Az IoT nem csupán egy felkapott trend; segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes például fenntartani és működtetni gépeit.

A dolgok internetével a vállalatok eddig soha nem látott módon használhatják ki a különféle adatokból kinyert információkat, felfedve ezzel potenciális, eddig rejtett értékeket. Nem véletlen, hogy az ilyen okoseszközök terjedése egyre jellemzőbb függetlenül iparágtól, üzleti funkciótól vagy földrajzi elhelyezkedéstől.

„Előrejelzésünk szerint az IoT globális piaca idén több mint 1 billió dolláros lesz, 2024-ig pedig a megkérdezett vállalatok 80 százaléka tervezi IoT-technológia bevezetését.”

– emelte ki Varró Zsófia, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

IoT megoldások a gyakorlatban

 Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a technológia valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára az IoT kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez.

1. Egy hazai gyártócsarnok egységeinek valós idejű felügyelete vezeték nélküli hálózat segítségével vált valóra. Ezáltal a folyamatos monitoring és az aktuális körülményekhez történő alkalmazkodás lehetővé teszi az emberi mulasztásból adódó hibák hatékony elkerülését, a működési és karbantartási költségek csökkentését. Ezen kívül az IoT-alapú prediktív karbantartással előre jelezhető a gépek meghibásodása; ennek segítségével pedig nemcsak a gépek élettartama hosszabbítható meg, de csökkenthető a leállás időtartama és a meghibásodás esélye.

2. Egy európai cipőmárka látogatószámláló rendszert vezetett be magyar üzleteibe, hogy az eladók számát a betérő vásárlókhoz tudja igazítani a minél magasabb szintű kiszolgálás érdekében. A kiszolgáló személyzet optimalizálásán túl az okosszenzorok segítségével meghatározhatók az üzleten belüli frekventált helyszínek, betekintést nyerhetünk a vásárlók viselkedésébe, pontos visszajelzést kaphatunk a hirdetések, akciók hatékonyságáról, ezáltal is javítva a kereslet tervezhetőségét és a szolgáltatásnyújtás minőségét. A fejlettebb megoldások már azt is képesek meghatározni, hogy milyen nemű a vásárló, merre tart a boltban, van-e rajta maszk, valamint akár azt is, hogy milyen a hangulata, miközben hatékonyan szűrik ki a gyerekeket és az árnyékokat. Ezeket nem pusztán a kereskedelemben lehet felhasználni, hanem alkalmasak például múzeumok látogatottságának monitorozására vagy épp irodai megosztott munkaállomások esetén az irodakihasználtság optimalizálására is.

3. Az IoT megoldások olcsóbbá teszik és lerövidítik az áruk gyártását és kiszállítását, javítják a termelés hatékonyságát. Jó példa erre raktárak területén az áru- és eszközkövetés. Egy logisztikai vállalat Magyarországon a járművek helyzetét és mozgását valós időben követi nyomon. A cél az, hogy egyszerűen tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról és a jármű helyéről, valamint csökkentsék az üresjárati, kihasználatlan időket.

Nem kell olyan bonyolultnak lennie

 Azt is nagyon fontos látni, hogy az összekapcsolhatóság, azaz szenzorok telepítése és hálózatra kötése önmagában nem teremt valódi üzleti értéket. Ahhoz, hogy a technológia potenciálját kiaknázhassuk, komplex tervezés szükséges, miközben számos kulcsfontosságú kérdés merül fel, ez a vállalkozások számára pedig első látásra elrettentő lehet.  Nem magától értetődő sem a koncepció kialakítása, sem maga az architekturális kivitelezés, hiszen mindez több technológiai területen is szakértelmet igényel. Figyelembe véve a piacon elérhető megannyi eszközt, szenzort, IoT platformot, hálózati technológiát és kommunikációs protokollt, már a kiválasztási, beszerzési folyamat is komoly kihívást jelenthet. Ráadásul a megálmodott IoT megoldást ezt követően még integrálni kell a meglévő IT-rendszerekkel.

Szerencsére ezt a kihívást a technológiai szállítók is felismerték már, és egyre többen állnak elő IoT megoldáscsomagokkal.

„Ezek az megoldáscsomagok már jellemzően egyaránt tartalmazzák a szenzorokat, az adatmenedzsment és az analitikai megoldást, a felhasználói felületet, de akár a hálózati összeköttetést is, ami érzékelhetően és kimutathatóan csökkenti a technológiai összetevők kiválasztásával, fejlesztésével és integrálásával járó időt, erőfeszítést és költségeket”

– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója, aki szerint ezzel egyes IoT megoldások már a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válnak.

Ilyen megoldáscsomagok több nagy technológiai vállalat (például Amazon, IBM, Microsoft, Hitachi) és távközlési cég (például AT&T, Rogers, Verizon) szolgáltatáskínálatában is megtalálhatóak.

„Több prominens iparági vezetővel összefogva a Deloitte is rendelkezik saját „kulcsrakész” IoT keretrendszerrel. Ezek a prediktív karbantartás, eszközteljesítmény-menedzsment és eszközmonitoring felhasználási esetekre fókuszáló alacsony kockázatú, előre konfigurált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentősen felgyorsítsák az IoT bevezetését.”

– tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az is mellettük szól, hogy hónapok helyett akár már hetek alatt át lehet állni a hatékonyabb működésre. Az IoT ráadásul jól kapcsolható robotikával vagy mesterséges intelligenciával összefüggő projektekhez, így segítségével célirányosan lehet felkészülni a jövő vállalatának működését érintő kihívásokra is.

The post Már nem elérhetetlen megoldás az IoT a KKV szektornak sem appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ipar 4.0 kezdeményezés célja, hogy növelje a kisszériás, manuális munkafolyamatokon alapuló gyártás hatékonyságát.

A Knorr-Bremse Budapest sikeresen mutatta be IoT (Internet of Things) alapokon működő adatvezérelt rendszereit, amelyek célja a nagy precizitást igénylő, kisszériás, manuális gyártási folyamatok hatékonyságának növelése. A mérföldkőhöz érkezett Ipar 4.0 projekt eredményei: a gyártási idő percre pontos kiszámíthatósága, kapacitásnövekedés, a munkafolyamatok nagyobb átláthatósága, és gyorsabb, valós adatokon alapuló döntéshozatal. A digitális alapokon működő termelésirányítási és felügyeleti rendszer potenciálisan a hazai munkahelyek kétharmadát biztosító kis- és középvállalkozásokra is kiterjeszthető. A kkv-k számára a legnagyobb előny az lehet, hogy a Knorr-Bremse Budapest által kifejlesztett technológia átvételével hatékonyabban nyomon követhetővé és tervezhetővé válhatnak a gyártási folyamataik, így csökkentve azok nyersanyag és erőforrás igényét.

„Ipar, felsőoktatás és a hazai vállalkozói szféra példamutató együttműködésében valósult meg ez az egyedülálló kutatás-fejlesztési projekt. Büszkék vagyunk arra, hogy jelentős magyar mérnöki teljesítmény van egy olyan Ipar 4.0 projekt megvalósítása mögött, amely tovább növelheti a gyártás hatékonyságát, és a magyar kkv szektor számára is alkalmazható módszertant biztosít. Az általunk kifejlesztett rendszer alkalmazásával a magyar vállalkozások nagyobb eséllyel tudnak a nagy, nemzetközi értékláncokba bekapcsolódni”

– mondta Veres László, a Knorr-Bremse Budapest ügyvezető igazgatója.

Az innovatív megoldás megvalósításához a Knorr-Bremse Budapest közel másfélmilliárd forintos pályázati támogatást kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól az IoT alapokon működő termékelőállítási lánc és termékéletciklus követésre alkalmas moduláris mintarendszer kifejlesztésére. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kutató-fejlesztőivel kidolgozásra került megoldás első lépéseként egy tehervagonok kormányszelepeit előállító szerelősoron vezették be az új módszert, ahol az alkatrészek előkészítése és az összeszerelés ma már adat-vezérelt folyamatirányítás mellett történik. A szerelősoron elhelyezett szenzorok a hozzávetőleg 45 perces szerelési folyamat valós idejű információit küldik meg egy központi adatbázisba. Az így elkészült termékek ugyancsak automatizált és valós idejű adatokat szolgáltató tesztelési folyamaton mennek keresztül.

A magas szintű automatizációnak és adatszolgáltatásnak köszönhetően az egyes munkafázisokhoz pontosan megadható egy adott rendelési mennyiség gyártási ideje. Ez javítja a termelés tervezhetőségét és hozzájárul a nagyobb szállítási pontossághoz, amely a fejlesztés eredményeképpen jelenleg 98 százalékig növelhető.

„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem különösen jó abban, hogy műszaki kompetenciákat igénylő kutatás-fejlesztési projektekben iparvállalatokat segítsen hozzá fejlesztési céljaik eléréséhez.”

– tette hozzá Lengyel László, a BME Egyetem-Ipar Együttműködési Központjának igazgatója.

„Az egyetem kiemelt területként kezeli az ipari digitalizáció, az Ipar 4.0 lehetőségeinek kutatását. A Knorr-Bremse Budapesttel közösen az egyetem a mai trendeknek megfelelő, ipari digitalizációs területen ért el jelentős eredményeket, elsősorban a nagy mennyiségű adatok feldolgozásához alkalmazható szoftverarchitektúrák kutatása területén. Az eredmények alkalmazhatóak számos más ipari digitalizációs projektben is, és az iparvállalatok mellett a kis- és középvállalatok hatékonyságának fejlesztéséhez is hozzájárulnak.”

A K+F projekt végrehajtásában komoly szerep jutott a BME Villamosmérnöki Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék kutatóinak, akik szakértői a raktározási folyamatok korszerűsítésének és a szerelősori szoftvereknek. A Knorr-Bremse mérnökei a 4Sales System Kft.-vel együttműködésben kutattak és vezettek be új eszközkészleteket, határozták meg az informatikai csomag elemeit, és hajtották végre az üzemi teszteket.

Az új termelésirányítási és felügyeleti rendszer első lépésben a Knorr-Bremse Budapest további gyártósoraira kerül kiterjesztésre, a valós idejű adatok vizualizációjához szükséges szoftver fejlesztése pedig 2021 első negyedévében zárulhat le.

The post Knorr-Bremse Budapest: Fontos lépés az adatvezérelt gyártási folyamatok felé appeared first on Műszaki Magazin.

Az ügyfelek a tanúsításoknak köszönhetően minden más vállalatnál jobban megbízhatnak az Eatonben, és abban, hogy az Eaton által kínált hálózatba csatlakoztatott megoldások megfelelnek az iparágban érvényes irányelveinek.

Becslések szerint 2025-re a világon csaknem 950 milliárd dollárt fognak IIoT (Industrial Internet of Things) megoldásokra költeni. A szervezetek digitális lábnyoma egyre nő, ezzel a fejlődéssel párhuzamosan elengedhetetlenné válik, hogy megvédjék rendszereik elérhetőségét, integritását és bizalmas tartalmát. Az Eaton kiberbiztonságot előtérbe helyező szemlélete elősegíti a megbízható környezetek kialakítását az egymással összekapcsolt eszközök világában, az innovációk alapköveként a kiberbiztonság teljeskörű beintegrálásával a vállalat termékfejlesztési és tervezési folyamataiba.

„A kiberbiztonság kérdését kritikus fontosságúnak kezeljük, ezért alapvető eleme kell legyen az iparban alkalmazott digitális megoldások tervezésének, megvalósításának és működésének”

– mondta Michael Regelski, az Eaton villamossági üzletágának alelnöke és technológiai igazgatója.

„Az iparágban elsőként tanúsíttatjuk folyamatainkat mind az IEC mind az UL kiberbiztonsági szabványai szerint. Ez ügyfeleink számára azt jelenti, hogy biztosak lehetnek abban, hogy a tőlünk vásárolt termékek és megoldások megfelelnek a világ két legfontosabb szabványügyi szervezete által ajánlott szabványoknak.”

A megszerzett IEC 62443-4-1 és az UL 2900-1 tanúsítványok egyaránt megerősítették, hogy a termékek és megoldások kifejlesztésére használt Eaton eljárások megfelelnek az iparági szabványoknak.

Regelski nyitotta meg az Eaton Cybersecurity Perspectives című virtuális konferenciáját, melynek nyitóelőadásának fő témája a harmadik fél általi tanúsítás és értékelés szerepe. A konferenciának része egy a globális szabványokról szóló virtuális panelbeszélgetés is, szakértői kommentárokkal, valamint az ISAGCA, az IEC és az UL vezetőinek kommentárjával. Tudjon meg többet az Eaton Cybersecurity Perspectives programjáról.

The post Kettős kiberbiztonsági tanúsítás appeared first on Műszaki Magazin.