A 19. századi kezdetétől a két világháborún át, egészen a digitalizáció koráig és a multimediális jelenig – nemzetközi szinten is az egyik legjelentősebb szakfolyóirat.

Sokan azt mondják, hogy a történelem nem lineáris, hanem ismétlődő ciklusokban zajlik. Ezen elképzelés szerint bizonyos folyamatok bizonyos időközönként újra és újra megismétlődnek. Erre különböző helyeken könnyedén találhatunk lehetséges bizonyítékokat. Egy jó példa mondjuk a start-upok kora, melyet jelenleg élünk. Minden új, ilyen még nem volt – gondolhatnánk. De valóban így van ez?

Alapító szellem jóval a start-upok fellendülése előtt

Ha egy kicsit visszatekintünk, pontosabban a 19. század második felére, elkerülhetetlenül egy olyan korba csöppenünk, melyet az „alapítások korának” (Gründerzeit) neveznek. Ebben az időszakban a politikai, kulturális és gazdasági fejlődésen felbuzdulva az egész Európában számos fiatal indult el a cégalapítás és a vállalkozóvá válás útján.

Werner von Siemens és vállalata e korszak szimbólumának tekinthető, és a Krupp-konszern gyökerei is erre az időre nyúlnak vissza. Az akkori „start-up” vállalkozók közé tartozott egy a türingiai Pößneckből származó, fiatal, elkötelezett férfi is. Carl Gustav Vogel éppen 34 éves volt, amikor vállalkozásba kezdett és megalapította saját szakkiadó vállalatát, melyből aztán az évek során kialakult a Vogel Communications Group. Az első kiadvány, melyet Vogel kiadott, teljesen megfelelt a korszellemnek. Az „Internationale Briefmarken Offertenblatt” azoknak a kiadványoknak a trendjét követte, melyek kereskedelmi orgánumként szolgáltak és segítettek az eladóknak abban, hogy vásárlókat találjanak termékeikhez és áruikhoz.

Esélyeket felismerni és idejében kihasználni

De Carl Gustav Vogel nem lett volna igazi alapító, ha beérte volna első termékének sikerével. Gyorsan felismerte, hogy a fokozódó iparosodásnak köszönhetően fellendülő gép- és berendezésgyártás egy kifizetődő új üzletág és 1894-ben piacra dobta új szaklapját és ezzel megszületett az MM Maschinenmarkt. Fogta a levélbélyegüzletből szerzett tapasztalatait és megmutatta, hogy a modell más területeken is megállja a helyét.

A címzett a lényeg, ahogy régen, úgy ma is

Carl Gustav Vogel nem egy az egyben ültette át első ajánlati közlönyének koncepcióját, volt még egy ütőkártyája: az úgynevezett változó kézbesítés. Ez a módszer annak volt az előfutára, ami ma oly sikeressé teszi az online óriásokat. A kiadványokat már nem csak egy meghatározott, mindig változatlan célcsoportnak kézbesítették, hanem címzettek egy alapcsoportjának, és ezt kiegészítőleg változó célcsoportoknak. A célcsoportokat az adott tartalom alapján jelölték ki. Így lehetett optimálisan lefedni a piacot és olyan tartalmakat eljuttatni az olvasókhoz, melyek megfeleltek információs igényeiknek. Ugyanezt a koncepciót használja a Google és a Facebook a tartalmak megjelenítésére.

Az ős Maschinenmarktból kb. 6000 példányt nyomtattak. De már ekkor is megmutatkozott Carl Gustav Vogel erőfeszítése és vállalkozó szelleme. Lelkiismeretes munkával további címeket gyűjtöttek és adtak a már meglévőkhöz. A századforduló környékén így már 20 000-re nőtt a példányok száma, melyet 200 000 címzett között válogatva osztottak szét. 1914-ben, röviddel az első világháború kitörése előtt, a címzettek száma már elérte a 350 000-et, melyeket a változó kézbesítési módszer keretén belül szolgáltak ki. Kiadásonként ebben az időszakban 120 000 füzetet nyomtattak.

A további ipari fejlődés nyomán, mely akkoriban sok területen az USA-ból indult ki, hamarosan a szakembereknek is más információkra volt szükségük, mint amit a meglévő ajánlati közlönyök és tudományos folyóiratok kínálni tudtak. Ezenkívül egyre fontosabbá vált, hogy éppen azokhoz az emberekhez jussanak el a lényeges információk, akik a vállalatoknál a beszerzéssel kapcsolatos döntéseket hozzák. Ehhez teljesen más információkra volt szükség, mint az addig.

További információk: https://www.maschinenmarkt.vogel.de/

The post 125 éves az MM Maschinenmarkt appeared first on Műszaki Magazin.