A felmérésben az is kiderült, hogy új villanykapcsolót többnyire csak felújításkor vásárolnak a magyarok, az ilyen termékek kiválasztása során pedig az ár és az elérhetőség a legfontosabb szempontok.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat online felmérésében a válaszadók valamivel több mint kétharmada jelezte, hogy felújításkor szerzett be új villanykapcsolókat, további 11 százalék pedig amikor új ingatlant vett. Érdekesség, hogy 17 százalék volt azok aránya a válaszadók között, akik még egyáltalán nem vásároltak kapcsolót, azt használják, ami a lakásban volt, amikor beköltöztek.

Ha mégis úgy alakul, hogy villanykapcsolót vásárolnak, akkor a megkérdezettek számára a legfontosabb szempont az ár, ezt követi az elérhetőség, majd a színpaletta és a formavilág. A kérdőívben megadott lehetséges válaszok között szereplő okosotthon-kompatibilitás csak az utolsó előtti helyre került, annak ellenére, hogy viszonylag magas azok aránya, akik legalábbis már elgondolkodtak okosotthon megoldások telepítésében.

Mi magunk szerelünk, ha kell

Meglehetősen magabiztosak a magyarok a kutatás alapján az otthoni villamossági munkák kapcsán, a válaszadók fele maga kezd hozzá az ilyen feladatokhoz. A kérdőívet kitöltők 36 százaléka jelezte, hogy inkább csak a kisebb szerelési munkákra vállalkozik, a komolyabbakhoz már szakértőt hív, 14 százalék viszont arról számolt be, hogy minden otthoni műszaki feladattal könnyen megbirkózik. További 21 százalék számára nagy segítséget jelent a villanyszerelési feladatok kapcsán, hogy családban, ismerősök között akad olyan, akihez fordulhat. A válaszadók 29 százaléka viszont mindig szakembert hív, ha ilyen munkák adódnak.

Biztonság és energiatakarékosság – ezért vonzó az okosotthon

Foglalkoztatja a magyarokat az okosotthon kialakításának gondolata, a kérdőívet kitöltők mindössze harmada jelezte, hogy még egyáltalán nem merült fel benne, hogy ilyen irányú fejlesztést valósítson meg lakásában. A többség ugyanakkor még csak az ötlet szintjéig jutott el, 47 százalék arról számolt be, hogy egyelőre tényleg csak gondolatban játszott el a lehetőséggel. A tervezés fázisában 13 százalék tart, és a válaszadók mindössze 7 százaléka jelezte azt, hogy már részben vagy egészben átalakította lakását okosotthonná.

Azok körében, akik már léptek az okosotthon kialakítása felé, vagy tervezik azt, a biztonsági funkciók – pl. vízszivárgás detektálás, füstérzékelés – a legvonzóbbak, ezt követi a kamerarendszer és a hőmérséklet vezérlése, de nem sokkal marad el tőlük fontosságban a világításvezérlés sem. A válaszadók 51 százaléka szerint egy okosotthon legnagyobb előnye az energiamegtakarítás és az ezzel járó alacsonyabb rezsiköltség. A megkérdezettek 24 százaléka a biztonság javulását tartja a legnagyobb előnynek, valamivel több mint ötödük pedig a nagyobb kényelmet emelte ki. A környezettudatosság egyelőre kevésbé jelenik meg a közgondolkodásban, a válaszadók mindössze 4 százaléka tartja a fenntarthatóságot, klímabarát működést az okosotthon legnagyobb előnyének.

Az okosotthon megoldások kiválasztásánál a hazai fogyasztók számára az ár/érték arány a legfontosabb szempont, amit az egyszerű kezelhetőség és a későbbi bővítési lehetőség követnek, ez utóbbi kettő lényegében egyformán kiemelt tényező, amikor ilyen eszközöket, rendszereket vásárolnak. Sokak számára az is fontos, hogy a lehető legkisebb belső átalakítással járjon, minél kevesebb falvésésre, vezeték-behúzásra legyen szükség, illetve a hazai műszaki támogatást is elvárják a fogyasztók.

A kutatás során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy mennyit költenének az emberek arra, hogy okosotthonuk legyen. A válaszok alapján kiderült, hogy meglepően sokan vannak, akik egész komoly összeget is áldoznának erre a célra. A válaszadók 13 százaléka például 400 ezer forintnál is többet költene okosotthon kialakítására, 10 százalékuk pedig 300 és 400 ezer forint közötti összeget fordítana erre. A legnagyobb arányban azok vannak – a kérdőívet kitöltők 24 százaléka -, akik 100-200 ezer forint között költenének okosotthon megoldásokra.

„Természetesen kialakítástól és a választott megoldásoktól függő, hogy mennyit költ valaki okosotthona kialakítására, de érdemes tudni, hogy akár már néhány tízezer forinttal el lehet kezdeni egy ilyen projektet. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy hozzányúl otthoni elektromos hálózatához, akkor célszerű elgondolkodni a villanykapcsolók cseréjén is. Bár a legtöbben egyszerű, fehér műanyag tárgyakként gondolnak ezekre, ma már mind színben, mind anyagában és formájában nagyon változatos kínálat érhető el a piacon, vagyis ezekkel a tárgyakkal is lehet alkalmazkodni a megújuló otthon egységes stílusához. A Schneider Electric Sedna Design és Elements termékcsaládokat azokra gondolva alkották meg, akik szeretik a jó minőségű anyagok megjelenését és tapintását, ugyanakkor fontos számukra a kedvező ár/érték arány”

– mondta el Benkó Csaba, a Schneider Electric lakossági termékmenedzsere.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ár és elérhetőség alapján választanak villanykapcsolót a magyarok appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat 15 éve működő technológiai és analitikai központja a bumerángozó kollégák számának növekedését tapasztalta az elmúlt években. A visszatérők szerint az érdekes karrierlehetőségek, a támogató közösség, illetve a magánélet és a munka egyensúlya a fő tényezői a visszatérésnek.

A munkaerőpiac egyik leggyakrabban emlegetett trendje a volt alkalmazottak újrafelvételének növekvő fontossága. Évekkel ezelőtt ezt a gyakorlatot a munkáltatók nem igazán támogatták, azonban egyre több vállalat látta meg az értéket abban, hogy munkavállalóira hosszú távú erőforrásként tekintsen, még akkor is, ha karrierjükben más cégeknél kitérőt is tesznek.

Mindig jó viszonyban érdemes elválni

„Oka van annak, hogy a »bumerángozás« hangsúlyos tendenciává vált az elmúlt években – mondta el Fremda Balázs, a Morgan Stanley budapesti irodájának HR igazgatója. – Egy ideális világban a tehetségeket folyamatosan a cégnél lehet tartani, azonban ha a kilépési folyamat során tisztelettel bánunk az esetleges távozókkal, jó emlékeik maradnak a cégnél töltött időről. Ha pedig olyan karrierlehetőségeket is tudunk ajánlani, ahol kamatoztathatják tehetségüket, akkor jó esély van arra, hogy egyszer visszatérnek. Ez az oka annak, hogy mindig a baráti viszonyban való elválásra törekszünk, és kiterjedt alumni hálózatot tartunk fenn, hogy kapcsolatban maradjunk a volt kollégákkal.”

A Morgan Stanley esetében 2020-ban az újonnan felvett munkatársak 8 százaléka volt korábbi alkalmazott az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban, és ez a szám csak növekszik.

„A vállalatok számára számos előnnyel jár, ha olyan munkatársakat vesz fel, akik korábban már dolgoztak a cégnél. Mivel ismert a pályázó tudása, munkaetikája és a személyisége, sok időt spórolhat meg a munkáltató a toborzási folyamat során a jelölt megismerésével, és fordítva: a munkatárnak sem kell már bemutatni a vállalatot – magyarázta a szakértő. – Kiküszöbölhető annak a kockázata is, hogy a munkavállaló nem illeszkedik be a céges kultúrába, emellett jó eséllyel új ismereteket és készségeket is hoz magával, amelyeket távolléte során sajátított el.”

Mi csábítja vissza a munkavállalókat?

„Két fő oka volt annak, hogy visszatértem: rájöttem, hogy a cégnél számos érdekes, magas hozzáadott értékű feladat vár, illetve hiányzott a vállalati kultúra és a kollégák”

– mondta el Papp Zsófia, aki a Morgan Stanley budapesti irodájának pénzügyi tervezés és analízis csapatában dolgozik.

“A cég karrierutak és belső mobilitási lehetőségek széles skáláját kínálja, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb területet. Mióta visszajöttem, olyan területen dolgozom, ami teljesen más, mint az előző, ezért minden nap tanulok valami újat, és mindig új kihívások várnak.”

A Morgan Stanley számos területen kínál karrierlehetőségeket Budapesten az informatikától a matematikai modellezésig, a pénzügytől a kockázatkezelésig és az adatelemzésig. Támogatják a belső mobilitást is, többek között ez volt vonzó Székely Gergő számára, mikor úgy döntött, hogy másodszor is a cégnél fog dolgozni.

„Először frissdiplomásként junior programozói munkakörben dolgoztam a cégnél, ezalatt sokat tanultam a vállalati informatikáról és arról, hogy milyen egy globális szervezet tagjának lenni – mondta el a szakember. – Visszatérésem óta más területeken dolgozom, jelenleg egy olyan csapatot vezetek, amely üzleti analitikai és adatelemzési projekteket végez a kötvénypiaci üzletágnak. Ez egy agilis és érdekes környezet, ahol Budapestről is nagy hatást tudok gyakorolni a globális pénzpiacokra.”

A vállalati kultúra is fontos vonzerő lehet

Az érdekes és változatos feladatok mellett a támogató környezet, illetve a munka és a magánélet jó egyensúlya, amit a visszatérők is értékesnek tartanak.

„Kiderült, hogy sok dolog, amit első munkakörömben természetesnek vettem, például az alkalmazottak tisztelete és hosszú távú karriercéljaik támogatása, nem mindenhol az – tette hozzá Székely Gergő. – Sokak számára fontos az is, hogy a vállalat egyre több rugalmas munkavégzési formát kínál. Értékelem a szabadságot, a rugalmasságot, és azt is, hogy a cég megbízik bennem, hogy feladataimat magas színvonalon látom el. Három gyermek édesapjaként pedig nagyra értékelem az otthoni munkavégzés lehetőségét is.”

A támogató közösség kialakításának kulcsa, hogy a sokszínűség és befogadás ne csak üres szavak legyenek, hanem a minden napok részei.

“Az én visszatérésem egyik fő oka a befogadó vállalati kultúra volt, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem – mondta el Váradi Judit, a budapesti technológiai csapat munkatársa. – Fontos, hogy biztonságban érezzem magam, elmondhassam a véleményemet, amit meg is hallgatnak. Hogy a sokszínűség és a befogadás alapvető érték legyen. Bár a Morgan Stanley egy nagy, amerikai hátterű globális szervezet, mindenki véleményét egyformán tiszteletben tartják, akár New Yorkban, akár Budapesten dolgozik.”

The post Egyre több a „bumerángozó” – így csábítja vissza sok cég a korábbi kollégáit appeared first on Műszaki Magazin.

Kimagaslóan népszerűek a felhőszolgáltatások az okostelefon felhasználók körében – derült ki a Huawei Technologies Hungary közel ezerötszáz választ összesítő online felméréséből. A válaszadók 88 százaléka használ valamilyen felhőszolgáltatást, 61 százalékuk pedig már így készít biztonsági mentést az okostelefonján található fájlokról. A felhasználók szerint az adatokat kényelmes és biztonságos a felhőben tárolni, ugyanakkor a nagyobb tárhelyért már kevesen lennének hajlandók fizetni.

 A Huawei Technologies Hungary online felmérésében arra kereste a választ, mennyire népszerűek a különböző felhőszolgáltatások a magyarok körében, melyek a legfontosabb szempontjaik ezen adatmentési megoldásoknál, és jellemzően mely funkcióit használják.

Népszerű megoldás

A felmérés szerint a válaszadók körében nagyon népszerűek a felhőszolgáltatások, a harmadik helyet (60%) foglalják el a telefon leggyakrabban használt funkciói közül (a legnépszerűbbek: a böngésző (90,5%) és a térképszolgáltatások (76,5%). A felmérésben résztvevők 82 százaléka ismeri, 88 százalékuk pedig rendszeresen használja is valamelyiket. A felhasználók mintegy kétharmada (61 %) már a felhőn keresztül végez biztonsági mentést az okostelefonján található fájlokról. Az adatok hagyományos mentése – például kábelen keresztül egy adattárolóra – továbbra is használatos, a kitöltők negyede (25%) így archivál, ám 13,6 százalékuk semmilyen módon nem készít biztonsági másolatot a névjegyeiről, a fényképeiről és egyéb adatairól.

A felhőszolgáltatások kapcsán felhasználók számára a legfontosabb szempont a kényelem – ezt a válaszadók 70 százaléka jelölte meg. Szintén fontos kritérium, hogy bármelyik eszközről bármikor elérhessék az adataikat (63%). Ezt követi az adatok szinkronizációja (60%), amikor a telefon automatikusan, plusz műveletek nélkül végzi a mentést, valamint a gyorsaság – 59 százalék tartja fő szempontnak a használatnál. A biztonságosság nem tartozik a legfőbb kritériumok közé, 57% jelölte meg, hogy kifejezetten ez alapján választ felhőszolgáltatót.

Felhőtlen boldogság?

A legtöbben a több eszközről való elérhetőséget (80%) és a háttérben zajló automatikus működést (68%) várják el egy felhőszolgáltatótól. Ugyanakkor szintén fontos, hogy a fiók legyen biztonságos, jelszóval védhető (64,5%) és hogy a képeiket eredeti méretben, tömörítés nélkül és korlátlanul tölthessék fel a rendszerbe (55%).  Ennél már jóval kevesebb felhasználó, mindössze 44 százalék várja el, hogy támogassa a dokumentumok mentését és megosztását, valamint mindössze 28 százalékuk igényli, hogy legyen benne olyan funkció, mely segít az elveszett eszköz megtalálásában.

A válaszadók szerint az ideális tárhely mérete 50 és 200 GB között található (73%), ami bőven elegendő az adatok, kontaktok, fotók és egyéb fájlok tárolására. A legtöbb szolgáltató azonban ekkora méretet már csak fizetős konstrukcióban tesz elérhetővé. Noha a válaszadók szeretnének nagyobb tárhelyet, mégis alig több mint harmaduk (38 százalék) lenne hajlandó ezért fizetni, akár havonta 1500 Ft-nál is többet (4%).

Huawei Cloud

A Huawei saját felhőszolgáltatása, a Huawei Cloud igen népszerű a kérdőív kitöltői körében, háromnegyedük (75%) ismeri, 50 százalékuk pedig napi szinten használja a vállalat megoldását, amiben a legtöbb, a válaszadóknak kiemelten fontos és népszerű funkció elérhető.

A felhasználók bármilyen eszközről elérhetik, szerkeszthetik és lementhetik fényképeiket, dokumentumaikat és egyéb fájljaikat. Ráadásul utóbbiak estében a szerkesztési előzményeket is megőrzi a rendszer. A Huawei Cloud biztonságos, a háttérben automatikusan elvégzi adataink mentését és támogatja az eszköz keresése funkciót, vagyis az elveszett okostelefon vagy tablet egy notebook segítségével bármikor megkereshető.

„Kíváncsiak voltunk arra, felhasználóink milyen jellemzők alapján választanak felhőszolgáltatást. A Huawei Cloud-dal szeretnénk megmutatni, hogy adataink mentéséhez már nem kell kábelt a számítógépbe dugni és manuálisan menteni, hanem automatizálható a feltöltés a felhasználó saját tárhelyébe, ahonnan kedvenc fényképeik, kontaktjaik és egyéb fájljaik bárhol és bármikor elérhetők, legyen az okostelefon, notebook vagy tablet. A Huawei Cloud remekül illeszkedik a vállalat minden platformon átívelő ökoszisztémájába és jól kiegészíti saját, „élet a gördülékeny AI megoldásokkal” stratégiáját”

– mondta Nagy Ivett, a Huawei Technologies Hungary marketingvezetője.

The post A magyarok közel kétharmada már a felhőben tárolja az adatait appeared first on Műszaki Magazin.

Megoszlanak a vélemények a technológia szabályozásának szükségességét illetően, ugyanakkor a magyarok egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének hatására a gyerekeiknek már más társadalmi szerepekben kell majd helytállniuk (65%).

Okosotthonok, digitális asszisztensek, ügyfélszolgálatok – a mesterséges intelligencia kilépve a látnoki tudományos-fantasztikus művek világából a mindennapi életünk szerves részévé vált. A technológia terjedésével, a világ digitalizációjával együtt az idő múlásával az erről alkotott vélemények is változni látszanak. A Kaspersky kutatásának eredményei alapján a magyarok esetében a bizalom irányába mozdul a mesterséges intelligencia megítélése, noha továbbra is sok a kérdés. Jól mutatja a pozitív megítélést, hogy a kutatásban megkérdezettek több mint fele (53%) számára az AI-t legjobban jellemző szó az ’izgalmas’. Emellett gyakran írták le a mesterséges intelligenciát a ’hasznos’ (28%) kifejezéssel, ám 22% – főként nők és a fiatalabb generáció tagjai – aggasztónak tartja.

Sokaknak még mindig apokaliptikus események és robotokkal vívott háborúk jutnak elsőként az eszükbe, ha mesterséges intelligenciáról van szó, bár már csak kevesen (20%) félnek attól, hogy ez a valóságban is megtörténhet, és abban is kételkednek (36%), hogy a robotok 2045-ben okosabbak lesznek az embernél.

Az mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozást illetően a válaszadók több mint fele egyetért (56%) azzal, hogy a vállalatoknak a mesterséges intelligencia területén nem kellene korlátozásokat bevezetnie. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy míg a Baby Boomer generáció férfi tagjai támogatják az AI jogi szabályozás nélküli fejlődését, a Z generáció többsége ez ellen van.

Sok munkahely számára már most sem idegen a mesterséges intelligencia használata. A legellentmondásosabb vélemények azon kérdésre adott válasznak kapcsán születtek, hogy vajon az AI technológiák hatására új munkahelyek jönnek-e létre és az ország gazdasága fejlődni fog vagy sem. A Baby Boomer generáció ebben a kérdésben is az egyetértés felé hajlik, a nemek tekintetében azonban erőteljesek a különbségek, ugyanis az eredmények szerint a nők attól félnek, hogy gyermekeik nem tudnak majd elhelyezkedni a munka világában, miután az AI technológia helyettesíti az emberi képességeket, míg a férfiak szerint a kormánynak éppen, hogy több pénzt kellene fektetnie a mesterséges intelligenciába, ezzel növelve a munkahelyi produktivitást. Abban azonban, hogy ez a technológiai fejlődés megváltoztatja-e a társadalmi szerepeket erősen egyetértenek (66%) a magyar válaszadók.

„A gépeket, a robotokat és a szoftvereket – az emberektől eltérően – kereskedelmi célra tervezték és a feladatok elvégzéséhez utasításokra van szükségük. A nemek és bármi, ami ezen technológiákat humanizálja nem több, mint kódrészek. Jelenleg az AI-nak nincsenek motivációi, és a funkciói is programozottak, nem tanultak. Egyszerűen fogalmazva: jelenleg egy hangyának több az intelligenciája, mint az AI-nak, a mesterséges működéshez pedig emberi irányításra van szükség.”

– tette hozzá Eugene Kaspersky, a Kaspersky alapító-vezérigazgatója.

„A mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások részévé váltak a mindennapjainknak, ezáltal egyre reálisabb képet alkotunk róluk. A telefonunkba épített arcfelismerő modulról nem a gyilkos robotok jutnak eszünkbe, és attól se félünk, hogy okosotthonunk álmunkban ránk támad. A mesterséges intelligenciához kötődő pozitív hozzáállás főképp annak köszönhető, hogy edukálódtunk és a gyakorlatban is látjuk, hogy mi mindenre jó ez a technológia.”

– mondta Damsa Andrei, pszichológus.

The post A magyarok egyre inkább bíznak a mesterséges intelligenciában appeared first on Műszaki Magazin.

Az eddigi eladások alapján a Dacia Lodgy az április és egyben az idei év első 4 hónapjának összesített nyertese 1 839 eladott járművel, a családtámogatási programnak köszönhetően. Kimondhatjuk tehát, hogy a Dacia Lodgy a nagycsaládosok kedvenc autója Magyarországon.

2019 – Dacia LODGY STEPWAY Série Limitée Ultimate (ou Techroad)

Az Év Magyar Autója 2020 díjjal kitüntetett Renault Clio előkelő 4. helye a hazai értékesítési ranglistán (1192 jármű 4 hónap alatt) már sejteti, hogy a Renault Csoport márkái összesítésben minden más gyártó számait meghaladják Magyarországon (6 481 jármű), ez több, mint 17%-os piaci részt jelent.

Wachtler Tamás, a Renault Hungária ügyvezető igazgatója szerint még egy darabig tartani fog az autópiac visszaesése, bár az áprilisihoz hasonló zuhanást (majdnem felével csökkent az értékesítés márciushoz képest) nem tart valószínűnek.

„A gazdaság újraindulása, a vírushelyzethez kötődő korlátozások lazítása egyaránt kedvezően hathat a lakossági autóvásárlási szándékra. Javuló környezetre szüksége is van a szektornak, mert rengeteg család megélhetése függ ettől a tevékenységi körtől.”

– foglalta össze a kilátásokat az ügyvezető, aki szerint mind a Lodgy, mind a Clio értékesítése tartani fogja a jelenlegi szintet a következő időszakban.

The post Ezeket az autókat vásárolták eddig szívesen az emberek appeared first on Műszaki Magazin.

A tanulók kétharmada a veszélyhelyzet elmúltával is megtartaná az online oktatást iskolába járás mellett, tizedük pedig kizárólag az online térben tanulna – derül ki a Huawei Technologies Hungary online felméréséből. A mintegy 400 válaszadó több mint fele örül annak, hogy akár pizsamában vagy a kertből is hallgathatja az órákat, míg 44 százalékuk szerint az ingázáson megspórolt idő a leghasznosabb. A felmérés szerint a diákok többsége eszközökkel felvértezve várta az online oktatást, azonban a digitális korba született diákok felét mégsem köti le az online oktatás és nehezebben tanul a négy fal között.

Közel négyszázan válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére, amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthon-tanulási szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyi időt töltenek tanulással az otthon maradt diákok, milyen típusú távoktatásban vesznek részt, továbbá mit hiányolnak az iskolák padsoraiból, mit ültetnének át a jövő oktatásába a „home learning”-ből.

Nem érte őket váratlanul az online tanulás

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 60 százalékának semmilyen eszközt nem kellett beszereznie ahhoz, hogy teljesíteni tudja tanulmányait otthonról – többségük ugyanis már a digitális kor szülöttje: 30,6 százalékuk középiskolai, 29,1 százalékuk pedig főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytat, érdekesség, hogy további 13 százalékuk online fakultatív oktatásban, míg 12 százalékuk nyelvkurzusokon vesz részt. Akiknek mégis vásárolniuk kellett, azoknak elsősorban – 17,5 százalékuknak – notebookra volt szükségük, míg 11,5 százalékuk mikrofont, vagy headsetet, 10 százalékuk nyomtatót, illetve szkennert szerzett be.

A klasszikus e-mail még mindig veri az appokat

A kutatásból az is kiderült, hogy az oktatás terén a legtöbbet használt kommunikációs csatorna még mindig a régen bevált levelezés. A válaszadók 42,4 százaléka e-mailen keresztül tartja egymással és oktatóival a kapcsolatot, míg 36,6 százalékuk a Messengert, 32,8 százalék a Google Hangouts vagy Classroom, 29,1 százalék a Skype-ot, és 27,6 százalék a Zoom-ot is használja.

Kevésbé hatékonyak és több időt töltenek tanulással otthonról

A megkérdezett tanulók majdnem fele, 48,6 százaléka arról számolt be, hogy az online oktatás kevésbé köti le, nehezebben tanulnak a négy fal között, mint az iskolában, míg 32,8 százalékuk hatékonyabbnak érzi magát otthonról, 18,5 százalékuk pedig nem érez különbséget az iskolában és az otthon eltöltött tanulás között. Mindamellett, hogy többségük kevésbé hatékony az otthontanulás során, több időt is töltenek tanulással; a kutatásban résztvevők 44,6 százaléka azt nyilatkozta, hogy az otthonlét tanulásra sarkallja, így több időt tölt e tevékenységével, míg 25,8 százalékuk lényegesen kevesebb, 29,6 százalékuk pedig ugyanannyi időt tanul otthonról, mint az iskolából.

Jó pizsiben tanulni, de tartanak a számonkérés új formájától

A felmérés arra is kitért, hogy mi az, amit a legjobban élveznek a diákok ebben az időszakban. A legtöbben – 55,4 százalék – az előadások pizsamában hallgatását adta meg pozitívumként, 54,1 százalékuk ezen túl a kertből tanulást is örömmel fogadta, továbbá 44,4 százalékuk nem hiányolja az ingázást sem az otthon tanulásból. A válaszolók közül legtöbben – 41 százalék – a számonkérés új, online formájától tartanak a leginkább, míg további 34,3 százalékuk attól fél, hogy vizsgázás közben esetleg megszakad az internet kapcsolat.

A jövőre nézve is vannak ötleteik

A megkérdezett tanulók, hallgatók arról is nyilatkozhattak, mik azok a kedvező észrevételek, amiket akár a jövő oktatásába is szívesen átültetnének. A válaszadók több mint fele – 50,6 százalék – hasznosnak tartaná, ha az órákon való részvételhez nem lenne szükséges a fizikai jelenlétre minden esetben a jövőben, míg 43 százalékuk a gyakorlatiasabb tananyagot preferálná – szerintük az online oktatás és ezzel együtt a tanárok által feladott praktikus példák és megoldandó feladatok erre jó példát is mutattak, valamint szintén 43 százalékuk helyezne nagyobb hangsúlyt a digitális tudás bővítésére is a jövőben, egy ideális tanrendben.

„A Huawei Learn from Home kutatás azért jött létre, mert fontos nekünk, hogy kapcsolatban maradjunk a fogyasztóinkkal. Nemrég a home office-ból dolgozókhoz fordultuk, most a közép- – és felsőoktatásban tanuló diákokat, illetve azokat kérdeztük, akik önszorgalomból valamilyen kurzust végeznek az online térben; meg szeretnénk érteni, hogy aktuálisan milyen érzések munkálkodnak bennük, ezért arról tájékozódtunk, milyen örömforrásokkal vagy épp nehézségekkel kerülnek szembe az otthoni tanulás során”

– mondta el Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere elmondta, a Huawei eszközei is segítségükre lehetnek a diákoknak az otthon tanulásban, az eszközök közti kommunikáció például tovább növelheti a tanulás hatékonyságát számukra. A fájlok gyors megosztását, a többképernyős munkát segíti a Huawei Share funkció, általa egyszerűen kapcsolhatók össze a különféle készülékek. Trubek Zsuzsa úgy látja, a diákok nagy részét felkészülve érte a távoktatás, és legtöbbjüknek semmilyen készüléket nem kellett beszereznie, azonban vannak olyanok is, akikhez nehezebben ér el az online tanítás, nekik igyekeznek támogatást nyújtani. Tették ezt például Ózdon is, ahol rászoruló diákoknak ajándékoztak okostelefonokat és notebookokat a távoktatás elősegítésére.

The post A diákok tizede örökre online maradna suliba járás helyett appeared first on Műszaki Magazin.

A “Mobility Services: The Customer Perspective” című jelentés azt vizsgálja, hogy a gépkocsigyártóknak milyen jelentős kihívásokkal kell szembenézniük a mobilitási szolgáltatások terjedése miatt. A felmérésben 7 000 egyesült államokbeli, európai és kínai fogyasztó vett részt, akiknek 85%-a gépkocsitulajdonos. A mobilitási szolgáltatások piacán az önvezető gépjármű-technológiák folyamatos fejlődéséből adódó várható exponenciális növekedés alapján az Accenture arra számít, hogy a mobilitási szolgálatásokból származó árbevétel 2030-ra globálisan elérheti a 1 200 milliárd eurót.

Fontos megállapítás, hogy bár a gépkocsi-tulajdonosok 96%-a úgy véli, valószínűleg a jövőben is lesz saját autója, közel fele (48%) kész lenne erről lemondani abban az esetben, ha elérhetőek lennének alternatív önvezető mobilitási megoldások.

Érdekes módon a prémium márkájú gépkocsik tulajdonosai nagyobb hajlandóságot mutatnak a saját autóról való lemondásról, mint a nem prémium márkájú autótulajdonosok. Kínában a prémium márkájú gépkocsik tulajdonosai kétszer nagyobb valószínűséggel vennék fontolóra a saját autóról való lemondást, mint egyesült államokbeli társaik (78% és 39%), míg az európai autósok 55%-os aránnyal Kína és az USA között foglalnak helyet.

„Mivel az átállás elkerülhetetlennek tűnik, könnyen előfordulhat, hogy a megfelelő ajánlatokkal rendelkező, új mobilitási szolgáltatók elhódíthatják a hagyományos gépkocsigyártók ügyfeleit”

– mutatott rá Axel Schmidt, az Accenture mobilitási ágazatának globális vezetője.

„A hagyományos gépkocsigyártóknak át kell gondolniuk a saját autó kérdését és a különféle alternatívákat, tehát egy sima autógyártó helyett a mobilitási szolgáltatások közvetítőivé válhatnak. A Kínában tapasztalható önvezető mobilitási megoldások iránti különösen nagy érdeklődés miatt, ezt a szolgáltatási modellt a kínai piacon lenne érdemes tesztelni az európai és az amerikai bevezetés előtt.”

Veszélyben a márkaérték

A jelentés másik fontos megállapítása: a gépkocsi márkája veszít fontosságából. Amikor arra kérték a felmérés résztvevőit, hogy állítsanak fontossági sorrendbe több mint 12 gépkocsivásárlási és gépkocsimegosztási szempontot (pl. ár, sebesség, rugalmasság, kényelem, környezetterhelés, márka és privát tér), a gépkocsivásárlásnál hatodik, gépkocsimegosztás esetén pedig a tizedik helyre sorolták magát a márkát.

Élénk az érdeklődés a kiegészítő (utazást kisérő) szolgáltatások iránt

A felmérés eredményei szerint nagy az érdeklődés az önvezető járművek használata során felmerülő kiegészítő szolgáltatások (zenei és videóstreaming, wellness – pl. masszázsülések –, vendéglátási és hotelszolgáltatások) iránt. Az összes válaszadó 89%-a és a 18-37 éves korosztály 97%-a volt nyitott az ilyen jellegű szolgáltatásokra, bár a jelentés ezen a téren nagy eltérést mutatott a különböző földrajzi térségek között: pl. a kínaiak körében jóval népszerűbbek voltak az ilyen jellegű szolgáltatások.

Az önvezető járművek használatának lehetőségei a nagyvárosokon kívül

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók közel fele (45%) szívesen költözne máshova, ha az önvezető járművekkel megoldható lenne a napi ingázás. Erre is Kínában van a legnagyobb hajlandóság (55%) – Európában 42%, az USA-ban pedig 37% volt a költözést választók aránya.

A megkérdezettek egyharmada (34%) szívesen költözne külvárosba vagy vidékre az önvezető járművek megjelenése után. Míg a legtöbb autógyártó a városi övezetekre összpontosítja az önvezető szolgáltatások bevezetését, a jelentés szerint érdemes lenne ezt a külvárosi és vidéki területekre is kiterjeszteni. A városi, prémium ügyfelek több mint egyharmada (37%) nyilatkozott úgy, hogy akár kijjebb is költözne, ha önvezető járműveket vehetne igénybe a napi utazásokhoz.

Kép: Medium

A „Mobilitási szolgáltatások: az ügyfelek nézőpontja” című jelentés itt olvasható: Mobility Services: The Customer Perspective.

The post Az autósok fele lemondana a vezetésről appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek megfelelően elindultak a takarékossági programok, ám ezek között a legritkább esetben szerepel a digitalizációra szánt költések megkurtítása.

A Digital Value 2019 felmérés keretében 300 vállalati vezetőt kérdeztek meg Németországban, Ausztriában és Svájcban. A válaszadók közel harmadára nehezedett a korábbinál nagyobb árnyomás, negyedénél csökkent az új megbízások száma, s ugyanekkora hányaduknál mérséklődött az árbevétel. Különösen nehéz a helyzet az autóiparban, a vegyiparban, az olajiparban és a gyógyszeriparban. Ezekben a szektorokban tízből kilenc cégnél érződik a konjunktúra visszaesése. A helyzetnek megfelelően minden negyedik vezető arról számolt be, hogy vállalatánál elindultak a költségcsökkentő programok és létszámstopot vezettek be. A döntéshozók ötöde visszafogta a befektetéseket vagy leállított projekteket. Több, mint a vállalatok hatodánál számolnak elbocsátásokkal.

„Magyarországon még nem tapasztalható hasonló óvatosság a vállalati vezetők körében. A következő évre szóló gazdasági előrejelzések is pozitívak, de a tapasztalatok szerint némi időbeli eltolódással előbb-utóbb a hazai piacon is megfigyelhetőek lesznek a Németországban megjelenő trendek”

– mondta Tanács Zoltán, az IFUA Horváth & Partners digitalizációért felelős szakértője.

Digitalizálnak a hosszú távú fennmaradásért

A fenti helyzetben ugyanakkor érdekes, hogy német nyelvterületen a vezetőknek csak mintegy hatoda készül befagyasztani a digitalizációs programokat vagy megkurtítani a digitalizációra fordítható keretet. A vállalatok nagy többsége folytatja vagy éppen felgyorsítja digitalizációs programját. Ez annak tudható be, hogy a döntéshozók felismerték: a digitalizációnak hatalmas szerepe van abban, hogy a vállalatuk hosszú távon fennmaradjon. Emiatt nem engedhetik meg maguknak, hogy lassítsák a digitális átalakítást.

A válaszadók jelentős változásokat várnak az elkövetkező öt évben. 85 százalékuk azzal számol, hogy a globális internet- és technológiai cégek újabb gazdasági és társadalmi területeken szereznek dominanciát. Ugyanekkora arányban várnak a megkérdezettek további piaci konszolidációkat is. A digitalizáció eddig sikeres üzleti modelleket tesz elavulttá, hagyományos üzleti területekre lesz erős hatással vagy éppen drámai csökkenésre ítéli őket – vélekedett a válaszadók 82 százaléka.

Mint az IFUA Horváth & Partners felméréséből kiderül, a vállalati döntéshozók kézzelfogható, rövidtávon kiaknázható lehetőségeket látnak a digitális átalakulásban. Egyharmaduk szerint a digitális megoldások lehetőséget teremtenek a termelékenység és a költséghatékonyság növelésére. 28 százalékuk arra számít, hogy javul a folyamatok minősége, pl. kevesebb lesz a leállás, 27 százalékuk pedig a folyamatok felgyorsulását várja.

Digitalizáció Magyarországon

„Hazánkban nem is annyira a recessziós félelmek, mint inkább az aktuális és várható munkaerőpiaci helyzet, a munkaerő hiánya hajtja előre a digitalizációt. Magyarországon egész ágazatok szembesülnek egyre fokozódó munkaerőhiánnyal, mint például az informatika, az egészségügy, a közigazgatás, vagy éppen olyan alapvető szolgáltatási területek, mint a takarítás. A munkafolyamatok digitalizálása, automatizálása nálunk is megkerülhetetlen eszközévé vált a felkészült vezetőknek”

– fejtette ki Tanács Zoltán digitalizációért felelős szakértő.

www.horvath-partners.com

The post A digitalizáción nem spórolnak a cégek appeared first on Műszaki Magazin.