A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat legújabb fejlesztése, a Battery Energy Storage System (BESS) tervezése és megvalósítása során kiemelt szempont volt, hogy egy rugalmas és skálázható architektúra részeként lehessen hasznosítani. A BESS alkalmas arra, hogy a Schneider Electric vezérlési, optimalizálási, energiaelosztási alkalmazásaira épülő, teljesen integrált, mikrohálózati megoldás alapja legyen.

Az éghajlati válság és a geopolitikai feszültségek miatt ma már nem tekinthetjük garantáltnak az energiabiztonságot. A vállalkozások és intézmények jelentősen növelhetik ellenállóképességüket az energiapiaci hatásokkal szemben a különböző helyszíni energiaforrások gyors, hatékony és biztonságos elérésének és tárolásának biztosításával. A mikrohálózati rendszer szerves részeként a BESS különböző forrásokból gyűjt energiát, amit újratölthető akkumulátorokban tárol későbbi felhasználás céljából. Ez a megoldás számos, az energiafelhasználással kapcsolatos kihívásra kínál választ, többek között lehetővé teszi a csúcsidőszaki energiafelhasználás csökkentését és ezáltal a költségek mérséklését, a megújuló energiaforrásokból származó áram hatékony hasznosítását, az elektromos áram dekarbonizációját.

„A megbízható energiaellátást ma már nem vehetjük biztosra. A Schneider Electric több mint két évtizedes szakértelemmel rendelkezik az energiaátalakítás és az akkumulátorok területén, így a tárolási megoldások kulcsfontosságúak a termékportfóliónkban. A gondos tervezést és tesztelést követően piacra kerülő BESS-el egy olyan technológiát teszünk elérhetővé, amely többféle felhasználási esetet tesz lehetővé a rugalmasság, a fenntarthatóság és az energiaköltség-megtakarítás érdekében. Ezáltal nagyobb keresletoldali rugalmasságot biztosítunk a mikrohálózatok számára, mivel lehetővé tesszük szakértő partnereinknek, hogy biztonságos és kompatibilis rendszert kínáljanak ügyfeleiknek” – mondta el Bala Vinayagam, a Schneider Electric „Microgrids” részlegért felelős alelnöke.

Az akkumulátormodulokból és -tartókból, akkumulátor-kezelő rendszerből, transzformátoregységből és vezérlőegységből álló BESS-t úgy tesztelték és validálták, hogy a Schneider Electric mikrohálózati rendszereinek szerves részeként működjön. A megoldás tartalmazza az EcoStruxure Microgrid Operation és az EcoStruxure Microgrid Advisor szoftvereket. A Battery Energy Storage System magyarországi bevezetésével kapcsolatban később hoz döntést a Schneider Electric.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szintet léphet a mikrohálózatok fejlesztése, megérkezett BESS appeared first on Műszaki Magazin.

Ioannis Oikonomopoulos tavaly ősztől tölti be az alelnöki pozíciót a GSC Europe Logistics részlegen belül. A szakember új feladatkörében a késztermékek nemzetközi szállítmányozása, vámolása, raktározása és végfelhasználónak eljuttatásáért felel összhangban a vevői elvárásokkal. Ioannis Oikonomopoulos Görögországban, a pireusi egyetemen szerzett közgazdász diplomát, és több mint 16 éve erősíti a Schneider Electric csapatát. Korábban 2014 és 2018 között dolgozott már Magyarországon a vállalat szigetszentmiklósi logisztikai központjában, a CEELogban, disztribúciós igazgatóként. Karrierjét Lengyelországban folytatta, ahol a társaság krakkói gyárát vezette, 2019 nyarától pedig több mint négy éven át a kínai piacon volt logisztikai területért felelős alelnök.

Gurcsó Péter a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi karán szerzett műszaki menedzser diplomát. 2003 és 2023 között a GE több magyarországi egységénél is megfordult, széleskörű tapasztalatokat gyűjtve beszerzési területen. A vállalatnál gyárigazgató és operatív termelésvezető, globális kategória menedzser, beszállító teljesítmény regionális vezető pozíciókat töltött be. A Schneider Electrichez 2023 márciusában csatlakozott, a beszerzők operatív irányítása volt a feladata bizonyos termékkörök kapcsán. A múlt év végén az alapanyagok (elsősorban réz, alumínium, valamint csomagolóanyagok) beszerzéséért felelős igazgatónak nevezték ki a budapesti GSC-be. A magyar főváros mellett Franciaországban is van egy csapata, jelenlegi pozíciójában összesen 22 ember munkáját irányítja.

Viski Katalin a Miskolci Egyetemen szerezte első, okleveles közgazdász diplomáját, majd a ELTE jogi karán tanult, illetve a Buckinghamshire Chilterns University College-ban diplomázott menedzsment területen. Korábban Philips, illetve Emerson gyárakban szerzett több éves tapasztalatot ellátási lánc területen. Kilenc éve erősíti a Schneider Electric csapatát, kezdetben Kelet-Európáért felelős igénytervezési menedzserként dolgozott, majd ellátási lánc szakértőként folytatta karrierjét a GSC-n belül. Ezt követően az olasz és kelet-európai piacok igény- és ellátástervezésével foglalkozott. Jelenleg az ipari automatizálási területen igazgatóként felel a kapcsolódó európai gyárak ellátásmenedzsmentjéért, illetve ugyanebben az üzletágban az európai vevői igények tervezéséért és biztosításáért optimális készletszintek mellett.

Gerardo Murguia a mexikói Instituto Tecnológico de La Laguna egyetemen szerzett ipari mérnöki diplomát, komoly tapasztalattal rendelkezik az ellátási lánc működtetésével kapcsolatban. Karrierje során mintegy 7 évig dolgozott a GE több mexikói vállalatánál, többek között beszerzési területen is. A szakember 2018 tavaszán csatlakozott a Schneider Electrichez, és 2022 elejétől dolgozik Budapesten, különböző pozíciókat betöltve a vállalat Global Procurement részlegénél. Vezető szerepet játszott az első, magyarországi székhelyű Indirect Procurement Hub létrehozásában, irányítva az átalakítást és a folyamatok hatékonyságának növelését Európa-szerte. Tavaly kinevezték európai indirekt beszerzési igazgatónak, ebben a pozícióban 27 különböző ország kapcsán vette át az indirekt beszerzéssel kapcsolatos tevékenység irányítását, továbbra is a budapesti központból dolgozva.

A Schneider Electric két beszerzési központot működtet Európában, melyekből a vállalat 74 üzemének beszerzéseit támogatják, 25 országban. A magyar fővárosban megtalálható hubban jelenleg 310 fős csapat végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat, akik összesen mintegy 6000 beszállítóval állnak kapcsolatban. Mellettük az ellátási lánc folyamatainak tervezéséért, működtetéséért egy 50 fős csapat felel. A budapesti GSC folyamatosan bővül, a tervek szerint idén is többtucat új munkatársat vesznek majd fel, ez is indokolja a részleg menedzsmentjének megerősítését.

A központban jelenleg mintegy 50 gyakornok is dolgozik összhangban azzal, hogy a Schneider Electric stratégiai fontosságúnak tartja az utánpótlásképzést, és arra törekszik, hogy vonzó karrierutat kínáljon a fiataloknak. A társaság annak érdekében, hogy a fiatalok versenyképes, a piacon jól hasznosítható tudást kaphassanak, több intézménnyel, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint az ELTE-vel is együttműködik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új vezetők a Schneider Electric budapesti beszerzési központjában appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az ipari automatizálás területén vezető multinacionális vállalat regionális délkelet-európai konferenciát rendezett „Innovációs napok: EcoStruxure IT Secure Power Partnerek számára – Belgrade 2023” címmel. A konferencia során a cég délkelet-európai országokban – Szerbia, Románia, Magyarország, Görögország, Ciprus, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó – tevékenykedő stratégiai Secure Power partnereinek lehetőségük nyílt arra, hogy elmélyedjenek az adatközpontok piaci trendjeiben és a vállalat vezető DCIM (data center infrastructure management) megoldása, az EcoStruxure IT technikai részleteiben. Emellett az eseményen első alkalommal nyerhettek betekintést a társaság stratégiai partnerei a jövő úttörő technológiáiba, eszmecserét folytathattak az IT-iparág kihívásairól és megismerkedhettek az EcoStruxure IT DCIM alkalmazásával különböző ágazatokban és országokban elért sikerekkel.

Az EcoStruxure IT, a Schneider Electric IoT-képes, plug-and-play, nyílt, interoperábilis architektúrája, amely a DCIM 3.0 kihívásainak megoldására készült, rugalmas, biztonságos és fenntartható IT-adatközpontok megvalósítását tesz lehetővé. A vállalat átfogó DCIM-megoldása biztosítja az üzletmenet folyamatosságát azáltal, hogy lehetővé teszi a biztonságos felügyeletet, kezelést, áttekintést, tervezést és modellezést.

A napjainkban elterjedt, nagymértékben elosztott hibrid IT-környezetek világában a küldetéskritikus infrastruktúra mindenhol jelen van, és kulcsfontosságú, hogy rugalmas, biztonságos és fenntartható legyen. Továbbá, mivel az adatközpontok folyamatosan bővülnek és fejlődnek, a rugalmas tervezési megközelítés nagyban segíti a vállalkozások további növekedését. Ezt felismerve a Schneider Electric korszerűsítette EcoStruxure IT szoftverportfólióját, hogy megfeleljen a piaci kihívásoknak, több képességet, illetve fejlett menedzsmentet és felügyeletet biztosítva, amelyek növelik a rugalmasságot.

Az EcoStruxure IT Expert és IT Advisor használatával a vállalkozások csökkenthetik az energiaköltségeket, javíthatják a hatékonyságukat, akár 30 százalékkal is növelhetik az infrastruktúra kihasználtságát és 60 százalékkal felgyorsíthatják az új infrastruktúrák telepítését.

Az EcoStruxure IT megoldásról itt érhető el bővebb információ.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megrendezte első regionális DCIM konferenciáját a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Több komoly problémával is küzdenek globális szinten az élelmiszer- és italgyártók jelenleg, így például a globális ellátási lánc zavarai, a geopolitikai konfliktusok, a növekvő infláció és emelkedő kamatlábak, a folyamatosan változó fogyasztói szokások és a piaci verseny fokozódása. Ráadásul egyre nagyobb népességet kell ellátni, miközben fokozott figyelmet kell fordítani a klímavédelmi szempontokra is. Ebben a helyzetben a digitalizáció jelentős és hosszú távú segítséget nyújthat az ágazat szereplői számára.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat tanulmánya szerint a digitális átalakulás az élelmiszer- és italszektorban sokféleképpen történhet. Az együttműködő felhőalapú platformok használata, a dolgok ipari internetének (IIoT) kialakítása, valamint mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a folyamatok finomítása és a fogyasztók jobb megértése érdekében egyaránt hatékony eszköz lehet. A digitális technológia integrálása lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy összegyűjtsék és elemezzék az adatokat a fenntarthatóság támogatása érdekében olyan területeken is, ahonnan korábban nem álltak rendelkezésre részletes, valós idejű információk.

A fogyasztási cikkek esetében a fejlett digitális technológiákkal rendelkező vállalkozások már eredményesen csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hulladékképződést, a víz- és energiafogyasztást pedig akár felével is visszafoghatták Clarisse Magnin-Mallez, a McKinsey & Company ügyvezető partnere szerint. Hasonló stratégiát követve, a megfelelő szaktudásra építve az élelmiszer- és italgyártók szintén javíthatják eredményeiket.

Az IDC tavaly nyári felmérése során az élelmiszeriparban és italgyártásban tevékenykedő vállalkozások döntéshozóinak több mint háromnegyede számolt be arról, hogy a digitális fejlesztések számottevő előrelépést hoztak a főbb mutatószámok elérésében. A megkérdezettek több mint fele pedig azzal számol, hogy a jövőben még további előnyeit fogják majd élvezni a digitalizációnak. Annak kapcsán, hogy mely technológiák hozzák majd a legnagyobb változást az említett ágazatok számára, a mesterséges intelligenciát emelték ki legtöbben, a válaszadók 39 százaléka jelölte meg, míg 2021-ben még csak 25 százalékuk. A felhőalapú hálózatokat/ökoszisztémákat 36 százalék emelte ki, a felhőalkalmazásokat 35 százalék. Az IDC kutatásából az is kiderült, hogy az élelmiszeripar és az italgyártás szereplőinek közel 40 százaléka a következő években prioritásként kezeli a klímaváltozás elleni küzdelmet.

„Az élelmiszeripar és italgyártás digitalizációjában rejlő lehetőségeket bemutató tanulmányunkban is hangsúlyoztuk, hogy mekkora szerepet játszik az adatgyűjtés és a legfejlettebb technológiákkal – köztük mesterséges intelligenciával – támogatott döntéshozatal a termelési és az energiahatékonyság növelésében. Saját tapasztalatainkat is felhasználva tudunk segíteni azoknak a termelőcégeknek, amelyek a digitalizáció útjára lépnek. Az észak-franciaországi Le Vaudreuil-ben lévő okosgyárunkban például 50%-al tudtuk csökkenteni az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást, a termelés során keletkező hulladékok mennyiségét 17 százalékkal, a vízfelhasználást pedig 64 százalékkal mérsékeltük. Az eredményeinkhez nagy mértékben hozzájárultak a vezeték nélküli IoT-érzékelők, felhőalapú digitális analitikai platformok és a mesterséges intelligencia által felügyelt vízhasznosító rendszer. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ma már megfelelő eszközök állnak rendelkezésünkre a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelés elérésehez.” – mutatott rá Hadobás Tibor, a Schneider Electric ipari automatizációs területért felelős értékesítési igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Forradalmi változásokat hoz a digitalizáció az élelmiszeriparban és italgyártásban is appeared first on Műszaki Magazin.

 A Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat tavaly nyáron jelentette be, hogy Sustainability Impact Award néven pályázatot hirdet partnerei számára. A kezdeményezés célja, hogy díjazzák azokat a partnereket, akik élenjárnak a fenntarthatósági törekvések megvalósításában.

A pályázatokat két fő kategóriában adhatták be a vállalkozások, a saját működésük karbonmentesítésében élen járó partnerek a „Impact to my company”, míg a CO2-kibocsátásuk csökkentésében az ügyfeleiket is támogató partnereket a „Impact to customers” kategóriában ismerték el. Idén összesen öt hazai társaság kapott díjat a pályázat keretében.

A Sustainability Impact Award – „Impact to my customers” kategóriájának egyik hazai győztese az Electro-mega Kft. lett. A vállalat az elektromos meghajtás szakértője: használt és új haszongépjárműveket tesz elektromossá, így egy kibocsátás-mentes és hatékony jövőért dolgoznak. A társaság például elektromos meghajtású szemétszállító teherautókat gyárt, melyek segítségével a felhasználók legalább 90 százalékkal csökkenthetik az üzemanyagszámlájukat, 70 százalékkal a szerviz- és karbantartási költségeiket, és helyileg 100 százalékban szén-dioxid-mentessé válnak. A cég segít továbbá ügyfeleinek felmérni egy teljesen elektromos flotta költségeit és megtérülését, ezzel is támogatva a megalapozott döntések meghozatalát.

A Sustainability Impact Award 2023-as évi, „Impact to my Customers” kategóriájának fődíját a Profigram Zrt. nyerte el. Az automatizálási mérnöki vállalat kifejezetten úgy fejlesztette csapatait és szolgáltatásait, hogy tükrözzék a zöld tudatosság és fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket. Ennek részeként többek között távhőszolgáltatók, önkormányzatok, erőművek számára nyújtanak stratégiai tanácsadást, a jelenlegi növekvő energiaár-nyomás, a dekarbonizációs követelmények és a fenntarthatóság kihívások kezelésére.

A Sustainability Impact Award – „Impact to my company” egyik hazai győztese a Daniella Kft. lett. A cég elkötelezett a környezeti teljesítmény folyamatos javítása és a CO2-kibocsátás csökkentése mellett. Éppen ezért tavaly meghatározták környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzéseiket, valamint ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert vezettek be. Komoly eredményeket értek el az elmúlt években hatékonyságuk és energiahatékonyságuk javításában, és folyamatosan dolgoznak CO2-kibocsátásuk csökkentésén, hogy 2050-re elérjék a szén-dioxid-semleges működést.

Az Impact to my company kategóriájának második győztese a Profikomp Kft. lett. A vállalat technológiája egy jól automatizált, digitalizált és a legmagasabb technológiai minőségű rendszer – ennek eredményeként műveleteik megbízhatóak és alacsony energiaköltségekkel járnak. Jelenlegi fejlesztéseikkel azt szeretnék elérni, hogy az IoT és az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelő automatizált komposzttermék-előállítási kapacitás létrehozásával növeljék a biológiailag lebomló másodlagos nyersanyagokon (melléktermékek és hulladékok) alapuló feldolgozóüzemük kapacitását, és így képesek legyenek megfelelni a növekvő piaci igényeknek.

A Sustainability Impact Award – „Impact to my company” kategóriájának fődíjasa idén a Provim Kft.. A vállalat a KÉSZ CSOPORT tagjaként kiemelten kezeli az energiatakarékosság és a szén-dioxid-mentesítés kérdéskörét. Kizárólag zöldenergia-szolgáltatóktól vásárol energiát, karbonlábnyom számításokat végez, ESG stratégiát dolgozott ki, és fenntarthatósági célokat tűzött ki saját maga számára. Energiahatékonysági megoldásaikkal 20 százalékkal csökkentették üzemeltetési költségeiket budapesti székházukban. Gépjárműparkjuknak 85 százaléka már jelenleg is hibrid járművekből áll, jövőbeli tervük pedig az energiaköltségek csökkentésének folytatása olyan kísérleti projekteken keresztül, mint például a telephelyeiken ideiglenesen telepített mini naperőművek, a dokumentumok digitalizálása vagy a globális energiafigyelési megoldások és a harmonikus szűrők telepítése.

„Valamennyi beérkezett pályamunka elképesztően tartalmas volt, öröm volt ennyi jó kezdeményezést és akciótervet megismerni. Küldetésünknek tekintjük, hogy segítsük partnereinket és ügyfeleinket a fenntarthatóság és az energiahatékonyság elérésében, szeretnénk, ha velünk együtt mindenki a lehető legtöbbet tudná kihozni a rendelkezésünkre álló energiából, így mintegy hidat képezhetünk a fejlődés és a fenntarthatóság között, mindenki számára. Ezért is tartottuk fontosnak megszervezni ezt a versenyt és ezért örülök annyira, hogy ilyen színvonalas pályázatokat küldtek be partnereink” – mondta el Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója az április az ünnepélyes díjátadón.

https://www.se.com/hu/hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntarthatóan működő magyar vállalkozásokat díjaztak appeared first on Műszaki Magazin.

Tanzániában mutatta be legújabb, a napenergia hasznosításához kapcsolódó megoldásait a Schneider Electric. A helyszínválasztás nem volt véletlen, a kontinens ugyanis a legkevésbé villamosított a világon. A Világbank adatai szerint világszerte 733 millió ember nem fér hozzá elektromos áramhoz, közülük 568 millióan élnek Afrikában. Az ENSZ célja, hogy 2030-ra mindenki számára biztosított legyen a hozzáférés az energiához. Ezt a folyamatot segítik a Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új megoldásai.

Inverter széleskörű igényekre tervezve

Ma már létezik olyan, a napelemekhez szükséges ún. hibrid inverter, ami megbízható, megfizethető és környezetbarát villamos energiával látja el a villamos hálózathoz nem kapcsolódó közösségeket. Ezek a megoldások az egyenáramú villamos energiát váltakozó árammá alakítják, hogy önálló rendszerekben vagy hálózatra csatlakoztatva lehessen használni őket. Így akár egy háztartás vagy egy kisvállalkozás energiaszükségletét fedezni lehet, 3, 4 vagy 6 kilowattos megoldásokkal. A napelemes hibrid inverter megbízható megújuló energia-hozzáférést biztosít otthonok, üzemanyagtöltő állomások, kisebb irodák, egészségügyi központok, iskolák és a távközlési infrastruktúra számára.

A Schneider Electric napelemes hibrid inverter készüléke, a Homaya Pro kompatibilis a hálózati töltéssel és támogatja az ólom- vagy lítium akkumulátor technológiákat. Mivel akár 6 inverter is csatlakoztatható párhuzamosan, így akár 24 kilowatt együttes teljesítmény is elérhető.

Napelemes lámpák világításhoz és mobiltöltéshez

A legújabb napelemes lámpák szintén azokban a térségekben nyújthatják a legnagyobb segítséget, ahol korlátozott a hozzáférés az elektromos áramhoz. A legújabb termékek ráadásul nemcsak biztonságosak és megbízhatóak, de tiszta energiát is biztosítanak a felhasználók számára világítási és USB-töltési igényekhez. A Schneider Electric ilyen terméke, a Mobiya Original ráadásul újrahasznosítható anyagokból készült, legújabb változata 280 lumen fényerőt produkál, és olyan beállításokat tartalmaz, amelyekkel energiát takaríthatnak meg, meghosszabbítva ezáltal az üzemidőt is.

The post Zöld megoldásokkal segíti az afrikai áramellátást a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Új szakmai közösség kialakítását kezdi meg idén tavasszal a Schneider Electric Magyarországon, az EcoXpert programban résztvevő villamos berendezés-gyártó és villamossági kivitelező vállalkozások új kompetenciákra tesznek szert, ami jelentős előrelépést hozhat az energiaelosztás digitalizációjában. A minősítést megszerző cégek szakemberei a projektek során a berendezések elkészítése és telepítése mellett a Schneider Electric által fejlesztett nyílt, felhőalapú IoT platform, az EcoStruxure okosmegoldásainak telepítését, üzembe helyezését és karbantartását is képesek lesznek elvégezni. Mivel jelentősen bővül az ilyen jellegű szaktudással rendelkező vállalkozások köre, ez lehetőséget kínál arra, hogy a jövőben az intelligens energiaelosztási megoldásokat kereső ipari termelővállalkozások, épületüzemeltetők, élelmiszeripari, gyógyszeripari cégek oldaláról mutatkozó nagyobb igényeket is kiszolgálják a hazai szakemberek.

Az április elején rajtoló program keretében az induláskor két képzés, valamint minősítés lesz elérhető. Az EcoXpert Digital Panel minősítést elnyerő vállalkozások képesek lesznek hatékonyan tesztelni, üzembe helyezni ethernet-kész elosztóberendezéseket és kapcsolószekrényeket, amelyekben hálózathoz csatlakoztatott, digitális eszközöket is elhelyezhetnek a megbízó igényeinek megfelelően. Az így felkészített elosztóberendezést vagy kapcsolószekrényt QR-kóddal is ellátják, amelyet mobiltelefonnal leolvasva az adott berendezés összes dokumentációja megjelenik. A Schneider Electric emellett egy speciális alkalmazást is biztosít, amelyben a később elvégzett munkákat, karbantartásokat lehet pontosan dokumentálni.

Az EcoXpert LV Panel minősítést megszerző cégek pedig jellemzően a nagy ipari termelővállalatoknál használt, a Schneider Electric által gyártott PrismaSet 6300 berendezések szereléséhez, üzembe helyezéséhez szükséges tudást kapják meg.

Mindkét minősítés elnyeréséhez tanfolyamon vesznek részt a programhoz csatlakozó társaságok szakemberei, melynek során a Schneider Electric munkatársai az adott cég telephelyén, szemléltető berendezések segítségével gyakorlati oktatást is tartanak. Annak érdekében, hogy a minősítést megszerző vállalkozások a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást tudják kínálni, az első éles projekt során a Schneider Electric szakemberei is segítik a partnerek munkatársait a telepítésben.

„A most induló programunk számos előnyt kínál az abban résztvevő berendezésgyártó, kivitelező vállalkozások számára. Megjelennek majd a partnerkeresőnkben, a sikertörténeteikről beszámolunk, folyamatos marketingtámogatást kapnak és extra kedvezményekhez is hozzájuthatnak. Azt gondoljuk, hogy a kezdeményezés igazi nyertesei a potenciális megbízók lesznek, azok a társaságok, amelyek a jövőben szélesebb körben érhetik majd el a magas szintű szaktudást, ami az energiaelosztás új, digitális korszakába történő átlépéshez szükséges” – mutatott rá Povázson Edina, a Schneider Electric EcoXpert programjának szakértője.

A tervek szerint az indulásnál elérhető két minősítés mellé az év végéig további két minősítés csatlakozik, a későbbiekben pedig a globálisan futó EcoXpert program további elemei jelennek majd meg Magyarországon is. Az EcoXpert Digital Panel 4, míg az EcoXpert LV Panel 8 hazai partnerrel indul, de folyamatosan várják a csatlakozási feltételeknek megfelelő cégek jelentkezését. Ezzel a bővítéssel az EcoXpert programban már Magyarországon is létező EcoXpert Building Management Systems minősítés bővül tovább, ahol jelenleg 2 partner foglalkozik magas szinten Schneider Electric épületfelügyeleti megoldásokkal, rendszerekkel, szoftverekkel és termékekkel.

www.se.com/hu/hu/

The post Szakmai közösséget épít a Schneider Electric, rajtol az EcoXpert program appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric új, átfogó megközelítést vázol a jövő infrastruktúráinak kialakítására, amelynek köszönhetően nem csak ellenállóbbak lesznek a közszolgáltatások mögött álló rendszerek, de kezelhetővé válnak a gyors városiasodással járó problémák is.

Az előrejelzések szerint 2050-re világszerte több mint hatmilliárd ember él majd városokban, emiatt egyre nagyobb igény lesz arra, hogy az infrastruktúra a váratlan helyzetekben is működőképes, megbízható legyen és minél kisebb károsanyag-kibocsátással járjon. A gyorsan fejlődő városoknak egyszerre kell kezelniük a tömegesen elterjedő elektromos járművek jelentette kihívást, a közösségi közlekedés elektromos alapokra helyezését, illetve alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy az okosépületek ellátását egyre inkább megújuló forrásból származó energiával oldják meg, valamint elterjednek a mikrohálózati technológiák.

A népesség bővülése együtt jár az energia iránti kereslet növekedésével, ráadásul ez az igény erősen ingadozó lesz, a saját energiatermelési képességgel rendelkező “prosumerek” megjelenéséhez fog vezetni, akik egyszerre lesznek energiafogyasztók és termelők. Mindez további terhet ró az elöregedő villamos infrastruktúrára, amelynek hatékonyabbá és rugalmasabbá kell válnia ahhoz, hogy az energetikai szektor átalakulását kiszolgálhassa. Az éghajlatváltozás miatti egyre szélsőségesebb időjárás is komoly kihívást jelent, becslések szerint évente mintegy 300 milliárd dollárba kerül világszerte a vállalkozásoknak a villamos hálózatokban, közművekben, közlekedési infrastruktúrában keletkezett károk kezelése.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata a felmerülő kihívásokra válaszul kidolgozta a jövő infrastruktúrájának alapját, ami egy integrált megoldáscsomag, és amelynek segítségével intelligens és környezetbarát rendszert lehet kialakítani. A „Jövő infrastruktúrája” átfogóan közelít az energiaellátáshoz, miközben megoldást kínál az urbanizáció és az éghajlatváltozás okozta kihívásokra is. Az integrált megoldások magukban foglalják az adatvezérelt, aktuális helyzetet felmérő szoftvereket, a hatékonyabb működést és az üzletmenet folytonosságát biztosító szolgáltatásokat, az elektromos mobilitást, a zöld technológiákat támogató fejlesztéseket, valamint az energiaátmenetet felgyorsító programokat.

“A váratlan helyzetekben is ellenállónak bizonyuló infrastruktúra a termelékenység és a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb elősegítője. Az éghajlatváltozás és az urbanizáció gyors növekedése azonban még fontosabbá tette, hogy a kormányok, az önkormányzatok és a közcélú infrastruktúra tulajdonosai, az energiahálózatok üzemeltetői és a közlekedési szolgáltatók a gazdasági növekedés támogatása érdekében jól átgondolt beruházásokat hajtsanak végre intelligensebb és zöldebb megoldásokat választva. Az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a gyors urbanizáció idején az infrastrukturális rendszerekre óriási nyomás nehezedik, hogy rugalmas és megbízható szolgáltatásokat nyújtsanak. Mivel a városi környezet nagymértékben támaszkodik az infrastruktúra azon képességére is, hogy kezelni tudja a tömegközlekedés elektromos alapokra helyezését, az infrastruktúra zöld forradalmára van szükség az energiaáramlás és a közlekedés fenntartása, valamint az üzleti élet és a társadalom éghajlatváltozással szembeni védelme érdekében” – mutatott rá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Power Systems and Services” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

The post Időjárás okozta károk kezelése vállalkozásoknak appeared first on Műszaki Magazin.

A cég 2018-ban 130 ezer tonnával csökkentette CO₂-kibocsátását.

A Schneider Electric arra törekszik, hogy drasztikusan csökkentse a cég működésével járó szén-dioxid-kibocsátást, ezzel is támogatva azt a tudományos eredményekkel is alátámasztott célkitűzést, hogy a globális felmelegedés szintjét 1,5°C alatt tartsuk. A társaság ennek érdekében már az elmúlt években számos intézkedést hozott, így például a Schneider Energy Action energiahatékonysági program 10 évvel ezelőtti elindulása óta világszerte több mint 30 százalékos energiamegtakarítást ért el. A vállalat csak 2018-ban 130 ezer tonnával, vagyis 22 százalékkal csökkentette CO₂-kibocsátását 2017-hez képest.

A vállalat klímavédelmi célok iránti elkötelezettségét mutatja, hogy az október elején megrendezett Innovation Summit Barcelona alkalmából bejelentették: idén októbertől kezdve 13, Kínában, Európában és Észak-Amerikában található épületük nettó zéró szén-dioxid-kibocsátással működik. Ezekben a létesítményekben kihasználják saját EcoStruxure Power és EcoStruxure Building platformjaik alkalmazásával a digitális energiagazdálkodásban rejlő lehetőségeket, és így évről-évre sikerül csökkenteni az energiaigényüket.

A World Green Building Council (WorldGBC) meghatározása szerint a nettó zéró CO₂-kibocsátású épületek olyan, magas energiahatékonysággal működő létesítmények, amelyek energiaellátását teljes egészében megújuló energiaforrásokból biztosítják. A WorldGBC által kezdeményezett Advancing Net Zero projekt célkitűzése, hogy 2050-ig az összes épületet felújítsák a karbonsemlegességi szempontok figyelembevételével, így csökkentve nullára károsanyag-kibocsátásukat a kitűzött céldátumra.

A Párizsi Megállapodás 2015. decemberi aláírását követően napjainkra az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyre inkább egy versenyfutássá válik, hiszen még azelőtt kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, hogy a globális felmelegedés visszafordíthatatlanná válna. Az építőiparnak meghatározó szerepe van ebben a folyamatban, hiszen az épületek létrehozása és fenntartása felelős a globális energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékáért.

„A Schneider Electricnél arra törekszünk, hogy formáljuk és vezessük az átmenetet az energiafelhasználás jövője felé. Telephelyeink évről-évre javítanak az energiahatékonyságon, közülük sok helyen megújulóenergia-termelés folyik, egyes esetekben pedig mikrohálózatokat és energiatárolási lehetőséget is kialakítottunk. A „zéró” szén-dioxid-kibocsását megvalósítása ma már technológiailag lehetséges és gazdasági szempontból is van értelme. A nettó zéró károsanyag-kibocsátású épületek élőben mutatják be az architektúránkkal és az EcoStruxure platformunk segítségével elérhető digitális energiagazdálkodás előnyeit”

– mondta el Xavier Houot, a Schneider Electric biztonsági, környezetvédelmi és ingatlanmenedzsment megoldásokért felelős alelnöke.

A társaság szeptemberben a New York-i ENSZ Klímacsúcs alkalmából számottevő intézkedéseket jelentett be a klímavédelem érdekében. A vállalat bővebb ökoszisztémájában öt évvel korábbra, 2025-re hozta előre a szén-dioxid-semleges működés elérését. A második intézkedés részeként a cég 2030-ra nullára csökkenti a gyártás során a károsanyag-kibocsátást, míg a harmadik célkitűzés keretében 2050-re a teljes ellátási láncon belül megvalósítja a zéró károsanyag-kibocsátást.

www.se.com/hu

The post Zöld forradalom az épületekben appeared first on Műszaki Magazin.

Rugalmasnak maradni az egyik legnagyobb kihívás a vállalatok számára. Ide tartozik az üzletmenet folytonosságának biztosítása, egy katasztrófa utáni helyreállítás, de még az egyszerű változásmenedzsment is. Bárhogy is nevezzük, rugalmasság alatt a veszélyekhez és a jövőbeni működést fenyegető tényezőkhöz való alkalmazkodást értjük. A Schneider Electric bemutatja az öt legjellemzőbb rizikófaktort, valamint azok hatékony kezelését.

Az alkalmazkodó szervezetek képesek hatékonyan kezelni a kockázatokat, ráadásul előnyükre is fordítják azokat. Ehhez azonban rendkívül jól felkészülteknek kell lenniük, különösen az alábbiakban bemutatott, gyorsan tovább terjedő fenyegetések kapcsán, amelyek megoldásához nem elegendők a hagyományos kockázatkezelési módszerek. A vállalatoknak ezekben az esetekben előre kell látniuk a veszélyhelyzeteket, és proaktívan kell szembeszállni velük.

A fizikai infrastruktúra meghibásodása

Az egyre növekvő népesség és energiaigények mellett az energiahálózatok problémamentes működésének biztosítása kiemelt fontosságú. Tipikusan a hálózat fenn-, illetve karbantartására fordított összegek teszik ki a közüzemi számlán szereplő költségek 56 százalékát. Ha ehhez még hozzájárulnak a szélsőséges időjárás vagy az elöregedő infrastruktúra által okozott meghibásodások, illetve az ebből eredő minőségromlás, esetleg szolgáltatáskiesés, az komoly extra költséget okoz az elosztási lánc minden szereplője számára. Nem beszélve az egyre gyakoribb kibertámadások hatásairól. A 2017-ben világszerte 150 országban 300 ezer számítógépet érintő Wannacry támadás például az energiaszolgáltatóknál is leállásokat okozott, de több helyen indirekt károkkal, többek között szellemitulajdon-vesztéssel is járt.

Ilyenkor érdemes olyan energiamenedzsment-eszközöket bevetni, amelyek nyomon követik a fogyasztói szokásokat, és intelligens mérőműszerekkel vagy teljesítménykiegyenlítő megoldásokkal képesek reagálni azokra. Hasonlóan hatékony megoldás lehet a mikrohálózatok, illetve a helyben megtermelt megújuló energia használata. A napelemek vagy szélturbinák például képesek annyi energiát előállítani, ami részben vagy egészben tehermentesítheti a hálózatot.

Globális felmelegedés és erőforráshiány

A globális felmelegedés, az extrém időjárási körülmények és a szűkös erőforrások összefüggenek. Az árvizek, a szárazságok mind negatívan befolyásolják a gazdaságot, növelve a nyersanyagok, a víz vagy az élelmiszerek árát. Ennek hatására megváltozhat a kereslet és a kínálat aránya, a fogyasztói viselkedés, és végső soron akár a népesség elvándorlásához is vezethet. Mindezek elkerülése érdekében a vállalat működésébe muszáj beépíteni a környezettudatos működést támogató folyamatokat. Folyamatosan ellenőrizni kell az erőforrás-felhasználást, és előmozdítani a minimális fogyasztást. Emellett fontos figyelmet fordítani a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására, valamint ösztönözni a megújuló erőforrások használatát.

Szabályozói változások

Az adott ország aktuális gazdasági és szabályozói környezete nagy mértékben hatással lehet egy vállalkozás életére. A kormányváltások, az új gazdasági ösztönzők és támogatások bevezetése, illetve a korábbiak kivonása teljesen átírhatja egy szervezet jövőjét. A szabályozásoknak való megfelelés többnyire új üzleti stratégia kialakítását teszi szükségessé, valamint lelassíthatja a beruházásokat, és elnyújthatja a finanszírozási ütemezéseket. Ezenkívül az új előírások hatására növekedhetnek az energiaárak, elsősorban az elosztáshoz és a rendelkezésre álláshoz kapcsolódó tételek.

Ezekre a kockázatokra csakis előzetes mentőtervekkel lehet felkészülni, valamint alaposan ismerni kell az adott iparágat és annak szereplőit. A megfelelő előkészületnek köszönhetően a változás bekövetkezése esetén a vállalat tudni fogja, hogy milyen eszközökhöz nyúljon és milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre a megoldáshoz.

Az energiapiac ingadozása

Az energiaellátás, -kereslet, illetve az energia ára a világon mindenhol eltérő és folyamatosan változik. Függ többek között a szabályozásoktól, a népesség számától, a fogyasztás mértékétől és a hálózat összetételétől is. Ha a menedzsment nincs tisztában a trendekkel, mozgásokkal, akkor óriási pénzügyi kockázatnak teszi ki a vállalatot, ami leginkább a nagy energiafogyasztókat érinti. Megoldást jelentenek és egyben segítenek kialakítani a megfelelő stratégiát az egyes üzletintelligencia-megoldások vagy az aktívenergiamenedzsment-rendszer is. Az aktív energiagazdálkodásként (Active Energy Management, AEM) ismert szemlélet növeli a létesítmények automatizációját és felügyeletét, miközben előrejelző elemzéseket alkalmaz. Az így keletkező, valós idejű adatoknak köszönhetően nyomon követhető és könnyebben optimalizálható az energia beszerzése, használata, valamint a környezeti terhelés is.

Rossz hírnév

Ahogy a vállalatok felelősségre vonhatósága nő, úgy válnak egyre fontosabbá a hírnevet érintő kockázatok, ráadásul nemcsak az adott szervezet, hanem a beszállítók tevékenysége kapcsán is. Gondoljunk csak a közelmúltban nagy port kavart dízelbotrányra. Kutatások alapján a vállalatok piaci értékét 70-80 százalékban a márkanév, a szellemi tőke és a jó üzleti hírnév teszi ki. Legyen szó tehát bármilyen krízishelyzetről, az azonnali pénzügyi veszteségeket (pl. részvényárfolyam csökkenése), valamint bizalomvesztést és a fogyasztók elpártolását is eredményezheti. A közösségi média szerepének előretörésével a folyamat felgyorsulhat, és még szélesebb rétegeket érinthet, a hírnév helyreállítása pedig a krízist követően általában több mint egy évbe telik.

A megoldás a kommunikációs szakértőkkel való folyamatos konzultáció és a megfelelő, célzott reakció. Fontos hangsúlyt fektetni a hatékony elő- és utókommunikációra. Emellett hasznos lehet, ha a szervezet rendelkezik benchmarking adatokkal és fenntarthatósági minősítésekkel. Mindezek alkalmazásával sok veszélyhelyzet megelőzhető, illetve kezelhető.

www.schneider-electric.hu

The post Fenntarthatóság-Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban tehát már nem az a kérdés, hogy átállunk-e az elektromos közlekedésre, hanem az, hogy mikor és hogyan megy végbe ez az átalakulás. Ehhez mind a járművek üzemeltetésében, mind a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésében fontos lépésekre van szükség, az érintett vállalatoknak pedig számos kérdést kell átgondolniuk. A téma a Hungexpón éppen zajló Automotive Hungary rendezvény kapcsán különösen aktuális. Ezért a kiállítás egyik résztvevőjeként a Schneider Electric, az elektromosautó-töltők piacának szakértője és meghatározó szereplője összegyűjtötte a legfontosabb pontokat, illetve tippeket a felkészüléshez. 

Az energiafelhasználás minden szintjén folyamatosan nő az igény a nem szénalapú energiaforrások iránt, hogy mérsékelhető legyen a klímaváltozás és annak negatív hatásai. Életünk számos területén váltunk új forrásokra, ezek közül pedig a járművek jelentős levegőszennyezése miatt a közlekedés az egyik legfontosabb. Az Európai Unióban például a szén-dioxid-termelés 12 százalékáért az autók a felelősek. A közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás mérséklésére kézenfekvő válasz, hogy a belsőégésű motorokról elektromos meghajtásra állunk át. A Bloomberg előrejelzése szerint 2040-re a világ teljes járműállományának egyharmada, mintegy 559 millió autó elektromos meghajtású lesz, és az újonnan vásárolt autók 55 százalékát is már az ilyen modellek teszik ki, ami 60 millió elektromos járművet jelent.

A Schneider Electric szakértőinek jóslata még messzebbre merészkedik. Ők úgy gondolják, hogy két-három évtizeden belül teljesen általános lesz az elektromos és önvezető járművekkel való közlekedés, amelyeken másokkal is osztozni fogunk, szolgáltatásként igénybe vehető utazási modellben (transportation-as-a-service). Az autópályák tele lesznek olyan pihenőhelyekkel, amelyeket gyorstöltőkkel szereltek fel, és a városokban ugyanolyan általános látványnak számítanak majd az utcai autótöltő állomások, mint ma a parkolóórák. Aki túlzásnak találna egy ilyen jövőképet, annak érdemes belegondolnia abba, hogy 25 évvel ezelőtt a bolygó népességének nagy része nem is hallott még az internetről, és 15 éve mindössze néhány embernek volt mobiltelefonja. Ma pedig elképzelni sem tudjuk az életünket a világháló és az okostelefonok, illetve az ezeken keresztül elérhető szolgáltatások nélkül. 

Együtt a tisztább jövőért

Ahhoz, hogy a közlekedésben lecseréljük a káros üzemanyagokat, nem elég az elektromos járművek elterjedése. A megfelelő infrastruktúrának is ki kell épülnie, ami lehetővé teszi, hogy a sofőrök a hosszabb távok megtételéhez is kényelmesen feltölthessék autójuk akkumulátorát. A változás kulcsa tehát annak a két csoportnak a kezében van, amely a legtöbb jármű működtetésében, illetve az infrastruktúra fejlesztésében érintett.

2040-re a világ teljes járműállományának egyharmada, mintegy 559 millió autó elektromos meghajtású lesz, és az újonnan vásárolt autók 55 százalékát is már az ilyen modellek teszik ki, ami 60 millió elektromos járművet jelent.

Ennek megfelelően a flottaüzemeltetők, a tömegközlekedési vállalatok, az árufuvarozók és logisztikai cégek, a közösségi alapon működő személyszállító szolgáltatók, a különféle munkáltatók és kisebb nagyobb vállalkozások, valamint a városfejlesztők, a közművek és az ingatlantulajdonosok egyaránt érdekeltek a közlekedési infrastruktúra megreformálásában. Számos kérdést kell azonban tisztázniuk ezeknek a szereplőknek ahhoz, hogy az átalakulás minél gördülékenyebben, kis költség- és időráfordítással járjon.

Átalakulás flottul

A nagyobb flottákat üzemeltető szervezeteknél nem csupán annyi a feladat, hogy minden évben elektromos járműveket vásárolnak a leamortizálódott darabok helyett. Olyan átfogó stratégiát kell kialakítaniuk, amelynek során figyelembe veszik a meglévő erőforrásaikat és a reálisan kitűzhető célokat, illetve megtervezik az odáig vezető utat is. Emellett annak felmérésére is szükség van, hogy a jelenlegi infrastruktúrájuk mennyiben képes kiszolgálni az új igényeket, továbbá mi szükséges ahhoz, hogy megbízható és lehetőleg tiszta áramellátást garantálhassanak alacsony költségek mellett, esetleges áramkimaradások és extrém körülmények között is. Mérlegelniük kell ezenfelül, hogy egyáltalán megéri-e saját eszközöket és járműveket alkalmazniuk, vagy jobban járnak-e bérleti szerződésekkel, illetve a szolgáltatásként igénybe vehető utazással (transportation-as-a-service).

Ezzel egyidejűleg a töltőhálózatnak és a kapcsolódó infrastruktúrának is ki kell épülnie, ami a különféle épületek és ingatlanok tulajdonosainak, üzemeltetőinek vagy bérlőinek hatáskörébe tartozik. A kiskereskedelmi egységek, szállodák és bérházak egyaránt profitálhatnak abból, ha ügyfeleik számára lehetőséget biztosítanak az elektromos járművek töltésére, és így vonzóbbak lehetnek versenytársaiknál.

Kérdéses lehet azonban számukra, hogy pontosan mekkora költséget igényel egy ilyen beruházás és mennyi idő alatt térül meg. Azt sem feltétlenül láthatják előre, milyen időközönként kell újabb összegeket befektetniük az infrastruktúra karbantartásába és modernizálásába, hiszen az elektromos járművek technológiája napjainkban rendkívül gyorsan fejlődik, ezért elképzelhető, hogy néhány éven belül újabb szabványoknak megfelelő és nagyobb teljesítményt kínáló eszközökre kell váltaniuk. A töltőpont kiépítése pedig komolyabb ráfordítást igényel, mivel jelenleg a parkolóhelyi töltőállomások ára egymillió forint felett kezdődik, a sokkal rövidebb töltésidőt kínáló villámtöltők pedig ennek tízszeresébe kerülnek.

Ha egy létesítményben autótöltési lehetőséget kínálnak az ügyfelek számára, akkor érdemes olyan kérdéseket is figyelembe venni, mint hogy milyen energiaforrást vesznek igénybe, van-e lehetőség megújuló forrás hasznosítására, hogyan illeszkedik a töltőállomás a teljes épület energetikai rendszerébe, illetve hogyan biztosítható a folyamatos elérhetőség, akár áramkimaradás esetén is.

Felvillanyozó tanácsok profi forrásból

Mind a flották, mind az épületek üzemeltetői komoly döntések előtt állnak, ha alkalmazkodni akarnak a közlekedés új kihívásaihoz. Az elektromos járművek köré épülő infrastruktúra és szabályozás rendkívül komplex, ráadásul a technológia is villámgyorsan fejlődik. Ezért a legtöbb, újításra törekvő szervezetnek szüksége lesz olyan szakértő partnerre, mint például a Schneider Electric, amely naprakész ismeretekkel rendelkezik ezen a területen. A vállalat olyan egyedi megközelítést kínál az elektromos járművekhez kapcsolódó infrastruktúra kialakításához, amely nem igényel előzetes tőkebefektetést, és egyesíti magában a megújuló erőforrások alkalmazásához, a mikrohálózatok fejlesztéséhez és telepítéséhez, valamint a berendezések beszereléséhez és karbantartásához szükséges szaktudást. A Schneider Electric szakemberei október 17. és 19. között személyesen is tanácsot adtak a témában az Automotive Hungary kiállításon.

www.schneider-electric.hu

The post A jövőbe vezető út elektromos autókkal van kikövezve appeared first on Műszaki Magazin.

Ugyanakkor ezek az online hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló eszközök egyben támadási felületet teremtenek a kiberbűnözőknek, így a vállalatok már a napi rendes működéssel is ki vannak téve a kibertámadásoknak, amelyek 2017-ben esetenként átlagosan 3,62 millió dollárnyi kárt okoztak. A McKinsey felmérése szerint ráadásul az érintettek átlagban 99 nap alatt észlelik a „betörést”. A Schneider Electric tisztában van vele, hogy más nemzetközi nagyvállalatokkal együtt jelentős fenyegetettségnek van kitéve, ezért osztja most meg a megfelelő kibervédelmi rendszer kialakításához saját maga által is alkalmazott intézkedéseket.

A veszély senkit sem kerül el

Napjainkban minden vállalkozás használ digitális eszközöket, amelyek a napi tevékenység szerves részét képezik. A vállalatok működését és fejlődését nagy mértékben segítik az egyre gyorsabban fejlődő IoT-megoldások, amelyek száma 2017-ben meghaladta a 20 milliárdot. Az egymással összeköttetésben álló eszközök miatt viszont a rendszer könnyebben megtámadható, így a hatékony védekezés kulcsfontosságú. A McKinsey adatai is alátámasztják a megfelelő és átfogó kibervédelmi stratégia szerepét. A mutatók szerint évente átlagosan 100 milliárd sornyi szoftverkódot kellene megvédeni a kiberbűnözőktől, a hackerek azonban ezalatt 120 millió új rosszindulatú programot (malware-t) alkotnak meg.

A cégvezetők rémálma

A PwC tanulmánya szerint a cégek egyre több pénzt fordítanak a támadások kivédésére. Csak a nyugat-európai vállalatok 2018-ban várhatóan több mint 25 milliárd dollárnyi összeget fordítanak majd kibervédelemre. Az óvintézkedés megalapozott, hiszen a betörések során a hackerek olyan adatokat szerezhetnek meg, amelyek negatívan befolyásolhatják a bevételt vagy a vállalat hírnevét, hozzáférhetnek rendszereszközökhöz (levelezés, vírusvédelmi programok stb.) de kihasználhatják a felhőalapú adattároló rendszerek sérülékenységét, vagy fizikai károsodást tudnak okozni a gépekben. Ez azonban csak pár lehetséges károkozási lehetőség a számtalan opcióiból.

Fontos, hogy a kibervédelmi fejlesztéseket már az üzleti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni. Az alapvető nehézséget azonban nem feltétlenül az új biztonsági irányelvek bevezetése okozza, hanem azok megfelelő integrálása a szervezetbe, amely gondolkodásbeli átállást igényel. Világossá kell tenni, hogy a kibervédelmi intézkedések miatt nem lesz bonyolultabb használni a termékeket és a szoftvereket, illetve, hogy a biztonság megteremtése nem csak az IT-osztály feladata. Ehhez pedig kiberbiztonsági tréningekre van szükség.

A Schneider Electric szakemberei szerint a megfelelő védelmi rendszer kialakításához az alábbiakat mindenképp fontos figyelembe venni:

• Tudatosítani kell, hogy ez a probléma mindenkit érint! A vállalatok már a napi működéssel ki vannak téve a támadásoknak, és minden részleg, minden alkalmazott kiskapuvá válhat. Egy gyakorlott hacker akár az okostermosztáton keresztül is be tud jutni a rendszerbe és súlyos károkat tud okozni.
• Mivel a rendszer összes eleme számos ponton összeköttetésben áll, a védelemre nem külső falként kell tekinteni, hanem egy átfogó, minden szintet érintő hálóként.
• Az alapoktól kell átgondolni a stratégiát, és a kibervédelmi eszközöket már a digitális funkciók tervezésénél be kell építeni, nem pedig utólag.

Mások kárán

A Schneider Electric is ennek mentén alakította ki kibervédelmi stratégiáját, hiszen a digitális gazdaság szereplőjeként önmaga is ki van téve a támadásoknak. A tapasztalatok alapján pedig nemcsak a saját védelmére tud megfelelő megoldásokat javasolni, hanem más, hasonló cipőben járó vállalatoknak is. A Schneider Electric digitális biztonsági módszertana az alábbi elemekből épül fel, amelyek könnyedén átültethetők egyéb szervezetek stratégiájába is:

1.     A kockázatok felmérése: Az üzleti folyamatokat érintő kiberveszélyek azonosítása. Fel kell térképezni a támadási felületeket, valamint azokat a potenciális fenyegetéseket, amelyek képesek kihasználni a biztonsági réseket. Amennyiben ez előírás, fontos figyelembe venni a nemzetközi szabványokat, és ezekkel összhangban kialakítani a saját irányelveket, illetve házirendeket.

2.     A védelmi eszközök megteremtése: A sérülékenységet leghatékonyabban orvosló biztonságtechnikai módszerek kialakítása. Ezek során figyelmet fordítanak a megfelelő technológiákra (pl.: végponti védelem) és folyamatokra (pl.: a behatolásokat folyamatosan figyelő biztonsági rendszer), valamint a kibertámadások által leginkább veszélyeztetett munkavállalók képzésére és tájékoztatására (pl.: biztonsági tréningek és tudatosságra nevelés).

3.     A koronaékszerek védelme: A legértékesebb és legsérülékenyebb vállalati eszközök beazonosítása és megkülönböztetett védelemmel való ellátása. Biztosítani kell a megfelelő hátteret, technológiát és személyzetet, hogy megakadályozzák az üzletmenet folytonosságát érintő behatolásokat, illetve a szolgáltatáskiesést.

4.     Folyamatos ellenőrzés: Az alkalmazott gyakorlatok, valamint az internetalapú szolgáltatások sebezhetőségeinek állandó felülvizsgálata. Rendszeres belső értékelések, illetve a levont tanulságok hasznosítása. A minél nagyobb biztonság érdekében ezeket érdemes kiegészíteni harmadik, független féltől származó minősítésekkel. 

www.schneider-electric.hu

The post Mindenkit meghekkeltek már, csak nem tud róla appeared first on Műszaki Magazin.

Az információ hatalom… és sok más

Előrejelzések szerint 2050-re az energiafogyasztás a 2009-es értékek másfélszeresére fog nőni, míg a szén-dioxid-kibocsátást a felére kéne csökkenteni, ehhez pedig az energiahatékonyság megháromszorozására van szükség. Az igények kiszolgálásához elengedhetetlen az energiafogyasztás racionalizálása, aminek első lépése az okoseszközök alkalmazása és összekapcsolása. Ennek segítségével az épületek üzemeltetői hasznos adatokat tudnak mérni és összegyűjteni a rendszerből, ezáltal pontosabb rálátással rendelkeznek a létesítményen belül működő hálózatra. Az egymással összeköttetésben lévő készülékek ellenőrzik többek között az elektromos berendezések teljesítményét, és azt is képesek jelezni, ha valahol pazarolják az áramot. Ezenkívül vészhelyzetben értesítéseket küldenek, illetve még azelőtt azonosítják a kockázati forrásokat, mielőtt azok meghibásodást és ezzel károkat, kimaradásokat okoznának, ezzel is folyamatosan biztosítva a megbízható és hatékony működést.

Karbantartás karnyújtásnyira

Az IoT nyújtotta előnyök úgy aknázhatók ki maximálisan, ha a „másik oldalon” szintén az internethez csatlakoztatott készülékek vannak a szakemberek zsebében, táskájában vagy íróasztalán, így mobil eszközeikre bárhol és bármikor megkapják az értesítéseket, ezáltal pedig a távoli rálátást a rendszerre.

A Gartner becslései szerint 2022-re a szoftverekhez kapcsolódó interakciók 77 százalékát mobilról fogják intézni. Az épületüzemeltetők és -karbantartók esetében ezek elsősorban olyan programok, amelyek segítségével hozzáférhetnek a hálózatban működő berendezések adataihoz, biztonságos távolságból ellenőrizhetik a tevékenységeket, és szükség esetén felvehetik a kapcsolatot egyéb szolgáltatókkal támogatásért. A létesítmények üzemeltetői és a velük szerződésben álló szakemberek így könnyebben együttműködhetnek, lehetővé válik a munkafolyamatok egyszerű priorizálása és kezelése, illetve csökkenthető a reakcióidő a gyors visszajelzést igénylő eseményekre.

A felhő mint híd

A két végpont, azaz az IoT és a mobil eszközök között a felhő biztosítja a szükséges hidat. A felhőben futó szolgáltatások teszik ugyanis lehetővé a távoli funkciók elérését. A felhőalapú alkalmazásokat többek között arra lehet használni, hogy az üzemeltetésért felelős csapat megossza egymással és akár házon kívüli szerződött partnerekkel is az információkat, illetve a riasztásokat. Ennek köszönhetően az átfogóbb tapasztalattal rendelkező partnerek rendszeresen konzultálhatnak az üzemeltetőkkel, és javaslatokat tehetnek a még hatékonyabb működtetés érdekében, illetve segíthetnek az esetleges hibák felderítésében még azelőtt, hogy azok kritikus problémákhoz vezetnének.

A lényeg a részletekben rejlik

Az IoT eszközök óriási mennyiségű adatot gyűjtenek össze, ezek átböngészése azonban hosszú folyamat lenne „kézi erővel”, ezért alkalmaznak egyre több helyen olyan Big Data analitikai szoftvereket, amelyek képesek a hasznos információkat jól átlátható felületen megjeleníteni, valamint gazdagon illusztrált jelentéseket készíteni azokból, a legfontosabb mutatók mentén elemezve a teljesítményt. Ezzel a módszerrel optimalizálhatók a különféle eszközök beállításai, és összehasonlíthatók az energiafogyasztási minták, valamint előre jelezhetők az energiaellátáshoz kapcsolódó igények és költségek, de akár az ökológiai lábnyom kiszámítása is gyorsan elvégezhető.

Az épületek működését külső tényezők is befolyásolják az időjárási viszonyoktól kezdve az áram piaci áráig, amelyekről szintén számos adat áll rendelkezésre. Ezek hasznosítására is léteznek már célzott megoldások, ezek pedig képesek akár valós idejű információkkal segíteni és pontosítani azokat a folyamatokat, amelyek során a szakemberek a különböző létesítmények teljesítményét hasonlítják össze, vagy a kitűzött energetikai célok megvalósítását követik nyomon.

Technológiával az okosabb működésért

Az eszközök fejlődése, valamint az adatok megfelelő összesítése és elemzése révén az épületek üzemeltetői okosabb, egymással kommunikáló berendezéseket alkalmazhatnak, amelyek fontos információkkal szolgálnak a létesítmény egyes elemeiről, jól használható visszajelzéseket biztosíthatnak, illetve támogatják a különféle rendszerek jobb összekapcsolását is. A Schneider Electric EcoStruxure Building nevű nyílt platformjával biztosítja az alapot mindehhez, amelynek alkalmazásával javul a döntéshozatal, egyszerűsíthetők a karbantartási feladatok, továbbá egyszerre fejleszthető a biztonság, a rendelkezésre állás, a teljesítmény, a kényelem és az energiahatékonyság.

Az architektúra megújult verzióját a vállalat az április elején megrendezett Innovációs Csúcstalálkozóján mutatta be. A rendszer egyik legfontosabb új eleme az EcoStruxure Building Advisor alkalmazás, amely az épületek állapotától függően automatikusan felajánlja a szükséges karbantartási feladatokat egyszerre akár több helyszínen is, így az épületüzemeltetéssel kapcsolatos kihívások akár 80 százaléka távolról kezelhető, a nem tervezett karbantartások pedig 29 százalékkal csökkenthetők. Ezáltal akár 30 százalékos költségmegtakarítás érhető el, míg a bérlői reklamációk száma átlagosan 33 százalékkal eshet vissza.

www.schneider-electric.hu

The post Így teszi okosabbá az épületeket az IoT appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvényen a vállalat szakértői és vezető iparági szakemberek osztották meg gondolataikat és újító ötleteiket a gazdaság digitalizációjával kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről. A Schneider Electric ezen a különleges eseményen jelentette be IoT-alapú EcoStruxure platformjának legújabb fejlesztéseit, melyekkel a vállalatok könnyedén lépést tarthatnak a digitális átalakulással.

A párizsi konferencia a Schneider Electric valaha megrendezett legnagyobb eseménye volt, amelyen a cég bemutatta többek között az EcoStruxure energiamenedzsment architektúra legújabb fejlesztéseit. A nyílt, IoT-alapú irányítástechnikai rendszer összegyűjti, elemzi, és jól átlátható módon bocsátja rendelkezésre az adatokat, amelyek üzleti célú felhasználásával a vállalatok biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb működést érhetnek el. Az EcoStruxure folyamatos fejlesztéseket tesz lehetővé az IoT, a mobilitás, az érzékelés, a felhő, az analitika és a kiberbiztonság területén. Az architektúrát eddig több mint 480 000 alkalommal telepítették, 20 000 rendszerintegrátor támogatásával, több mint 1,5 millió eszközt csatlakoztatva.

„A világ eddig soha nem látott ütemben változik. Egy olyan új gazdaság mozgatja, amelyben az IoT, a mesterséges intelligencia, valamint a digitalizáció lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentős mértékben növeljék üzleti hatékonyságukat és egyedi megkülönböztető előnyüket. A cégek manapság csak úgy maradhatnak versenyképesek, ha merész innovációkat valósítanak meg, felelős iparági vezetőként pedig a mi feladatunk megmutatni nekik, hogyan álljanak át sikeresen a digitális energiamenedzsmentre és automatizálásra” – mondta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnök-vezérigazgatója.

A párizsi konferencián bemutatott fő EcoStruxure-fejlesztések

EcoStruxure Power: a vállalat újgenerációs, IoT-alapú villamos elosztó platformja és architektúrája olyan új energiagazdálkodási képességeket nyújt, amelyekkel az ügyfelek jelentősen növelhetik a működési hatékonyságot és a rendelkezésre állást. Az eseményen az ehhez kapcsolódó új felhasználói alkalmazásokat (EcoStruxure Power Advisor), peremhálózati vezérléskezelő szoftvert (EcoStruxure Power Monitoring Expert 9.0 és Power Scada Operation 9.0), valamint csatlakoztatott eszközöket (Prologic ION9000 mérő és Easergy P3 védelmi relé) mutatták be.

EcoStruxure Building: az intelligens platform maximális energiahatékonyságot biztosít az épületekben, valamint növeli az ott dolgozók kényelmét és hatékonyságát. A megújult architektúra új felhasználói alkalmazásokat (EcoStruxure Building Advisor), egy újfajta peremhálózati vezérlő alkalmazást (Ecostruxure Building Operation 2.0), továbbá csatlakoztatott érzékelőket (SmartX IP Controller MPx és SmartX Room Szenzorok) tartalmaz.

EcoStruxure Asset Advisor: a Schneider Electric egyedülálló berendezésfigyelő alkalmazása felhőalapú, adatvezérelt, folyamatos előrejelzési szolgáltatásokat biztosít a villamos elosztórendszer és az adatközpontok eszközeinek állandó működéséhez.

Eszmecsere a gazdaság digitalizációjáról

A kétnapos rendezvény során a résztvevők különböző stratégiai beszélgetésekbe kapcsolódhattak be, például az energiaelosztás újradefiniálása, az intuitív gyártás vagy az újragondolt épületek témájában. A vállalat több mint 15 interaktív szakértői előadást is szervezett, melyek során az előadók már megvalósult felhasználói gyakorlatokat ismertettek. Emellett a látogatók az 5000 négyzetméteres innovációs központban nézhették meg, illetve próbálhatták ki a gyakorlatban a Schneider Electric fejlett technológiai megoldásait.

www.schneider-electric.hu

The post Schneider Electric – Áttérés a digitális gazdaságra appeared first on Műszaki Magazin.