Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egy 2021-es tanulmányában már kimutatta, hogy azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdoni oltalmakkal, például van egy védjegy és design oltalmuk is, akár 63 százalékkal nagyobb lehet az egy főre jutó többlet-árbevétel. Azaz egy oltalmi portfólió értékesebbé teszi a vállalkozást, egy induló cég esetében pedig vonzóbbá a befektetők számára.

Autóipari oltalmak

Az autóiparban az oltalmakat általában az új technológiai megoldások, például a motorkonstrukciók, az erőátviteli rendszerek és a biztonsági funkciók védelmére, logó és márkanév megjelenésére, illetve a dizájn levédésére használják. Formatervezésiminta-oltalommal a külső jellegzetességeket, mint formát, színeket és alakot lehet védeni. A védjegyoltalom jól alkalmazható az egyedi elnevezések és ábrák, például a már említett márka és logó esetében.

A világ vezető autóipari vállalatai, mint például a Toyota, a Hyundai és a Honda, komoly erőfeszítéseket tesznek a szabadalmak megszerzésében, elősegítve ezzel az innovációt és a piaci versenyképességet. A Toyota évről évre növeli a szabadalmainak számát, jelenleg 3056 szabadalmának közel fele az új mobilitási technológiákra vonatkozik.

Az autóiparban Magyarország is fontos szerepet játszik, számos hazai cég fejleszt alkatrészeket és új technológiákat, például a sávelhagyás, a sávdetektálás, az adaptív távolságtartó automatika (ACC), a kormányrendszerek, a parkolási funkciók és a multimédiás eszközök területén, valamint a hazai autóipari formatervezés is kiemelkedő szinten áll.

Az IP Hősök kampányhoz – melyben különböző iparágak sikeres hazai vállalkozásainak IP stratégiáját mutatjuk be, felhívva a figyelmet az IP-ben rejlő gazdasági és jogi előnyökre, valamint a kommunikációs lehetőségekre, amellyel a márka kitűnhet a versenytársai közül – nagykövetként csatlakozott a GreenGo is, mint sikeres magyar startup.  Logójuk 2016 júniusa óta áll védjegyoltalom alatt, ezzel egyértelműen beazonosíthatóvá téve a carsharing szolgáltatót.

Sportipari oltalmak

Az éves szinten 350 milliárd dolláros iparággá nőtt sportiparban is hasonlóan fontos a szellemi tulajdon védelme. A szabadalmak, védjegyek és formatervezési minták hozzájárulnak az innovációhoz és az egyedi identitás kialakításához, ezek együttesen segítik a licencelési és kereskedelmi szerződések létrehozását. Számos hazai példa is bizonyítja, hogy az oltalmak megszerzése hatékonyan hozzájárul egy kis- és középvállalkozás sikeréhez. A Hard Body Hang cég által tervezett Zig Zag mászófalat 2023-ban beválogatták az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) DesignEuropa Díjának döntősei közé, a cég Bécstől kezdve Grönlandon át egészen Hong Kongig számos megrendelővel büszkélkedhet. A siker egyik kulcsa, hogy a vállalat szellemi tulajdonait, beleértve a mászófal designját, már a kezdetektől fogva oltalmaztatja, így védekezve a másolók, hamisítók és a konkurencia ellen.

Az autó- és sportiparban tehát az innováció és a szellemi tulajdon védelme szorosan összekapcsolódik és ez egy fontos üzenet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint. Az üzenet tudatosításának a célja pedig az, hogy még több hazai kis- és középvállalkozás felismerje a szellemi tulajdon védelmének fontosságát. Mindez jelentős mértékben hozzájárul a hosszútávú sikerükhöz, versenyképességük növekedéséhez, és az új – akár nemzetközi – piaci lehetőségek kiaknázásához is.

SZTNH szolgáltatások

Az oltalmazási hajlandóságot több szolgáltatás és hazai, illetve nemzetközi forrás is növeli. Az SZTNH szellemivagyon-diagnózis (IP scan) nevű, most a KKV-k számára ingyenes szolgáltatása testre szabottan ad általános képet egy vállalkozás szellemi vagyonáról és a releváns oltalmi formákról. Az európai KKV-alap akár 75%-os visszatérítést nyújt a cégeknek a különböző oltalmi formákhoz kapcsolódó bejelentések díjából, a hazai  Iparjog pályázat pedig kevésbé tőkeerős vállalkozásoknak nyújt anyagi segítséget az oltalomszerzéshez, összesen 500 millió forintos keretösszeggel. Ennek keretében vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak szabadalmak, védjegyek és más iparjogvédelmi oltalmak bejelentésével kapcsolatos költségek visszatérítésére, beleértve az ügyvivői díjakat is. Ha pedig egy vállalkozás európai szabadalmaztatásban is gondolkodik, az Európai Szabadalmi Hivatal most 30%-os díjkedvezményt nyújt mikroszervezeteknek az európai szabadalmi díjakból.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu

(x)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Innováció és szellemi tulajdon – az autó- és sportipar versenyképessége appeared first on Műszaki Magazin.

MM: Immár több, mint egy hónapja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke. Milyen célokkal érkezett és mik az első tapasztalatai?

Farkas Szabolcs: Kíváncsisággal és izgatottsággal vegyes hazatérés érzése volt, hiszen 1998-tól végigjártam a ranglétra minden fokát, míg végül 2014 és 2017 között a hivatal műszaki elnökhelyettese voltam. Jó újra együtt dolgozni a régi kollégákkal és örömmel látom, hogy sok új munkatárs is csatlakozott a szervezethez. Az elmúlt 6 évben ügyvivőként piaci oldalról ismertem meg a területet, ami után egy sokkal modernebb, még hatékonyabban működő hivatalba tértem vissza. A kollégák szaktudása még mindig kiemelkedő, így azt hiszem minden a rendelkezésünkre áll, hogy digitális hivatalként még inkább segítsük az innovatív piaci vállalkozásokat. Számos új kihívás vár rám, ahol kamatoztathatom a piacon megszerzett tudásomat és tapasztalatomat. A folytonosság jegyében szeretném finomítani a folyamatokat, miközben a szakmai és kormányzati partnerekkel együttműködve kell jobbítani a hazai szellemi-tulajdonvédelmi rendszert. A legfontosabb célkitűzésem, hogy minden innovatív szereplő számára megismertessem a szellemi tulajdon-védelemben rejlő lehetőségeket, növeljem országunkban az iparjogvédelmi tudatosságot.

Hogyan tudnak segíteni egy műszaki területen működő vállalkozásnak?

A hazai vállalkozásoknak 32,7 százaléka számít innovátornak, azaz a cégek harmada innovál minden évben. Európában ez az arány 52 százalék felett van, a cél, hogy minden második cég innovatív megoldásokkal álljon elő. De ha ez meg is van, a hasznosuláshoz még elengedhetetlen, hogy a fejlesztéseket különböző oltalmakkal „magukhoz kössék”. Ez annyit jelent, hogy ha egy műszaki fejlesztésre szabadalmat, használatiminta-oltalmat szereznek, ezzel kizárólagos hasznosítók lesznek a piacon, hogy a gyakran százmilliós fejlesztési eredményeket más cég ne használhassa, vagy csak megfelelő szerződés keretében. Ugyanígy fontosak az arculati elemek, a logók vagy a design védelme is. A potenciálisan védhető szellemi termékek felmérésében is segítünk (az IP Scan, azaz a szellemi vagyon diagnózis egy olyan lehetőség, ahol akár teljesen ingyenesen mérjük fel, mit és hogyan érdemes levédetni egy cégnek), és különböző pályázati források is rendelkezésre állnak, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) pályázatával, amely idén 2023. december 8-ig vagy a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig érhető el. Az érdeklődőknek pedig a hivatal ügyfélszolgálata és a honlapunk is nagy segítség lehet.

Pontosan milyen oltalmakra vonatkozik ez a segítség?

A támogatást igénylő vállalkozások visszakapják az európai uniós vagy hazai védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjának akár 75 százalékát, míg az EU-n kívüli védjegyek és dizájn oltalmak díjának akár a felét is igényelhetik. Szabadalmak esetében az újdonságkutatás díjának és a bejelentéssel kapcsolatos díjaknak a háromegyede visszaigényelhető hazai és európai szinten is, míg a közösségi növényfajta-oltalomnál 50 százalékos visszatérítés járhat az online bejelentési díjból.

Miért fektetnek ilyen nagy hangsúlyt a KKV-k oltalmainak növelésére?

A kormány a hazai innováció fejlesztése terén hosszabb távon azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország a globális innovációs indexben 2040-re a legjobb tíz, 2030-ra a legjobb 25 ország közé kerüljön. Jelenleg a 34. helyen állunk. Az európai innovációs eredménytáblán pedig a jelenlegi 21. helyünkről 2030-ig a tizedik helyre kell előre lépnünk. E célokat segíti a május elején meghirdetett Neumann János Program is, amivel kormányzati szintű az a törekvés, hogy ne csak a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) kormányzati támogatások növekedjenek, hanem az eredmények is jobban hasznosuljanak, amihez elengedhetetlen az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése. A program három kiemelt céljából az egyik fő fejlesztendő terület a szellemi tulajdon kérdése, azaz a szabadalmak, védjegyek, dizájnoltalmakra fordított figyelem, tudatosság növelése. Magyarországon körülbelül másfél szabadalom jut egymilliárd eurónyi GDP-re, amivel az unió középmezőnyében vagyunk. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának tanulmánya szerint a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kkv-k akár 20 százalékkal nagyobb árbevételt érhetnek el, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal. A magyar gazdaság dinamikus fejlődését az ilyen szellemi hozzáadott értéket nyújtó vállalkozások teszik lehetővé. Fontos, hogy a nemzetközi szintéren már bizonyított legjobb megoldásokat kell elterjeszteni hazánkban is Terveink közt szerepel egy egységes szellemi vagyonértékelési módszertan kidolgozása, amelynek segítségével a megszerzett jogok könnyebben szolgálhatnak alapul a fejlődő vállalatok finanszírozásához, hitelfelvételhez, értékesítéshez és a hasznosítási jogok piaci értékének megalapozásához.

A Neumann János Program a kutatóhálózatok és az egyetemek innovációs teljesítményének ösztönzését is célozza. Ebben milyen szerep jut a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának?

Kiemelten fontosnak tartom az egyetemekkel való kapcsolatok erősítését, hiszen ezek a szellemi műhelyek azok, ahol a legerősebben koncentrálódik az iparban is hasznosítható tudás. Jelenleg is vannak együttműködéseink felsőoktatási intézményekkel (19 egyetemen folyik szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzés, közel 2 ezer hallgatót távoktatunk a jelenléti oktatás mellett), de szeretnénk ezt kibővíteni.

Az egyetemek többnyire már rendelkeznek szellemitulajdon-védelmi szabályzattal, már vannak megfelelő szakembereik, nekünk az a feladatunk, hogy tartsuk velük a kapcsolatot, frissítsük a tudásukat, megadjuk számukra azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott intézmény, kutatóhely a megfelelő oltalmazási stratégiát tudja alkalmazni.

A jövőben ezeket az együttműködéseket szeretnénk felfrissíteni és felmérni milyen további speciális tudásra van szüksége az intézményeknek ahhoz, hogy a bejelentési aktivitásuk növelhető legyen. Ehhez komplex iparjogvédelmi csomagot állítunk össze a számukra – különösen a modellváltó intézményekkel keressük a kapcsolatot, ahol komoly KFI tevékenység folyik, és ezt a munkát szeretnénk megfelelő oltalmakká konvertálni.

Az a célunk, hogy azoknak a műszaki szakembereknek mutassuk be ezeket a lehetőségeket, akik a jogi szempontokkal kevésbé vannak tisztában. A szellemi tulajdonvédelmi tudatosság növelése érdekében megállapodásokat kötünk az egyetemekkel, célzott előadásokkal segítjük a kutatókat és a technológia-transzfer területen dolgozókat, sőt kedvezményes díjért kutatási szolgáltatást nyújtunk az egyetemek és kutatóintézetek számára, ennek kidolgozása folyamatban van.

További információ:
www.sztnh.gov.hu |  www.euipo.europa.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Találékonyak vagyunk, de kié lesz a haszon? appeared first on Műszaki Magazin.

Az 53 országot vizsgáló tanulmány kiemeli, hazánk erős szellemi tulajdonjogi rendszerrel bír, illetve adókedvezményekkel segíti a kutatás-fejlesztést és a szellemitulajdon-védelmet.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája (U.S. Chamber of Commerce) által évente publikált nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A 2021. évi jelentésben a vizsgált országok közül 32 pozitív javulást ért el pontszámaiban, Kína és India például a szellemitulajdon-alapú innováció és kreativitást támogató környezet terén is komoly előrelépést tett (Kína pontszáma több mint 18 százalékkal nőtt, míg India pontszáma több mint 13 százalékkal javult).

„Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan az előkelő 15. helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor 2020-hoz képest 2,4 százalékponttal javítottunk is a teljesítményünkön. Az IP Index kiemeli, hogy előremutató az Európai Uniós üzleti titkokról szóló irányelv magyar jogba való átültetése. Szintén pozitívumként értékelték a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, illetve az erős és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. Utóbbira éppen az idén 125 éves hivatalunk a biztosíték”

– értékelt Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.

„Az SZTNH kiemelt feladataként kezeli a vállalkozások, egyetemek tudatosabbá válását a szellemitulajdon-védelem területén. Ezzel ugyanis nem csupán azt érik el, hogy saját ötleteik hasznosításában monopolhelyzetet élvezhessenek, hanem egyben a magyar gazdaságot is ütésállóbbá, sikeresebbé tehetik.”  

– Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Az SZTNH egyébként az edukációt is fontosnak tartja: a Miskolci Egyetem után a hivatal a nyár folyamán együttműködési megállapodást köt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) annak érdekében, hogy a hallgatók, illetve az oktatók minél szélesebb körben megismerkedhessenek a szellemitulajdon-védelem fontosságával. Ez abban is segítheti a fiatalokat, mivel tanulmányaik során vagy később vállalkozásaikban különböző termékek és szolgáltatások létrehozásában is részt vehetnek, így alapvető érdekük, hogy felismerjék a formatervezésiminta-oltalom vagy a védjegy nyújtotta előnyöket.

A tavalyi eredmények is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság szereplői elindultak a helyes ösvényen: a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest, és ez a trend idén is folytatódott. 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma közel 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig közel 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

www.sztnh.hu

The post Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdon-védelemben appeared first on Műszaki Magazin.