Az űrös kísérletek azóta is sikeresen folynak, melyek során a szakemberek azt vizsgálják, hogyan támogatja a fedélzeti mesterséges intelligencia a Föld világűrből történő fotózását.

A VIREO-nak már a pályára állítása is különleges volt. A CubeSat-ok, az egyenként tíz centiméteres élhosszúságú kockából álló műholdak általában a fellövést követően, a földi irányítás segítségével maguk keresik meg többnyire alacsony Föld körüli pályájukat (LEO). A C3S műholdja azonban több mint egy hónapot töltött a Momentus Vigoride-6 hordozóeszközének fedélzetén, több másik kisműhold társaságában, hogy megtalálja az optimális pályát. A Vigoride olyan szállítóeszköz, amely képes pályát és hajlásszöget változtatni, és akár 2 km/s sebességet biztosít a műholdnak, miután elvitte a megfelelő pontra és elbocsátotta. A hordozóeszköz tehát sikeresen célba ért, a kilökődés akadálytalanul zajlott, a VIREO pedig azonnal ráállt a számára optimális pályára, és alrendszereinek beüzemelését követően zökkenőmentesen folytatja fedélzeti mesterséges intelligenciával támogatott földmegfigyelő kísérleteit.

A C3S Kft. űripari vállalat. Tevékenységének középpontjában olyan 3-16U méretű, nagy megbízhatóságú platformok és robusztus, redundáns alrendszerek tervezése és gyártása áll, amelyek a kereskedelmi vagy tudományos célú IoT konstellációs és földmegfigyelési igényeknek egyaránt megfelelnek. A cég küldetésoperációs rendszere a felbocsátástól a befejezésig a missziók teljes életciklusát végigköveti. A CubeSat cégek között a C3S olyan nagyműholdas megoldások és technológiák kis méretű megvalósításával vívott ki előkelő helyet, amelyek garanciát jelentenek a hosszú élettartamra és a nagy megbízhatóságra. A CubeSat-ok világán túl, nagyműholdas projektekben energiaellátó és hasznos teher szabályozó rendszerek tervezőjeként van jelen. Első 3U küldetése, a RadCube 2021-ben került felbocsátásra. Második, teljes mértékben ipari igényeket szolgáló missziója a szintén 3U platformon felbocsátott VIREO.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A VIREO műhold pályára állítása appeared first on Műszaki Magazin.

A Portugal Space Agency (Agência Espacial Portuguesa) és az European Space Agency által szervezett European Rocketry Challenge-re október 11-18. között került sor a Portugál Ponte de Sor-ban, ahol Európa legnevesebb egyetemeinek csapatai mérték össze tudásukat.

A BME Suborbitals saját, S3 kategóriáján belül  5. , az összesített ranglistán pedig a 9. helyezést értek el. A nemzetközi versenyen való részvételre csupán a legtehetségesebbnek bizonyuló 25 csapat kapott jogosultságot.

Az első kihívások nem a helyszínen tárultak a versenyzők elé. A csapat 2022 márciusa óta dolgozik a verseny minden szabályzatának és követelményének megfelelő kutatórakéta fejlesztésén, így az előkészületi hónapokat a technikai dokumentációk megalkotásával, az alkatrészek gyártásával és a rakéta összeszerelésével töltötték.

A 8 napos esemény során számos szakmai szempontnak kellett megfelelnie mind a versenyzőknek, mind az általuk fejlesztett rakétának: a szakmai zsűri a rakéta mérnöki megvalósításán, a repülési minőségén és a csapat dinamikáján túl az innovatív és költséghatékony megoldásokat is értékelte.  Ahhoz, hogy a rakétájukat biztonságosnak ítéljék a repülés szempontjából, két alapos műszaki vizsgán kellett bemutatniuk a rakéta megbízhatóságát.

A több mint egy éves előkészület után a verseny legemblematikusabb pillanatát a rakéta végleges összeszerelése és a katonai bázisról történő felbocsájtása jelentette, de mindez nem ment zökkenőmentesen: az első összeszerelés sikertelenül zárult, ugyanis egy elektronikai hiba miatt váratlanul beindult az ernyőnyitó-mechanizmus. A probléma azonosítása és a kisebb károk javítása után azonban pár órán belül sikeresen végrehajtották a kilövést. A repülés során a rakéta átlépte a hangsebességet és 3020 méter magasságot ért el, amellyel a 3 kilométeres kategória legpontosabb tagjai közé került. A csúcsmagasság elérése után tervszerűen kinyílt az ejtőernyő, ezzel biztosítva a rakéta épségben való landolását.

„Elégedettek vagyunk azzal a teljesítménnyel, amit első szereplésünk során, korlátozott erőforrásból sikerült elérnünk, azonban úgy érezzük, hogy rengeteg terünk van még a fejlődésre egy ekkora kihívást jelentő nemzetközi mezőnyben. Alig várjuk, hogy jövőre újra megmérettethessük magunkat és láthassuk, mennyit vagyunk képesek fejlődni egy év alatt”

– mondta el Hafner Zoltán, a BME Suborbitals csapatkapitánya.

The post Európa legjobb 10 rakétafejlesztő csapata között a BME Suborbitals appeared first on Műszaki Magazin.

A Sierra Space űrvállalat a Siemens szoftvercsomagját használja a digitális tervezési programjában. Az űrkutatásra, illetve a világűr kereskedelmi célú hasznosítására, azon belül is elsősorban az alacsony Föld körüli pályán történő szállításra és utazásra fókuszáló vállalat az Xcelerator bevezetésével egy teljesen digitális fejlesztői környezetet hoz létre. Ebben képzelik el a jövő űrgazdaságát megalapozó technológiák, az infrastruktúra, a szállítási hálózat és az űrállomások tervezését, fejlesztését és tesztelését is.

„A Sierra Space-nél egy olyan platform építésén dolgozunk, amely egyfajta katalizátorként szolgálhat a jövőben az űr hasznosítására, végső soron pedig az életminőség javítására”

– mondta Tom Vice, a Sierra Space vezérigazgatója.

„A Siemens által biztosított szoftveres megoldások jelentős mértékben felgyorsítják a fejlesztést. Ennek eredményeképp átfogó ökoszisztémába integrálhatjuk az űrbéli szállítás, az űrállomások és az űrutazás kérdéseit.”

Korábban, a Dream Chaser űrrepülő fejlesztésében is a Siemens megoldásait választották, és a következő generációs jármű fejlesztése során már a tervezés minden fázisában a német technológiai vállalat szoftvercsomagjára támaszkodnak, így a szerkezeti, a hőtani, a mechanikai, az elektromos és a szoftvertervezésben, valamint a gyártásban, a tesztelésben, továbbá a teljes élettartamra vonatkozó karbantartásban is.

Az űrrepülőgép egyedülálló módon képes a legénység és a szállított rakomány mellett alacsony, 1,5 g-vel történő visszatérésre, és a világ bármely, megfelelő adottságú kereskedelmi kifutópályáján landolhat. A NASA szerződést is kötött a vállalattal egy olyan Dream Chaserre, amely képes a Nemzetközi Űrállomás és a Föld között 12 000 font (közel 5,5 tonna) tömegű rakomány szállítására.

A Sierra Space azonban nemcsak a Dream Chaser fejlesztésén dolgozik, hanem egy Föld körüli pályára állított űrállomást is tervez. Hasonlóan az űrrepülőgéphez, az állomás esetén is a fejlesztésen túl a tesztelésre, a karbantartásra, illetve az üzemeltetés támogatására is gondolnak. A Blue Originnel együttműködésben alkották meg a Large Integrated Flexible Environment (Nagyméretű Integrált Rugalmas Környezet – LIFE) koncepcióját, ami az üzleti űrállomást létrehozni kívánó Orbital Reef projekt központi eleme. A LIFE egy moduláris, háromszintes kereskedelmi lakó-, illetve kutatóállomás, ami a zéró gravitáció kihasználására teremt lehetőséget az üzleti szereplők, mint pl. gyógyszeripar számára. Az állomás alacsony Föld körüli pályán, a Hold felszínén vagy a Hold körül, továbbá a Marsra történő áruszállításban is bevethető.

A Sierra Space a LIFE űrállomás fejlesztésének minden fázisában, csakúgy, mint a Dream Chaser tervezésében, valamint más, hasonló projektekben is használni fogja a Siemens Xcelerator megoldáscsomagját.

Az űrkutatás támogatása nem ismeretlen a Siemens számára, technológiája támogatta többek közt a Mariner IV űrszondát, az Apollo–11 missziót, a James Webb űrtávcsövet, és részt vett a Curiosity, valamint Perseverance marsjárók megtervezésében is.

The post Űrinfrastruktúra-elemeket terveznek a Siemens szoftverével appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt követően már csak két modell kapható majd, az egyik a Space Star, a másik pedig a platós terepjáró: a hazai gazdák körében is népszerű L200. A nemzetközi sajtóban olyan hírek keringenek, hogy a márka Európából való kivonulásának emissziós okai is lehetnek, valószínűleg így kell a legkisebb büntetést fizetni a Mitsubishinek addig a rövid ideig, amíg Európában marad. Aki a megmaradó két modell közül szeretne valamelyiket vásárolni, annak nem árt igyekeznie, mert ezek sem maradnak már itt sokáig. A tervek szerint 2021 végén teljesen leáll a Mitsubishi forgalmazása Európában.

Forrás: gepmax

The post MITSUBISHI – Lassan tőle is elbúcsúzunk appeared first on Műszaki Magazin.

A kihíváson olyan megvalósítható, kis méretű és kis tömegű mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek akár cipősdoboz méretű robotokon is bevethetők. A Puli vízkutató detektora a holdi erőforrások kategória első díját hozta haza – közölte az MTI-vel pénteken a Puli Space.

Mint a közlemény emlékeztet, a NASA Artemis programja 2024-re tűzte ki az újabb emberes Holdra szállást. Ennek előkészítésén nemcsak az Egyesült Államok dolgozik gőzerővel, hanem egy gyorsan növekvő nemzetközi közösség is munkálkodik azon, hogy a Holdon fenntartható módon teremtse meg az állandó emberi jelenlétet. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a Holdra szállást.

A tervezett kínai, indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (kereskedelmi holdi hasznos teher szolgáltatások) programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak a Holdra: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems űrszondái visznek többek között NASA műszereket és kis méretű holdjárókat is. Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és azok kiaknázási lehetőségének vizsgálata. A Holdon jelenleg ezen lehetőségek első számú jelöltje a vízjég, amelyből a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását lehetne biztosítani, de még fontosabb, hogy rakéta üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani.

A holdi hidrogénkészletek felfedezése és jellemzése ezért különösen fontos. A Puli Lunar Water Snooper képes azonosítani a hidrogént és méri annak a holdi talajban (regolit) lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer extrém kis tömege és mérete pedig különösen alkalmassá és bevethetővé teszi, akár egy 2 kilogrammos holdjáró hasára szerelve is. A NASA pályázatának zsűrije a közlemény szerint kiemelte, hogy a Puli Lunar Water Snooper koncepció izgalmas, jól kidolgozott, és egyhangúlag javasolta a díjra.

„Ez a kihívás remek lehetőséget adott számunkra, hogy innovatív ötleteinket és mérnöki-tudományos képességeinket hasznosítva mutassunk valami érdekeset a NASA-nak is, és hozzájáruljunk egy holdfelszíni NASA küldetéshez a közeljövőben. Mindenképp továbbfejlesztjük nyertes koncepciónkat, amelyre nagy az érdeklődés nemzetközi szinten, és bízunk benne, hogy 2022-ben a mérőeszközünk egy kis rover alján a Hold felszínén térképezi fel a hasznosítható vízkészleteket”

– idézi a kommüniké Lucsányi Dávidot, a Puli tudományos csoportvezetőjét.

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője hozzátette:

„nagyon örülök az elismerésnek, és büszke vagyok a csapat munkájára. A Puli csapata hisz abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, akik képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, egy új, innovációra építő gazdaság kialakításában”

– áll a közleményben.

Forrás: ng.hu

The post Első díjat nyert a magyar Puli Space csapata appeared first on Műszaki Magazin.