Kína a napokban telepítette az első, mélytengeri úszó szélerőművét, amely a jövőben várhatóan 6,2 megawatt elektromos áramot fog termelni. A szerkezet különlegessége, hogy úgy tervezték meg, hogy az a tájfunokat is kibírja.

A turbina lapjátjai 74 méter hosszúak, az eszközt pedig olyan helyeken használják majd a tengeren, ahol átlagosan 65 méteres a vízmélység. A Fuyao nevű eszközt vasárnap vontatták el a dél-kínai Guangdong tartományban található Maoming kikötőjébe.

A gépet hatalmas daruk segítségével állították talpra és szerelték össze, majd nem sokkal később a vontatása is megkezdődött. A platform, amire helyezték, 80 méter széles, a szerkezet össztömege pedig eléri a 4000 tonnát. A szélturbina lapátjainak átmérője 152 méter.

Forrás: hvg.hu

The post 4000 tonnás szélerőművet telepített Kína appeared first on Műszaki Magazin.

A 28 milliárd eurós beruházás nyolcvan kilométerre a dán partoktól épül meg, fele részben magántulajdonba kerül, fele részben viszont az állam birtokolja majd. Amellett, hogy dán háztartások energiaigényét fedezi, más, szomszédos országok otthonaiba is elektromosságot juttat majd. Az ezzel kapcsolatos részletek egyelőre nem ismertek, de Jacob Ostergaard, a Technical University of Denmark professzora szerint a németek, a hollandok és a britek is profitálhatnak majd megépüléséből. A sziget hajózás, repülés, ipar és szállítmányozás részére zöld hidrogént is előállít majd.

Dánia tervei szerint 2050-re teljesen karbonsemlegessé válik majd, de már 2030-ra is hetven százalékkal tervezi csökkenteni széndioxid-kibocsátását az 1970-es szinthez képest.

“Ez óriási lépés a dán szélturbina-ipar számára. Vezettünk a szárazföldön, majd megtettük az első lépéseket a tengeren, és most tovább is fejlődünk az energiaszigetek révén, így a dán ipar úttörő helyzetben marad”

– mondta Ostergaard a BBC-nek.

A sziget a tervek szerint 2033-ban kezd el működni: a Dansk Energi nevű zöld csoport szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy ekkorra sikerülhet befejezni a beruházást. A dán politikusok mindenesetre teljes mellszélességgel a projekt mögött állnak. Egy kisebb energiasziget már tervezés alatt áll a Balti-tengeren Bornholm közelében, az itt termelt elektromosságból Németország, Hollandia és Belgium is részesülhet majd.

Az Európai Unió 2050-re szeretné meghuszonötszörözni jelenlegi szélturbina-kapacitását. Jelenleg az uniós államok energiaigényének harminc százalékát fedezik megújuló erőforrások.

Forrás: mel.hu

The post Hárommillió háztartást ellátó szigetet építenek a tengerre a dánok appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyedülálló és szabadalmaztatott konstrukcióban a németországi Dannenbergben gyártott szíjak lehetővé teszik, hogy a rotorlapátokon fogaskerekek vagy hidraulika nélkül lehessen állítani. A Continental tervezői két, már kipróbált és bevált fogasszíj-technológia optimális kombinációjának segítségével fejlesztették ki a szíjakat. 2018-ban a Continental közel két millió eurót fektetett be alsó-szászországi helyszínén, hogy meg tudjon felelni a kínai vállalat évi több mint 100 kilométernyi hajtószíjat kitevő szükségletének.

A fogasszíjak hatékony alternatívát kínálnak a bonyolult erőátviteli rendszerekkel szemben

A Goldwind egyike azon kevés gyártóknak a piacon, amelyek fogaskerekek nélküli meghajtással állítják lapátjaikat, ami egyre fontosabb tényezővé válik a változó szélerősségekre való rugalmas reakció szempontjából.

„A Goldwind fogasszíjakra támaszkodik”

– mondja Rolf Marwede, a Continental dannenbergi lokációjának igazgatója.

„Ennek számos előnye van, például a rendszer így kevésbé komplex, aminek következménye, hogy kevésbé hajlamos a turbina gondolájában előforduló vibrálásra és meghibásodásokra. Szíjaink emellett rendkívül kopásállók és tartósak.”

A Continental által szállított szíjak nem igényelnek kenést, karbantartásuk kimondottan egyszerű, valamint jelentősen ellenállnak a korróziónak is. Különösen a tengeri szélerőművek esetében ez az utolsó tényező komoly előnyt jelent a folyamatosan sós tengeri levegőnek kitett hagyományos fém kialakításokkal szemben.

„A fogaskerekes megoldásokhoz képest egy egyszerűbb, hajtószíjakat alkalmazó kivitel költséghatékonyabb és hatásosabb is hosszú távon”

– mondja Marwede. Hiba esetén a rendszer nagyon gyorsan javítható is, mivel csak az övet kell cserélni, nem pedig a teljes erőátviteli rendszert.

Két termékcsoport legjobb tulajdonságainak ötvözete

A Goldwind számára fontos volt, hogy kidolgozzon egy alacsony karbantartási igénnyel rendelkező, egyszerűbb alternatívát a hagyományos erőátviteli rendszerekre. A Continental Synchrodrive technológiáján alapuló szíjas megoldás tökéletesen megfelelt ezeknek a kívánalmaknak. A szíj, melynek belseje horganyzott acélzsinórokat tartalmaz, poliuretánnal van bevonva, amely a fogakat és az öv hátulját egyaránt lefedi, így kiemelkedő kapcsolatot teremt a feszítő elemmel. A poliuretán emellett kimondottan kopásálló is.

Az acélzsinórok és azok sodrásainak két ellentétes ütközési iránya semleges futási tulajdonságokat eredményez, aminek köszönhetően a szíjak rendkívül rugalmassá válnak. Nem ritka az, hogy körülbelül 12 millió fordított hajlítási ciklus menjen végbe. Viszont a Goldwind által használt szíjakat igazán egyedivé a Continental northeimi helyszínén gyártott speciális anyag teszi. A hajtószíjak specialistája a Syncrochain technológiában szerzett szaktudását kamatoztatja ehhez az alkalmazáshoz.

“Az anyag jobban ellenáll az elhasználódásnak és elnyeli a zajt, valamint sokkal stabilabb szerkezetet biztosít a fogasszíj számára. Ennek köszönhetően még tovább növelhető a szíj teljesítménye” – magyarázza Marwede. Az anyag megerősíti a fogakat és javítja a bejáratási viselkedést, ami tovább emeli a hatékonyságot. „Végső soron két termékcsoport ötvözésével fejlesztettük ki az ideális megoldást a Goldwind alkalmazásához.”

A Dannenbergi Kompetencia Központ kapacitása elegendő a jövőbeni termékbővítéshez

A Continental a Goldwind szíjait a dannenbergi telephelyén gyártja, amely egy a poliuretán szíjak létrehozására fókuszáló kompetencia központként működik a vállalaton belül. A technológiai vállalat kimondottan erre a célra hozta létre az új üzemet. A 2017-ben újonnan épített csarnok, ahol a központ a tevékenységeit végzi, további termékbővítéshez is rendelkezik helykapacitással.

„Ezen az egy helyszínen nem csak a Synchrodrive és Syncrochain öveket gyártjuk, hanem a két terméktípust egymással is ötvözni tudjuk – mint ahogyan azt a Goldwind alkalmazása esetében is tettük. Ilyesmire korábban még nem került sor, így tehát mindez rendkívül hatékony partnerekké tesz minket”

– foglalta össze Marwede.

 A szél egy tiszta alternatíva és ideális kiegészítője más energiaforrásoknak

A Continental a Goldwinddel kötött partnerkapcsolatát jelentős alapkőnek tekinti, mely segítségével tovább fejlesztheti a fenntarthatóságra és erőforrások megőrzésére irányuló erőfeszítéseit. A hajtószíjak mellett a vállalat a szélturbina-gyártónak szerelőelemeket, szélellenállást csökkentő fóliákat, valamint hidraulikus vezetékeket is szállít.

A szél egy kimeríthetetlen erőforrás. A szélturbinák tisztának számítanak, és az általuk generált szélenergia ideális kiegészítője lehet más energiaforrásoknak. 2019 végéig összesen körülbelül 650 gigawatt összteljesítményű szélerőmű épült világszerte. Csak összehasonlításképpen: 40 gigawatt elég lenne ahhoz, hogy minden háztartást ellásson elektromossággal Németországban. A több mint 200 gigawatt összteljesítményű telepítésével Kína számít messze a világ legnagyobb szélenergia-piacának.

The post Fogaskerék helyett szíj a szélturbinákban appeared first on Műszaki Magazin.

A szélenergia hasznosítása a magas befektetési igények, a szigorú jogszabályozási keretek és egyéb műszaki okok (mint a hálózatba kapcsolás nehézségei) miatt egyelőre még elég limitált szerepet tud játszani az energiahatékonyságuk növelésével foglalkozó kis-és középvállalkozásoknál. Ezen a helyzeten szeretne átfogóan, a műszaki határokat kitágítva, és a hozzáférési lehetőségeket bővítve, az új magyar hazai vállalkozás.

„Magyarországon kedvezőek a szélviszonyok az alacsonyabb széltartományokban is, ezért reális kiegészítői lehetnének az önállóan telepített szélturbinák a napkollektorok mellett, amelyekkel a kis-és középvállalkozások alacsonyan tartható költségszinten, nagy hatékonysággal, hosszútávra megoldhatnánk a biztonságos energiaellátásukat.  A prototípus már elkészült. Most azon dolgozunk, hogy a szerkezet teljesítményének fokozása mellett a műszaki paramétereket véglegesítsük a könnyű telepítés, felhasználás és működtetés érdekében.”

– hangsúlyozta Dobai Lajos, a modul rendszerű szélerőműveket fejlesztő startup mérnöke

A moduláris szélturbina fejlesztése mellett a fenntarthatóságot célzó, energiahatékonyságot elősegítő projekteket felkaroló EIT InnoEnergy magyarországi központjának legutóbbi Primer programjában bemutatkozott még a mezőgazdasági és élelmiszeripari (állati csont) melléktermékek újrahasznosítására, és ezzel együtt a zéró kibocsátásra fókuszáló Terra Humana. A vállalkozás új zöld ipari technológia alkalmazásával a melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával foglalkozik. Hasonlóképp sikerrel fejezte be a képzést az Itt a Szezon, amely a természetes élelmiszerek hozzáférhetőségének online platformos növelését segíti elő. A folyamatosan növekvő egészséges, friss agrártermékekkel foglalkozó cég vezetői már a további piacbővítésen dolgoznak. A Primer alkalmat adott a Sincroll Drive Technologies Kft. csapata számára is, hogy a sokszorosan kitüntetett görgős hajtástechnikájuk üzleti lehetőségeit is jobban górcső alá vegyék. A golyók közbeiktatásával a fogaskerekes hajtóműveknek hatékonyabb működést biztosító megoldásuk iránt már most a világ több pontjáról érdeklődnek Németországtól Japánig. Szintén az InnoEnergy most záruló képzésén mutatkozott be a méréstechnikát egyszerűsítő, olcsóbbá tevő chipmegoldást fejlesztő szakértői csapat is, az MCTDC.

Az EIT InnoEnergy magyar központja a jövőben is nyomon kíséri ezeknek a vállalkozásoknak az útját, és arra törekszik, hogy azok az InnoEnergy programjain keresztül is befektetési, bemutatkozási lehetőségekhez jussanak a nemzetközi piacon. Köztük a több tízezer euró díjazású PowerUp! verseny révén, amelyre idén március 10-ig jelentkezhetnek akár már ötletszintű megoldásaikkal azok a cégek, vagy magánszemélyek, akik az energia, energiahatékonyság, energiatárolás, mobilitás, körforgásos gazdaság, az okostechnológiák és az okosvárosok területét célozzák meg fejlesztési elképzeléseikkel.

The post KKV-kra szabott szélturbinákat fejleszt az új magyar startup appeared first on Műszaki Magazin.

Ezen jeles alkalomból hivatalos közlemény kiadásával egybekötve ünnepelt a a cég, amely a Közép-Amerikai Szélenergia projektben (MidAmerican Energy Wind XI) 2018 év végén telepített 2 gigás turbinákkal átlépett a “századosok” közé. A legelső működő és beüzemelt szélturbinát 1979-ben telepítették, ami mindösszesen 30 kW-os maximális teljesítményre volt képes, ami mai szemmel nézve mosolyt csal az ember arcára. A vállalat máig több mint 66 ezer szélturbinát telepített a világ közel 80 országába, ezek közül a legnagyobb egység 4,2 MW-os teljesítménnyel bír.

“40 éve a szélenergia úttörőiként kezdtük és ma az összes ügyfelünkkel és partnerünkkel rendkívül büszkék vagyunk arra, ahová eljutottunk”

– mondta Anders Runevad, a Vestas elnök vezérigazgatója

A megújuló energiatermelők károsanyag kibocsátási paramétereire vetítve a Vestas szélturbina kapacitását az számolható ki, hogy a dán gyártó üzembe állított eszközei összesen 129 millió tonna szén-dioxid kiváltására voltak képesek. Ez 33 szénerőmű “teljesítménye”. Még szemléletesebb az elért eredmény, ha a Vestas 100 GW-ját a saját pályáján mérjük meg.

Kép: Lego

Forrás: Napi.hu

The post Elsőként lépték át a 100 GW-ot a Vestas szélturbinái appeared first on Műszaki Magazin.