A világ lakosságának 40 százaléka tengerparti településeken él. Számukra az amerikai REGENT innovatív elektromos siklói elsőként kínálnak majd biztonságos, olcsó, nagy sebességű és kibocsátásmentes mobilitási megoldást.

Az ismert légpárnahatást hasznosító tengeri sikló (seaglider) kizárólag vízen közlekedik, útja során azonban három üzemmód között vált – a kikötőben klasszikus vízi járműként a törzsén lebeg, indulás és érkezés közben viszont már szárnyashajóként, óránként 40 csomós (74 kilométeres) sebességgel szeli a habokat, úti célját pedig pár méterrel a hullámok felett, óránként közel 300 kilométeres sebességgel száguldó repülőgépként közelíti meg.

A repülőgépek nagy sebességét és kényelmét az elektromos járművek alacsony üzemeltetési költségeivel és klímabarát működésével egyesítő siklót a hidroprofilok, az elosztott elektromos meghajtás és a repülőgépes fly-by-wire vezérlés különbözteti meg a hagyományos légpárnás járművektől. Együttesen ezek a megoldások biztonságos kikötői manőverezést, fokozott hullámtűrést és kényelmes utazási élményt eredményeznek. Utóbbihoz a csendesebb működés is hozzájárul: az átlagos repülőgépeknél 30 decibellel halkabban repíti 12 utasát és a 2 fős személyzetét. A sikló hatótávolsága megközelíti a 300 km-t, melyet a következő generációs akkumulátorokkal 500 km-re terveznek bővíteni.

A tengeri sikló fejlesztéséhez a Siemens portfóliója biztosítja a mérnöki tervezőeszközöket, amelyeket a REGENT 2020-as alapítása óta használ. A felhőben, szolgáltatásként elérhető Xcelerator as a Service ugyanis pontosan illeszkedik a légi és a vízi szállítmányozás szereplőit kiszolgáló, digitális vállalatként indult startup stratégiájába.

A REGENT közlése szerint már 325 seaglidert előértékesítettek világszerte, melyek a terv szerint 2025-től léphetnek szolgálatba.

Digitális átalakulásukat az autóipartól az űriparig kis- és nagyvállalatok egyaránt gyorsítják a Siemens Xcelerator platformjával, amely a digitális ikrek technológiáján keresztül is segíti, hogy az ambíciózus tervből jól működő késztermék szülessen.

The post Így nézhet ki a tenger melletti légiközlekedés jövője appeared first on Műszaki Magazin.

Nem számít, hogy légi vagy tengeri úton szeretnénk szállítani csomagunkat, minden eshetőségre fel kell készülni.

Munkaerőhiány, nem várt balesetek, fokozott járványügyi intézkedések és lezárások okoznak fejtörést a megrendelő és szolgáltató oldalán egyaránt. Mihály Attilával, a Trans-Sped légi és tengeri szállítmányozás osztályvezetőjével készített interjúból megismerhetjük az említett két szállítási mód jelenlegi helyzetét és választ kapunk arra is, hogy biztonságban vannak-e a megrendelt csomagjaink.

2021 novemberében egy cikkben azt nyilatkozta, hogy a tengeri szállítmányozás a legmélyebb időszakát éli. Változott azóta a helyzet? Mire számíthatunk a jövőben?

M.A.: Sajnos nem tudok pozitív gondolatokat mondani most sem. 2020 második felétől a járvány előtti állapothoz képest az árak az egekbe szöktek és ez ma sincs másként. Több hetes késések, lezárások és munkaerőhiány jellemzi az iparágat. Ennek ellenére a termelő és gyártó vállalatok többsége még mindig ki van szolgáltatva a helyzetnek, ugyanis másképp nem tudják beszerezni a megfelelő árumennyiséget.

A helyzet már nem átmeneti, hanem folyamatos, komoly gazdasági problémákat okoz világszerte. Ha egy hajó csak 10 napot is késik, beletelik 1-1,5 évbe, mire behozza lemaradását. Így könnyű kiszámolni, hogy a közeljövőben nagy javulás még nem várható. Úgy vélem, a helyzet megoldása csak külső beavatkozó segítségével lehetséges, erre pedig már most megvannak a kezdeményezések. Várunk, bízunk a javulásban és addig is törekszünk ügyfeleink teljes körű, magas szinten történő kiszolgálására.

A tengeri szállítmányozásban felmerült problémák ellenére keveset hallottunk a légi szállítmányozásról, pedig az sem elhanyagolható. Ezen a területen is komoly nehézségek tapasztalhatóak?

A járvány kezdetekor szinte azonnal leállították a légi személyszállítást, ezzel egyidejűleg pedig az áruszállítás is csaknem megszűnt. Sokan nem is tudják, de az utasszállító gépek csomagterei rengeteg árut szállítanak, ez a lehetőség pedig 2020 márciusában hirtelen eltűnt jó pár hétre. Szerencsére a légitársaságok hamar reagáltak, növelték a cargo gépek számát és akár utas nélküli gépeket is indítottak annak érdekében, hogy az áruk késéssel és többszörösen megemelkedett díjakkal ugyan, de megérkezzenek a megrendelőhöz.

A kezdeti problémák ellenére a helyzet lassan, de fokozatosan rendeződött és ma már a járvány előtti szinthez közelítenek az árak és a szállítási idők. Érdekes hazai adat a szakmából, hogy Európában egyedüliként a budapesti repülőtér légi áruforgalma az elmúlt évben 30%-os növekedést mutatott, ami a 2 éve átadott BUD Cargo City központnak is köszönhető.

Ha szükséges választani: légi vagy tengeri?

Leginkább az áru típusa és mennyisége határozza meg, milyen úton jut el a megrendelőig. Vannak szerencsés szituációk, amikor az áru jellegéből fakadó rugalmasság könnyen kezelhető, de az esetek többségében nem ez jellemző. A légi szállítás kisebb mennyiségű és sajátos jellegű árura, valamint sürgős szállításra specializálódott. Például gyógyszer, élőállat szállításánál, vagy egy gyártósori sürgős alkatrésznél nem férnek bele a 35-40 napos szállítási idők, emiatt a gyorsabb, 2-4 napos tranzit idejű szállítási módot kell választani a megrendelőknek. Fontos termékkör a légi szállításban a nagy értékű áruk, mint például elektronikai cikkek, mobil telefonok stb., melyek ára elbírja a magasabb szállítási díjat, ami ráadásul egy biztonságosabb árukezeléssel is együtt jár.

A tengeri szállítás esetében a nagy mennyiségű árurendelésekre fókuszálnak, ugyanis nemcsak pár száz, hanem akár több ezer tonnát is képes egy hajó elszállítani. Nehézipari termékek, járművek, nagy volumenű könnyűipari áruk szállításának elsősorban a költségek miatt nem lehet más alternatívája.

A mindenkit leginkább foglalkoztató kérdés: megrendelt csomagjaink megadott időre, épségben megérkeznek?

Ha igent mondhatnék, enyém lenne a legkevesebb stresszel járó munka a világon. (nevet) Sajnos ügyfeleimnek is sokszor csak ennyit tudok mondani: az a biztos, amikor már megkaptuk az árut és látjuk a saját szemünkkel. Nem egy esettel találkoztam az elmúlt időszakban, amikor tengeri szállítás esetében a már visszaigazolt szállítási időt módosították akár hetekkel. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy a tervezett használat előtt legalább 2 hónappal rendeljék meg a szükséges árukat, amennyiben hajón történik a szállítás. A jelenlegi helyzetben még így is érhet meglepetés bennünket.

A légi szállításban jelentősen jobb a helyzet. Napról napra nő az utasforgalom, ennek köszönhetően egyre több járatot indítanak újra a légitársaságok, amivel a mi air cargo szállításaink lehetőségei is egyre jobbak. Bár a szakemberek a járvány előtt légiforgalmi szint elérését 2023-ra várják, azt most is kijelenthetem, hogy légi szállításban folyamatosan kielégíthetőek az igények, jelentős árukésések nincsenek.

Ha az érkezési idő kapcsán teljesen nem is, a csomagok biztonsága felől nyugodtak lehetünk?

A csomagok biztonságos megérkezésével kapcsolatosan fontos leszögezni mindegyik szállítási módban biztonságban vannak áruink. Természetesen mindegyikben van különféle rizikó és ez bármennyire csekély is, nekünk erre is figyelni kell. Ebből a szempontból külön kell választani a tengeri – ezen belül a teljes konténeres és gyűjtő konténeres szállítást -, valamint a légi szállítást. Hogy a végén kezdjem, a légit nevezhetem a legbiztonságosabbnak az ott alkalmazott rendkívül szigorú árukezelési és biztonsági előírások miatt. A tengeri teljes konténeres szállítások esetén az áruban bekövetkező károk sem jelentősek, hiszen itt a feladó helyen berakják a konténerbe az árut, amit legközelebb a címzett fog érinteni, addig pedig védi a konténer.

A gyűjtő konténeres szállításban van talán a legtöbb káresemény, aminek az oka éppen a jellegéből fakad, miszerint különféle árutípusok kerülnek összepakolásra egy-egy konténerbe s alkalmanként ezeket is többször is átpakolhatják, míg eljutnak céljukhoz.

A tengeri szállításban rejlő egyik legfurcsább, de létező kárveszély az un. közös hajókár lehet. Ez még akkor is kárt jelenthet a megbízónak, ha egyébként az áruját sértetlenül megkapta. Jó példája volt ennek tavaly, az Ever Given hajó elakadásából fakadó káresemény, ahol a mentés költségeit a hajón lévő áruk tulajdonosainak is ki kellett megfizetniük – feltéve, ha nem volt biztosításuk.

A mi szállításaink hatalmas távolságokat, sok szereplős kiszolgálási folyamatokat jelentenek, ahol még a legjobb szándék mellett is bármi előfordulhat. Éppen ezért mi a Trans-Spednél különös jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy minden ügyfelünknek felhívjuk a figyelmét a szállítmány biztosításának fontosságára. A légiben ajánljuk, a tengeriben kérjük megbízóinkat a biztosítás megkötésére, amit egyébként mi az áru felvételével egy időben szerződött biztosítónknál pillanatok

The post Légi vagy tengeri szállítás? appeared first on Műszaki Magazin.

A vontatóhajó mindössze 129 üzemóra alatt tette meg a Kiel-csatornán keresztül a Cuxhaven-Skagen-Koppenhága-Hamburg kísérleti utat, Dánia keleti partja mentén. A hajó ön- és távvezérlését a Vodafone 4G mobilhálózata biztosította, amely lehetővé tette a Sea Machines Robotics szakemberei számára, hogy bostoni székhelyükről, több mint 3000 mérföld távolságról felügyelhessék és adott esetben irányíthassák a hajót.

Gépi Odüsszeia – így nevezték el a tengeri technológiával foglalkozó Sea Machines Robotics és az Vodafone által bemutatott, több mint 1000 tengeri mérföldes utat, amely abszolút rekordnak számít az önvezető kereskedelmi hajózás területén. A projektet a bostoni székhelyű Sea Machines Robotics vállalat vezette a Vodafone-nal együttműködésben: a partközeli 4G roaming kapcsolatot a vontatóhajó számára a teljes út során a Vodafone biztosította. A Nellie Bly vezérlésének középpontjában a Sea Machines Robotics SM300-as parancsnoki és vezérlőrendszere állt, amely lehetővé tette a hajó ön- és távvezérlését, így a bostoni központban több mint 3000 mérföldről irányíthatták a vontatót a Vodafone 4G/LTE hálózatán.

A szenzorok sokaságának köszönhetően a vontatóhajó vezérlőrendszere képes volt több mint 12.000 négyzetmérföldnyi óceánt olyan részletességgel pásztázni, amely az emberi szem számára lehetetlen lenne, lehetővé téve ezáltal a biztonságos és kiszámítható navigációt. A Nellie Bly útja megmutatta a világ flottáinak, hogy az integrált önvezérelt technológiákkal felszerelt hajók fokozott biztonságot, megbízhatóságot és új tengerjáró képességeket – például dinamikus helyzetfelismerést – biztosíthatnak. A Vodafone széles lefedettségű, nagy sebességű, alacsony késleltetésű 4G hálózata a part közelében is kapcsolatban tartotta a hajót a központtal, és több mint 1 terabyte adatot továbbított a hajó és a bostoni irányítóterem között, ami segítette a biztonságos navigációt a part menti vizeken.

Nem ez az első alkalom, hogy a Vodafone mobilhálózatain működő távvezérlésű, illetve önvezető technológiát mutatnak be. A Vodafone Magyarország 2019-ben, a hazai szolgáltatók közül elsőként tette elérhetővé az 5G hálózatot: ekkor az ország első állandó, élő 5G bázisállomásának képességeit egy 5G kapcsolaton keresztül távvezérelt autóval szemléltették. Ugyanebben az évben szintén a Vodafone Magyarország az AImotive-val és a HERE Technologies-zal közösen mutatta be Magyarország első önvezető autós parkolását.

The post Önvezető hajót mutatott be a Vodafone appeared first on Műszaki Magazin.

A légi közlekedés esetében, a csökkentett járatszámok minden tervet felülírtak, nemcsak a nyaralásokat, hanem az áruszállítást is. A Trans-Sped Kft. általánosan egyszerre 40-45 légitársasággal van kapcsolatban, ez lehetővé teszi, hogy a világ minden pontjára szállítson árut repülőgépekkel is.  A Trans-Sped Kft. osztályvezetője, Mihály Attila elemzi a légi és tengeri szállítmányozás változásait.

Új szelek fújnak a légi szállítmányozásban

Az átlagemberek számára is feltűnhetett a szállítmányozási piac átalakulása az elmúlt hónapokban abból, hogy bizonyos, főként a tengerentúlról rendelt termékek lassabban érték el céljukat. Mihály Attila, a Trans-Sped Kft. légi-tengeri szállítmányozási osztályvezetője osztja meg tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy milyen változások zajlottak a területen, és hogyan befolyásolta a korábban felállított rendszer működtetését a járvány.

Az egyértelműen kijelenthető, hogy a légi szállítmányozás esetében a legnagyobb gondot a légitársaságok szolgáltatásainak csökkentése vagy épp leállása jelentette.

„Mivel a légi áruszállítás normális esetben részben az utasszállító repülőgépek törzsében lévő csomagterekben történik – itt szállítják a kereskedelmi árut -, érthető módon a mi tevékenységünket is érintették az új szabályozások. Ami kiesést jelentett a légi utasszállításban, az az árumozgatásban is megjelent. Ennek következtében csupán azokkal a gépekkel tudunk szállítani, amelyek eleve áruszállítási céllal üzemelnek. A következmény, hogy az ún. cargo repülőgépek kihasználtsága elérte a maximumot”

– mondta Mihály Attila.

A vírus miatt hiába csökkent az áruforgalom, a légitársaságok így sem tudták teljesíteni a megbízásokat, ez pedig az árak jelentős növekedéséhez vezetett, ami akár a korábbi ötszörösét is jelentette.

Habár az utóbbi egy hónapban elindult a személyszállítással foglalkozó kapacitások visszarendeződése, a teljes helyreállás akár évekig is elhúzódhat, így lassú ütemben fog visszaállni a koronavírus előtti szállítási kapacitás.

Változás a tengeri szállítmányozásban

A járványhelyzet a vízi közlekedést is érintette. Mivel eleve egy speciális áruszállítási területről van szó, maga a változás is igen sajátos. Ebben az esetben – ellentétben a légi áruszállítással – nem volt direkt kapacitáscsökkenés. Bár ez jót is jelenthetne, azt is meg kell említeni, hogy a járvány terjedésével ez a területen is beütött egy meredek forgalomcsökkenés, amelyet sok hajóstársaság úgy oldott meg, hogy hajótereket vont ki a szállításból, vagyis csökkentette a forgalomban lévő hajók számát. A korlátozás a mai napig érvényes.

Mihály Attila elmondta:

„A koronavírus egyik legnagyobb hatása ebben a szegmensben az, hogy számottevően kevesebb hajó lát el szállítási feladatokat, mint amit a forgalom indokolna, ez pedig egy mesterséges kapacitáshiányt eredményez. A vízi közlekedés terén életbe lépett változások azt a célt szolgálják, hogy a szakemberek szinten tarthassák az árakat és a hajóstársaságok rentábilissá tegyék a fuvarozást. Hogy a járvány miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés a konténerszállításban meddig áll fenn, még nem lehet tudni, azonban a Trans-Sped Kft. ma és a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy az ilyen formán rendelt áru maradéktalanul célba érjen.”

Földön, vízen vagy levegőben? – Új megoldás a kínai importra

A légi szállítmányozás mellett szól a gyorsaság és az áru értéke. Amennyiben például egy igen drága gyógyszert kell eljuttatni 24 órán belül a tengerentúlra, amely speciális szállítást igényel, akkor az a légi úton a leghatékonyabb. A tengeri áruszállításnak viszont előnye a nagy szállítási kapacitás. Így, amikor több tonnás áru vagy nagy volumenű termék célba juttatása a cél, a legkézenfekvőbb megoldást a teherhajók nyújtják.

Újdonságként megjelent az utóbbi időben kiépített vasúti konténeres szállítási mód, elsősorban Kína és Európa viszonylatában. A hosszú, 1-2 hónapos tengeri szállítás gyorsabb alternatívájaként. A vonattal történő áruszállítás Kínából Magyarországra két héttel rövidíthető meg, amely így 35-40 nap helyett csupán 18-20 napos szállítási időt jelent.

Általánosságban elmondható tehát, hogy a légi és a tengeri szállítmányozásban a kezdeti kapacitáshiány miatti jelentős áremelkedés mostanra csillapodott és megkezdődött a lassú visszarendeződés a piacon.

További információk: trans-sped.hu

The post Hogyan változtatta meg a járvány a légi-tengeri szállítmányozást? appeared first on Műszaki Magazin.