A Sierra Space űrvállalat a Siemens szoftvercsomagját használja a digitális tervezési programjában. Az űrkutatásra, illetve a világűr kereskedelmi célú hasznosítására, azon belül is elsősorban az alacsony Föld körüli pályán történő szállításra és utazásra fókuszáló vállalat az Xcelerator bevezetésével egy teljesen digitális fejlesztői környezetet hoz létre. Ebben képzelik el a jövő űrgazdaságát megalapozó technológiák, az infrastruktúra, a szállítási hálózat és az űrállomások tervezését, fejlesztését és tesztelését is.

„A Sierra Space-nél egy olyan platform építésén dolgozunk, amely egyfajta katalizátorként szolgálhat a jövőben az űr hasznosítására, végső soron pedig az életminőség javítására”

– mondta Tom Vice, a Sierra Space vezérigazgatója.

„A Siemens által biztosított szoftveres megoldások jelentős mértékben felgyorsítják a fejlesztést. Ennek eredményeképp átfogó ökoszisztémába integrálhatjuk az űrbéli szállítás, az űrállomások és az űrutazás kérdéseit.”

Korábban, a Dream Chaser űrrepülő fejlesztésében is a Siemens megoldásait választották, és a következő generációs jármű fejlesztése során már a tervezés minden fázisában a német technológiai vállalat szoftvercsomagjára támaszkodnak, így a szerkezeti, a hőtani, a mechanikai, az elektromos és a szoftvertervezésben, valamint a gyártásban, a tesztelésben, továbbá a teljes élettartamra vonatkozó karbantartásban is.

Az űrrepülőgép egyedülálló módon képes a legénység és a szállított rakomány mellett alacsony, 1,5 g-vel történő visszatérésre, és a világ bármely, megfelelő adottságú kereskedelmi kifutópályáján landolhat. A NASA szerződést is kötött a vállalattal egy olyan Dream Chaserre, amely képes a Nemzetközi Űrállomás és a Föld között 12 000 font (közel 5,5 tonna) tömegű rakomány szállítására.

A Sierra Space azonban nemcsak a Dream Chaser fejlesztésén dolgozik, hanem egy Föld körüli pályára állított űrállomást is tervez. Hasonlóan az űrrepülőgéphez, az állomás esetén is a fejlesztésen túl a tesztelésre, a karbantartásra, illetve az üzemeltetés támogatására is gondolnak. A Blue Originnel együttműködésben alkották meg a Large Integrated Flexible Environment (Nagyméretű Integrált Rugalmas Környezet – LIFE) koncepcióját, ami az üzleti űrállomást létrehozni kívánó Orbital Reef projekt központi eleme. A LIFE egy moduláris, háromszintes kereskedelmi lakó-, illetve kutatóállomás, ami a zéró gravitáció kihasználására teremt lehetőséget az üzleti szereplők, mint pl. gyógyszeripar számára. Az állomás alacsony Föld körüli pályán, a Hold felszínén vagy a Hold körül, továbbá a Marsra történő áruszállításban is bevethető.

A Sierra Space a LIFE űrállomás fejlesztésének minden fázisában, csakúgy, mint a Dream Chaser tervezésében, valamint más, hasonló projektekben is használni fogja a Siemens Xcelerator megoldáscsomagját.

Az űrkutatás támogatása nem ismeretlen a Siemens számára, technológiája támogatta többek közt a Mariner IV űrszondát, az Apollo–11 missziót, a James Webb űrtávcsövet, és részt vett a Curiosity, valamint Perseverance marsjárók megtervezésében is.

The post Űrinfrastruktúra-elemeket terveznek a Siemens szoftverével appeared first on Műszaki Magazin.

Jurij Gagarin úttörő utazása óta több mint 600-an távolodtak el a Földtől legalább 100 kilométerre – hivatásos űrhajósok és a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrturisták. Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállításon a budapesti Millenárison olyan hazai tudósok és feltalálók életpályáit is megismerhetjük, akik munkájukkal hozzájárultak az űr alaposabb felfedezéséhez.

A magyarok a hetedik nemzetként jutottak fel a világűrbe, Farkas Bertalan 1980. májusi utazásának köszönhetően. Első asztronautánk nyolc napos utazása során súlytalanságban végzett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket a Szojuz 36 fedélzetén. A tudományos megfigyelések mellett azonban arra is jutott ideje, hogy mesét olvasson fel a gyerekeknek a magával vitt tv-maci társaságában.

Második magyarként Charles Simonyi, alias Simonyi Károly nézett szét az űrben, kétszer is. Ő „turistaként” utazott, hiszen civilben a Microsoft fejlesztőmérnökeként korábban az Office programcsomag előzményeiért, leginkább az Excel kidolgozásáért felelt. A milliárdos üzletember fél éves kiképzést követően 2007-ben és 2009-ben is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ahol többféle kutatómunkát végzett.

Út a távoli égitestekig

„Ő vezetett el bennünket a Holdra”

– mondta Szebehely Győzőről egy kollégája, Hans Mark, a Texasi Egyetem rektora. A Műegyetemen diplomát szerző, majd a negyvenes években az USA-ba költöző csillagász-mérnök komoly szerepet játszott az Apollo űrhajórendszer nyolcas alakú pályájának tervezésében. Szebehely a világűrben egymással kölcsönhatásban lévő égitestek pályáinak várható alakulását vizsgáló háromtest-probléma kutatójaként amerikai egyetemeken tanított, majd a hatvanas években az austini egyetem Űrmérnöki Intézetének vezetőjeként kapcsolódott be az Apollo-programba.

Izsák Imre ugyan nem érhette meg a Holdraszállást, de az égitest túlsó oldalán kráter viseli nevét. A matematika-fizika szakot végzett tudós a Smithsonian Obszervatórium munkatársaként 1958-tól kapcsolódott be az amerikai műholdkövető hálózat megfigyeléseibe. Munkájának során a műholdak mozgásának adataiból próbálta meghatározni a Föld pontos alakját, és elsőként ő vezette le az egyenlítő lapultságának értékét, valamint a földi gravitációs tér korábban ismeretlen paramétereit. Felfedezései híressé tették, és a NASA tudományos munkatársa lett, fiatalon, mindössze 36 évesen bekövetkezett haláláig.

Pavlics Ferenc a holdjáró, vagyis az Apollo-programban 1971-ben megvalósult Lunar Roving Vehicle (LRV) elkészítésében játszott fontos szerepet. Összesen három, 3,1 méter

hosszú és 2,3 méter széles, összehajtható LRV jutott fel a Holdra az Apollo–15, 16 és 17 expedíciókkal 1971-72-ben. Pavlicsnak és csapatának köszönhetően az űrhajósok sokkal

nagyobb területeket tudtak bejárni, és háromszor annyi kőzetmintát gyűjtöttek, mint a korábbi expedíciók legénysége, de a járművek azóta is a Holdon parkolnak.

Bejczy Antal, a Marsjáró egyik alkotója 1966-ban került a California Institute of Technology-ra, majd 1969-től a NASA Sugárhajtás Laboratóriumában a távoli űrt kutatta. Szakterülete a robottávvezérlés (teleoperation) volt, amelyhez 6 találmánya és több mint 150 publikációja kapcsolódik, így például ő fejlesztette ki az 1997-ben bemutatott Marsjáró, a Pathfinder távirányítási technikáját.

A jövő csillagászatának Álmodói

Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok Tér tudománya csomópontjának csillagászattal és űrrel kapcsolatos anyagainak összeállításában a Svábhegyi Csillagvizsgáló szakemberei is közreműködtek. A tárlat és a normafai interaktív csillagászati élményközpont azonban további együttműködéseket tervez.

„Nagy öröm, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló is részt vehet a jövőben a kiállításhoz kapcsolódó interaktív programokban. Jó látni, hogy sok fiatal érdeklődik a tudományos felfedezések iránt és hogy milyen nyitottak a természettudományok jövőbeni lehetőségeire és alkalmazásaira.”

– mondta el Rózsahegyi Márton a Svábhegyi Csillagvizsgáló projektmenedzsere.

Dankó Virág, a kiállítást megvalósító Millenáris ügyvezető igazgatója kiemelte:

„Úgy tűnik, mi magyarok jók vagyunk abban, hogy kivételes újításokat hozzunk létre, álmodjunk meg, hiszen ezek nélkül a találmányok nélkül másképp néznének ki a hétköznapjaink. Bízom benne, hogy számos esetben tudunk újat mondani és mutatni a látogatóknak, éppen ezért is öröm, hogy lehetőségünk adódik a Svábhegyi Csillagvizsgálóval való együttműködésre. Az űriparral kapcsolatos további találmányokat, érdekességeket pedig mindenki megtekintheti a kiállításon.”

Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás 2022. február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.

További információ és jegyvásárlás: almokalmodoi.hu

Sajtókapcsolat: kommunikacio@millenaris.hu

The post Holdjáró és asztronauták: magyarok az űrben az Álmok Álmodói 20 kiállításon appeared first on Műszaki Magazin.

Környezetkímélőbb és gazdaságosabb módszert találtak fel a rakéták űrbe juttatására. A SpinLaunch kaliforniai startup cég már el is készítette forradalmi ötletük makettjét, és az első tesztre is sor került.

Az eszköz egy földi gyorsítóberendezés, mely egy korong alakú vákuumkamrából és egy kürtőből áll. A hengerben egy elektromos motor meghajt egy kart, melynek végén rögzítik a rakétát, illetve a kilőni kívánt objektumot. A jármű / az űreszköz a kürtőbe egy kioldószerkezet segítségével jut.

Egyelőre csak egy kisebb teszt-változatot próbáltak ki, mely harmada a tervezett méretnek, és csak 20 százalékon üzemelt, de így is több kilométeres magasságba juttatta a rakétát. A technológiáról a CNBC cikkében olvashatunk bővebben.

A kész berendezés a tervek alapján 200 kilogramnyi rakományt tudna szállítani, és 61 kilométer magasra segítené a tárgyakat. A hajtóművet csak itt kéne bekapcsolni ahhoz, hogy elérjék a világűrt és Föld körüli pályára állhassanak.

Forrás: Időkép

The post Centrifugából lőnék ki az űrrakétákat, megvolt az első teszt appeared first on Műszaki Magazin.

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához – írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította. A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ. A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

“Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához.”

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

The post Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában appeared first on Műszaki Magazin.

19:55 A közvetítésünknek ezzel vége, köszönjük hogy velünk tartottak!

19:50 A két űrhajósra elég sok meló vár a következő időszakban: túl azon, hogy a Dragon tesztelésén dolgoznak, bekapcsolódnak a Nemzetközi Űrállomáson folyó kutatómunkába is. Visszatérésük időpontját még nem tudni, a Dragon legalább 30, de legfeljebb 119 napig – azaz csaknem négy hónapig – maradhat Föld körüli pályán.

19:43 A NASA igazgatója, Jim Bridenstine arról beszélt, hogy milyen fontos a Dragon és a kereskedelmi partnerség sikere, mert ezek lendítik előre az űrkutatást a Hold és a Mars meghódítása felé. A NASA igazgatója szerint más országok is jó hasznát vennék a Dragon űrhajónak, Kanadát, Japánt, Európát és Oroszországot említve.

19:35 Bob Behnken arról beszélt, hogy az űrsiklókhoz képest milyen élmény volt a Dragonnal repülni. Szerinte egész más, a Dragon sokkal simábban repült, viszont amikor a pályamódosításokat végezték, sokkal élőbbnek érezték az űrhajót.

19:31 Doug Hurley szerint a Dragon tökéletesen teljesített, remek űrhajót épített a SpaceX, amivel pontosan olyan volt repülni, mint a kiképzés alatt a Dragon-szimulátorral.

19:30 Megkezdődött az ünnepi fogadás, élő konferencia keretében értékelik a küldetés első tapasztalatait a NASA, a SpaceX vezetői, az űrhajósok és a földi irányítás.

19:24 Mostanáig minden makulátlanul zajlott, de a végére becsúszott egy banális baleset: úgy tűnik Doug Hurley beüthette a fejét miközben átúszott az ISS-re, a homlokát fogja, és kicsit vérzik is.

19:23 És végre elérkezett a várva várt pillanat: előbb Bob Behnken, majd Doug Hurley is átlebegett a Nemzetközi Űrállomásra.

19:22 Doug Hurley jelenti, hogy a Dragon ISS-hez kapcsolódásának összes feladatát befejezték.

19:15 Az ISS három űrhajósa kék “ünnepi” kezeslábasban várakozik a Dragonnal érkezettekre.

19:10 Az utolsó ellenőrzéseket végzik az űrhajósok a Dragon rendszerein.

19:02 Hurley és Behnken űrhajósok kinyitották a Dragon/Endeavour ajtaját.

19:00 A földi irányítás engedélyt adott az ajtó kinyitására.

18:58 Perceken belül nyíilk az ajtó.

18:51 Chris Cassidy ISS-parancsnok jelentése szerint minden készen áll a Dragon ajtajának kinyitására. A légnyomás kiegyenlítése még négy percet vesz igénybe.

18:46 Az IDA (International Docking Adaptor) ajtaja is nyitva, már csak egyetlen ajtó, a Dragon ajtaja választja el a két legénységet egymástól és a közös ünnepléstől.

 18:33 Tíz-húsz perc lehet hátra az űrhajó ajtajának kinyitásáig. Chris Cassidy épp kamerákat szerel fel, hogy több nézőpontból is látni lehessen a történelmi pillanatot. Az alábbi képkocka különlegessége, hogy jól látható rajta az a zsebkendőnyi amerikai zászló, amit 2011-ben az Atlantis űrhajósai, az utolsó űrsiklóküldetés személyzete hagyott az űrállomáson azzal, hogy ha ismét amerikai űrhajó visz amerikai űrhajóst az ISS-re, akkor ő vigye majd haza. Doug Hurley, aki 9 évvel ezelőtt az Atlantis űrsikló pilótája volt, most pedig a Crew Dragon/Endeavour parancsnoka, a szimbolikus kapocs ebben a történetben.

18:15 Miközben nagyon sokan örülnek a NASA és a SpaceX közös sikerének, nehéz – és nem is szabad – elfeledkezni arról, hogy milyen súlyos társadalmi válságba kezd süllyedni az Egyesült Államok, egyszerre küszködve a koronavírus-járvánnyal és az explicit rasszizmussal, mint arra Phil Plait csillagász tweetje is felhívja a figyelmet.

17:34 Hurley és Behnken űrhajósok időközben lehámozták magukról az űrruháikat és elkezdtek pakolászni, azaz összekészítik az ISS-re szánt szállítmányt az átrakodáshoz.

17:27 A küldetésirányítás becslése szerint nagyjából egy óra múlva lehet kinyitni a Dragon ajtaját, akkor léphetnek az ISS fedélzetére az űrállomás új lakói.

17:18 A Nemzetközi Űrállomás meglehetősen zsúfolt most, már ami a parkolóhelyeket illeti. Az Endeavour érkezésével ötre nőtt az ISS-hez dokkolt űrhajók száma. Három orosz (egy emberes Szojuz és két Progressz teher), egy japán (HTV teher), és a Crew Dragon űrhajó díszitik a futballpályányi űrlabort.

17:06 Kicsit nehéz megszokni, hogy az űrhajónak van neve. Mint a közvetítés lenti, összefoglaló részében is már említettük, a két űrhajós elkeresztelte a SpaceX Crew Dragon űrhajóját, ami mostantól az Endeavour nevet viseli.

17:02 Chris Cassidy kinyitotta a Harmony modul ajtaját, ami a Dragont és az ISS-t összekötő zsilipszobához (angolul: vestibule, ami anniyt tesz, hogy előszoba) vezet. Újabb ellenőrzések következnek, többek között azt nézik, hogy nem szivárog-e a valahol a levegő a Dragon és a dokkoló adapter kapcsolódási felületén.

16:54 A kommunikációs rendszerek ellenőrzése következik, miután a Dragon (Endeavour) már az ISS-től kapja az áramot.

16:42 A közvetítésben Chris Cassidy NASA-űrhajóst láthatjuk, amint a Harmony modul zsilipjénél várakozik és végzi a nyitás előtt szükséges feladatokat.

16:41 Közben a földi irányítás és Bob Behnken arról beszélgetnek, hogy mintha rosszul záródna egy helyen az űrhajós szkafandere, ennek ellenőrzése zajlik.

16:35 Az áramellátás és a számítógépek vezetékei is a helyükön vannak. Következik a Dragon és az ISS közti légnyomás kiegyenlítése, a szivárgásmentes kapcsolódás ellenőrzése. Mindez 1-2 órán át is eltart.

16:32 A küldetésirányítás az ISS nevében üdvözli a két űrhajóst az űrállomáson.

16:30 A dokkolási folyamatok befejeződtek, mind a 12 kapocs a helyén van és stabilan tartják az űrhajót.

16:21 A történelmi űrrandevú valahol Kína és Mongólia fölött történt meg.

16:16 Egy méter.

16:15 Öt méter.

16:14 Az űrhajó engedélyt kapott a dokkolásra, folytatja az űrállomáshoz való óvatos közeledést.

16:13 Húsz méterre van  a Dragon “Endeavour” az ISS-től. A legénység tájékoztatta a houstoni küldetésirányítást, hogy készen állnak a dokkolásra.

16:10 Nagyjából hatvan méterre megközelítette már az ISS-t a Dragon. Egy darabig ezt a távolságot tartják, mielőtt megkapják az engedélyt a további közeledésre, majd a dokkolásra.

15: 54 Aki szeretné kipróbálni, hogy mennyire menne a kézi dokkolás, próbálja ki a SpaceX által közzétett, böngészőben futtatható dokkolószimulátort. Előre szólunk: nem könnyű feladat!

Az ISS-hez való kapcsolódáshoz  az alábbi mozzanatok vezetnek:

Grafika: SpaceX

The post A NASA és a SpaceX közös űrrepülése appeared first on Műszaki Magazin.