Az esemény megszervezését az Európai Unió jelenlegi magyar soros elnökségének azon célja inspirálta, hogy az iparági vezetők, a kutatók és a döntéshozók közös gondolkodással alakítsák ki a drónhasználat jövőjét.

Az elmúlt években a dróntechnológia rendkívül dinamikusan fejlődött, s a folyamatos innovációknak köszönhetően újabb és újabb alkalmazási lehetőségei jelentek meg a mezőgazdaságtól az egészségügyön és a katasztrófavédelmen át az infrastruktúra-üzemeltetésig. Ebben a folyamatban meghatározó szereplő Magyarországon a győri Széchenyi István Egyetem, amelynek Digitális Fejlesztési Központja kutatás-fejlesztéseinek egyik fókuszában ez a terület áll. Az intézmény szorosan együttműködik az Edutus Egyetemmel, így nem volt kérdéses, hogy közösen létrehozott leányvállalatukkal, a CloudIA Zrt.-vel rendezik meg a Drón Fórum 2024 rendezvényt a hazai és nemzetközi drón-ökoszisztéma meghatározó szereplőinek bevonásával.

A tartalmas programon – amelynek házigazdája Szujó Zoltán ismert televíziós kommentátor volt – több mint százan vettek részt három földrész tíz országából. Olyan elismert szakemberek tartottak előadást, mint Jakub Karas, a cseh Pilóta Nélküli Légi Járművek Szövetség (Unmanned Aerial Vehicle Alliance) elnöke, dr. Eduardo García González, a Polgári Légiforgalmi Szolgáltatók Szervezete (Civil Air Navigation Services Organisation, CANSO) vezető munkatársa, Bongseok Kang, a Korea Testing Laboratory (KTL) csoportvezetője, Emilien Watelet, a belga ID2Move igazgatója és Ludvigh Károly, az ABZ Innovation Kft. ügyvezetője. Ők a drón-ökoszisztéma, a drónhasználat-szabályozás és a drónok városi jelenléte témaköreiben osztották meg gondolataikat a hallgatósággal. A nap folyamán más témákat – így a drónok szórakoztató- és médiaipari szerepét, valamint dróndetektálási és -elhárítási kérdéseket – körüljáró kerekasztal-beszélgetésekre is sor került neves vendégekkel, többek között Alexander Lena osztrák üzletemberrel, az OPREM Group társigazgatójával, Molnár Zsolttal, a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatójával, valamint Tuzson Gergellyel, a Repülő- és Légisport-szövetség elnökével, a Légtér.hu Kft. egyik ügyvezetőjével.

A fórum megnyitóján prof. dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja hangsúlyozta: az egyetem elkötelezett abban, hogy a dróntechnológia, IoT-megoldások és innovatív platformok révén is támogassa az ipari és társadalmi fejlődést. Kijelentette, az intézmény Magyarországon élen jár a dróntechnológia fejlesztésében és alkalmazásában. Megjegyezte: a fórum lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevők közösen alakítsák a dróntechnológiai fejlesztések irányait és jövőjét.

A megnyitó rangját emelte, hogy online Julie Garland, a Közös Európai Drónszövetség (Joint European Drone Associations) elnöke is szólt a jelenlévőkhöz, bemutatva a 2021-ben alakult egyesülést, amelynek 19 ország különböző szervezetei a tagjai.

Az eseményen CloudIA Zrt. ügyvezetője, dr. Szauer Balázs hangsúlyozta: az Európai Unió drónokkal és adatvédelemmel kapcsolatos szabályozása már most is elégséges, de a felhasználók ismereteinek bővítése ebben a témában is nagyon fontos.

Szilasi Péter Tamás, az Edutus Egyetem vállalati és nemzetközi kapcsolatok igazgatója arról beszélt, hogy a drónok rendkívül jól használhatók az iskolai oktatásban, amit jelez, hogy a World Robot Olympiad nemzetközi robotépítő és programozó versenysorozatban is lesz majd drón kategória. Kiemelte, hogy fontos kihívás a pedagógusok felkészítése az új technológiák használatára.

A fórum – ahol a szakmai programok mellett drónbemutatón is részt vehettek az érdeklődők – kiváló helyszínéül szolgált a szakmai eszmecseréknek, és ígéretes hazai, valamint nemzetközi együttműködésekhez járult hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A terület legújabb trendjeiről és kihívásairól szólt a Drón Fórum 2024 a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Ehhez viszont hatékony minőségellenőrzési folyamatokra van szükség, amiben meghatározó segítséget jelentenek az olyan fejlett technológiák, mint például az automatizálás és a mesterséges intelligencia. A Micro Focus támogatásával készült friss kutatás szerint a cégek 74 százaléka aktívan használja a mesterséges intelligenciát a tesztelési folyamatok optimalizálásához. Az adatvédelemmel, megbízhatósággal és a szabályozásokkal kapcsolatos aggályok miatt azonban érdemes olyan, vállalati felhasználásra szánt MI-megoldásokat alkalmazni, amelyek fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítanak az ilyen jellegű problémák kiküszöbölésére.   

A vállalatok számára egyre fontosabb terület a minőségbiztosítás a szoftverek terén. A Micro Focus támogatásával készült, friss World Quality Report szerint a vállalatok 38 százaléka a mennyiségről a minőségre helyezi át a fókuszt, és 67 százalékuk az alapvető üzleti tevékenységei közé építette be a minőségbiztosítást.

Gépi segítség

Ahhoz, hogy hatékonyan gondoskodhassanak a minőségellenőrzésről, a cégek az automatizálás felé fordulnak, amely többféle előnyt biztosít számukra. Ezen pozitívumok között idén a kockázatcsökkentés szerepelt az első helyen 54 százalékkal. A második helyre a tesztelés hatékonyságának javítása került (52%), a harmadikra pedig az éles működésben jelentkező hibák számának csökkentése (51%). Az előző évben a piacra jutási idő lerövidítése szerepelt a lista élén, amely 2023/24-re a hatodik helyre csúszott vissza, a tesztelésre fordított források mérséklése és a felhasználói élmény javítása mögé. A Micro Focus szakértői ebből arra következtetnek, hogy a szervezetek már elértek akkora haladást ezen a téren, amit szükségesnek éreztek, ezért kerül más területekre a fókusz.

A vállalatok egyre könnyebben automatizálhatják a minőségellenőrzéshez kapcsolódó folyamatokat a fejlett eszközöknek köszönhetően, amelyek már minden területen rendelkezésükre állnak. Az UFT segítségével például teljeskörűen, automatizáltan ellenőrizhetik, hogy az általuk fejlesztett szoftverekben minden funkció megfelelően működik-e, beleértve az alkalmazások front-end funkcionalitását és a back-end szolgáltatás elemeit. A LoadRunner teljesítménytesztelő eszközök segítségével a szervezetek azt is megvizsgálhatják, hogy a szoftverek bírják-e az esetlegesen hirtelen megugró terhelést. A biztonsági hibák feltárásáról és a kockázatok csökkentéséről pedig a Fortify megoldások használatával gondoskodhatnak a szoftverfejlesztés minden fázisában.

MI a minőségi munkáért

Mint minden területen, a minőségellenőrzésben is ugrásszerű fejlődést idéz elő a generatív mesterséges intelligencia. Ez jól látszik a vállalatok érdeklődésén is: 77 százalékuk fektet be MI megoldásokba a minőségbiztosítás támogatásához, és 74 százalékuk aktívan használja a fejlett technológiákat a tesztelési folyamatok optimalizálásához. A cégek ettől elsősorban hatékonyságnövekedést (65%) és gyorsabb működést (53%) várnak, de szerepel a további valószínűsített előny között a jobb ügyfélélmény (41%) és megbízhatóság (33%), illetve a meghibásodások számának csökkenése (29%).

Mint minden új technológiánál, így a minőségbiztosításnál használt MI-megoldások esetében is felmerülnek különféle aggályok például az adatvédelemmel (35%), a szabályozásokkal és a megfeleléssel (29%), illetve a fenntarthatósággal kapcsolatban (34%). A válaszadók 33 százaléka a rugalmasság hiányát kifogásolja, míg 30 százalékuk számára az okoz problémát, hogy nem tudja integrálni az új MI-megoldásokat a meglévő eszközkészletébe. 27 százalék a skálázhatóság, illetve a rejtett költségek miatt tart az új fejlesztésektől, míg 24 százaléknál az esetleges „hallucinációk”, vagyis pontatlan adatok és eredmények adnak okot az aggodalomra.

Biztonságos, privát és fejlett MI

Részben az ilyen fenntartások vezérlik a Micro Focust nemrég felvásárló OpenText vállalatot, hogy privát nagy nyelvi modellt, illetve generatív mesterséges intelligenciát fejlesszen, amelynek funkciói folyamatosan válnak elérhetővé a cég megoldásaiban, így a minőségellenőrzéshez és teszteléshez kapcsolódó eszközökben is. A saját technológia fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítanak a biztonsági és megbízhatósági problémák kiküszöbölésére. Így az ügyfelek olyan, kifejezetten vállalati felhasználásra szánt megoldásokhoz férhetnek hozzá, amelyek a szervezet saját információit és folyamatait figyelembe véve működnek, miközben az érzékeny céges adatok folyamatosan biztonságban vannak, nem kerülnek be semmilyen nyilvános adatbázisba. A legújabb, DevOps-folyamatokat támogató megoldások segítségével a szakemberek például automatikusan generáltathatnak tesztszkripteket az MI segítségével, és egyetlen kattintással hozzáadhatnak új tesztforgatókönyveket, javítva a tesztek lefedettségét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI = minőségi ugrás a minőségellenőrzésben appeared first on Műszaki Magazin.

A robotok egyre fontosabbá válnak az iparban és a társadalomban a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) szerint. A kereslet is növekszik. Nem csoda, hogy a robotgyártók is rendkívüli módon fejlődnek.

1. Mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás (ML)

A robotikában és az automatizálásban a mesterséges intelligencia használata tovább növekszik, amint azt a szakértők megjegyzik. A generatív mesterséges intelligencia fejlődésével pedig új világok nyílnak meg. Az AI ezen alcsoportja az önálló tanulásra és valami új létrehozására specializálódott. Az olyan online eszközökkel, mint a ChatGPT, ezek a lehetőségek már ismertté váltak. A robotgyártók jelenleg generatív, mesterséges intelligencián alapuló interfészeket fejlesztenek a robotok intuitívabb programozásához. A felhasználók természetes nyelven programoznak kódbevitel helyett. Ennek eredményeként a dolgozóknak már nincs szükségük speciális programozási ismeretekre a robot egyes műveleteinek kiválasztásához és testreszabásához. Egy másik példa a prediktív AI, amely elemzi a robotok teljesítményadatait, hogy meghatározza azok jövőbeli állapotát. A prediktív karbantartás révén a gyártók még azelőtt beavatkozhatnak, hogy költséges gépmeghibásodás következne be (az autóiparban az Information Technology &; Innovation Foundation becslése szerint minden órányi leállás 1,3 millió dollárba kerül). Ez a nagyságrend világosan mutatja az úgynevezett prediktív karbantartásban rejlő hatalmas költségmegtakarítási potenciált. A gépi tanulási algoritmusok több egyidejű robot adatainak elemzésére is felhasználhatók, és ennek alapján optimalizálhatják a folyamatokat. Általában az a szabály, hogy minél több adatot tartalmaz egy gépi tanulási algoritmus, annál többet tehet.

2. A kobotok új feladatokat vállalnak

Az ember és robot közötti együttműködés – kulcsszó a kobotok – továbbra is fontos trend a robotikában. Az érzékelők, a képfeldolgozás és az intelligens megfogók gyors fejlődése lehetővé tette a robotok számára, hogy valós időben reagáljanak a környezetükben bekövetkező változásokra, hogy biztonságosan dolgozhassanak az emberek mellett. A kobotokkal végzett alkalmazások segítik az emberi dolgozókat olyan feladatok elvégzésében, mint a nehéz emelés, az ismétlődő mozgások vagy a veszélyes környezetben végzett munka. A robotgyártók arra készülnek, hogy egyre több alkalmazási területet nyissanak meg az együttműködő robotok, a kobotok számára.

A jelenlegi piaci fejlemény a robothegesztési alkalmazások növekedése, amelyet ebben a szegmensben a képzett szakemberek hiánya váltott ki. Ez az igény azt mutatja, hogy az automatizálás nem vezet munkaerőhiányhoz, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul a munkaerőhiány megoldásához. Ebben az értelemben az együttműködő robotok kiegészítik, de nem helyettesítik a klasszikus ipari robotokba történő beruházásokat, amelyek az előrejelzés szerint sokkal nagyobb sebességgel működnek. Az ipari robotika továbbra is fontos szerepet játszik a termelékenység javításában, válaszul a szűk termékárrésekre. Emellett új versenytársak lépnek be a piacra, amelyek kifejezetten az együttműködő robotokra összpontosítanak. A mobil manipulátorok, az együttműködő robotkarok és az autonóm mobil robotok (AMR) kombinációja bővíti az alkalmazási lehetőségeket, ami jelentősen növelheti az együttműködő robotok iránti keresletet.

3. A mobil manipulátorok meghódítják a termelést

A mobil manipulátorok – úgynevezett “MoMa” – automatizálják az anyagok és alkatrészek kezelését olyan iparágakban, mint az autóipar, a logisztika vagy a repülőgépipar. Ennek során egyesítik a robotplatformok mobilitását a manipulátor karok ügyességével. Ennek eredményeként képesek komplex környezetekben mozogni és tárgyakkal foglalkozni. Ez különösen fontos képesség a gyártási alkalmazásokban. Az érzékelőkkel és kamerákkal felszerelt robotok ellenőrzéseket és karbantartási munkákat végeznek a gépeken és rendszereken. A mobil manipulátorok egyik legfontosabb előnye, hogy ezek a gépek közvetlenül dolgozhatnak az emberi dolgozókkal. A gyári munkahelyek szakképzett munkaerejének és személyzetének hiánya valószínűleg tovább növeli a “MoMa” iránti keresletet a jövőben.

4. A digitális iker továbbra is fontos

A digitális ikreket egyre inkább használják a fizikai rendszerek teljesítményének optimalizálására virtuális képekkel. Mivel a gyárakban működő robotok egyre inkább digitálisan kapcsolódnak egymáshoz, a digitális ikrek az összegyűjtött valós működési adatokat szimulációk futtatására és a valószínű eredmények előrejelzésére használhatják. Tisztán számítógépes modellként az ikerpár stresszkörülmények között tesztelhető és módosítható kopás vagy biztonsági kockázat nélkül. A fizikai rendszerekkel végzett tesztekhez képest az ilyen virtuális szimulációk jelentős költségeket takarítanak meg. Előny az is, hogy a digitális ikrek áthidalhatják a digitális és a fizikai világ közötti szakadékot.

5. A humanoid robotok megváltoztatják világunkat

A robotikában jelentős előrelépések történtek a humanoid robotok terén, amelyek sokféle feladatot képesek elvégezni a különböző munkaterületeken. Az emberszerű kialakítás két karral és két lábbal lehetővé teszi a robot rugalmas használatát olyan munkakörnyezetben, amelyet valójában emberek számára hoztak létre. Egy humanoid robot például könnyen integrálható a meglévő raktári folyamatokba és infrastruktúrákba. A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium nemrégiben részletes célokat tett közzé a humanoid robotok 2025-ig történő tömeggyártására vonatkozó ambícióiról. A politikusok úgy vélik, hogy az úgynevezett humanoidok egy újabb játékváltó lehetőség lesz – hasonlóan a számítógépekhez vagy az okostelefonokhoz -, amelyek megváltoztathatják az áruk előállításának módját és az életünket. A humanoid robotok különböző ágazatokra gyakorolt potenciális hatása izgalmas fejlesztési terület. A humanoidok bevezetése a tömegpiacra azonban továbbra is összetett kihívás, különösen a költségek tekintetében. Fontos mérlegelni azt is, hogy egy humanoid robot valóban gazdaságosabban működik-e, mint egy mobil manipulátor.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Öt robotfejlesztési trend appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért a cégeknek olyan megoldásokra van szükségük, amelyek megfelelően támogatják ezeket a hibrid megközelítéseket. A SUSE szakértői a fejlett konténerfelügyeleti eszközöket javasolják erre a célra, amelyekkel a vállalatok egyszerűen kezelhetik a konténerizált felhőnatív szolgáltatásokat a felhőben és a helyszínen egyaránt.

A versenyképesség megőrzéséhez napjainkban elengedhetetlen, hogy egy vállalat képes legyen alkalmazásokat telepíteni, kezelni és fejleszteni. A TechTarget Enterprise Strategy Group friss kutatása szerint ugyanis a szervezetek nagy részénél a bevétel legalább 30 százaléka közvetlenül a saját fejlesztésű alkalmazásokhoz köthető.

A felhőben van megírva…

Ezekhez a feladatokhoz egyre szélesebb körben vesznek igénybe felhőalapú technológiákat és felhőnatív fejlesztési architektúrákat, mivel ezek biztosítják a legjobb és legrugalmasabb lehetőségeket. A fent említett felmérés alapján 2022-ben a szervezetek 71 százaléka használt felhőnatív alkalmazásokat, míg ez a szám az előző évben még csupán 60 százalék volt. A tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, ugyanis a válaszadók további 25 százaléka érdeklődik a felhőnatív alkalmazások iránt, vagy már tervez is igénybe venni ilyeneket a következő egy éven belül.

A növekvő adoptációs tendencia azonban tovább nehezíti az IT-részlegek feladatait a szervezeteknél, mivel még több rendszert kell felügyelniük, mint eddig, és az új fejlesztési megközelítéseket is támogatniuk kell. A felhőszolgáltatók az infrastruktúraszolgáltatásaik (IaaS) bővítésével igyekeznek támogatni a vállalatokat, hogy azok a fejlesztések során egyszerűbben tudjanak igénybe venni új erőforrásokat, amikor csak szükségük van rá. Ez természetesen hasznos, azonban nem kínál megfelelő megoldást az IT-környezetek felügyeletével és üzemeltetésével kapcsolatos kihívásokra. A házon belül fejlesztett szoftvereket ugyanis nem csupán a felhőben használják, hanem a saját adatközpontokban és kolokációs központokban is, így továbbra is több környezetet kell menedzselni.

Felhőtlenül is boldogulni szeretnének

Bár a szervezetek túlnyomó többsége (71%) használ felhőalapú alkalmazásokat, mégis mindössze kevesebb mint felük (46%) követi a „cloud first” megközelítést. Vagyis a vállalatok nem egész 50 százaléka használja elsődlegesen a felhőnatív megoldásokat, mielőtt más alternatívákat is felfedezne.

De még a kifejezetten „felhőnatívnak” tekintett szolgáltatások közül sem mindet telepítik közvetlenül a nyilvános felhőbe. A válaszadók 30 százaléka stratégiája értelmében olyan alkalmazásokat telepít a saját adatközpontjába, amelyek korábban a nyilvános felhőben voltak. 36 százalék pedig mikroszolgáltatásokat használ, hogy olyan felhőnatív alkalmazásokat fejleszthessen, amelyek az adatközpontban is egyszerűen futtathatók.

Univerzális megoldás

Ezért a szervezeteknek olyan megoldásokra van szükségük az adatközpontokban, amelyek képesek kezelni a felhőnatív, konténerizált szolgáltatásokat, de közben nem teszik még bonyolultabbá az infrastruktúrát és ezzel együtt az IT-részlegek feladatait. Ehhez ideális támogatást nyújt például a SUSE Rancher Prime, amellyel a vállalatok az adatközpontokban, a felhőben és az edge környezetekben is egyszerűen kezelhetik a Kubernetes konténerfelügyeleti eszközt, valamint a konténereket és a bennük futó szolgáltatásokat.

A szoftver a fejlesztő és üzemeltető csapatok számra egyaránt lehetővé teszi, hogy egyszerűen menedzseljenek akár több Kubernetes-klasztert. Az eszköz egy platformon összesíti a Kubernetes számos funkcióját, így egységes megoldásként szolgál a konténerizált alkalmazások létrehozásához, telepítéséhez, futtatásához, kezeléséhez és méretezéséhez, beleértve a csomagolást, a naplózást, a monitorozást és a CI/CD módszertan (Continuous Integration/Continuous Deployment, vagyis folyamatos integráció/folyamatos telepítés) követését.

A Rancher Prime továbbá segíti a szervezeteket a konténerizált alkalmazásaik biztonságának megőrzésében, illetve az üzemeltetési és biztonsági kihívások elhárításában. Ehhez olyan funkciókat biztosít, mint a hozzáférések szerepköralapú vezérlése, illetve a hálózati irányelvek és pod biztonsági irányelvek (PSP) kialakítása és betartatása, amelyek korlátozzák a hozzáférést a bizalmas erőforrásokhoz, valamint védelmet nyújtanak a potenciális fenyegetések ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hibrid megoldások a felhőtlen és felhős igényekhez appeared first on Műszaki Magazin.

Energiagazdálkodási szempontból számos nehézséget hozott a 2022-es év, és egyes problémákkal továbbra is szembe kell néznie a piacnak. De melyek lehetnek a legoptimálisabb megoldások, és milyen nemzetközi piaci trendek határozzák meg idén a témában a kereskedelmi, ipari és lakóépületek ágazatát? Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának szakembere legfrissebb elemzésében felvázolja a legfontosabb irányvonalakat.

Az energiahiány kockázatát, amely Európában az energiaátalakítással és egyúttal a villamosenergia iránti kereslet növekedésével jelentkezett, a szomszédos Ukrajnában zajló háborús helyzet még inkább súlyosbította. Ez példátlan ellátási szűkülethez és áringadozáshoz vezetett, és ennek eredményként folyamatossá vált az energiabiztonság fokozására irányuló nemzeti törekvés is. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szintén sürgető prioritás maradt. Az ENSZ novemberi COP27-találkozója ismét felhívta a figyelmet arra, hogy bár az energiabiztonság fontos, az éghajlatváltozás mérséklésének szükségessége még inkább szükségszerű. Tágabb értelemben az európai építőipari ágazatának sok mindent érdemes megfontolnia, amikor a 2023-ban vele szemben támasztott követelményekre reagál.

cityscape-w-smart-city-network-overlay-getty-1130053721

Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője a piacon tapasztalható tendenciákat vette górcső alá. Íme három tényező, amelyek idén döntő hatással lesznek az építőipari (kereskedelmi-, ipari- és lakóépületek) szektorra:

1. Az energiaigény mérséklése

Az EU tagállamok kormányai keményen dolgoznak a kereslet és a kínálat megfelelő kezelésén, összehangolásán. A Bruegel független agytröszt egy országonkénti összefoglalót készített az elfogadott intézkedésekről Az energiaválságra adott nemzeti költségvetési politikai válaszok címen, amely kiválóan mutatja a megközelítések sokféleségét.

„Az épülettulajdonosok Európa-szerte közös szükséglete, hogy az energiával körültekintően és az eddigiekről eltérő módon gazdálkodjanak. Az épülettípusok körében az új technológiák – például az energiatároló rendszerek stratégiai alkalmazása – válnak előnyössé, amik amellett, hogy sokrétűek, több érdekelt fél számára is relevánsak”

– nyilatkozta Szontág Balázs, aki hozzátette:

„Az energiafogyasztók számára lehetőség nyílik a helyben megújuló energiaforrások teljes körű kihasználására és a csúcsidőn kívüli energiaköltségek csökkentésére. A hálózatra épülő szervezetek számára lehetőség nyílik a szükséges hálózatok méretének csökkentésére, valamint arra, hogy a fogyasztók ellensúlyozzák a csúcsigényt, csökkentve ezzel az azokra nehezedő nyomást.”

2. Elektromos járművek és megújuló energiaforrások

Az épülettulajdonosok néha meglepődnek akkor, amikor az elektromos járművek töltését és a megújuló energiaforrásokat egy kalap alá veszik. Nem tűnik egyből nyilvánvalónak, hogy az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája hogyan növelheti a hálózat stabilitását és az épület-energiaellátás rugalmasságát. Pedig pontosan ez történik az ágazati összekapcsolásnak köszönhetően, amely az energiatermelés és -fogyasztás szorosabb összekapcsolását, valamint a megújuló energia rendkívül hatékony felhasználását jelenti.

Ezt a napjainkban könnyen kivitelezhető megközelítést kereskedelmi és ipari ingatlanok esetében Buildings as a grid-nek, azaz épületből hálózatnak, a lakóingatlanok esetében pedig Homes as a grid-nek, azaz otthonból hálózatnak nevezzük, mivel az épületet egy energetikai csomóponttá alakítja. Idén várhatóan egyre több ingatlantulajdonos alkalmazza majd ezt a megközelítést, ahogy a benzin- és dízelüzemű járművek kivonásának időpontja egyre közelebb kerül.

„Arra is érdemes számítani, hogy egyre erélyesebbé válik a nemzeti hálózatokra vonatkozó, kétirányú töltés engedélyezését szorgalmazó felhívás. Hiszen az elektromos töltők üzemeltetői jól látják, hogyan tudnának pénzt keresni a hálózati energiaeladással. Ez a megoldás Norvégiában például már engedélyezett és népszerű”

– nyilatkozta a szakember.

A karácsonyi időszakban – vitathatatlanul először – azt is megtapasztalhattuk, hogy az elektromos töltők iránti kereslet meghaladta a kínálatot és az elérhetőséget. Az egyes nyilvános töltőhelyeken kialakult hosszú sorok a jövőben elkerülhetővé válhatnának a kereskedelmi épületek közelében lévő, töltőkbe történő beruházással. Ezek nemcsak hasznos szolgáltatást nyújtanak az alkalmazottak és a környező lakosság számára, hanem a vállalkozások is profitálhatnak ebből a bejövő nyereség révén.

3. A szakemberhiány leküzdése

Európa-szerte hiány tapasztalható a villamossági szakemberek körében, ezért az energetikai átálláshoz szükséges infrastruktúra kiépítése estében is létfontosságú a megfelelő munkaerő mielőbbi képzése. Ráadásul az európai országoknak 2023-ban még jobban törekedniük kell arra, hogy a kereskedelmi, ipari és lakóépületek piacán biztosítani tudják a nélkülözhetetlen munkaerőt. A fosszilis tüzelőanyagokat új energiamix-szel felváltó stratégiák megvalósítása – amelyek sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a megújuló energiaforrásokra – ugyanis a sok infrastrukturális munka mellett megfelelő munkaerőt is igényel. Amíg nem születik megfelelő megoldás, az automatizálás és a hatékony, megismételhető munkafolyamatok bevezetése segít abban, hogy egy adott vállalat a kevesebb képzett emberrel többet tudjon elérni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban appeared first on Műszaki Magazin.

Kulcsfontosságú év lesz az idei a globális és hazai energiaszektorban. Egyrészt tovább fokozódik a nyomás a kontinens energiabiztonságának növelésére, másrészt pedig továbbra is fókuszban marad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának piaci prognózisából megtudhatjuk, hogy idén milyen kihívásokkal néz szembe a villamos energetikai szegmens, és a nemzetközi trendek milyen hatást gyakorolnak a magyar piacra.

Sokáig emlékezetes marad még a viharos tavalyi év az energiaszolgáltatási ágazatban dolgozók számára. Nemrég még vadul ingadozó energiaárak uralták a napi híreket, új lendülettel támogatva a megújuló energiaforrások integrációjának szükségességét. Egyik napról a másikra változtak meg a beruházások megtérülési mutatói, amely folyamat minden korábbinál nagyobb igényt generált a tiszta energiaforrások alkalmazása iránt. Ezzel együtt Magyarországon azzal is szembesülnünk kellett, hogy az ilyen energiaforrások integrálása a meglévő infrastruktúrába mekkora kihívásokat jelent az elosztóhálózat számára.

Az energetikai átállás már jó ideje kiemelt helyen szerepel a napirenden, és az energiatermelés új mintái felé mutató lendület 2023-ban tovább fokozódik. Az átviteli- és elosztórendszerek üzemeltetőinek a hálózat korszerűsítése érdekében a szén-dioxid-mentesítést, a decentralizációt és a digitalizációt kell fő célként kitűzniük, miközben a kiberbiztonságról és a fenntarthatóságról sem szabad megfeledkezniük. Kihívások tehát bőven akadnak. Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton magyarországi marketingvezetője összefoglalta azt az öt trendet, amelyek nagyban meghatározzák az előttünk álló esztendőt.

1. Decentralizált energiatermelés

A hagyományosan „mérőóra mögötti” szereplők – azaz az energiafogyasztó háztartások, vállalkozások és iparágak – egyre inkább a „mérőóra elé” lépnek, hogy saját energiaigényüket részben vagy teljes egészében előállítsák, például napelemes rendszerek üzembe helyezésével, valamint energiatároló rendszerek segítségével kezeljék saját energiafelhasználásukat. Az úgynevezett prosumerek, azaz az egyszerre termelő és fogyasztó végfelhasználók az energiapiacokon való egyre nagyobb szerepvállalásukkal az energiaágazat valószínűsíthető jövőjét jelentik, mivel geopolitikai és éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokból csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függőséget. A nemzetgazdaságok számára a saját termelésű energia minden korábbinál fontosabb szemponttá válik, hiszen csökkenti az importtól való függőséget, és növeli az energiabiztonságot is.

„A vonzerők nyilvánvalóak, de a decentralizáció kihívások elé állítja az áramszolgáltatói szektort. Ennek középpontjában az áll, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a prosumerek és a kereskedelmi megújuló energiaforrásokra épülő erőművek jellemzően időben változó mértékű termelése között, miközben a folyamatos és megfelelő minőségű áramszolgáltatást fenntartják. Az nem kétséges, hogy a decentralizáció 2023-ban már meghatározó kérdés lesz”

– nyilatkozta Szontág Balázs.

2. Keresletoldali rugalmasság

Idén várhatóan egyre hangosabbá válik az a felhívás a hálózatüzemeltetők felé, hogy segítsék elő a keresletoldali rugalmasság nagyobb fokú alkalmazását. Ahogy a prosumerek egyre jobban megismerkednek az energiatermelésük és fogyasztásuk jellemzőivel, úgy látják majd, hogyan tudnának pénzt keresni azzal, ha a hálózaton keresztül kereskednének vele, és energiatárolási kapacitásukat (beleértve az elektromos járművek akkumulátorait) is eladásra kínálnák. Ehhez azonban szükségessé válik a kereskedelmi kondíciók és szabályok meghatározása. Az áramszolgáltatók nehezen tudnak alkalmazkodni a kétirányú energiaáramlás kezeléséhez olyan hálózatokon, amelyeket eredetileg a néhány termelőtől a sok fogyasztóhoz történő, egyirányú áramlásra fejlesztettek ki.

Ahogyan azt a SmartEn által közzétett új DNV-tanulmány is mutatja, az EU-ban az épületek, az elektromos járművek és az ipar által nyújtott rugalmasság teljes mértékű kiaknázása 2030-ban éves szinten 29,1 milliárd euróval csökkentené az elosztóhálózati beruházásokra fordított kiadásokat. Emellett évente akár 71 milliárd eurót is megtakaríthatnának a fogyasztók, elkerülhetnék a 15,5 terawattóra megújuló energiaforrás-korlátozást és a 2,7 milliárd euró értékű csúcstermelést, valamint a 37,5 millió tonna éves üvegházhatású gázkibocsátást.

3. Digitalizáció

A sok változó ellátási és fogyasztási pontot magában foglaló összetett energiamodell csak digitálisan kezelhető. A közműszolgáltatók a hálózatok digitalizálásának előmozdítását és a meglévő infrastruktúra korszerűsítését egyidejűleg szükséges kezelni. Az S&P Global Market Intelligence 451 Research nevű leányvállalata nemzetközi kutatások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a közüzemi ágazat kritikus átmeneti ponton van. A szektor számára ugyanis kihívást jelent a tény, hogy a növekvő igények és az elöregedő örökölt infrastruktúra ellenére is fenn kell tartania a meglévő hálózatot és szolgáltatási szintet. A szektor eközben azzal is szembesül, hogy elengedhetetlen a szolgáltatási modell megváltoztatása, emellett adatalapú döntéseket kell hoznia a működés optimalizálása érdekében. A közműszolgáltatók a digitalizációt vagy a siker kulcsának tekinthetik, vagy pedig az általuk sürgetőbbnek tartott kihívások versenytársának. Egy biztos, 2023-ban minden eddiginél fontosabbá válik a választási kényszer.

4. Kiberbiztonság

A decentralizáció és a digitalizáció hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával jár, és ez számos kiberbiztonsági aggályt vet fel, hiszen a rengeteg adat egy rendszerbe történő beépítése növeli annak sebezhetőségét. A hálózat energetikai átállásra való felkészítése és annak biztosítása, hogy az infrastruktúrát és épületeket ne érjék kibertámadások, kollektív felelősséggel jár.

„2023-ban várhatóan az energetikai és a kiberbiztonsági ágazat szorosan együttműködik majd a hálózat védelme érdekében, hogy a nettó zéró célkitűzéseket ne hiúsíthassák meg kibertámadások. A kormányzatnak is szorosan együtt kell működnie az energiaágazattal e célból, hogy biztosítsák a stratégia szilárdságát. Ennek tartalmaznia kell a magánbefektetések és az innovatív új technológiák befogadását, amelyek megnyitják az utat a jobb kockázatkezelési folyamatok és struktúrák előtt”

– emelte ki a szakember.

5. SF₆-mentesség

Az EU tagállamok és más európai országok – köztük az Egyesült Királyság –, a 2020-as évek közepétől fokozatosan tiltja be a globális felmelegedést okozó üvegházhatású SF₆-gáz használatát a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben. A közműveknek, valamint az ilyen típusú kapcsolóberendezéseket használó számos más ágazatnak alternatívákat kell választania a jövőbeli projektekhez. Ha ez megtörténik, az SF₆-gáz kapcsolóberendezésekben való felhasználását teljes mértékben betiltják az EU-ban. Ezért minden bizonnyal emelkednek majd az SF₆-kapcsolóberendezések újratöltési árai, valamint a berendezés életciklus végi leszerelése és újrahasznosítása is lényegesen költségesebbé válik. Mivel a decentralizált, nagy mértékben megújuló hálózat gyakoribb kapcsolást igényel, az új kapcsolóberendezések és a cserék európai piaca növekszik.

„Szerencsére az SF₆-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezések technológiája kiforrott és széles körben elérhető a 24 kV-os feszültségtartományig bezárólag. Ez megkönnyíti az SF₆-mentességre való áttérést 2023-ban és az azt követő években. A fenntarthatóbb jövő mindannyiunk javát szolgálja”

– összegezett Szontág Balázs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ezek a nemzetközi trendek dominálnak idén a hazai villamosenergia-szektorban! appeared first on Műszaki Magazin.

A fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia csak néhány a jövőnk gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó területek közül, amelyek elképzelhetetlenek a mérnöki és fizikusi tudást ötvöző technológiák nélkül. A leginnovatívabb hazai és nemzetközi vállalatok szakemberhiányára válaszolva indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

Magyarországon 2009 és 2019 között kétszeresére nőtt a vállalatoknál dolgozó kutatók száma. A GDP arányában a kutatás-fejlesztési ráfordítás jelenleg 1,64 százalékkal az Európai Unió középmezőnyébe helyezi az országot. A befektetések megtérülése azonban nagyban függ a kutatások piaci környezetétől. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-ben közzétett statisztikái szerint hazánkban a vállalati szférában a nagyvállalatok foglalkoztatják a legtöbb kutatót (59 százalék), egy évvel korábban pedig a vállalati kutatóhelyek több, mint 490 milliárd forintot fektettek be kutatás-fejlesztésbe, amely az éves ráfordítások több, mint 76 százalékának felel meg.

Hazánkban a kutatás-fejlesztést meghatározóan a vállalati szektor végzi, és a projektek sikerét a globális piaci igények befolyásolják. Erre a tendenciára reagálva indít 2023 szeptemberében a BME fizikus-mérnök alapképzést azzal a céllal, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a valós piaci igényeknek megfelelő mérnöki és természettudományos tudásanyaggal rendelkeznek, és korunk tudományos-technológiai kihívásaira kreatív válaszokat tudnak adni.

A kutatás-fejlesztés és innováció hosszú távú gazdasági és társadalmi szerepét emeli ki a World Intellectual Property Organisation (WIPO) által kiadott, 2022-es Global Innovation Index: a tanulmány a következő évtizedben olyan, Deep Science innovációs hullámot vetít előre, amely biotechnológiai áttöréseken, a nanotechnológia fejlődésén és új, interdiszciplináris tudományágakon keresztül forradalmasíthatja az egészségügyi, az élelmezési és a környezetvédelmi vívmányokat.

„A BME új fizikus-mérnök képzése a nano- és kvantumtechnológiára, adattudományra, fenntarthatóságra és energetikára fókuszálva ad választ a 21. század izgalmas kihívásaira”

– emelte ki Dr. Czigány Tibor, a Műegyetem rektora.

Az olaj- és gázkitermelés, a nukleáris üzemanyag-feldolgozás, valamint a gyártás különböző formái, például az optikai szálak, a világítóberendezések, az irodai gépek, az autók, a hajók és a fegyverek gyártása mind olyan iparágak, amelyek nagymértékben alapoznak a fizikusi és mérnöki szaktudásnak köszönhető innovatív technológiákra.

„A fizikusok rendszerszintű gondolkodása kiemelt jelentőséggel bír a Bosch számára, a fizikai jelenségek mély megértése a sikeres karrier egyik fontos eleme nálunk. Az elektromágneses kompatibilitás (EMC), a mesterséges intelligencia, adattudomány, a termékmegbízhatóság, az anyagtudomány és az optika mind olyan területek, amelyeken örömmel várunk fizikus-mérnököket”

– emelte ki Karaffy Zoltán, a Bosch osztályvezetője.

A BME fizikus-mérnök képzésének kialakításakor kiemelt szempontot jelentettek a kutatás-fejlesztés sikeres, magyarországi és globális iparági szereplőinek visszajelzései az aktuális piaci trendekről, a szakterület így gyors és hatékony munkaerőpiaci elhelyezkedést tesz lehetővé. A Bosch, a Semilab, a 77 Elektronika, a Femtonics, a Furukawa Electric, a Magnetec vagy a Paks II. olyan nagyvállalatok, amelyeknél a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket, miközben több esetben az egyetem korábbi hallgatóival dolgozhatnak együtt.

„A kutatás-fejlesztésben nincs két egyforma munkanap, mindig vár új feladat: a félvezető iparág sajátossága a folyamatos technológiai fejlődés, és a mérőkészülékeink létrejötte is több szakterület izgalmas csapatmunkája, melyeket átlátni és összefogni komplex tudást igényel”

– emelte ki Szarvas Tamás, a Semilab fényszórásos mikroszkópia részlegének vezetője, a BME korábbi hallgatója. A Semilab egyike azoknak az innovatív gyártó cégeknek, ahol a szakképzett fizikus-mérnökök az ipari berendezések fejlesztésének különböző fázisába be tudnak kapcsolódni mindkét szakterületen. A fizikus-mérnök alapképzés a két terület szaktudását kombinálja, így a piaci igényeket kielégítő elméleti és gyakorlati tudásanyag megszerzését egyszerre teszi lehetővé.

További információ a szakról itt olvasható: https://fizikusmernok.bme.hu/

A fizikus-mérnök alapszak bemutatkozik a BME Egyetemi Nyílt Napján 2022. november 25-én.

A Nyílt Nap részletes programja itt érhető el: https://hszi.bme.hu/programajanlo/nyilt-nap/

The post A piaci trendekre reagálva indít új fizikus-mérnök képzést a BME appeared first on Műszaki Magazin.

Tekintettel a kereslet élénkülésére, szakértők összeállítottak egy sor növekedési előrejelzést, amelyek tükrében megvizsgálják azokat a főbb trendeket, amik meghatározzák a robotok iránti keresletet a következő években.

„Azzal egyidejűleg, hogy a technológia új lehetőségeket nyit meg a vevői igények kielégítésére, új trendek fognak megjelenni, amelyek tovább növelik a keresletet azokon a területeken is, ahol a robotokat hagyományosan eddig nem használták.”

– nyilatkozta Marc Segura, az ABB Robotika divíziójának újonnan kinevezett vezetője. Az ABB az ügyfelekkel folytatott beszélgetések, a piackutatás és egy 250 vállalat körében, több iparágban végzett globális felmérés alapján három kulcsfontosságú tendenciát tárt fel, amelyek 2022-ben meghatározzák a robotok iránti keresletet.

1. trend – Az elektromos járművek forradalma átfogó változásokat hoz az autógyártásban

Mivel a következő évtizedben számos ország korlátozza, és fokozatosan leállítja a belső égésű motorral hajtott járművek gyártását, az elektromos autókra (EV) való áttérés üteme felgyorsult. A gyártóknak és ellátási láncuknak meg kell küzdeniük azzal az összetett feladattal, hogy a portfóliójukat a belső égésű motoros járművek mellett ki kell egészítsék elektromos autókkal is, hogy ezáltal világszerte megfeleljenek az elektromos autók bevezetésére vonatkozó eltérő szabályozási kereteknek. A gyorsaság és a nagyobb rugalmasság szükségessége miatt az új és a már meglévő gyártók a hagyományos lineáris gyártástól a moduláris, rugalmas gyártás irányába mozdulnak el.

Segura kifejtette:

„Az EV nem csak a hajtáslánc megváltoztatásáról szól, hanem egy nagyobb léptékű átalakulási folyamatot hoz magával, aminek célja a digitalizált autó. Ez az átmenet a robotok és más technológiák, köztük az autonóm mobil robotok (AMR-ek) egyre szélesebb körű elterjedését is eredményezi majd. Mindez lehetővé teszi majd a gyártók számára, hogy optimalizálják az alkatrészek szállítását a létesítmények között, és integrált, skálázható, moduláris gyártási cellákat alakítsanak ki – olyan módszerek alkalmazása válik lehetővé, amelyeket ma még az e-kereskedelemhez és a fogyasztási cikkekhez társítanak, de most már az autóiparban is szükség lesz rájuk, hogy biztosítsák a változó szintű kereslet kielégítéséhez szükséges rugalmasságot.”

Egy másik jelentős változás az akkumulátorgyártásban várható, amely közelebb kerül a járművek összeszereléséhez, hogy ezáltal megfeleljen a fenntarthatósági és regionális követelményeknek. Ez a változás a legtöbb esetben teljesen új létesítmények létrehozását teszi majd szükségessé.

2. trend: Az e-kereskedelem fellendülése felgyorsul

A fogyasztói magatartás és elvárások arra késztetik a vállalatokat, hogy új utakat találjanak a kereslet kielégítésére, új csatornákat alakítsanak ki a különböző kapcsolati pontokon átívelő zökkenőmentes ügyfélélmény “omnichannel” koncepciója révén, és a gyártósorok, valamint a forgalmazási folyamatok átalakításával lehetővé tegyék a termékek és a szállítás személyre szabását. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére világszerte több ezer robotot telepítettek olyan területen, ahol öt évvel ezelőtt még nem használták őket, és az automatizálásnak ez a gyors üteme 2022-ben is folytatódni fog, amit a fogyasztói trendek és a növekvő munkaerőhiány kombinációja hajt.

„Ez a tendencia a könnyebb, kisebb méretű robotikai alkalmazások térnyerését fogja eredményezni, lehetővé téve az automatizálás kiterjesztését a raktározási és elosztási műveletek új területeire. Ahogy a mesterséges intelligencia robotikában történő alkalmazásának folyamata kiteljesedik, és az öntanuló robotok általánosan elterjednek, várhatóan ezeket a technológiákat, amelyeket intelligens szoftverek hangolnak be és vezérelnek, az AMR-technológiákkal párhuzamosan fogják alkalmazni, hogy ezáltal nagyobb rugalmasságot, gyorsaságot és hatékonyságot biztosítsanak,”

– folytatta Segura.

3. trend: Egyre több helyen jelennek meg robotok

A kisebb, megfizethetőbb és könnyen használható robotok, mint például az ABB YuMi, GoFaés SWIFTI kobotjai, segítenek megszüntetni számos olyan akadályt, amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy robotokba fektessenek be. Ez az iparban és a kis- és középvállalkozásoknál a robotok gyorsuló térnyerését eredményezi, mivel a vállalatok új módszereket keresnek a különböző feladatok automatizálására.

Segura elmondta:

„A 2022 utáni időszakot vizsgálva úgy látjuk, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a csatlakoztathatóság és az adatgyűjtés mint a jövőbeli gyártás kulcsfontosságú tényezői. Az intelligensen automatizált folyamatokból gyűjtött adatokat a gyártók elemezni fogják, hogy segítségükkel megalapozottabb döntéseket hozhassanak. Ugyanakkor a fejlettebb és érzékenyebb szimulációs és programozási szoftvereszközök, mint például az ABB RobotStudio® eszközei, lefedik majd a robotikai alkalmazások teljes életciklusát – az üzembe helyezéstől az üzemi termelékenységig -, és az AR (kiterjesztett valóság) és VR (virtuális valóság) eszközök alkalmazásával egyszerűbbé teszik az ügyfelek számára az automatizálást.”  

A robotok továbbfejlesztett képességei, hogy közvetlenül az ember mellett dolgozzanak, hogy megosszák a feladatokat, és hogy a mesterséges intelligencia révén tanuljanak, megkönnyítik a vállalatok számára az intelligens automatizálás bevezetését új környezetekben, például az építőiparban, az egészségügyi laboratóriumokban, az éttermekben és a kiskereskedelemben.

A jövőben a robotok nagy számban lesznek jelen a munkahelyeken, ezért a mérnököknek és a személyzetnek át kell majd képezniük magukat, így az iskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken több robotikai képzésre lesz szükség, amelyen a tanulóknak el kell sajátítaniuk az automatizált jövő robotjainak programozásához, működtetéséhez és karbantartásához szükséges készségeket.

A változás évtizede

A 2022-re felvázolt trendek a legújabb fejezetét jelzik a robotokra alapozott automatizálás jelenleg is zajló átalakulásának, amely az iparban a robotok elfogadásának és alkalmazásának gyorsúló ütemét eredményezi.

„Míg az automatizálás mindig is a termelékenységről és a minőségről szólt – a méretnövelésről, a nagyobb teljesítményről -, addig a ma tapasztalható változások (egy generáció alatt a legnagyobbak) azt jelentik, hogy a rugalmasság és az egyszerűség jelentik a siker kulcsát”

– zárta szavait Marc Segura.

„Ma a rugalmasság alapvető fontosságú – stratégiai szükséglet, amely a teljes értékláncban elengedhetetlen: a gyártástól a logisztikán át egészen a fogyasztási pontig. A robotalapú automatizálás e rugalmasság létfontosságú eszköze.”

The post Robotalapú automatizálási trendek appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális átalakulás alappillérei pedig a felhőnatív alkalmazások, amelyek futtatásához elengedhetetlenek a konténerek, hiszen ezek gyorsítják fel és teszik egyszerűbbé az applikációk fejlesztését, modernizálását, kiadását és mozgatását a különféle felhőkörnyezetek és az adatközpontok között. Nem véletlen, hogy 10-ből 7 európai szervezet az alkalmazások több mint 10 százalékát konténerekben futtatja, és ez az arány várhatóan rohamosan nő a következő években. A SUSE szakértői szerint az a szervezet jut versenyelőnyhöz, amely minél hatékonyabban tudja kezelni a konténereket, például dedikált konténerfelügyeleti eszközök segítségével.

A vállalatok digitalizációja öles léptekkel halad. Már 2020 előtt is meghatározó trend volt, a járványhelyzettel járó változások pedig még nagyobb lendületet adtak a jelenségnek. Az IDC jóslata szerint 2022-re a globális GDP több mint 65 százaléka olyan szervezetek tevékenységéből, termékeiből és szolgáltatásaiból származik majd, amelyek már keresztülmentek a digitális átalakuláson. Ezért óriási a verseny a vállalatok között abban, hogy minél rövidebb idő alatt állítsanak elő minél jobb digitális termékeket és szolgáltatásokat, illetve átalakítsák meglévő kínálatukat az új elvárásoknak megfelelően.

A felhőkben van megírva…

A digitális termékek és szolgáltatások pedig felhőnatív alkalmazásokon alapulnak. Az új, éles működésben használt, felhőalapú applikációk aránya az összeshez képest 2020-ban mindössze 10 százalék volt, ám 2024-re már várhatóan 70 százalékra nő az IDC becslései alapján.

Az ilyen jellegű alkalmazások nagy részét Kubernetes rendszerekben kezelt konténerekben fejlesztik és működtetik. Ezek ugyanis segítenek felgyorsítani a szoftverek fejlesztését, így a vállalatok rövidebb idő alatt kiadhatják őket, lépést tartva a digitális diszruptorokkal. A konténerek segítségével a meglévő alkalmazások is egyszerűbben modernizálhatók a mikroszolgáltatásokra és a DevOps módszerekre alapozva, így megfelelően működnek a felhőkörnyezetekben. A konténerek ezenfelül az alkalmazások hordozását is megkönnyítik az adatközpontok és a felhők között, ami azért is fontos, mert a szervezetek körében általánossá váltak a hibrid és a többfelhős környezetek.

Tudni kell vele bánni

A konténerek és a felhőalapú alkalmazások használata és fejlesztése azonban paradigmaváltást jelent az IT-folyamatokban, amelyek már most is meglehetősen összetettek. A szervezeteknek új tudásra van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek használni, kezelni és skálázni a konténeralapú szolgáltatásokat. Sok helyen pedig nincs idő és kapacitás arra, hogy a mindennapi feladatok mellett elegendő időt és energiát fordítsanak ilyen szintű új ismeretek megszerzésére.

Ha pedig a vállalatok nem tudják megfelelően kezelni a konténereket, akkor nem tudják egyszerűsíteni azok kezelését. Ezzel együtt attól is elesnek, hogy kihasználhassák a hibrid felhővel járó rugalmasság előnyeit, illetve a fejlesztéshez szükséges gyorsasággal alkalmazzák az új technológiákat.

Legyen mindenki Ranchergazda!

A konténerek felügyeletéhez hasznos platform a Kubernetes, azonban önmagában ennek a kezelése is nehézkes. Ezért lehet hasznos egy olyan megoldás, mint például a SUSE Rancher, amely egyszerűsíti a Kubernetes és a konténerek használatát. Átfogó támogatást biztosít a konténerképek hatékonyabb kezeléséhez, és lehetővé teszi a fejlesztő és DevOps csapatok számára a konténeralapú szolgáltatások egyszerű bevezetését és üzemeltetését az adatközpontokban, valamint a felhőkörnyezetekben egyaránt. Így a szervezetek zökkenőmentesen üzembe helyezhetik és felügyelhetik a konténerizált szolgáltatásokat bármilyen környezetben, az adatközpontoktól kezdve a felhőkön át a peremhálózatokig. A SUSE friss felvásárlásának köszönhetően az eszköz ráadásul már a konténerek biztonságáról is gondoskodik a teljes életcikluson keresztül.

The post Hatékony konténerkezelés nélkül nincs digitalizáció appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre nagyobb teret nyernek a robotok az ipar különböző területein. Az elmúlt tíz évben a telepített ipari robotok száma a háromszorosára nőtt világszerte. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) a gyártóipari robotika alábbi öt trendjét mutatta be:

1. Intelligens robotok

Az ipari robotok egyre növekvő mértékben rendelkeznek mesterséges intelligenciát, digitális képfeldolgozást és egyéb szenzorokat alkalmazó szoftverekkel, az egyre nagyobb kihívást jelentő feladatok leküzdésére. Egy példa erre a futószalagon érkező hulladék kiválogatása, amelynek az elvégzéséhez mindeddig humán munkaerőre volt szükség. A mesterséges intelligencia, illetve digitális képfeldolgozás segítségével azonban a robotok is át tudják venni ezt a feladatot. Az új generációs robotok egyszerűbben telepíthetők és programozhatók, továbbá hálózatba kapcsolhatók.

2. Robotok az Intelligens Gyárakban

Főként az autóiparban találkozhatunk Intelligens Gyár megoldásokkal. Itt sokszor a futószalagokat robotok helyettesítik. Az IFR szerint a jövő egyértelműen az egymással kommunikáló robotok és autonóm járművek kooperációján alapul – ezek az úgynevezett autonóm robotok (AMR). Modern navigációs technológiákkal felvértezve ezek a mobilis robotok rugalmasabbak a klasszikus gyártósoroknál. A sofőr nélküli szállítórendszerek komplett karosszériák mozgatására is képesek, így lehetőség adódik például egy elem leválasztására a gyártósorról, hogy egyedi alkatrészek kerülhessenek felszerelésre. Így modellváltásnál nincs szükség a teljes gyártósor átépítésére, csak a robotok és az AMR-ek átprogramozására.

3. A robotok új piacokat hódítanak meg

A konnektivitásbeli áttörések által egyre sűrűbben kerülnek robotok olyan területeken is alkalmazásra, melyekben az automatizáció csak nemrég kezdett teret hódítani. Ilyenek például az élelmiszeripar, italipar, textilipar, fafeldolgozó- valamint műanyagipar. Az egyre fejlődő digitális átalakulás újabb és újabb üzleti modellekhez vezet, mivel a gyártók számára minden korábbinál könnyeb a diverzifikáció. Az intelligens gyárak lehetővé teszik a termékek közötti gyors váltást egy adott gépen – így a tradicionális gyártósor egyre elavultabbá válik.

4. Robotok és a klímavédelem

Az ipar jövőbeni CO2-neutralitás felé irányuló törekvései folyamatos befektetéseket követelnek a robot technológiák terén. A modern robotok energiahatékonyan működnek, valamint használatuk egyértelműen csökkenti a gyártás energiafelhasználását. A robotok precizitásának köszönhetően kevesebb selejt jön létre, ami pozitív hatással van az alapanyag felhasználásra és a gyártási hatékonyságra is. Ezen felül a robotok hozzájárulnak a megújuló energiát létrehozó eszközök költséghatékony gyártásához is.

Ember/robot

Átlagosan 10000 munkásra 113 ipari robot jut. A ranglistát Szingapúr vezeti 918 robottal. Németország benne van az első tízben.

5. Robotok az ellátási láncban

A pandémia felszínre hozta a globális ellátási lánc gyenge pontjait. A gyártóknak lehetősége adódott, hogy egy teljesen új perspektívából tekintsenek az ellátási módokra. Ha az automatizáció a gyártási elvárásokkal egy szintre tud kerülni, egy teljesen új flexibilitás jön létre a gyártók számára, amely mindeddig talán egyáltalán nem volt jelen a magas bérű régiókban, mint az Európai Unió nagy része, Észak-Amerika, Japán vagy Dél-Korea. A robotokon alapuló automatizáció hozzájárul a produktivitás, rugalmasság és biztonság növeléséhez.

Forrás: MM MaschinenMarkt, Fotó: Bosch

The post Öt trend a robotikában 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Az informatika területén jóval egyszerűbbek az ilyen feladatok a speciálisan erre a célra kialakított rendszereknek köszönhetően, amelyek évek óta jól bevált gyakorlatokat kínálnak. A Micro Focus szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az informatikai folyamatmenedzsmentet egyszerűen át lehet ültetni a szervezetek további egységeire és azok szolgáltatásaira is, így átláthatóbbá, hatékonyabbá és könnyebben felügyelhetővé válik a teljes üzleti működés.

A nagyvállalatoknál már hosszú évek óta használnak ITSM (IT-szolgáltatásmenedzsment) rendszereket ahhoz, hogy megfelelően tudják kezelni az informatikai szolgáltatásokat a megtervezéstől és kialakítástól kezdve az üzembe helyezésen át a működtetésig és felügyeletig. Ezek a jól bevált gyakorlatok hatékonnyá teszik a működést, ezért érdemes igénybe venni őket egyéb területeken is. A Micro Focus szakértői szerint egyetlen fejlett ITSM rendszerrel könnyedén kezelhetők a vállalati folyamatok, így nincs szükség külön megoldásokra és külön rendszerekben kezelt adatok, táblázatok és fájlok sokaságára.

Szétszórt = bonyolult

Minden részlegnél szükség van a különféle szolgáltatások és folyamatok kezelésére. Ezek nélkül nem tud működni sem a HR, sem a jogi és pénzügyi osztályok, sem az oktatásért, biztonságért, értékesítésért, marketingért vagy éppen kutatás-fejlesztésért felelős csapat. Sok szervezetnél minden osztály maga intézi a kapcsolódó eszközök beszerzését, ami a könnyen bevezethető, SaaS-modellben igénybe vehető szoftverszolgáltatásoknak köszönhetően egyre egyszerűbbé válik. Az IT-részleg pedig tipikusan már csak akkor csöppen bele a folyamatba, amikor az adott divízió megkéri őket, hogy integrálják a megoldást a meglévő rendszerbe. Ennek viszont az a végeredménye, hogy minden osztály csak a saját „silójában” gondolkodik és működik, az IT-infrastruktúra pedig rendkívül összetetté válik, amit nehéz felügyelni.

Egy eszköz mindenre

Ilyen esetben jól jön, ha az informatikai szolgáltatások kezelésére már bevált ITSM rendszerrel egyéb vállalati folyamatok is menedzselhetők. Ilyen lehetőséget biztosít például a Micro Focus Service Management Autmation X megoldása, amellyel az ITSM gyakorlatok kiterjeszthetők a többi részleg működésére is.

A szoftver segítségével a szervezetek nagyon egyszerűen, programozói tudás nélkül hozhatnak létre új alkalmazásokat a munkafolyamatok kezelésére bármelyik részlegük számára. A teljes alkalmazás szabadon testre szabható az adott divízió igényeinek megfelelően: egyedileg megadhatók többek között a mezők, az űrlapok, az üzleti szabályok, a folyamatok, az értesítések és az egyedi műveletek, ráadásul a korábban használt adatok is egyszerűen importálhatók.

Így például egy HR-részleg jóval egyszerűbben intézheti az onboarding folyamatokat ezen a rendszeren keresztül. Nem kell külön táblázatokban vezetniük az adatokat és a teendőket, és e-maileket küldözgetniük, hanem mindent egy megoldásban tárolhatnak és kezelhetnek.

A megoldásnak köszönhetően egységesek lesznek a folyamatok a szervezeten belül, így a felhasználók könnyebben eligazodnak, bármelyik részlegnél is kell kérniük és igénybe venniük egy-egy szolgáltatást. A rendszer azt is elősegíti, hogy minél több folyamatot automatizáljanak. Ezáltal minden divízió sokkal jobban fókuszálhat a saját működésére és az üzleti értékteremtésre az egyes szolgáltatások és folyamatok kezelése helyett. Az automatizálás pedig nem csupán a munkaterhelést csökkenti, de az emberi hibák lehetőségét is minimalizálja. Az eszköz analitikai és riportolási képességei pedig elősegítik a szolgáltatások és a felhasználói élmény továbbfejlesztését.

The post Hatékony vállalati folyamatok gombnyomásra appeared first on Műszaki Magazin.

Jellemzőjük, hogy szűkös termelési területen, emberek közvetlen közelében is képesek a munkavégzésre, továbbá a gyors végrehajtás és új feladatokhoz való átcsoportosítás, valamint intuitív programozás és kezelés. Támogatják a felszedés és beillesztés (pick and place), valamint a raklapozás folyamatait nagy és kis vállalatoknál egyaránt.

A gyártók világszerte fektetnek be az automatizálásba. A 2020 tavaszán Magyarországon végzett polimeriparban működő vállalatokra is kiterjedő „KKV robotizációs barométer” felmérés azt mutatta, hogy a kkv-k többek között azt várják a robotizálástól, hogy lehetővé tegye számukra a termelési költségek csökkentését, javítva ezáltal annak hatékonyságát (72%), továbbá növelje a versenyképességet (71,4%), és a gyártott termékek mennyiségét (68,7%), ami nagyobb jelentőséggel bír a kisvállalkozások számára. Ezeken felül a vállalatok számára fontos az emberi hibák kiküszöbölése (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.

Együttműködő robotok használatával csökkenthető a dolgozók műanyagok és polimerek gyártása során kibocsátott káros gázokkal, porral és műanyag forgáccsal szembeni kitettsége. A kobotok éles és forró tárgyak kezelésére is alkalmasak. A 24 órás munkavégzés képessége és az ismétlődő 0,03 mm pontosságú mozgástartomány lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki termelési kapacitásukat és ezzel egyidejűleg fenntartsák az állandó minőséget. A könnyű kialakítás és a kis méret alkalmassá teszi a kobotokat a kisebb munkaterületen történő munkavégzésre.

Alkalmazások

A kobotok a műanyag fröccsöntő alkalmazások szinte teljes mértékű automatizálását lehetővé teszik.  Garantálják az egyenletesen magas minőséget, pontosságot, valamint az állandó adagolást sok ismétlés után is. Az együttműködő robotok növelik a folyamatok pontosságát és csökkentik a hulladék mennyiségét. Kiválóak a gépkiszolgálásban, CNC esztergákban, fröccsöntő gépekben, élprésekben vagy sajtoló présekben. Alkalmazásuk pozitívan hat a sebességre és a minőségre, ugyanakkor minimalizálja a nehézgépekkel végzett munkával kapcsolatos sérülések kockázatát. Egyéni igényeitől függően a vállalat különféle végeffektorokkal vagy felügyelő rendszerekkel ellátott kobotokat alkalmazhat a gyártás különböző szakaszaiban, pl. nagy érzékenységet igénylő kis elektronikai alkatrészek összeszerelése során. A befejező szakasz szintén nagyon fontos, a kobotok különféle anyagokkal dolgozhatnak, megtartva a szükséges paramétereket és biztosítva a végtermék magas, állandó minőségét.

Kobotok alkalmazása különböző piaci területeken

A cseh 2K Trend, ami nagy pontosságú fröccsöntött műanyag alkatrészeket gyárt nagy autógyártók számára, bevezette a UR10 kobotot a teljes gyártási ciklus kezelésére, amivel optimalizálta a gyártást és megoldotta a munkaerőhiány problémáját is. Az UR10 együttműködő robot felveszi és a formába helyezi a műanyag pelletet, majd megkezdi a fröccsöntési ciklust. A ciklus végén a kobot eltávolítja a kész öntvényeket, amelyeket aztán a szállítószalagra helyez. Ez egy monoton tevékenység, amely kivételes pontosságot igényel a kész műanyag öntvények kezelésében, tehát tökéletes a robotizáláshoz. Az UR10 kobot gyakorlatilag önállóan képes kezelni az egész gépet, ezért nem szükséges emberi dolgozók bevonása ebbe a folyamatba. Előnye a UR10 kar széles működési tartománya is, amely ezáltal a teljes gépet nagyon hatékonyan működteti.

A Dynamic Group három UR robotot telepített fröccsöntő és csomagolási feladatokra. Az első robot a teljes gépi ciklust látja el; válogat és elhelyez olyan kereteket, amelyek a fröccsöntő gépbe öntendő darabokat tartják, az egységeket egy vágószerelvényhez szállítja, az alkatrészt a kezelő elé helyezi a további megmunkálásra és végül megnyom egy gombot a ciklus újbóli aktiválásához. A második fröccsöntési alkalmazás egy hagyományos derékszögű robotot használ, amely egy formadarabot dob a szállítócsúszdára, ahol a UR robot felveszi és zsírtalanító készülékbe helyezi, majd az alkatrészt az operátor előtti asztalon lévő raklapra teszi ellenőrzés céljából. A harmadik robotot a csomagolási folyamatokhoz telepítették.

„Véleményem szerint a hagyományos robotokhoz képest a UR robotokat sokkal könnyebb betanítani és programozni drag and drop alkalmazásokból. A robot programozható „Teach Mode” opcióval is, amiben egyszerűen megragadjuk a robot karját, elmozdítjuk oda, ahova szeretnénk, ezáltal a robot megjegyzi a pontot. A pontok meghatározása után a robot az indítást követően visszajátssza ezeket a mozdulatokat”

– mondja Joe Mcgillivray, a Dynamic Group vezérigazgatója.

Fotók: universal-robots

The post Az automatizálás lehetőségei a műanyag- és polimerfeldolgozásban appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai kormányzati szerveket is érintő SolarWinds-hack is rávilágít, hogy a szervezeteknek mindenképpen fel kell készülniük arra az eshetőségre, hogy a kiberbűnözők bejutnak a rendszereikbe. A Micro Focus szakértői összefoglalják, hogyan lehet nagyobb biztonságban tudni az érzékeny adatokat egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben is, amikor a támadók már házon belül vannak.

A vállalatok biztonságát egyre komolyabb támadások fenyegetik a legkülönfélébb szektorokban, mivel a kiberbűnözők új és új módszereket eszelnek ki arra, hogy hozzáférhessenek a bizalmas adataikhoz. Jó példa erre a SolarWinds felhasználóinak esete. A SolarWinds rendszerfelügyeleti programokat fejleszt, amelyeket kormányzati intézmények és nagyvállalatok is használnak. Decemberben arra derült fény, hogy ismeretlen kiberbűnözők rosszindulatú kódokat helyeztek el a cég egyik programjának frissítésében. Ahol telepítették ezt a frissítést, ott gyakorlatilag kiskaput nyitottak a bűnözők előtt a rendszerekhez és a bennük tárolt adatokhoz. Legújabb információk szerint az indicens összesen 18 ezer rendszert érintett, és olyan szervezetek is az áldozatok között voltak, mint például a Microsoft vagy az amerikai energiaügyi minisztérium nukleáris laboratóriumai. A Micro Focus szakértői a hasonló helyzetek elkerülésére különféle titkosítási és adatvédelmi módszerekkel javasolják erősíteni az ellenállóképességet, hogy a támadók akkor se tudjanak hozzáférni az értékes adatokhoz, ha már bejutottak a vállalati infrastruktúrába.

Mozgó célpontnak mozgó védelem

Az adatok titkosítására már léteznek olyan fejlett megoldások, mint például a Voltage SmartCipher, amely házirendet is csatol a fájlhoz. Ez együtt mozog a dokumentummal, ha azt áthelyezik, ezért mindenhol érvényes lesz. A házirend szabályozza, milyen műveleteket lehet végrehajtani a fájlon, illetve átláthatóvá teszi az illetékes szakemberek számára, hogy milyen műveleteket végeztek a dokumentumon. Ezzel a módszerrel az adatok tartósan titkosítva vannak, így a támadók számára értéktelenek még akkor is, ha esetleg hozzájutnak.

Mindenki őrizze meg a formátumát és személyazonosságát!

A legtöbb vállalat extra védelmet biztosít az adatbázisokban, strukturáltan tárolt adatai számára, hiszen ezek között tipikusan megtalálhatók érzékeny információk, például az ügyfelek és partnerek személyes adatai. Sok helyen a teljes lemezen vagy az egész adatbázison végzik a titkosítást. A Micro Focus szakértői szerint azonban nem ez a megfelelő adatvédelmi stratégia, mert végeredményben csak annyit tesz, hogy megtagadja a hozzáférést a teljes információhalmazhoz, amit néhány kiválasztott személyen kívül így senki sem érhet el. A formátummegőrző titkosítás hatékonyabb megközelítést kínál, mivel elérést biztosít a mindennapi munkához szükséges, nem bizalmas információkhoz.

A technológia gondoskodik arról, hogy az általános felhasználók csupán a megfelelő védelemmel ellátott információt lássák, és a titkosítást csak akkor fejtsék vissza, ha arra feltétlenül szükség van. Ezt a tevékenységet naplózza is a rendszer, ezért valós időben észlelhető, ha visszaélés történne az adatokkal. A felhasználók így gördülékenyen végezhetik a munkájukat olyan esetekben is, amikor bizalmas adatokkal dolgoznak, miközben azok biztonságban vannak. Ez többek között statisztikák készítésénél lehet hasznos. Ha például egy webáruháznak olyan elemzésre van szüksége, hogy mely régiókban mely árucikk fogy leginkább, akkor megoldható, hogy a vásárlók adataiból csak az irányítószám jelenjen meg titkosítatlan formátumban a rendelésekkel együtt.

A fent említett titkosítási komponensek képesek együttműködni a Micro Focus személyazonosság- és hozzáféréskezelési megoldásaival. Ennek köszönhetően a személyazonosságokhoz rendelve kezelhetők a házirendek és az események. Ha tehát egy kiberbűnöző visszaél egy vállalati felhasználó online személyazonosságával, az azonnal észlelhető és monitorozható.

A strukturálatlan adatokról se feledkezzünk el!

A szervezetek számára sokszor az is problémát okoz, hogy nincsenek tisztában azzal, pontosan mely adatokat kell megvédeniük, és ezek hol találhatók az infrastuktúrában. Az tiszta sor, hogy a vevők és partnerek adatait az adatbázisban tárolják. De ha például szerződést kötöttek és postai levelezést is folytattak velük, akkor ezek az adatok egyéb fájlokban, szövegekben, táblázatokban és beszkennelt anyagokban is megjelenhetnek, strukturálatlan formában.

Ilyenkor jön jól egy olyan eszköz, mint például a ControlPoint, amely képes az összes strukturálatlan adatot átvizsgálni a teljes infrastruktúrában. Mindenféle típusú fájlban tud keresni, beleértve a képeket, videókat és hangfelvételeket. és felismeri, illetve kiszűri az érzékeny és nagyobb védelemre szoruló adatokat. A megoldás szükség esetén a védelem megerősítéséről is gondoskodik: előzetesen meghatározott házirendek alapján például biztonságosabb helyre mozgatja vagy titkosítja az érzékeny információkat tartalmazó dokumentumokat attól függően, milyen szintű biztonságot igényelnek az adott adatok.

The post Korunk legnagyobb kibertámadásának tanulságai appeared first on Műszaki Magazin.

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését. A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

 Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

 A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

The post A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.