Az intézmény tevékenységével egyszerre kíván hozzájárulni az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez, valamint a környezet védelméhez.

A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságával kapcsolatos aggodalmak erősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, például hidrogén-előállítással és/vagy szén-dioxid-hasznosítással) az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál, így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában.

A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium annak érdekében alakult meg pénteken Pécsett, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont részvételével, hogy Magyarország a zöldgazdaság térnyerésének nyertese legyen. Az így létrehozott tudásbázis és kompetenciaegyüttes lehetővé teszi, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. További cél új színtér létrehozása a zöld- és digitális átállást támogató kutatásoknak, amely az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében a következő három és fél évben kiépítik a szén-dioxid-hasznosítás, valamint a hidrogén-előállítás, -szállítás, -tárolás, illetve -felhasználás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi bázisát. Mindezt a kormányzat összesen 6,3 milliárd forint európai uniós forrással támogatja.

A nyitórendezvényen a Széchenyi István Egyetemet dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és Németh Péter doktoranduszhallgató, a kar munkatársa képviselte. Az intézmény kutatócsoportja a nemzeti laboratórium keretében a hidrogén-felhasználás alternatíváinak életciklus-elemzését végzi el a járműipari megoldásokhoz kapcsolódóan. A végső cél annak megállapítása, hogy mely felhasználási mód vezet optimális eredményhez.

„A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumban való részvétellel egyetemünk arra törekszik, hogy a nálunk összpontosuló tudás és innovációs potenciál a fenntarthatóságot elősegítve legyen a régió és az ország gazdasági fejlődésének hajtóereje”

– fogalmazott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-egyetem kormányzati támogatással már jelenleg is dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken, közösen a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel.

„Ezek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára összpontosítanak. Egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezetet is kialakítunk mosonmagyaróvári karunkhoz kapcsolódóan, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására”

– mondta dr. Knáb Erzsébet.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: intézményük stratégiai célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon az ipari és a tudományos szféra összekapcsolásában.

„Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az új nemzeti laboratórium keretében kitűnő hazai egyetemekkel és kutatóintézetekkel partnerségben dolgozhatunk olyan zöldtechnológiák kifejlesztésén, amelyek nemcsak az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez járulnak hozzá, hanem a fenntarthatósághoz és környezetünk védelméhez is”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint.

The post Megalakult a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban a megfigyelő-felfedező csillagászati és asztrofizikai kutatásokban kisebbfajta forradalom zajlik: egyre gyakrabban fedeznek fel új, korábban ismeretlen jelenségeket és folyamatokat. Ezek általában rövid időskálán lejátszódó, átmenetileg megfigyelhető, azaz „tranziens” jelenségek. Egy részük nagy sajtóvisszhangot vált ki, például a gravitációs hullámok vagy nemrégiben a gyors rádiókitörések felfedezése. Az ilyen jelenségek fizikájának alaposabb feltárása a nemzetközi asztrofizikus közösség egyik legfontosabb tevékenysége. Ebbe kapcsolódik be az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csillagász-asztrofizikus kutatóiból álló csapata.

Az MTA CSFK és az SZTE által alkotott konzorcium a világűr hatalmas energiájú és igen gyors folyamatainak – szupernóva-robbanások, összeolvadó neutroncsillagok, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások – vizsgálatához nyert pályázati támogatást, melyhez külön erre a célra dedikált, új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejlesztenek ki és helyeznek üzembe az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába.

A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd interneten keresztül összekapcsolva képessé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. Ezzel nemcsak hazánkban, hanem regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé a kutatók számára. A mérőrendszer teljes egészében a tervek szerint 2018 végére készül el.

Forrás: www.mta.hu

The post Két új robottávcső épül Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.