A Hydrogen Fuel Cell Stack Module névre keresztelt rendszer nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a márka működése 2050-re világszerte karbonsemlegessé váljon, ezért is határoztak úgy a cég illetékesei, hogy a Brussels Expo területén megrendezett European Hydrogen Weeken is közszemlére teszik.

Ultramodern mivoltáról nemcsak kis mérete, rendkívüli ereje és kivételes tartóssága árulkodik, hanem sokcélúsága is, hiszen személy- (FCEV) és haszongépjárművekbe, építőipari eszközökbe és a telepített áramtermelő egységekbe egyaránt beépíthető. A Honda az üzleti és technológiai partnerekkel való együttműködés vízióját kínálja az üzemanyagcellás rendszer alkalmazásainak kiterjesztése érdekében, és minden potenciális együttműködő partnert arra ösztönöz, hogy látogasson el az I90-es standra a 7-es csarnokban az Európai Hidrogén Héten.

A Honda már most is számos olyan céggel dolgozik együtt, amelyek a későbbiekben alkalmazhatják majd a rendszert, így a tervezési és az integrációs szakaszban is segíthetik az üzemanyagcella a fejlesztését. Tekintettel a rendszer kiforrottságára, a vállalat már a 2020-as évek közepén megkezdheti az értékesítést.

–Idestova 30 éve járunk élen a hidrogénalapú üzemanyagcellás rendszerek fejlesztésében, és hisszük, hogy hamarosan elérjük a piaci bevezetéshez szükséges keresleti szintet – osztotta meg gondoltait Ingo Nyhues, a Honda Motor Europe európai üzleti tervezésért és fejlesztésért felelős igazgatója.– Új, fejlett üzemanyagcellánk tökéletesen alkalmas rá, hogy kielégítse a nullemissziós áramforrás iránti ipari igényeket, így rendkívül gyors átállást tesz lehetővé. Kis méretének, nagy teljesítményének, egyedülálló tartósságának és rövid üzembe helyezési idejének köszönhetően roppant sokoldalú, különösképpen, hogy hideg környezetben is használható. A hidrogénhasznosítás és FCEV-értékesítés kapcsán szerzett három évtizedes tapasztalat biztos alapként szolgál az új európai iparágak meghódításához, nem mellesleg átfogó támogatást jelent a térségnek, hogy elérje zéróemisszió kapcsán kitűzött céljait – tette hozzá.

Tekintettel a hidrogén egyedi tulajdonságaira, az üzemanyagcellás rendszer várhatóan különösen hatékony energiaforrásként szolgálhat majd mind a nagy igénybevételű, nagyméretű mobilitási termékek és a nagyméretű infrastruktúra, mind a gyors feltöltést igénylő mobilitási termékek esetében, ahol ezt akkumulátorokkal nehezen lehetne működtetni. E jellemzők alapján a Honda négy fő területet határozott meg az üzemanyagcellás rendszerének felhasználására mind a közlekedési, mind az ipari szektorban.

Üzemanyagcellás (FCEV) és -haszongépjárművek

A Honda azt tervezi, hogy 2024-ben megkezdi a vadonatúj CR-V FCEV modell értékesítését Észak-Amerikában és Japánban.

A Honda rengeteg energiát fektet abba, hogy tiszta üzemű, alacsony zaj- és rezgésszintű üzemanyagcella-rendszereket hozzon létre, amelyek nehéz-tehergépjárművekben juthatnak szerephez. Az új fejlesztésekkel a szállítmányozási, árufuvarozási és logisztikai ágazat igényeit igyekszik kielégíteni a Honda, azaz olyan fenntartható hajtáslánc-technológiákon dolgozik, amelyekkel nehéz rakományok is eljuttathatók nagy távolságokra.

Ezt bizonyítja, hogy a Honda Motor és Isuzu Motors idén májusban megkezdte a következő generációs üzemanyagcella-rendszerrel felszerelt nehéz-haszongépjárművek közös fejlesztését és tesztjét. A két vállalat azt tervezi, hogy már a jelen pénzügyi év vége előtt, azaz 2024. március 31-ig elindítja a tanulmánymodell közúti, bemutatójellegű próbáit. Ha minden a tervek szerint alakul, 2027-ben érkezhet a sorozatgyártású változat, ami összegzi az eddig megszerzett tudást és tapasztalatot.

Telepített áramtermelő

Az adatközpontok áramigénye jelentősen megnőtt, hiszen a felhőalapú számítás és az úgynevezett ’big data’-alapú adatbázisok kezelése rengeteg energiát emészt fel, ráadásul egyre nagyobb szükség van tartalék energiaforrásokra az üzletmenet-folytonossági tervezéshez (BCP). A keresletet kielégítendő a Honda ezen a területen is megkezdi az üzemanyagcellára épülő, telepített generátorok alkalmazását, azaz tiszta és csendes tartalék áramforrást biztosíthat.

Építőipari gépek

A Honda szakemberei azon dolgoznak, hogy az építőiparban is kihasználhatók legyenek a hidrogénalapú rendszerek előnyei. A vállalat különféle zéróemissziós építőipari gépek, például üzemanyagcellás markolók és homlokrakodók fejlesztésében vesz részt, s további alkalmazási lehetőségeket keres a szektorban.

A Honda üzemanyagcella-technológiája és hidrogént hasznosító tevékenységei

A Honda több mint 30 éve folytat hidrogéntechnológiákkal és az üzemanyagcellás személygépjárművekkel (FCEV) kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket. 2002-ben mutatta be a Honda FCX-et, mint az első zéróemissziós FCEV, amelyet az Egyesült Államokban és Japánban lízingelhettek az ügyfelek. További előrelépést jelentett, a két igencsak környezetbarát modell, a 2008-ban bemutatott Honda FCX Clarity és a 2016-ban debütáló ötüléses Clarity Fuel Cell szedán, amelyek a hagyományos járművekkel azonos teljesítményt tudott nyújtani.

A Honda hidrogénnel kapcsolatos tevékenysége túlmutat a termékeken. Európában a Honda R&D Europe (Deutschland) a németországi Offenbachban található bázisán zöld hidrogéngyártó üzemet hozott létre, hogy az energiagazdálkodás területére is kiterjessze a tevékenységi körét. Ez a legújabb létesítmény a fotovoltaikus rendszerekből származó felesleges napenergiát elektrolízis útján zöld hidrogén előállítására használja fel.

Ha szeretne többet megtudni a European Hydrogen Weekről (helyszín: Brussels Expo), kérjük, látogasson el a www.euhydrogenweek.eu honlapra!

Amennyiben a Honda Fuel Cell prototípusról és a Honda hidrogénüzletágáról szeretne bővebben tájékozódni, kérjük, keresse fel a Honda Global Newsroomot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Honda új következő generációs üzemanyagcella-rendszere appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködés célja a teljes légiközlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése és a Budapest Airport üzemanyag-ellátórendszerének felkészítése a 2025-ben életbe lépő, az EU által meghatározott fenntartható üzemanyag használati kötelezettségre. Május 10-én a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről szállt fel először olyan kereskedelmi Wizz Air repülőjárat, amely a MOL által szállított Neste MY Sustainable Aviation Fuel™ üzemanyagkeverékét használta. A fenntartható repülőgép-üzemagyag tesztje során a Wizz Air három legújabb Airbus A321neo típusú repülőgépébe összesen 23,5 tonna, 37% tiszta SAF és 63% Jet A1 üzemanyagot tartalmazó keveréket tankoltak. A gépek Budapestről Párizsba és további nagyvárosokba szállították utasaikat a fenntartható üzemanyagkeverékkel üzemeltetett, a korábbi repülőgép modellekhez képest 20%-kal kevesebbet fogyasztó, modern hajtóművekkel meghajtott repülőgépekkel.

A járatoknak köszönhetően a MOL, mint a budapesti repülőtér üzemanyagbeszállítója és a Wizz Air, mint Európa leggyorsabban növekvő és legfenntarthatóbb légitársasága újabb lépést tett a közlekedési üzemanyagok környezeti lábnyomának csökkentése érdekében. A finn Neste által gyártott üzemanyag használt sütőolajból és elhullott állati zsiradékból készül, azaz hulladékot hasznosít. A SAF használata az üzemanyag életciklusa során akár 80%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást a fosszilis repülőgép-üzemanyag használatához képest.

„Stratégiai célunk, hogy beindítsuk a régió körforgásos gazdaságát és 2050-re karbonsemlegessé tegyük a működésünket. Folyamatosan teszteljük az új technológiákat és fejlesztjük a termékeinket, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokkal erősíthessük a régió ellátásbiztonságát, és felgyorsítsuk a zöld átmenetet. Eddig elsősorban a közúti közlekedési üzemanyagok terén tettünk lépéseket: a Dunai Finomítóban például 2021 óta együtt dolgozzuk fel a növényi olajokat, a használt étolajokat és az állati zsírokat a fosszilis komponensekkel, hogy fenntarthatóbb dízelt állítsunk elő. Most egy új területre léptünk, hogy partnereinkkel együttműködve tapasztalatot szerezzünk a légi üzemanyagok területén, és fenntarthatóbbá tegyük a légi közlekedést is. Bízom benne, hogy a most kereskedelmi teszt jelleggel indított első SAF-szállítmányt még sokkal több fogja követni”

– mondta Zsótér Csaba, a MOL-csoport Üzemanyag Üzletág ügyvezető igazgatója .

A MOL 2021 óta a Dunai Finomítóban bioalapanyagot – növényi olajokat, használt étolajokat és állati zsírokat – a fosszilis komponensekkel együtt dolgozza fel az üzemanyag-előállítás során, hogy fenntarthatóbb dízelt állítsanak elő, ezzel mintegy 700 000 tonnával csökkentve a szén-dioxid kibocsátás. Ugyancsak a hulladék újrahasznosítását támogatja, hogy 2011 óta a használt konyhai zsiradékot le lehet adni a MOL töltőállomásokon.

A Wizz Air szintén követendő példának számít az iparágban, hiszen versenytársaihoz képest a legalacsonyabb, utaskilométerenként számított szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik, és folyamatosan törekszik a további csökkentésre. Az utóbbi időben jelentősen megújított flottájában található Airbus A321neo repülőgépek akár 50%-os bioüzemanyag-keverékkel is képesek repülni.

„ A mai fenntartható üzemanyag tesztelés, amely megelőzi a 2025-től esedékes jogszabályi előírásokat, bizonyítja, hogy az iparági együttműködés az egyik leghatékonyabb módja a klímaváltozás kihívásainak kezelésére. A Wizz Air a világ egyik legfiatalabb repülőgép-állományával és a flotta kiemelkedően hatékony üzemeltetésével már most is vezető szerepet tölt be a fenntarthatóság terén. A mostani kezdeményezés a szélesebb körű stratégiánkról tesz tanúbizonyságot, amelyben az új, alternatív üzemanyagok meghatározó szerepet játszanak. Ez további előrelépést mutat azon kötelezettségünk megvalósításában, hogy 2030-ig további 25%-kal csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy változatlanul a fenntartható technológiára és az innovációra összpontosítunk”

– nyilatkozta Yvonne Moynihan, a Wizz Air fenntarthatóségért felelős igazgatója.

„Jövőbe mutató, nagyon innovatív és egyben régóta várt pillanat, hogy itt, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fenntartható repülőgép-üzemanyagot töltenek egy repülőgépbe. Naponta több százezer liter kerozin fogy a budapesti légikikötőben, és nagyon szeretnénk mihamarabb látni, hogy egyre nagyobb arányban fenntartható repülőgép-üzemanyagot tankolunk a járatok kiszolgálásakor”

– mondta Chris Dinsdale, a Budapest Airport leköszönő vezérigazgatója . Hozzátette: „A Budapest Airport is rengeteget tesz azért, hogy a repülőtér minél fenntarthatóbb módon működjön, közvetlen működésünkből adódó kibocsátásunkat tíz év alatt 65%-kal csökkentettük. Kiemelt célunk, hogy legkésőbb 2035-re, vagyis 15 évvel hamarabb a korábbi vállalásunknál elérjük a nettó zéró kibocsátást. Azonban ahhoz, hogy az egész iparág egyre fenntarthatóbbá váljon, és a repülésből származó kibocsátások is tovább csökkenjenek, a SAF használta elengedhetetlen.”

Mi az SAF?

A fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, azaz SAF) egy új generációs repülőgép-üzemanyag, amely fenntartható módon előállított, megújuló hulladékokból és maradék nyersanyagokból készül. A Neste MY Sustainable Aviation Fuel tiszta formában és az életciklusa során akár 80%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis repülőgép-üzemanyag használatához képest (a bevált életciklus-értékelési (LCA) módszerekkel, például a CORSIA módszertannal kiszámítva). A Neste MY SAF üzemanyagot „drop-in” üzemanyagként lehet használni, mivel kompatibilis a meglévő repülőgép-hajtóművekkel és repülőtéri infrastruktúrával, így ezekbe nem kell külön beruházni. Használat előtt a Neste MY fenntartható repülőgép-üzemanyagot fosszilis repülőgép-üzemanyaggal keverik, és tanúsítják, hogy megfelel az ASTM repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó előírásoknak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható repülőgép-üzemanyagot tesztel a MOL és a Wizz Air a budapesti repülőtéren appeared first on Műszaki Magazin.

A továbbiakban kiemelt szerepe lesz a hidrogénnek, a szintetikus forrásoknak és a CO₂– megkötési technológiáknak is. A fenti szándékok elősegítése érdekében számos kiállításon és konferencián is fontos szerepet kapott a hidrogén.

Az emberiség egyre jobban felismeri az éghajlatváltozás és a környezeti problémák következtében az életminőség romlásának kockázatát. Ezért sürgős intézkedések sorát kell végrehajtani világszerte. Egyre többet lehet olvasni a szaksajtóban és az interneten a klímasemlegességre irányuló nemzeti kezdeményezésekről. Ebbe a tendenciába illeszkedik a magyar kormány bejelentése a 2050-ig vállalt környezetvédelmi kötelezettségről. Ennek jegyében számos beruházást hajtanak végre az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának és a megújuló források részarányának növelése területén.

A cikk írója a 90-es évek végén találkozott a hidrogén üzemanyagcella fejlesztésével a mobilitás területén. Akkoriban már Magyarországon egy lelkes pécsi családi vállalkozás (Kontakt-Elektro) már hosszan foglalkozott a fejlesztéssel, és szép eredményeket értek el. Akkoriban tőlük beszereztem a hidrogén üzemanyagcella oktatásához szükséges bemutató táblát, és bevezettük a BME Járműgyártás és javítás tanszék oktatásába. A hidrogén üzemanyagcella működési elve egyszerű, „fordított” elektrolízis. A végtermék víz, tehát nincs károsanyag emisszió.

A hidrogén felhasználás három területen is lehetséges: energiatermelés (pl. a gáztározó infrastruktúra felhasználásával), vegyipar (pl. műtrágya gyártás), mobilitásban pedig az üzemanyagcella alkalmazása járművekben.

Hidrogén projektek

Az idei Automotive Hungary kiállítás keretében megtartott „Hidrogén-technológiával a zöld jövőért” konferencián elhangzott, hogy a magyar kormány 2021 májusában elfogadta a hidrogén stratégiát, amely az előbb említett területekre is megfogalmaz feladatokat. Más országokban is foglalkoznak a hidrogén felhasználásával, például Nagy Brittaniában is foglalkoznak hidrogén stratégia kidolgozásával, mondta a nagykövet helyettese. Másik példa Bajorország lehet, ahol a kidolgozott hidrogén stratégiában konkrét célszámokat fogalmaztak meg: 2030-ra 80 000 db személygépkocsi hajtása, a 3,5 tonnánál nagyobb haszongépjárműben/autóbuszban (3000 db), 400 töltőállomás létrehozása, és 4-5 Euró/kg tankolási költség elérése. Ezeknek a céloknak eléréséhez alakítják ki a kutatási fejlesztési kapacitást is.

Egy panel beszélgetés keretében jól körvonalazódtak a hazai cégek tervei a hidrogénnel kapcsolatos projektek megvalósítására. A Magyar Hidrogénszövetség ad keretet a számos hazai vállalkozásnak az együttműködésre. A Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke, Lepsényi István említette egy kidolgozás alatt lévő fehér könyvet, amely tartalmazza a hidrogéngyártás feladatait, beruházás igényét, illetve a fent említett alkalmazási területeket. A hidrogén gyártása költséges technológia, ezért gondosan kell tervezni a megvalósítás megtérülésével.

Mivel a hidrogén alkalmazás hozzájárul a CO₂ csökkentéséhez (emissziómentes környezet), ezért az EU-s tagországok előtérbe helyezték a hidrogénnel kapcsolatos stratégiák kidolgozását és a fejlesztéseket. A konferencián elhangzott, hogy a palackos tárolásnál kedvezőbbek a labor reaktorok, amelyek fejlesztése szabadalom. A világon a hidrogéntermelés 80 millió tonna (MOL adat).

A stratégia 2030-ig lát előre és a fő cél a nyersanyag kiváltás, és ehhez első lépésben kb.20 hidrogén töltőállomás megvalósítása szükséges. A hazai eredmények között elhangzott az egyre nagyobb teljesítményű üzemanyagcella fejlesztése. Erre jó példa a Kontakt-Elektro már megvalósult kis hajója és egy hulladékgyűjtő jármű fejlesztése és prototípusának gyártása hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás Range-Extenderes hajtással.

5 perc töltés

A Toyota 1992-ben kezdte a hidrogén hajtás fejlesztését. 2015-ben jelent meg a piacon az első sorozatgyártású személygépkocsival, a Mirai típussal. A mostani kiállításon a Mirai 2020-as típusa volt kiállítva. A Toyota Portugáliában gyárt sorozatban üzemanyagcellás buszokat is (Toyota Caetano). Egy személygépkocsi 5 kg hidrogénnel 550-650 km-t tud megtenni. A töltési ideje 5 perc. Az autóbusz töltési ideje 10 perc. Az elektromos autókhoz képest töltés szempontjából ezek előnyösebb adatok. A nagy kihívás még mindig a hidrogén tárolás biztonságos megoldása, a töltőállomás hálózat kiépítése és a hidrogén előállítás gyári méretekben. A motiváció az innováció gyorsítása. A konferencián a BMW és a Hunday márkák képviseletében is röviden ismertetésre került az üzemanyagcellákkal kapcsolatos fejlesztési tevékenység.

A konferencián a hazai egyetemek képviselői és fiatal kutatói is röviden ismertették az ilyen irányú kutatásokat és fejlesztéseket. Például a BMGE Polimertechnológia tanszékén a bipoláris lemezek anyagtechnológiai fejlesztésével foglalkoznak, továbbá a Gépjárműtechnológia tanszéken a hidrogénnel kapcsolatos kutatások az elmúlt években elsősorban a tároláshoz kapcsolódó elnyelési vizsgálatok voltak. Ezzel kapcsolatban számos kísérlet folyt különböző fémüvegekben való elnyelésére és ennek az anyagstruktúrákra gyakorolt hatásaira.

Szinte az összes hazai műszaki-, és tudományegyetemen a kutatás-fejlesztési témák között szerepel a hidrogén. Pozitív jelenség, hogy számos fiatal egyetemistát foglalkoztat a hidrogén üzemanyagcellával kapcsolatos kutatás és hallgatóként vagy doktoranduszként is részt vesznek a tanszéki projektekben.

Szerző: Dr.Göndöcs Balázs c. egyetemi docens

The post A hidrogén lesz a jövő üzemanyaga appeared first on Műszaki Magazin.

A Shell Eco-marathon a világ legnagyobb, hallgatók számára meghirdetett üzemanyag-takarékossági megmérettetése, amelyen a Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy is rendszeresen indul. A járványhelyzet miatt a versenyszámokat idén online rendezték minden indulónak megadott járműmodellel és szenzorkészlettel, virtuális szimulációs környezetben kellett teljesítenie a feladatokat. A SZEnergy kiváló eredményt ért el: világszinten a 18., Európában a 6. helyen végzett, megelőzve többek között a Müncheni és a Torinói Műszaki Egyetemet, valamint a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemet. Legalább ekkora sikernek számít az „adat és telemetria” versenyszámban európai viszonylatban elért 2. hely is, amivel a „Runner-up” különdíjat érdemelte ki a győri csapat. Itt a feladat egy olyan dokumentum elkészítése volt, amely a jármű belső monitorozó, adatgyűjtő és -kiértékelő rendszerét tartalmazta.

A SZEnergy tagjainak dr. Bokor József professzor, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának elnöke és Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő személyesen gratulált az egyedülálló teljesítményhez.

„Azért is fontos ez a siker, mert ma az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatások nagy figyelmet és támogatást kapnak Magyarországon. Nemzeti laboratóriumok alakultak, s az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium egyik partnere a Széchenyi István Egyetem, amely képes arra, hogy figyelemreméltó, bizonyos területeken vezető szerepet töltsön be. Azok a feladatok, amelyeket ebben a versenyszámban a SZEnergynek meg kellett oldania, mindenhol a kutatások központi részét képezik”

– hangsúlyozta prof. dr. Bokor József, megjegyezve, hogy a hallgatói csapatok tagjai lehetnek a jövő szakemberei az iparban, az egyetemi oktatásban és a kutatásban.

Simon Róbert Balázs gratulációja mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben a győri volt az egyik, ha nem a legdinamikusabban fejlődő egyetem az országban, amit többek között az új kollégiumi szárnyak építése, a labor- és más infrastruktúrafejlesztések jeleztek, a közeljövőben pedig a technológiai és innovációs park megvalósítása erősít tovább.

„Mindezt persze meg kell tölteni minőségi tartalommal is, amihez megfelelő tudású oktatókra, kutatókra és tehetséges hallgatókra van szükség”

– mondta, külön kiemelve, hogy a SZEnergy ebben a versenyben a világ 50 legjobb egyeteme közé tartozó münchenit is maga mögé utasította.

Miklós Máté, a SZEnergy vezetője köszönetet mondott dr. Bokor József professzornak és Simon Róbert Balázsnak az elismerő szavakért, a Járműipari Kutatóközpont vezetésének és mentorainak – Kőrös Péternek, Pusztai Zoltánnak, valamint Krecht Rudolfnak – a szakmai tanácsokért, a Széchenyi István Egyetemnek és szponzoraiknak pedig a csapat támogatásáért. „Bízom abban, hogy a versenyeken elért eredmények új lendületet adnak a következő fejlesztésekhez” – fogalmazott.

A SZEnergynek Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség elnök-vezérigazgatója is gratulált nemrégiben, tolmácsolva Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elismerését is. Levelében azt írta:

„A SZEnergy Team teljesítménye értékteremtő, és biztos alapokat nyújt majd a csapattagoknak a digitalizáció uralta jövőben. Hosszú távú előnyökkel járhat az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan végzett munka, amelynek során szakmai tapasztalatokat gyűjthetnek, és hasznos nemzetközi kapcsolatokat építhetnek ki.”

The post SZEnergy: világhírű egyetemek előtt appeared first on Műszaki Magazin.

A világ legnagyobb motorgyárában öt különböző Otto-, illetve három különböző dízelmotor-variánst, valamint egy elektromos meghajtás-családot gyártanak 63kW (86 LE) és 470kW (639 LE) teljesítményintervallumban. A Győrben készülő legkisebb méretű erőforrás egyszerre hatékony, ugyanakkor igazán sportos és lendületes dinamikát biztosít az autónak. A háromhengeres, turbóval szerelt benzinmotort három éve gyártja a vállalat, ezidáig több mint 360 000 darab készült az Audi Hungariánál a Volkswagen Konszern különböző modelljei számára.

,,Szimatrobot” vizsgálja az üzemanyag szivárgását

A háromhengeres meghajtás a győri telephelyen számos ellenőrzésen esik át, mielőtt kiszállítják. Többek között az üzemanyag szivárgását is megvizsgálják az úgynevezett „szimatrobottal”, amely a felépített üzemanyagkör tömítettségét elemzi: amennyiben benzint észlel, azonnal jelzi a rendellenességet. A robot továbbá biztosítja a mérési eredmények visszakövethetőségét az elmentett adatokkal. A munkatársaknak a „szimatrobot” alkalmazásával természetesen nem kell üzemanyaggal érintkezniük.

Az R3 1.0 TSI típusú motorokat az Audi Hungaria mellett a konszern több telephelye is gyártja az Audi, Volkswagen, Seat és Skoda modellek számára. Az ezzel a meghajtással felszerelt autók elsősorban Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban népszerűek. A motor 95, 110 vagy akár 128 lóerős teljesítményre képes, ennek köszönhetően számos, főként a városi autózásban használt modellbe építik be világszerte, a Volkswagen Konszern gyártótelephelyein.

Amennyiben a robot benzint észlel, azonnal jelzi a rendellenességet

A háromhengeres benzines meghajtás négyféle Audi modellbe (Audi Q2, A1 Sportback, A3 Limousine és A3 Sportback), öt Seat modellbe (Seat Arona, Leon, Leon ST, Ibiza, valamint Ateca), hét különböző Skoda típusú autóba (Skoda Rapid, Fabia, Karoq, Scala, Kamiq, Octavia és Octavia Combi), továbbá természetesen a Volkswagen járműveibe, méghozzá nyolc különböző modellbe (Volkswagen Golf, Golf Variant, Polo, up!, T-Roc, T-Roc Cabrio, T-Cross és Virtus) épül.

Az Audi Hungariánál 1994-ben kezdődött meg a motorgyártás. Az első győri motor egy négyhengeres, ötszelepes erőforrás volt. Az évek során folyamatosan bővült a motorgyártás portfóliója, a belsőégésű motorok mellett 2018-tól elektromos meghajtások is készülnek Győrben. A vállalat a Volkswagen Konszern 37 járműgyártó telephelye számára gyárt erőforrásokat.

The post Robot szimatolja az Audi háromhengeres motorjait appeared first on Műszaki Magazin.

Ebből az alkalomból az Allison Transmission újragondolta részvételét a dízelt kiváltó alternatív üzemanyagok piacán. Az automata sebességváltók gyártója tovább erősíti jelenlétét ezen a területen, legyen az földgáz vagy 100%-ban elektromos, beleértve a hidrogénnel történő megoldásokat is.

Az Allison sebességváltókat már hosszú ideje használják a földgázzal meghajtott (CNG) városi járművekben hulladékgyűjtésre, útkarbantartásra és áruszállításra. Alkalmazásuk most tovább bővül azokkal a hosszabb távú, regionális elosztási tevékenységekkel, ahol eddig a CNG-t választották, de mostantól inkább 100%-ban elektromos megoldást használnának. Az Allison Transmission a világ legnagyobb automata sebességváltó-gyártója a közepes- és nagy-teherbírású járművekhez.

 Az Allison sebességváltók hatékonysága a városi CNG meghajtású járművekben széles körben elismert. Köszönhető ez egyrészt a kerekekre történő folyamatos nyomatékátvitelnek, másrészt annak, hogy a sebességváltások során javul a jármű kezelhetősége és reagálóképessége. Ezekkel a tulajdonságokkal egy dízel-üzemű járműnek megfelelő teljesítmény érhető el. Az Allison sebességváltók használata most minden elosztási tevékenységre kiterjed.

„Egyre több a környezetvédelmi korlátozásokra érzékeny szállítmányozó cég, amely CNG-re vált akár a hosszabb távú fuvarozási feladatok esetében is”

– mondta Stéphane Gonnad, az Allison Transmission Franciaországi Fejlesztési Igazgatója.

„A járműgyártók által kínált megnövelt gázkapacitásnak és az Allison váltók kifinomult működésének köszönhetően a járművek már több mint 800 kilométert képesek töltés nélkül megtenni. Ezen kívül az Allison FuelSense® 2.0 vezérlő szoftver már bizonyította, hogy minden helyzetben – pl. emelkedőn, autópályán, vagy az útkereszteződéseknél történő lassításoknál is – kiválóan megfelel a szállító-járművekkel szemben támasztott elvárásoknak.”

Az Allison sebességváltók ugyancsak jól illeszkednek a 100%-ban elektromos járművekhez. Valójában a sebességváltó a szabadalmaztatott nyomatékváltónak köszönhetően megtöbbszörözi a motor nyomatékát, ezáltal optimalizálja az elektromotor működését és a jármű részére még hosszabb hatótávot tesz lehetővé.

Az elektromos járművek tekintetében a hidrogénes megoldás a kezdeti lépéseknél tart. Az első tömeggyártású üzemanyag-cellás teherautót (a Hyundai XCient Fuel Cell-t) már felszerelték Allison automata sebességváltókkal. Egy 50 darabos rendelésből hét járművet már le is szállítottak 2020. októberében Svájcba, szállítmányozási feladatok ellátására.  2025-re már 1600 ilyen jármű Európába történő szállítását irányozták elő.

Az Allison Transmission az Allison eGen^TM márkanév alatt kínálja azon termékeit, melyek elektromos járművekhez illeszkednek. Ez a sorozat elektromos hibrid és 100%-ban elektromos meghajtási rendszereket tartalmaz. Jelenleg az eGen Flex^TM és az eGen Power^TM tartozik e márkanév alá.

Az eGenFlex egy hibrid elektromos meghajtási rendszer, egy új, innovatív elektromotorral, inverterrel és tölthető energia-tároló rendszerrel. A meghajtás olyan kuplungot használ, mely lehetővé teszi, hogy a kihajtás a motor üzemelése nélkül is működjön. 2003 óta az Allison több, mint 9000 hibrid elektromos hajtási rendszert forgalmazott világszerte. A velük meghajtott járművek közel 2,6 milliárd kilométert tettek már meg, több mint 1,3 milliárd liter üzemanyagot és 3 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást megtakarítva. Az új eGenFlex modellek ennek a tapasztalatnak az örökösei.

Az eGenPower az Allison eGen márkanév második eleme. Ez egy 100%-ban elektromosan meghajtott tengely-család, a közepes- és nagy-teherbírású kereskedelmi járművekhez, beleértve a nemrégiben piacra dobott eGenPower 100D modellt is. Az eGenPower járművekbe történő integrálásán jelenleg is több gyártó dolgozik. A Hino Trucks és a Hexagon Purus döntött úgy nemrégiben, hogy az Allison eGenPower 100D-t integrálja a Hino XL7 típusú teherautójába, melyet a Hino Trucks által 2020. október 5-én szervezett un. „Project Z” zéró-emisszió járműfejlesztési programon mutattak be.

The post Alternatív üzemanyagok a járműiparban appeared first on Műszaki Magazin.

A Toyota korábban mintegy 5700 a hidrogén üzemanyagcellás technológiával kapcsolatos szabadalmat osztott meg ingyenesen a versenytársaival. Amellett, hogy a Toyota kínálatában már ma szerepel hidrogén üzemanyagcellás személyautó (a hamarosan Magyarországra is megérkező Mirai), busz (Sora), targonca, kis és nehéz teherautó, az autógyártó további változatos területeken aktív résztvevője a jövő abszolút zöld technológiája meghonosításának, legyen szó a katasztrófahelyzetekben alkalmazható mobil áramgenerátorról, vagy éppen a hajózás és a vasúti közlekedés területén történő alkalmazásról, esetleg a Japán holdprojekt számára tervezett holdjáróról, netalán az jövő okosvárosai számára fejlesztett zöld energiarendszerről.

A hidrogénalapú társadalom megalapozásában és bővítésében részt vevő kilenc japán magánvállalat, a Toyota, az ENEOS, az Iwatani, a Kawasaki, a Kobe Steel a MITSUI & CO., a Sumitomo Mitsui, a Kansai Electric Power és a Toshiba bejelentette, hogy megalapítják a Japán Hidrogén Szövetséget a hidrogénellátási lánc és globális partnerségek kialakítása érdekében a hidrogén-szektorban. Mivel a hidrogén valószínűleg fontos és központi szerepet játszik majd a globális felmelegedés megfékezésében, Japán várhatóan továbbra is központi szereplő marad ebben a folyamatban. A hidrogénalapú társadalom létrehozása, illetve különféle szereplőkkel kialakított partnerségek révén a Japán Hidrogén Szövetség célja a hidrogénipar fejlesztése és azt ezt szolgáló kezdeményezések támogatása lesz. Más cégekkel, helyi önkormányzatokkal és az ilyen kezdeményezések támogatására nyitott szervezetekkel közösen dolgozva a vállalatok december elejére tervezik megalakítani az új szövetséget.

Az új Japán Hidrogén Szövetség partnerségeket alakít ki, és együttműködik majd meglévő vállalatokkal és szervezetekkel a hidrogén értéklánc létrehozása érdekében, valamint terveket készít a kezdeményezések támogatására, koordinál a külső szereplőkkel és kutatásokat végez. A szervezet tevékenysége az alábbiakra terjed majd ki:

• Ágazatok közti kezdeményezések megvalósítása a hidrogén értéklánc létrehozása érdekében
• A hidrogénalapú társadalom megvalósulást szolgáló fejlemények felgyorsítása
• A finanszírozást biztosító rendszerek létrehozása pénzügyi intézményekkel közösen

Miközben számos ország ösztönzi a hidrogénalapú társadalom megvalósítását célzó kezdeményezéseket, Japánban folyamatosan zajlik annak megvitatása, milyen lehetőségeket és problémákat jelenthet a hidrogén alkalmazása a CO₂-kibocsátás mérséklésére. Különböző vállalatok lépnek partnerségekre a hidrogén iránti kereslet bővítése, az olcsó hidrogén biztosítása és a hidrogénfelhasználás elterjesztése érdekében. A tagvállalatok felismerték egy ágazatok közti szervezet létrehozásának szükségességét, aminek célja a megoldani azokat a kérdéseket, amelyek a hidrogénkereslettel, a felhasználás léptékének növelése révén elérhető költségcsökkentéssel, illetve a technológiai innovációval kapcsolatosak, illetve a finanszírozás biztosítása a vállalkozások számára.

The post Újabb fontos mérföldkő a hidrogénautók elterjedéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb infrastrukturális fejlesztést hajtott végre az ITK Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. Debrecenben: november elején átadta 5000 négyzetméteres – korszerűen felszerelt, minden szakmai és biztonsági igényt maximálisan kielégítő – újabb üzemegységét, amelynek köszönhetően a cégcsoport 250 ezer négyzetméteres infrastruktúrájából már 50 ezer négyzetméterre nőtt a beépített felület. A gyártókapacitás bővítését a megrendelői igények folyamatos növekedése is indokolta. A cégcsoportnál a minősített beszállítók száma 2020-ra már 764-re nőtt, amelyből 531 hazai kis- és középvállalat, 181 magyar közép- és nagyvállalat. Ezek társadalmi és gazdasági hatása jelentős, mivel a foglalkoztatotti létszámuk meghaladja a 4300 főt. Emellett az ITK 52 külföldi partnerrel is együttműködik.

„Az ITK cégcsoport az elmúlt időszakban kitűzött céljainak elérése érdekében határozottan hajtja végre stratégiáját a mobilitás terén, amelynek újabb mérföldköve az üzemátadó.”

– mondta Kossa György, az ITK Holding Zrt. vezérigazgatója.

„Az általunk fejlesztett és gyártott Mercedes-Benz REFORM típusú termékcsaláddal kívánunk hozzájárulni a hazai buszstratégia sikeres megvalósításához, valamint Debrecen gazdasági sikereihez, ezáltal Magyarország növekedéséhez oly módon, hogy Közép-Kelet Európa meghatározó mobilitással foglalkozó cégcsoportjává váljon.”

Kossa György hozzátette, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen a humánerőforrás fejlesztése, éppen ezért a vállalat több együttműködést alakított ki regionális és fővárosi intézményekkel: az iskolarendszerű középfokú képzések terén a debreceni Szakképzési Centrum Beregszászi Pál Szakképző Iskolával, a Brassai Sámuel Műszaki Technikummal, a Budapesti Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnázium és Szakközépiskolával, valamint a berettyóújfalui Szakképzési Centrummal. Ennek keretében 179 diák képzése zajlik jelenleg is, ahol például autógyártónak, autószerelőnek, minősített hegesztőnek és ipari gépésznek tanulhatnak a fiatalok. Felsőfokú iskolarendszerű képzések keretében a Debreceni Egyetemmel, mint stratégiai partnerrel, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával együttműködve 15 hallgató vesz részt a cég speciális programjában.

„A magyar buszgyártás évszázados hagyománnyal rendelkezik. Az új gyáregység minden bizonnyal hozzá fog járulni e hagyomány felvirágoztatásához, az iparág újraéledéséhez.”

– kezdte gondolatait Dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológia Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

„A közösségi közlekedésben 10 év múlva megközelítőleg 7700 autóbusz lehet forgalomban országszerte, azok közül 2300 a helyi közlekedésben szolgálhat. A Nemzeti Buszstratégia koncepció általános célja, hogy ez a járműállomány a lehető legmodernebb buszokból álljon, és átlagéletkoruk a jelenlegi több mint 14 évről 10 évre csökkenjen. Nagy bizonyossággal mondhatjuk, hogy a stratégia 2028-ra eléri célját, amennyiben 9 év alatt 7000 busz cseréjére sor kerül. Ehhez pedig az ITK Holdingéhoz hasonló innovatív szemléletre és fejlesztő tevékenységre van szükség.”

„Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelentettük be, hogy az ITK elnyerte a Mercedes-Benz Van Partner státuszt kishaszongépjárművek (mint a Mercedes-Benz Sprinter és V-osztály) fejlesztésére, kialakítására, gyártására. Azóta szorgosan folyt a munka, és termék vonalon is lezárult az auditálás: visszaigazolást nyert a tervezési professzionalizmus, a minőség és a megbízhatóság. Ennek köszönhetően szorosabbra alakítottuk ki a Van Partneri együttműködésünket, s az ITK immáron nem csak belső égésű motorral szerelt modellekre, hanem az elektromos kishaszonjárművek kialakítására is felhatalmazást kapott.”

– fejtette ki Szilveszter Tibor, a Mercedes-Benz haszonjárművek értékesítési és marketingigazgatója.

A MOL 2018-ban szerzett többségi részesedést az ITK-ban. Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója beszédében kiemelte:

„A MOL célja, ahogy azt 2030-as stratégiánkban is megfogalmaztuk, hogy a régió meghatározó mobilitási szolgáltatójává váljon. A MOL – ahogy a múltban, úgy a jövőben is – energiát ad a közlekedéshez, a szolgáltatásaink fejlesztésében azonban minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak a fogyasztói igények. Ugyanakkor ennél többet tervezünk: tovább erősítjük az elektromobilitásban és a közösségi autómegosztásban, valamint az ITK révén a közösségi- és tömegközlekedésben elfoglalt szerepünket. Az új üzemcsarnokkal újabb fontos lépést tettünk a debreceni autóbuszok sorozatgyártásának beindítására, illetve azért, hogy az ITK nagyvállalattá váljon.”

„Az elmúlt öt évünk arról szólt, hogy kivívjuk a befektetők bizalmát, és arra ösztönözzük őket, hogy Debrecenben hozzák létre termelő egységeiket, ezáltal új munkahelyeket teremtsenek. A következő öt év arról fog szólni, hogy ezek a befektetői döntések valóra is váljanak, és ezáltal biztosítsunk a debrecenieknek és a régóiban élőknek megélhetést, karriert. Az ITK Holding vadonatúj gyártóüzemében egy valóra vált beruházási ígéret tanúi lehetünk.”

– ecsetelte Dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere.

„A mostani világjárvány idején is határozott lépésekkel haladunk afelé, hogy a közép-európai régió ipari, gazdasági, ezzel összefüggésben oktatási és közlekedési központja legyünk. Ebben pedig óriási szerepet töltenek be az olyan vállalatok, mint az ITK Holding.”

The post 5000 négyzetméterrel növelte gyártókapacitását az ITK Holding Zrt. Debrecenben appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB nyerte el azt a szerződést, mely a gondolkodásmód megváltoztatásán, a folyamatok és szoftverek egységesítésén, valamint annak biztosításán keresztül hivatott javítani a downstream eszközök integritását a MOL Csoporton belül, hogy az integritásmenedzsment középpontjában a célnak leginkább megfelelő berendezések állnak. A MOL Csoport magyarországi, szlovákiai és horvátországi downstream termelőüzemeit átfogó projekt olyan egységesen megvalósított eszközintegritási eljárások kialakítását tűzte ki célul, amelyek egyszerre növelik a termelés hatékonyságát, javítják a munkavégzés biztonságát és csökkentik a kockázatokat.

A technológiai és a folyamatadatokban rejlő lehetőségek kiaknázásával az ABB a Metegrity Visions-zel együttműködve integrált közös digitális platformot hoz létre a Dunai Finomító, a Slovnaft, a MOL petrolkémiai üzemei és az INA vegyipari üzemegysége számára. Az új megoldás az ABB által bevezetett továbbfejlesztett integritásmenedzsment eljárások alkalmazásával magasabb szintre emeli az eszközök kockázatelemzését, mégpedig elsősorban azzal a céllal, hogy számottevően csökkentse a nem tervezett leállások, kiesések időtartamát és a karbantartás költségeit.

Becslések szerint azzal, hogy a MOL az összes statikus berendezését eszközintegritás-menedzsment (AIM) eljárásokkal, folyamatokkal és rendszerekkel végzett ellenőrzésnek veti alá, annyival képes fokozni a berendezések rendelkezésre állását, illetve csökkenteni a nagyleállások időtartamát (TAR), hogy downstream eszközein éves szinten kb. 10 millió euró értékben realizálhat termelésfejlesztésből adódó többleteredményeket.

„Eszközeink biztonsága és megbízhatósága a MOL downstream termelési folyamatain belül a legmagasabb prioritást élvezi. Annak érdekében, hogy fenntartsuk az értékteremtés folyamatosságát és munkatársaink, illetve a bennünket körülvevő tágabb közösségek biztonságára összpontosítsunk, minden erőnkkel az olyan csoportszintű programok megvalósításán és előmozdításán dolgozunk, mint az AIM. Teljes mértékben megbízunk az ABB projekt csoportjának professzionalizmusában és szakértelmében, valamint saját munkatársainknak a projekt sikeres megvalósítása iránti elkötelezettségében”

– mondta Huff Zsolt, a MOL Csoport Downstream alelnöke.

Zied Ouertani, az ABB Energy Industries globális technológiai igazgatója erről a következőket mondta: „Az AIM bevezetése növelni fogja a hatékonyságot és az átláthatóságot, meghatározza, hogy melyek a kritikus eszközök, továbbá a biztonság és a termelés tekintetében az ellenőrzéseket és a kockázatok csökkentését állítja előtérbe. Ez lehetővé teszi a MOL számára, hogy eszközintegritás-beruházási döntéseit a berendezések pillanatnyi állapotára alapozva reaktív karbantartásról proaktív karbantartásra álljon át.”

Az új projekt a MOL Csoport és az ABB hosszú távú együttműködésén alapul. Az ABB munkacsoportja az elmúlt két évben szorosan együttműködött a MOL szakembereivel egyfajta üzleti konstrukció és a megfelelő megoldás kidolgozásában.

Cégünk gondosan összeválogatott munkacsoportja biztosítja a projekt három jól elkülöníthető szakaszban történő megvalósítását, melynek központi célkitűzése a tudás átadása, valamint a MOL munkavállalóinak elméleti felkészítése az új szoftverek használatára úgy, hogy 2023-ra önállóan legyenek képesek elvégezni minden feladatot.

A MOL Csoport egy integrált, budapesti központú, nemzetközi olaj- és gázipari vállalat, amely 25.000 fős dinamikus nemzetközi munkavállalói gárdájával több, mint 40 országban van jelen, és több mint 100 éves iparági múlttal rendelkezik. A MOL kutatás-termelési tevékenysége több mint 75 éves, szénhidrogénmezőkön szerzett tapasztalatára támaszkodik. A cég jelenleg 14 országban van jelen kutatási eszközökkel, közülük 9 területén folytat kitermelést. A MOL Csoport három finomítóval és két petrolkémiai üzemmel rendelkezik Magyarország, Szlovákia és Horvátország területén, ezeket integrált ellátásilánc-menedzsment keretében üzemelteti. 1.933 benzinkúttal rendelkező hálózatot épített ki tíz közép- és délkelet-európai országban.

Az ABB Energy Industries az olaj- és gáziparban, a vegyiparban, az élettudományok területén, az energiatermelésben és a vízügyi ágazatban érdekelt vállalkozások biztonságos, okos és fenntartható projektjeit, illetve működését segít megvalósítani.  Az ipar automatizálását, digitalizációját és villamosítását előmozdító integrált megoldásainkkal embereket és technológiákat kapcsolunk össze, hogy javítsuk ügyfeleink alkalmazkodóképességét, és hozzásegítsük őket a sikerhez. Több mint 50 év szakmai jártasságának és tapasztalatának birtokában tovább folytatjuk innovációs tevékenységünket és az energiaágazatra jellemző hagyományos megközelítési módok átformálását. Ebben olyan saját technológiákra támaszkodunk, amelyek egyszerre alkalmasak a működés hatékonyságának javítására, valamint a kockázatok, az energiafogyasztás és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére.

Az ABB Ipari Automatizálás üzletága termékek, rendszerek és megoldások széles körét kínálja megrendelőinek a feldolgozóiparban és a hibrid ágazatokban. Többek között iparág-specifikus integrált automatizálási, villamosítási és digitalizációs megoldások, vezérlő technológiák, szoftverek és élettartam-szolgáltatások, továbbá mérési és analitikai, tengerészeti és turbófeltöltő megoldások tartoznak ebbe a körbe. Az ABB Ipari Automatizálás üzletága a második helyet foglalja el a piacon. Az ABB Ipari Automatizálás a különböző szakterületek mélyreható ismeretével, gazdag szakmai tapasztalataival és szakértelmével segít ügyfeleinek versenyképességük és beruházásaik jövedelmezőségének javításában, illetve járul hozzá biztonságos, okos és fenntartható működésükhöz.

The post A MOL Csoport és az ABB hároméves együttműködési projektet indított appeared first on Műszaki Magazin.

Az üzem építését nyáron kezdik meg, és az ott megtermelt bioüzemanyag várhatóan elegendő lesz ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió megújuló energia irányelvében meghatározott, a fejlett -azaz hulladék- vagy maradékanyagokból előállított bioüzemanyagokra vonatkozó előírásait a következő néhány évben.

Az ír ClonBio Group Limited tulajdonában lévő Pannonia Bio – kezdetben Pannonia Ethanol néven – 2012 óta gyárt biotermékeket Dunaföldváron; 2019-ben 1,2 millió tonna hazai kukorica feldolgozásával 500 millió liternél több etanolt, 300 ezer tonnát meghaladó mennyiségű, GMO-mentes, magas fehérjetartalmú állati takarmányt és mintegy 10 ezer tonna kukoricaolajat állított elő. A termékeket több mint 30 országba exportáló cég 250 embert foglalkoztat, közvetve 2850 munkahely fenntartását támogatja.

A Pannonia Bio 2019-ben 27,5 százalékkal növelte értékesítését, bevétele meghaladta a 367 millió eurót, valamint 152 százalékkal, 95,8 millió euróra nőtt a zrt. adózás előtti eredménye. A növekedést az erős etanol árak is elősegítettek. 2020 elején gyengült az etanol iránti kereslet, ami gyengítette az etanol árát, és befolyásolhatja a cég idei profitját, de a cégnél hozzátették, hogy a Pannonia Bio üzleti kilátásai pozitívak.

A cég beszámolt arról is, hogy a napenergia-iparágban végrehajtott befektetéseknek köszönhetően ez év végére legalább 35 megawatt kapacitású, működő naperőmű lesz a Pannonia Bio tulajdonában. A Pannonia Bio leányvállalata, a Pannonia Solar Zrt. 2019 óta folyamatosan bővíti portfólióját naperőművekkel az ország különböző pontjain, jelenleg több mint 40 projekt van a cég tulajdonában, melyeknek körülbelül egyharmada már működik.

A cég a 2019 és 2021 közötti beruházási programban energiahatékonysági fejlesztéseket is megvalósít a meglévő üzemegységein, amelytől 0,8 petajoule energia megtakarítását várják. A közlemény szerint ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy Magyarország teljesítse a kitűzött energiahatékonyság-javítási céljainak 10 százalékát.

Forrás: MTI

The post Bioüzemanyagot előállító finomító épül Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A SZTAKI által vezetett nemzetközi, FLEXOP nevű projektben kifejlesztett repülőgép repülésének célja a szárnyakra nehezedő terhelés passzív csillapításának tesztelése volt. A projekt vezetése mellett a SZTAKI tervezte, építette és működteti a fedélzeti avionikai (elektromos és elektronikai repülési) rendszert, beleértve a szárnyban lévő érzékelőket és aktuátorokat, valamint a fedélzeti robotpilóta-rendszer szoftveres és hardveres elemeit, amelyekkel megismételhető kísérleteket végez és adatokat gyűjt.

„Az elmúlt négy év megfeszített munkáját megkoronázza, hogy repülési tesztek során értékes adatokat nyerünk a repülőgép viselkedéséről, ezzel pedig bizonyítottuk a partnerek kutatási eredményeit. A SZTAKI által épített fedélzetiadatgyűjtő-rendszer kimagasló működésének köszönhetően a projektben elért eredményeket kiválóan tudjuk dokumentálni is”

– mondja Vanek Bálint, a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoportjának vezetője.

20 perc repülés = 10 gigabyte adat

A tesztrepülőgép már többször a levegőbe emelkedett, de akkor még csak rádiós távirányítón keresztül irányították a pilóták. A mostani repülésen már bekapcsolták a robotpilótát is, ami a tudományos kísérletek miatt is fontos: a speciális, kutatási célú manővereket megismételhetően, a kézivezérlésnél sokkal precízebben valósítja meg. Ez pedig ahhoz kell, hogy összehasonlíthatóak legyenek a ma megszokott, hagyományos kompozit szárnyak, és a projektben épített könnyebb és egyben rugalmasabb szárny.

A kísérleti repülőgép szárnyában lévő szénszálak speciális, irányított szabásmintájának köszönhetően amilyen irányból kell, a szárny erős, míg a többi részen anyagot, ezzel tömeget spórolhatunk, és mivel az új generációs szárnynál azonos repülési manővereknél alacsonyabb erőhatásoknak kell fellépnie, a repülés zöldebb és olcsóbb lehet.

Mivel a repülőgép 65 kilogramm, szárnyfesztávolsága pedig 7 méter, sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak rá, mint egy 25 kilogramm alatti drónra. A kutatási kérdések megválaszolásához szükséges repüléseket nagyon pontosan, előre megtervezik, a repüléseket pedig előre, szimulátoron begyakorolja az éles teszteket is kivitelező Müncheni Műszaki Egyetem (Technische Universität München – TUM) csapata.

A repülés a München melletti Oberpfaffenhofen (EDMO) repterén zajlott, a normál polgári utasforgalom mellett. A rugalmas szárnyú tesztrepülő földi irányítóközpontja repülés közben ezért nemcsak a két pilótával tartja a kapcsolatot, hanem a repülőtér tornyával is. Repülés közben a pilóta hajtja végre a manővereket, amelyeket a repülési teszt operátorától kap a fejhallgatóján keresztül. Eközben a másodpilóta folyamatosan követi az első mozdulatait, hogy vészhelyzet esetén beavatkozzon.

Mivel a tesztrepülőgépnek biztosított légtér korlátozott (2 × 0,5 kilométer), a földi irányítóközpont segít a pilótának, hogy ne hagyja el a légteret. A repülés közben a fedélzeti rendszerek viselkedését és a gyűjtött adatokat valós időben figyeli a fedélzeti rendszerek mérnöke: a 20 perces tesztrepülések alatt 8-10 gigabyte repülési adat keletkezik, amit a partnerek a repülések után elemeznek, felhasználnak az elméleti eredmények igazolására, és a repülőgép matematikai modelljének pontosítására.

A projekt tagja az Airbus is, ami az itt elért eredményeket a polgári repülőgépek tervezésében is alkalmazni akarja.

További infók: https://www.sztaki.hu/tudomany/projektek/flexop

The post A világon először repült szárnyrugalmasságot üzemanyag megtakarításra használó repülő – magyar részvétellel appeared first on Műszaki Magazin.

Ausztráliában a Scania egy 16 literes motort bocsátott rendelkezésre a megújuló gázolaj új, innovatív teszteléséhez. Az üzemanyag műanyaghulladékból, elhasznált gumiabroncsokból, mezőgazdasági és erdészeti hulladékból, valamint szennyvíziszapból készül majd, a cél pedig a kereskedelmi léptékű előállítás.

A következő 12-18 hónapban a Queensland városában működő Southern Oil vállalat a bioüzemanyagokat előállító, Advanced Biofuels Pilot Plant nevű üzeméből származó megújuló gázolajat próbál majd ki a tesztmotorban. A cél bemutatni, hogy ez a megújuló üzemanyag ugyanúgy tud teljesíteni, mint a kőolajból előállított gázolaj.

A csúcsszínvonalú Scania V8-as motor áramfejlesztőkhöz kínált változatát használják majd a teszthez, amely során a károsanyag-kibocsátást, a teljesítményt és a gázreakciót, az üzemanyag-hatékonyságot, a költségeket és a motor élettartamát vizsgálják.

A Scania jóváhagyása létfontosságú a Southern Oil vállalatnak

A Southern Oil az egyik élenjáró ausztrál kenőolaj-beszállító. A vállalat fáradt olaj újrafinomításával foglalkozik, amely során eltávolítja az összes szennyeződést és visszaállítja az olaj eredeti állapotát a további felhasználhatósághoz. A Southern Oil célja öt éven belül felépíteni egy finomítót megújuló üzemanyagok kereskedelmi léptékű előállításához.

„Létfontosságú számunkra, hogy egy olyan vállalat hagyja jóvá az üzemanyagunkat, mint a Scania ahhoz, hogy kereskedelmi igény mutatkozzon a gázolajunk iránt, és a kísérleti fázisból eljuthassunk a bemutatásig”

– mondta Tim Rose, a Southern Oil ügyvezető igazgatója.

Fontos mérföldkő a megújuló üzemanyagoknak Ausztráliában

De mielőtt a minőség garantálható lesz, becslések szerint egymillió liter megújuló gázolajat használ majd fel teszteléshez a Southern Oil korszerű bioüzemanyag-laboratóriuma.

„Egy olyan járműgyártó, mint a Scania tanúsítványa létfontosságú az üzemanyag kereskedelmi forgalomba hozásához és piaci elterjesztéséhez, mivel ugyanolyan jól kell teljesítenie és ugyanolyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, mint a fosszilis eredetű üzemanyagok”

– mondta Queensland állam kormányfője és kereskedelmi minisztere, Annastacia Palaszczuk.

„Ez a teszt egy fontos mérföldkő a megújuló üzemanyagok iparágának fejlődéséhez Queensland államban.”

További információk a Scania oldalán: https://www.scania.com

The post Értékes bioüzemanyag műanyaghulladékból appeared first on Műszaki Magazin.