Persze a megoldásnak vannak korlátai is, de ha ezeket jól kezeli a vállalat és a munkavállalók, akkor még úgy is lehet sikeres egy cég és működhet tökéletes hatékonysággal, hogy akár minden munkavállalója távmunkában dolgozik. Legalábbis ebben hisz Eyal Zucker, az Exadel globális informatikai fejlesztő vállalat hazai központjának vezetője.

A távmunka akkor lehet igazán hasznos és sikeres megoldás, ha a résztvevők – a munkáltató és munkavállaló – ismerik és jól is kezelik ezt a ma már széles körben elterjedt, de azért még mindig sok szempontból új helyzetet.

„A távmunka lehetőséget adhat tulajdonképpen arra is, hogy mi döntsük el, hol szeretnénk élni, ne pedig a munkahelyünk határozza meg azt. Eközben lebontva a térbeli korlátokat segíthet a munkáltatóknak megtalálni a legalkalmasabb jelölteket, és lehetővé teszi, hogy sokszínű csapatot építsenek a világ minden tájáról érkező kollégákkal”

– emelte ki Eyal Zucker, az Exadel globális informatikai fejlesztő vállalat budapesti központjának vezetője, aki hozzátette, természetesen mindez csak akkor működhet jól, ha a vállalatok tisztában vannak a megoldás minden oldalával, és jól tudják kezelni az esetleges hátrányokat is.

Szeretünk otthonról dolgozni, vagy mégsem?

A cégvezető szerint érdemes nagyon figyelni a távmunkában dolgozók érzelmi, lelki egészségére. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek legtöbbször igen nehezen tudják meghatározni, hogy mi teszi őket boldoggá. Habár a távmunkában lévők azt állítják, hogy boldogabbak, ha otthonról dolgozhatnak, mégis nagyobb arányban beszélnek olyan negatív érzelmekről, mint a szorongás, az elszigeteltség és a depresszió” – mondja Eyal Zucker.

A Gallup kutató cég adatai szerint a távmunkában dolgozók kevesebb örömről számolnak be és sokkal többet tapasztalják a munkahelyi unalmat és szomorúságot, mint a rendszeresen irodában dolgozók. Egy másik tavalyi kutatás szerint a folyamatos távmunka számos mentális probléma – például depresszió, szorongás, alvási nehézségek, magány – súlyosbodásával járhat együtt. Sőt, olyan felmérés is van, amely szerint az otthonról dolgozók közel kétharmada legalább néha, 20 százalékuk pedig állandóan elszigeteltnek vagy magányosnak érzi magát. A ScienceDirect szerint a távmunkások között széles körben tapasztalható társadalmi elszigeteltség fokozott agressziót és félelmet okoz – ezek aligha a megnövekedett boldogság következményei.

„A helyzet egyértelmű, a távmunkára berendezkedett vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a távmunkás pozíciók esetében kiküszöböljék a társadalmi elszigeteltséget. Ehhez olyan vállalati kultúrát kell felépíteni, amely barátságos, szociális és elősegíti a személyes kapcsolatok kialakítását még az online térben is. Ez segíthet csökkenteni a magányt, elősegítheti a munkahelyi elégedettség érzését a munka kapcsán”

– fejti ki Eyal Zucker. A szakember szerint a vezetőknek nem amiatt kellene aggódniuk, hogy a munkavállalóik eleget dolgoznak-e otthonról, hanem inkább arra kellene koncentrálni, hogy segíthetnek nekik abban, hogy a legfontosabb feladataikra összpontosítsanak és megteremtsék az érzelmi szempontból is ideális munkakörnyezetet.

Az Exadel budapesti irodájának vezetője szerint éppen ezért érdemes nagyobb figyelmet fordítani arra is, hogy konkrét tanácsokkal lássák el a csapatvezetőket és a beosztottakat is a távmunka hátrányainak elkerülésére vonatkozóan.

A 3 fontos pont a távmunka hátrányainak leküzdésére:

1. Fontos rendszeresen időt szánni a kollégákkal arra, hogy a munkán kívül másról is beszélgessenek a csapattagok. Esetleg beiktatható hetente egy félórás kávészünet, amikor kötetlenül beszélgetnek hétköznapi, a munkán kívüli ügyekről is a kollégák.
2. Érdemes tudatosan ismerkedni olyan munkatársakkal is, akikkel nem dolgozik közvetlenül együtt egy kolléga. Esetleg a negyedéves célok között is szerepelhet, hogy személyesen találkozzon mindenki legalább három, nem közvetlen kollégájával. Ez jó lehetőséget teremthet arra is, hogy egy kolléga saját mentort találjon, miközben a vállalat működését is jobban megismerheti.
3. Fontos, hogy legyen rendszer arra, hogy a kollégákra személyes figyelem is jusson, például mindig, mindenki időben és hatékony módon kapjon tájékoztatást a cégnél zajló eseményekről, történésekről.

A kapcsolatépítés, a fejlődés és a tanulás biztosítása kulcskérdések

„Az Exadel Magyarországnál arra törekszünk, hogy könnyebbé tegyük a személyes ismerkedést, támogatjuk a munkatársakat a csapategység és a kapcsolatok építésében, újjáépítésében a virtuális keretek között is. Ennek érdekében olyan digitális munkavállalói élményt alakítunk ki, amely segít, hogy a kollégák folyamatosan kapcsolatban lehessenek egymással, a vezetőséggel, a vállalati kultúrával, függetlenül attól, hogy honnan dolgoznak. Irodánkat hibrid munkavégzésre terveztük, és egy olyan digitális közösség létrehozásán dolgozunk, amely a legmodernebb kommunikációs eszközök segítségével ösztönözi a kapcsolatépítést, beszélgetéseket, miközben összekapcsoljuk a vezetőséget a beosztottakkal, és a kollégákat is egymással” – összegezte Eyal Zucker.

A szakember hozzátetette:

„A tanulás és a fejlődés a munkavállalói élmény emelésének legalapvetőbb forrásai. Ez a távmunka esetén is igaz. Éppen ezért is építettük be a tanulás és fejlődés lehetőségét a napi munkába. Pontosan tudjuk, hogy az emberek nem csupán előléptetésre vágynak, hanem szakmai előbbre lépésre, készségeik, tudásuk bővítésére is szeretnének folyamatosan lehetőséget kapni. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy segítsük a kollégáinkat abban, hogy a karrierjükre ne egy meredek létraként, hanem „mászófalként” tekintsenek, ahol könnyen összeegyeztethetik egyéni céljaikat a szervezet célkitűzéseivel, és azon, hogy mindehhez a távmunka mellett is minden körülmény adott legyen.”

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/

The post Hogyan működhet jól egy vállalat, ha mindenki távmunkában dolgozik? appeared first on Műszaki Magazin.

A távmunkavégzés különböző formáinak hosszú távú megszilárdulása a legtöbb esetben azért várhatóan nem ütközik majd akadályba, hiszen a vállalatok és a munkavállalók többsége szerint sem csökkent a hatékonyság az otthoni munka során. Mindehhez elengedhetetlen olyan eszközök használata, amelyek támogatják a munkavégzés e formáját.

Szívesen dolgozunk otthonról

A home office munkavégzés iránti igény megerősödött az alkalmazottakban a pandémia óta. Egy tavalyi, 31 országban több mint 30 000 munkavállaló megkérdezésével készült felmérés azt találta, hogy a dolgozók 73 százaléka szeretne a járványhelyzet után rugalmasan, nem munkahelyhez kötötten dolgozni. A kutatás azt is megállapította, hogy mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak hosszú távú hibrid munkavégzésre készülnek a jövőben.

Különösen markáns ez a vélekedés a fiatalabbak dolgozók esetében: egy nemzetközi riport 2000 Y és Z generációs munkavállaló véleményét vizsgálta, összesen 10 országból. A megkérdezettek 90 százaléka nyilatkozta, hogy nem szeretne visszatérni a teljesen jelenléti munkavégzésre a jövőben, 18 százalékuk pedig a hibrid munkavégzésnek egy olyan formáját preferálná, ahol túlnyomórészt irodában dolgozhat.

Nem romlott a hatékonyság

Egy szintén 2021-ben publikált felmérés a magyar dolgozók és cégek távmunkával kapcsolatos tapasztalásait tárta fel: a megkérdezett munkavállalók 88 százaléka, míg a munkaadók 84 százaléka nyilatkozta, hogy az otthoni vagy hibrid munkavégzés bevezetése óta nem változott, vagy kimondottan javult is a hatékonyság. A kutatás vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók jóllétéhez milyen elemek járulhatnak hozzá legnagyobb mértékben a saját megítélésük szerint: ezen a listán a home office támogatása a harmadik helyen végzett, megelőzve az egészségügyi szolgáltatások és sportolási lehetőségek biztosítását. A távmunkavégzés tehát várhatóan nem szűnik meg a jövőben sem, a vállalatoknak ezért számolniuk kell az ilyesfajta igényekkel a jövőben is.

Nem mindegy, hogyan dolgozunk távolról

Ha sok időt töltünk munkával otthonunk kényelméből, elengedhetetlen az olyan eszközök használata, amelyek mindezt hatékonyan támogatják. Fontos, hogy az otthoni munkaállomásunk berendezésénél vegyünk figyelembe ergonómiai szempontokat. A nem megfelelő testtartás ugyanis hátfájdalmakat okozhat, hosszabb távon pedig gerincproblémák is felmerülhetnek. Ügyeljünk ezért székünk beállítására, valamint a monitorunk elhelyezésére is. Az LG íróasztalhoz rögzíthető Ergo monitorállványai segítségével például bármilyen pozícióban és szögben elhelyezhető magunk előtt a kijelző, ami többképernyős munkavégzés esetén különösen hasznos lehet.

Távmunkavégzés esetén sokszor otthonunk és munkahelyünk között szállítjuk számítógépünket, vagy más helyről kell elvégeznünk feladatainkat. Erre a célra olyan laptopot érdemes választanunk, ami megbízható, könnyen szállítható és amit szükség esetén hosszú ideig használhatunk töltés nélkül. Az LG munkára tervezett ultrakönnyű, kivételes teljesítményű Gram laptopcsaládját akár 22 órán át használhatjuk egy töltéssel, és a sorozat legnagyobb, 17 hüvelykes képátlójú modellje is mindössze 1,35 kilogrammot nyom, ezzel tökéletesen illeszkedik a felhasználók megváltozott munkarendjéhez.

The post Így gondolkodunk a távmunkáról appeared first on Műszaki Magazin.

A távmunkáról való visszaállás témakörét vizsgáló kutatásban a résztvevő cégvezetők egy 1-10-es skálán értékelték az egyes állításokat attól függően, hogy azok mennyire igazak az ő vállalkozásukra. Az első kérdésben átlagosan – 6,1-es szinten – tartották helytállónak azt, hogy a munkatársaik többsége az enyhítések hatására visszatér a megszokott irodai környezetbe. A válaszadók jelentős többsége (7,5-ös érték) értett egyet azzal, hogy bizonyos munkaköröket hosszútávon is távmunkában fognak végezni a dolgozóik. Ennél is magasabb átlagot, 8,3-as mutatót ért el az az állítás, hogy a távmunka eszközök a járványhelyzet alatt már szervesen beépültek a cégek mindennapi működésébe. Így nem meglepő, hogy a cégvezetők túlnyomó részben (8,8-as érték) egyetértenek azzal, hogy számos felhő alapú, távmunka megoldás „jól vizsgázott”, és ezért a jövőben is alkalmazni fogják azokat.

A szükség nagy úr: a „szkeptikus magyarokat” is meggyőzte a távmunka

A pandémia kirobbanása előtt a Gallup Globális Munkahelyi Felmérése arra mutatott rá, hogy a magyar munkavállalók mindössze 2,5%-a dolgozott távmunkában, a JobsGarden kutatása alapján pedig a magyar cégek 70%-a eredetileg egyáltalán nem tervezte a home office bevezetését. A koronavírus ebben globális áttörést hozott, és olyan kapukat nyitott meg, amelyek nélküle még évekig zárva maradtak volna. A távmunka tömeges elindítása számos olyan, mindennaposnak számító tevékenységet helyezett át az online térbe, mint a meetingek szervezése, az információk gyors átadása vagy a dokumentumok tárolása és megosztása. A Kvazar.cloud villámkutatásának eredményei rámutattak, hogy a szkeptikus magyar cégvezetők is kezdenek hozzászokni például a chatprogramokhoz, vagy a nyomtatott dokumentumtárat felváltó felhő alapú fájlmegosztó rendszerekhez.

„A veszélyhelyzet pozitív következménye, hogy a most bevezetett megoldások magasabb szintre emelik a vállalkozások informatikai fejlettségi szintjét. A partnereink visszajelzése alapján jelentősen megnőtt az igény a gyorsan beépíthető és jól használható informatikai szoftverek iránt. A vészhelyzetben bizonyított eszközök rengeteg cégnél hosszabbtávon is beépülnek az üzletmenetbe.”

– mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

A megtanult leckéket a lecsengés alatt se feledjük

Ahogy a járványügyi szakemberek figyelmeztetése alapján a személyes érintkezésekkel továbbra is óvatosan kell bánni, úgy a céges üzletmenet sem áll vissza egyik napról a másikra a rendes kerékvágásba. A távmunkásokra hosszútávon is számító továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az otthonról dolgozók teljesítményének követésére és munkatársaik motiválására. A vállalkozások akkor tudják hosszútávon sikeresen megtartani a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, ha megtalálják azokat az informatikai megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető az otthonról dolgozók teljesítménye.

„Nem mindenki alkalmas rá, hogy hónapokon keresztül ugyanazt a teljesítményt nyújtsa otthonról, mint a nagy erőket mozgósító veszélyhelyzetben, vagy általában a munkahelyén. A cégeknek segíteniük kell a távolról dolgozókat abban, hogy elkötelezettebbek legyenek. Ehhez megfelelő képzést, fájlmegosztási lehetőséget nyújtó szoftvert és adatbiztonságot kell biztosítania a mobileszközökön, hogy mindehhez otthonról is hozzáférjenek.”

– mondta Iván László. Hozzátette:

„Sokat jelenthet emellett a rendszeres videókonferencia, csapatmeeting megtartása is. Ha a távolról dolgozók továbbra is a team részének érzik magukat, valószínűbb, hogy megőrzik elégedettségüket és motiváltságukat, ezzel pedig mindenki jól járhat.”

Alapszükségletté vált a helytől független biztonságos munkavégzés

A fokozatos enyhítéssel nemcsak a lakosság általános veszélyérzete csökken, hanem a cégek is hajlamosak alábecsülni az ingázás biztonsági kockázatát. A nem megfelelő körültekintéssel végzett távmunka rengeteg olyan veszélyt rejt magában, amelyekkel a munkavállaló milliós károkat okozhat a cégnek. A dolgozó egy-egy illetéktelen program telepítésével vagy kétes eredetű e-mail megnyitásával is beengedhet olyan zsarolóvírusokat és kártevőket, amelyek érzékeny adatok (szerződések, kimutatások, üzleti titkok) elvesztéséhez vezethetnek. A tűzoltás után tehát most a finomhangolás időszaka következik, és a hosszútávú távmunkához még biztonságosabb és hatékonyabb rendszert szükséges bevezetni.

„A kutatásunkban is visszaigazolódott a forgalmi adataink alapján már tapasztalt fordulópont, miszerint a felhőszolgáltatások iránt jelentősen megnőtt a bizalom. A széleskörű kipróbálás után most már sokkal nagyobb a nyitottság a vezetők részéről. A közeljövőben a trend további erősödését várjuk, hiszen a helytől független biztonságos munkavégzés villámgyorsan alapszükségletté vált.”

– zárta Iván László.

The post Enyhítés után is velünk marad a távmunka appeared first on Műszaki Magazin.