Töltse le és tekintse meg Centrica Business Solutions legújabb fehér könyvét, tanulmányát, és megtudhatja, hogyan segítettek a Tarketthez hasonló gyártóknak csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat. Ennek eredményeként csökkenthetik termelési költségeiket, védekezhetnek az áringadozások ellen és jobb versenyhelyzetet érhetnek el.

Whitepaper letöltése

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az energetikai átállás: óriási lehetőség a gyártók számára appeared first on Műszaki Magazin.

A 110 magyar cégvezető és döntéshozó bevonásával készült kutatásban a Dell Technologies azt vizsgálta, hogy mik jelentik a legnagyobb problémákat napjainkban a vállalatoknál a megváltozott körülmények miatt. Milyen megoldást kínál ezekre a technológia, illetve hogyan tudnak élni a modern eszközök nyújtotta lehetőségekkel a szervezetek.

Mindez teljesen ingyenesen, letölthető formában, hogy a felmerülő új kihívások esetében is kéznél legyen a segítség!

Tudjon meg többet a kutatásból!

Olvassa el a szakértők tanácsait és küzdje le a mindennapok technológia kihívásait! Töltse le az ingyenesen a kutatást Ön is!

The post Kíváncsi rá hol tart a vállalata a digitalizáció útján? appeared first on Műszaki Magazin.

Megjelent az Ericsson friss jelentése: Észak-Amerika és Ázsia továbbra is előzi Európát

Az Ericsson friss tanulmánya szerint 2022 végére eléri az egymilliárdot az 5G előfizetések száma, elsősorban Észak-Amerika és Északkelet-Ázsia gyors növekedésének köszönhetően, miközben az öreg kontinensen lassabban terjed a kommunikációt és gazdaságot átformáló technológia. A világjárvány alatt felgyorsult a digitalizáció, így a gazdasági és geopolitikai nehézségek ellenére az elmúlt két évben duplájára nőtt a mobil adatforgalom. A mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából az is kiderül, hogy az adatforgalomnak jelenleg a 69 százalékát videós tartalmak teszik ki, ami öt éven belül 79 százalékra nőhet.

A világgazdasági nehézségek és az ukrajnai háború miatt a korábban vártnál 100 millióval kevesebb lehet az 5G előfizetések száma 2022 végén globálisan, de várhatóan így is átlépi majd az egymilliárdos határt – derül ki az Ericsson Mobility Report legfrissebb kiadásából. A mobilhálózatok legújabb generációja továbbra is rohamléptékkel terjed, világszerte már 210 mobilszolgáltató cég indította el 5G hálózatát, így az Ericsson várakozása szerint öt év múlva már 4,4 milliárd 5G előfizetéssel számol, ami az akkori, összesen 9,1 milliárd mobilelőfizetés közel felét teszi majd ki.

Jelentősek a regionális különbségek

A növekedésben továbbra is jelentős földrajzi különbségek figyelhetők meg. Míg Észak-Amerikában és Ázsia északkeleti részén – elsősorban Kína, Dél-Korea és Tajvan gyors növekedésének köszönhetően – már idén minden ötödik mobilelőfizetés 5G-s lesz. Ugyanez az arány Nyugat-Európában csak 6%, míg Közép-Kelet-Európában még az 1%-ot sem éri el. Ám míg a kontinens nyugati fele a következő öt évben várhatóan felzárkózik az éllovas térségekhez, szűkebben vett régiónkban szerényebb növekedés várható, ami a jelentés szerint részben a lassabb frekvenciakiosztásnak, részben a fogyasztók vásárlóerejének tudható be, ami kevésbé ösztönzi a fejlesztésre a piaci szereplőket

Megállíthatatlanul nő az adatforgalom

A jelentés hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben a COVID-19 járvány alatt a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 93 exabájtot (kb. 100 milliárd gigabájtot). Összehasonlításképp: ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg. A növekedést részben az előfizetések számának növekedése okozta, részben az, hogy a felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi 15 gigabájtot jelent. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik.

Jelentősen nő emellett azoknak a száma, akik a vezetékes internetelérést váltják majd ki 5G csatlakozással, a fix bekötésű vezeték nélküli elérések, vagyis a FWA (Fixed Wireless Access) kapcsolatok száma idén elérheti a 100 milliót, öt éven belül pedig megközelíti majd a negyedmilliárdot. A jelentés rámutat, hogy a teljes mobilos adatforgalom 368 exabájtra növekedhet (ez a jelenlegi négyszerese) – ebben várhatóan nagy szerepet játszanak majd az olyan technológiák, mint a virtuális- (VR), a kiterjesztett- (AR) és a vegyes (MR) valóság. Ha ezek mégsem terjednek majd a prognosztizált gyorsasággal akkor, az adatforgalom növekedése is szerényebb lesz.

Standalone 5G: jelentős gazdasági potenciál

A jelentés kitér arra is, hogy 2021 végéig világszerte mintegy 20 mobilszolgáltató indított el a közepes- és alacsony frekvenciasávokra csatlakozó, ún. standalone 5G hálózatot, mely a 4G hálózatoktól függetlenül képes az 5G NR (New Radio) berendezéseket üzemeltetni. Ezeken a hálózatokon a távközlési szolgáltatók immár az 5G technológia minden képességét ki tudják használni. Így egy vállalkozás, amelyik saját 5G hálózatán akarja okos gyárát, raktártechnológiáját és egyéb ipari létesítményeit működtetni, egyszerűbben tudja kialakítani a hálózatot és bevezetni az új technológiát.

„A friss Ericsson Mobility Report megerősíti, hogy az 5G az eddigi leggyorsabban terjedő mobiltechnológia, és ebben az Ericsson is fontos szerepet játszik. Szorosan együttműködünk ügyfeleinkkel és partnereinkkel, hogy több millió ember és vállalkozás, még több iparág és ország használhassa ki mielőbb az 5G-ben rejlő potenciált”

– mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson hálózatokért felelős ügyvezető alelnöke.

„Azzal, hogy egyre több régióban indulnak el világszerte a standalone 5G hálózatok, a telekommunikációs szolgáltatók egyre inkább készen állnak rá, hogy a mobil szélessávon túl is kiaknázzák a technológia előnyeit. Mivel a vállalkozások digitalizációs törekvéseinek alapja a jó hálózati infrastruktúra, az ezt kihasználó cégek új szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek és ezzel akár versenye előnyre is szert tehetnek”

– tette hozzá Peter Jonsson, a jelentés vezető szerkesztője.

The post Két év alatt megduplázódott a globális mobil adatforgalom appeared first on Műszaki Magazin.

A tanulmány a COVID-19 utáni korszak logisztikai ágazatát és az azt erősen befolyásoló tendenciákat vizsgálja, továbbá útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy a vállalatok alkalmazkodóképességük fokozása érdekében miként növelhetik robotizálással és automatizálással működésük rugalmasságát.

Amikor a járvány 2020 elején megkezdődött, a vállalatok hirtelen azzal szembesültek, hogy az online rendelések és a házhoz szállítás ugrásszerű növekedése óriási keresletet támaszt a legkülönfélébb áruk iránt. Ugyanakkor valahogy pótolniuk kellett az önkéntes karantén, a kormányok által elrendelt szociális távolságtartás és hasonló tényezők miatt kieső munkaerőt. Következésképpen a vállalkozásoknak át kellett alakítaniuk munkafolyamataikat, miközben egyre inkább a robotika és az automatizálás felé fordultak.

Már a COVID-19 járvány kitörése előtt megfigyelhető volt, hogy a kiskereskedelem és a logisztikai ágazat mind jobban távolodik a vásárlás hagyományos bolti formájától, az emberek többsége szívesebben vásárol az interneten keresztül. Az Európai Unióban 2019 áprilisa és 2020 áprilisa között 30%-kal nőtt az internetes értékesítés nagyságrendje, de hasonló mértékű növekedés volt tapasztalható az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Kínában is, ami egyre nagyobb igényt támasztott a raktári automatizálás, ezen belül a robotika iránt. A raktárak automatizálását szolgáló beruházások esetében a várakozások szerint 2023-ig 12,6%-os összetett éves növekedési rátával (CAGR) számolhatunk, miközben a komissiózó robotok iránti kereslet ezen belül is kiugróan magas, 98,7%-os CAGR növekedési ütemet mutat. Ezenkívül a globális kereskedelempolitikában bekövetkezett változások, a személyre szabott termékek iránti fogyasztói kereslet változó jellege és a következő, vagy akár aznapi kiszállítás iránti elvárás korábbi hozzáállásuk átgondolására késztették a piac előrelátó szereplőit.

A jelentés bemutatja, hogyan lehet a robottechnika és az automatizálás a vállalkozások segítségére munkavállalóik támogatásában, a termelékenység növelésében, a többcsatornás termékforgalmazás gyakorlati megvalósításában és az e-kereskedelem növekedésében rejlő lehetőségek kiaknázásában. A modulrendszerű megoldások problémamentesen integrálják a megfelelő technológiákat, és egyes kulcsfontosságú területeken – köztük a komissiózásban, a palettázásban, a raklapok ürítésében és ismételt feltöltésében, a robotizált tárolási és előhívási rendszerek terén, valamint a szingulációban és a termékek osztályozásában – már most is javítják a munkateljesítményt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a logisztikai szektor vállalatai tovább fokozzák működésük hatékonyságát, rugalmasságát és eredményességét. Ezenkívül a tanulmány öt lépésben foglalja össze mindazt, ami ahhoz kell, hogy egy vállalkozás sikeresen hajtsa végre robotikai és automatizálási fejlesztéseit, továbbá esettanulmányokat mutat be olyan vállalkozásokról, amelyek az automatizálást működésük szerves részévé tették.

A jelentés letöltéséhez kattintson ide.

The post A logisztikai ipar gyorsítja a robotokkal végzett automatizálást appeared first on Műszaki Magazin.

Hasonlóan, mint a repülőgép-szimulátorban a VR virtuális szemüveg és a kitűnő grafika segítségével egy valóságközeli élmény válik lehetővé. Az eredmény kiváló minőségű hegesztési képzés költségmegtakarítással egyidejűleg.

Teljes képzési koncepció: elmélet és gyakorlat

A Fronius, a virtuális hegesztéssel egy átgondolt képzési koncepciót vállal. Többek között elméleti ismereteket közvetít a MIG/MAG, az AVI, illetve a bevont elektródás hegesztésről, valamint tudásellenőrzést is folytat. Egy ranglista ösztönzi a gyakornokokat arra, hogy játékos formában megméressék magukat a másikkal szemben.

A virtuális hegesztésről szóló Fronius-tantervben a gyakorlati hegesztési feladatok a Nemzetközi Hegesztéstechnikai Intézet képzésére támaszkodnak. Ezáltal megfelelnek a hegesztő képzés nemzetközi sztenderdjének.

Ghost funkció: A tanár mindig mellettünk

A kézügyesség elsajátítását a gyakornok először egy virtuális tanárral gyakorolja, amit Ghost funkciónak neveznek. Ez lépésről lépésre mutatja be pontosan a helyes hegesztési sebességet, a hegesztőpisztoly távolságát és beállítási szögét a munkadarabhoz. A Ghost funkción keresztül a gyakornok közvetlen visszajelzést kap. A feladat nehézségi foka egyre nő, amíg az életszerű szimulációs üzemmódban végül a Ghost funkció nélkül kell hegeszteni. A virtuális hegesztés rendszere nyilvántartja a hegesztéseket – így utólag van lehetőségünk visszajátszani és az oktatóval elemzeni őket.

Irányított gyakorlati feladatok és elméleti egységek ilyen kombinációjával a gyakornok a képzés sok lépését önállóan teljesítheti a hegesztő szimulátoron keresztül. Így alaptudást és gyakorlatot szerez, mielőtt valódi hegesztőberendezéssel dolgozna. Az oktatási intézmények ezáltal növelhetik az oktatás minőségét, mellyel egy időben csökkenthetik a költségeket.

Gyakorlati tanulmány: Fohnsdorf Oktatási Központ

Az osztrák Fohnsdorf Oktatási Központ, röviden SZF, az egyik legmodernebb és leginnovatívabb szakmai képzést nyújtó intézmény Ausztriában. A fémtechnológia területén már 2010 óta használja a virtuális hegesztést. Időközben a gyakorlati képzés 30%-a szimuláció segítségével folyik, ami az oktatásnak egy fix alkotóeleme.

Egy gyakorlati tanulmány azt kutatta, milyen hatásai vannak ennek a képzés hatékonyságára. A következő adatok kerültek kiértékelésre:

• 13 képzésben részesülő gyakornok
• 2 hetes tréning 30% virtuális hegesztéssel és 70% valódi hegesztéssel
• Sarokvarrat (135 P FW FM1 S PB ml) és sarokvarrat csőnél (135 T FW FM1 S PB sl), amit mindig valóságosan és virtuálisan is hegesztettek

A virtuális hegesztést tartalmazó képzés költséghatékonyságának megállapítására az összesen 1577 valódi húzott hegesztési varrat fém-, gáz-, hegesztőhuzal- és energiafelhasználását értékelték ki. Azután következett az 1733 virtuális hegesztési varrat adataival való összehasonlítás.

Jobb képzési minőség: 23%-kal több gyakorlati idő

Az SZF a virtuális hegesztés segítségével a ténylegesen hegesztéssel eltöltött időt 23%-kal meg tudta növelni. Így virtuálisan háromszor annyi varrat készülhetett, mint ugyanazon időtartam alatt a hegesztőkabinban. Ezt elsősorban arra lehet visszavezetni, hogy a virtuális hegesztés közben kiesik a tesztpanelek időigényes előkészítése, a panelek hűtése, valamint a hegesztési varratok tisztítása. A szimulált hegesztési varrat csupán egy kattintást igényel. Ennek következtében több idő marad a szükséges mozdulatok elsajátítására, begyakorlására.

De nem csupán a gyakorlati idő növekszik:

„A virtuális hegesztés használatának fontos hozamát leginkább abban látjuk, hogy javítja az oktatás minőségét. A Ghost funkción keresztül minden képzésben résztvevő egyedi gondoskodást és közvetlen virtuális visszajelzést kap – valamit, amit egy igazi tréningvezető egyszerűen nem tud nyújtani”

– állítja Hannes Krempl, az SZF hegesztéstechnika/szállítmányozás oktatója.

Költségmegtakarítás: 230 euróval kevesebb anyagköltség

Továbbá a hegesztő szimulátor a képzés minőségén kívül a költséghatékonyságot is növeli: Az olyan fogyóeszközök megtakarítása, mint a gáz, a huzal és a fémlemez, jóval gazdaságosabbá teszik a képzést.

„A virtuális hegesztés célzott használatával összegben kifejezve körülbelül 230 euró anyagköltséget spórolunk meg résztvevőnként – a megemelkedett ívégési idő ellenére”

– mondja Krempl.

A hegesztési képzésben használt virtuális tréning eszerint rendkívüli költséghatékonyságot jelent alacsony erőforrás-kiadások mellett.

Szerző: Philipp Schlor, termékmenedzser, virtuális hegesztés, Fronius International GmbH

The post Hegesztő képzés szimulátor használatával appeared first on Műszaki Magazin.

Mivel a világ számos országa várakozással tekint a lezárások időszakának megszűnése, és a nem létfontosságú létesítmények újbóli megnyitása elé, itt az ideje, hogy a vállalatok elkészítsék erre vonatkozó terveiket! A különböző iparágaknak saját kihívásaikkal kell szembenézniük – sokaknak új megoldásokat kell kidolgozniuk, például a szociális távolságtartáshoz történő alkalmazkodásra. Másoknak szokatlanul nagy keresletet kell majd kielégíteniük. Ez különösen igaz a közüzemi ágazatban működő vállalkozásokra: a víz-, a gáz-, az áramszolgáltatókra és a távközlésre. Egyszerűen azért, mert az irodák, üzletek, műhelyek és más vállalkozások újra megnyitják kapuikat, és valószínű, hogy a visszatérés sokak számára nem lesz egyszerű.

A zárlati korlátozásokból származó többhónapos, hosszantartó inaktivitás után a cégek nagyobb valószínűséggel találkoznak használaton kívüli munkahelyi közműveiket érintő vártalan problémákkal. Ezeknek a rendszereknek szintén hiányoztak a rendszeres közüzemi szolgáltatói leolvasások és ellenőrzések, amelyek normál esetben megtörténtek volna, és amelyek feltárhatták volna azokat a szunnyadó hibákat, amelyek a használat híján rejtve maradtak. Mivel a telephelyek, üzemek felügyelet nélkül maradtak a hirtelen bezárások után, lehetséges, hogy voltak incidensek – a szivárgásoktól, törésektől és kártevők okozta károsodásoktól kezdve az árvizekig és tüzekig – amelyek közül néhányról a tulajdonosok még nem is tudnak.

Röviden összefoglalva: a karbantartó és javító csapatok számíthatnak arra, hogy elárasztják őket a sürgős kérések, miközben még mindig kevés a személyzet, mivel továbbra is érinthet csapattagokat a vírus okozta megbetegedés.

A legjobb módja annak, hogy ismét lendületbe jöjjünk

Ezeknek a csapatoknak a számára az optimális hatékonyság elérése valószínűleg jelentős logisztikai erőfeszítést igényel. A siker – legalábbis részben – a felszerelésükhöz szükséges eszközöktől függ: a skála a szerszámosládákban található kéziszerszámoktól a járművekig, és a mobil eszközökig terjed. Számos kulcsfontosságú pontot kell szem előtt tartani, amikor a terepen dolgozó munkatársak számára megfelelő mobil számítógépek kiválasztásra kerülnek.

Az első és legfontosabb szempont a megbízhatóság. Egy Forrester blog így fogalmaz: “Ahogy mindannyian harcolunk az időjárás ellen a jelenlegi viharban … mindenki szenteljen különös figyelmet annak a technológiának, amely bizonyítottan megbízható.” Az alkalmatlan technológia mind pénzben, mind pedig időben sokba kerül. A VDC Research megállapításai szerint a terepen dolgozók körében egy mobil eszköz meghibásodása átlagosan 100 perc leállást eredményez: annak kiszámítása, hogy ez mit jelent mind a munkavállalói költségekben, mind az elmaradt bevételekben, megerősíti a megbízható berendezések értékét. Az olyan, célirányosan kialakított nagyvállalati szintű eszközök, mint például a strapabíró táblagépek, könnyen lehet, hogy heteken belül behozzák az árukat. Az ügyfelek elégedettségét is befolyásolja az állásidő. A táblagépeknek hosszú időn keresztül következetesen jól kell működniük a legnagyobb kihívást jelentő körülmények között is, például amikor a felhasználók használat közben leejtik, nekiütik valaminek, és általánosságban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, akár egy átlagos munkanap során is.

Az ilyen szintű megbízhatóság biztosításának legjobb módja a robusztus eszközök használata. Ezt gyakran rosszul értelmezik: a robusztus kivitel nem azt jelenti, hogy egy fogyasztói eszközt egy gumitokba helyezünk. Nem is csak azt, hogy egy tesztsorozat alatt jó értékek mérhetők – mint például egy eszköz képes túlélni a cseppállósági tesztet, vagy jó védettségi fokozat (IP) minősítéssel rendelkezik. Az igazán strapabíró táblagépeket az alapoktól kezdve úgy tervezték, hogy ellenálljanak a szélsőséges igénybevételnek, tesztelve többek között az ütés, a nedvesség, a rezgés, a por, a szélsőséges hőmérséklet, a termikus sokk és az akkumulátor vizsgálatának kombinációjával.

Ebben a képlékeny helyzetben figyelembe kell venni a teljes tulajdonlási költséget (TCO): a folyamatos gazdasági bizonytalanság miatt a beruházásokat minden eddiginél előrelátóbban kell megtervezni. Visszatérve a fent említett megbízhatósági adatokra, ugyanez a VDC Research jelentés azt is megállapította, hogy a nem robusztus eszközök közel háromszor olyan gyakran hibásodnak meg, mint a strapabíró kivitelűek. Annak ellenére, hogy általában sokkal alacsonyabb áron szerezhetők be, a TCO körülbelül kétszer annyi a nem robusztus eszközökre nézve, mint strapabíró versenytársaik esetében. Az akkumulátor meghibásodása és a kapcsolódási problémák még tovább emelhetik ezt a költséget. A masszív eszközök előnye igazán ígéretes. A Zebra A terepen végzett tevékenység jövője c. tanulmánya szerint az energia-és közüzemi vállalatok közel 50%-a strapabíró tableteket használ, és ez az arány 80%-ra ugrik majd a következő évben. Eközben a távközlési és műszaki iparágak válaszadóinak 76%-a állítja, hogy helyszíni üzemeltetési stratégiája az asztali számítógépektől a mobil eszközök felé fordult.

Ugyanaz a méret nem lesz jó mindenkire

Minden üzleti partnernek képesnek kell lennie arra, hogy a frontvonalban dolgozók számára biztosítsa a szükséges tableteket, és az általuk használt szoftvereket. A különböző szakmák és szerepek különböző konfigurációkat, vagy akár teljesen más eszközöket igényelnek. Ha a fő követelmény mérőórák, vagy más berendezések által mért/mutatott mérőállás rögzítése, akkor egy könnyű, kisebb tablet lehet a legcélszerűbb választás. Ha egy terepen dolgozó munkatársnak írásos jelentéseket kell benyújtania, akkor egy másik formatényezőjű készülék, például egy 2 az 1-ben átalakítható, vagy levehető táblagép billentyűzettel megfelelőbb lehet.

Egyes feladatok megkövetelik, hogy az eszközök kijelzője közvetlen napfényben is jól látható legyen, mint például annak a közüzemi dolgozónak az esetében, aki időnként a magasban dolgozik a szabadban, és meg kell, hogy nézze az üzemi hálózat dokumentációs rajzait. Más esetekben lehet, hogy a rendelkezésre álló választható kiegészítők bizonyulnak elengedhetetlennek – beépített vonalkód- vagy intelligens kártya olvasó, esetleg hosszabb élettartamú akkumulátor. Egyes szoftverek kikényszeríthetik az Android- vagy Windows-alapú táblagép választását. Az alkalmazás is befolyásolhatja a képernyő méretének kiválasztását; a tartóra szerelt képernyőknek például nagyobbaknak kell lenniük, mint a kézi eszközök kijelzőinek. A magán- és közműszolgáltatóknak tanácsos olyan megoldás-szolgáltatót választaniuk, amely az igények széles skáláját képes lefedni, és nem csak néhányat közülük.

Egy, a normál munkavégzéshez történő, előremutató, lendületet adó visszatérés felépítése és levezénylése nehéz feladat lesz. A legtöbb, amit egy vállalat menedzsmentje és IT részlege tehet, az az, hogy biztosítja a terepen végzett műveletek lehető legjobb támogatását!

Tom McNeela, Zebra Technologies

The post Szerelkezzünk fel a járvány utáni visszatéréshez! appeared first on Műszaki Magazin.

7600 milliárd forint – vagyis nagyjából két új paksi atomerőmű, 40 Puskás Aréna és majdnem 17 4-es metró – ekkora többletet jelenthet a magyar GDP-nek 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az ország Mesterséges Intelligencia Stratégiája szerint. A szeptemberben bemutatott dokumentum alapján a célok között szerepel például, hogy a következő tíz évben a hazai kis- és középvállalatok termelékenysége negyedével nőjön az MI-technológia alkalmazásával, egymillió ember találjon magasabb hozzáadott értékű munkát, illetve – bolygónk jövője szempontjából is különösen fontos tétel –, hogy legalább 32 százalékkal csökkenjen az ammóniakibocsátás az agráriumban.

A mesterséges intelligencia bevetése nemcsak hosszabb távon jelenthet komoly előnyt, de segíthet a mostani helyzet túlélésében is. Azok a vállalatok vészelik át a legkönnyebben a járvány okozta gazdasági megrázkódtatást, amelyek egy időben vezetik be az MI-re épülő új technológiákat és gondoskodnak arról, hogy munkavállalóik a használatukhoz szükséges képességeket és tudást is megszerezzék – erre lehet következtetni a Microsoft nemzetközi felméréséből, melynek adatait idén tavasszal mutatták be. A kutatás szerint világszinten a nagyvállalatok 93 százaléka már képezi a munkavállalóit az MI-technológiákra, vagy pedig tervezi ezt.

Azokról a cégekről, amelyeknél már korábban bevezették az MI-t, azaz ebben előrehaladottnak számítanak, elmondható, hogy az összes vizsgált ország átlagában a dolgozók 65 százaléka már részesült valamilyen MI-képzésben, Magyarországon a dolgozók közel fele.

A PwC Magyarország elemzése szerint az MI 3 fázisban alakítja majd át a magyar munkavállalók életét. Az első, a 2020-as évek közepéig tartó algoritmikus hullám az adatfeldolgozásra épülő (pénzügyi, IT-) szektorokat, illetve az adminisztratív munkaköröket érinti majd. A 2025-2030 között várható támogató hullám a szolgáltatásokat nyújtó, irodai munkákra építő ágazatokat érinti, de az oktatásban, közigazgatásban is érződik majd, míg a várhatóan a 2030-as években érkező harmadik, autonóm hullám már a gyártásra, valamint a magas komplexitású és felelősséggel járó munkakörökre is hatással lesz.

The post Három hullámban alakítja át a munkahelyeket az MI appeared first on Műszaki Magazin.

A lakossági és ipari hűtő-fűtő, szellőztető berendezések, klímák és légtisztítók gyártásával foglalkozó Daikin Industries bejelentette, az újtípusú koronavírus jelentette kockázatok felmérése miatt teszteltette az általa szabadalmaztatott Flash Streamer technológia hatását a SARS-CoV-2 vírusra. A Tokiói Egyetemen laboratóriumi körülmények között elvégzett teszt szerint a Flash Streamer technológia 3 óra alatt képes lebontani az újtípusú koronavírus (SARS-CoV-2) több mint 99,9%-át. A Daikin következő lépésként azt vizsgálja, hogy az egyes, Streamer technológiát alkalmazó berendezései – a Streamer légtisztító, a Daikin Perfera, a Stylish és az Ururu Sarara split beltéri egységek – mennyire hatékonyan képesek hatástalanítani a koronavírust valós körülmények között.

A Daikin által 2004-ben kifejlesztett Streamer technológia képes oxidációval lebontani a levegőben lévő káros anyagokat.  A Streamer kisülés egyfajta plazmaionizálás, amely egy olyan innovatív légtisztító technológia, ami folyamatosan nagysebességű elektronokat bocsát ki. Az erőteljes streamer kisülés lebontja a levegőben lévő vírusokat, baktériumokat, penészgombát, egyéb veszélyes kémiai anyagokat azáltal, hogy nagysebességű elektronokat bocsát ki és az oxidáció révén lebontja a levegőben lévő fehérjéket – így hatástalanítja a vírust is. A standard plazmakisüléshez képest a Daikin Streamer kisülés szélesebb spektrumú, így az elektronok könnyebben ütköznek a levegő oxigén- és nitrogénmolekuláival. Ezáltal az aktivált molekulák egy szélesebb területen, három dimenzióban képződnek, amelynek eredménye az elektromos árammal létrehozott sebességnél ezerszer nagyobb oxidációs lebontási sebesség. A Streamer kisülés ezután ártalmatlan nitrogén-, oxigén- és vízmolekulává bomlik. A Streamer technológiát alkalmazó légtisztítók jelentősen hozzájárulnak az asztmás és allergiás betegségekben szenvedők életminőségének javulásához – most pedig az bizonyosodott be, hogy a Streamer technológia a koronavírussal szemben is hatékonyan alkalmazható.

Kutatási eredmények

A kutatás a Daikin Industries Ltd. megbízásából készült Prof. Shigeru Kyuwa vezetésével a Tokyoi Egyetem Orvosbiológiai Tudományok Tanszékén, szoros együttműködésben a Prof. Shigeru Morikawa által vezetett kutatócsoporttal az Okayamai Tudományos Egyetem Mikrobiológiai Tanszékről. A kutatócsoport kísérlete során a vírust 3 órán keresztül tették ki a Daikin Flash Streamer technológia Streamer kisülésének.

A tudományos kísérlet a következő eredményeket hozta:

• a Flash Streamer kisülés a koronavírus (SAR-CoV-2) 93,65%-át hatástalanította 1 óra alatt
•  a Flash Streamer kisülés a koronavírus (SAR-CoV-2) 99,97%-át hatástalanította 3 óra alatt

Forrás: “Tanulmány a plazma ion generátor (Daikin Streamer) hatékonyságára a SARS-CoV-2 vírus inaktiválását illetően” – Shigeru Morikawa, Okayamai Tudományos Egyetem Mikrobiológiai Tanszék, Állatorvosi Osztály

The post A koronavírus 99,9%-át képes elpusztítani a Daikin által szabadalmaztatott Flash Streamer technológia appeared first on Műszaki Magazin.

A Honor nemzetközi technológiai márka okostelefonokkal és pályázati lehetőséggel támogatja az alkalmazásfejlesztést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén. A megállapodás részeként a mobilszoftver-fejlesztés mellékspecializációval bíró hallgatók tanulmányaik során Honor 9X Pro és Honor 9A készülékeket használva fejleszthetnek alkalmazásokat.

Az eszközök használata mellett a hallgatók arra is lehetőséget kapnak, hogy mobilalkalmazás-fejlesztői pályázaton indulva alkalmazásukat közzétegyék a HMS (Huawei Mobile Services) platformján. A versenyre olyan kreatív mobil alkalmazásokat várnak a szervezők, amik megkönnyíti a fiatalok életét. Az ötlet feltöltésén túl a prototípus elkészítése is pályázati követelmény, a végső alkalmazás lefejlesztésére pedig a hallgatóknak 2021. január 15-ig van lehetőségük. A legjobbnak ítélt pályázatról a zsűri 2021 január végén dönt.

„Mind több szolgáltatásnak jelenik meg mobil kliens alkalmazása, sőt, jó pár új szolgáltatás csak a digitális, okostelefonos térben létezik. Ahhoz, hogy piacképes tudással rendelkező mérnököket bocsássunk ki, szükség van rá, hogy gyakorlati tapasztalatuk is legyen. Ehhez elengedhetetlen tehát az egyetem és a piaci szereplők közötti együttműködés, és a megfelelő infrastruktúra és eszközpark. Mindemellett hallgatóink kifejezetten keresik azokat a megjelenési területeket, ahol a megszerzett tudást kézzelfoghatóan alkalmazhatják a gyakorlatban. Egy piactérre bekerülve mindez nagyon is direktben jelenik meg, az alkalmazásfejlesztői verseny pedig katalizálja ezeket a belső motivátorokat.”

– mondta el dr. Forstner Bertalan, a BME egyetemi docense.

„A Honor a kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy termékein és szolgáltatásain keresztül segítse felhasználóit kreativitásuk kibontakoztatásában. Sokoldalúan használható termékei, nemzetközi pályázati lehetőségei és kooperációi is ezt az elgondolást támogatják. Ezúttal egy hazai együttműködésen keresztül a BME segítségével közvetlenül szeretnénk megszólítani az alkalmazásfejlesztés iránt érdeklődő fiatalokat és lehetőséget biztosítani nekik arra, hogy ötletük világviszonylatban is ismertté válhasson.”

– mondta el Ament Amarilla, a Honor magyarországi marketing kommunikációs és PR menedzsere.

Az együttműködés részeként a hallgatók a következő egy év során a Honor Lab névre keresztelt teremben végezhetik gyakorlati feladataikat.

The post Együttműködés a BME és a HONOR között appeared first on Műszaki Magazin.

Az eredmények egy lehetőségekben bővelkedő jövőt írnak körül, hiszen a fejlett technológiák az emberi fejlődés potenciális mozgatórugói világszerte.

A feltörekvő technológiák – a kollaboratív MI, az 5G hálózatok, az Edge Computing, a multimodális felületek (Multimodal Interfaces), a kibővített valóság (Extended and Virtual Reality – XR), az IoT, valamint a biztonságos, elosztott adatbázisok (Secure Distributed Ledgers) – együtt határozzák meg a következő évtizedben a mindennapok alakulását és változásait, az emberek életét, valamint strukturálják át a munka világát. Városainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé teszik és elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megértsük az emberek és a gépek egységben történő munkavégzését, valamint, hogy az embereknek jelentőségteljesebb és kreatívabb munkát adjunk.

A mindennapok jövője, a jövő mindennapjai

A tanulmány a következő változásokat jósolta a jelen és 2030 között, amelyek meghatározzák majd mindennapjainkat:

Hálózatba kötött valóság (Networked reality): A következő évtizedben a kibertér a valóság egy rétegévé válik, ahogy a digitális környezetünk elkezd túlmutatni a televíziókon, az okostelefonokon és egyéb kijelzőkön.

Folyamatos összekapcsolódás és mobilitás (Connected mobility and networked matter): A holnap járművei lényegében mozgó számítógépek lesznek. Megbízzuk őket, hogy vigyenek el oda, ahova menni szeretnénk a fizikai világban, miközben a bárhol elérhető virtuális terekben lépünk egymással kapcsolatba.

Digitális városokból gondolkodó városok (From digital cities to sentient cities): A városok szinte szó szerint életre kelnek a saját okoseszközeik hálózatba kötött infrastruktúrájával, az önellenőrzési rendszereikkel és az MI-vezérelt elemzéseikkel.

Támogató algoritmusok (Agents and algorythms): Mindenkit egy teljesen testreszabott, „élethez igazított operációs rendszer” támogat majd, amely előre kiszámítja a szükségleteinket és proaktívan támogatja a napi tevékenységeinket, hogy időt szabadítson fel.

Robotok közösségi kapcsolatokkal (Robots with social lives): A robotok partnerekké válnak az életünkben – felerősítik a készségeinket és kiterjesztik a képességeinket. A robotok megosztják majd az újonnan szerzett tudást a közösségi robothálózatokon, hogy együtt, valós időben vezessenek innovációkhoz és gyorsítsák a fejlődést.

Sok vállalkozás már most is készül ezekre a változásokra:

• 76 százalék arra számít, hogy a feladatok automatizálása miatt az emberek másképpen töltik majd el az idejüket.
• A megkérdezett vállalkozások több mint fele számít arra, hogy a hálózatba kötött valóság mindennapossá válik.
• 56 százalék mondja, hogy örömmel venné a mindennapos tevékenységeket a virtuális és a kiterjesztett valóságban.
• 56 százalék örülne, ha az emberek olyan technológiákkal rendelkeznének, amelyek segítségével számítógépeket tudnak irányítani az elméjükkel.

A munka jövőjét alakító trendek

Az üzleti vezetők 83 százaléka szerint a technológiai átalakulás által jobb munkahelyi körülmények érhetők el. Sokan optimisták az ember-gép partnerségek lehetőségeivel kapcsolatban és 70 százalék megerősíti, hogy az emberek szívesen dolgoznak együtt gépekkel, túllépve az emberi korlátokat. 10 üzleti vezetőből majdnem 9 (86%) tervezi a feltörekvő technológiák használatát a munkaerő hatékonyságának növeléséhez.

Ennek fényében vázolta fel tanulmány a három szakaszt, amely várhatóan a következő évtizedben átalakítja a munkakörnyezetet:

Technológiai tehetségek (Inclusive talent): Az emberi és gépi partnerkapcsolatok igazságosabb munkahelyeket teremtenek majd, hiszen a jelölteket a képességeik alapján értékelik, nem pedig a nemük, koruk vagy társadalmi helyzetük alapján. Objektív információt adnak majd az optimális munkahelyi csapatok létrehozásához, és segítenek az ideális munkahelyi légkör és a hatékonyság megteremtésében, valamint az emberek megtartásában.

Jól felszerelt kollégák (Empowered workers): Az alkalmazottak egészen más módokon dolgoznak majd együtt például az XR segítségével, amely egy eddig még sosem tapasztalt lehetőségeket biztosít majd a munkában. A játékok, a programozás és az elosztott közösségek már használják a valós idejű együttműködésre épülő folyamatokat, amivel sokkal nagyobb összhangban képesek dolgozni.

Gördülékeny MI-használat (AI fluency): Az MI inkább kiegészíti és fejleszti az emberi képességeket, mint helyettesíti az embert. Az MI-t gördülékenyen használó dolgozók a készségeikre építve tudják majd kezelni a munkafolyamatokat, megoldani a feladatokat és értelmezni a rengeteg begyűjtött adatot. Az MI, valamint az emberi és gépi rendszerek mélyreható ismerete megnöveli az alkalmazottakban rejlő potenciált, így kitűnhetnek a munkaerőpiacon.

Adatvédelem és szabályozás

Ezek a technológiavezérelt változások különböző kihívásokkal szembesíthetik az embereket és a szervezeteket egyaránt. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnék kihasználni az új, feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeket, meg kell tenniük a lépéseket a hatékonyan adatgyűjtés, feldolgozás és felhasználás irányába.

Az üzleti vezetők szerint két terület jelenti a legnagyobb kihívást a jövőben:

• 74 százalékuk úgy gondolja, hogy az adatvédelem a legfontosabb társadalmi nehézségek egyike, amit meg kell oldani.
• 44 százalékuk az MI szabályozását és a felhasználásának a letisztázását szorgalmazza.

A tanulmány bemutatása

A Dell Technologies összefogott a független jövőkutató csoporttal, az Institute for the Future (IFTF) csapatával, és megvizsgálták, hogy a feltörekvő technológiák miképpen befolyásolhatják a munkakörnyezetet, és miképpen formálják újra az életünket a következő egy évtizedben. A kutatás a szervezetek 2017-es együttműködésére épít, amikor az IFTF 20 szakértő véleményét kérte ki világszerte, hogy megjósolják az „ember–gép partnerségek következő korszakát”. Két évvel később az IFTF azt vizsgálja, hogy az emberek és a gépek közti új kapcsolat hogyan jelezheti előre a munka jövőjét, és hogyan alakíthatja át az életünket 2030-ra. Hogy ezekre a kérdésre válaszolni tudjanak, az IFTF a több évtized alatt összegyűjtött, a munka és technológia jövőjét feltérképező saját tanulmányaira, annak az emberiségre kifejtett hatásait vizsgáló saját tanulmányára támaszkodott, valamint a világszerte a kapcsolódó döntéshozókkal folytatott mélyinterjúkra.

A kutatás lefolytatásához az IFTF a több évtized alatt összegyűjtött, a munka és technológia jövőjét feltérképező saját tanulmányára, a legfrissebb Dell Technologies-kutatásra és a világ minden pontjáról érkező szakértőkre támaszkodott. A Future of Connected Living a harmadik és egyben befejező fejezete a háromrészes kutatási sorozatnak, amelynek része a gazdaság jövője és a munka jövője, amelyek szintén 2019-ben lettek kiadva.

www.delltechnologies.com

The post Hogyan alakítja át a technológia a munkavégzést? appeared first on Műszaki Magazin.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szervezetek mindössze 29 százaléka dolgozott ki sikeresen a munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiát, amely a legújabb innovációkkal és elgondolásokkal támogatja dolgozóit.

A felmérés kérdéseire európai országokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói adtak válaszokat. A munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiával rendelkező vállalatokat a tanulmány a „munka jövőjét szem előtt tartó szervezetként (Future of Work determined organisations, FDO) azonosítja. Ezekben a vállalkozásokban a leggyakoribb folyamatban lévő stratégia a képzési programok bevezetése (50%), amelyek lehetővé teszik a legújabb digitális készségek elsajátítását a munkavégzéshez. Az FDO-k közel fele gondolja úgy, hogy az alkalmazottak hatékonysága a munkahelyük átalakításának legfontosabb mozgatórugója.

Az európai FDO-k felismerték, hogy a munkavégzési stílusok folyamatosan változnak, és alkalmazkodnak is hozzá. Az európai vállalkozások 48 százaléka dolgozott ki olyan biztonsági szabályzatokat, amelyek kedvező hatással vannak a modern munkavégzési stílusokra, például a rugalmas vagy a távoli munkavégzésre. Ebben az Egyesült Királyság az éllovas, ahol a brit székhelyű vállalatok kétharmada állt ki határozottan amellett, hogy igazodni kíván az európai munkavállalók folyamatosan változó igényeihez.

A jövő munkahelyének megteremtéséhez azonban nemcsak a digitális készségek fejlesztése szükséges, hanem a munkakörnyezeté is. A vállatok 46 százaléka értett egyet abban, hogy az irodai tér áttervezése rendkívül fontos az intelligensebb munkavégzés érdekében.

„Több európai vállalatnak kellene fontolóra vennie a munkavégzés jövőjére irányuló, vállalati szintű stratégiát. A jövő munkahelyét már nem csupán a szervezetek igényei határozzák meg: egyre inkább az ember kerül a középpontba. A munkavállalókat olyan környezetben kell ellátnunk megfelelő digitális készségekkel, technológiával és biztonsági eszközökkel, amely megkönnyíti számukra a fejlődést, és amelyben a jobb együttműködésnek, a hatékonyságnak és a rugalmasságnak köszönhetően sikeresek lehetnek” 

– mondta Therese Cooney, a Dell Technologies ügyfélmegoldásokért felelős részlegének vezető alelnöke.

“Azok a vállalatok, amelyek tudatosan készülnek a jövőre, három területre összpontosítanak a digitális átalakulás során. Jövőálló gondolkodásmódot és kultúrát fejlesztenek, olyan módszereket alkalmaznak, amelyek támogatják a rugalmas és agilis munkavégzést, valamint az innováció és a könnyebb alkalmazkodás érdekében fejlesztik a munkakörnyezetet és a támogató technológiákat”

– mondta Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, digitalizáció és innováció szakértő.

A tanulmány kiemelten fontos pontjai

• Az európai vállalkozások nagy figyelmet fordítottak a biztonságra az olyan jogszabályok miatt mint például a GDPR. Összesen a vállalatok több mint egyharmada értett egyet abban, hogy a biztonság, az adatvédelem és az irányítás jelentette a munkahelyi innovációk legnagyobb kihívását. A tanulmány azt is megállapította, hogy a redundáns informatikai rendszerek hatással vannak az új technológiák integrálására (30%). Az új technológiákba való befektetés elsőre ijesztőnek tűnhet, azonban a kevésbé hatékony megoldások miatt a biztonsági kockázatok növekednek, ami a vállalati és ügyféladatok szivárgásához vezethet.
• A jövő munkahelye késedelmes megvalósításának egyik oka a jelenleg tapasztalható generációs megosztottság. A tanulmány megállapításai szerint az európai vállatok munkaerejét 38 százalékban az Y generációhoz, 35 százalékban az X generációhoz és 7 százalékban a Z generációhoz tartozó alkalmazottak alkotják. Ebből az összetételből fakadóan a generációk közötti konfliktusok és a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások eltérései vannak a leginkább hatással a kései innovációra (a válaszadók 29 százaléka szerint). A vállatok azzal tudnák leküzdeni a generációk közötti eltérésből fakadó nehézségeket, ha meghatároznák a problémák kiváltó okait a vállalkozáson belül, legyen szó a képzettség hiányáról vagy az ismeretlentől való félelemről.
• Az intelligens technológiák automatizálják a feladatokat, és lehetővé teszik a dolgozók számára a hatékonyabb munkavégzést. Az FDO-k felismerték ezt, és több mint felük vezetett be okos digitális asszisztenseket, közel negyedük pedig már használ mesterséges intelligencia alapú háttérirodai megoldásokat, vagy tervezi ilyen rendszerek használatát. Bizonyos technológiák bevezetése pedig együtt járthat a dolgozók átképzésével. Ezek a képzések biztosíthatók különféle csatornákon (mobilkészülék, videó stb.) keresztül, vagy akár a munkatársak között is megszervezhetők.
• Az FDO-k azt is felismerték, hogy a munkahely fejlődéséhez dedikált erőforrásokra van szükség, amelyek kiszolgálhatják a vállalkozásokon belüli általános fejlesztési célokat. Az FDO-k negyede vezetett be átalakítási költségvetést annak biztosítására, hogy a vállalat a megfelelő úton haladjon. A szervezetek több mint negyede azonban az informatikai részlegük által biztosított forrásokat használja.

Bár ez önmagában nem hátrány, a vállalatoknak ezzel együtt szem előtt kell tartaniuk, hogy nem szabad kockáztatniuk a digitális átalakulást, hanem be kell építeniük a sikert célzó, átfogó üzleti tervekbe.

• Technológiai innovációkkal biztosítható a munka és a magánélet közötti elengedhetetlenül szükséges egyensúly, és a rugalmas munkavégzés lehetősége napjaink számos dolgozója számára alapvető fontosságú. Az európai alkalmazottaknak mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalatuk nem lát előnyt a rugalmas munkavégzésben. A vállalatok 57 százaléka ugyanakkor a hatékonyságot kívánja növelni, 56 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a dolgozóik elégedettek legyenek. A vállalatoknak nemcsak azért kell figyelembe venniük a munka és magánélet közötti egyensúly kérdését, hogy fokozzák a kollégák általános elégedettségét, hanem azért is, hogy megtarthassák a munkaerőt – 46 százalék véli úgy, hogy ez a legfontosabb előnyök egyike.
• Várható, hogy az FDO-k továbbra is szorgalmazni és folytatni fogják a munkavállalókat segítő technológiai fejlesztések megvalósítását, hogy az alkalmazottak a számukra előnyös módon dolgozhassanak. A felhő alapú platformok (54%), a mobilbiztonsági szoftverek (49%) és az eszközök mobilkészülékről történő elérése (39%) létfontosságú kezdeményezés az alkalmazottak hatékony munkavégzésének elősegítéséhez az FDO-k szerint.

A felhő alapú platformokat övező számtalan előny hozzájárulhat az eszközfelügyelet és a méretezhetőség kialakításának egyszerűsítéséhez a fejlődő vállalkozások számára.

További információk: Dell Technologies

Kép: Blockchain.us

The post Vállalatok a munkavégzés jövőjéről appeared first on Műszaki Magazin.