A Széchenyi István Egyetem tevékenységét széles körű partnerségre építi, amely a csütörtöki aláírással tovább bővült. Az intézmény az egykori győri kekszgyár ikonikus épületének átalakításával hozza létre győri Tudományos és Innovációs Parkját, és ehhez kapcsolódóan kötött hosszú távú együttműködést a thyssenkruppal. A partnerség keretében a felek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységüknek, valamint a park céljainak megfelelően keresik a közös projektek lehetőségét, amelyek kutatásokban és az eredmények közös hasznosításában is testet ölthetnek.

„Eddig is fontos szerep jutott vállalatunk életében a győri Széchenyi István Egyetemnek, és nagy öröm számunkra, hogy a mostani megállapodással egy minőségileg magasabb szintre emeljük a kooperációt. Győrben már jó ideje jelen van a thyssenkrupp, és helyben is végzünk fejlesztési feladatokat. Vállalatunk, az egyetem, a hallgatók és az ország közös érdeke, hogy a legújabb technológiai trendek és irányok ismeretével felvértezve lépjenek ki az életbe a fiatalok, ebben nagy előrelépés ez a megállapodás”

– fogalmazott az ünnepélyes aláíráson Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezetője.

Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette, az intézmény kiemelt feladata a magasan képzett szakember-utánpótlás biztosítása.

„Ahhoz, hogy a jövő szakembereit felkészítsük a világ mindenkori fejlesztési feladatainak magas színvonalú megoldására, nélkülözhetetlen az élenjáró technológiákat fejlesztő és alkalmazó vállalatokkal való szakmai együttműködés. Az ilyen kooperáció a partnercégnek kiváló munkatársakat biztosít, hallgatóinknak pedig a kiemelkedő szakmai karrier lehetőségét nyújtja”

– húzta alá a rektor. Hozzátette, az egyetem új innovációs parkjában folytatandó hosszú távú tudományos együttműködés célja korszerű technológiák közös fejlesztése.

Prof. dr. Bokor József, az intézmény kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese elmondta, a Széchenyi István Egyetem olyan innovációs ökoszisztémát épít, amelyben a térség gazdasági szereplőivel együttműködve, közös célokat megfogalmazva alapozhatnak az intézmény, valamint a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó cégek – így az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE Ipari Park Zrt., a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és a TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt. – kompetenciáira építve.

„A thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. fontos szereplője a járműipari szegmensnek, amelyben egyetemünk is jelentős szerepet tölt be, így kölcsönösen erősíteni tudjuk egymást a képzések mellett az innováció területén is”

– hangsúlyozta.

A thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. az autóipar és Győr gazdaságának fontos szereplője. Budapesti E/E (elektromos és elektronikus) kompetenciaközpontja részeként idén Győrben is mérnöki szolgáltatóközpontot nyitott, amely a német nagyvállalat speciális, világszerte egyedülálló magyarországi autóipari kutatás-fejlesztési tevékenységét támogatja. A világ legnagyobb autógyárai számára hazánkban fejlesztett „okos” elektromechanikus kormányszervók a legkülönfélébb, legújabb vezetéstámogató megoldásokat nyújtják, és alkalmasak az önvezető rendszerekkel való együttműködésre is. A thyssenkrupp a fejlesztés mellett gyártással és összeszereléssel is foglalkozik, amelynek keretében Győrben futómű-összeszerelő üzemet, valamint egy Steel Service Center-t is működtet. A vállalat idén nyitotta meg regionális mérnökirodáját a városban, ahová jelenleg is toboroznak mérnököket.

A Széchenyi István Egyetem a fenntartható fejlődésre és a korszerű technológiákra alapozza jövőképét. Az intézmény 11 tudományterület felölelő, széles körű kompetenciáival segíti elő a térség versenyképességének erősítését, valamint a globális tudás gyarapítását. Az egyetem többek közt a járműipar jövőjét érintő területeken is értékes kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, az elektromobilitástól az autonóm járművekig. Az intézmény a mintegy 14 ezer fős nemzetközi hallgatói közösségének több mint háromezer vállalati partnerrel együttműködésben kínál gyakorlati képzéseket, naprakész tudást és a munkaerőpiacon értékes diplomát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post thyssenkrupp Automotive – Széchenyi István Egyetem együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

A kihelyezett tanszéken a thyssenkrupp autóipari elektronikus rendszerek fejlesztésében, különösen beágyazott szoftver- és hardverfejlesztésben, tesztelésben, funkcionális és kiberbiztonsági feladatokban nyújt élvonalbeli ismereteket a hallgatóknak. A tanszékalapítók célja, hogy a thyssenkrupp felhalmozott fejlesztési és tesztelési ismeretei átadásával részt vállaljon az egyetemi képzésben, és együttműködjék az egyetem munkatársaival kutatási feladatokban, illetve hogy a hallgatóknak lehetőséget biztosítson a fejlesztési munkákban való részvételre. A thyssenkrupp ezen kívül közreműködik szakmai gyakorlati helyek biztosításában, valamint kooperatív gyakornoki programok közös megvalósításában is.

Az Óbudai Egyetem és a thyssenkrupp magyarországi autóipari központjának együttműködésével az egyetem naprakész ipari tudást és technológiát kap a világ autóiparát foglalkoztató kérdésekben, a vállalat pedig új megközelítéseket és kreatív ötleteket meríthet fejlesztéseihez.

A thyssenkrupp vállalaton belül is egyedülálló E/E központját magyar mérnökök ötletére alapozva több mint 20 éve alapította a német vállalat, és ma már több mint 1200 magasan képzett szoftver- és hardverfejlesztő mérnököt foglalkoztatnak. A világ legnagyobb autógyárai számára Budapesten, Veszprémben és Szegeden fejlesztett „okos” elektromechanikus kormányszervók a legkülönfélébb, legújabb vezetéstámogató megoldásokat nyújtják, és alkalmasak az önvezető rendszerekkel való együttműködésre is. A thyssenkrupp ma már olyan új megoldásokat is fejleszt Magyarországon, mint a steer-by-wire (a mechanikus kapcsolatok helyett csupán elektronikus összeköttetést biztosító megoldás), vagy az önvezető rendszereket támogató saját alkalmazások. A vállalaton belül globálisan egyedülálló, úgynevezett „advanced development” (különleges fejlesztési) részleg a távolabbi jövőbe előre tekintve ma még nem létező autóipari megoldásokat is kutat.  A központot saját szakterületén a világ legjobbjai között tartják számon.

– Az Óbudai Egyetem és a thyssenkrupp kft. között egy évvel ezelőtt született megállapodás, amely többek között kiterjed az alkalmazott kutatásokra, a szakmai gyakorlati helyek biztosítására, valamint kooperatív gyakornoki programok közös megvalósítására. Munkánk láthatóan gyümölcsöző, a következő, jelentős mérföldkövet a tanszék létrehozása jelenti – szögezte le Prof. Molnár András az együttműködés aláírása kapcsán. Hozzátette: egyetemünket mindig is a gyakorlatorientált szemlélet jellemezte. Ehhez elengedhetetlen, hogy az egyetem szorosan együttműködjön a gazdasági élet szereplőivel, különös tekintettel a termelő vállalatokra. A karok mindegyikén jól felszerelt laborok, modern eszközök biztosítják ehhez a feltételeket. A ma végzett mérnökök harmada intézményünkben szerzi meg diplomáját, és az itt végzettek közel száz százaléka szinte azonnal el tud helyezkedni szakmai területén – mutatott rá a rektor.

– A felsőoktatás és az ipar együttműködésével olyan innovációk születnek, amelyek napjaink számos problémájára mérnöki megoldást adnak. Az eredményesen fejlesztő iparvállalatok, mint amilyen a thyssenkrupp is, különösen felértékelődnek az olyan kihívásokban bővelkedő időszakokban, mint amilyen a jelenlegi. Fejlesztőközpontunk nélkülözhetetlen partnerei az egyetemek, az Óbudai Egyetemmel pedig már eddig is szoros együttműködésünk volt. A tanszék létrehozásával ezt a közös munkát most még magasabb szintre emeljük. – fogalmazott Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője.

A thyssenkrupp a fejlesztés mellett gyártással és összeszereléssel is foglalkozik hazánkban: Jászfényszarun elektromechanikus kormányszervókat, hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket és más, elsősorban elektromos autókban használt alkatrészeket is gyárt, Debrecenben stabilizátorokat és rugókat készít. Győrben futómű-összeszerelő üzemet, valamint egy Steel Service Center-t is működtet a vállalat. Jelenleg mintegy 2700 munkatársa van a thyssenkrupp autóipari szegmensének Magyarországon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kihelyezett tanszéket indít az Óbudai Egyetemen a thyssenkrupp appeared first on Műszaki Magazin.

Az elektromechanikus kormányrendszerek megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak a korábbi szervóknál, és kompatibilisek az önvezető rendszerekkel. Azonban nem csupán az itt készülő kormányrendszerek tartoznak a világ élvonalába, de maga a gyár az Ipar 4.0  színvonalát képviseli és  a legmodernebb technológiákkal működik. A Steering üzemben legyártott 3 millió termék kétharmada úgynevezett CEPS (elsősorban a kisebb tömegű autók számára, a kormányoszlop felső részén, az utastérben elhelyezkedő motorral készülő rendszer) és egyharmada REPS (elsősorban a nagyobb tömegű, így például a prémium szegmens számára, a kormányrendszer alsó részén, a motorházban elhelyezkedő motorral készülő rendszer).

Ezek a termékek azért is különlegesek, mert az eszközök elektromos rendszerének tervezése és a vezérlő algoritmus, a szoftver fejlesztése is Magyarországon történik:  a vállalat budapesti és veszprémi fejlesztőközpontjaiban ma már több mint 1100 magasan képzett mérnök fejleszti a nemzetközi autóipar legnagyobb szereplői számára ezeket a különféle rendszereket. A Magyarországon gyártott kormányrendszereket már a világ 109 országában használják, és hazánk az elektromechanikus kormányrendszerek exportjában az ötödik helyen áll a világranglistán.

A thyssenkrupp konszern jászfényszarui gyárkomplexuma idén egy 15 milliárdos beruházással  mintegy 11.000 m²-rel növekszik. A termelőegységek, gépek és gyártósorok az új csarnok befejezését követően 2025 végéig folyamatosan állnak üzembe. Jászfényszarun a kormányrendszerek mellett elektromos- és belsőégésű motorokhoz szükséges komponenseket is gyártanak  nemzetközi autóipari vevők számára.

„A mostani nem  igazán kedvező körülmények mellett különösen jelentős, hogy ebben az időszakban nem csupán a stabilitásunkat őrizzük meg, de bővülni is tudunk. A thyssenkrupp hosszú távon elkötelezett  Magyarország mellett, amit jól mutat, hogy az utóbbi évek munkájának eredményeként a thyssenkrupp a külföldi export volumene alapján ma már a top 50 hazai vállalat közé tartozik.”

– hangsúlyozta Marc De Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője.

A thyssenkrupp sikertörténete 1999-ben kezdődött Magyarországon, amikor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei és a thyssenkrupp közösen új, elektromechanikus kormányrendszerek fejlesztésébe fogtak. A vállalat mára bekerült a 100 legnagyobb hazai foglalkoztató és a legkedveltebb munkahely közé is, 2015-től kezdődően a thyssenkrupp összességében több mint 150 milliárd forint beruházást hajtott végre Magyarországon.

A vállalat hazánkban K+F tevékenységgel, gyártással és összeszereléssel is foglalkozik:  a budapesti és veszprémi fejlesztőközpontokon, illetve a jászfényszarui gyárkomplexumon kívül Debrecenben stabilizátorokat és rugókat készít, míg Győrben futómű-összeszerelő üzemet, valamint egy Steel Service Center-t is működtet. A thyssenkrupp-nak jelenleg több mint 2700 munkatársa van Magyarországon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elkészült a hárommilliomodik kormányrendszer a thyssenkrupp jászfényszarui gyárában appeared first on Műszaki Magazin.

Öt új labor, két új szolgáltatás, nyolc új technológia, három új termék és öt prototípus született a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) és nagyvállalati partnerei közti, négy éven át tartó, és hamarosan záruló együttműködéséből.  A Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce vállalatokkal, valamint az NKFIH támogatásával közel 6 milliárd forintból megvalósult projektben a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), a Vegyész- és Biomérnöki (VBK), valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) oktatói és hallgatói kapcsolódtak be.  A BME-n már 67 egyetemi laboratórium áll rendelkezésre a nagyvállalati innovációs partnerségek kiszolgálására.

2017-ben négy nagyvállalati partner, a Siemens, a Nokia, az MVM és a Richter Gedeon kötött négyéves együttműködési megállapodást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, melyhez később a Rolls-Royce is csatlakozott. Az idén záruló projekt fókuszában az energetikai és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, az integrált, intelligens technológiák fejlesztése állt. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el. A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.

A Műegyetemen az idén záruló FIEK együttműködésnek köszönhetően öt új labor jött létre. A Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort, az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki a BME. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor, míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat. Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat. A BME oktatóiból és hallgatóiból álló szakmai team az adott piaci igényeknek megfelelő mérést, kutatást a laborban végzi el, majd az igények szerinti dokumentációval, jegyzőkönyvekkel, javaslatokkal adja át a nagyvállalatok számára. Az 5 új laborral együtt már 67 ipari megrendeléseket is kiszolgáló labor áll rendelkezésre mintegy 30 ezer négyzetméternyi területen az egyetemen. Ezek különböző tudományos fókuszterülettel bírnak és méretükben is nagy szórást mutatnak.

Dr. Lengyel László, a FIEK igazgatója szerint

“win-win helyzet a BME és a nagyvállalatok együttműködése, hiszen a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat, miközben az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani, jelentős szakmai tapasztalatot szereznek, az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe. A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni, az így létrejövő innovációs kultúra pedig költséghatékony és jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés. Új technológiák, termékek, prototípusok születnek, a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is. “

Az együttműködések nyomán két új szolgáltatást emelt ki a szakember, az egyik ilyen a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban, a másik pedig a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére. Ezeken felül nyolc új technológiát, három terméket és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek. Köztük található egy adatgyűjtő és elemző IoT platform és nanoszálas gyógyszertechnológia is. Előbbi például az energetika, a gyártósorok, és más területek adatgyűjtését, kezelését és elemzését teszi hatékonnyá, míg utóbbi a gyógyszergyártás során, a készítmények minőségének javításához járul hozzá. A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.Idén újabb hároméves innovációs projekt indul a Műegyetemen a thyssenkrupp, a Bosch, a MOL és a ZÁÉV részvételével, melynek célja egy ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ létrehozása. A ZÁÉV partnere az Építőmérnöki Kar, a MOL-é a Vegyész és Gépészmérnöki Kar.  A thyssenkrupp egy kormányvezérlő szoftver biztonságkritikus részének fejlesztésével kapcsolódik a Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz, a Bosch pedig az elektromobilitás révén a Közlekedés és Járműmérnöki Karral dolgozik együtt. A projektek költségvetése meghaladja a 3,5 milliárd forintot.

Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.

The post Hibrid hajtásmodell, nanoszálas gyógyszertechnológia appeared first on Műszaki Magazin.

Karsten Kroos, a thyssenkrupp Component Technology üzletágának vezérigazgatója a gyár avatásán hangsúlyozta, hogy Magyarország az európai autóipar egyik fontos szereplőjévé vált az elmúlt években, tavaly mintegy 480 ezer autó készült itt. A mintegy 33,5 milliárd forintból zöldmezős beruházással megépült gyárkomplexum mintegy 500 új munkahelyet teremt a telephelyen 2019-ig. Az új gyárban elektromechanikus kormányrendszerek és hengerfejbe integrált vezérműtengelyek készülnek német és nemzetközi autógyáraknak.  Az elmúlt hónapokban fejeződött be Jászfényszarun az új futómű- és meghajtás-alkatrész előállító üzem építése is.

Debrecenben épül a vállalat rugókat és stabilizátorokat előállító üzeme, amely még ebben az évben megkezdi a sorozatgyártást. Az ügyfelektől már elnyert megbízások tették szükségessé a termelési kapacitások bővítését Magyarországon. Ezzel a thyssenkrupp alkatrész üzletága tavaly 14 százalékkal növelte árbevételét – mondta a vezérigazgató.

Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Component Technology Hungary Kft. ügyvezetője ismertette, a thyssenkrupp Európában először Jászfényszarun von össze két különböző terméktechnológiát egy telephelyen. A tevékenységek összekapcsolása komoly előnyt jelenthet a költséghatékonyságban, és a vállalat ezeket a kettős telephelyeket az elmúlt években már sikeresen vezette be Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Győrben futómű összeszerelő üzemet valamint magyarországi autóipari ügyfelek számára egy acélipari szolgáltató központot működtet. A vállalat Budapesten üzemelteti szoftverfejlesztési kompetencia központját, ahol csaknem 700 mérnök fejleszt a nemzetközi autóipar számára szoftvermegoldásokat elektromechanikus kormányrendszerekhez, illetve olyan új alkalmazásokat, mint amilyen a steer-by-wire (a mechanikus kapcsolatok helyett csupán elektronikus összeköttetést biztosító megoldás) vagy az önvezető rendszerek.

A vállalat Magyarországon az autóiparban összesen mintegy ezeregyszáz munkatársat foglalkoztat. A gyár szerint tízből kilenc prémium kategóriájú autó a cég termékeivel készül, és minden harmadik teherautóban megtalálhatók a vállalat hajtómű alkatrészei.

https://www.thyssenkrupp.hu/hu/

The post Új Thyssenkrupp gyár Jászfényszarun appeared first on Műszaki Magazin.

Kábelek helyett a falra szerelt síneken mozognak a liftkabinok, ami a jövő felhőkarcolóira is hatással lehet – hiszen jelenleg pont a fix liftaknák jelentik az egyik legfontosabb korlátozó tényezőt. A hossza is korlátozott, és nagyon sokat vesz el az épületekben a használható térből. Az új, mindenfelé mozgó lift viszont lehetővé teszi az oldalirányú kapcsolódást, felfelé pedig végtelen ideig mozoghat.

A hagyományosan acélgyártóként ismert ThyssenKrupp épített a németországi Rottweilben egy 40 millió eurós toronyházat, csak hogy a gyakorlatban teszteljék a technológiát. Egy holland cég berlini épületprojektje lesz az első, ahol élesben tesztelhetik.

www.thyssenkrupp-elevator.com

The post Kábelnélküli lift appeared first on Műszaki Magazin.

Októberben újra megrendezésre kerül az AUTOMOTIVE HUNGARY, melyen megmutatja magát a magyar és közép-kelet-európai járműipar, felvonulnak az autógyártás szereplői a formatervezéstől a gyártásig, lehetőséget teremtve a meglévő kapcsolatok ápolására és új üzleti kapcsolatok építésére.

Időpont: 2017. október 18-20.

MÚLT – ADATOK 2016-ból

• rekordszámú látogató – 27 országból, több mint 10 000 szakember érkezett
• 11 ország 250 kiállítója hozta el termékeit és szolgáltatásait
• 7 000 m2 kiállítási területen

A 4 magyarországi gyártótelephellyel rendelkező vállalat – Audi, Mercedes, Opel, Suzuki – mellett számos, a saját területén meghatározó cég, TIER1-es, TIER2-es és TIER 3-as beszállítók, ipari szolgáltatók széles rangsora volt jelen.

Kedvezményes jelentkezési határidő kiállítók részére: 2017. április 15.

2017 – AKIK MÁR JELEZTÉK RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKUKAT

• piacvezetők, gyártók és TIER 1-es beszállítók
• új kiállítók Németországból, Spanyolországból, Koreából és Törökországból
• tematikánként néhány partnert megemlítve:

Apollo Tyres, Flex, FANUC, Keyence, Knüppel, KUKA, Mitutoyo, ThyssenKrupp, Wedco

KIEMELT PROGRAMOK MINDEN KIÁLLÍTÁSON

• „ÜZLET, TUDOMÁNY, KARRIER” tematikai pontokra épülő programok
• Automotive Hungary TechTogether (verseny műszaki egyetemistáknak, főiskolásoknak)
• Beszállítói fórumok, magas színvonalú szakmai konferenciák

SZAKMAI PARTNEREK

• Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE)
• Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete (MAJOSZ)
• Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)

TÁRSRENDEZVÉNY:

AUTÓTECHNIKA-AUTODIGA – Nemzetközi járműfenntartó-ipari szakkiállítás

A rendezvény előkészületeit már megkezdték a szervezők, a felmerülő kérdésekre készséggel válaszolnak az alábbi elérhetőségeken:

+36-1/263-6049; +36-1/263-6341; +36-1/263-6384; automotivexpo@hungexpo.hu

www.automotivexpo.hu

The post AUTOMOTIVE HUNGARY 5. appeared first on Műszaki Magazin.

Megállíthatatlanul közeledik az autonóm járművek kora. Nagy valószínűséggel a vezető nélküli kamionok lesznek az elsők, amelyek tömegesen megjelennek az utakon, de a személyautók fejlesztése is számos gyártónál napirenden van. Az elektronikus rendszerek előnye, hogy nem fáradnak el, így mindig odafigyelnek, és reakcióidejük is lényegesen jobb, mint az embereké. Mindamellett számos dologban ‒ így például az esetleges balesetek esetén a felelősség eldöntése – nincs még általánosan elfogadott állásfoglalás, így kérdés, hogy milyen feltételekkel közlekedhetnek majd ezek a járművek a közutakon.

Az autóipari alkatrész-beszállítók is igyekeznek lépést tartani a trenddel, és nagy erőkkel fejlesztik az önvezető járművekhez szükséges technológiákat. A ThyssenKrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) fejlesztőközpontjában elektromechanikus, szoftverekkel vezérelt kormányrendszereken dolgoznak. Az itt fejlesztett okos kormányrendszerek a hagyományos, folyamatosan energiát felvevő hidraulikus rendszer helyett elektromotoros rásegítést alkalmaznak, így csak akkor fogyasztanak energiát, ha a kormányt ténylegesen elforgatják, ezért autótípustól függően akár 0,3 liter üzemanyagot is megtakarítanak száz kilométerenként, valamint műszakilag megbízhatóbbak a hagyományos rásegítéseknél. Emellett a Steer-by-wire rendszerek kaput is jelentenek az önvezető vagy félig önvezető autók és az e-mobilitás felé. A szoftveres vezérlés biztonsági és kényelmi funkciók egész sorát teszi lehetővé, mint amilyen az oldalszél-kompenzáció vagy a parkolási asszisztens, ráadásul az önvezető autók számára nélkülözhetetlen hozzáférést képes biztosítani a kormányrendszer irányításához.

Ezek a berendezések azonban csak 10-15 év múlva kerülnek sorozatgyártású autókba, a fejlesztésekhez azonban már most szükség van tesztjárműre is, ezért a ThyssenKrupp Presta Hungary mérnökei kifejlesztettek egy, a próbákhoz szükséges autonóm járművet, amelyet a zsámbéki Driving Camp tanpályán mutattak be a sajtó képviselőinek.

„Ha valami nem áll rendelkezésre, azt kifejlesztjük mi magunk. Az önvezető autó projektben valójában a jövő autóinak tulajdonságait szerettük volna látni, hogy meg tudjunk felelni a várható piaci igényeknek a kormányrendszerek területén, de az eredmények egyre inkább azt igazolják, hogy van mit keresnünk itt is. Önvezető autót más is készít, viszont a mi rendszerünk már most kompatibilis szériaautókkal, és árában még egy középkategóriás autó számára is elérhető lehet”

– nyilatkozta Fitos Csaba, a ThyssenKrupp Presta Hungary technológiai fejlesztésért felelős vezetője, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mind technikai, mind szabályozási oldalról még rengeteg kérdést meg kell válaszolni az önvezető autók szériaszerű megjelenéséig.

Forrás: ThyssenKrupp

The post Hazai fejlesztésű önvezető autó a ThyssenKruppnál appeared first on Műszaki Magazin.