Túlterheli a használt technológiai megoldásokat, az emberi erőforrásokat és a folyamatokat a hatalmas mennyiségű, sokféle adat gyors áramlása. A cégeknek vannak adathasználati céljaik – és sokan közülük úgy vélik, a működésük adatvezérelt –, de számos akadály lassítja őket. Ilyen akadály például az adathasználati szakértelem hiánya, az adatok elkülönített gyűjtése, az elszigetelt vállalati egységek, a manuális folyamatok, valamint az adatvédelmi és biztonsági hiányosságok.

A felmérés 16 országban 45 város 4036 adatelemző döntéshozójának a bevonásával készült, és a kétévente kiadott Dell Technologies Digital Transformation Index (DT Index) tanulmányból indul ki, amely a világ vállalatainak digitális fejlettségét vizsgálja. A 2020-as DT Index szerint nemzetközi szinten az átalakulás harmadik legfőbb akadálya, hogy túl sok adat áll rendelkezésre/nehéz megfelelő következtetéseket levonni az adatokból, bár 2016-ban ez a probléma még csak a 11. helyen (a lista legalján) szerepelt. A Dell Technologies abból a célból kérte fel a Forrester Consultingot a felmérés elvégzésére, hogy megértse, mi az oka ennek az ugrásnak, és hogyan lehet elejét venni annak, hogy az adathasználat váljon az átalakulás legfőbb akadályává.

A tanulmány az adathasználattal kapcsolatos több ellentmondásra is fényt vet, amelyek hátráltatják a vállalatokat.

1. Téves önértékelés

A válaszadók közel kétharmada (64%) szerint a vállalatuk működése adatvezérelt, és „az adat a szervezetük éltető eleme”. Azonban csupán 23 százalékuk kezeli az adatokat alapvető értékként, és használja ki a bennük rejlő potenciált a teljes vállalati működés során.

Az átláthatóság érdekében a Forrester Consulting kidolgozott egy objektív mérési módszert a vállalatok adathasználati felkészültségének vizsgálatára.

Az eredmények alapján a vállalatok 88 százaléka még fejlesztésre szorul az adatfeldolgozási technológiák és folyamatok és/vagy az adatkultúra és a szükséges szakértelem megteremtése terén. Csupán a vállalatok 12 százaléka sorolható az adatbajnokok kategóriájába, vagyis az olyan cégek közé, amelyek jelentős figyelmet szentelnek mindkét területnek (technológia/folyamatok és kultúra/szakértelem).

2. Nagyobb adatbeáramlás, mint amekkorával meg lehetne megbirkózni

A kutatásban részt vevők 71 százaléka szerint az adatok gyorsabban áramlanak be, mint ahogy képesek lennének elemezni és felhasználni őket, ugyanakkor 66 százalékuk úgy látja, hogy a vállalatuknak állandó jelleggel több adatra lenne szüksége, mint amennyinek a begyűjtése jelenleg módjukban áll. Ennek okai a következők lehetnek:

• A vállalatok kétharmada (67%) az adatai jelentős részét az általa birtokolt vagy felügyelt adatközpontokban őrzi, annak ellenére, hogy közismertek az előnyei annak, amikor az adatokat az edge-en – az adatok létrehozásának helyén, a peremhálózaton – dolgozzák fel.
• A megkérdezettek 69 százaléka beismerte, hogy a vállalatuk vezetősége továbbra sem támogatja jelentős mértékben a vállalat adathasználati és -elemzési stratégiáját.
• Nem méretezhető informatikai stratégia: a megkérdezettek 52 százaléka folyamatosan új adattavakat integrál ahelyett, hogy a meglévő adattárolóit konszolidálná.

Mindezekből kifolyólag a robbanásszerűen növekvő adatmennyiség inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a munkájukat: 63 százalékuk számára a hatalmas mennyiségű beáramló adat ellehetetleníti a biztonsági és megfelelőségi előírások teljesítését, 62 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a csapataikat már most túlterhelik a meglévő adatok.

„Megdöbbentő, hogy a vállalatok egyrészt szűkében vannak az adatoknak, másrészt az adatmennyiség lavinaként sodorja el őket, hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Különösen most, hogy a vállalatok 45 százalékának a világjárvány óta jóval több adatot kell összegyűjtenie, tárolnia és elemeznie. Nem feltételezhetjük, hogy ösztönösen tudni fogják, hogyan bánjanak az adatokkal, és hogyan hasznosítsák őket. Az adatvezérelt működés kidolgozása hosszú folyamat, és ehhez útmutatásra van szükségük”

– mondta Rakoncza Zsolt a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatója.

3. Cselekvésképtelenség

Miközben a világjárvány következtében a gazdaságnak súlyos problémákkal kell szembenéznie, bizonyos ágazatok tovább növekedtek, elhozva az adatok nyújtotta lehetőséget teljes mértékben kihasználó vállalatok új hullámát. Azonban továbbra is alacsony (20%) azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az alkalmazásaikat és az infrastruktúrájuk nagy részét immár szolgáltatásként kínálják. Annak ellenére is, hogy:

• 65 százalékuk szerint ez fokozná a vállalatok rugalmasságát;
• 63 százalékuk egyetért azzal, hogy így jobban meg lehetne felelni a változó ügyféligényeknek;
• 61 százalékuk úgy véli, hogy a vállalatok így gyorsan és egyszerűen, egyetlen gombnyomással helyezhetnék üzembe az alkalmazásokat.
• Az igény szerinti modellre való áttérés megkönnyítené az adatok rögzítését, elemzését és felhasználását a vállalatok azon 84 százaléka számára, amelyek a következő problémák valamelyikével vagy mindegyikével küzdenek:
• magas tárolási költségek;
• nem optimalizált adattárház;
• elavult informatikai infrastruktúra;
• manuális eljárások, amelyek nem elégítik ki az igényeiket.

Remény a láthatáron

Bár jelenleg sok nehézséggel néznek szembe, számos vállalatnak már vannak tervei a fejlettebb jövőbeli működés megalapozására: 69 százalékuk gépi tanulást alkalmazna az adatokkal kapcsolatos anomáliaészlelés automatizálásához, 60 százalékuk átállna egy adatszolgáltatási modellre, 55 százalékuk pedig a teljesítményoptimalizálás mélyebb átgondolásával szeretné átstrukturálni az adatok feldolgozásának és felhasználásának módját.

Íme három módszer arra, hogy a vállalatok az adatteherből előnyt kovácsolhassanak:

1. Az informatikai infrastruktúra modernizálása, amelynek célja, hogy az adatok feldolgozása a keletkezési helyükön, az edge-en történjen meg. Ez magában foglalja a vállalatok infrastruktúrájának és alkalmazásainak az adatrögzítés, -elemzés és -felhasználás helyéhez való közelítését, miközben egy egységes, többfelhős működési modell bevezetésével csökkenthető az adatok helyigénye.
2. Az adatcsatornák optimalizálása, hogy a mesterséges intelligenciával/gépi tanulással támogatott adatok szabadon és biztonságosan áramolhassanak.
3. Az ügyfelek igényeire szabott szoftverek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az integrált működést.

The post Az adatok inkább terhet, mint előnyt jelentenek sok vállalat számára appeared first on Műszaki Magazin.

A ProMare óceánkutató nonprofit szervezet és több ipari partner bevonásával megépített trimarán hajó június 15-én hagyta az az angliai Plymouth kikötőjét, hogy körül-belül három hét múlva az Amerikai Egyesült Államokban található Plymouth (Massachusetts) kikötőjében érjen célba.

A robothajó az eredeti Mayflower 1620-as útvonalát követi, mellyel az angol telepesek megérkeztek az új világba. Az IBM vízi járműje 50 láb (15 méter hosszú), 20 láb (6,2 méter) széles. A hajó aluminimum- és szén-kompozit elemekből áll, 5 tonna kiszorítóerővel rendelkezik, napelem-meghajtású hibrid motor hajtja, dízel-rásegítéssel.

Forrás: vg.hu

The post Az IBM önvezető hajója legénység nélkül indult útjára appeared first on Műszaki Magazin.

 Műanyagból és nagy terheléshez? Az igus ezúttal bebizonyította, hogy az új kialakítású orsóanyával megvalósítható ez a kombináció. A fröccsöntött polimer dryspin JGRM anya költséghatékony alternatívát kínál a golyósorsóanyákkal szemben. Az új kenésmentes és kopásálló kialakítás nagy terhek mozgatásához is alkalmas. Nagyobb axiális terhelés esetén az új orsóanya rozsdamentes acél nyomólappal ellátott, nagy igénybevételhez tervezett „Heavy Duty” változatban is kapható.

Legyen szó építőipari gépekről, aktuátorokról vagy éppen napkövető napelemforgató rendszerekről, a csavarorsóknak számos különféle alkalmazásban kell nagy terheket mozgatniuk biztonságosan és megbízhatóan. Az igus pedig éppen az ilyen alkalmazásokhoz fejlesztette ki legújabb menetes anyáját.

„Az új JGRM erős alternatív megoldást kínál a golyósorsóanyákkal szemben”

– mondta el Thorben Hendricks, az igus GmbH orsótechnológiával foglalkozó részlegének vezetője.

„Az anya új kialakítása úgy osztja el a radiális és az axiális terhelést, hogy a hagyományos peremes orsóanyákkal szemben a nagyobb erők is elnyelhetők legyenek.”

Az új típus a golyósorsók csatlakoztatási méretein és menetemelkedésén alapul, ezért könnyen cserélhető. Az anya többféle módon is beszerelhető: Fel- és lecsavarozható, illetve furatba is szerelhető. A menet-központosító csap, a kulccsal ellentartható formájú felület révén az elforgást megakadályozó funkció, valamint a négy M6-os belső kulcsnyílású csavar használata megkönnyíti a beszerelést. Az anya az igus kölni üzemében fröccsöntéssel készül, ezért nagyon könnyű és költségtakarékos. A polimer orsóanyák feleannyiba kerülnek, mint a golyósorsós rendszerek. A nagy teljesítményű iglidur J polimerek használatának köszönhetően az anya súrlódási együtthatója nagyon alacsony. Mivel nincsenek golyók, a menetek peremei pedig le vannak kerekítve, a csavarorsó rendkívül finoman működik. Ráadásul a száraz kenőanyagok használatának köszönhetően az orsóanya nem igényel külső kenést, amelyből a kenőanyag visszakerülne a környezetbe.

„Olyan karbantartásmentes megoldást kínálunk ügyfeleinknek, amely ellenáll a pornak és a szennyeződéseknek”

– emelte ki Hendricks.

Erős igénybevételre tervezett változat a nagyobb axiális terhek biztonságosabb mozgatásához

A nagyobb axiális terheléshez az igus kifejlesztette a JGRM orsóanya rozsdamentes acél nyomólappal ellátott, nagy igénybevételhez tervezett változatát is. A peremméret azonban változatlan maradt. A rozsdamentes acélból készült nyomólapot az anyára szerelik fel, hogy megnövelje a teherfelvevő felületet az erő elosztása érdekében. A csavarfejek pedig már nem a műanyaggal érintkeznek. A vállalat saját 3800 négyzetméteres kísérleti laboratóriumában végzett tesztek szerint a nagy igénybevételhez készült „Heavy Duty” változat akár 6 MPa-t is képes elnyelni, és akár 50 százalékkal nagyobb terhelést is elbír, mint egy hasonló műanyag peremes anya. Az új orsóanya minden menettípushoz kapható 14–20 milliméteres átmérővel. A leghatékonyabban pedig az igus szabadalmaztatott aszimmetrikus dryspin csavarorsóján működik.

Ebből a videóból többet is megtudhat a dryspin csavarorsó-technológiáról:

The post Polimer menet nagy terhekre appeared first on Műszaki Magazin.

Azonban az összehasonlításban az egyik háttérbe szorított lehetőség a hidrogénnel működő üzemanyagcellás technológia.

Ezeket a teljesen elektromos hajtású tehergépkocsikat elektromos hajtáslánccal szerelik fel, az elektromos áramot pedig a jármű fedélzetén üzemanyagcellák állítják elő hidrogéngázból. Az üzemanyagcellás hajtású teherautókat is ellátják akkumulátorral azokra az esetekre, amikor extra teljesítményre van szükség, illetve amikor a járműnek a fékezési energiából kell elektromos áramot visszatermelnie.

Hedvig Paradis, az új üzleti koncepciók részlegének vezetője, aki a Lundi Egyetemen doktorált üzemanyagcellás technológiából, már hosszú évek óta folytat tanulmányokat és dolgozik ezen a gyorsan fejlődő területen. Felvillanyozzák őt ennek a lehetőségei.

„A világ különböző részein a különböző ügyfeleknek különböző megoldásokra van szükségük, és a hidrogénnel működő üzemanyagcellás technológia lehet e megoldások egyike. Láthatjuk például Japánban, Dél-Koreában és Kaliforniában, hogy ott szorgalmazzák a hidrogénalapú megoldások terjedését, és hidrogéntöltő állomásokat építenek”

– mondta.

Lehetőségek

A hidrogénalapú megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy ez egy nulla károsanyag-kibocsátású technológia; maga a tehergépkocsi helyileg valójában csak vízgőzt bocsát ki. Összességében is nulla károsanyag-kibocsátású, ha a hidrogént megújuló módon állítják elő.

A hidrogénnel működő üzemanyagcellás járművek másik igazi pozitívuma, ami egyben a növekvő érdeklődés oka is, hogy hasonló tulajdonságúak, mint a

hagyományos járművek, például a tankolhatóságuk és az infrastrukturális igényük terén. Ez vonzó azoknak, akik ódzkodnak olyan jelentős változtatásokat végrehajtani, amilyeneket egyes új technológiák megkövetelnek.

Kihívások

Központi kérdés, hogy hogyan és hol állítják elő a hidrogént, mint üzemanyagot.

„A hidrogéntöltő állomások hálózata még nem annyira kifejlett, habár gyarapodik az infrastruktúra. Néhányan, mint például az Asko, kiépítik a saját töltőállomásaikat, így a saját ökoszisztémájukat felügyelik. Szükség van a kisebb környezeti hatással járó, fenntartható megoldásokra.”

Emellett a hidrogéntartályok sok helyet igényelnek a tehergépkocsikon vagy az autóbuszokon. A ma rendelkezésre álló megoldás nagy teret foglal el a megfelelő hatótávolság biztosításához, amelyet egyébként áruk vagy emberek szállításához lehetne hasznosítani.

Így működik

1. Az üzemanyagcella egy hidrogént és oxigént felhasználó elektrokémiai folyamat során elektromos áramot állít elő.
2. Az üzemanyagcella által előállított elektromos áram hajtja az elektromos hajtásláncot. A rendszer pufferként egy beépített akkumulátorral is rendelkezik.
3. A jármű egyedül tiszta vízgőzt bocsát ki.

The post Hogyan működik a hidrogént használó üzemanyagcellás elektromos tehergépkocsi? appeared first on Műszaki Magazin.