A 9 Nobel-díjjal, 8 Turing-díjjal kitüntetett Nokia Bell Labs jelenleg a NASA-val dolgozik azért, hogy létrehozzák a világ első távközlési hálózatát a Holdon. Ipari metaverzum, a közlekedés és gazdaság zöldítése, intézményi klímastratégia, nemzetközi kutatói együttműködések és hatékony pályázati partnerségek elősegítése: csak néhány terület azok közül, melyeket közelebbről is megismerhettek a szakmai rendezvény résztvevői.

A kétnapos hibrid rendezvényen keynote előadóként vett részt Thierry Klein, aki a közel 100 éves múltra visszatekintő, 9 Nobel- és 8 Turing-díjjal elismert Nokia Bell Labs intézet elnöke. Klein és munkatársai jelenleg a 6G területén végeznek kutatásokat, illetve a NASA-val folytatnak együttműködést a Hold első, 2023-ra időzített távközlési hálózatának létrehozása érdekében. Thierry Klein szerint a kommunikáció, a szolgáltatások és az ipar jövője a 6G, amely várhatóan 2030-ra fog beköszönteni. Az új technológiában az emberi és digitális kommunikáció hatékonyságának növelése mellett már kiemelt szerepet kap a fizikai aktivitások elemzése és befolyásolása is.

„Ezek az autonóm, hibrid technológiák alapjaiban változtatják meg az ipar jövőjét azzal, hogy folyamatosan monitorozni és fejleszteni tudják a fizikai aktivitások hatékonyságát. A következő ipari forradalom a küszöbön áll, amelynek célja a termelékenység, a biztonság és a fenntarthatóság növelése”

– tette hozzá Thierry Klein.

„A Műegyetem innovációs ökoszisztémájának sikeres kialakításához és működtetéséhez nagy mértékben hozzájárult a Kompetencia Központ létrehozása és a Nemzeti Laboratóriumok Program elindítása. Emellett kiemelt hangsúlyt helyeztünk az iparjogvédelemre és a startupok támogatására is, melyek tovább erősítik az ipari szereplők és az egyetem közötti együttműködéseket”

– emelte ki köszöntőjében Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.

A BME Kompetencia Központja célja, hogy ipari és egyetemi szereplők bevonásával versenyképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesszen. Az egyetem jelenleg 4 nagyvállalattal – a Bosch, a MOL, a thyssenkrupp és a ZÁÉV – folytat együttműködést a Biztonságtudományi és technológiai kompetencia központ keretein belül, mely az NKFIH által finanszírozott 2,5 milliárd forint pályázati támogatásnak köszönhetően jött létre 2021-ben.

Az infrastrukturális fejlesztéseknek és a nagyvállalatokkal való együttműködésnek köszönhetően a Műegyetem jövőt formáló technológiák fejlesztésére és alkalmazására képes és teszi mindezt az innovatív építőanyagok, gyógyszeripar, a zöld pénzügyek, a kvantuminformatika a fenntartható energetika, vagy az önvezető rendszerek területén.

„Egyetemünk a hazai felsőoktatási rangsorokban második helyen áll, nemzetközi szinten pedig az első legjobb 2-5%-ban van. Ez annak köszönhető, hogy a BME képes dinamikusan reagálni az innovációs kihívásokra, egyetemünkön olyan új szakok indultak az ipari igények hatására, mint az űrmérnök vagy az autonóm járműirányítás mérnöki szakok”

– fogalmazott Dr. Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora beszédében.

A Műegyetem Science Park programjának célja az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma kialakítása KFI szervezetek, startupok és vállalati együttműködések segítségével.

„A hallgatóknak itt védett környezetben van lehetőségük kipróbálni és tesztelni az innovatív eszközeiket. A program keretében új épület- és szervezetfejlesztések, K+F+I projektek és kutatási infrastruktúra fejlesztések zajlanak”

– emelte ki Kotán Attila a BME kancellára.

A projekt keretén belül a BME Z10-et, a Balatonfüredi Tudáscentrumot (BTC), az 5G hálózat kiépítését, valamint a BME Innovációs és Fejlesztési Központ építését valósítják meg. A rendezvény a tavaly épült BTC-ben zajlott, amely amellett, hogy a Műegyetem 240 éves tudásának és tapasztalatának színtere, közreműködik a balatonfüredi és környéki vállalatok és az önkormányzatok innovációs és fejlesztési feladataiban is. A Tudáscentrum ezenfelül, olyan piaci és vállalati igényekhez igazodó képzéseket szervez, mint például digitalizációs felkészítő, gyakorlatorientált mérnök informatikus vagy informatikus üzemmérnök képzések.

A Műegyetem kutatás-fejlesztési portfóliója szinte minden jövőformáló műszaki kutatási területet lefed.

„A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse az ipari és akadémiai szereplőket.”

– fogalmazott Dr. Joó Attila, a FIEK igazgatója az Innovációs Napon.

A kétnapos programot szervező BME FIEK számos eredménnyel büszkélkedhet, szerteágazó projektjeinek köszönhetően.  Ezen tevékenységekhez tartozik az MVM és Rolls- Royce villamosenergia és optimalizációs technológiával foglalkozó projektlaborjainak támogatása mellett az iparjogvédelem, illetve a szabadalmi bejelentések segítése – a BRIDGE tudástranszfer szervezetével.  Az Ipar4.0 Technológia Központ létrehozása is a nevükhüz fűződik az IoT (Internet of Things), a big data, és az önvezető járművek technológiáinak bemutatása érdekében, mintegy 250 m2 oktató-kiállító téren, KKV demonstrációkkal, szakmai workshopokkal egybekötve. A BME Z10 startupjait 1,5 Mrd, a Kompetencia Központot közel 2,6 Mrd, a Nemzeti Laboratóriumokat pedig pályázatonként mintegy 1-1 Mrd forint pályázati költségvetéssel menedzseli a FIEK.

Dr. Kaderják Péter bemutatta a Zéró Karbon Központ (ZKK) tevékenységét, mely a FIEK szervezeti egységeként jött létre 2021. áprilisában. A szervezet tudásközpontként kíván hozzájárulni Magyarország 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseihez.

“A zöld gazdaságra való átállás évtizedes beruházási és fejlesztési program eredményeként jöhet létre, melyben az üzleti és technológiai innováció kulcsfontosságú. Ehhez a ZKK önálló kutatásokkal, egyetemközi és nemzetközi kutatási együttműködésekkel és ipari – egyetemi platformok működtetésével kínál megoldásokat”

– jelezte Kaderják Péter.

A központ ennek megfelelően számos kutatási projektben vesz részt, a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia megvalósításának kiemelt területein (napenergia fejlesztés, energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, energiaközösségek, elosztói rugalmassági piac, hidrogénipar fejlesztés) és több szakterületet érintő egyeztetési fórumot is működtet. A ZKK mindezek mellett támogatta a Magyar Akkumulátor szövetség létrehozását 2021-ben és elősegíti az MNB Zöld Otthon Program és a zöld háttéripar fejlesztési koncepció kialakítását.

A BME két új kezdeményezése, a Kompetenciatérkép és az I. BME Kompetenciavásár célja az, hogy nemzetközi láthatóságot biztosítson a kutatócsoportjai által elért eredmények számára és segítse a kutatók akadémiai, ipari, valamint az európai kutatási együttműködésekbe való bekapcsolódását. A Kompetenciatérkép weboldalán jelenleg több mint 320 kutató és 110 kutatócsoport eredményei tekinthetők meg egy könnyen kereshető adatbázisban. A június 16-17-ei napok élő közvetítését 16 ország 263 résztvevője követte. A Kompetenciavásár gazdag szakmai programja a nemzetközi láthatóságról és a kapcsolatépítésről szólt: 24 műegyetemi kutatócsoport mutatkozott be, a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt a zöld társadalmi innováció és az európai ipari stratégia témáiban, virtuális tematikus beszélgetéseket szerveztek az európai kutatás-fejlesztés aktuális témáiban a hidrogéntechnológiától az okosvárosokig. A kapcsolatépítést egy innovatív mobilapplikáció is segítette, melyen keresztül a regisztrált kutatók közös kutatási témákon alapuló beszélgetéseket kezdeményezhettek egymással és csoportosan.

„Sikeresnek és a jövőre nézve ígéretesnek tartjuk az egyetem első, nemzetközi tudományos partnerkereső eseményét”

– jelezte Dr. Schenk Borbála, a BME FIEK vezető európai pályázati tanácsadója.

A kapcsolatépítés folytatódik – a rendezvény teljes felvétele elérhető a FIEK YouTube csatornáján és az innovacio.bme.hu oldalon, a networking applikációban folyó beszélgetésekbe is be lehet kapcsolódni egészen szeptember közepéig.

További információ a BME FIEK szervezet tevékenységéről:  www.innovacio.bme.hu

The post 2030-ra várható a 6G, amivel beköszönthet a következő ipari forradalom appeared first on Műszaki Magazin.

Ellentmondásnak tűnhet, mégis ez a következtetés vonható le az SAP által rendelt, 2000 KKV körében végzett nemzetközi kutatásból.

2000 cég bevonásával végzett nemzetközi felmérést az Oxford Economics az SAP-val közösen. A különböző iparágakból kiválasztott kis és középvállalkozások vezetőit arról faggatták, hogy mi segíti őket a legjobban az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodásban.

Noha közismert, hogy a kis- és középméretű vállalkozások a nagyvállalati riválisaikkal szemben rugalmasabbak, szorosabb kapcsolatot képesek ápolni az ügyfélkörrel, gyorsabbak a döntések meghozatalában és könnyebben tudnak korszerű üzleti modelleket alkalmazni, ez nem feltétlenül lesz elegendő a jövőbeni érvényesüléshez.

Az Oxford Economics tanulmányából kiderült, hogy a gazdasági válság operatív nehézségei és a piac volatilitása arra ösztönözte a vállalkozásokat, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak az ügyfelek igényeire, a megváltozott vevői szokásokra. A minőség és ár mellett a vevők számára a legkritikusabb a gyors és rugalmas szállítás, a felhasználóbarát digitális felület, a vásárlás után nyújtott további terméktámogatás, illetve a megfelelő adatvédelem. A megkérdezett középvállalati vezetők 40%-a ismerte el, hogy nem áll rendelkezésére a döntéshozatalhoz szükséges minden adat, és több mint a felük igényelne még több adatot vagy mélyebb bepillantást a jövőre való felkészüléshez. A legtöbb cég HR modulra, kiberbiztonsági szoftverre, CRM-re és vállalatirányítási rendszerre támaszkodik.

A kis- és középvállalkozások előtt álló kihívás tehát kettős: egyfelől digitalizáljanak gyorsított ütemben, automatizáljanak amit lehet, csökkentve ezzel költségeiket, tehermentesítve a kulcs-munkaerőt, felszabadítva az innovációs potenciált. Másfelől pedig őrizzék meg azt a személyes jelleget, az ügyféllel ápolt szoros kapcsolatot, ami miatt a legtöbb ügyfélnek elsődlegesen bizalma van irántuk. Egymással ellentétes küldetésnek tűnik, pedig éppen a magasfokú digitalizáltság tudja azt segíteni, hogy még személyre szabottabb kiszolgálásban részesülhessen az ügyfél.

Az ügyfelek kiszolgálása egy bizonyos mérethatár fölött már nem figyelmesség és odaadás kérdése. A vevői igényekre adott gyors reakció közhelynek hangozhat, de több különböző formában valósulhat meg egy integrált vezetésirányítási rendszer segítségével: gyorsabban lehet egy árajánlatot összeállítani, könnyebb egy gördülékeny és költséghatékony ellátási láncot biztosítani, jobban lehet a vevők egyedi módosítási kéréseit érvényre juttatni. Valójában az „arctalan” digitalizáció révén alakulhat ki az ügyfélnek az az élménye, hogy megkülönböztetett, személyre szabott kiszolgálásban részesül.

A növekedés velejárója: nagyvállalati szokások

A hazai kkv szektorból érkező visszajelzések is igazolják a kutatás megállapításait: gyors és hatékony digitalizációt szeretnének a cégek. Magyarországon például egyre többen használják az SAP Business One vállalatvezetési rendszert, amely a nagyvállalatokra kifejlesztett csúcskategóriás technológiát ülteti át egy rugalmasabb és egyszerűbben használható, nem mellesleg a kkv-k büdzséjéhez jobban igazodó platformra. Az SAP a 100 nap, 100 ügyfél kampányában a legkülönbözőbb területről érkező cégek példáján keresztül mutatja be, hogy ki milyen okból látta elérkezettnek az időt, hogy digitalizáljon, és milyen előnyöket hozott számára „a digitális átalakulás”.

„Sok cégvezetőnek az ad megnyugvást, ha olyan rendszerre vált, amelyik a versenytársnál már bizonyított. Mások a beszállítóik bevezetését támogatják aktívan, mert tudják, hogy ez az ő szolgáltatásuk megbízhatóságát, szállítási folytonosságát is javítja, amire különösen ilyen válságos időkben óriási szükség van. Ezért is indítottuk a 100 nap, 100 cég kampányt, hogy tanulható és igazolható legyen a sikeresen digitalizált vállalati működés”

– mondta el a kampány indulása kapcsán Pintér Szabolcs az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Ha beszippant, akkor mindenhol a hatékonyságot keresed

Az SAP és az Oxford Economics kutatásának másik fontos tanulsága, hogy a digitalizáció nem egy egyszeri projekt, hanem egy új szemlélet: aki egyszer erre az útra lép, az folyamatosan áldoz rá, újabb és újabb részeredményeket érve el. A felmérés szerint a pénzügyileg jobban teljesítő kkv-k előrébb tartanak a digitális transzformáció területén. A következő három évben viszont éppen azok tervezik a legkevésbé az átállást, akik még meg sem tették az első lépéseket, és azok szándékoznak jelentősebb nagyságrendű fejlesztéseket végrehajtani, akik már nagymértékben, vagy akár teljesen átálltak a digitális működésre.

„Versenyképességünk a folyamatos reorganizációban, az egymásra épülő folyamatos megújulásban rejlik. Az SAP Business One vállalatirányítási rendszer által jobban tudunk alkalmazkodni a változó piaci igényekhez”

– vallja Balogh Ágnes, a Betonacél Szerelő Kft. projektmenedzsere.

Magyarországon még nem ez a jellemző ugyan, de vannak olyan kkv-k, akik már az indulástól kezdve vállalatirányítási rendszert használnak, ők nevezhetők egy humánterületről átvett analógiával „digitális bennszülötteknek”. Különösen igaz ez olyan területekre, ahol digitalizáció nélkül lehetetlen az üzletmenet lekövetése, a tevékenységek koordinálása vagy az ügyfelek kiszolgálása. A Sky-LOG Magyarország Kft. logisztikai vállalkozásnál például a fuvarszervezéstől kezdve a raktározott termékek lejárati határidejének figyeléséig minden folyamat digitalizált és integrált, nem volt kérdés, hogy az SAP platform támogatásával induljanak.

„Mi azt valljuk, és ez egyben a cégünk mottója is, hogy a nagyvállalatok szakértelmével, de a kisvállalkozások rugalmasságával szolgáljuk ki ügyfeleinket”

– meséli Nobl-Wagner Györgyi a Sky-Log Kft. tulajdonosa és cégvezetője.

A felhasználók közül sokan számolnak be arról, hogy amint elkezdték megismerni a rendszerben rejlő potenciált, egyre több modult vontak be, és egyre hatékonyabban használták ki a platform nyújtotta lehetőségeket.

„Ha valaki csak egy szükséges adminisztratív rendszerként kezeli, akkor nem sokat fog hozzátenni a céghez. Ez inkább egy hajtómotor, és hosszú távon derül ki a hatékonysága. Én a rendszerelvű kollégák közé tartozom, és vallom, hogy minden pénz, amit a rendszerre költenek, az megtérül. Ami egyszer le van fejlesztve, az használható, az előreviszi a vállalkozást”

– mondja Szűcs Dániel, az MST Engineering Kft. IT és üzemeltetési menedzsere.

A több évtizedes múltra visszatekintő vállalkozásoknál viszont inkább az a jellemző, hogy az átalakulás egy többlépcsős folyamatban valósul meg. Nem ritka, hogy kezdetben egy egyszerűbb és költségkímélőbb megoldást választanak – egy úgynevezett „dobozos” szoftvert –, majd a tapasztalatok alapján kiderülhet, hogy ha már elindultak a digitalizáció útján, és hajlandóak áldozni is rá, akkor érdemes egy rugalmasabb, testreszabható és megbízható rendszerbe invesztálni. Gyakori az is, hogy kezdetben a vállalkozás csak pár modult használ, majd ahogy felismeri az integrált rendszerben rejlő potenciált, egyre több modulra terjeszti ki a licenszét.  A tevékenység profiljától függően egyes cégek több szoftvert is használnak párhuzamosan, így tesz például a robotizálásra és automatizálásra szakosodott Unitech Industries Kft.

„Az SAP Business One nálunk három más platform adatait integrálja, így lesz egységes rálátásunk a teljes üzleti folyamatra. A három rendszert összekötő interfészt az Acterra (SAP Partner) fejlesztette”

– magyarázza Kis Benjámin projektvezető.

„Tavaly augusztusban vezettük be a rendszer egyes moduljait, a könyvelést idén január 1-től kezdtük használni.”

A Unitech példája azt is bizonyítja, hogy a bátrak a gazdasági válság kellős közepén is mernek fejleszteni.

Mennyit érdemes minderre áldozni?

Visszatérő rémálma a cégeknek, hogy ha a tőlük elpártoló ügyfelet megkérdezik a szakítás okáról, akkor olyan indokot mondanak, amiről soha semmilyen jelzés nem jutott el hozzájuk, pedig könnyedén orvosolhatták volna őket. Az ilyen információs szakadékok áthidalása az egyik legkomolyabb kihívás. A felmérések tanulsága szerint egyszerűen nem lehet elég erőforrást allokálni az ügyfélélmény kutatására, szinte bármennyi képes lenne megtérülni.

Persze az az ideális állapot, hogy bármennyit lehessen áldozni digitalizációs fejlesztésekre, csak a mesében létezik. A valóságban egy középvállalat büdzséje, vagy éppen a ráfordítható idő és energia szükségszerűen határt szab a törekvéseknek. Ezért egy tulajdonos számára alapvető kérdés, hogy milyen mértékben érdemes a digitalizációba invesztálni, illetve hogyan mérhető a digitalizációs beruházások hatékonysága? Milyen mértékben járul hozzá például egy vállalatirányítási rendszer a jövedelmezőség növeléséhez?

Bármilyen rendszer hatékonysága két oldalról közelíthető meg: egyrészt költségcsökkentés oldalról, másrészt az árbevétel növekedésének szempontjából. Az Oxford Economics kutatása alapján a következő területeken mérhető a leginkább a digitalizáció hatékonysága:

• csökkenti a hibákat, a kockázati tényezőket és az ezzel járó költségeket (45%)
• az automatizáción keresztül növeli a produktivitást (43%)
• felmenti a munkavállalókat a rutin feladatok alól, így magasabb szintű üzleti folyamatokra tudnak koncentrálni (40%)
• nagyobb rálátást biztosít az ügyféligényekre (38%)
• csökkenti az adminisztratív költségeket (37%)
• átláthatóbbá teszi az üzleti folyamatokat (36%)

Az SAP magyarországi 100 nap 100 ügyfél kampányában hasonlóképpen vélekedtek a hazai vállalkozások vezetői is. „Korábban nagyon sok plusz költségünk származott a nem megfelelően tervezett szállítási idők miatt. Az SAP Business One-nal megszűntek a készletezési hibák, az alkatrészek berendelése jól tervezhető, nincs kimaradás, gördülékeny az ellátás, az alkalmazottak teljesítménye jól mérhető” – számol be Kis Benjámin (Unitech Industries Kft.).

Sok cégvezető félelme, hogy annyira egyedi tevékenységet folytat, hogy képtelenség lesz felhúzni rá egy vállalatirányítási rendszert, nem fogják érteni a beszállítók az igényeket, végtelen munkaóra megy el a kiegészítő fejlesztésekre. Ezeket az alaptalan félelmeket képes cáfolni az SAP a 100 napos kampány során.

„Kezdetben éppen azért döntöttünk az SAP Business One mellett, mert ez volt az általunk megvizsgáltak közül az egyedüli olyan rendszer, amely egy, a mi üzletmenetünkhöz kapcsolódó specialitást kezelni tudott: az átszerelést. Amint elkezdtük használni a rendszert, a kiadott árajánlatok száma megsokszorozódott, így a bevezetéstől a forgalom 40%-ot növekedett”

– nyilatkozza Hámori Zoltán, a Roll-N Ipari Kerekek Kft. ügyvezetője.

A bevezetés: tudásmegosztással multiplikálódó előnyök

A vállalatirányítási rendszer bevezetése előtt a legtöbb cégvezető jogos aggodalommal teszi fel a kérdést: mennyire bonyolult és időigényes egy ilyen folyamat? Milyen buktatókat érdemes elkerülni induláskor? Milyen best practice-szel szolgálnak az ebben már tapasztalt vállalkozások?

„A legfontosabb talán az, hogy a vállalkozás részéről legyen egy dedikált személy, aki koordinálja a bevezetés folyamatát, az ő kezében fusson össze minden szál. A második alapvető tényező, hogy a dedikált személy és az SAP partner – a mi esetünkben az IFSZ – közös nyelvet beszéljenek. Nem kell ehhez informatikusnak lenni, csak jó rálátással kell bírni az üzletmenetre”

– vallja Szűcs Dániel.

Ugyanakkor Magyarországon is igaz az, hogy a legjobb digitális gyakorlatok a ragadós példák útján terjednek el. Nobl-Wagner Györgyi, a Sky-Log Magyarország Kft. tulajdonosa és cégvezetője szívesen osztja meg felhasználói tapasztalatait:

„Mivel különböző profilú cégeknek nyújtunk bérlogisztikai szolgáltatást, nálunk az SAP Business One változatos és sokrétű feladatkört lát el. Így számos esetben az SAP támogató partnerünk, a Contact Plus a mi példánkon keresztül élesben mutatja be, hogyan működik a rendszer, hogyan lehet a folyamatokat standardizálni, én pedig felhasználóként tudok hasznos információkkal szolgálni”.

The post Vállalati digitalizáció: egy függőség, ami erősíti a szervezetet appeared first on Műszaki Magazin.

Az innováció gazdaságélénkítő hatása az alapítás időszakában még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. Nem kis mértékben Szövetségünk erőfeszítéseinek eredményeképp ma már az „innováció” természetes kifejezéssé, az innovációs tevékenység a gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált. Alapításunk után 14 évvel – egyik fő törekvésünk eredményeképp – 2004-ben innovációs törvényt fogadott el az Országgyűlés, ellenszavazat nélkül, újabb 14 év elteltével megvalósult másik fő célkitűzésünk: létrejött az innovációs folyamatokat koordináló, összehangoló minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Szövetségünk az innováció területén működő különböző szervezeteket, intézményeket horizontálisan integráló, szakmai és érdekvédelmi szervezetként jött létre, és működik a mai napig, amely Európában egyedülálló. Az alapító intézmények, vállalatok közül hét még jelenleg is működik. A közvetlen és közvetett tagok (csak vállalkozások, ill. intézmények) száma megközelíti a hétszázat. Tevékenységünk, két önálló, de egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerben valósul meg:

• szakmai érdekképviselet, érdekérvényesítés,
• innováció tevékenység elismertségét támogató akciók, rendezvények, szolgáltatások.

A Magyar Innovációs Szövetség

• szakmai állásfoglalásai meghatározó módon befolyásolják a döntéseket minden kutatás-fejlesztést, innovációt érintő kérdésben, átlagosan havonta ad ki szakmai véleményt;
• tisztségviselői átlagosan havonta tartanak előadást különböző szakmai rendezvényeken;
• éves közgyűlése az innovációs szféra egyik legnagyobb szakmai eseményének számít;
• alapító társtulajdonosként 22 innovációs szervezet létrehozását segítette;
• képviselőin, megbízottain keresztül mintegy 20 testületben közvetlenül is képviseli tagszervezeteinek érdekeit;
• a hazai sajtóban évente több száz híradás jelenik meg a tevékenységéről, 2006 óta Média Díjat adományoz;
• kéthetente megjelenő Hírlevele az innovációban érdekeltek szélesebb körét informálja.

Évente szervezzük az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, melynek keretében több mint 4500 fiatalt mozgósítottunk, akik közül kiválasztottunk 405 kiemelkedően tehetséges magyar diákot.

Másik országos jelentőségű kezdeményezésünk a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat. Az eddigi felhívásokra beérkezett 1275 pályaműből 1100 volt megvalósult, sikeres innováció, és ezek közül 218 kapott különböző innovációs díjat. A díjak ünnepélyes átadására 2001 óta az Országházban kerül sor.

Az elmúlt 30 évben az innováció élénkítését támogató további kiemelt rendezvényeink voltak még:

• az Innoforum Hazai Szellemi Termék Börze,
• “Lépés a jövőbe” országos design pályázat,
• Com, Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny,
• EU Fiatal Tudósok Versenyének 15. döntője
• a tudománynépszerűsítő THE és a „meet the scientist˝ programok.

A Magyar Innovációs Szövetség tisztségviselőit, szakértőit társadalmi munkában végzett kiemelkedő szakmai munkájukért állami kitüntetésekre, ill. díjakra terjesztette fel 2005-től kezdve. Tisztségviselőink összesen 18 alkalommal részesültek magas elismerésben.

Szövetségünk a mai napig alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország innovációs képességének növelését. A Szövetség azzal, hogy három évtizeden át következetesen képviselte az alapítók által megfogalmazott célokat, a hazai közéletben az innovációt érintő kérdésekben megkerülhetetlen tényezővé vált.

• Pakucs János, alapító, jelenleg tiszteletbeli elnök,
• Dr. Szabó Gábor, elnök,
• Antos László, ügyvezető igazgató

The post 30 éves a Magyar Innovációs Szövetség appeared first on Műszaki Magazin.