Ez különösen jelentős annak fényében, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es jelentése szerint a szellemitulajdon-jogokkal (IP-jogokkal) rendelkező vállalatok 93 %-a pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében: egyetlen oltalom megszerzése átlagosan 10 %-os növekedési többletet eredményezhet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök elnevezésű kampányában olyan vállalatokat mutat be – ezúttal a körforgásos gazdaság területén –, amelyek tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. Az IP Hősök kampány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az innovatív vállalatok oltalomszerzéssel növelhetik piaci előnyüket és versenyképességüket.

Az elmúlt évtizedek során jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a vállalatok értékének 80%-át tárgyi eszközök, például gépek és épületek tették ki, ma már ez az arány 10%-ra csökkent. Napjainkban egy cég értékét több mint 90%-ban az immateriális javak, köztük a szellemi tulajdonjogok és a márkaérték határozza meg. Ez különösen fontos a körforgásos gazdaság terén, ahol az innovációk, a szabadalmak és a fenntartható technológiák védelme hosszú távon biztosítja a gazdasági növekedést.

 „Az oltalomszerzés nem csupán jogi védelmet biztosít, hanem gazdasági hasznot is hoz a vállalkozások számára. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a konkurenciával szemben. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a feltalálókat és vállalkozásokat például a hamisítók ellen. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innovációhasznosításban”

– emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kampányban bemutatott Aquaprofit Zrt. több mint 25 éve nyújt tervezési, kivitelezési és műszaki szaktanácsadási szolgáltatásokat az ipari és lakossági vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük, az AquaModisys fertőtlenítő berendezések alkalmazásával kiváló hatékonyságú fertőtlenítést tudnak megvalósítani minden olyan üzemben, ahol biológiai szennyeződésektől mentes vízre van szükség bármely gyártási, előállítási folyamat során. Különböző innovációikra 2 magyar használatiminta-oltalmat, 1 magyar szabadalmat és egy magyar védjegyet jegyeztek be.

„Számunkra az iparjogvédelmi oltalmak kulcsszerepet játszanak. Minden egyes szabadalom, használatiminta és védjegy, amelyet a cégünk regisztráltat, egy újabb lépés afelé, hogy vízgazdálkodási innovációink hosszú távon is fenntarthatóak és fejleszthetőek legyenek. Ez nem csupán üzleti stratégia, hanem elkötelezettség ügyfeleink és a környezet védelme fel.“

– mondta Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója.

A körforgásos gazdaság tele van lehetőségekkel, a technológiai fejlődés tempója jelentősen felgyorsult, számos új szabadalom fűződik magyar cégek, szervezetek nevéhez is, mint amilyen a BioFil Kft. is, amely mikrobiológiai talajoltó készítményeivel segíti a termőtalajok regenerálását, vagy az SZTE és a ThalesNano Zrt. együttműködése, akik olyan reaktort fejlesztettek, amely a szén-dioxidot még a kibocsátás előtt hasznos anyaggá alakítja át.

A szellemi tulajdonjogok, mint a szabadalmak, használati minták, védjegyek és formatervezési minták kulcsszerepet játszanak a fenntartható technológiák védelmében. Ezek az oltalmak segítenek az innovációk terjedésében, biztosítják a versenyelőnyt, és ösztönzik a további kutatás-fejlesztést, amely elengedhetetlen a körforgásos gazdaság széles körű elterjedéséhez.

Az SZTNH a kampány során edukatív tartalommal és jó példával segíti a körforgásos gazdaságban aktív vállalkozásokat abban, hogy megértsék az oltalomszerzés fontosságát és felismerjék, az innováció nemcsak a jövő útja, hanem gazdasági értékkel is bír.

További információ: https://ipmindenkinek.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IP tudatossággal a hazai körforgásos gazdaság fejlesztéséért appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG szakértői arra figyelmeztetnek: a kedvezményezett vállalkozásoknak számtalan buktatót kell leküzdeniük ha be akarják zsebelni a hatékonyságjavulásért kimért jutalmakat.

2021. január 1-én vezették be az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert Magyarországon, több éves szabályozói előkészítő munka után. A rendszerben a „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban résztvevő vállalatok kötelesek a számukra évente meghatározott energia-megtakarítási célokat elérni (a végső felhasználók részére értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség %-os arányában).

Mostanra túl vannak az ismerkedési fázison a magyarországi villamos energia-, földgáz- és üzemanyagkereskedők. Ettől az évtől immár a kötelezettek mellett a rendszer kedvezményezettjeinek figyelmére is érdemes az EKR. Ugyanis a megtakarítani előírt Petajoule-ok mértéke 2022-höz képest megháromszorozódik, ha pedig 2021-hez viszonyítunk, akkor meghatszorozódik, a 2024-27 közötti időszakban pedig tetőzik. A rendszerből várható összes megtakarítás 2030-ig összesen mintegy 18 PJ lesz, (viszonyításképpen a Magyarországon lévő mintegy 15500 közintézmény épületeinek éves energiafogyasztása összesen 80 PJ). 2022-ben a legnagyobb megtakarítást eredményező és a leggyakoribb intézkedés típusok a gőzzel kapcsolatos ipari folyamatok korszerűsítése, a hőszivattyú beépítése (épületgépészet) és a kompresszor cseréje (sűrített levegős ipari folyamatok) voltak.

„Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már sokkal inkább megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét”

– magyarázza Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

A jelenlegi piaci árak mellett akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amit a kötelezett szolgáltatóknak reálisan érdekükben állhat kifizetni a fejlesztéseket megvalósító kedvezményezetti ügyfélkörnek, az úgy nevezett fehér bizonyítvánnyal igazolt energiahatékonysági fejlesztéseikért. „Az egyik tényező, ami jelenleg motiválja ezeket a fejlesztéseket, az az, hogy ha ezt nem teszik, akkor ennek többszörösét kellene kifizessék büntetésként az energiakereskedők. A másik tényező pedig maga az energia ára, ami ilyen magas szinteken természetszerűen az energiatakarékossági fejlesztésekre kötelezi a fogyasztókat” – mondja Losonczy Géza.

Ugyanakkor a KPMG szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a beruházási döntéstől a fehér bizonyítvány ellenértékének megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt, ezért hozzáértő lebonyolító nélkül nem érdemes belevágni. „Rögtön az első lépésnél aknára futhat egy beruházó: eltérően a hagyományos pályázati konstrukcióknál megszokott menettől, itt nem a kedvezményezettnek kell bejelentenie, hogy fejlesztést hajt végre, hanem annak az energiakereskedőnek, aki majd az igazolt megtakarítást leírhatja a kötelezettségei közül” – hoz példát Losonczy. Ebből a szabályból következik az is, hogy a fejlesztést elhatározó fogyasztó és az azt bejelenteni képes szolgáltató egymásra találásánál is célszerű egy tanácsadónak bábáskodni.

A KPMG tucatnyi egyéb kritikus pontot azonosított az EKR projektek lebonyolításának menetében a bejelentéstől a tervezésen és megvalósításon át az elszámolásig és az elnyert ellenérték lehívásáig. Azért, hogy a vállalatok megfelelő képet kapjanak a kivédendő hibákról, a KPMG üzleti reggelit szervez vállalati, önkormányzati és közintézményi döntéshozóknak január 26-ára. (regisztráció)

Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a KPMG számításai szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projekteket energetikai audittal kell lezárni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni. Ezt a folyamatot tanácsadó nélkül szinte esélytelen lefolytatni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből. 

Ráadásul nem a jelen állapothoz képest elért energiamegtakarítást kell kimutatni, hanem az EKR rendszer miatti többlet megtakarítást. Ez lakossági fogyasztó esetében akár azt is jelentheti, hogy annak ellenére nem érne el a nemzetközi benchmarkhoz képest javulást, hogy amúgy egy elavult kazánt cserélne egy jobb minőségűre. Hiszen ami magyar viszonylatban már előrelépés, az előfordulhat, hogy az EKR kritériumrendszerben még mindig csak a kötelező minimum kategóriája lenne.

A szabályismereten, a volumenkorláton és az adminisztrációs terheken túl ugyancsak a vállalati beruházók mellett szól a finanszírozás időtartama, és előre nem tervezhető lefutása. Tanácsadó igénybevétele esetén jobb esély nyílik arra hogy kredibilis kedvezményezett részteljesítésre is kapjon finanszírozást a kötelezett szolgáltatójától, míg ha ismeretlenül talál egymásra kötelezett és kedvezményezett, akkor jó eséllyel csak az energiahatékonysági fejlesztésért járó fehér bizonyítvány eladását követően jutna pénzéhez a beruházó kedvezményezett.

„Noha úgy tűnhet, sok a kérdőjel az EKR-re alapozott fejlesztésekért kapható pénzek körül, ennek ellenére számottevő összegről van szó, és érdemes belevágni ilyen fejlesztésekbe. Azok a vállalatok, melyeknek működési költségeik között jelentős tétel az energia, versenyképességük helyreállítását és többlet finanszírozást nyerhetnek ilyen projektek által”

– mutat rá Losonczy Géza.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A tudatos energiagazdálkodók terepe lesz igazán az EKR a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.