Az új kompokat a város tömegközlekedési vállalata, a Gemeentelijk Vervoerbedrijf (GVB) rendelte meg, mely egy fontos lépés a fenntartható, kibocsátásmentes közlekedési vállalattá válása útján. 2023-ig teljesen lecserélik azt a jelenleg is működő dízelüzemű flottát, amelyet még az 1930-as években állítottak forgalomba.

A GVB az Északi-tengeri-csatorna három nagy forgalmú, évente több mint 350.000 gépkocsit szállító útvonalán állítja forgalomba az elektromos kompokat. A kompok folyamatosan, éjjel-nappal fognak közlekedni, és minden 20 perces oda-vissza út után 3 percük lesz akkumulátoraik feltöltésére. Épp ezért, a megbízható szolgáltatás folyamatos fenntartásának egyik kritikus tényezője a gyorstöltés lesz.

A teljesen automatizált töltőállomások kivitelezésére kiírt pályázatot a BAM Csoporthoz tartozó BAM Infra Rail bv, egy jelentős építőipari, ingatlanfejlesztő, valamint mély- és magasépítő cég nyerte el. A biztonságos és hatékony töltés, valamint az akkumulátorok élettartamának optimalizálása érdekében az elektromos hálózaton fellépő áramingadozások nem befolyásolhatják a töltőberendezések által biztosított 750 V egyenáramú (DC) tápellátást. A BAM azért kereste meg az ABB-t, mert olyan technológiára volt szüksége, mely a váltakozó áramú (AC) hálózati feszültséget stabil egyenfeszültséggé képes átalakítani.

Az ABB le is szállított három ACS880 típusú betápmodult, mely az az IGBT-s (Isoleted Gate Bipolar Transistor) technológia elve alapján alakítja át az energiát. Ez a megoldás nagyon stabil egyenáramú kimenetet biztosít minimális hálózati torzítással, ami annak köszönhető, hogy reagál a hálózati eseményekre és kompenzálja a feszültségeséseket.

A kompok alapvetően „plug-in hybrid” kialakításúak, azonban normál üzemrend szerint 100%-ban a 680kWh-s akkumulátorokról fognak működni. A generátort csak 8-as szélerősség felett kapcsolják majd be.

„A BAM és az ABB által leszállított gyorstöltési megoldás teljes mértékben automatizált, a töltési idő könnyen beilleszthető a kompok menetrendjébe. Az elektromos működés azt jelenti, hogy nincs részecske-, illetve széndioxid-kibocsátás. Miután mind az öt elektromos komp forgalomba állt és a régi dízelüzemű kompokat kivontuk a forgalomból, évente 800.000 liter dízel üzemanyagot fogunk megspórolni, ami több mint 2.400 tonnányi széndioxid-kibocsátás megszűnését jelenti”

– mondja Alain Asin, a GVB egyik projektmenedzsere.

„Az ABB-nek komoly tapasztalata van a stabil és megbízható partról a hajóra történő energiaellátás biztosításában a hajók széles skálája számára – mondta Marcel Zevenbergen, az ABB System Drives munkatársa. – A siker egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy betápmoduljainkat hosszútávú megbízható működésük érdekében számos belső és külső tesztnek vetjük alá.”

Az új GVB kompok maximum 400 utas, 20 gépkocsi vagy 4 kamion szállítására alkalmasak. Az új flotta első tagja 2021 augusztusában állt forgalomba, és az utasok egybehangzó véleménye szerint az átkelés sokkal kényelmesebb, csendesebb és tisztább lett, mint korábban.

The post Új elektromos kompjárat az Északi-tengeri-csatorna amszterdami szakaszán appeared first on Műszaki Magazin.

A 28 milliárd eurós beruházás nyolcvan kilométerre a dán partoktól épül meg, fele részben magántulajdonba kerül, fele részben viszont az állam birtokolja majd. Amellett, hogy dán háztartások energiaigényét fedezi, más, szomszédos országok otthonaiba is elektromosságot juttat majd. Az ezzel kapcsolatos részletek egyelőre nem ismertek, de Jacob Ostergaard, a Technical University of Denmark professzora szerint a németek, a hollandok és a britek is profitálhatnak majd megépüléséből. A sziget hajózás, repülés, ipar és szállítmányozás részére zöld hidrogént is előállít majd.

Dánia tervei szerint 2050-re teljesen karbonsemlegessé válik majd, de már 2030-ra is hetven százalékkal tervezi csökkenteni széndioxid-kibocsátását az 1970-es szinthez képest.

“Ez óriási lépés a dán szélturbina-ipar számára. Vezettünk a szárazföldön, majd megtettük az első lépéseket a tengeren, és most tovább is fejlődünk az energiaszigetek révén, így a dán ipar úttörő helyzetben marad”

– mondta Ostergaard a BBC-nek.

A sziget a tervek szerint 2033-ban kezd el működni: a Dansk Energi nevű zöld csoport szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy ekkorra sikerülhet befejezni a beruházást. A dán politikusok mindenesetre teljes mellszélességgel a projekt mögött állnak. Egy kisebb energiasziget már tervezés alatt áll a Balti-tengeren Bornholm közelében, az itt termelt elektromosságból Németország, Hollandia és Belgium is részesülhet majd.

Az Európai Unió 2050-re szeretné meghuszonötszörözni jelenlegi szélturbina-kapacitását. Jelenleg az uniós államok energiaigényének harminc százalékát fedezik megújuló erőforrások.

Forrás: mel.hu

The post Hárommillió háztartást ellátó szigetet építenek a tengerre a dánok appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt ötletgazdája Fabien Cousteau oceanográfus, a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau unokája, aki Yves Béhar tervezővel együtt ismertette a Curacao sziget közelébe tervezett Proteus részleteit.

A 372 négyzetméteres laboratórium a világ különböző tájairól származó tudósoknak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatától kezdve az eddig ismeretlen tengeri teremtmények felfedezéséig.

A közzétett tervrajzok szerint a körkörös kialakítású, kétemeletes komplexumot a tengerfenékhez rögzített cölöpök fogják tartani. Az oldalán sziromszerűen kiálló kabinokban egyebek között laboratóriumokat, lakrészeket és orvosi helyiségeket alakítanak ki.

A szél- és napenergiával működtetett építmény az óceáni hőenergiát is hasznosítani fogja, valamint a világ első víz alatti üvegházának is otthont ad majd.

A projekt megálmodói szerint a Proteus a Nemzetközi Űrállomás (ISS) víz alatti megfelelőjeként fog működni, ahol a kormányügynökségek, a tudósok és a magánszektor szereplői a kollektív tudás szellemében fognak együttműködni.

„Az óceán felfedezése ezerszer fontosabb az űrkutatásnál az emberiség túlélése szempontjából, a jövőnk szempontjából” – mondta Cousteau egy Béharral közös videokonferencián. „Ez a mi létfenntartó rendszerünk. Ez az elsődleges oka, hogy életben vagyunk”

– tette hozzá az oceanográfus.

A tervrajzok e heti bemutatása volt az ambiciózus projekt legfrissebb állomása. Cousteau szerint három év szükséges a Proteus megépítéséhez.

Forrás: National Geographic

The post Nemzetközi kutatóállomás épül a Karib-tenger mélyén appeared first on Műszaki Magazin.