A világegyetemet mint egészet és annak időbeli fejlődését vizsgáló kozmológia tudományának alapvető kérdései közé tartozik az univerzumot alkotó anyag- és energiafajták azonosítása és megértése, valamint a megfigyelt, évmilliárdok során bekövetkezett kozmikus tágulás sebességének minél pontosabb nyomon követése. Azonban a helyzetet nagyban bonyolítja olyan ismeretlen komponensek egyértelműsíthető jelenléte is, amelyek nem világítanak, és csupán gravitációsan hatnak kölcsön. Ez a sötét anyag és a még rejtélyesebb sötét energia a tudomány legérdekesebb nyitott kérdései közé tartozik. A megválaszolásuk céljából az ESA 2011-ben hagyta jóvá a Euclid projektet jelenlegi formájában, két egyenként is ambiciózus, de alapvetően különálló kutatási pályázat egyesítéseként. Így jöhetett létre egy olyan európai intézetek által vezetett kollaboráció, amely mind a galaxisokat körülvevő, az atomos anyaggal csak gravitációsan kölcsönható sötét anyagot, mind pedig a galaxisok közti üres tér tulajdonságaként értelmezhető, még titokzatosabb sötét energiát képes megvizsgálni. Különlegessége, hogy 1,2 méteres főtükrének és nagy látómezejének segítségével a Euclid képes nagy felbontású és kivételes mélységű képeket készíteni a távoli univerzumban lévő galaxisok eloszlásáról, amelyek segítségével az anyag gravitációs lencsehatása révén a sötét anyag minden eddiginél nagyobb kétdimenziós térképe is rekonstruálhatóvá válik a galaxisképek apró torzulásaiból. Emellett egy háromdimenziós térkép megalkotása is a projekt kiemelt céljai között szerepel a távolabbi univerzumról, amelyhez a 35 millió kiválasztott galaxis távolságát a vöröseltolódásuk precíz spektroszkópiai mérése nyomán becsülik meg a szakemberek. Az utóbbi térkép alapján a sötét energia tulajdonságaira, esetleges időbeli változására és annak a jelenleg gyorsuló kozmikus terjeszkedésben játszott szerepére következtetnek majd a kutatók.

A Euclid kollaboráció munkájában 2017 óta részt vesz Kovács András (CSFK) illetve Szapudi István (University of Hawaii) is, akik ezen a nyáron a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vendégkutatói programjának keretében a már meglévő szimulációs módszerek pontosításán túl a legelső Euclid-adatok elemzésével is foglalkoznak majd. A kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) intézetben a Euclid-adatok szimulációján dolgozó Rácz Gáborral is együttműködve a kutatók a Euclid adatait felhasználva a szakterületüknek számító legnagyobb kozmikus galaxisstruktúrák azonosításán dolgoznak milliárd fényéves skálákon. Ezáltal vizsgálhatóvá válik majd a sötét energia kozmikus taszítóhatása a legextrémebb, több ezer galaxist számláló szuperhalmazokban és galaxisokat csak elvétve tartalmazó úgynevezett void régiókban is, ami a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében működő MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport fő kutatási célja is egyben.

Az adatgyűjtést hat évig tervezi fenntartani a kollaboráció, és számos izgalmas felfedezés várható nem csupán a sötét univerzum kapcsán, hanem például a galaxisok központjaiban lévő szupernehéz fekete lyukak vagy a galaxisok morfológiájának évmilliárdokra visszanyúló tanulmányozásából is. A Euclid műholdat július 1-jén, magyar idő szerint 17:12-kor bocsátották fel a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Az esemény élő közvetítésének felvétele megtekinthető a Svábhegyi Csillagvizsgáló YouTube csatornáján. A közvetítés házigazdájaként Szabó Olivér Norton, a CSFK demonstrátora, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélgetett Kovács Andrással, az érdeklődők pedig további részleteket tudhattak meg az Euclid küldetés tudományos hátteréről, illetve a kalibrációs időszakot követő, hozzávetőlegesen három hónap múlva induló adatgyűjtésben tervezett további magyar hozzájárulásról is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A sötét anyag és sötét energia feltérképezése appeared first on Műszaki Magazin.

Mit jelent a drónok harca egy konstruktőrnek? Mit keres a Puli a Holdon? Hol tart a magyar zsebműhold program? Hogyan fér el a zsebünkben a gyártás? Milyen a kis szenzorok titkos élete? Hol tart a magyar okos otthon piac és hogyan lesz okos egy áruház polca? Hogyan lehet demokratizálni a gyártást? Tervezés, szimuláció, innovatív újdonságok, jövőbe mutató megoldások, a dolgok internetében rejlő lehetőségek és kihívások a kvantuminformatika számára…

Az InnoElectro 2022 konferencia a chiphiány okozta nehézségektől egészen a magyar űripar jövőjéig számos témát és szakértőt vonultat fel 2022. március 29–31-ig, Budapesten, a MOM Sport és Rendezvényközpontban! A rendezvény vendége lesz Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Birkner Zoltán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Vargha Tamás polgári hírszerzésért felelős államtitkár, Dieter Weiss EMS ipari szakértő, valamint számos szakember az elektronikai ipar minden területéről.

Regisztráljon mielőbb ide kattintva ingyenes belépőért, hogy ne maradjon le a magyar elektronikai ipar hazai seregszemléjéről! https://2022.innoelectro.com/hu/latogatoknak

A gazdag konferenciaprogram mellett végre személyesen találkozhat több mint 60 kiállító cég képviselőjével, neves szakértőkkel, iparági vezetőkkel.

Március 29., kedd

• 10.00–10.30 A magyar űrtevékenység helyzete és lehetőségei
• 10.30–13.00 Innováció a gyártásban (1) szekció – földszinti színpad
• 10.30–13.00 Konstrukció (1) szekció – emeleti előadó
• 13.30–17.00 Innováció a gyártásban (2) szekció – földszinti színpad
• 13.30–17.00 Konstrukció (2) szekció – emeleti előadó

Március 30., szerda

• 10.00–12.30 Iparági, gazdaság trendek szekció – földszinti színpad
• (Birkner Zoltán az NKFIH elnöke az InnoElectro fővédnöke köszöntője, a XXV. Országos Elektronikai Konstrukciós Verseny díjátadója)
• 13.30–17.00 Innováció a gyártásban (3) szekció – földszinti színpad
• 14.00–17.00 Nagy teljesítményű számítástechnika, kvantuminformatika szekció
• 16.00–17.00 Ipar 4.0 szekció – emeleti előadó

Március 31., csütörtök

• 10.00–13.00 Repülőgép- és űripar – földszinti színpad
• 10.00–13.00 Dolgok internete – emeleti előadó

A konferencia programja részletesen a rendezvény honlapján érhető el:

https://2022.innoelectro.com/hu/program

Ki a legjobb a legjobbak között?

Az IPC idén is a profiknak szervez forrasztási versenyt, melyen a győztes 300 eurót vihet haza, de érdemes egy ugyanazon cégtől csapatban is indulni! Nem csak szakembereket, hanem lelkes diákokat is várnak a szervezők, hiszen a MELT középiskolai diákok számára rendez forrasztási versenyt. A legügyesebb diák jutalma egy Ersa i-Con Pico forrasztóállomás.

Találkozzon leendő ügyfeleivel!

A gazdag konferencia program mellett személyes találkozóra is lehetőség nyílik nem csupán a rendezvény helyszínén, hanem az Enterprise Europe Networknek, valamint a HEPÁ-nak köszönhetően hibrid formában is. A találkozón a részvétel ingyenes, regisztrálni itt tud: https://innoelectro-expo-with-hybrid-b2b.b2match.io/

A szervező Magyarországi Elektronikai Társaság minden érdeklődőt vár a kiállításon és a konferencián március 29–31-ig a MOM Sportközpontban, 9–17 óráig (csütörtökön 15 óráig). A belépés az előzetesen regisztrált látogatóknak ingyenes. https://2022.innoelectro.com/hu/latogatoknak

Részletes információkért kövesse a rendezvényig folyamatosan frissülő honlapot, valamint közösség oldalait a Linkedin-en és a Facebookon.

www.innoelectro.com

The post A chiphiánytól az űrkutatásig appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.

A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt – magyarázta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.

Mint mondta, az óriás, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal – tette hozzá.

Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtávcsővel.

Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.

Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb-űrtávcsőnek a 6,5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során.

A csillagász beszélt arról is a műsorban, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.

Forrás: MTI

The post Ilyen messze jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp appeared first on Műszaki Magazin.

A Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan az interneten élőben közvetítették a landolást – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a rover árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén – írja az MTI.

Az egytonnás, nagyjából terepjáróméretű robot a tervek szerint egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a bolygón, ahol esetleges múltbéli mikrobiális élet nyomai után fog kutatni. Ennek megfelelően választották ki a leszállás helyszíneként az egykori tómedret, mivel a szakemberek szerint az ottani üledékes kőzetben lehet a legnagyobb esély arra, hogy megtalálják az élet nyomait. A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a 250 méter mély Jezero-kráterben érte el a Mars felszínét, egy egykori tómederben.

A NASA szakemberei által csak “a rettegés hét percének” nevezett leszállás során először a hatalmas ejtőernyő nyílt ki, majd levált a hőpajzs, és a leszállóegység megközelítette a leszállás tervezett helyét, közben radarokkal keresve a megfelelő terepet a landoláshoz. Az utolsó mintegy 20 méteren végül egy úgynevezett égi daru eresztette le a marsjárót a felszínre. A Perseverance rádiójelei a Mars távolsága miatt több mint 11 perc késéssel érkeztek be a kaliforniai irányítóközpontba.

A Perseverance tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt, amelyeket egy későbbi misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve vissza is terveznek hozni a Földre, ahol a legfejlettebb laborokban vizsgálhatják meg azokat. A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezett, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül – onnan száll föl és oda is száll le.

A marsjáróval a felszínre juttattak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

Forrás: napi.hu

The post Leszállt a NASA marsjárója a vörös bolygón appeared first on Műszaki Magazin.

A Nancy Grace Roman űrtávcsövet, azaz a NASA jövőbeli űrtávcsövét a tervek szerinti 2025-ben indítják útjára, hogy segítségével a Földhöz hasonló bolygókat fedezzenek fel. Az űrtávcső két műszert szállít majd a fedélzetén: az egyik a sötét energia világegyetemben való eloszlását vizsgálja, míg a másik, a CGI (CoronaGraph Imager) koronográf az első, dedikált, az exobolygókról közvetlen képet alkotó kamera lesz az űrben. A CGI-ben két nagy érzékenységű kamera lesz, amelyek az ABB és Nüvü által közösen kifejlesztett elektronikus vezérlőrendszerekhez csatlakoznak.

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek nagy távolságból rendkívül nehezen megfigyelhetők, mert sokkal halványabbak, mint a hozzájuk tartozó csillag, és egymástól alig megkülönböztethetők. A NASA optikai elemekből felépített CGI koronográfja kitakarja a csillag fényét, és a csillag közelében lévő bolygó fennmaradó fényét egy nagy érzékenységű kamerára továbbítja. Ez az a pillanat, amikor az ABB/Nüvü egyedülálló képalkotó megoldása főszerephez jut, és felfedi azt a szokatlan foltot, amely korábban láthatatlan volt.

„A Roman-küldetés egy 3,2 milliárd dolláros költségvetésű projekt, amelynek az exobolygókkal kapcsolatos képalkotás terén 100-szor – 1000-szer nagyobb teljesítményt kell produkálnia, mint ami ma a Földről elérhető. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mi szállíthatjuk ezen úttörő projekt egyik kritikus komponensét.  Ez egy olyan izgalmas projekt, amelynek sikerességéhez a mi legmodernebb technológiai szakértelmünkre van szükség,”

– nyilatkozta Marc Corriveau, az ABB Measurement & Analytics Canada igazgatója.

„Köszönettel tartozunk a Kanadai Űrügynökség (CSA) Űrtechnológiai Fejlesztési Programjának (Space Technology Development Program), melynek köszönhetően ezt a forradalmian új kameratechnológiát olyan kiérlelt szintre tudtuk fejleszteni, hogy azt a Roman-küldetés tervezésekor a NASA Sugárhajtómű-laboratóriuma számításba vette,”

– mondta Olivier Daigle, a Nüvü Camēras technológiai főigazgatója.

Nem sokkal a mostani megbízás elnyerése előtt az ABB megrendelést kapott a GHGST vállalattól – amely magán műholdhálózatot üzemeltet –, további, a földi metánszivárgásokról nagy felbontású képalkotásra képes optikai szenzorok szállítására. Az ABB optikai berendezései már több mint 90 éve működnek megbízhatón az űrben. Az SCISAT érzékelő 2003 óta követi nyomon, és méri a földi légkörben lévő több mint 61 molekula és szennyező anyag hosszú idejű összetétel-változását ppt pontossággal.

A világszerte működő meteorológia intézetek előrejelzéseiket szintén az ABB technológiájára alapozzák, amely a “lelkét” alkotja az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézete (National Oceanic and Atmospheric Administration /NOAA) legújabb generációjú, poláris pályán keringő műholdjainak, amelyek segítségével az Intézet javítani képes az akár hét napra előre szóló előrejelzései időszerűségét és pontosságát, ami sokszor életeket menthet. Az ABB érzékelői ott találhatók a japán GOSAT 1 és GOSAT 2 műholdakon is, amelyek 2009 óta mérik nagy pontossággal a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának világszerte tapasztalható, kitartó emelkedését.

The post A NASA új űrtávcsöve appeared first on Műszaki Magazin.

A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint január 3-án délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a kapcsolattartását biztosító, júniusban pályára állított Csüecsiao műhold segítségével.

A Csang’o-4 egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. Tudományos feladata többrétű lesz, segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és Leszállt az űrszonda a Hold távoli oldalán felszíni formáit, ásványi összetételét, valamint a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

Az űrszonda landolása 12 percig tartott. A művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda, a Csang’o-3 a Hold Föld felé eső oldalára, a Sinus Iridum vagy más néven a Szivárvány-öböl síkságára érkezett, a Csang’o-4 a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Kármán Tódor magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.

A kínai Hold-program Csang’o kínai istennőről kapta a nevét, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon.

forrás: MTI

The post Leszállt az űrszonda a Hold távoli oldalán appeared first on Műszaki Magazin.

A Föld körüli szemét mennyisége nem csak az új műholdakat, hanem az emberi utassal repülő űrhajókat is fenyegeti. A Holdról nézve már kivehető egy gyűrű a Föld körül – csak ami a Szaturnusz körül jég és kő, az a Föld körül szemét. Elhasznált műholdak, rakétadarabok, alkatrészek, nagyjából 50 ezer kisebb-nagyobb tárgy.

„Az űrkorszak kezdete, a 60-as évek óta lövünk fel mindent az űrbe. Ennek többsége olyan pályán van, hogy nem zuhan vissza a Földre, és a többi műhold működését veszélyezteti. Mintha az autóroncsokat otthagynánk az autópályán” – magyarázza a szakértő.

7 ezer tonna szemetet kellene összegyűjteni, ennek a technológiáját most kezdik kidolgozni. Kisebb tárgyakra hálóval halásznak, a nagyobbakat szigonnyal lőnék ki. Amellett, hogy szemetesűrhajó se létezik, az is nehézség, hogy a szemét 26 ezer kilométer per órával halad az űrben.

„Nehéz olyan technológiát kifejleszteni, ami bármilyen alakú törmeléket be tud gyűjteni. Másrészt ki kell találni  annak a módját is, hogy egy űrjárművel meg tudjunk állni a szeméthez közel úgy, hogy közben ne sodorjuk el, amit összegyűjtenénk” – emelte ki Jeason Forshaw űrkutató.

Az elmúlt 10 évben 2 dokumentált eset volt, amikor műholdak ütköztek össze egymással. Egy műhold körülbelül ezer törmelékdarabra szakad szét.

„Az emberek fel se fogják, mennyire meghatározza az életüket a műhold. A mobiltelefonálás, az internetkapcsolat, a helymeghatározás, pénzügyi tranzakciók hitelesítése, időjárás-előrejelzés, tévéadások, mind attól függenek, hogy a műholdak működnek” – jegyezte meg a szakértő.

Az űrszemétgyűjtést olyan cégek támogatják, mint a NASA, az Európai Bizottság, vagy az Airbus-Boeing. A szemét ugyanis nem a műholdakban, hanem az emberi utasokkal repülő űrhajókban okozhatja a legnagyobb kárt.

forrás: http://hirtv.hu/hirtvszines/mar-a-foldnek-is-van-gyuruje-szemetbol-1401966

The post Már a Földnek is van gyűrűje – szemétből appeared first on Műszaki Magazin.

A Kanadai Űrügynökséggel kötött szerződés keretében az ABB egy Mars-kutató programhoz már megtervezte azokat a készülékeket, amelyekkel a molekuláris élet jelenlétét lehet majd észlelni. Az űr már évezredek óta lenyűgözi az emberiséget. A földönkívüliek bolygónk megszállásáról született kezdeti fantáziaképeitől nagy utat tettünk meg napjainkig, amikor az ember Marsra történő leszállása is lassan realitássá válik.

Az ABB részvétele az űrtechnológiák fejlesztésében az 1980-as évek közepén kezdődött. Azóta az ABB már több mint 50 űrprogramban vett részt világszerte. Az ABB által gyártott, jelenleg is Föld körüli pályán keringő optikai mérőrendszerek mérik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és az ózonszintet, illetve előre jelzik az időjárás változásait.

Földi légkör vizsgálata

Az ABB készülékei segítenek, hogy jobban megismerjük a Föld légkörét, amely a természetes és az antropogén kibocsátások miatt napjainkban gyorsan módosul. Ezek a készülékek kiváló minőségű adatokat is szolgáltatnak, amelyek elemzésével javítható az időjárás-előrejelzés pontossága, és jobban megjósolható az emelkedő hőmérsékletek és az éghajlatváltozás várható hatása.

A globális felmelegedés nyomán gyakoribbá és erősebbé válnak a ciklonok és a felhőszakadások. A szélsőséges időjárási viszonyok bolygónk hatalmas területeit veszélyeztetik. Az ABB Fourier-transzformációs spektroszkópja (FTIR), amelyet a cég Québecben működő Measurement & Analytics egysége gyárt, egy olyan nagy teljesítményű készülék, amely a fényspektrum egy meghatározott tartományában méri a fény tulajdonságait. Ez a technológia képes létrehozni egy molekuláris „ujjlenyomatot”, amely alapvetően a molekulában lévő kémiai kötések típusainak felelnek meg.

Az egyes kémiai kötésekhez több, egyedi frekvencia tartozik, amelyen az adott molekula rezeg. Ez jelenti azt az „ujjlenyomatot”, amelyet az ABB technológiája detektál, illetve arról minőségi és mennyiségi mérési adatokat képes szolgáltatni. Az ilyen mérések lehetővé teszik, hogy a légkörben pontosan mérjék a hőmérsékletet és a nedvesség koncentrációját, majd a mért adatokat betáplálják időjárás-előrejelzési modellekbe.

Az ABB FTIR készülékei alacsony Föld körüli pályán, illetve a 36 000 kilométer magasságban keringő geostacionárius műholdakon is alkalmazhatók. Ezeknél a készülékeknél a Föld körüli pálya függvényében különböző fokú érzékenységre van szükség ahhoz, hogy pontosan mérni tudják a légkör tulajdonságait. Az FTIR technológia stabil és rendkívül megbízható, amelynek köszönhetően ideális megoldást jelent a hosszú üzemidővel tervezett űrkutatási programok számára.

Az ABB Measurement & Analytics üzletága három infravörös spektrométert szállít a németországi Airbus Defense and Space számára, annak METOP-SG „A” típusú műholdjaihoz. A készülék maga egy multispektrális infravörös spektrométer, amely a felhőkről, a Föld felszínéről és az aeroszolokról szolgáltat majd adatokat. Ezen adatok segítségével az intézetekben dolgozó meteorológusok pontosabb időjárás-előrejelzéseket készíthetnek. A tudósok és kutatók számára lehetővé válik, hogy tökéletesíteni tudják azokat a modelleket, amelyek segítségével jobban megismerhetjük az üvegházhatást okozó gázok globális felmelegedésre gyakorolt hatását. Az ABB készülékei helyet kapnak az összes, jelenleg fejlesztés alatt álló európai időjárási műhold fedélzetén, összesen 9 műholdra telepített optikai rendszerben.

A Québecben dolgozó Measurement&Analytics munkacsoport egyedülálló az időjárási műholdakhoz rendszeresített nagypontosságú spektrométerek gyártásában.  A munkacsoport már közös műszerezési projektekben dolgozott a NASA Sugárhajtási Laborjával (NASA Jet Propulsion Laboratory), a Kanadai Űrügynökséggel (CSA), illetve a Japán Űrkutatási Ügynökséggel is. Az ABB rendszerei, amelyeket az 1990-es évek végén fejlesztettek ki, még napjainkban is sikeresen működnek a Föld körüli pályán keringő műholdakon.

Mars-kutatás

Az ABB-nek az időjárási műholdak terén szerzett szaktudása kiváló lehetőséget teremt arra is, hogy a cég részt vegyen az emberiség egyik legbátrabb kísérletében, hogy embert küldjön a Marsra.  Elvégre az FTIR-technológiát eredetileg az űr vizsgálatához tervezték, és csak később nyert teret számos más alkalmazásban is.

A Mars a múltban makacsul ellenállt a felfedezésre tett emberi próbálkozásoknak. Az elérésére indított eddigi kísérletek közel fele kudarcba fulladt. A kudarcok egy része annak tudható be, hogy a Mars volt az első bolygó, amelyet az ember megkísérelt felfedezni. Ezen sikertelen kísérletek pozitív hozadéka, hogy az évek során számos értékes tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Az elmúlt két évtizedben azonban jelentős előrelépés történt. A Mars körül keringő és annak felszínére leszálló négy műhold nagyszerű felvételeket készített a bolygóról. A felvételek azt mutatják, hogy az összetett geológia múlttal rendelkező Mars hasonlít a Földhöz.

Napjainkban több űrügynökség és magáncég kutatja annak a módját, hogy miként lehetne megtenni a következő nagy lépést: hogyan lehetne embert küldeni a Marsra, és ott kolóniát létesíteni.

Ezekhez a projektekhez olyan megoldásokra lesz szükség, amelyek terén az ABB széleskörű szaktudással rendelkezik. A Kanadai Űrügynökséggel kötött szerződés keretében az ABB egy Mars-kutató programhoz már megtervezte azokat a készülékeket, amelyekkel a molekuláris élet jelenlétét lehet majd észlelni. A jövőben, amikor az ember a vörös bolygó felszínére lép, s elkezdi a kolónia kiépítését, a levegő minőségének ellenőrzése kiemelkedő fontosságú feladat lesz. Az ABB már ma is olyan analizátorokat gyárt, amelyek nagy teljesítményű eszközök a levegő biztonságos összetételének hatékony ellenőrzéséhez. Az ABB-nek a digitális csatlakoztathatóságot és az energiahatékonyságot szolgáló robusztus megoldásai elengedhetetlen kellékei lesznek a Marsra tervezett utakon, majd a Mars meghódítására tett kísérletekben.

Jövőnk az űrben van

Az energetikai és a negyedik ipari forradalomban betöltött vezető szerepére támaszkodva az ABB jelentős szerepet játszik majd a jövő űrkutatásában is. A vezető szerepet biztosító fejlett technológiák azt is jól példázzák, hogy az ABB miként halad a jövőbeni technológiai fejlődést szolgáló törekvések élvonalában. Az ABB rendelkezik az űrkutatási hardver kiépítéséhez szükséges összes infrastruktúrával, köztük 8 tisztaszobával és a NASA által tanúsított laborokkal is.

Az ABB az űrkutatási berendezések tervezésében és gyártásában szerzett szakértelmével továbbra is hozzájárul olyan rendszerek kifejlesztéséhez, amelyek idejében figyelmeztethetik az emberiséget a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra.  Ezek a berendezések és rendszerek lehetővé teszik, hogy az űrközpontok eljussanak a Marsra, ahol a jövőbeni kutatások az élet nyomára bukkanhatnak. Ahogy az emberek kiterjesztik jelenlétüket a naprendszerben, úgy játszanak egyre fontosabb szerepet az ABB készülékei is a jövő azon kutatásaiban, amelyek egy napon talán választ adhatnak a nagy kérdésre, hogy vajon van-e élet a Földön kívül.

new.abb.com/hu

The post A legvégső határ meghódítása appeared first on Műszaki Magazin.

Először gördült ki a hangárból az ikertörzsű repülőgép, amelynek a legnagyobb a szárnyfesztávolsága a világon. Feladata az lesz, hogy műholdakat állítson alacsony Föld körüli pályára. A Stratolaunch a szatelliteket nagyjából 11 ezer méter magasra viszi fel, közölte Paul G. Allen, a repülőgépet építő vállalat alapítója. A kuriózumnak számító repülőgép szárnyainak fesztávja több mint 117 méter, az óriásgép repülését hat Boeing 747-hajtómű teszi lehetővé. A gép tömege több mint 226 ezer kilogramm, de rengeteg terhet is elbír, a maximális felszállási tömeg 590 tonna. Paul Allen, illetve a Stratolaunch Systems tervei szerint a gép levegőbéli rakétakilövő állomásként működik majd. A rakéták űrbe juttatásának folyamata során óriás üzemanyag-mennyiséget igényel maga a fellövés. A Stratolaunch használatával a rakéta már eleve a levegőből indulna.

A gigászi légi járművet úgy kell elképzelni, mint egy mobil indítóállást: a megfelelő magasságot elérve kiengedi a szállított kutatóeszközöket, majd visszatér a leszállópályára. A Stratolaunch segítségével így a műholdak Föld körüli pályára állítása gyorsabbá és olcsóbbá válik. Nagy előnye, hogy mostohább időjárási körülmények között sem kell a szatellitek felbocsátását elhalasztani. A két repülőtörzsnek megvan a maga funkciója. A jobb oldaliban foglal helyet a személyzet, míg a bal oldali törzsben a repülési adatrendszerek kaptak helyet. A hasznos terhet a légi jármű szárnyközépre függesztve emeli fel. Az óriásgépet Boeing 747-es hajtóművek tartják a levegőben, és 28 kerék biztosítja, hogy sikeresen leszálljon a földre. A Stratolaunch most került olyan állapotba, hogy kigördüljön a hangárból, és megmutassa magát a világnak. Az elkövetkezendő időszakban különböző teszteknek fogják alávetni a repülőgépet, amely várhatóan 2019-ben juttat majd először űreszközt a világűrbe.

A gigaméretekből néhány: 117 méter a szárnyfesztáv, ami 20 méterrel nagyobb Howard Hudges hetven éve egy alkalommal repült Hercules nevű óriás hidroplánjánál, és 30 méterrel nagyobb az Antonov An-225-nél, ami ma a világ legnagyobb repülőgépe. Továbbá 72 méter hosszú és hátul a függőleges vezérsíkja 15 méter magasságot ér el. A légi katamarán döntően kompozitból épült és Allen pár éve vett két Boeing B747 Jumbót, amiből átvették a hajtóműveket és más apróságokat. Az óriás légi katamarán reptértől számított hatósugara majdnem 2000 kilométer, ami azért fontos, mert oda repülhetnek az indításra, ahol a legoptimálisabb az űrbe jutás az űrhajó vagy műhold saját rakétájával. Allen állandóan azt hangsúlyozza, hogy a más típusú fellövésekhez viszonyítva az anyahajó az első lépcsős “rakéta”, ami sokszorosan újrafelhasználható. Két éven belül ígérik, hogy a Stratolaunch óriásgép teljesíti majd az első légi indítást az űrbe.

Előzmények

A Stratolaunch légi kilövőpad Paul Allen befektető és Burt Rutan tervező duettjének olyan giga fejlesztése, amely kicsiben már megvolt. 2004-ben ők nyerték meg az Ansari X Prize 10 millió dollárját azzal, hogy kétszer egymás után űrhajósokkal egy újrafelhasznált magánűrhajóval átlépték az űr alját, a Kármán vonalat, vagyis a 100 kilométeres magasságot. Az űrhajót nem hordozórakétával emelték a magasba, hanem kis anyahajóval. A díj megnyerése után Sir Richard Bransonnak eladták kereskedelmi űrugrásra a projektet, ebből lett a Virgin Galactic, amely a több mint 500 űrturista által leelőlegezett 200 vagy 250 ezer dolláros jegy ellenére még mindig repülésképtelen.

www.stratolaunch.com

The post Stratolaunch –a legnagyobb appeared first on Műszaki Magazin.

A harmincmillió dollár összdíjazású Google Lunar XPRIZE lényege, hogy kihívás elé állítsa és inspirálja a mérnököket és a vállalkozókat, hogy kifejlesszék a robotalapú űrkutatás olcsó metódusait. A verseny győztese az a magánerőből finanszírozott csapat lesz, amely sikeresen eljuttat a Holdra egy robotot, és ott végrehajtja az előírt feladatokat. 2007 és 2010 között 16 országból 29 csapat regisztrált, mára tizenhatan maradtak 13 országból, Európát Németország és Olaszország mellett a magyar Puli Space képviseli.

A Google Lunar XPRIZE csapatainak Tel-Avivban tartott találkozóján jelentették be, hogy a Puli Space Technologies Kft. és a pittsburghi székhelyű Astrobotic Technology Inc. képviselői aláírták a szerződést, mely szerint a Puli rover és a magyar összeállítású időkapszula is helyet kap az amerikai Peregrine leszállóegységén. Az időkapszulában kerámiatáblákra nyomtatott, kicsinyített szövegeket és képeket helyeznek el a Memory of Mankind on the Moon (Az emberiség emlékezete a Holdon) projekt részeként.

A Peregrine-t a GLXP keretében a tervek szerint a SpaceX egyik Falcon–9 rakétája juttatja Föld körüli pályára, innen pedig a Peregrine hajtóművei irányítják az űreszközt a Holdhoz. A Peregrine-en a Pulival együtt a japán HAKUTO csapat két holdjárójának (MoonRaker és Tetris), a chilei AngelicvM járművének (Uni Rover) és egy amerikai rovernek is bérelt helye van. A leszállóegység 270 kilogramm hasznos teher Holdra juttatására képes, célpontja a Hold Lacus Mortis (Halál-tó) nevű régiója, amely az égitest északi felén található. A legfrissebb Holdról készült felvételek alapján itt barlangok lehetnek, amelyeknek a Hold kolonizálása során nagyon fontos szerepük lehet.
A 2017-es Hold-utazásig a magyar csapatnak még át kell alakítania a Pulit, hogy az megfeleljen a szállító járműben biztosított raktérrész geometriai korlátainak. Közben azt is felmérik, hogy ez hogyan változtat a holdjáró tömegén, és hogy az új méreteket hogyan lehet minél inkább összhangba hozni a többi együtt utazó rover mutatóival. Végül pedig a pénzügyek megtárgyalása, majd a számla rendezése következik.

Forrás: www.ipon.hu

The post A Puli bebiztosította útját a Holdra appeared first on Műszaki Magazin.