Ez a tanulmány az első, amely részletekbe menően becsüli meg a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületeihez köthető munkahelyteremtést. Az elemzés mikroszinten vizsgálja a különböző funkciójú, klímabarát épületek megvalósításával kapcsolatos foglalkoztatási lehetőségeket, kitérve a lakóépületekre, kórházakra, szállodákra, irodákra, kiskereskedelmi és oktatás létesítményekre Észak-Amerika, Európa és Ázsia régióiban.

Az kutatás kifejezetten a fogyasztók által háztetőkön elhelyezett napelemek, vagy hőszivattyúk révén megtermelhető, akkumulátorokban tárolható megújuló energiához kötődő munkahelyteremtési potenciálra fókuszál. Ezek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák – amelyek mindegyike ma már könnyen elérhető – támogatják az ingatlanszektor villamosítását és digitalizálását, ami kulcsfontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális szintű csökkentésében.

„Egyre világosabb, hogy a modern technológiáknak köszönhetően ma már megvalósítható az épületek gyors átállítása a nettó zéró értékre. Amit gyakran nem veszünk észre, az az, hogy ez az átállás jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel jár. Ez a kutatás egy újabb bizonyíték erre a tényre”

– mutatott rá Vincent Petit, a Schneider Electric klíma- és energiaátalakítási kutatásért felelős alelnöke és az SRI vezetője.

A tanulmány főbb megállapításai

• A munkahelyteremtési potenciál a régiótól és az épület típusától is függ. A lakóépületek esetében 0,05, a kereskedelmi ingatlanoknál 0,3 és 4,7 közötti új munkahelyet lehet létrehozni. A lakó- és kereskedelmi épületek magas száma miatt a munkahelyteremtési potenciál ezekben a szegmensekben meghaladja a milliós nagyságrendet.
• Jelentős mennyiségű új munkahely jöhet létre Európában. Franciaországban közel 300 ezer, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban pedig egyaránt negyedmillió körüli.
• A legnagyobb munkahelyteremtési potenciál a nagy épületek esetében a hőszivattyúk és az akkumulátortárolók felhasználásában rejlik. A hőszivattyúk, a napelemek és az akkumulátorok esetében a legtöbb munkahelyet az építés és a telepítés jelenti.
• A kutatás fontos információkkal egészíti ki az SRI két közelmúltbeli megállapítását, amelyek kimutatták, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátást támogató megoldások alkalmazásával több mint 60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés érhető el, illetve akár 70 százalékos csökkenés is, ha digitális épület- és energiagazdálkodási megoldásokat alkalmaznak meglévő irodaházakban.

„A foglalkoztatás gyakran megosztó téma, ha a nettó zéró gazdaságra való áttérésről van szó a zöld energiában rejlő új lehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt. Ez a tanulmány részletesebben bemutatja a lehetőséget, amit az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek által létrejövő új munkahelyek jelentenek. Ez is a dekarbonizáció meggyőző járulékos előnye, és képes lehet enyhíteni a társadalmi és gazdasági aggodalmakat, valamint pozitívan alakíthatja az éghajlat-politikát” 

– jelentette ki Benjamin Sovacool, a Boston University Institute for Global Sustainability igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kétmillió új munkahelyet teremthet a tiszta energia alkalmazása az épületeinknél appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális technológia és a fenntarthatóság terén végrehajtott gyors beruházások akár 5,7 millió új munkahelyet is teremthetnek Európában 2030-ig – állapította meg az Accenture és a BusinessEurope közös új kutatása.

Az „Európa új hajnala – az iparág új alapokra helyezése a jövőbeni versenyképességhez” (Europe’s new dawn – Reinventing industry for future competitiveness) címmel közzétett jelentés szerint, bár Európa lépést tartott más régiókkal növekedés és piaci részesedés szempontjából a világjárvány előtt, azóta letért a növekedési pályáról. Az európai vállalatok úgy látják, hogy legalább hat hónappal hosszabb idő alatt lábalnak ki a járvány okozta nehézségekből, mint Ázsia és a Csendes-óceáni térség vagy Észak-Amerika cégei.

A jelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Európában a főbb iparágak stabilitásának köszönhetően, minden adott a jövőbeni növekedési lehetőségek kiaknázásához. Ha ehhez a digitalizációs és fenntarthatósági beruházásokat is hozzávesszük, bővülhet a foglalkoztatás, és 2030-ig új munkahelyek milliói jöhetnek létre a régióban.

2020-ban a világjárvány 3,5 millió munkahely nettó megszűnését okozta Európában, az erőteljes szabadságolási programok ellenére. A munkahelyek száma 2023-ra visszaállhat a válság előtti szintre, a digitalizáció és a fenntarthatóság (a jelentés terminológiájával „kettős átalakulás”) terén végrehajtott gyors beruházások pedig 5,7 millió új munkahelyet teremthetnek a régióban 2030-ig. A legfőbb munkahelyteremtők a következő iparágak lesznek: ipari berendezések, csúcstechnológia, szoftverek, közműszektor, gépkocsigyártás, élettudományok, kommunikáció/média.

A munkahelyek létrehozásához Európának meg kell erősítenie globális vezető pozícióját a gépkocsigyártásban, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán, a közműszektorban és a vegyiparban, továbbá ki kell használnia a lehetőségeit azokban az ágazatokban, ahol az európai vállalatok már jelenleg is erős pozícióval rendelkeznek (pl. repülőgépgyártás és védelmi ipar, élettudományok, kommunikáció/média). Más iparágakban is vannak lehetőségek (pl. ipari berendezések, technológia és szoftverek), de ezeken a területeken többet kell innovációra fordítani, és gyorsítani kell a digitális és a fenntarthatósági átalakulást.

„Új, globális növekedési és versenyképességi paradigma születésének vagyunk tanúi, és az európai vállalatoknál minden feltétel adott ahhoz, hogy kiaknázzák az ebben rejlő lehetőségeket”

– mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója.

„Bár a viszonylag lassú európai oltási program lehűtheti a vállalatok gyors kilábalásba vetett reményeit, a régió erős fenntarthatósági pozíciója, valamint az ígéretes technológiák és a több iparágat átfogó, új ökoszisztémák, például a mobilitás terén végrehajtott beruházások, jó eséllyel megnövelhetik a régió versenyképességét, lehetővé téve globális piacvezető vállalatok megjelenését, és több millió új munkahelyet teremthetnek hosszabb távon.”

Ahhoz, hogy az európai iparágak megőrizhessék pozíciójukat és globális vezető szerepre tegyenek szert, be kell fektetniük meghatározott technológiákba és a gyors ütemben növekvő területekbe.

A 700 európai felsővezető bevonásával készített felmérésre épülő jelentés szerint a technológiai beruházásoknak a mesterséges intelligenciára (66%), az 5G és 6G technológiára (58%), a felhőre (52%) és a következő generációs akkumulátorokra (34%) kell összpontosítaniuk. A gyorsan növekvő területek közül az európai üzleti vezetők az „intelligens gyártást” említették a legnagyobb arányban (55%), majd a „digitális egészségügy” (50%), az „intelligens mobilitás” (46%) és az „energiarendszer átalakítás” (33%) következett.

Az európai vállalatok felgyorsítják a technológiai, fenntarthatósági és munkaerővel kapcsolatos beruházásaikat

Az európai vállalatok 88%-a idén a digitális átalakulásra és a fenntarthatósági gyakorlat fejlesztésére fordított összeg növelésére készül, míg tavaly csak 58% növelte beruházásait ezeken a területeken.

Az európai vállalatok zöme a munkatársak átképzésére is nagy hangsúlyt fektet. Több mint háromnegyedük (86%) arra készül, hogy továbbképzi vagy átképzi a dolgozói állomány 25%-át a következő három évben, hogy lépést tudjanak tartani a cégnél megjelenő új igényekkel.

„Bár a Covid19-válság még nincs mögöttünk, a vállalatoknak sürgősen fel kell készülniük a kilábalásra, és új alapokra kell helyezniük működésüket ahhoz, hogy megszerezzék vagy megőrizzék a globális vezető pozíciót” – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier. „Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy élen járjon a világjárvány utáni gazdaságban, de ehhez most a megfelelő technológiákba, ökoszisztémákba és – ami még fontosabb – emberekbe kell invesztálnia. Így biztosítható a jövőbeni növekedés és munkahelyteremtés.”

Európa kormányai és az EU intézményei is kritikus szerepet játszanak az európai vállalatok felemelkedésében

Abban, hogy Európa főbb ágazatai globális vezető szerepre tehessenek szert és támogatni tudják a munkahelyteremtést a régióban, Európa kormányaira és az EU intézményeire is fontos szerep hárul.

A jelentés öt olyan területet azonosított, ahol az európai vállalatok intézkedéseket várnak a kormányok és az EU intézményei részéről. Ezek közé tartozik a három legfontosabb:

• A következő generációs munkaerő megteremtése: az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése tehetséggondozó inkubátorházak támogatásával, az oktatás legkeresettebb készségek iránti kereslethez igazításával, valamint a digitális kompetenciák, az élethosszig való tanulás és a szakképzés ösztönzése.
• A digitális átalakulás és a fenntartható gazdaságra való átállás ösztönzése: a közös technológiai infrastruktúra megtervezése és bevezetése (5G, felhő, IoT, AI) és a szén-dioxid-mentesítési törekvések támogatása. Szintén elvárás a befektetés- és innovációbarát szabályozói környezet létrehozása, például a jogszabályi széttagoltság és a bürokrácia enyhítésével és az új technológiák tesztelését segítő innovációs szabályozási tesztkörnyezetek (ún. sandboxok) kialakításával.
• A nagy potenciállal rendelkező iparágak fejlődésének támogatása: a hagyományokkal szakító és áttörő jelentőségű kutatásokat és innovációkat célzó befektetések, az innovatív iparági ökoszisztémák létrehozását támogató szabályok bevezetése, valamint az állami és a magánszektor közötti partnerkapcsolatok létrehozása révén.

The post A digitális és a fenntarthatósági beruházások több millió munkahelyet teremthetnek Európa gazdaságában 2030-ig appeared first on Műszaki Magazin.