2024-től módosul az Európai Unióban a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó irányelv. Az idén, majd a következő években több lépésben életbe lépő új szabályozástól a közösségi döntéshozók azt várják, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról. Az új irányelvnek való megfeleléshez elengedhetetlen a fogyasztás mérése és az adatok gyűjtése és elemzése, amihez hatékony támogatást nyújtanak a Schneider Electric megoldásai.

Az Európai Parlament 2022. novemberében fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló új, európai uniós irányelvet, a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive). Az Európai Unió az irányelv bevezetésére egy több lépésből álló rendszert dolgozott ki, amely fokozatosan bővíti az érintett vállalkozások körét. A CSRD-t 2024. január 1-jétől kell alkalmazniuk a nem pénzügyi jelentéstétel (NFRD – Non Financial Reporting Directive) hatálya alá tartozó, az EU szabályozott piacain jegyzett, több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak. Az ebbe a körbe tartozó cégeknek először 2025-ben kell majd jelentést leadniuk az új irányelvek alapján a 2024-es működésük alapján. A CSRD 2025. január 1-jétől érinti az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó nagyvállalatokat, számukra az első kötelező jelentéstétel 2026-ban esedékes.

Az új jelentéstételi irányelv célja annak biztosítása, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásukról. A CSRD szerint a fenntarthatósági jelentésnek „összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie”.

„Ahhoz, hogy korrekt, a valóságnak megfelelő jelentést tudjanak elkészíteni a vállalatok, értelemszerűen adatokra van szükségük, amihez pedig mérniük kell a fogyasztásukat. A Schneider Electric ezen a területen is tudja támogatni a CSRD hatálya alá tartozó cégeket, hiszen megoldásaink révén automatizáltan tudják mérni az energiafelhasználásukat és azt akár helyi akár felhőalapú szofterplatformon nyomon tudják követni. Ez lehetőséget kínál számukra egyrészt arra, hogy egyszerűen, gyorsan, pontosan, minimális erőforrás ráfordítással állítsák össze a fenntarthatósági jelentésük erre vonatkozó részét, másrészt pedig arra, hogy számottevő mértékben mérsékeljék az energiafelhasználásukat. Hiszen a mérés láthatóvá teszi a láthatatlant, megmutatja a pazarlást és a megtakarítási lehetőséget is”

– mutatott rá Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.

A hazai vállalkozások körében is egyre nagyobb az igény, hogy minél inkább csökkentsék a gyors energiapiaci változásoknak való kitettségüket. Ehhez az energiafelhasználásuk optimalizálásán, az elektrifikáción, valamint a megújuló energiaforrások lényegesen nagyobb arányú alkalmazásán keresztül vezet az út, amihez elengedhetetlen a fogyasztás mérése és a beérkező adatok feldolgozása, elemzése.

A Schneider Electric úgy alakította ki termékportfólióját, hogy a fogyasztásmérés teljes ciklusát lefedje. Vagyis tanácsadói szolgáltatással segítenek abban, hogy hova és milyen mérőket helyezzenek el a cégek az optimális eredmény érdekében, illetve fejlett energiamenedzsment-rendszereket kínálnak az érkező adatok vizualizálásához, feldolgozásához, valamint gyors és egyszerű riportolásához.

Emellett pedig, ha arra van igény, a beérkező adatok értelmezésében, az azokra épülő, a fogyasztást tovább optimalizáló lépések megtételében is támogatják a vállalkozásokat éppúgy, mint a jelentések elkészítésében akár tanácsadással, akár szoftvermegoldásaikkal. Bár a 2024-es évre vonatkozó jelentéssel kapcsolatos iránymutatás idén várható és 2025-ben még csak a vállalkozások egy viszonylag szűk körének kell az új elvárások szerint beszámolnia fenntarthatósági eredményeiről, a felkészülést érdemes már most elkezdeni. Ehhez pedig az első lépést a mérés előkészítése és az adatok feldolgozásához szükséges rendszerek beszerzése jelenti.

„A mérés és a felügyelet, lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, hogyan használjuk az energiát. Gyakran kérdezik tőlünk, hogy mikor érdemes elkezdeni a felkészülést a változó uniós jelentéstételi kötelezettségre és mennyire fog ez fájni? Erre a legjobb válasz az, hogy már most tegyék meg a cégek az előkészületeket. Ez a helyzet kicsit olyan, mint az izmok esetében, azokhoz hasonlóan edzéssel lehet erősíteni a képességeket, tehát kell idő, mire az adatok mérése használható és izgalmas információk tárházává válik. Emellett aki később kezdi el, sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül majd behozni a többieket. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az intelligens eszközökkel és szoftverekkel nem csak az európai uniós jelentéstételi elvárásnak tudnak könnyebben megfelelni a hazai cégek, de nagyot léphetnek előre a hatékonyabb energiafelhasználás irányába is. Ez a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy jelentős energiamegtakarítási lehetőségek nyílnak meg előttünk, hiszen akár 15-20 százalékkal is csökkenthető az energiafelhasználás”

– fűzte hozzá Feldmájer Benjámin.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új uniós irányelv lépett életbe január 1-től, az 500 főnél nagyobb vállalkozásokat érinti appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon az eljáró hatóságok tavaly közel 1,5 millió árucikket foglaltak le.

Vámeljárások

Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy az előző évhez képest jelentősen csökkent a szellemi tulajdoni (IP) jogsértések gyanúja miatt lefoglalt áruk mennyisége (42 millióról nagyjából 24 millióra), valamint az ezekkel kapcsolatban indított eljárások száma (125 ezerről körülbelül 99 ezerre). A legfoglalt árucikkek becsült forgalmi értéke viszont nőtt (847 millió euróról 943 millió euróra).

Az eljárások számát tekintve a leggyakoribb termékalkategóriát a szokásos fogyasztási cikkek (ahogy 2021-ben is, a ruházati termékek és a cipők) alkották, ugyanakkor az előző évinél is nagyobb arányban jelentek meg a luxustermékek, például táskák, pénztárcák, ruházati kiegészítők, ékszerek és órák.  A lefoglalt árucikkek között sok a csomagolóanyag, játék, címke, felirat és matrica is, valamint a mobiltelefon-kiegészítők.

Magyarországon a vámeljárásban regisztrált esetek száma 2021-2022 között 21 százalékkal nőtt (694-ről 837-re), míg a visszatartással érintett árucikkek száma 42 százalékkal csökkent (2021: körülbelül 215 ezer darab, 2022: nagyjából 124 ezer darab).

A hamisított termékek zöme továbbra is Kínából érkezik (főként csomagolóanyagok), Törökországból pedig főleg hamis ruházati cikkek jönnek és Hong Kongból érkező főleg hamis mobil alkatrészek is gyakoriak a lefoglalt, potenciálisan jogsértő termékek között. A hamisítványok továbbra is postán és futárszolgálatokon keresztül, főleg tengeren és közúton érkeznek. A lefoglalt áruk által megsértett szellemitulajdon-jogok típusait tekintve továbbra is az európai uniós, nemzeti és/vagy nemzetközi védjegyek jelentik a leginkább megsértett oltalmi típust.

Belterületi eljárások

Az uniós belső piacon IP jogsértés gyanúja miatt lefoglalt áruk száma 2022-ben 26 százalékkal (53 millióról 67 millióra) emelkedett. Mind a lefoglalt áruk száma (97 százalék), mind értéke (93 százalék) tekintetében hat tagállamhoz köthető a lefoglalások zöme: közülük Olaszország áll az első helyen, míg Magyarország a hatodik (a lefoglalások 2,2 százalékával, az áruk értékét figyelembe véve pedig 3,45 százalékával). Hazánkban az eljáró hatóságok 2021-ben nagyjából 747 ezer hamisított árucikket foglaltak le (közel 30 millió eurónyi összértékben), 2022-re ez a duplájára növekedett (közel 1,5 millió darab árucikk, mintegy 41 millió euró összértékben).

Termékkategóriák szempontjából az áruk száma viszonylatában tavaly a játékok vezettek, ezt a cigaretták, csomagolóanyagok követték. Az áruk értéke tekintetében pedig a játékok és az ékszerek vezették a lefoglalt áruk élmezőnyét. A belső piacon szintén a védjegy volt az IP jogsértésben leginkább érintett iparjogvédelmi kategória.

Összegzés

Összességében 2022-ben nagyjából 86 millió hamisított terméket érintettek a lefoglalások (előző évben ez a szám 87 millió darab volt), ezek 78 százalékát pedig a belső piacon foglalták le. Az eljáró hatóságok által lefoglalt áruk becsült összértéke meghaladta a 2 milliárd eurót – ez 2021-hez képest 3 százalékos növekedést jelent. A 2022-ben feltartóztatott hamisított áruk több mint 96 százaléka tíz tagállamból származott.

Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében eljáró hatóságok belső piacon és határokon zajló munkájának eredményeit mutatja be. A tavalyi évben 27 uniós tagállam vámhatóságainak, valamint 24 EU-s tagállam belső piaci lefoglalásokról készített jelentéseit vették alapul. A teljes jelentés itt érhető el:

www.euipo.europa.eu/en/publications/eu-enforcement-of-iprs-results-at-the-eu-border-and-in-the-eu-internal-market-2022-november-2023

www.sztnh.gov.hu/hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A magyar hatóságok is élen járnak az IP jogsértések megfékezésében appeared first on Műszaki Magazin.

Október 30-ig jelentkezhetnek, és ingyen kipróbálhatják a hazai induló energetikai vállalkozások, kkv-k az InNow projekt online oktatási platformját, ami abban segít nekik, hogy sikeresen lépjenek piacra, illetve eredményesen alakítsanak ki üzleti kapcsolatokat nagyvállalatokkal. Az angol nyelvű, öt modulból álló tananyagot feldolgozó képzés során a jelentkezők bővíthetik jogi, pénzügyi, befektetési ismereteiket, segítséget kaphatnak a szervezet-és üzletfejlesztési terveik megvalósításához, valamint prezentációs képességeiket, készségeiket is fejleszthetik. Emellett a jelentkezőknek lehetőségük van személyesen foglalható online konzultációkon is részt venniük.

A neves előadók, oktatók részvételével induló online oktatási projekt a tiszta technológiát érintő fejlesztésekre fókuszáló, a lengyel, a szlovák, a magyar, a horvát és a szlovén piacot megcélzó, hároméves InNow Business Support Program részeként valósul meg. Az InNow kezdeményezés a Startup Campus Inkubator, a Debreceni Egyetem, a szlovén ABC Accelerator, a horvát Optimizacija, és a szlovák Civitta közreműködésével, illetve a lengyel InnoEnergy Central Europe vezetésével jött létre. A képzés pénzügyi hátterét az Interreg Central Europe Program, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve társfinanszírozóként a Magyar Állam biztosítja. További részletek: https://innow-training.hu/

The post InNow sztorik appeared first on Műszaki Magazin.