A január 16. és 18. közötti programon hidrogén busz konferenciát, szakmai és pályaorientációs napot is szerveznek ahhoz kapcsolódóan, hogy a busz ebben az időszakban részt vesz Paks közösségi közlekedésében, az 1-es vonalon. Az utasok díjmentesen vehetik igénybe a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület, a Toyota–CaetanoBus, a Messer Hungarogáz Kft. és a Paksi Közlekedési Kft. együttműködésében közlekedő hidrogénüzemű buszt.

A zéró lokális emisszióval és nagyon csekély zajkibocsátással üzemelő, Portugáliában gyártott, háromajtós Toyota–Caetano H2.City Gold típusú busz érkezik Paksra január 13-án, amelybe a Toyota üzemanyagcellás technológiáját szerelték. A jármű egy töltéssel 400 kilométer megtételére képes, a tankolás mindössze 9 percet vesz igénybe. Az üzemanyagcella teljesítménye 60 kW, amelyet kiegészít egy beépített (44 kWh kapacitású, LTO) akkumulátor is, így a járművet meghajtó villanymotor 180 kW leadására képes. A belső tér optimalizálása érdekében a hidrogéntartályokat és az üzemanyagcella-köteget a jármű tetején helyezték el. A tartályokban összesen 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A Toyota–Caetano H2.City Gold típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson a hosszabb változat közlekedik, amely – az ülő és állóhelyekkel együtt számítva – 85 utas szállítására képes.

A demonstrációs mintaprojekt magyarországi koordinátora a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület, a program hazai mobilitási partnere pedig a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. A Messer Hungarogáz Kft. technológiai támogatást nyújt, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot biztosítja. A Paksi Közlekedési Kft. üzemelteti a járművet a közösségi közlekedésben Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában útjára indított JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás busz projekt Európában, melynek célja, hogy előmozdítsa a hidrogén meghajtású buszok kereskedelmi forgalomba hozatalát és a kapcsolódó hidrogéntöltő-infrastruktúra kiépítését. A teljes európai ellátási láncot lefedő Európai Hidrogén Egyesület szintén részt vesz a demonstrációs mintaprojektben.

– Nagy lehetőségek állnak a hidrogén előtt, az üzemanyagcellás hajtáslánc a buszközlekedésben is kiemelkedő szerepet kaphat majd a jövőben. Mindent megteszünk azért, hogy ez a környezetbarát megoldás mielőbb elterjedjen hazánkban és a HUMDA által koordinált Zöld Busz Programmal együtt hozzájáruljon a 2050-es klímacéljaink eléréshez. Ez a különleges busz a legjobb helyen itt Pakson, a magyar hidrogén völgy központjában van. Értékes tapasztalatokat szerezhetünk a mintaprojekt során arról, hogy a közösségi közlekedésben miként hasznosítható a legjobban ez a technológia – emelte ki Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

– Kiemelt célunk, hogy a közösségi közlekedésben csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Ebben nagy szerepe van a – 2021-ben elfogadott, Nemzeti Hidrogénstratégia részét képező – Zöld Busz Programnak, amelynek részeként a tavaly februári budapesti demonstrációs mintaprojekt után már második alkalommal vesz részt a közösségi közlekedésben üzemanyag-cellás autóbusz Magyarországon. A hidrogén hosszú távon az energia tárolására is jó megoldást jelent, emellett egyértelműen ez a jövő egyik hatékony hajtáslánca – hangsúlyozta Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója.

– A hidrogént eddig szinte kizárólag vegyipari, petrolkémiai célokra használtuk, de a jövő közlekedésében is fontos szerepet kap majd. A világ számos fejlett országában e tendencia megindult, és a közlekedési célú közvetlen hidrogénfelhasználás mellett az energetikában, és az ipar több szegmensében kap majd egyre fontosabb szerepet a tiszta hidrogén – reményeink szerint ez Magyarországon is így lesz. A városi közösségi közlekedésben a közeljövő egyik perspektivikus alternatív megoldását jelentik a hidrogén üzemanyag-cellás járművek – tette hozzá Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkára.

– A Magyarországon elsőként bemutatott hidrogén üzemanyagcellás elektromos személyautó, a Toyota Mirai forgalmazójaként nagy öröm számunkra, hogy ez a Caetanobusszal közös demonstrációs projekt a hazai szervezőknek hála megvalósulhatott, és bízunk benne, hogy ez csupán az első, ámbár rendkívül fontos mérföldköve lesz az abszolút zöld, hidrogén alapú, emissziómentes hazai tömegközlekedés kialakításának. Az egyes városokban megvalósuló hidrogén alapú tömegközlekedés megteremtheti azt a kritikus minimum forgalmat és megtérülést, amely előfeltétele annak, hogy az egyes szolgáltatók magyarországi töltőállomások létesítése mellett döntsenek – fogalmaz László Richárd, a Toyota Central Europe – Hungary országigazgatója.

– Zöld hidrogént, azaz megújuló energiával előállított üzemanyagot biztosítunk a paksi demonstrációhoz. Célunk, hogy a technológia iránt érdeklődő közösségi közlekedés szolgáltatók megismerjék az üzemanyag-cellás buszt, és tapasztalatot szerezzenek a hidrogéntöltés terén. Az üzemanyagcellás busz hidrogén-tankolása a Messer által telepített nagyteljesítményű hidrogéntöltő állomáson történik – emelte ki Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatója.

– Paks egyik jelentősége abban áll, hogy a település a Paksi Atomerőmű Zrt. otthona. Mivel a város a magyar hidrogén völgy központjában található, a térségben kiemelkedő fontosságú, és folyamatosan fejlődő energetikai központ, elengedhetetlen, hogy a paksi tömegközlekedés szolgáltatásának színvonala, minősége a várossal együtt fejlődjön – mondta Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója.

– A hidrogéngazdaság ma még az energetikai piacnak csak egy kis részét képezi, de nagyon gyorsan általánosan elfogadottá és széles körben használttá kell tenni. Támogatásunkkal a JIVE projekt lehetővé teszi az üzemanyagcellás buszok piaci méretének növelését Európában, és hozzájárul a teljes értéklánc árának csökkentéséhez, miközben felhívja a figyelmet a hidrogéntechnológiákra és azok előnyeire is – fűzte hozzá Bart Biebuyck, a Clean Hydrogen Partnership (Tiszta Hidrogén Szövetség) ügyvezető igazgatója.

A hidrogén, mint energiahordozó, kiváló potenciállal rendelkezik a gazdaság számos ágazatának szén-dioxid-mentesítésére, különösen ott, ahol az akkumulátorok műszakilag nem alkalmazhatók hatékonyan, vagy drágább megoldást jelentenek. Az egyik ilyen szektor a városi tömegközlekedés, ahol az üzemanyagcellás buszokban használt hidrogén nagy teljesítményt és jobb komfortérzetet biztosít az utasoknak, üvegházhatást okozó és egyéb légszennyező anyagok, részecskék és zaj kibocsátása nélkül.

A Toyota–CaetanoBus a Toyota Caetano Portugal és Mitsui & Co vállalatok részeként, egy portugáliai székhelyű busz- és alvázgyártó. A vállalat járműkínálata főként városok és repülőterek számára ideális. A Toyota–CaetanoBus 1980 óta foglalkozik az elektro-mobilitással. A Toyota és Caetano együttműködése értelmében a H2.City Gold városi buszt közös márkanéven forgalmazzák.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik Pakson appeared first on Műszaki Magazin.

A technológiák és szolgáltatások vezető szállítója 2024-ben szeretné elkezdeni a szilárd oxid üzemanyagcellás technológián alapuló elosztott erőművek gyártását, ezért további együttműködést tervez a Ceres Powerrel. A sikeres prototípus-építési fázis után a két vállalat elsőként szeretné a telepített üzemanyagcellákat előzetes kereskedelmi forgalomba hozni. Az SOFC-rendszerek esetében a Bosch 200 megawatt éves termelési kapacitással tervez, ami 400 ezer ember otthoni áramellátását jelentheti. A Bosch a telepített üzemanyagcellás rendszereket a bambergi, a wernaui és a homburgi, valamint a stuttgart-feuerbachi és renningeni telephelyén szeretné gyártani. A vállalat erre a célra 2024-ig több százmillió eurót ruház be.

Az SOFC technológia egyik tervezett alkalmazása a kis, elosztott, hálózatba kapcsolható erőművekben történik, amelyek ezután városokban, gyárakban, a kereskedelemben, adatközpontokban és elektromos járművek töltő-infrastruktúrájában használhatók. A Bosch becslése szerint a decentralizált áramtermelés piaca 2030-ra eléri majd a 20 milliárd eurót. A Bosch több mint 250 munkatársa dolgozik ezen az új területen, 150-nel több kolléga, mint egy évvel ezelőtt.

„A rendkívül hatékony szilárd oxid üzemanyagcellát a fenntartható energiaellátás alapvető elemének tekintjük”

– mondta Dr. Christian Fischer, a Bosch Igazgatótanácsának Energia- és épülettechnika üzletágért felelős tagja. Dr. Christian Fischer hozzátette:

„A telepített üzemanyagcellás rendszerekkel a Bosch olyan új üzleti területet hoz létre, amelynél a fejlesztés, a gyártás, az értékesítés és a szolgáltatás is egy helyen összpontosul. Partnerünkkel, a Ceres Powerrel most megtesszük a következő fontos lépést a gyártás irányába.”

A Bosch erősíti együttműködését a Ceres Powerrel

A Bosch és a Ceres Power 2018 augusztusa óta működik sikeresen együtt az üzemanyagcellák és az üzemanyagcella-kötegek fejlesztése terén. A Bosch már 2019 őszén megkezdte első üzemanyagcellás rendszereinek prototípusgyártását Németországban, 2020 januárjában pedig körülbelül 18 százalékos részesedést szerzett a brit vállalatban. Az együttműködést pedig tovább folytatják, mely magában foglalja a 2024-ben kezdődő telepített üzemanyagcellák gyártásának előkészületeit.

Az SOFC-rendszerek már hidrogén-kompatibilisek

A Ceres Power vezető szerepet tölt be az innovatív szilárd oxid üzemanyagcellák és kötegek fejlesztésében. A Bosch kiterjedt technológiai licensszel rendelkezik a Ceres Power cégtől, és telephelyén 2019 óta gyárt üzemanyagcellákat és kötegeket. A szilárd oxid üzemanyagcellákon alapuló kísérleti üzemeket már sikeresen tesztelik a Bosch különböző telephelyein. Az SOFC rendszereket környezetbarát biogázzal vagy földgázzal is lehet üzemeltetni, és már hidrogén-kompatibilisek is.

A nagy energiaigényű városok és agglomerációk esetében a SOFC rendszerek fenntartható tápegységeket tudnak biztosítani, nulla nitrogén-oxid -, részecske -és CO2-kibocsátással. A több mint 85 százalékos hatékonyságával a szilárd oxid üzemanyagcella felülmúlja a többi energiaátalakító-rendszert. Ahogyan Dr. Wilfried Kölscheid, a Bosch telepített üzemanyagcellák területért felelős munkatársa hangsúlyozta:

„Az energiaellátási követelményektől függően a jövőben tetszőleges számú azonos teljesítményű berendezést lehet majd összekapcsolni. Ez virtuális erőműveket hoz létre, amelyek együttműködnek az energiaellátás érdekében ott, ahol szükséges.”

The post Telepített üzemanyagcellák: a Bosch 2024-re tervezi a gyártás megkezdését appeared first on Műszaki Magazin.

2015-ben a Toyota Környezetvédelmi Fórumon hirdette meg a japán autógyár Nulla CO₂-kibocsátású Üzem Tervét. A vállalat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy energiatakarékos megoldások segítségével, valamint megújuló és hidrogénalapú energia alkalmazásával teljes mértékben megszünteti nemrégiben felépített új energiavezérlő létesítménye CO₂-kibocsátását.

A Toyota Cityben működő Honsha Gyár energiavezérlő létesítménye egyrészt megújuló energiaforrásokat, azaz napelemeket használ, amelyeket a Prius hibridekben is használt akkumulátorokkal kötöttek össze. Másrészt idén augusztusban hidrogén üzemanyagcellákat telepítettek, amelyek rendkívül jó hatásfokkal biztosítják az üzem energiaellátását.  A 3,5 kW névleges teljesítményű hidrogén üzemanyagcella egy újonnan kifejlesztett modell, amit kis méretű irodákhoz terveztek. A rendszert a napenergia támogatja, amely az akkumulátorokkal kombinálva bármikor kiválthatja vagy kiegészítheti az energiatermelést. Az üzemanyagcellák által termelt hulladék hőt a létesítmény klimatizáló rendszere hasznosítja. Miközben folyamatosan mérik az új rendszer hatékonyságát és tesztelik a hidrogén üzemanyagcellák működését, a Toyota a létesítmény egyéb épületeiben is kipróbálja a hidrogénnel működő technológiákat.

Az épületek fenntartásával járó emisszió csökkentéséhez azonban egy sokkal kézenfekvőbb módszert is használnak. Az energiatakarékosság jegyében minden munkatárs kikapcsolja a klímaberendezést és a világítást, ha már nincs rájuk szükség, és a lehető legteljesebb mértékben kihasználják a természetes fényt és a szellőzést. A várakozások szerint ezek az intézkedések felére csökkentik az energiafelhasználást és a CO₂-kibocsátást.

The post Nulla CO₂-kibocsátású üzem Toyota Cityben appeared first on Műszaki Magazin.