Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon appeared first on Műszaki Magazin.

Ahogyan az AMR-ek egyre elterjedtebb technológiává válnak, a gyártóknak, raktáraknak és elosztó központoknak egyre fejlettebb követelményeknek kell megfelelniük. Az anyagmozgatás specializált automata támogatására van szükségük, az általános AMR-ektől kezdve villás- és emelőtargoncákon át az önvezető járművekig (AGV-k), hogy gyorsabban és pontosabban vehessék át, tárolhassák, mozgathassák és szállíthassák az árukat.

Az automatizációs trendek gyors ütemben való növekvése és a különböző AMR-ek és egyéb automata járművek telepítése azt eredményezi, hogy egyre komplexebb szituációkkal kel számolni. Nagy valószínűséggel a logisztikai rendszerek különböző gyártóktól kerültek beszerzésre, mind eltérő működési szabványokkal és különálló vezérlőrendszerekkel. Az ilyen mértékű komplexitás nem ideális azoknak a végfelhasználóknak, akik a könnyű használatot, valamint az AMR-ek és az automata járművek teljes flottájának egy rendszeren belüli átfogó vezérlését keresik.

A válasz a szabványokban keresendő

Az interoperabilitás egy központi kezelőrendszer azon képessége, melynek köszönhetően a különböző gyártók flottahardvereivel egyetlen vezérlési forrásból és interfészen keresztül képes kommunikálni és együttműködni, ezáltal is csökkentve az AMR-ek további alkalmazásának akadályait. Az ügyfél szempontjából ez már első ránézésre is kimondottan logikus, hiszen miért kellene egyetlen szállítóhoz kötődni, ha a szolgáltatás kereskedelmi árucikké is tud válni? Annak ellenére viszont, hogy az interoperabilitás megteremtéséhez szükséges szabványok alapjait már létrehozták (pl. MassRobotics ás VDA 5050), még egy nagyon hosszú utat kell megtenni, mielőtt az interoperabilitásban rejlő előnyöket igazán ki lehetne használni.

VDA 5050 és MassRobotics

A VDA 5050 a különböző – akár más-más gyártótól származó – önvezető járművek közötti, egy rendszerben történő kommunikációra szolgáló európai szabvány, mely a vezérlőréteg és a jármű közti interfészeket és protokollokat tartalmazza. Ezt az AMR-ekre is ki lehet terjeszteni, amennyiben feladják autonómiájuk egy részét.

A MassRobotics az interoperabilitási szabvány amerikai változata, melynek célja, hogy olyan szabványokat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a különböző gyártóktól származó AMR-ek és egyéb automata berendezések üzembe helyezését és együttműködését egyazon környezetben. Ennek a szabványnak köszönhetően különböző típusú robotok állapotinformációkat és működési konvenciókat oszthatnak meg egymással, aminek eredménye, hogy hatékonyan tudnak egy helyen dolgozni.

Jelenleg mind a VDA 5050 és a MassRobotics is korai stádiumban van, és a legfrissebb verziók még csak az alapvető funkciókra vonatkoznak, mint amilyen például a parancsok kommunikációja az AMR-ek/AGV-k felé, vagy a küldési műveletek. Számos egyéb tényezőre még nem tér ki, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy sikeres többrobotos telepítést lehessen véghezvinni.

Feleslegessé teszik a harmadik féltől származó irányítási rendszerek a gyártó-specifikus szoftvereket és flottakezelő rendszereket?

Az interoperabilitás számos előnnyel jár, és egy bizonyos ponton a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerek átvehetik a forgalomtervezéssel és adatcserével járó feladatok egy részét, de az ehhez vezető út nem lesz zökkenőmentes, és még csak a korai stádiumban tartunk. A szabványok jelenleg is tesztelés alatt vannak, és egyelőre nincs olyan harmadik féltől származó flottakezelő rendszer, ami ugyanazokat a flottakezelő opciókat és adatokat lenne képes nyújtani, mint amit például a MiR Fleet szolgáltat.

A közeljövőben a rendszerek együttes működése tűnik reálisabbnak, mely során az AMR-gyártók az interoperabilitást a rendszereikbe építik, amelyek aztán egy harmadik féltől származó flottakezelő rendszerbe is integrálhatók, vagy működhetnek külső kezelőrendszerként amelyek a különböző AMR-ek és más automata járművek forgalomirányításáért felelnek. A fejlett funkciók, adatgyűjtés, prediktív karbantartás, fejlesztések, stb. vonatkozásában a sikeres integráció kulcsát továbbra is az AMR-gyártó korszerű szoftvere jelenti.

A MiR álláspontja az interoperabilitásról

Ügyfélközpontú szervezetként a MiR (Mobile Industrial Robots) teljes mértékben elismeri a különböző AMR-ek és AGV-k közötti interoperabilitás szükségességét a márkák közötti hatékony forgalomkezelés érdekében. Ezért a MiR munkáját egy erre a célra kijelölt interoperabilitási csapat is segíti, emellett pedig a vállalat részt vesz a VDA 5050 kialakításában és része a MassRobotics AMR interoperabilitási munkacsoportjának.

Ezen felül a MiR nyitott interfésszel rendelkezik, amely jellegéből eredően képes a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerekkel való integrációra.

A MiR biztos abban, hogy az interoperabilitás az intralogisztika egyre fontosabbá részévé válik, mivel az ügyfelek azt szeretnék, ha optimális automatizálási megoldást hozhatnának létre, amit egy központi helyről irányíthatnak, ez pedig új automatizálási szabványok felé fogja irányítani az ügyfeleket.

The post Közös szabványok kidolgozására törekszik az intralogisztika appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek fényében érdemes újból megvizsgálni cégünk munkahelyi adatkezelési gyakorlatát.

A tét nem csekély, hiszen a munkavállalóknak kifejezetten erősödik a jogi fegyvertára, mind az adatvédelmi hatóság, mind a munkaügyi bíróság előtt. A GDPR munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb módosításait dr. Várady Endre gyűjtötte össze.

A munkavállalók iratai csak bemutatásra kérhetőek el

Ezentúl figyelnünk kell arra, hogy egy munkatárs felvételénél a munkavállaló iratait (pl. személyi igazolvány, jogosítvány, lakcímkártya, adókártya, végzettséget igazoló dokumentumok) csak bemutatásra kérhetjük el, és ezekből semmilyen másolatot nem készíthetünk, sem elektronikusan, sem papíron. Ez gyakorlati nehézségeket eredményezhet például akkor, ha a munkaügyi hatóság a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételeket ellenőrzi, és a munkavállalónak nincs meg valamely irata. Ezért egy olyan megoldást kell találni, amely tekintettel van mind a munkaügyi ellenőrzés, mind az adatvédelmi szempontokra.

Erkölcsi bizonyítványt csak rendkívül szűk körben lehet bekérni

Mostantól a munkavállaló erkölcsi bizonyítványát is csak bemutatásra lehet elkérni és csak kivételesen, jellemzően akkor, ha az erkölcsi bizonyítvány bemutatását cégünk jelentős vagyoni érdeke indokolja (pl. pénzkezelés, őrző-védő feladatok, IT rendszergazda munkakörök esetén), vagy ha a jogszabály kifejezetten előírja. A jogszerű adatkezelés érdekében cégünk vagyoni érdekét dokumentáltan be kell mutatni az úgynevezett „érdekmérlegelési teszt” használatával.

Szigorodnak a munkahelyi ellenőrzés feltételei

Ha például munkavállalóink számítógép- vagy e-mail használatát akartuk ellenőrizni, azt eddig is csak előzetes tájékoztatás után tehettük meg. A salátatörvény bevezetésével annyiban változott a helyzet, hogy a tájékoztatást írásban kell megadni, és a tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy cégünk intézkedései miért szükségesek és arányosak a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozásához képest.

Tilossá vált a biometrikus beléptetők használata

A módosult jogszabály következtében gyakorlatilag tilossá vált a biometrikus (pl. ujjlenyomatos) beléptető rendszerek használata. Ez alól nagyon szűk körben van kivétel: például, ha az ilyen beléptető rendszer működtetése a munkavállalók testi épsége és egészsége védelmében szükséges.

Változnak a kamerás megfigyelési szabályok

Mostantól cégünk felelőssége eldönteni, hogy mi az a legrövidebb időtartam, ameddig a felvétel megőrzése feltétlenül szükséges. Változott az is, hogy ezentúl kizárólag cégünk magánterületén lehet felvételt készíteni, a magánterületként használt közterületi részen (például a cég épületének bejárata körül) már nem rögzíthető felvétel.

Merre tovább?

Összegezve, a munkahelyi adatkezelési szabályok jelentősen szigorodtak és a munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos elvárások egyre magasabbak lesznek. Ezért a cégeknek javasolt felülvizsgálni ezen a területen eddigi gyakorlatukat, szabályzataikat és egyéb dokumentációjukat. A VJT & Partners adatvédelmi csapata örömmel segít a jogszerű és testreszabott munkahelyi eljárások kialakításában.

További információk: office@vjt-partners.com

The post A GDPR munkahelyi veszélyei appeared first on Műszaki Magazin.