“A jelenlegi gazdasági helyzet egyik legnagyobb kihívása a felmerülő problémákra adott válaszreakciók hatásának kiszámíthatatlansága. Ez a fajta bizonytalanság pedig rányomja a bélyegét a vállalatvezetők döntéseire, illetve az árak alakulására is. Az árakat befolyásoló tényezők mögött megbújó folyamatok megismerése segíthet a megfelelő döntési stratégia dolgozásában” – hívja fel a figyelmet Borzák Péter az INSPYRE ügyvezetője.

Árakat növelő tényezők

Az egyik ilyen tényező, a távoli munkavégzési formának köszönhetően, az amerikai technológiai cégek nagyszámban való megjelenése a kelet-európai piacon, amellyel tovább emelték az egyébként is feszes informatikai munkaerőpiac béreit, illetve beszerzési árait. Ennek következtében pedig a hazai cégeknek már nemcsak a hazánkban jelenlévő multinacionális cégekkel kell versenyeznie a szakképzett, tehetséges munkaerőért, hanem egyik pillanatról a másikra a Szilícium-völggyel is. Mindez pedig a forint gyengülésével párosulva önmagában is hatalmas árnövekedést indukál.

A munkaerőpiacnál maradva Európa legnagyobb IT nearshore piacai az orosz, belorusz és ukrán piacok voltak, amelyek a háború közvetlen hatásai miatt, illetve a bevezetett szankcióknak köszönhetően, gyakorlatilag megszűntek, ezzel pedig szintén felhajtották az árakat. Természetesen az infláció árgerjesztő hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amely ezen a területen magasabb bérigényként jelentkezik. A közelmúlt hazai gazdaságot érintő intézkedései közül a kata, mint egyszerűsített adózási forma, korlátozása szintén árnövelő tényezőként hat, hiszen nagyon sok IT szakember szabadúszóként dolgozott, így a más vállalkozási formára való áttéréssel járó magasabb adóteher növelni fogja a beszerzési árakat.

Az IT piacot ért hatások teljes körű megismerése érdekében a fentiekben részletezett tényezők mellett érdemes megvizsgálni az árcsökkenést okozó komponensek mögött rejlő eseményeket, folyamatokat is.

Árcsökkentő tényezők

A jelenleg is zajló világgazdasági események alapján már nem az a kérdés, hogy a lesz-e recesszió vagy válság, hanem az, hogy mikor és az mekkora mértékű lesz. Egy ilyen időszakban pedig a cégek visszafogják a nem termelő beruházásokat, amely pedig csökkenő keresletet, és ezáltal csökkenő árakat eredményez. Magyarországon az állami megrendelések számottevő súlyából kifolyólag a jelenlegi költségvetési szigor is hűti a piacot.  Árcsökkenést eredményeznek továbbá a hatalmas technológiai cégek, mint a például a Netflix, Google, Facebook, esetében már az amerikai piacon elkezdődő fűnyírószerű elbocsátási hullámok, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján 3-5 hónappal később éreztetik hatásukat a hazai IT piacon.

“Összeségében jelenleg ezek a hatások ismertek, ezekről lehet tudni, és egyedül csak a bizonytalanság biztos. Az viszont egyértelműen látszik, hogy egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki mostanság próbál egy több éves informatikai projektre bármilyen költségvetést tervezni. Ez pedig nagyban megnehezíti megrendelői oldalon a költségek tervezését, szolgáltatói oldalon pedig a vállalkozások hosszútávú stabil működésének biztosítását.”

– emeli ki Borzák Péter.

The post Vihar az IT piacon appeared first on Műszaki Magazin.

A másnapi árak a hónap első két hetében még a 150-250 €/MWh sávban mozogtak, majd az orosz gázszállítások csökkentését követően az ár 367 €/MWh-ra is felment – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi villamosenergia-piaci jelentésében.   

Az öt legnagyobb piac (német, francia, angol, olasz, spanyol) aggregált villamosenergia-fogyasztása júniusban 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben (-4,2%) a német fogyasztás csökkent.

Az öt legnagyobb piac termelése 0,7%-kal csökkent, amely leginkább a francia termelés visszaesésének tudható be. A francia havi órás átlagos termelés több mint 19%-kal esett vissza, ezen belül a nukleáris termelés 27%-kal lett alacsonyabb, a földgázalapú pedig több mint a másfélszeresére nőtt az előző év ugyanazon hónapjához képest. A német egységek leállásával kiegészülve az öt országban együttesen 23 százalékkal csökkent a nukleáris termelés. A kieső nukleáris termelést a fosszilis termelés helyettesítette: a szén és gázerőművi termelés egyaránt 19 százalékkal emelkedett.

A hazai bruttó fogyasztás júniusban összességében 3,5%-kal csökkent az előző év ugyanezen hónapjához képest. A fogyasztás ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a hónap utolsó napjaiban, ami a hónap végi extrém meleg időjárásnak tudható be.

A rendelkezésre álló hazai termelőkapacitások nagysága májushoz képest júniusban további 6%-kal csökkent. A szűkösebb kapacitások ellenére ugyanakkor a hazai átlagos órás termelés 1,5%-kal volt magasabb, mint májusban. Érezhetően nőtt a megújulók átlagos órás termelése, ami 17%-kal volt nagyobb, mint az előző hónapban. A naperőművi termelés júniusban 19-én érte el a maximumát, 1765 MW-os értékkel.

A részletes jelentés a MEKH honlapján olvasható.

The post Júniusban az európai irányba történő orosz gázszállítások csökkentése növelte a villamos energia árát appeared first on Műszaki Magazin.

Sok autógyártó úgy vélte, hogy a problémák nehezén túljutottak, és úgy tűnt, hogy 2022-ben a válság előtti szintre állhat vissza a járműpiaci forgalom.

Mindezt azonban felborította, hogy Oroszország megtámadta a szomszédos Ukrajnát. Az autóipar most még nagyobb válsággal néz szembe, amelyet jóval nehezebb lesz megoldani. Matas Buzelis autóipari szakértő a járműadatokkal foglalkozó carVertical kommunikációs vezetője, és most megosztja meglátásait a témában.

Sérült ellátási láncok

Buzelis autóipari szakértőként rámutat, hogy bár Oroszország újautó-piaca nem a legnagyobb a világon, az ország jelentős szerepet játszik az autóipari ellátási láncban.

Oroszország ugyanis értékes autóipari alkatrészeket exportál. Németország például orosz titánt, vasat és palládiumot használ. Továbbá a 2021-ben előállított 108 millió tonna vasérccel Oroszország a világ ötödik legnagyobb vasérctermelője. Az európai acélgyártókra most magasabb árak várnak, és nehézségeket jelenthet majd, hogy máshonnan szerezzék be a fémet.

Az orosz invázió Ukrajna autóiparára is hatással volt. Az olyan német autógyártók, mint a BMW és a Volkswagen, egy nagy ukrán beszállítótól vásárolják a kábelkötegeket. Ukrajna ezenfelül a világ harmadik legnagyobb nikkel- és alumíniumtermelője. Ezek értékes anyagok, amelyekre szükség van az akkumulátorokban és az elektromos járművek alkatrészeiben.

Végezetül pedig Ukrajna termeli a világ neongázának közel 70%-át, ami például a mikrochipekhez is szükséges – amelyekből már eleve hiány van.

Nehezebb lesz jó használt autót találni

Használt járművet vásárolni már 2021-ben is nehéz és költséges volt, és úgy tűnik, 2022-ben ez csak fokozódik. Miközben a használtautó-piac folyamatosan növekszik, a használtautó-kereskedők járműhiánnyal szembesülnek.

A kialakult helyzet egyik fő oka az új személygépkocsik piacának válsága. A gyártók korlátozni kezdték a járműgyártást, hogy egy alacsonyabb, de stabilabb szintet tudjanak tartani. Mivel kevesebb új autót gyártanak, a használtautó-piacra is kevesebb autó kerül be. Az autótulajdonosok ezért elhalasztják a járműeladást, vagy inkább egyáltalán el sem adják az autóikat.

„Aki most szeretne használt autót vásárolni, rendkívül korlátozott és igen drága kínálatból válogathat. A korlátozott használtautó-kínálat mellett azonban a vásárlóknak ugyanúgy érdemes a megfelelő eljárásokat követni az átverések elkerülése érdekében. Mivel korlátozott a választék, jó, ha a vevők minden használt autó előtörténetének utánajárnak”

– mondja Buzelis.

Ahogy a carVertical kommunikációs vezetője elmagyarázza, a használtautó-kereskedők sokszor bármit megvásárolnak, amit csak tudnak, kevesebb figyelmet fordítva az autó állapotára. Ha valaki ma használt autót vásárol, jóval nagyobb eséllyel futhat bele egy rossz állapotú járműbe, mint egy-két évvel ezelőtt.

Kiszámíthatatlan használtautó-árak

2021-ben a használt autók ára ára már korábban nem látott magasságokba szökött. Az árak stabilizálódtak, és az év végéhez közeledve még esni is kezdtek, de az Ukrajna elleni orosz invázió példátlan helyzetet teremtett Kelet-Európa használtgépjármű-piacán.

Az elmúlt években rengeteg ukrajnai használtautó-vásárló keresett járművet Lengyelországban, Litvániában, Szlovákiában és Magyarországon. Míg az említett országok belső piacain jobban keresték az újabb autókat, az Ukrajnából érkező vevők sokszor vásároltak tíz évesnél is idősebb járműveket. Különösen nagy volt a kereslet a jó fogyasztású, de a modern károsanyag-kibocsátási normáknak nem megfelelő dízelmotorokra.

Az Ukrajnával szomszédos országok használtautó-piacain érződni fog, hogy kevesebb vevő érkezik. A régebbi autók valószínűleg olcsóbbak lesznek, ahogyan a kereskedők a helyzethez igazodva próbálják csökkenteni a veszteségeiket.

Az üzemanyagárak hatása

Az üzemanyagárak sok európai országban meghaladták a kritikus literenkénti 2 eurót, így egyre többen változtatnak napi szokásaikon.

„Az emelkedő üzemanyagárak miatt lesznek, akik kevesebbet ingáznak autóval. Lehetséges, hogy sokan inkább a tömegközlekedést vagy egyéb közlekedési formákat választanak. A kevesebb kilométer kevesebb balesetet jelent, így kisebb fenntartási költségeket is”

– mondja a carVertical szakértője.

Így kevesebb lesz a jármű az úton, de a magasabb üzemanyagárak miatt a kis fogyasztású járművek kereslete is nő.

Így népszerűvé válhatnak a dízelmotoros járművek a verhetetlen autópályás fogyasztásuk miatt. Ez a tendencia azonban azokra az országokra korlátozódik, ahol nem vetnek ki adót a nagyobb szén-dioxid-kibocsátású járművekre.

A drágább üzemanyag miatt az emberek szívesebben vásárolnak használt elektromos járműveket. Az elektromos autók teljes élettartamköltsége az emelkedő energiaárak ellenére is alacsonyabb, ami napenergiára épülő töltéssel még tovább csökkenthető. A napenergiára épülő töltés a becslések szerint évi 600–800 euró megtakarítást jelent.

The post Milyen zavart okozott a használtautó-piacon az orosz-ukrán válság? appeared first on Műszaki Magazin.

Így sikerült az egyik gyártósoron megszervezni a harmadik műszakot. Nemcsak a magyar fizetésnek megfelelő bért adnak a régi ukrán munkavállalóknak, de gondoskodnak az ő és közvetlen családtagjaik szállásáról is. A kiskorúaknál az óvodai-iskolai elhelyezésben is segíteni próbálnak. Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. társvezérigazgatója arról is nyilatkozott, hogy a háborús helyzet hogyan változtatta meg a szállítási és termelési viszonyaikat.

Rengetegen menekültek el a háború kirobbanása óta Ukrajnából, közülük sokan Magyarország felé jönnek. Habár döntő többségük tovább is utazik, vannak, akik maradnak. A Videoton Holding Zrt. több tucat, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt kezdett el foglalkoztatni.

„50 menekültet szállásoltunk eddig el, néhányan közülük már dolgoznak is. A háborút megelőzően 180 ukrán munkavállaló volt, most több, mint 270-en dolgoznak nálunk. Az egyik gyáregységünkben egy 15 fős, többnyire menekültekből álló csapatot állítottunk össze, egy komplett harmadik műszakot, ezzel az üzem behozta a vevői lemaradásait. Korábban ide a harmadik műszakra nem találtunk magyar munkaerőt”

– osztotta meg az első tapasztalatait a Portfolio-val az ukrán munkaerővel kapcsolatban Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója.

Arról is beszámolt, hogy jobbára betanított munkára tudják alkalmazni a menekülteket, elektronikai szerelésre, anyag-előkészítésre, tesztelésre állították be őket. Sinkó Ottó megjegyezte, hogy mivel a nyelvi korlátok megvannak, ezért ehhez kénytelenek alkalmazkodni. Minden 10 emberre igyekeznek olyan embert biztosítani, aki tud magyarul és ukránul is. Ha valaki elakad, akkor ők segítenek.

“Mivel a háború kitörése előtt is alkalmaztunk már ukránokat, ezért már a munkautasítások nálunk rég kétnyelvűek”

– mondta Sinkó Ottó.

Megjegyezte azt is, hogy az ukrán dolgozókat szorgalmasnak, igyekvőnek ismerte meg, akik gyakran vállalnak túlórát. A régi dolgozók most segítenek új honfitársaik betanításában. Van több olyan ukrán munkavállalójuk, aki már 3 éve Magyarországon dolgozik. A most érkezetteket is igyekeznek minél hosszabb időre megtartani. Érdekességként említette, hogy korábban azért az ukrán munkaerő is gyakran változtatott állást Magyarországon belül, most úgy véli, hogy ez a folyamat megállt, kisebb köztük a fluktuáció.

Szálláshelyek és munkásszálló épül

„Éppen most szereltünk fel egy átmenetileg üzemen kívüli iroda épületet 20 szobás átmeneti szállássá, már elkezdtük a feltöltését menekült családokkal. Ennek ugyan nincs köze a háborúhoz, de folyamatban van egy 80 szobás munkásszálló építése egy rég bezárt iroda épület átalakításával a telephelyen belül. Ez csak idehaza szokatlan, mert a távol-keleti országok ipari parkjaiban ez gyakori. 2-3 csillagos szállodának megfelelő (saját fürdőszobás) elhelyezési körülményeket fogunk majd biztosítani. Az eredeti tervek szerint ezzel év végére készültünk volna el, a háborús anyagbeszerzési nehézségek azonban ezt a munkát is lelassították”

– számolt be egy másik fejlesztésükről is Sinkó Ottó.

Az új ukrán dolgozóik családtagjaiknak is próbálnak szállást biztosítani, ha találnak elegendőt. A cég egyelőre semmilyen állami támogatást nem kapott, saját költségükre segítik a menekülteket. Tanulmányozzák a kormány által kialakított kompenzációs rendszert, és ha tudják, igénybe is veszik, de nem kívánnak erre várni. A vállalat egyébként megszervezte azt is, hogy a helyi ortodox templom ne csak heti egyszer, hanem naponta legyen nyitva. Az elmúlt időszakban, az újonnan érkezőknek köszönhetően is komoly hitélet alakult ki.

A szállítói láncok még inkább töredezettek

Bár az ukrán-orosz háború a Videoton piacát nem érinti, a gazdasági mozgásterét annál inkább. Sinkó kiemelte, hogy:

a chiphiány és más anyagok hiánya továbbra is a gazdasági élet mindennapjainak része. Az anyagellátási problémák dominálják a piacot.

A vevőik – még a nagy multik is – igényeiket sokszor taktikai alapon, a valós piaci lehetőségeik feletti mértékben tüntetik fel, hogy a kritikus anyagokból-alkatrészekből nekik több jusson, ebből kellene nekünk a valós igényt kihámozni, ami végső soron tovább rontja a helyzetet – magyarázta Sinkó Ottó.

SZERINTE AZ OROSZORSZÁGON ÉS UKRAJNÁN KERESZTÜLI VASÚTI TRANZITÚTVONAL MEGSZŰNÉSE IS ÉRZÉKENYEN ÉRINTHET EGYES CÉGEKET, BÁR ŐK EZEKET AZ ÚTVONALAKAT KEVÉSBÉ HASZNÁLTÁK.

Kiemelte azt is, hogy a rohamosan emelkedő energia- és alapanyagárak miatt szinte folyamatosan emelniük kellene a késztermékeik árait is, ezt pedig nehéz érvényesíteni hosszú távú szerződések esetén.

“A raktárkészletünk a másfélszerese a szokásosnak. A nagyságrendek érzékeltetésére ez nálunk 15 milliárd feletti plusz forgóeszközt igényel”

– mondta Sinkó.

“Nekünk bőven voltak és vannak tartalékaink, 15 éve hitel nélkül működünk, de nem irigylem azokat, akiknek most kell új hitelért folyamodniuk a bankjaikhoz. A vevők, attól való félelmükben, hogy nem jutnak elegendő termékhez, túlrendelik magukat, amikhez a nem kritikus anyagok természetesen bejönnek, de hiába, ha egyes tételek hiányoznak. Ez viszont nálunk rendelésütemezési és teljesítési nehézségekhez vezet.”

– vázolta a gazdasági feszültségeket Sinkó Ottó vezérigazgató.

Kiemelte, hogy a logisztikának, a kereskedelemnek és a beszerzésének most sokkal több feladata van.

„Ez már a chiphiánnyal indult, de az orosz-ukrán háború hatásai tovább nehezítik a működést, rontják a hatékonyságot, és rendkívül stresszessé, ha nem is háborússá, de harcossá teszik a hétköznapokat”

– zárta gondolatait a Videoton Holding Zrt. társigazgatója.

Forrás: Portfolio

The post Ukrán menekültekkel oldotta meg a harmadik műszakot a Videoton appeared first on Műszaki Magazin.