A vállalat új ügyvezető alelnöke, Yoichi Miyazaki az alábbiakban olvasható prezentáció keretében bepillantást engedett abba, mi várható a vállalattól az egyes földrajzi régiókban.

Yoichi Miyazaki vagyok. Pályafutásomat elsősorban a tengerentúli értékesítési területen töltöttem. A Toyota Mobility Concept, ahogy új ügyvezető elnökünk, Koji Sato úr korábban kifejtette, nem valósítható meg szilárd üzleti alap nélkül, és fontos ezt a szilárd üzleti alapot fenntartani és erősíteni. A régióközpontú menedzsment szerepének és eddig elért eredményeinek áttekintésével szeretném kezdeni. Célunk, hogy a „világ legjobb autógyártójává” váljunk az „egyre jobb autók gyártása” filozófiát előtérbe helyezve, miközben gondosan reagálunk az egyes régiók egyéniségére és igényeire. A regionális vezérigazgatók vezetésével külön-külön biztosítottuk a kiváló minőségű autókat a Toyota New Global Architecture vagy röviden TNGA alapokra építkezve. Ennek eredményeként növeltük eladásainkat a növekvő feltörekvő piacokon, és kivételesen kiegyensúlyozott regionális értékesítési összetételt értünk el. Amellett, hogy a TNGA bevezetése révén csökkentjük a K+F költségeket és ösztönzőket, az erősségeink közé tartozó, „egyes régiók igényeit kielégítő, időben történő termékfejlesztés” stratégiánkkal, és folyamatos erőfeszítéseink eredményeként, hogy „beszállítóinkkal együtt dolgozva költségcsökkentést” érjünk el, profitábilitásunk elsöprő mértékben nőtt a korábbiakhoz képest, és olyan struktúrává fejlődtünk, amely lehetővé teszi, hogy bevételeinket növeljük, miközben a jövőbe fektetünk a további növekedés érdekében. Emellett alkalmazottainkkal, részvényeseinkkel és beszállítóinkkal együtt felépítettük a növekedési ciklust. Aktívan támogattuk az elektrifikált járművek bevezetését is, ráadásul az első generációs Prius bemutatása óta összesen 22,5 millió darabot adtunk el, ami körülbelül 7,5 millió akkumulátoros elektromos jármű által elért széndioxid-kibocsátás csökkentésnek felel meg. A főszerepet az önöltő hibrid elektromos járművek játszották. Minden egymást követő generációban finomítottuk a teljesítményt és a költségeket. Ennek eredményeként a hibrid rendszerek ára az eredeti költségek egyhatodára csökkent, és mára a benzinüzemű járművekéhez hasonló profitot termel. Ily módon a Toyota nagymértékben tudta növelni bevételi erejét, miközben a jövőbe fektet be, gyarapította befektetőinek számát és csökkentette a széndioxid-kibocsátást. Pontosan ezt értük el eddig a régióközpontú irányításunkkal, amely az egyre jobb autók gyártására tett erőfeszítéseinken alapul. Tovább mélyítjük régióközpontú irányításunkat és tovább szilárdítjuk az üzleti alapokat.

Az azonnali lehető legnagyobb mértékű CO2-csökkentés kulcsfontosságú

Ehhez először is foglalkoznunk kell a karbonsemlegesség elérésével. A széndioxid-kibocsátás nem ismer határokat, a széndioxid-kibocsátás csökkentése pedig olyan probléma, amelynek megoldásával nem lehet várni. Azonnal el kell kezdenünk azzal, amit éppen tehetünk. Ezért kell figyelembe vennünk a helyi viszonyokat és az autóhasználat sokféle módját. Ahhoz, hogy az elektrifikált járművek minél gyorsabban és minél szélesebb körben elterjedjenek, nagyon oda kell figyelnünk ügyfeleink igényeire.Ezért az akkumulátoros elektromos termékcsaládunk bővítése mellett továbbra is növelni fogjuk a többi hajtáslánc alternatíva vonzerejét és versenyképességét is, beleértve az öntöltő hibrid elektromos és a plug-in hibrid elektromos járműveket is. Az alábbiakban ugyanakkor következzenek az akkumulátoros elektromos járművekkel kapcsolatos kezdeményezések az egyes régiókban.A fejlett országokban a következő generációs akkumulátoros elektromos autók előkészítésével párhuzamosan, a bZ sorozatra fókuszálva és tovább finomított teljesítmény mellett nagymértékben bővítjük termékpalettánkat.Az Egyesült Államokban 2025-ben kezdjük meg a 3 üléssorral rendelkező SUV modellünk helyi gyártását. Ezt a modellt Észak-Karolinában gyártott akkumulátorokkal szerelik fel, és növelik a gyártási kapacitást.Kínában a már forgalmazott bZ4X és bZ3 mellett 2024-ben két, a helyi igényeknek megfelelő, helyi fejlesztésű akkumulátoros elektromos modellt, a bZ Sport Crossover Concept és a bZ FlexSpace Concept tanulmányautókra alapuló sorozatgyártott modellt is piacra dobunk, a következő években pedig folyamatosan növeljük akkumulátoros elektromos modelljeink számát. Ázsiában és más feltörekvő piacokon gondoskodni fogunk arról, hogy reagáljunk az akkumulátoros elektromos járművek iránti növekvő keresletre. Konkrétan az év végére megkezdjük az akkumulátoros elektromos kisteherautók helyi gyártását, és piacra dobunk egy kis akkumulátoros elektromos modellt is.A fejlett országokban a BEV-kre való átállás a piac érésével halad előre, míg a feltörekvő piacokon bővülés várható az új és alternatív járművek iránti kereslet miatt. A Toyota teljes kínálata, öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektrmos modelljei valamint az akkumulátoros elektromos járművek és a változatos opciók iránti növekvő kereslet garantálja, hogy megfeleljen a globális kereslet széles skálájának, és elkötelezett a további növekedés mellett.Összegezve: a feltörekvő piacok növekedéséhez a jövedelmező öntöltő hibride elektromos modelleket használjuk majd bevételi forrásként, és a 10 millió darabos értéklánccal az üzleti lehetőségek széles körét is megragadjuk. Ezen túlmenően elkötelezettek vagyunk a költségcsökkentés végrehajtása mellett, a TPS és a Kaizen erősségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva. Ennek eredményeként további befektetési kapacitást teremtünk a mobilitási területeken az akkumulátoros elektromos járművek növekedésének kibővítésére, és olyan erős üzleti alapot teremtünk, amellyel a karbonsemlegesség és a növekedés egyaránt elérhető.

A Toyota Mobility Concept megvalósítása

Miközben az elektrifikáció, a mesterséges intelligencia és a diverzifikáció technológiai innovációi haladnak előre, szeretnénk vállalni azt a kihívást, hogy egy kibővített szemszögből járuljunk hozzá a régióhoz és az ipari megtérüléshez. Például az Egyesült Államokban az autóipar egy kritikus fordulópontnál van, az emberek eltávolodnak a gyártástól, és a strukturális költségek nőnek. A munkaterületen megszerzett készségek és a mesterséges intelligencia ötvözésével új gyártási módokat és új, „emberi intelligenciával működő automatizálási” folyamatokat javasolva törleszthetjük adósságainkat az amerikai gyártás megőrzése formájában, miközben megoldjuk az ország munkaerőhiány-problémáját. Bejelentettük továbbá a Charoen Pokphanddal és a thaiföldi Siam Cement Grouppal folytatott együttműködések áttekintését, amelyet április 3-án tettünk közzé. Ez egy olyan megvalósítási program kezdete, amely elektrifikációt és csatlakoztatott technológiákat használ a járművek, az emberek és az információk összekapcsolására, és úgy hasznosítja a mobilitást, mintha az a társadalmi infrastruktúra része lenne. Ezekkel a kezdeményezésekkel vállaljuk a regionális problémák megoldását, mint például a súlyos forgalmi torlódások, a légszennyezés és a gyakori közúti balesetek. Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés a mobilitási koncepció megvalósításának egyik módja. Miközben senkit sem hagyunk magunk mögött, hozzájárulunk a karbonsemlegesség eléréséhez, és foglalkozunk a társadalmi problémákkal, előmozdítjuk átalakulásunkat a mobilitási vállalattá válás felé. A további növekedés forrása az, hogy az emberek azt mondják: „A Toyota továbbra is meg tudja tenni itt a tőle telhető legtöbbet.” Ugyanazokat a mércéket és gondolkodásmódot alkalmazzuk, mint a világon mindenhol, és kívülről nézzük magunkat, valamint rugalmas gondolkodásmódot alkalmazunk és hajlandóságot mutatunk a kihívásokra és a pozitív cselekvésre. Ezeket az elveket a gyakorlatba ültetve a helyi közösség által még mélyebben elfogadott vállalattá válunk.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Toyota ügyvezető alelnöke ismertette a vállalat egyes régiókra vonatkozó terveit appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat szakértői részletesen megvizsgálták a Holdon uralkodó körülményeket, és olyan építészeti megoldásokat javasolnak, amelyek alkalmazásával a jövőben valósággá válhat a most még csak a tudományos-fantasztikus filmekből ismert űrkolóniák létrehozása. Ezek ellenállnak a szélsőséges hőmérsékletingadozásnak, sugárzásnak és akár 14 000 négyzetméteres alapterületükkel egy nagyobb létszámú missziónak is elegendő életteret biztosíthatnak, a Földtől átlagosan 384 400 kilométernyire.

A világ legrangosabb űrkutatással foglalkozó rendezvényén, a párizsi Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson mutathatta be tanulmányát a Paulinyi & Partners. Az építészcsapat kutatásai alapján olyan, modulárisan bővíthető szerkezetet tervezett, amely egységes elemekből, hálószerűen épül fel, és a belsejében felállíthatók a létfenntartó rendszerek, kialakíthatók a megfelelő lakóegységek és ahol még a Mentőexpedíció című sci-fiből megismert, önellátást biztosító burgonya-ültetvénynek is jut hely.

A tervezés során a Paulinyi & Partners szakértőinek a Hold sajátos hőmérsékleti és környezeti viszonyait, valamint a logisztikai és építési kihívásokat is figyelembe kellett venniük. A holdbázisnak az éjszakai -170°C és a nappali +110°C közötti hőmérsékletingadozást is bírnia kell, a szerkezetnek pedig meg kell tartania a sugárzás ellen védő, több mint 2 méter vastagságú burkolatot is. A Holdnak nincs légköre, így az épület külső és belső része között fellépő nyomáskülönbség kezelése is újabb számításokat igényelt a szakemberektől.

„Szerencsére a Hold segíti is a projektünket, hiszen az alacsonyabb gravitációnak köszönhetően az egyes elemek és így a teljes szerkezet teherbírása is nagyobb. Ezzel együtt is igazán komoly kihívást jelentett a tervezés, hiszen senki nem építkezett még másik égitesten, így nem állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatos, konkrét tapasztalatok. Épp ezért ügyeltünk arra, hogy csakis tudományosan megalapozott alaptechnológiák alkalmazásában gondolkodjunk – mondta el Németh Roland, a Paulinyi & Partners építésze, a tanulmány társszerzője. – Rendkívül költséges és bonyolult lenne például a Földről építőanyagot juttatni a helyszínre, ezért is döntöttünk úgy, hogy az ott megtalálható nyersanyagok felhasználására dolgozunk ki egy megoldást.”

A szerkezetet alkotó tartórudakat és központi elemeket a tervek szerint a Holdon gyártanák le, a felszínt borító regolit, vagy holdkőzet felhasználásával. A kőzet megolvasztásával és formába öntésével a legkülönfélébb elemek is könnyen legyárthatók, ezekből épülne fel az egész bázist lefedő kupola, amely a sugárzás mellett a meteoritoktól is óvná a létesítményt. Az egyedi felépítésnek köszönhetően a szerkezet könnyen bővíthető és akár 14 000 négyzetméteres terület is kialakítható, amelyben a modellek alapján akár 150 fős közösség is élhetne a Holdon.

„A tanulmányunk jelentős lépés az űrkutatás területén az olyan, idegen égitesteken létesítendő bázisok megtervezése felé, amelyekben ideális körülmények között élhetnek a jövőben az asztronauták – mondta el Dr. Paulinyi Gergely, a Paulinyi & Partners alapító-vezérigazgatója. – Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a terveinket egy ilyen jelentős eseményen, az iparág legjelesebb képviselői előtt mutathattuk be. Reméljük, ha rendelkezésre áll majd a technológia, a mi terveink alapján épülhet meg az első holdbázis.”

A Paulinyi & Partners Építésziroda az elmúlt években számos kiemelt projektért felelt Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. A vállalat innovatív megközelítéssel, a legújabb technológiákkal tervez különleges épületeket, legutóbb átadott munkáik közé tartozik a Budapest One irodaház és az Etele Pláza.

The post Holdkőzetből felépíthető űrbázis terveit mutatták be magyar építészek appeared first on Műszaki Magazin.

Tervezője, dr. Teiter Zoltán a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán oktatja a hídépítéssel kapcsolatos ismereteket.

Az új, mintegy 300 méteres Tisza-híd gyakorlatilag már elkészült, hamarosan átadják a forgalomnak. Ez a pillanat azonban egy nagyon hosszú folyamat vége, egy 16 éves álom beteljesülése. Dr. Teiter Zoltán rendhagyó tervét az őt foglalkoztató Uvaterv Zrt. több más tervvel együtt először 2005-ben nyújtotta be egy esztergomi Duna-híd-pályázatra. Akkor a terv második helyet ért el, ám mégsem került a fiók hátsó zugába.

„Az általam tervezett ferdekábeles híd nagyon egyedinek számított, hiszen – mint nemrég utánanéztem – a világon a talán legelső hasonló épp abban az évben, 2005-ben készült el Olaszországban, de az gyaloghíd volt. A tervet életben tartottuk, azt benyújtottuk az M44-es Körös-hídjához, az M43-as Tisza-hídjához, végül pedig az M44-es gyorsforgalmi út Tisza-hídjához is. Ez utóbbinál el is nyertük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatását. A tervdokumentációk alapján a kivitelezőnek olyan ajánlatot kellett adnia, ami a kiviteli tervek elkészítését is tartalmazza, ezért a munka komoly egyeztetéseket és mindenre kiterjedő figyelmet igényelt”

– mondta el dr. Teiter Zoltán, akit a híd tervezéséért a hidász szakma a Feketeházy János-díjjal tűntetett ki.

A szakma Feketeházy János-díjjal ismerte el dr. Teiter Zoltán munkáját (Fotó: Gyukics Péter)

A híd különleges formáján túl hazai viszonylatban számos ritka és néhány egyedülálló konstrukciós kialakítást is tartalmaz. Szokatlanul merész a szerkezet ferdekábeleinek vezetése, amelyet kitérő egyenesek alkotnak, csavart kábelfelületet eredményezve. Különlegessége továbbá, hogy először alkalmaztak Magyarországon íves, valamint lágyacélbetétes vasbeton pilont, amely ráadásul minden irányban jelentős és változó igénybevételeknek van kitéve. Az országban az első olyan tartókábeles híd, amelynek merevítőtartója vasbeton-acél anyagú, úgynevezett öszvér keresztmetszetű. A ferdekábelek pilonon való átvezetésére – ugyancsak egyedüliként – csak itt használtak iránytörő nyergeket. További érdekesség, hogy a felszerkezetnek hosszirányú támasza nincs, az ilyen jellegű erőket a kábelek által a pilonok veszik fel, nagy terhek esetében a híd két végén a saruk lehorgonyzó szerepet is játszanak.

A Széchenyi István Egyetemen a legjobb hazai szakemberek közvetítik a tudást az új generációk számára. Dr. Teiter Zoltán – aki PhD-fokozatát is a győri intézményben szerezte – az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékén vezeti be a hallgatókat a hidász szakma rejtelmeibe.

A hídon áthaladóknak is különleges látványt nyújt a szerkezet (Fotó: Karkus János)

„2012 óta tanítok a győri egyetemen, amelynek képzéséhez három hidas tantárgy kidolgozásával is hozzájárultam. A célom kezdetektől olyan gyakorlatorientált tudás átadása volt, amely használható, piacképes ismereteket ad a fiataloknak. Nagy lépést tettünk azzal is, hogy néhány éve már nem csak alap-, hanem mesterképzés is zajlik, így Győrben a legmagasabb szintű oktatás nyújtjuk a leendő hidászok számára. A saját tapasztalatom, de a már végzettek visszajelzései alapján is mondhatom, hogy a Széchenyi-egyetemről kikerülő mérnökök jól boldogulnak a szakmában, állják a sarat a kihívásokkal teli szakterületen”

– emelte ki az egyetem adjunktusa. Végezetül elmondta, a hidak világát azoknak a mérnökjelölteknek a figyelmébe ajánlaná, akik szeretnek komoly elméleti kihívásokat megoldani, szeretnének igazán nagy szerkezetekkel foglalkozni, és nem rettennek meg attól, hogy minden helyszín és minden híd más és más, tehát mindig új problémákra kell megkeresni a megfelelő válaszokat.

The post Egyedülálló Tisza-hidat tervezett a Széchenyi István Egyetem oktatója appeared first on Műszaki Magazin.

A cseh kormány azt akarja, hogy Csehország területén legalább egy nagy autóakkumulátor-gyár épüljön – idézte Karel Havlicek miniszterelnök-helyettest, ipari és kereskedelmi minisztert a Radió Praha. A politikus szerint az előbbi projekt iránt a német Volkswagen autógyártó, a Skoda tulajdonosa és a dél-koreai LG érdeklődést mutatott.

A terv az lenne,hogy az üzemet vagy üzemeket 2026-ban vagy legkésőbb 2028-ban már át is adnák. Cseh részről az ország legnagyobb energiaszolgáltatója, a CEZ igazgatója, Daniel Benes, illetve Havlicek aláért egy szándéknyilatkozatot arról, hogy felépítik az akkumulátorgyárat. A legvalószínűbb helyszín az ország északnyugati részén lévő Prunerov szénerőművének telephelye.

Benes szerint az akkumulátor-gyártó gigaüzemet összekötnék az országban talált jelentős lítiumlelőhely kiaknázásával, amelyet jó pár évvel ezelőtt fedeztek fel. A CEZ 2022-ben akar döntést hozni arról, hogy felépít-e egy lítiumbányát. Ha a terv zöld utat kap, akkor a beruházást 2025-re fejezhetik be, és akkortól indulhat a bányászkodás.

Forrás: napi.hu

The post A CEZ hátán lehet akkumulátorkirályság Csehországból appeared first on Műszaki Magazin.

Példátlan sebességgel váltak alkalmazkodóbbá és reszponzívabbá a szervezetek. A 2021-es terveket már olyan vezetők készítették, akik 2020-ban bizonyították ellenállóképességüket. A Deloitte 12. alkalommal készített éves összefoglaló tanulmányt a jövő technológiai trendjeiről.

„Az idei Tech Trends 2021 fő témája az ellenállóképesség. A technológia világában ez azt a makacs elhatározást jelenti, hogy egy szervezet a felforgató változások közepette is alkalmazkodik és érvényesül. A Deloitte tanulmánya szerint a pandémia váratlan átalakulást hozott: a legtöbb szektorban felgyorsította a digitális átállást, nem csupán a működési hatékonyság javítása miatt, hanem a rugalmasság elérése okán. A kereslet és kínálat, a fogyasztói szokások drámai ingadozására való gyors reagálási képesség igénye a digitalizáció motorja. Nem csak a digitális átállás gyorsult fel: a tervezési szakasz is drámaian redukálódott – a munka jövőjéről szóló vezetői beszélgetések időhorizontja évekről hetekre változott”

– foglalta össze a tanulmány fő üzenetét Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

Rövid távú prognózis: mit hozhat 2021 és az azt követő időszak a technológia világában?

A Tech Trends 2021 tanulmány főbb megállapításai a következő 18-24 hónapra:

„Nagyvállalati technológia szempontjából legfontosabb a vállalati stratégia és a technológiai stratégia összehangolása. Nagyon fontos foglalkozni a kritikus alaprendszerek jövőjével, a felhő felhasználási lehetőségeivel a digitális bevándorlók esetén. Előtérbe kerülnek az ún. „low-code” és „platform-first” stratégiák a legacy rendszerek kivezetésére. Kiemelten fontos még az ellátási lánc átalakításának tervezése is”

– mondta el Kiss Dániel.

Adatok területén megfigyelhető lesz a mesterséges intelligencia iparosítása ún. „MLOps” megoldásokkal. Súlypontáthelyezés várható az adatok felhasználása terén: emberi felhasználásáról gépi felhasználásra. A kiberbiztonság kérdése is különös figyelmet érdemel.

Ember és gép interakciója szempontjából a jövő munkahelyével kapcsolatos trendek követése és a digitális élmény folyamatos fejlesztése továbbra is időszerű. Megjelennek a szervezeti sokféleséget, méltányosságot és befogadást támogató technológiák.

Hosszútávú prognózis: mi várható a következő évtizedben?

Az elmúlt 12 év technológiai trendjei alapján a fejlődés ívét három szakaszra lehet bontani: a 2010-es évek innovációs szakaszára, amely lehetővé tette a második szakasz – a 2020-es évek elejének – disztruptív megoldásait. A harmadik szakasz az előttünk álló évtized, melyet a jövő horizontjának üzleti és technológiai stratégiái formálnak: univerzális, zökkenőmentesen integrálható interfészek, melyek képesek előre jelezni és kielégíteni az emberi igényeket. A mesterséges intelligenciára épülő exponenciális intelligencia képes lesz emberi érzelmeket felismerni és reagálni ezekre. Emellett a külső környezetet megfigyelésével és helyes értelmezésével válik alkalmasság szinte bármilyen feladat elvégzésére. Eközben a szubatomi részecskék tulajdonságait kihasználva a kvantumszámítógépek képesek lesznek megoldani a mai szuperszámítógépek számára még túl összetett problémákat.

Az ember és a gép kapcsolata tovább erősödik, ugyanakkor átlátható és természetes módon a végletekig egyszerűsödik. A gépek adat feldolgozási képessége addig fejlődik, míg elérkezünk a csaknem „mindenttudó gépek” korába, mikor az adat hozzáférés és megértés nem csak a korrelációk, de az okok és okozatok felismerésére is képessé teszi az üzleti megoldásokat. A korlátlan számítási kapacitás a technológia számos új felhasználási lehetőségét fogja megnyitni.

“Mindezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a feltörekvő technológiáknak szilárd alapokon kell állnia, köztük az üzletileg megalapozott IT funkciók fejlesztésén, a kiberbiztonsági, szabályozói és etikai kockázatok megfelelő kezelésén és az alaprendszerek korszerűsítésén”

– állapította meg Kiss Dániel.

The post Tech Trends 2021 appeared first on Műszaki Magazin.

Az Itron költségcsökkentési törekvéseinek részeként – amelynek célja, hogy elősegítse a globális ellátási lánc és a gyártási műveletek optimalizálását – a vállalat tárgyalásokat kezdeményez a munkavállalói képviseleti szervekkel a gödöllői gyárban készített mérőeszközök gyártása beszüntetésének, illetve más gyártási helyszínekre való áthelyezésének munkajogi kihatásairól.

Az Itron tervei szerint a termelés áthelyezésére 2021 vége előtt sor kerül, a gödöllői gyár pedig 2022 elején leáll. Közel 200 dolgozót érint a gyár bezárása. A vállalat a jövő év során megkezdi az egyeztetést az érdekképviseleti szervekkel, és minden érintett dolgozót biztosít arról, hogy megkapja a kollektív szerződésben foglaltaknak megfelelő juttatásokat. A gyáregységhez tartozó értékesítési szervezet tovább folytatja tevékenységét az Itron budapesti telephelyén.

A vállalat maradéktalanul teljesíti az ügyfeleivel meglévő kötelezettségvállalásait, és az átmeneti időszak alatt is gondoskodik a vevői igények kiszolgálásáról. Az Itron 2017-ben nyitott budapesti Center of Excellence tudásközpontját a költségmegtakarítási intézkedések nem érintik, a közel 150 főt foglalkoztató intézmény zavartalanul működik tovább.

The post Az Itron áthelyezi a termelést a gödöllői gyárából appeared first on Műszaki Magazin.