi feladatokat is ellátó, hazai SAP-nál közel 1200 fő dolgozik, és jelenleg 20-féle munkakörbe keresnek új munkatársakat.

A német gyökerű SAP a vállalati alkalmazások legnagyobb, globális szereplője. A 100 000 főt foglalkoztató szoftvercég éves árbevétele megközelíti a 25 milliárd eurót, megoldásait mintegy félmilllió vállalat használja a világ szinte mindegyik országában.

The post Tovább növekszik a hazai SAP appeared first on Műszaki Magazin.