A gyártók számára köztes klímacélként tűzték ki, hogy 2030-ig új autóik szén-dioxid-kibocsátását 55 százalékkal csökkentsék a 2021-es szinthez képest, a kisteherautók esetében ezt az arányt ötven százalékban határozták meg.

Az átmenet elvileg sok hibrid és plug-in hibrid típus bevezetését jelentené, csakhogy az utóbbiakkal kapcsolatban egyre többször fogalmazódik meg a kritika, hogy sokkal kevésbé tekinthetők zöld technológiának, mint azt gyártóik állítják. Ennek főként az a magyarázata, hogy a hálózatról is tölthető, ám részben benzinmotorral hajtott típusok gazdái a vártnál ritkábban töltik fel a hajtóakkumulátort indulás előtt, így sokszor működik és szennyez a belső égésű motor. Németországban ettől az évtől nem is kapnak állami támogatást a plug-in hibridek vásárlói, és a villanyautós átállást is kevésbé támogatják a központi költségvetésből.

Az európai klímacélok eléréséért tett fontos lépés teljes ipari szerkezetváltást követel az unióban tevékenykedő autógyártóktól. Közülük többen már bejelentették, hogy a határidő közeledtével fokozatosan megszüntetik hagyományos típusaik gyártását. A Jaguar 2025-től, a Volvo 2030-tól, a Volkswagen pedig 2033-tól nem kínál majd belső égésű motorral szerelt új autókat az EU-ban.

Az EP-ben 340 igen és 271 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály hatálya alól átmenetileg mentesülnek az évente ezer és tízezer közti példányszámban termelő kisebb autógyártók, illetve azok a kisteherautós cégek, amelyeknél az éves darabszám nem haladja meg a 22 ezret. Ők 2035 végéig még kínálatukban tarthatják a benzines és dízelmotoros típusokat, azok a gyártók pedig, amelyek évi ezer darabnál kevesebb autót állítanak elő, további haladékot kapnak.

Nyílik a kiskapu

Bár az Európai Parlament megszavazta, hogy 2035-től szinte kizárólag szén-dioxid-kibocsátás-mentes új autókat lehet forgalomba helyezni, ez nem jelenti, hogy a belső égésű autók eltűnnek a kínálatból – hívja fel a figyelmet az Autós Nagykoalíció.

A megszavazott megállapodás keretein belül felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen elő egy javaslatot a szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyagok szerepéről a jövő autógyártásában. Ezek lehetővé teszik, hogy a technológiai sokszínűség elvét szem előtt tartva továbbra is számos lehetőség álljon a vásárlók rendelkezésére, amikor hajtásláncot választanak. Szakértők szerint amennyiben Európában gyors sikereket szeretnénk elérni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a jelenlegi járműállományra kell elsősorban koncentrálni.

Jelenleg az európai utakon közlekedő járművek túlnyomó többsége belső égésű motorral működik, ezek lecserélése elektromos autókra több évtizedes folyamat lenne. A szintetikus üzemanyagokkal ezeket a járműveket környezetbarát módon lehetne üzemeltetni, és a töltőállomási infrastruktúra is rendelkezésre áll, szemben a gyerekcipőben járó elektromos töltő infrastruktúrával.

A hagyományos, nem szintetikus üzemanyagot használó járművek sem tűnnek el teljesen a kínálatból 2035 után, ugyanis a kevesebb, mint 10.000 személyautót vagy kevesebb mint 22.000 kishaszon gépjárművet gyártó márkák kivételt kaptak a szabályozás alól. A megállapodást 2026-ban felülvizsgálják és amennyiben szükséges, új döntéseket hoznak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Betiltják az új benzines és dízelmotoros autókat? appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti, valójában rendkívül megengedő céldátum végül elfogadására kerül.

Tavaly júliusban tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett “Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazta. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges a korábbi szintek emelése, szigorítása. Így többek között kiderült az is, hogy

A BRÜSSZELI DÖNTÉSHOZÓK BETILTANÁK A BENZINES ÉS DÍZEL AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT 2035-TŐL.

Ezt megelőzően pedig jelentős szigorítást hajtanának végre, a jelenleg érvényben lévő 37,5 százalék helyett ugyanis 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkentenie a személyautók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es bázishoz képest az iparág szereplőinek. A teherautókkal szemben viszont valamivel megengedőbbek voltak a bürokraták, ezeknél a járműveknél csak 50 százalékos csökkentést várnak el a szén-dioxid-kibocsátás esetében.

A konkrét céldátum meghatározása fontos jelzés az autóipar számára, amelyet országok, piaci szereplők és különböző szervezetek régóta szorgalmaztak már. A szóban forgó 2035-ös céldátumnak köszönhetően ugyanis sokkal tervezhetőbbé válnak az egyes beruházások, a termékfejlesztések, valamint a különböző hajtásláncokkal szerelt modellek piaci be- és kivezetései. Továbbá felgyorsíthatja azt az átmeneti időszakot, amely során a tisztán elektromos meghajtású járművek kiszorítják a belsőégésű motorral szerelt társaikat az Európai Unió útjairól.

A Reuters beszámolójában megjegyzi, hogy az EU-s tagállamoknak még tárgyalniuk kell a végleges szabályokról. A végeredmény viszont már most borítékolható: a döntéshozók simán meg fogják szavazni a 2035-ös céldátumot az új benzines és dízel autók betiltására, míg a tagállamok, függetlenül attól, hogy a gazdaságukban milyen jelentős súllyal szerepel az autóipar, szintén rábólintanak.

TERMÉSZETESEN MINDEZ NEM VÉLETLEN, A 2035-ÖS CÉLDÁTUMMAL BORZASZTÓAN ENGEDÉKENY BRÜSSZEL, ADDIGRA UGYANIS SZÁMOS TAGÁLLAM, FŐVÁROS ÉS VEZETŐ AUTÓGYÁRTÓ DEKLARÁLTAN MEGTILTJA AZ ÚJ BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL SZERELT AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT, BEHAJTÁSÁT, ILLETVE BEFEJEZI AZOK GYÁRTÁSÁT.

Legutóbb az Egyesült Királyság lepte meg a világot azzal, hogy a tervezettnél tíz évvel korábban, 2030-tól betiltja a kizárólag belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését. A britek egyértelművé tették továbbá, hogy a klímaváltozás ellen folytatott harcban a különböző hibrid hajtástechnológiák évei is meg vannak számlálva, ezeket a járműveket 2035-től nem lehet majd forgalomba helyezni a szigetországban. Ezzel olyan országok népes táborához csatlakozott, mint Norvégia, Dánia, Németország, Szlovénia, Svédország, Írország, Spanyolország vagy éppen Franciaország, amelyek szintén döntöttek már arról korábban, hogy száműzik a benzines- és dízel autókat a jövőben.

Egymás után jelentetik be a vezető autógyártók is, hogy száműzik a belsőégésű motorral szerelt járműveket a kínálatukból és kizárólag elektromos autók előállítására és értékesítésére fognak koncentrálni. Közéjük tartozik a Volkswagen csoport is, amely a legnagyobb szereplője az európai autópiacnak. A német autógyártó korábbi ígérete szerint 2035-től teljesen felhagy majd a benzines és dízel autók értékesítésével és kizárólag az elektromos autók fejlesztésére, gyártására és eladására koncentrál majd Európában.

Azt, hogy az elfogadásra váró céldátum mennyire megengedő, jól mutatja, hogy az utóbbi hónapokban már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak azért, hogy a brüsszeli döntéshozók mihamarabb döntsenek az ügyben és nevesítsék a 2035-ös céldátumot. Egy széleskörű iparági koalíció, amelynek a Ford és a Volvo is tagja, konkrétan arra kérte az Európai Uniót, hogy 2035-től minden új európai személygépkocsi és kisteherautó legyen zéró emissziós, továbbá a döntéshozók határozzon meg kötelező töltőinfrastruktúra-célokat. Ezek a szereplők azzal érveltek, hogy a pontos határidőre azért van szükség, mert csak így teljesíthető az EU által 2050-re előirányzott klímacél elérése. Számításaik szerint így elérhető lenne az, hogy az utolsó belsőégésű motorral szerelt személyautók és kisteherautók is eltűnjenek az Európai Unió útjairól. Az igazság viszont az, hogy Brüsszelnek sokkal szigorúbban kellett volna fellépnie, sokkal hamarabb be kellene tiltania a benzines és dízel autók eladását annak érdekében, hogy az annyira áhított klímasemlegesség elérhető legyen az évszázad közepére.

Forrás: Portfolio

The post Betiltanák a benzines és dízel autókat Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A csomagolószakma érdekképviselete szerint a megfelelő alternatívák megtalálása a számadatok szerint már zajlik, piaci források alapján pedig olyanok is a műanyagot helyettesítő termékek gyártásába kezdtek, akik korábban egészen mással foglalkoztak.

Két éve, amikor biztossá vált, hogy idén Magyarországnak is át kell ültetnie jogrendszerébe egyes műanyag termékek uniós tilalmát, az érintett termékek volumene még évi 10 ezer tonna alatt volt. A koronavírus-járvány hatására azonban jelentősen nőtt az elviteles ételdobozok, italpoharak és hordtasakok mennyisége, így a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetségnél (CSAOSZ) most úgy kalkulálnak, évi 15 ezer tonnányi terméket kell kiváltani.

„Bár a rendelet még most is szül némi bizonytalanságot az iparágban, a statisztikák azt jelzik, hogy az átállás már tavaly megkezdődött. A korábban éves szinten mintegy 15%-kal növekvő hazai műanyag csomagolóanyag-felhasználás értéke 2020-ban 288 milliárd forintról 268 milliárdra, azaz 7%-kal csökkent. Ezért részben felelős lehet a válság miatti gazdasági lassulás, de meglátásom szerint már egyfajta átrendeződést is tükröz. Az előrelátó szereplők felfedezték a lehetőséget abban, hogy a műanyagtól az elfogadottabb megoldások irányába induljanak”

– fogalmazott Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára.

A piaci rés meglétét támasztja alá, hogy a szigorodó szabályoknak megfelelő gyártósorok szakmai importőrét az utóbbi időben több olyan vállalat is megkereste, amely korábban nem foglalkozott csomagolási termékekkel.

„Sokan észlelik a növekvő igényt a papírból készülő étkezési dobozokra, poharakra, zacskókra, és bele is vágnak a gyártásba, még ha ez új terület is számukra. Ismerünk olyan céget, amely elkezdett az előírásoknak megfelelő papírpoharakat előállítani, és már egy itthon is jelen lévő nemzetközi vállalatnak szállít be”

– mondta el Markos András, a Hesse Trade Kft. ügyvezetője.

Nagy Miklós szerint egyelőre átmeneti időszakot élünk, a hozzájuk beérkezett információk alapján ugyanis az érintett szektorokban (pl. gyorsétkezdék, étel-házhozszállítás, catering, italautomaták) júliusig sokan legalább 1 évre elegendő készletet halmoztak fel a rendeletben szereplő műanyag termékekből, amelyeket még felhasználhatnak.

„Ezek sem tartanak örökké, ráadásul ne feledjük, másfél év múlva hatályos lesz valamennyi műanyagpohár tilalma. Addig meg kell találni az alternatívát, legyen az nedvességálló papír vagy más, különben az italautomaták üzemeltetése például lehetetlenné válik. Minden jel szerint a már megindult technológiaváltás egyre nagyobb méreteket ölt az ágazatban”

– zárta a CSAOSZ főtitkára.

The post Már a tilalom „előszelére” kevesebb lett a műanyag appeared first on Műszaki Magazin.