A vezetők reménykedése nem teljesen alaptalan, ezt támasztja alá a Roland Berger “Az új termelésfokozó” című tanulmánya, amely 100 vezető körében végzett globális kvantitatív és kvalitatív felmérésen alapul.

„A generatív mesterséges intelligencia jelenlegi ugrásszerű fejlődése elsősorban a magasan fejlett gazdaságokban dolgozó, tudásalapú munkavállalókra hat. Ezekben a gazdaságokban a szakképzett munkaerő hiánya és a demográfiai változások hátráltatják a termelékenység növekedését, így a mesterséges intelligencia valóban a nagyobb hatékonyság és innováció motorja lehet.”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Nagyobb termelékenység – de nem kevesebb munkahely

A megkérdezett cégvezetők 82 százaléka úgy véli, hogy a termelőképesség legalább 6 százalékos emelkedése elérhető a megfelelő AI-modellek révén, 22 százalékuk akár 20 százalékos termelékenység növekedésre is számít. A válaszadók több mint fele ugyanakkor nem vár változást az alkalmazottak számában.

“A generatív AI segítségével új termékek, szolgáltatások és munkaköri profilok alakulnak ki a jövőben. Az AI-robotoktól kezdve a személyes banki tanácsadókon át a jobb vásárlási élményig, az iparágak széles skáláján tevékenykedő vállalatok aknázhatják ki a növekedési potenciált”

– mondta Schannen Frigyes.

„A jövőben olyan szakértőkre is szükség lesz, mint prompt mérnökök, akik az optimális eredmények érdekében működtetik az AI-modelleket, valamint olyan informatikai szakemberek, akik adatokkal látják el a modelleket.”

Jelentős különbségek az egyes ágazatok között

Ezek a növekedési lehetőségek a befektetői magatartásban is tükröződnek. Az Atomico kockázati tőkebefektető cég elemzése szerint az AI finanszírozás 35 százaléka Európában jelenleg generatív AI-projektekbe áramlik – szemben az előző évi 5 százalékkal.

A Roland Berger felmérése szerint a vállalatok 47 százaléka már most is használja a ChatGPT-t, de jelentős különbségek vannak az egyes ágazatok között. Míg a kiskereskedelem (71%), a kommunikációs szektor (67%), a tudományos intézmények (63%) és a szolgáltatási szektor (57%) használja a generatív AI-t, a pénzügyi szektor (29%), a kulturális intézmények (25%) és legfőképp a feldolgozóipar (14%) vonakodik tőle.

A megvalósítás három lépésben

A mesterséges intelligencia integrálása a meglévő üzleti folyamatokba három lépésben valósítható meg. Elsőként az AI hatáselemzéssel a vállalatok azonosítják a megfelelő alkalmazási területeket az értékláncukban. Második lépésként analizálják a folyamataikat és megalkotják az AI-stratégiát, harmadik lépésként pedig elvégzik a koncepció bizonyítását és az első teszteket.

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatoknak körülbelül 4 hónapra van szükségük egy-egy AI-megoldás bevezetésre, ami viszonylag rövid idő a technológia termelékenységre gyakorolt pozitív hatását tekintve.”

– mondta el Schannen Frigyes.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI egyértelmű hatékonyságnövekedést fog hozni a cégvezetők szerint appeared first on Műszaki Magazin.

A Roland Berger legfrissebb tanulmánya szerint az akkumulátorok újrafeldolgozásuk és a másodlagos felhasználásuk révén jelentősen csökkenthetik környezeti lábnyomukat.

Az elektromos járművekből (EV) és más elektromos mobilitási módokból származó használt és elöregedett akkumulátorok – fennmaradó funkcionalitásuk, valamint értékes nyersanyagtartalmuk miatt – ideális lehetőséget kínálnak mind a másodlagos felhasználásra, mind az újrahasznosításra. A Roland Berger kutatásai szerint a már nem használható, leselejtezett akkumulátorok hatékonyan újrahasznosíthatók, míg a felhasználhatóságukat megőrző akkumulátorok számos más alkalmazásban nyerhetnek új értelmet. Az újrahasznosítási folyamatok fő haszonélvezői a helyhez kötött tárolórendszerek.

„Az akkumulátoripar térnyerése egyre nagyobb, így számolni kell a környezetre gyakorolt hatásával is. Jelen tanulmányunkban megvizsgáltuk az akkumulátorok első életciklusa utáni lehetőségeket, a hasznosítási arányokat és technológiákat, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokat”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Lehetőségek és kihívások: három opció az életciklus végén

1. Az akkumulátorok javítás, felújítás vagy újragyártás útján történő újrafelhasználása az egyik legéletképesebb lehetőség, különösen az autó- és járműiparban a garanciális időszak alatti műszaki hibák esetén. A legtöbb akkumulátort azonban jelenleg nem újrafelhasználásra tervezték, sőt, esetenként kényelmesebb újjal helyettesíteni.
2. Az akkumulátorok másodlagos vagy újragondolt felhasználása az alacsony ciklusú alkalmazások esetében lehetőséget kínál az élettartam, és ezáltal a nyereséges életciklus (pl. szünetmentes áramellátás) meghosszabbítására. Műszakilag és gazdaságilag ennek ellenére versenyezniük kell a kifejezetten erre a felhasználási célra tervezett új akkumulátorokkal.
3. Végül, az akkumulátorok elemi újrahasznosítása lehetővé teszi a körkörös értéklánc kialakítását úgy, hogy olyan létfontosságú nyersanyagokat nyerünk vissza, mint a nikkel, a kobalt és a lítium, amelyek új akkumulátorok gyártásához később felhasználhatók. Ugyanakkor a legtöbb újrahasznosítási eljárás még nem képes a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok költséghatékony újrahasznosítására.

A körkörös jövő felé: döntés az újrahasznosítás, az újragondolás vagy az újrafelhasználás mellett

A Roland Berger úgy véli, hogy az akkumulátorok újrafelhasználása egyértelműen költség- és fenntarthatósági előnyökkel jár a fogyasztók és a teljes társadalom számára, főként az életciklus-alapú kibocsátási árképzés bevezetésével. Ezek mellett azonban számos tényezőt kell figyelembe venni az akkumulátor kialakításának és összetételének meg kell felelnie az új felhasználási célnak. Ezenkívül az akkumulátor fennmaradó állapotának (SoH, state of health) és a rendelkezésre álló töltési ciklusoknak igazodniuk kell az új alkalmazás követelményeihez.

A tanulmány letölthető itt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A használt akkumulátorokat újra kellene hasznosítani! appeared first on Műszaki Magazin.

A Roland Berger, német stratégiai tanácsadó vállalat kutatói szerint három lépés figyelembevételével új lendületet kaphat az iparág.

A Föld lakosságának gyarapodásával nő az áru- és személyszállítására irányuló igény is, mely egyértelműen hatást gyakorol az élő környezetre. A még több autópálya építés és a légi forgalom kiterjesztése jelentős szén-dioxid-kibocsátással járna. Ehelyett született meg a hyperloop gondolata, mely fenntartható, kényelmes és rendkívül nagy sebességű. A rendszer lényege, hogy a körülbelül 25-60 férőhelyes „kapszulák” (podok) egy alacsony nyomású kötött pályán (csöveken keresztül) mozognak, elektromos meghajtás és mágneses lebegtetés kombinációjával.

„A vákuumvasút-rendszer olyan alternatívát nyújt, mely lehetővé teszi a különböző országok városai közötti közvetlen összeköttetést nagy sebességgel. A széles körben elfogadott műszaki megvalósíthatóság ellenére azonban ma még mindig nem elérhető. A Roland Berger tanulmányában arra próbál választ adni, hogy mi segítheti ennek a forradalmi technológiának a beindulását”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Kecsegtető ajánlat

Az emelkedő üzemanyagárak mellett az elektromos meghajtású hyperloopnak egyértelmű előnyei vannak az autózással szemben. A Roland Berger elemzései szerint a nagysebességű vasúthoz (NSV) képest – mely a legközelebbi földfelszíni megfelelője – kibocsátása ötször alacsonyabb, valamint huszonötször tisztább, mint a kereskedelmi repülőgépeké. A sebesség tekintetében is messze veri a versenytársakat: az optimális energiahatékonyságot célzó kapszulák akár 800 kilométer per óra körüli sebességgel is képesek haladni. Míg a légi közlekedés időtartamánál számításba kell venni az ingázást, a várakozást és magát a repülést is, a hyperloop segítségével az utazási idő legalább a felére csökkenhet. Mindezt úgy, hogy az utasok a vonathoz hasonló működési elv alapján közlekedhetnek. A hálózatok pedig nemcsak a városok könnyebb megközelíthetőségét tennék lehetővé, hanem a kulcsfontosságú csomópontok, például repülőterek és városi központok közötti végponttól végpontig tartó utazásokat is.

Hogyan nyerhet új lendületet az iparág?

Ahhoz, hogy a vákuumvasutak képezzék a jövő közlekedését a műszaki kihívások megoldásán túl be kell bizonyítania az érdekelt feleknek, hogy az emberek életmódjára, munkájára és utazására is pozitív hatással van. A Roland Berger kutatói szerint három fő lépés adhatna lendületet az iparágnak:

1. Alapvető fontosságú egy világos szabályozási keret kidolgozása – az Európai Bizottság például már megkezdte az erre irányuló erőfeszítéseket. Az elfogadott 2023-as munkaprogram hat fő célkitűzésének részét képezi a mobilitási megoldásokra való felkészülés.
2. A szükséges infrastrukturális beruházási költségek egy részét támogathatnák az államok, csökkentve ezzel a kezdetleges szakaszban felmerülő kockázatok súlyát. A magánszereplők számára így gazdaságilag kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre.
3. Az új közlekedési mód biztonságának és használhatóságának bizonyításához tesztpályákra és egyéb tesztlétesítmények elhelyezésére van szükség – lehetőleg a potenciális útvonalak közelében. Ehhez nagy állami földterületeket lehetne használni, így megtakarítható az új területek bevonásának költsége.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vákuumvasút-technológia forradalmasítása? appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatás autóipari OEM-ek és top beszállítók tapasztalataira támaszkodva mutatja be a digitális gyártás sikertényezőit. A német hátterű tanácsadócég szerint a folyamatos priorizálás, a dedikált csapatok, az összehangolt céltérképek és a munkavállalók folyamatos képzése a legfontosabb.

„Az Ipar 4.0 kifejezéshez annak megjelenésekor hatalmas reményeket fűztünk, ám az időközben befektetett pénz még nem térült meg a legtöbb vállalat számára – sokan még mindig messze vannak az intelligens, flexibilis és önszerveződő gyárak eredeti víziójától.”

– fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A Roland Berger tanulmány szerint kudarca vannak ítélve a heterogén, egymáshoz nem illő IT/OT architektúrával rendelkező, nagyrészt autonóm módon működő gyártóüzemek, az elavult berendezéseket használó gyárak, és az Ipar 4.0-megoldások megtérülését definiálni képtelen vállalatok is. Ezen kihívások ellenére az elmúlt években az autóipar jelentős előrelépést tett az Ipar 4.0 terén. A Roland Berger a vezető gyártók és beszállítók tapasztalatain alapuló elemzésében kimutatta, hogy a használati esetek azonosításának, priorizálásának és megvalósításának előmozdítása érdekében a digitális úttörők olyan szervezeti felépítésre támaszkodnak, amely lehetővé teszi a megoldások fejlesztésének központosított (hub-and-spoke) megközelítését. Így elkerülhető, hogy ugyanazt a munkát a különböző vállalati létesítményekben meg kelljen ismételni. Ha egy központi szerv irányítja az így létrejövő folyamatokat, akkor azokat könnyebb lesz bevezetni és több üzemre is kiterjeszteni.

A szervezet és a technológia döntő fontosságú

Az egyes felhasználási esetek megvalósítása az adatelemzés, az informatika és a gyártás terén komoly szakértelmet igényel. Ezért a sikeres OEM-gyártók általában egy Ipar 4.0 kiválósági központban, funkciókon átívelő alapon kötik össze digitális tevékenységeiket. Ez a központi csapat határozza meg a konkrét követelményeket és teszteli az új alkalmazásokat, a különböző üzemekkel szorosan együttműködve. A konkrét megvalósítások irányításához a vállalatoknak átfogó IT/OT célarchitektúrára is szükségük van. Ez az a terület, ahol az IIoT-alapú (Industrial Internet of Things) felhőplatformok egyre fontosabbá válnak. Ez a céltérkép segít elkerülni a különböző felhasználási esetekhez szükséges IT-infrastruktúra és interfészek redundáns kiépítését, és biztosítja, hogy a felhasználási esetek megvalósítási ütemterve összhangban van az új rendszerekbe történő beruházásokkal.

A tanulmány megállapította, hogy az autóipar jelentős sikereket ért el az elmúlt években: az üzemek és gépek állapotfelügyelete és prediktív karbantartása már a műszaki érettség előrehaladott szakaszában van. A gépi látás-alapú és folyamatadat-alapú ellenőrzések nagy hozzáadott értéket képviselnek a különböző felhasználási esetekben, a motorgyártástól a végső összeszerelésig. Az autonóm anyagmozgatást különösen a motor- és jármű-összeszerelés intralogisztikájában alkalmazzák. A modern tracking-rendszerek támogatják a szállítások követését az ellátási lánc mentén, segítve a folyamatok nagyobb átláthatóságát és megkönnyítve a beérkező alkatrészek zökkenőmentes nyomon követését. A folyamaton belüli (valós idejű) gépi optimalizálás mutatja a legalacsonyabb műszaki érettségi fokot. Jelenleg néhány kezdeti kísérleti felhasználási eset már létezik a présüzemekben és a festőüzemekben.

“Más ágazatok is profitálhatnak az autóipar tapasztalataiból, és elkerülhetik a felesleges vakvágányokat. Egy átfogó digitalizációs stratégiára, strukturált folyamatokra és a digitális innovációt lehetővé tevő szervezeti modellre építve a vállalatoknak valós esélyük van arra, hogy kihasználják az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségeket”

– foglalja össze Schannen Frigyes.

A teljes tanulmány letölthető innen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az autóipar megmutatja, hogyan kell a gyártást digitalizálni appeared first on Műszaki Magazin.

A Roland Berger friss tanulmányából az derül ki, hogy a cégvezetők kétharmada szerint komoly kihívást jelent szervezetük digitalizálása. A stratégiai tanácsadó cég különféle iparágakból több mint 50 vezetőt kérdezett meg. A tanulmányban megosztják, melyek a sikeres digitális átállás legfontosabb lépései.  

A Roland Berger által megkérdezett vezetők többsége egyetértett abban, hogy a versenyképesség megőrzése csak új stratégiák és gyakorlatok bevezetésével lehetséges. Sőt, a legtöbben a technológiát nem csupán hatékonyságot növelő tényezőnek tekintik, hanem a jobb ügyfélmegértés és az üzleti modellek kulcsfontosságú eszközének is.

“A “digitális dilemma”, amelyben azok a vállalatok találják magukat, amelyek nem lépnek előre a digitális átalakulásban, általában nem a technológiai akadályok, hanem a vállalatok szervezeti és stratégiai hiányosságai miatt alakul ki. Gyakran még a kiemelt digitalizációs kezdeményezések sem jutnak túl a kísérleti fázison” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A vállalatok többsége belegabalyodott az elavult IT-rendszerekbe és rugalmatlan folyamatokba

A megkérdezettek 68% -a állítja, hogy „digitális dilemmával” szembesül, és cége nem halad elég gyorsan a digitalizáció útján. Ennek fő okaként a technológiai szakértelem hiányát (62%) és a digitális portfólió nem megfelelő kezelését (46%) azonosították a legtöbben. A megkérdezettek több mint fele túl bonyolultnak tartja saját vállalatának informatikai rendszereit, háromnegyedük pedig azt állítja, hogy ezek a rendszerek már szinte kezelhetetlenek – a felsővezetők mindössze 6%-a értékeli könnyen kezelhetőnek a rendszereit.

A digitalizáció a munkaerő felkészültségén és képességein múlik

A digitális átalakulás meghatározó tényezője – és gyakran akadálya is – a munkaerő. A megkérdezettek 69%-a szerint kollégáik nincsenek olyan helyzetben, hogy képesek legyenek a részlegek közötti együttműködésre. Ennek fő oka a megfelelő készségek hiánya, vagy egyszerűen a vállalati kultúra. Emellett a válaszadók 70%-a szerint legalább három technológiai képesség hiányzik a vállalatukból. A vezetők által leginkább keresett szakemberek a következők: informatikai architektúra-tervezők (77%), adatmérnökök (60%) és back-end fejlesztők (57%). Ezeket a szakembereket egyre nehezebb megtalálni a munkaerőpiacon, illetve megtartani is nehezebb az ilyen képességekkel rendelkező munkavállalókat.

A digitális átalakulás négy építőköve

A tanulmány szerzői szerint a digitális szervezetté való teljes átalakulás akkor lehet sikeres, ha a vállalatok a következő négy elemet építik be projektjeikbe:

1. Fontos egy üzleti és digitális stratégia kidolgozása, amelybe az informatikai felelősöket a kezdetektől fogva bevonják. Ez segít lebontani a vállalaton belüli információs szakadékokat.
2. A következő építőelem a hatékony működési modell. A siker érdekében a szervezeteket agilis alapokra kell helyezni, és minden folyamatukat össze kell hangolni. Az egyik döntő pont itt a portfóliókezelő testület felállítása az erőforrások hatékony elosztására és az összes digitális, üzleti és informatikai folyamat irányítására.
3. Emellett a humánpolitikának a munkavállalók ösztönzésére, megszerzésére és megtartására kell összpontosítania. Ebben segíthet például egy évente frissített humánképesség-térkép, amely megmutatja, hogy hol van szükség plusz készségekre és azok hol állhatnak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a potenciális hiányosságok azonosítását és a továbbképzésekbe vagy új dolgozókba történő beruházást, még a korai szakaszban.
4. Végezetül nagy jelentőséggel bír a moduláris felépítésű és pontosan a vállalat igényeihez igazított vállalati- és adatarchitektúra. Ezt felhő-szakemberek és vállalati informatikai architektúrákkal foglalkozó szakértők segítségével lehet megvalósítani.

A legjobb eredményeket akkor lehet elérni, ha a vállalatok először bevezetik az adatarchitektúra alapelveit és szabványait, és „cloud-first” stratégiát követnek.

„A sikeres digitalizációt a vállalat digitális képességeinek átfogó elemzésével, egy hosszú távú stratégia kialakításával, és egy, a fejlesztési folyamatokat állandóan felügyelő, szakemberekből álló munkacsoport felállításával lehet biztosítani. A legfontosabb, hogy a sikeres digitális átalakuláshoz először a dolgozók gondolkodásmódjának változtatását kell beindítani.”

– tette hozzá Schannen Frigyes.

A teljes tanulmány letölthető innen.

The post A vezetők többsége túl bonyolultnak tartja saját informatikai infrastruktúráját appeared first on Műszaki Magazin.

A termelés most minden felett áll, a gépeknek maximális kapacitás-kihasználtsággal kell működniük. Ezzel együtt a munkavállalók nagy része nyáron szeretne pihenni, kiváltképp a 07-08. hónapokban – derül ki a versenyszférában dolgozók közel 10%-t képviselő 200.000 kölcsönzött munkavállaló kétharmadát foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) legfrissebb kutatásából.

A 2020-2021. évi pandémia korábban nem ismert helyzetet teremtett a létszám- és a munkaidő-tervezésben, -gazdálkodásban. A Munka törvénykönyve által biztosított 4 havi munkaidőkeret – amelynek elsődleges bevezetési hátterében az állt, hogy rugalmasabb munkaerő-szervezéssel a foglalkoztatók a rendkívüli munkavégzés, túlóra költségeit lefaragják – az utóbbi 2 év kiszámíthatatlan és tervezhetetlen gazdasági környezetében nem tudta hatékonyan betölteni ezt a szerepét. A kormány előző év elején a gazdaságvédelmi intézkedésekkel egyidejűleg a munkaidőkeretet 2021.12.31-ig kihasználhatóvá tette, segítve ezzel a cégek működését, versenyképességét, talpon maradását.

„A gazdaság újraindulását követően a szakképzett gépmesterek és gépkiszolgáló operátori személyzet folyamatosan a 4 havi munkaidőkeret felett teljesít. A szabadságok kiadását ezért egy ilyen helyzetben csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével vagy helyettesítéssel tudják kiváltani, amely plusz munkaórákat, túlóraköltségeket generál.  Mindez nagyon komoly kihívást és tervezés jelent úgy, hogy a termelés folyamatosan működjön, miközben a költségek megszorítása és a törvényi szempontoknak is megfeleljen a cég. Minél magasabb gyártási pozíciókról és szintekről beszélünk, annál nehezebb ezeknek a követelményeknek és feltételeknek megfelelni”

– fogalmaz Dénes Rajmund Roland MMOSZ elnök.

Sokan a gyermekek iskolai, óvodai szünete, vízparton kihasználható kellemes időjárás miatt, nyáron próbálják kipihenni az egész éves fáradságot, ezt a rövid, pár hetes időszakot a családdal együtt tölteni. A pandémia okozta lezárások, korlátozások a szabadságok egész évre történő arányos elosztását amúgy sem tették lehetővé, megnehezítve a munkavállalók és a HR-osztályok korábbiakban sikeresen és eredményesen alkalmazott és egész évre tervezett munkaerő-gazdálkodását. Több munkaterületen vagy az alapanyag, vagy a megrendelés visszaesése miatt kiadták az év első felében a szabadságok jelentősebb részét ezért a nyári időszakra a munkavállalóknak a korábban megszokott napoknál kevesebb használható fel, hiszen az év végére, karácsonyi időszakra is tartalékolniuk kell 2-3 napot. A cégek igyekeznek a korábbi év tapasztalataiból merítve jobban tervezni, javaslatot tenni a szabadságok időzítésére, hatékony felhasználására. A pandémia IV. hullámától való félelem, az alapanyag- vagy csomagolóanyag-hiány által generált kényszerleállások miatt ez bizonyos iparágakban továbbra is tervezhetetlen és kiszámíthatatlan marad.

„A rugalmasabb munkaidő-gazdálkodás hatékonysága a módosított 2 éves (2021.12.31-ig) munkaidőkereten felül azzal a módszerrel is növelhető volt, amikor a cégek a havi munkabért előre megfizetve, utólag ledolgoztatva, áthelyezett munkanapokat adtak ki a dolgozóiknak. A kétéves munkaidőkeret meghosszabbításával ugyanakkor átláthatatlanabbá vált a le nem dolgozott napok későbbiekben történő ledolgoztatása, a dolgozók kilépése, felmondás esetében pedig az előre kifizetett munkabér nem minden esetben volt visszavonható”

– mondja Dénes Rajmund Roland. Az utóbbi 2 év pandémia által a munkaerőpiacra gyakorolt hatása vitathatatlan, új kihívások elé állította a HR-szakma vezetőit, képviselőit. A gazdasági versenyelőny megőrzéséhez, a fejlődéshez komoly támogatást tudnak biztosítani a komplex HR-szolgáltatással atipikus foglalkoztatást nyújtó cégek, hiszen a XXI. században már a jövő a távmunkáé és az atipikus a tipikus.

The post Új időszámítás 2021-ben a munkaerő-gazdálkodásban appeared first on Műszaki Magazin.