Rekordszámú látogató, több mint 12 ezer jövőbeni szakember és munkavállaló számára nyitotta meg idén kapuit a SzakMÁzz! Budapest. A főváros legnagyobb pályaválasztási kiállításán számos szórakoztató program és interaktív élmény segítette a fiatalokat abban, hogy rátalálhassanak a számukra legmegfelelőbb pályára. A szakmatanulást népszerűsítő rendezvényt a SzakMÁzz! Egyesület és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezte Budapest Főváros Kormányhivatalának közreműködésével.

A rendezvény a pálya-, szakma- és iskolaválasztás előtt álló diákoknak nyújtott átfogó információt a pályaválasztás lehetőségeiről, foglalkozásokról és a munkaerőpiaci helyzetről. A kiállítók interaktív szakmabemutatókon demonstrálták, mennyi izgalmas és modern kihívás várja a fiatalokat a szakképzésben.

A szakmatanulás népszerűsítésével középtávon kezelhető a hazai szakemberhiány. A fővárosi kamara stratégiai partnereivel a szakmák interaktív bemutatásával fiatalok ezreit kívánja így inspirálni és bekapcsolni a szakképzés rendszerébe.

Az eseményen 28 ágazatból mintegy 100 kiállító várta az érdeklődőket, köztük szakképzési centrumok, szakképzést folytató iskolák és a munkaadói oldalt képviselő duális partnerek. Újdonságként a BKIK a rendezvénybe integrálva tartotta meg az Innovációs Expót, ahol a jövő technológiáját és a szakmák jövőjét is megismerhették a látogatók.

Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvény népszerűsége jelzi, milyen rendkívül nagy a szükség a fiatal, dinamikus, eredményorientált vállalkozó kedvű szakemberekre, akiknek a budapesti kamara készséggel áll rendelkezésére.

„A jövő jelenlévő szakembereinek, a jövő vállalkozóinak számos lehetősége van, hogy szélesítsék tudásukat, megismerjék lehetőségeiket és megtalálják a számukra legmegfelelőbb szakmát.”

A BKIK Innovációs Expó kiállítói azt mutatták be, hogyan tudják napjaink innovációi, technikai újdonságai izgalmassá tenni a különböző szakmai területeket. A légtisztító falfestéktől a félbevágott elektromos autón át a VR technológiáig számos érdekességgel várták az érdeklődőket, a pályaválasztási tanácsadók pedig készségfelmérő játékokkal is segítették a diákok orientációját.

A rendezvényen az is elhangzott: a szakképzés és a felsőoktatási tanulmányok nem zárják ki egymást; aki jó eredményeket ér el a szakképzésben, az később folytathatja tanulmányait akár felsőoktatási intézményben is.

Forrás: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Középtávon a szakképzés adja meg a választ a szakemberhiányra appeared first on Műszaki Magazin.

A FANUC öt éve az Euroskills és Worldskills szakmai versenysorozatok egyik főtámogatójává vált, és a Robot Systems Integration (Ipari Robotika) szakmával a hivatalos versenyszámok közé is belépett. 2019-ben sikerrel debütált a kazani Worldskills-en, 2021-ben pedig a többször elhalasztott grazi EuroSkills versenyen bemutatkozó szakmaként szerepelt. A 2022-es Shanghaiba tervezett verseny Esch-sur-Alzetteben került megrendezésre, ahol a magyar csapat a kiválósági éremért volt versenyben, így biztosítva az ipari robotika jövőjét a több, mint 60 hivatalos szakma között.

A Magyarországon immár harmadik alkalommal megrendezett FANUC Olimpia Robotikai Verseny a hivatalos válogatója a 2024 szeptemberében megrendezésre kerülő WorldSkills Lyon versenynek, amelyre a felkészülést és a versenyzők részvételét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja. A jelentkező 34 diákból előválogatók során került ki az az öt csapat, akik a FANUC nemzeti válogatóján fognak versengeni, hogy a győztes majd a világ legélesebb eszű robotikai diákjaival mérje össze a tudását Lyonban.

Palettázási feladat

„A FANUC Olimpián a feladat egy palettázási megoldás kidolgozása volt, a palettát egy adott palettatárolóra kellett helyezni, megvizsgálni, hogy valóban van-e paletta a pozícióban, majd 5 db téglát kellett elhelyezni a palettán különböző elrendezésekben – árulta el Bíró István, a FANUC Hungary Kft. robot applikációs mérnöke, a FANUC Olimpia fő szakértője és a feladat kiírója. A pontozás az Euroskills és Worldskills versenyeken alkalmazott pontozási metóduson alapult, mert a cél csakis az lehet, hogy a diákok nemzetközi színvonalú robotikai ismeretekre tegyenek szert mind az oktatás során, mind a verseny napjai alatt. A csapatok teljesítményén látszott, hogy hol milyen fejlettséget ért el a gyakorlati oktatás. Ezen segíthet majd az általunk összeállított képzési tematika.”

A 2023-as FANUC Olimpia Robotikai Verseny végeredménye

www.fanuc.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post FANUC robot olimpia appeared first on Műszaki Magazin.

Több mint 1,4 milliárd forint értékben fejlesztett tíz vidéki szakképzési centrumot az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. A program keretében a Bosch Rexroth Kft. digitalizációhoz és az Ipar 4.0 tematikához kapcsolódó oktatási berendezéseket biztosított, valamint az oktatási szereplőkkel együttműködve átfogó középfokú tananyagok kidolgozásában vett részt. A vállalat egyik kiemelt célja az oktatás és az ipar összekapcsolása, annak támogatása, hogy az oktatók és a diákok már a középfokú szakképzésben is megismerjék az ipari digitalizációval kapcsolatos tudnivalókat.

Az elmúlt években felgyorsult piaci és technológiai változások miatt már az oktatás területén is egyre erősebb az igény, hogy a képzések és a továbbképzések felzárkózzanak a megfelelő fejlettségi szinthez, naprakész, gyakorlati szaktudást biztosítsanak. Ráadásul az ipari termelés területén elindult technológiai forradalom magával hozta a hálózatba kapcsolt, egymással kommunikálni tudó, bizonyos esetekben döntésképes eszközök térhódítását a termelési folyamatokban (Ipar 4.0). Az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. (IKK) ezért a Bosch Rexroth együttműködésével több mint 1,4 milliárd forint összértékben fejlesztett tíz vidéki szakképzési centrumot, melynek köszönhetően a minden műszaki területen kamatoztatható, univerzális Ipar 4.0 szaktudás elérhetővé vált az itt tanulók számára.

A Baja, Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Szekszárd, Székesfehérvár, Szombathely és Zalaegerszeg szakképzési centrumaiban szervezett Ipar 4.0 képzések során a diákok megismerkednek az Ipar 4.0 szemléletmódjával, a hálózatba kapcsolt gyártósor struktúrájával, követelményeivel és egy teljes termelési rendszer összes funkciójával. A tíz szakképzési centrumban összesen 48 oktató vett részt a kapcsolódó, Ipar 4.0 tudást megalapozó továbbképzéseken.

„Nemcsak a felsőfokú, hanem a középfokú oktatásnak is követnie kell a technológiai újításokat. A gyártásszimulációs oktatóberendezés, valamint a hozzá tartozó gyakorlatorientált tananyag segítségével az Ipar 4.0 folyamatait könnyen modellezni tudjuk. A nálunk tanuló, Ipar 4.0 képzéseken résztvevő diákok olyan gyakorlati tudásra tehetnek szert, amellyel a jövőben bármelyik ipari nagyvállalatnál megállhatják a helyüket”

– nyilatkozta Krausz Miklós, a Győri Szakképzési Centrum oktatója.

A világszínvonalú, Ipar 4.0 képzés központi eleme a Bosch Rexroth mMS (modular Mechatronics System) 4.0 gyártásszimulációs oktatóberendezése. A miniatűr gyártósor valódi ipari komponensekből épül fel. Kis mérete ellenére egy teljes gyártósor modellezésére alkalmas, robotokkal, anyagmozgatással, présállomással, magasraktárral. Mindezt az Ipar 4.0 megoldásai teszik naprakésszé és jövőbiztossá: távoli elérés, adatgyűjtés hálózatba kapcsoltság jellemzi a berendezést. A bővíthető rendszer segítségével a következő években a képzésben résztvevő közel 15 000 tanuló könnyedén megismerheti a legmodernebb technológiákat és az Ipar 4.0 folyamatait, így például a programozás és üzemeltetés alapjait is.

„A Bosch Rexroth számára kiemelten fontos az oktatás támogatása, hogy a tanulók már a középfokú szakképzésben megismerhessék a legújabb digitalizációs technológiákat, az Ipar 4.0 képes eszközök működését, hiszen ők lesznek a jövő szakemberei. A képzésben résztvevők a valódi ipari alkatrészekből felépülő oktatóeszközön keresztül olyan naprakész gyakorlati tudást sajátíthatnak el, amellyel növelhetik munkaerőpiaci esélyeiket”

– mondta Heszegi-Bogár Mariann, a Bosch Rexroth Kft. vevői kapcsolatok és kommunikációs vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipar 4.0 tudást szállít a Bosch Rexroth több hazai szakképzési centrumba appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a folyamatban Magyarországra is kiemelt szerep vár, miután a tavaly elfogadott Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia egyik fő célkitűzése is az, hogy hazánk 2030-ig európai akkumulátor-értéklánc egyik központjává válhasson. Az Európai Bizottság aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint 10 millió eurót adományoznak az Európai Unió egyik testületének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) támogatása mellett működő és Európa fenntartható energetikára szakosodott innovációs központjaként funkcionáló EIT InnoEnergy számára, azért, hogy az felgyorsítsa az Európai Akkumulátorszövetség (EBA) akadémiájának kiépítését és kiszélesítését. A most bejelentett támogatás arra hivatott, hogy felgyorsítsa az akkumulátorágazatban tapasztalható tudás- és készséghiány megszüntetéséhez szükséges európai infrastruktúra kiépítését.

A bejelentés megerősíti az Európai Bizottság elköteleződését és folyamatos anyagi támogatását a fenntarthatósági kezdeményezések mellett. Ebbe a sorba illik bele az EBA Akadémia is, amely azt hivatott elősegíteni, hogy Európa megőrizze vezető szerepét az energetikai átállásban és az egyre nagyobb méreteket öltő e-mobilitás terén.

Az EBA Akadémia oktatási és képzési ökoszisztémát kínál különböző vállalkozások számára, egyetlen átfogó oktatási csomagban biztosítva az EIT InnoEnergy kutatóinak, kapcsolódó vállalkozóinak, vállalatainak, véleményvezéreinek, valamint 18 különböző ország főbb iparági szereplőinek tudását és tapasztalatait. Az Európai Bizottság támogatása garantálhatja az Akadémia további növekedését, tevékenységének kiterjesztését, ezzel sokak számára, változatos formában téve lehetővé a tanulást a kiterjesztett valósággal kínált programoktól kezdve az online oktatási anyagokon át a személyes, testre szabott workshopokig.

Az Európai Technológiai Intézet és az EIT InnoEnergy közötti támogatási szándéknyilatkozatot az EBA február 23-ai, hatodik magas szintű találkozóján írták alá Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnöke, Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa, továbbá Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos jelenlétében.

Három EU-tagállam, Franciaország, Spanyolország és Magyarország már ki is fejezte szándékát, hogy az Európai Akkumulátor Akadémiával együttműködve magas színvonalú képzési programokat indítson. Hazánk ezen a téren már jelentős lépéseket tett a megvalósítás felé. Tavaly novemberben a magyar akkumulátoripari képzés fejlesztéséről írt alá megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az EIT InnoEnergy vezérigazgatójával, Diego Paviával Budapesten. Ebben megfogalmazták, hogy a magyar felnőttképzésben, szakképzésben és egyetemi képzésben is megjelennek majd az EBA Akadémia által kínált programok.

„Nagyon izgatottak vagyunk, hogy útjára indíthatjuk az Európai Akkumulátor Akadémiát, amely idővel több ezer ipari dolgozót fog kiképezni. A gyorsan növekvő európai akkumulátor-értéklánc kapcsán felmerülő igények kielégítésére egyértelműen ilyen célorientált, erőteljes, iparág-vezérelt megközelítésre van szükség az oktatási és képzési szektorban: 2025-re hozzávetőleg 800 000 dolgozó betanítására, továbbképzésére vagy átképzésére lesz szükség. Az EBA Akkumulátor Akadémia működéséért az Európai Akkumulátorszövetség ipari ágának vezetésével 2017-ben megbízott EIT InnoEnergy a felelős”

– monda el Diego Pavia, az EIT InnoEnergy vezérigazgatója.

Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke, az Európai Akkumulátorszövetség megbízott vezetője a következőképpen nyilatkozott:

„2017-ben az EU akkumulátorágazata még szinte láthatatlan volt. Mára azonban Európa globális akkumulátor-fókuszponttá vált, tagállamainkban húsz gigagyár létrehozása zajlik. 2030-ra évente tizenegy millió elektromos autó meghajtásához elegendő akkumulátort kell gyártanunk, teljes gőzzel haladva a stratégiai autonómia felé e döntő fontosságú szektorban. Az európai akkumulátor-sikertörténet fenntartása ugyanakkor nagyban függ attól, hogy képesek vagyunk-e szembenézni a legsürgetőbb problémákkal – a kritikus nyersanyagok és készségek hiányával –, és képesek vagyunk-e egy szisztematikusabb megközelítés elsajátítására. Szintén itt az ideje egy új szabályozási keret elfogadásának is, amely biztosítja, hogy csak a legzöldebb, legjobb teljesítményű és legbiztonságosabb akkumulátorok kerüljenek az EU piacára.”

Agnès Pannier-Runacher, a gazdasági, pénzügyi és gazdaságélénkítési miniszter mellé rendelt ipari miniszteri megbízott, aki részt vett az EBA tegnapi, hatodik magas szintű ülésén, hozzátette:

“Üdvözlöm az Európai Akkumulátor Szövetség mai, hatodik magas szintű ülését, amelyen Šefčovič alelnök, Schmitt és Breton biztosok és a közös európai érdekű fontos projektekben (IPCEI) részt vevő tagállamok vesznek részt. Ezek a megbeszélések kulcsfontosságúak, mivel közösen kell megoldanunk az ökológiai átmenet szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítását és a szükséges készségek kialakításának feladatát, az európai ipar fejlesztésének érdekében”.

További információk ez EBA Akadámiáról itt olvashatóak.

The post Akkumulátoripari szakképzés fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja:

„Célunk, hogy tanulóink az iskolában megszerzett elméleti tudást vállalatunknál, modern ipari környezetben ültessék át a gyakorlatba“

Az Audi Hungaria nagy hangsúlyt fektet a jövő generáció oktatására és magas szintű képzésére. A vállalat partnerintézményeivel immár két évtizede sikerrel működteti duális szakképzési rendszerét, amelynek keretében évről-évre több száz fiatal gyarapítja elméleti és gyakorlati tudását 14 szakmában. Az elmúlt hetekben megtartott záróvizsgákon az Audi Hungaria duális szakképzésének 152 tanulója adott számot gyakorlati tudásáról a vállalat Képzőközpontjában, a vállalat szerszámgyárában, illetve a győri Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégiumban.

„A duális szakképzés keretein belül vállalatunk 20 éve sikeres együttműködést folytat győri partneriskoláival. Célunk, hogy a tanulók az iskolában megszerzett elméleti tudást vállalatunknál, modern ipari környezetben ültessék át a gyakorlatba. Duális szakképzési modellünk meghatározó pillére vállalatunk szakember-utánpótlási programjának, amelyet mi sem bizonyít jobban, minthogy az elmúlt esztendőkben több mint 2300 fiatal szerzett szakmát nálunk és többségük vállalatunknál kezdte meg pályafutását. Gratulálok a most vizsgázó tanulóknak és sok sikert kívánok nekik szakmai életútjukhoz. Egyúttal köszönetemet fejezem ki szakoktatóinknak és partnerintézményeink tanárainak magas szintű oktatási tevékenységükért és a vírushelyzetben nyújtott helytállásukért. Meg vagyok győződve arról, hogy duális szakképzési modellünk sikere is hozzájárul ahhoz, hogy vállalatunk évek óta az ország legvonzóbb munkáltatói között szerepel”

– mondta Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja.

A duális szakképzési modell meghatározó pillére a vállalat szakember-utánpótlási programjának

Az idei év kihívásokkal teli volt a duális szakképzésben résztvevők számára is, hiszen az oktatás több mint két hónapig digitális formában zajlott. Az online képzésre történő átállás a szakoktatók és diákok szoros együttműködésének és rugalmasságának, továbbá a hatékony digitális platformoknak köszönhetően sikeresen valósult meg.

Az idei év újdonsága, hogy az OKJ képzés szerinti szakképesítés mellett idén először vizsgáztak a szakmajegyzék szerinti szakképesítés tanulói, összesen 39-en. Az új rendszer szerint vizsgázók három szakmát – az alternatív járműhajtási technikus, járműipari karbantartó technikus és CNC-programozó – képviselve bizonyították tudásukat interaktív jellegű feladatokkal, valamint projektmunkával. A vizsgák a tavalyi évhez hasonlóan idén is az egészségvédelmi előírások betartásával zajlottak.

A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel kétmillió erőforrás, köztük elektromos meghajtások is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és az Audi Q3 Sportback modelleket. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 év végén 12 226 munkatársat foglalkoztatott.

The post Audi Hungaria: Az idei évben több mint 150 tanuló vizsgázott duális szakképzési rendszerben appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális technológiák új horizontot nyitnak meg az ipari termelésben. Különösen a digitális technológiákkal kapcsolatos kommunikáció tekinthető korunk egyik legnagyobb előrelépésének. A munkaerőpiac szereplői új munkakörökkel és foglalkozásokkal találkozhatnak, így az oktatási intézményeknek is a folyamatosan frissülő versenyképes tudás átadására kell felkészülniük.

Manapság nem csak az emberek képesek egymással kommunikálni, így nem meglepő dolog az ember és gép közötti kommunikáció sem. A fejlődésnek köszönhetően már egymással dolgozó gépek között valósul meg az információcsere annak érdekében, hogy a működésük minél összehangoltabb és gördülékenyebb legyen. Ez egy új ipari termelési koncepciót tesz lehetővé, ismertebb nevén az Ipar 4.0-t. Ezen új technológiák tanulása és alkalmazása kulcsfontosságú tényező az ipari termelés hatékonyságának és versenyképességének növelésében.

A negyedik ipari forradalom megjelenése szükségessé tette a szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű megújítását Magyarországon. E programot a kormány „SZAKKÉPZÉS 4.0” néven hirdette meg, melynek alapgondolata az, hogy magas színvonalú szakmai ismeretekre csak modern laboratóriumokban, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt műhelyekben tehetnek szert a diákok, így természetesen az iskolában tanított tartalmaknak és oktatástechnikai eszközöknek is folyamatosan meg kell újulniuk.

A szakoktatás különböző területei folyamatosan bővülnek a szakmákhoz kapcsolódó ipari szereplők képzési kínálatával. Ezen az oktatási platformon jelent meg az SMC Hungary Kft. is a Szakképzés 4.0 programhoz illeszkedő stratégiájával, melyben kiemelt szerepet kaptak és kapnak a modern oktató berendezések és digitális tananyagok az iskolai képzés támogatásában. Az elmúlt időszak igazán tartalmas és változatos volt, nem csak a hallgatóság, de a témák tekintetében is. Számos, a megrendelői igények által kidolgozott tematika szerint lezajlott oktatás mellett az SMC közreműködött egyetemi előadások, valamint szakközépiskolai órák megvalósításában, illetve egyes oktatási intézményekben a tananyag kidolgozásában, valamint korszerűsítésében. Ebből is látszik, a piaci szereplőknek igenis helyük van az oktatásban, azzal szoros együttműködésben, a tanulók számára értékes információk átadásával.

Az SMC a lehetőségen túl kötelességének érzi, hogy szaktudásával a jövő generációit támogassa. Hozzájáruljon ahhoz, hogy a jövőben olyan szakemberek kerüljenek az iparba, akik az SMC támogatásával hatékonyabb, magasabb hozzáadott értéket előállító termelést és szolgáltatást valósítsanak meg. Nem pusztán szakképzett, hanem az Ipar 4.0 szempontjainak megfelelő képzésben részesült munkaerő álljon rendelkezésre a jövőben. Az SMC filozófiája szerint az ipari vállalatok az újdonságaikat és fejlesztéseiket a szakmában érintett oktatási intézmények számára tegyék elérhetővé. Az oktatások során mindig ugyanaz a cél: elméletben és gyakorlatban jól felkészült, nyitott és problémamegoldó szakembereket kell képezni, akik ismerik és bátran alkalmazzák a kor legmodernebb műszaki vívmányait.

A cél megvalósítása érdekében sok szakmai napot megtartva került feltárásra a valós igény az ország különböző részein működő Szakképzési Centrumok közreműködésével; melyek keretében a szakképző intézmények, és azok működéséért felelős szakképzési centrumok vezetői és szakmai tanárai is megismerkedhetett az SMC profiljával, oktatási eszközeinkkel, és párbeszéd kezdődhetett az együttműködés további lehetőségeiről. Ez azonban nem egységes, mindenhol intézményre szabott megoldást kell keresni, figyelembe véve a helyi ipari elvárásokat és a szükséges, vagy hiányszakmaként jelentkező munkaerő képzési igényt. Ilyen elemek pl. a gyakorlatorientált projektfeladatok kiírása, szakelőadások, eszköz kihelyezések, laborfelszerelésben való szakmai és technikai támogatás, oktatási poszterek, ipar 4.0 projektek kiírása stb.

Ma már számos pályaorientációs napon, megtartott előadáson és konferencián túl, folyamatosan kötünk megállapodásokat oktatási intézményekkel a középszintű-, és a felsőoktatásban egyaránt. Az ország legkülönbözőbb pontjain veszünk részt oktató laborok kialakításában, melyek az iskolákon kívül a duális képzésben érdekelt iparvállalatok telephelyein is helyet kapnak.

SIF-400 oktatórendszer

A SIF-400 oktatórendszer ennek a stratégiának megfelelően került kialakításra. Az automatizált intelligens gyárnak köszönhetően az egyes gyártási szakaszok szempontjából a SIF-400 rendszer nagyon pontosan képes szimulálni a teljes gyártási folyamatot. Ez az ügyfélkonfigurációval kezdődik, amely létrehozza a virtuális megrendelést, és a késztermék kiszállításával ér véget, beleértve az összes közbenső fázist, például anyagkezelést, vagy kommunikációt a virtuális beszállítókkal.

Adottságai és képességei szerint megfelel az Ipar 4.0 filozófiájának. Modern technológiákat és fejlett gyártási koncepciókat alkalmaz, valamint bemutatja egy kapcsolódó virtuális vállalkozás valóságát, mindezt érthető nyelven, az iskolai oktatás és az ipari szereplők számára megfogalmazva. A teljes rendszer hálózati interfészekkel (LAN, WiFi stb.) is összekapcsolható, így a valós idejű adatgyűjtés révén minden folyamat nyomon követhető és optimalizálható. Így a karbantartási, gyártási és szállítási folyamatok pl. egy mobilkészüléken is ellenőrizhetők. Az egész rendszert a jövő technológiáival kapcsoljuk össze, mint például: AR (kibővített virtuális valóság), IoT, MES / ERP rendszer, RFID / BCR / QR / NFC technológia, OPC UA, mesterséges látás, AIV – autonóm eszközök, HMI, ipari kommunikáció, vezeték nélküli ipari kommunikáció.

Az új technológiák megtanulása az Ipar 4.0 témakörében az oktatókkal szemben is nagyobb igényeket támaszt, ezért a SIF-400 rendszer fontos része az oktatóanyagok átfogó halmaza, amely jelentősen segíti és egyszerűsíti a felhasználók és az előadók munkáját. Az anyagok nemcsak az egyes munkaállomások funkcióiról tartalmaznak információkat, hanem gyakorlati feladatokon keresztül mutatnak be minden olyan technológiát, amely beépül a SIF-400 oktatási rendszerbe. A rendelkezésre álló anyagok tartalmazzák a SIF-MES-400 szoftver részletes útmutatóját, annak jellemzőivel, valamint a gyártási és logisztikai folyamatok kezelésére szolgáló szoftvercsomagot is.

Ez az oktatórendszer azonban megköveteli az automatizálás több területének átfogó alapszintű ismeretét, amelyre ez az új szemléletű tudás építhető. Az oktatási intézményekben (közép és felső szinten egyaránt), valamint a cégek oktatási laborjaiban oktató szakemberek és hallgatók segítséget kaphatnak digitális tananyag formájában ezen ismeretek elsajátításához. Az Ipar 4.0 szemléletből az is következik, hogy megfelelő digitális látásmód szükséges. Az SMC eLearning-200 csomagja 13 modulon keresztül mutatja be az automatizálás érdekes világát, és animációkkal, szimulációkkal, videókkal és narrációval teszi egyszerűbbé a megértés és tanulás folyamatát.

Iparunk így megszerezheti a szakképzett munkatársak új generációját, akiknek elméleti ismereteit tanulmányaik során átfogó gyakorlati tapasztalatok támasztják alá.

További információ: www.smc.hu

The post Az SMC szerepvállalása az iparban dolgozó új generációjú szakképzett munkaerő biztosításában appeared first on Műszaki Magazin.

Május végén újra indultak a személyes oktatások a FANUC törökbálinti telephelyén, a FANUC Akadémia által szervezett képzésekre különleges kedvezményeket kínáltunk az érdeklődők számára. Augusztus 31-el véget ért a kampány, szeptember 1-el a megszokott mederben zajlanak a jelenléti képzések a COVID ellenére is, természetesen a megfelelő óvintézkedésekkel. Folyamatosan indulnak a kurzusok minden termékre, minden szinten. – tudjuk meg Mihalik Zsolttól, a FANUC Hungary Kft. After Sales Team Leaderétől, aki így folytatja: a még hatékonyabb ügyfélkiszolgálás érdekében csatlakozott hozzánk egy új kolléga, akinek elsődleges feladata az ügyfelek backoffice támogatása, képzések szervezése és a képzésben résztvevők segítése. A törvényi változásokkal a több mint 10 éve működő, bevált séma nem változott: kis létszámú csoportokat képezünk, nyílt képzés formájában, ezekhez a folyamatosan induló csoportokhoz tudnak csatlakozni az érdeklődők. Emellett egy helyről érkező nagyobb létszámú csoportoknak egyedi időpontban is tudunk kurzusokat szervezni. Továbbra is megvannak a különböző képzési szintek, az oktatási tematikától függően az alapoktól egészen a professzionális felhasználási szintig eljuthatnak a résztvevők. Robot oldalon van például 3 alapképzésünk, és az ezekre épülő magasabb szintű és technológia központú applikációs képzések. Szerszámgép oldalon az alapoktatások mellett egyedi workshopokat szervezünk. A közeljövőben bővülni fog a képzési portfoliónk, egyrészt ipari robot képzéseink bővülnek az iPendant HMI felületként történő felhasználásával, másrészt CNC képzéseink közül a PMC programozást fejlesztjük tovább működő revolverfej programozásával.

Az oktatógárda sem változott, a képzésben résztvevők a jól ismert szervizmérnök – oktató kollégákkal találkozhatnak képzéseinken, így a professzionális, munkahelyen is alkalmazható gyakorlatias oktatás, az iparban előforduló feladatok és a jó hangulat továbbra is garantált.

FANUC Akadémia:

Legyen diák, gépkezelő, programozó, karbantartó szakember, szerszámkészítő, rendszerintegrátor, mérnök vagy tervező, a FANUC Akadémia azt kínálja, amire tudása növeléséhez és termelékenysége javításához szüksége van, a kezdők számára összeállított bevezető programoktól a szakértők igényeihez szabott és speciális alkalmazási területekhez kifejlesztett tanfolyamokig. A FANUC Akadémia bármely FANUC termékcsoport, illetve alkalmazási terület esetében a képzési programok széles skáláját kínálja.

FANUC Akadémia képzések

+36 23 884 205

training@fanuc.hu

www.fanuc.hu/academy

További információ:

Ügyfelek backoffice támogatása

Némedi-Varga Orsolya

Training coordinator and service sales support

Főbb feladatok: képzések szervezése, képzésekkel kapcsolatos tanácsadás és segítségnyújtás.

Backoffice ügyféltámogatás.

Szakmai tapasztalat: 5 év backoffice támogatás, 2,5 év backoffice ügyféltámogatás.

The post A megszokott rendben zajlanak a képzések a FANUC Akadémián appeared first on Műszaki Magazin.

A következőkben bátorságot vettem néhány a járműipari felsőoktatásban tapasztalt probléma felvetésére és orvoslásukra. A járműipar húzóágazat, ezért fontossága nem kérdőjelezhető meg. A bátorságnak az alapja negyven éves magyar és külföldi gépiparos múlt, és harminc éves egyetemi – jelenleg is aktív – oktatói múlt és jelen.

A szakembereket kereső és foglalkoztató piac igénye az ipar 4.0 szellemében gyorsan jelentkezett, és meglehetősen sokrétű: kutató, fejlesztő, tervező, üzemeltetési stb. szakemberekre van szükségük, és akkor a specializációról (mechatronika, informatika, stb.) nem beszéltünk.

A járműipari felsőoktatás megközelítése lehet: tartalmi, módszertani, szervezési, továbbá történhet humán erőforrás (oktató), és a hallgatóság szempontjából is. A finanszírozási kérdéssel terjedelmi okokból nem foglalkozom, bármennyire is fontos.

A járműgyártás példánál maradva a tartalom a járművek szerkezeti és működési ismereteivel kezdődik. A járművek nem egyszerű szerkezetek, a személygépkocsi kb. 20 ezer alkatrészből, míg az AIRBUS 380-as repülőgép 4 millió alkatrészből áll. Az elektronika miatt egyre bonyolultabbak. Tehát a legfontosabb témakörök: anyagismeret, tervezési módszerek, gyártási technológiák, szereléstechnológia, mérési és tesztelési technológiák, jármű elektronika, üzemeltetési és karbantartási javítási ismeretek, minőségbiztosítás, termelőrendszerek, logisztika, munkahely és üzemszervezés. Kiindulásként a hangsúlyt például az új anyagokra, az új technológiákra (additív gyártás), stb. kell helyezni. Természetesen minden témakör az alapfogalmakkal kezdődik, pl. vas-szén állapot-ábra, vagy a szerelésben a csavarkötés, stb. Ugyanakkor az új ötvözetek és kompozitok nagyobb előfordulási gyakorisága indokolja a nagyobb hányadot az oktatásban. Például a szerelés automatizálása során a műveletek teljes folyamatfelügyeletére van szükség, ezért az ilyen irányú ismeretekre hangsúlyosan szükség van az oktatásban. Az oktatás tartalmi szerkezetében az előbbi példákban szereplő témaköröknek tantárgyak formájában kell megjelenni.

A digitális jövő hangsúlyozása mellett szükség lenne a fizika és a matematika tananyagának közelítésére az új szakterületekhez, például mesterséges intelligencia (neurális hálók) vagy kvantumfizika. A számítástechnika   ugyanakkor óriási lehetőségeket biztosít az új ismeretek megszerzésére, például a tervező szoftverek ismerete és alkalmazása, amely sokban könnyíti a mérnöki munkát. A képletek magolása a múlté.

Az oktatás egy másik iránya lehet például egy személygépkocsi főegységének teljes gyártásához szükséges ismeretek elméleti és gyakorlati oktatása, szerkezeti ismeretek, anyagok, gyártási technológiák, méréstechnika, szerelési technológia, stb.

A szakmai képzés tartalmi oktatásában az utóbbi évtizedben a kontakt órák folyamatos csökkenésével és tantárgyak elhagyásával találkozom, amely az elméleti és gyakorlati foglalkozásokra egyaránt vonatkozik. A hallgatók panaszkodnak, hogy például tervező szoftvereket önállóan kellene megismerni és használni, amely komoly nehézséget okoz. Az előadásokat szakmai és pedagógiai szempontból is fontosnak tartom. Szerintem az oktatói irányítás és párbeszéd a hallgatókkal a gondolkodásban és a tananyag megértésében nélkülözhetetlen. Az óra csökkentés miatt létrejöttek a „FRADI” tantárgyak („mindent bele!”). A hallgatók nem ismerik megfelelően egy-egy gyártó gép szerkezetét, így a működését sem! Bizonyos témakörök kihalnak (!), például az üzemeltetés szempontjából fontos „üzemfenntartás”, amely magába foglal javítási és diagnosztikai ismereteket is. Az ábrázoló geometria már korábban kimaradt, pedig a térszemlélet megtanulása fontos lenne. A mechanizmusok elmélete pedig hiányzik!

A másik jelenség, hogy a hallgatók a nappali képzésben az előadásokon csak kis létszámban vesznek részt, mert a szabályok lehetővé teszik a munkavállalást az oktatás mellett. Úgy vélem a járműgyártós szakma otthon, távtanulással nem sajátítható el eredményesen, mert egy-egy témakörben célszerű „olajos kézzel” gyakorolni a megmunkálást, a szerelést vagy a mérést. Korábban végzett hallgatóim még most is emlékeznek a csapágyszerelési gyakorlatra. Kérdezem hova lett a levelező oktatás? A következmény, a hiányos ismeret, amely a vizsgákon tapasztalható és a jó az „elégséges osztályzat” szemlélet. Természetesen kivételek mindig vannak.

Néhány szó az oktatás módszertanáról, az elméleti előadásokon fontos a magyarázat, az iránymutatás az új megoldásokra, a kapcsolódó irodalmi források megemlítése. Az alapfogalmak megértése, a szakterület további megismerésének az alapja. A másik szempont, hogy a mérnöki gondolkodást kell kialakítanunk a hallgatókban, ugyanis a mérnök az új létrehozásában érdekelt, és a problémamegoldás irányítására is képesnek kell lennie. Ehhez sokoldalú ismeretre kell szert tenni, és ki kell alakulni bizonyos készségeknek. Az előadásokon a hallgatók legtöbbször nehezen bírhatók párbeszédre, esetleg kérdések felvetésére. A passzivitás nem segíti az oktatóval kialakítható pozitív szakmai párbeszédet.

Komoly gond a gyakorlatok kérdése, amelyeknek az elméleti anyag megértését és kiegészítését kellene szolgálnia. A múltba tekintve saját tapasztalatom volt, hogy egyetemi hallgatóként tényleges (!) gyakorlatokon vettem részt, aktív tevékenységgel jegyzőkönyv készítésével és értékelt tanulmányi munkával. Hol tartunk most?

A gyors technikai fejlődés nem teszi lehetővé (?) az egyetemi eszközbeszerzést, a megfelelő üzemeltetést és eszköz kihasználást (pénzről nem beszélek). Az óraszám csökkentés elérte a gyakorlatokat is. Sokszor csak bemutatásra futja az időből, mert az előadás kiegészítése miatt sincs idő egyéni tevékenységek levezénylésére. A gyakorlat anyagának elsajátításának mértékére csak a vizsgán derül fény. A gyakorlati ismeretek jó kiegészítői lehetnek az üzemlátogatások, amelyek a helyi szakemberek vezetésével értékes ismereteket adhatnak. Sajnos itt is csökkenés tapasztalható.

Nézzük a humán erőforrás oldalt. Milyennek kellene lenni a ma egyetemi oktatójának? Nehéz kérdés, mert a múltba tekintve a professzorok nevelték ki egy-egy szakterület tantárgyainak az oktatóit. Az egyetemi oktatónak példás megjelenéssel, megfelelő beszédkészséggel kell rendelkezni, naprakész és széleskörű tudással kell rendelkezni az adott szakterületen. Az ipari vagy kutatói tapasztalat is kell a mai szakmai felsőoktatásban. Folyamatosan képeznie kell magát és tájékozódni a legújabb tudományos eredményekről. Az oktatás hivatás, és nem szolgáltatás! A hallgatók eredményesen akkor nyerhetők meg a szakmának, ha nem a „szívatás” (mai szóval élve) van túlsúlyban, hanem az empátia, a rendszeres beszélgetés a hallgatókkal, a tehetségesek tovább segítése (tudományos diákköri tevékenység), és új információk közreadása is szerepel az oktatásban. Fontos lenne az oktatóknak egymás előadásainak meghallgatása az oktatás egymásra épülése és az esetleges kiegészítések miatt.

Sajnos ezeknek csak egy része teljesül és nem mindenütt. Sajnos bizonyos témakörökben oktatóhiány is van. A hajszolt, több állást vállaló oktatóktól vagy utazó professzoroktól nehéz elvárni a fentieket. A doktorandusz hallgatót kényszerítjük gyakorlatok megtartására vagy előadás megtartására (jelenleg 60 óra), holott nem tanult oktatás módszertant és nem is szeret (esetleg) oktatni. Persze lehetséges az alkalmassága és az oktatáshoz való pozitív hozzáállása. (Én három évig tanultam a mérnöktanári szakmát!) Szerintem így nehéz az oktatás minőségét elvárni. Egy jó megoldás lehet, az egyes cégeknél dolgozó jó szakemberek felkérése egy-egy előadásra vagy gyakorlat tartására. Ennek előnye, hogy a legújabb ismeretek közvetlenül átadhatók a hallgatóknak és üzemi példák is megismerhetők. További lehetőség az idős, és az új technika iránt elkötelezett, nagy tapasztalattal rendelkező  oktatók felkérése az oktatásban való részvételre.

Megfelelő tantárgystruktúrával és óraszámokkal szebbek lehetnek az excel táblákba írt statisztikák, és jobb eredményeket érhetünk el. Az iparból is jobb hírek fognak érkezni a végzett mérnökhallgatók teljesítményéről. A cégek versenyképességéhez így jobban hozzá lehetne járulni.

A helyzetet bonyolítja, hogy a mai műszaki felsőoktatásban tevékenykedő tanszékeknek vezető kutató helyeknek is kell lenni, és ezt a feladatot az oktatás mellett projektek eredményes megoldásával is bizonyítani kell. Tehát az oktató kutat, oktat és a besorolás megtartása érdekében tudományos fokozatot szerez, publikál és képezi magát élethosszon át. Legyünk ügyesek, mert a nagy kihívásokra okos válaszokat kell adnunk!

Dr. Göndöcs Balázs

c. egyetemi docens, 2019.04.11.

The post A fejlett műszaki felsőoktatás a hazai versenyképesség egyik kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.