A történelem során 2021-ben először haladja meg a 4 ezer milliárd dollárt a nagyvállalatok IT működésre és fejlesztésre fordított kiadása. Négy olyan ország van csupán, ahol a nominális nemzeti össztermék meghaladja ezt az összeget: az USA, Kína, Japán és Németország.

A vállalatok 2015 óta tartó folyamatos IT kiadások emelkedését a COVID-19 járvány 2020-ban a várakozásnak megfelelően enyhén megakasztotta, a COVID-hatás 2,2%-os csökkenést eredményezett. Idén ennek a csökkenésnek a korrekciója zajlik a piacon, és az IT kiadások gyorsabban emelkednek, mint valaha: az egész évre vonatkozó előrejelzések szerint 8,4%-kal.

„A járványra adott első sokkreakciók és költségcsökkentések után a vállalatok megragadták a lehetőséget, hogy felgyorsítsák működésük digitalizálását és további erőforrásokat vonjanak be az évek óta húzódó működésfejlesztést célzó kezdeményezéseikbe. A világon sok szektort brutálisan sújtó válság a digitalizációs verseny hosszú útján nem sokkal volt több egy bukkanónál: és jelenlegi meglátásunk szerint az igazi felívelés még csak most veszi kezdetét”

– mondta Laczkó Domonkos, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának vezető tanácsadója.

Az otthoni munkavégzésre való hirtelen átállásnak köszönhetően sok munkáltató erősítette meg infrastruktúráját és fejlesztette eszközeit annak érdekében, hogy munkavállalói otthonukból is hatékonyan és biztonságosan legyenek képesek munkát végezni. A megváltozott fogyasztási szokásokra, a házhozszállítások gyakoriságának emelkedésére reagálva a CIO-k megkettőzték az olyan digitális technológiák bevezetésére és elterjesztésére tett erőfeszítéseiket, mint az e-commerce, online tanulás, vagy érintésmentes fizetési módok.

A COVID-19 járvány felszínre hozta a termelési láncok gyengeségeit is, ideértve a kereslet folyamatos változására való rugalmatlan reakciót, a termelékenység visszaesését, termékek és tároló helyek kezelésének problémáit. Ezzel a járvány egy ellenállóbb működési modell kialakításának katalizátorává vált. Egyes szektorokban a munkaerőhiány további automatizációs lehetőségek keresésére ösztönözte a vállalatokat. Ez már a járvány előtt is megfigyelhető volt, de a járvány felgyorsította az automatizációs befektetéseket, olyan területeken, mint például a robotizált folyamat automatizálás (RPA, Robotic Process Automation).

Iparági különbségek: élen a tech metronómok

A Deloitte által vizsgált 374 vállalat IT kiadása átlagosan a bevételek 4,25%-át érte el, amely a 2016-os 3,28%-os költséghányadhoz képest komoly növekedés.

1. ábra: Átlagos technológiai budget a teljes árbevétel %-ban,
Forrás: 2020 Deloitte Global Leadership Study, N=374

Kiemelkednek a banki és értékpapírügyleteket folytató vállalatok, melyek bevételeik több mint 10%-át fordítják a technológiai működés erősítésére. Őket követi a technológiai, telekommunikációs szektor, majd az üzleti szolgáltatásokat, biztosítást és az egészségügyi ellátást biztosító cégek.

2. ábra: Technológiai kiadások allokációja, átlag, iparáganként,
Forrás: 2020 Deloitte Global Leadership Study, N=809

Megfigyelhetőek iparági különbségek az IT kiadások összetételében is: az innovációs verseny legerősebb szereplői a technológiai és telekommunikációs cégek. A másik végletet az energiaipari, valamint oktatással és nonprofit tevékenységekkel foglalkozó vállalatok képviselik. A technológiai éllovas vállalatok, másnéven „tech metronómok” költségeloszlását összevetve versenytársaikkal még nagyobb különbségek figyelhetők meg.

3. ábra: Technológiai éllovasok kiadási szerkezete összevetve az átlagos versenypiaci vállalatokéval,
Forrás: 2020 Deloitte Global Leadership Study, N=809

A tech metronómok fogalmát a Deloitte 2020-as Global Leadership Study tanulmánya vezette be azokra a vállalatokra, melyek versenytársaiknál érettebb stratégiával, vízióval, technológiai és piaci megközelítéssel rendelkeztek. Ezek a szervezetek jelenlegi IT költségvetésük 20%-át, 3 éven belül pedig várhatóan 30%-át szánják innovációs tevékenységük erősítésére.

Földrajzi különbségek: Magyarország a középmezőnyben

Az egyes országokban a cégek eltérő sebességgel állnak vissza a megszokott kerékvágásba: 2022 végére az ázsiai és európai országok többségében a cégek IT kiadásainak mértéke visszaáll a 2019 értékekre a Gartner adatai szerint. Egyes, jellemzően ázsiai, illetve némely nyugat-európai országban az IT kiadások növekedését még a járvány sem tudta visszavetni, itt a kiadások már 2020-ban meghaladták a 2019-es értékeket.

Magyarországon az IT költések szintje várhatóan jövő nyárra áll vissza a 2019-es értékekre, amely megfelel a környező országok trendjeinek.

4. ábra: Az országok IT kiadási szintjének várható visszatérése a 2019-es színvonalra,
Forrás: Gartner

Pontosan mire költenek a vállalatok?

A költségkategóriák vizsgálata azt mutatja, hogy a legnagyobb tételt a költségvetési sorok között a kommunikációt elősegítő szolgáltatások képezik, őket követik az IT szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások. A legmagasabb várható növekedést a következő években a nagyvállalati szoftverek költségsoron láthatjuk. Ez megerősíti azt, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek működésük fundamentumainak digitális alapokra helyezésére, ezért komplex, működésüket optimalizáló, valamint munkavállalóik számára a munkavégzést komfortossá tévő rendszereket vezetnek be.

1. táblázat: IT költségek megoszlása világszinten cél szerint csoportosítva, millió dollár, 2020-2022,
Forrás: Gartner

„A jelenlegi digitalizációs versenyben a vállalatok számára IT kiadásaik növelése nem lehetőség, mint inkább a versenypiac által diktált kényszer. Az ügyfelekért és a munkavállalókért folytatott versenyfutásban az kerül előnybe, aki tudatosan allokálja informatikai erőforrásait”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának cégtársa.

The post Rekord összeget költenek a cégek IT-ra appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 11,9%-ra emelkedett – olvastató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as előzetes energiastatisztikai adatait összefoglaló jelentésében.

A MEKH közzétette a 2020-as év előzetes energiastatisztikai adatait tartalmazó jelentését. A riport megállapítja, hogy a primer belföldi energiafelhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok, valamint a földgázbehozatal biztosította, a két energiahordozó nettó importja együtt 551 PJ-t tett ki.

Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2020-ban 13 százalékponttal, 56,3%-ra csökkent. A földgáz esetében a 2019-es évben ellátásbiztonsági okokból jelentős készletfeltöltés történt, ezért a 2019-re számított importfüggőség különösen magas volt. 2020-ban a földgáz importfüggőség ugyanakkor jelentősen, 39,5 százalékponttal csökkent.

A 2020. évi primer belföldi felhasználás az előzetes adatok alapján 1099 PJ volt, és a megelőző évhez képest 1,5%-kal csökkent. A pandémia hatására 2020-ban az előzetes adatok szerint jelentősen, az előző évhez képest 63,5%-kal csökkent a nemzetközi légi közlekedésben felhasznált kerozin mennyisége. Szintén csökkent a főbb közúti üzemanyagok belföldi forgalma: a motorbenziné 10,2%-kal, a közlekedési célú gázolajé 6,7%-kal csökkent 2019-hez képest.

2020-ban a bruttó villamosenergia-termelés mennyisége 34 924 GWh volt, amely 2,3%-kal haladta meg az előző évit. Az előző évhez képest a napelemek által termelt villamos energia nagymértékben növekedett, 63,7%-kal haladta meg a 2019-es mennyiséget. 2020 végén a hálózatra csatlakoztatott napelemek teljesítménye több mint 2000 MW-ot tett ki, vagyis meghaladta a Paksi Atomerőmű beépített teljesítményét.

Az Energiastatisztika 2020. éves riport előzetes adatai elérhetők a hivatal honlapján.

The post 2020-ban tovább nőtt a megújuló alapú energiatermelés appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen költségekkel jár egy autó fenntartása?

Ha autóvásárlásra adjuk a fejünket, gyakran csak egy egyszeri nagyobb kiadás, a vételár, valamint a várható üzemanyagköltségek lebegnek a szemünk előtt, pedig ezeken felül számos egyéb rendszeres költséget is figyelembe kell venni, amelyek összegét hajlamosak vagyunk alábecsülni. A gépkocsi-fenntartási költségek jelentősen eltérnek Európa különböző országaiban, de a LeasePlan nemzetközi felmérése szerint a havi európai átlag 208 000 forint (617 euró), míg Magyarországon a cég hazai adatai 150 000 forintos (445 eurós) átlagszintet mutatnak.

A LeasePlan tapasztalatai alapján a leggyakoribb üzemeltetésiköltség-tételek, amelyekkel havi szinten számolni kell, az alábbiak szerint oszlanak meg:

• Értékcsökkenés: erről gyakran megfeledkezünk, amikor magáncélra használunk egy autót. Ám az amortizáció az egyik legfontosabb költség, amelynek mértékére több tényező hatással van, köztük a szervizeltetések és a különböző káresemények. A céges autók esetében ráadásul ez teszi ki a havi fenntartási költségek legnagyobb részét. Az új autók gyorsan veszítenek értékükből, így az amortizáció a havi díjtételeknek átlagosan a 44 százaléka.
• Kamat: kamattal mindenképpen számolnunk kell a fenntartás kapcsán. Amennyiben külső forrás bevonásával tudunk hozzájutni az autóhoz, úgy a törlesztőrészlet kamatát fizetjük meg, ám ha saját forrásból vásároljuk az autót, akkor az úgynevezett alternatív kamattal kell kalkulálnunk. Ez gyakorlatilag az az összeg, amelyet így nem tudunk más üzleti tevékenységbe fektetni, és ezért értékvesztéseként fogható fel. Ennek mértéke átlagosan 9 százalékra tehető.
• Üzemanyag: a benzin, a gázolaj vagy a villamos energia a havi kiadások körülbelül 15 százalékát teszi ki. Költsége havonta változhat aszerint, hogy hány kilométert teszünk meg, mennyire terheljük az autót, mennyire kiegyensúlyozottan és milyen útviszonyok között vezetünk, továbbá mennyibe kerül az üzemanyag. Európai átlagban az üzemanyag-fogyasztás az elektromos autók esetében a leggazdaságosabb, csupán 7 százaléka a havi költségeknek, míg a dízelautóké 15, a benzineseké pedig 22 százaléka.
• Szerviz, karbantartás és gumi: az általános javítási, karbantartási és gumiabroncs-díjak az autó üzemeltetésével járó költségek 12 százalékát Az autónkra vonatkozó garancia annak időtartama alatt fedezi a váratlanul felmerülő javítások költségeit, de a rendszeres karbantartásokat, ellenőrzéseket és szolgáltatásokat (gumiabroncsok és olaj cseréje) nem. A szervizdíjakat természetesen a jármű típusa és felszereltsége is befolyásolja, általánosságban azonban elmondható, hogy az újonnan elérhető modellek elektronikája már jóval összetettebb, ezért a klasszikus kézi szerelés mellett számítógépes rendszerek segítségére is szükség van a javításokhoz, ami megnöveli a szervizköltséget. A villanyautók esetében pedig az autó súlya miatt felmerülő kopáskárok miatt lehet drágább a szervizelés.
• Biztosítás: a kötelező felelősségbiztosítás és a CASCO biztosítás mellett felmerülő, totálkár vagy lopás esetén fedezetet nyújtó GAP biztosítás díja együttesen körülbelül 11 százalékot tesz ki a fenntartási költségekből.
• Adók: új, saját tulajdonú autó beszerzésekor számolnunk kell a regisztrációs adóval, céges autó esetében pedig a gépjármű- és cégautóadóval is. Ehhez még hozzáadódik a 30 százalékos biztosítási adó is, amelynek alapja a felelősségbiztosítási díj. A fizetendő adók mértéke attól is függ, hogy benzines, dízel- vagy elektromos autót választunk-e. Az adók átlagban a költségek 6 százalékát
• Egyéb tételek: autóvásárláskor számolnunk kell különböző adminisztrációs költségekkel, így például az átírási illeték megfizetésével. Autónkra a legtöbb esetben vásárolunk autópályamatricát is, így a fenntartási költségeink közel 3 százaléka az ezekhez hasonló, egyéb tételekből áll.

Hogyan spórolhatunk a költségeken?

A fent részletezett rendszeres költségeket és az üzemeltetéssel járó rengeteg ügyintézést is figyelembe véve ma már nem feltétlenül éri meg a hagyományos autóbeszerzés. Céges autók esetében erre kínál előnyös alternatívát az operatív lízing, más néven tartós bérlet, melynek során az autó tulajdonosa a teljes futamidő alatt a lízingcég, így a tulajdonviszonnyal járó minden kötelesség és költség nélkül, mégis sajátunkként használhatjuk a járművet egy fix havi díjért cserébe, amelynek összege jellemzően bruttó 160 000-170 000 forint a LeasePlan adatai alapján. A legtöbb esetben ráadásul induló befizetés nélkül is megkaphatjuk a kiválasztott járművet, így a cég anyagi forrásai sincsenek lekötve a gyorsan amortizálódó autóban, hanem kamatoznak és beforgathatók az alaptevékenységbe.

Ennek a konstrukciónak fontos előnye továbbá, hogy bérlőként nem kell számolnunk a maradványérték kockázatával, és nemcsak autót lízingelünk, hanem egy átfogó szolgáltatáscsomagot kapunk a havi díj részeként. Ezzel a fenntartási költségek mellett rengeteg időt spórolhatunk, és minden olyan ügyintézési nehézségtől is eltekinthetünk, amely az autó üzemeltetésével és karbantartásával jár. A futamidő végén pedig az autó eladásával sem kell foglalkozni, hanem csak leadni a kulcsot, és ha bevált a konstrukció, megújítani szerződésünket egy új autóra.

Mit tartalmaz az operatív lízing havi díja?

• finanszírozási díj: forint alapon, fix kamatozással, garantált maradványértékkel kerül meghatározásra. Értékcsökkenésből és kamatból áll. Az értékcsökkenés a jármű nettó beruházása és a maradványérték közötti különbözet egyenlően elosztva a teljes futamidőre. A kamat szintén egyenlően van elosztva a teljes futamidőre, így a finanszírozás végig állandó.
• karbantartási átalánydíj: magában foglalja a kötelező szervizek díját, valamint a tervezett teljes futamidőre eső, rendeltetésszerű használat mellett felmerülő, teljes körű karbantartások költségeit. Ennek köszönhetően a műszaki meghibásodások javítása, kopó-forgó alkatrészek cseréje és a garancián túli javítások is díjmentesek.
• gumiabroncs átalánydíj: beleértve a tervezett futamidőhöz és futásteljesítményhez kalkulált, választott árkategóriájú téli és nyári gumiabroncsok árát, továbbá a szerelés, a tárolás és az állapotfelmérések költségeit.
• szervizügyintézés: a havi díj keretében a flottakezelő tartja a kapcsolatot a szervizekkel és az elszámolási ügyintézésbe is bekapcsolódik, így az autóhasználóra csupán az időpont-egyeztetés marad intézendő feladatként.
• Assistance szolgáltatás (0-24 órás belföldi gépjárműmentés): Magyarország vagy Európa területén műszaki meghibásodás esetén ingyenes, nonstop telefonos segélyszolgálat. A jármű állapotától függően helyszíni javítás vagy tréleres szervizbe szállítás vehető igénybe.
• adók: a havi díj tartalmazza a biztosítási adót, a cégautóadót, illetve a gépjárműadót. A cégautóadó csökkenthető a gépjárműadó összegével, tehát ez utóbbi nem jelent plusz terhet.
• biztosítások: ide tartozik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, valamint a CASCO és a GAP biztosítás.
• biztosítási és bírságügyintézés: magában foglalja a káreseményekhez kapcsolódó ügyintézést, továbbá a bírságok kezelését is.
• flottatanácsadás: nagyvállalatok több mint 10 autóból álló flottájának esetében egy kijelölt kapcsolattartó folyamatos pénzügyi és hatékonyságfejlesztési tanácsokkal, riportokkal, továbbá iparági szakértelemmel segíti a flotta kezelését, optimalizálását.
• csereautó-szolgáltatás: karbantartások és javítások idejére.
• üzemanyagkártya-menedzsment: egyszerűvé és átláthatóvá teszi az üzemanyaggal kapcsolatos elszámolásokat.
• telefonos gépjármű-ügyintézés: a Driver Centeren keresztül.
• digitális ügyintézési rendszer: a MyLeasePlan felületen könnyedén elintézhetők a céges autóval kapcsolatos ügyek, és akár kiegészítő szolgáltatást is megrendelhetünk ezen keresztül.

The post Mennyibe kerül valójában egy autó? appeared first on Műszaki Magazin.