Az ember azért kezdett el különböző gépeket alkotni, hogy a mindennapi gyártás sokkal könnyebb legyen, költséghatékonyabban tudjon dolgozni, a munkáját segítse, vagy például gyorsabban tudjon nagyobb terheket mozgatva előállítani különböző termékeket. Az 1970-es évektől még dinamikusabban kezdett fejlődni az ember és gép közötti együttműködés, és hogy a gépek még jobban megkönnyítsék az emberek munkáját, megjelentek például az ipari robotok a termelésben. Ezzel az egész autóipar jelentősen átalakult. A 1990-es évektől már megjelentek a PC vezérlésű ipari robotok és a használatuk is egyre jobban terjedni kezdett. Az ipar automatizálás, a gyártásfejlesztés ma már körbe vesz minket, szinte minden területen találkozhatunk a fejlesztések ezen fokával.

MM: A KUKA életében milyen lehetőségeket, fejlesztéseket jelent ember és gép együttműködése?

A KUKA felvázolt egy koncepciót arról, hogyan képzeli el a robotika fejlődését. Ez a fejlődés nagyon erős párhuzamban van azzal, hogy a robotok miként tudnak az emberekkel közös munkatérben dolgozni. Nálunk az első robotikai mérföldkő a hagyományos ipari robotokat jelenti. A második mérföldkő már a kollaboratív, az emberrel együtt dolgozó robotok világa, ahol a robotok belépnek az ember munkaterébe, és gyakorlatilag egy plusz biztonsági funkció miatt tudnak egy munkatérben közösen dolgozni az emberrel. A harmadik állomása, amikor az úgynevezett mobilrobotok már nem csak egy helyben képesek termelni, hanem intelligensen, akár az egész gyártásban tudnak mozogni, és az anyagáramlást biztosítani. A negyedeik mérföldkő pedig, ami felé úgy gondoljuk az ipar halad, egy olyan fajta kommunikáció, ami ember és gép között fog majd megtörténni, a mesterséges intelligencia segítségével. Összességében tehát úgy gondoljuk, hogy a mechanikus irányú fejlesztésekben egyelőre nem lesznek nagy változások, hanem a meglévő technológiák fejlesztése, és leginkább az intelligens szoftverek alkalmazása válik hangsúlyossá. A cél a minél felhasználóbarátabb, minél egyszerűbben kezelhető, úgymond intelligens szoftverek alkalmazása, amikkel egy automatizált rendszer – például egy kollaboratív robot – integrálása sokkal gyorsabb, egyszerűbb, megkönnyítve ezzel mindennapi életünket.

MM: Ez a fejlettségi fok hogyan érhető el a cégek számára?

A KUKA az idei online Hannoveri Vásáron bemutatta az iiQKA szoftvert, ami ezt a cél szolgálja. Nem kell különösebb felkészülés, mondjuk egy egyszerűbb alkalmazás létrehozásához, hanem egy intuitív, könnyen kezelhető szoftver is elég, ami akár egy kkv számára is minden fennakadás nélkül lehetőséget ad arra, hogy installáljon egy kollaboratív robotos rendszert. Vegyük azt a lehetőséget, hogy egy kollaboratív robotot rendelünk iiQKA szoftverrel. A doboz kibontása után két órával egy kész alkalmazás fog rendelkezésre állni. Új robotcsaládunknak és az iiQKA szoftvernek az a lényege, hogy az előre konfigurált eszközök egy teljes rendszert alkotnak. További jellemzője, hogy nem szükséges hozzá biztonsági kerítés, kis helyen használható, megtérülése jóval kedvezőbb, mint egy robotcella rendszer integrálása esetében. Emellett, ha adunk hozzá egy megfogót és egy kamerás rendszert, akkor például a gépkiszolgálás területén gyorsan és egyszerűen a gyártásba illeszthető.

MM: Mennyire összetett ennek a kollaboratív rendszernek a használata?

Az alapszabályok betanulása szükséges, de innentől kezdve, a felhasználó saját maga ki tudja tapasztalni az egész robotos rendszer működését. Természetesen ez  nem azt jelenti, hogy innentől elengedjük a partnereink kezét, csupán az életüket, mindennapjaikat szeretnénk megkönnyíteni és igény esetén továbbra is készen állunk partnereink támogatására. Mivel a digitalizáció korát éljük, a KUKA-nak már megvannak azok a digitális eszközei, amikkel akár a tervezést is tudjuk segíteni. A partnereink számára szimulációval egybekötött mérnöki szolgáltatásokat is nyújtunk, , amivel a tervezés mérhetővé és kivitelezhetővé válik: tehát hány robot kell az adott feladatra, hova érdemes elhelyezni azokat -ezek az információk már alkalmazhatók a robotok telepítésénél is.

MM: Partnereik mennyire nyitottak az automatizálásban rejlő lehetőségekre?

A robotizáció már nem nyitottság kérdése. Leginkább azért szükséges robotizálni vagy automatizálni, hogy a versenyképességét megtudja őrizni egy cég. Ez a kkv-któl egészen a nagy gigavállalatokig jellemző, tudják, hogyha van egy adott folyamat, ami ember igényes vagy munkaerő igényes, akkor azt mindenképp automatizálni kell, hogy utána át tudják csoportosítani a munkaerőt. Folyamatosan nő az igény az automatizálásra, a pandémia kapcsán is megtapasztalták a gyártó vállalatok, hogy túl nagy az emberi munkaerő kitettségük. Ezt a fajta kitettséget pedig kompenzálni kell. Persze ez nem azt jelenti, hogy az emberi munkaerőtől meg kell válni, hanem a kiesett munkaerőt kell pótolni, hogy a versenyképességük megmaradjon.

MM: Milyen lehetőségeket lát a jövőre nézve ember és gép együttműködésében?

Az egyik terület a szoftveres fejlesztés, amely a mesterséges intelligencia irányába mutat, például a robotok intelligensen, de emberi utasításra tudnak munkát végezni. Ezáltal a tervezési, programozási folyamat jóval lerövidülhet a jövőben. Másik lehetőség, hogy a robotok önálló helyváltoztatásra képesek a munka elvégzéséhez. Például van 5 CNC megmunkálógép, ezeknek a kiszolgálását szeretnénk robotokkal megvalósítani. Jelenleg ezek kiszolgálását minimum 2-3 fixen telepített robot tudja elvégezni. Ha kicsit hosszabb ciklusidőről beszélünk, akkor elképzelhető, hogy elég egyetlen mobilrobot, ami a CNC gépek között mozog, és akár még a raktárba is el tudja vinni a kész árukat.

MM: Ez hogyan befolyásolja a jövőben a gyártási folyamatokat, az ipart?

A robotika az ipar fejlődésének része, emiatt az automatizálási technológia egyre szélesebb körben lesz elérhető és a jövőre nézve egyre több gyártási folyamat lesz automatizálva. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a költségek is csökkenni fognak.  Éveken belül várható egy erősebb emelkedés.

MM: Hol van ennek a mozgatórugója a világban?

Az elmúlt évek alapján abszolút a német autóipar és emellett az ázsiai elektronikai ipar volt a mozgatórugó. A precíziós és pontos alkalmazásokban mindenhol a világon előtérbe kerül az automatizálás, még a nagy munkaerővel rendelkező országokban is. Éppen ezért a robotikában az ázsiai piac nagy felvevő. Az európai és főként a német autóiparból gyűrűzött tovább az automatizálás és ezzel együtt az ipar 4.0 gondolata valamennyi iparágba. Még mindig egyértelműen megvan az európai járműipar húzóágazat szerepe.

MM: Az elektromobilitásra való átállás befolyásolja a robotizálást? Mennyire változnak a gyártási folyamatok?

Elsősorban a beszállítóipart fogja befolyásolni. A legtöbb autóipari beszállító már elkezdett átállni az elektromos autók támasztotta új alkatrész igények teljesítésére, például: benzinpumpák gyártása helyett motorvezérlőkre. Egy nagy járműipari beszállítónak a rugalmassága, a piac követése nagyon fontos, mivel ezek tőkeerős cégek, figyelik a járműfejlesztések irányát és saját fejlesztéseiket is ennek megfelelően alakítják. A járműgyártók is egyre inkább tech cégekké válnak, egyre több és több szoftver fejlesztőt alkalmaznak cégen belül.

MM: A KUKA-nak milyen termékei vannak az említett területekhez kapcsolódva?

Ha a robotokat nézzük, a mobilrobot portfóliónkat emelném ki, azok az önjáró, intelligensen közlekedő robotok, amelyek a gyártásban tudják a megfelelő anyagáramlást biztosítani. Ilyen a KMP 1500-as és a KMP 600-as robotunk, amelyek 1500 kg illetve 600 kg teherbírású robotok. Megemlíteném a kollaboratív robotcsaládunkat, illetve az iiQKA platformunkat, ami a robotvezérlő programok teljesen új platformja. De továbbra is fontosak számunkra a hagyományos ipari robotok fejlesztése: a Scara, az új generációs KR Iontec és a KR Quantec. Biztos vagyok benne, hogy a nagyobb darabszámot igénylő vállalatok megmaradnak a hagyományos ipari robotoknál, a tömegtermelésnél kell a sebesség, a precizitás. Számunkra is fontos ezeknek a folyamatos fejlesztése.

www.kuka.com

The post Ember és gép együttműködése jelen és jövő appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB Robotika üzletága új robotikai automatizálási megoldásokkal ösztönzi az építőipar automatizálását. Ezek a robotikai megoldások segítenek kezelni az ágazat fő kihívásait, köztük a megfizethetőbb és környezetbarátabb lakások iránti igények kielégítését, az építőipar környezeti hatásainak csökkentését, valamint a szakképzett munkaerő- és szakemberhiányt.

A robotikai automatizálás a teljes építőipari szektor számára hatalmas lehetőséget kínál a termelékenység, a hatékonyság és a gyártási rugalmasság növelésére többek között a moduláris lakóépületek és az épületelemek gyártásában, a robothegesztésben, az építési területeken végzett anyagmozgatásban, valamint a házak és az egyedi épületszerkezet elemek robottal végzett 3D-s nyomtatása terén. Amellett, hogy növelik a munkabiztonságot és a költséghatékonyságot, a robotok a minőség javításával és a hulladékcsökkentéssel javítják a fenntarthatóságot, és csökkentik a környezetre gyakorolt hatást.

„Mivel napjainkban kevés építőipari vállalkozás alkalmazza az automatizálást, így nagy lehetőség kínálkozik számunkra arra, hogy a robotika segítségével átalakítsuk az ágazatot. Az autógyártástól vagy az elektronikai rendszerek összeszerelésétől eltérően az építőiparban alkalmazott számos technológia, módszer generációkon át változatlan maradt, ezért olyan új megoldásokat fejlesztünk, amelyek választ adnak az iparág kihívásaira,”

– mondta Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás üzletágának vezetője.

„Ez az új ügyfélkör szélesíti majd a portfóliónkat, ami összhangban áll azzal az átfogó stratégiánkkal, hogy növeljük piaci részesedésünket a gyorsan növekvő szegmensekben, így például az elektronikában, az egészségügyben, a fogyasztási cikkek gyártásában, a logisztikában, valamint az élelmiszer- és italgyártásban, hogy kielégítsük az automatizálás iránti növekvő keresletet számos iparágban.”

Az Európában, az Egyesült Államokban és Kínában működő, 1900 kisebb és nagyobb építőipari vállalkozásra kiterjedő felmérés szerint a vállalkozások 91 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő 10 évben szakképzési válsággal kell szembenézniük, míg 44 százalék azzal küzd, hogy megfelelő szakembert találjon az építőipari munkakörökbe.  A vállalkozások 42 százaléka tekinti prioritásnak az építési területeken a munkahelyi egészség és biztonság javítását, továbbá ugyanennyien vélik úgy, hogy a környezet védelme az egyik fő mozgatórugója az iparágban végbemenő változásoknak.

A vállalkozások 81 százaléka azt közölte, hogy a következő évtizedben bevezetik a robotikát és az automatizálást, vagy növelik ezek alkalmazásának arányát. Napjainkban csupán kevés vállalkozás használja ki a robotika előnyeit. A felmérés szerint az építőipari vállalkozásoknak csupán 55 százaléka alkalmaz robotokat, míg ez az arány az autógyártásban 84%, a feldolgozóiparban pedig 79%.

A robotok alkalmazása új megközelítést tesz lehetővé

A szigorodó környezetvédelmi előírásokkal és a költséghatékonyabb épületek iránti igényekkel szembesülő iparág számára előnyöket kínál a robotikára alapozott automatizálás, mivel a minőség és az egységesség javításával csökkenteni tudja a hulladék mennyiségét, aminek a jelentőségét az is jól mutatja, hogy a becslések szerint az építési területre szállított anyagok akár egynegyede is hulladékká válik. Az automatizálással és a digitalizálással az építési vállalkozások a hatékony épülettervezési és építési folyamatok révén már a projekt kezdetén meg tudják előzni a hulladék keletkezést.

Egyedül az EU-ban, 2020 második negyedévében, több mint 200 000 alacsony és magas képzettségű munkavállalót váró álláshely maradt betöltetlen. Az ágazatban egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, mivel a fiatalokat az építőipari életpályától elriasztja az a vélekedés, hogy ez egy veszélyes foglalkozás. Az építőipari dolgozók a munkahelyi balesetek közel 30 százalékát szenvedik el, és a többi ágazathoz viszonyítva akár négyszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy egy építőipari dolgozót halálos kimenetelű munkahelyi baleset ér, amelyek éves száma világszerte eléri a 108 000-t is.

A robotok a nagy és nehéz terhek mozgatásával, a nem biztonságos terekben történő munkavégzéssel, valamint az új, biztonságosabb építési módszerek lehetővé tételével növelni tudják az építkezések biztonsági szintjét. A robotok alkalmazása olyan ismétlődő és veszélyes feladatokra, amelyeket az emberek egyre kevésbé kívánnak elvégezni, azt jelenti, hogy az automatizálás segítséget nyújthat az ágazat munkaerő- és szakemberhiányának megoldásában is, illetve a fiatalok körében vonzóbbá teheti az építőipari életpályákat is.

“A munkahelyi egészség, biztonság és fenntarthatóság mostani előtérbe kerülése felgyorsítja a robotikai beruházásokat, míg a szakképzett munkaerő csökkenése azt jelenti, hogy az építőiparnak szüksége van a robotokra ahhoz, hogy lépést tudjon tartani az urbanizáció és az éghajlatváltozás kihívásaival,”

– tette hozzá Atiya.

„Szakértelmünket, és iparágvezető robot- és digitális eszközportfóliónkat automatizálási megoldásokkal az építőipari értéklánc középpontjába helyezzük, hogy ezáltal gyorsabb, megfizethetőbb és fenntartható építési folyamatokat tegyünk lehetővé, illetve a nagy és nehéz terhek mozgatásával, a veszélyes terekben történő munkavégzéssel és az új, biztonságosabb építési módok lehetővé tételével elősegítjük, hogy az ágazat megbirkózzon a munkaerőhiánnyal is.”

Az innováció már megjelent a gyakorlatban is

A rugalmasság, a termelékenység és a minőség javítására tervezett kísérleti projektek körében külön említést érdemel a kanadai Autovolnál kidolgozott, fa tetőtartó szerkezetek automatizált gyártása, a Schindler Lifts felvonóinak robotokkal végzett telepítése, valamint az Intelligent City vállalatnak az előregyártott moduláris lakóépületek gyártásának automatizálása robotokkal, amely 15%-kal növelte a termelés hatékonyságát, 38%-kal emelte a termelés sebességét, illetve 30%-kal csökkentette a hulladékok mennyiségét.

A Skanska hegesztőrobot-alkalmazása javította a minőséget, növelte a dolgozók termelékenységét, illetve a vasbeton vasalás helyszíni gyártásának automatizálásával javította a munkabiztonság szintjét. A megoldás csökkentette a nagyméretű, készre szerelt vasbeton vasalás építési területre történő szállításának költségeket, valamint a környezeti hatásait is.

„Egyre nehezebb olyan embereket találni, akik vállalkoznak a nehéz és időigényes faladatok elvégzésére, így egyre nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a szükséges szakembereket,”

– mondta Ulf Håkansson, a Skanska műszaki igazgatója.

„Ha ezeket a feladatokat robotokra bízzuk, az megoldhatja ezt a problémát, és lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabban tudjuk foglalkoztatni a dolgozóinkat. Az automatizálás jobban megragadja a jövő mérnökgenerációk képzeletét, jobban illeszkedik az általuk szerzett tapasztalatok világához, mivel ezek a generációk a technológiával együtt nőnek fel, ami nagy segítséget jelent majd azon a téren, hogy új módszereket találjunk a robotok építőipari alkalmazása terén.”    

The post Robotizálás az építőiparban appeared first on Műszaki Magazin.

A robotizálást tervező cégek mindössze 22,5%-a tervezi a cobotok bevezetését, ugyanakkor ez a mutató összefüggésben áll a vállalkozás méretével – A kisvállalkozások képviselőinek 22,8% -a vezetné be a cobotok használatát, míg a közepes méretű vállalkozásoknál ez az arány 21,1%. A tanulmányt egy független kutatási ügynökség végezte március 9. és április 6. között.

Mit várhatnak a kkv-k a robotizálástól?

A robotizálás bevezetése szempontjából a költségek csökkentése, a versenyképesség erősítése és a termelés növelése a legfontosabb tényező a kkv-k számára. A termelés növelése és a munkavállalók fluktuációjával járó nehézségek kiküszöbölése a kisvállalkozások jellemző mozgatórugói. A kkv-k többek között azt várják a robotizálástól, hogy lehetővé tegye számukra a termelési költségek csökkentését, javítva ezáltal annak hatékonyságát (72%), továbbá növelje a versenyképességet (71,4%), és a gyártott termékek mennyiségét (68,7%), ami nagyobb jelentőséggel bír a kisvállalkozások számára. Ezeken felül a vállalatok számára fontos az emberi hibák kiküszöbölése (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.

A válaszadók elsősorban a következő folyamatok robotizálását tervezik: összeszerelés (27,6%) csomagolás és raklapra helyezés (20,3%), gépkiszolgálás (14,7%), festés (13,4%) pick and place (12,7%).

A vállalatok 1,5% -a a robotokba történő befektetés megtérülését 1 éven belül, 22,5%-a 1-2 éven belül, 33,9%-a 2–3 éven belül, 13,9%-a 3-4 éven belül, míg 9,9% 5 vagy több éven belül várja. Természetesen a vállalkozók azt szeretnék, ha ez az időszak a lehető legrövidebb lenne, a válaszadók közel 31% -a szerint 1-2 év, 23,9%-a pedig 2-3 év lenne a befektetés optimális megtérülése.

Vállalati méret szerint a termelés robotizálása a következő 3 évben a kisvállalkozások esetén 25,2%-ra, a középvállalkozásoknál pedig 47,5%-ra tehető. Következésképpen minél nagyobb a vállalkozás, annál nagyobb a robotizálás valószínűsége. Robotokkal kapcsolatos tapasztalat kiemelkedően fontos szerepet játszik a jövőbeli beruházások tervezésében, mivel a robotizálást jelenleg tervező vállalkozások csaknem egynegyede már rendelkezik robotokkal. A legmagasabb robotizálási szintet a műanyag- és vegyipari gyártók, valamint a fémmegmunkálás és a gépgyártás területén azonosították.

Több az akadály, mint a tapasztalat

Azon vállaltok, amelyek nem tervezik a robotizálás bevezetését, a következő indokokkal érveltek: termelési profiljuk nem igényli robotok telepítését (64,5%), a termelés mérete nem igényel robotizálást (47,5%), alkalmazásukat nem lehet robotizálni (44,5%), a vállalat nem látja a robotizálás előnyeit (37,2%) vagy termelésük léptéke nem indokolja azt (34,3%). A robotgyártók és márkáik ismerete szintén befolyásolja a jelenlegi keresletet. Általában véve a márkák ismertsége rendkívül alacsony, a kkv-k csaknem 75% -a nem ismeri a robotmárkákat. Ezek a márkák elsősorban a középvállalkozások körében ismertek.

„Folyamatosan azon dolgozunk, hogy tágítsuk az együttműködő automatizálással megoldható feladatok  körét. A gyártók sosem tudták még ilyen egyszerűen kihasználni az általunk gyártott cobotok előnyeit, amelyek képesek megbirkózni az egyre nehezedő munkaterheléssel, jobb megoldást eredményezve ezáltal. Áprilisban nyilvánosságra hoztunk legújabb webinar koncepciónkat. A részvétel ingyenes minden olyan cégtulajdonos számára, akik többet szeretnének tudni az automatizálásról. Célunk, hogy támogassuk a vállalatok tulajdonosait, ha segítségre van szükségük a termelés automatizálásával kapcsolatos döntési folyamatokban. A Universal Robots automatizálási szakértői és értékesítési tanácsadói rendelkezésre állnak, hogy útmutatást és tanácsot adjanak az együttműködésen alapuló robotikát bevezető projektekkel és új üzleti lehetőségekkel kapcsolatos kérdésekben”

– magyarázta Slavoj Musilek, a Universal Robots vezérigazgatója (Közép-Kelet Európa, Oroszország, Független Államok Közössége).

Az együttműködő robotokról alkotott véleményekkel kapcsolatos kérdésre a válaszadók csaknem 45%-a azt nyilatkozta, hogy a cobotok képesek elvégezni olyan feladatokat, amelyekre a robotok előtte alkalmatlanok voltak, 42%-uk megjegyezte, hogy a cobotok biztonságosan működnek együtt az emberekkel, 24,1%-uk szerint pedig jelentősen olcsóbbak.

További információk: https://www.universal-robots.com/hu/

The post A vállalkozás mérete és a tapasztalat számít a robotizálásban appeared first on Műszaki Magazin.

A modern, drága CNC gépek akkor termelnek profitot, ha dolgoznak. A másik fontos dolog a megbízhatóság. Csak egy gép képes egy feladatot százszor, ezerszer vagy akár több ezerszer pontosan ugyan úgy ismételni. Ezenkívül egy gépnek nincsenek emberi szükségletei, képes 24 órán át dolgozni szünet nélkül. Nem betegedik meg, nem fárad el, nem vonja el semmi a figyelmét a feladatáról.

Egy befektetés akkor megalapozott, ha az elérhető előny számszerűsíthető. Ma a technológiába való befektetés hozhatja a legelőnyösebb megtérüléseket, hiszen a digitalizálás nemcsak javuló produktivitást kínál.

A piac szereplői mind különböző szinteken állnak az Ipar 4.0 használatát illetően. Persze ahol az Excel-táblázatokat kell lecserélni fejlett adatbázis-kezelő rendszerekre, ott nyilvánvalóan több munka vár a szervezetre, de az Ipar 4.0 olyan világ, amelynek alacsony a belépési küszöbe, és nagyon könnyen perszonalizálható, illetve adaptálható a legkülönfélébb ipari területeken.

A negyedik ipari forradalomként emlegetett változásnak, messzemenő következményei lesznek az automatizáció minden válfajára. Az Ipar 4.0 jóval több, mint csupán a termelési folyamatok intelligens hálózatba kapcsolása. Minket, a piac szereplőit, a döntéshozókat kapcsolják más üzemmódba végérvényesen.

Szinte napról napra új megoldások jelennek meg, de nemcsak ötletként, hanem alkalmazási szinten is. A gépi látás, az együttműködő robotok, a gépi tanulás olyan területek, amelyek pár éve még elszigetelt kísérletek formájában léteztek, de ma már szervesen beépülnek a termelési értékláncba. A fejlődés rendkívüli gyorsasága a vállalatokat is gyorsabb döntésekre, innovatív megoldások bevezetésére késztetik.

A digitalizáció a mindennapjaink része lett

Az Industry 4.0 tehát nemcsak elszigetelt megoldások összessége, hanem rendszerbe kapcsolt tudás. A digitálisan hálózatba kötött folyamatai lehetővé teszik, hogy a termékeket rugalmasabban, energia-hatékonyabban, az erőforrásokat jobban kímélve állítsuk elő kedvezőbb áron. A tervezéstől kezdve a termékéletciklus végéig követni képes a terméket, ezért ez a fajta technológiai váltás a vállalatok üzleti modelljeik átírását teszi szükségessé, sőt a digitálisan képzett szakemberek alkalmazása is fontossá válik. Nem véletlen, hogy egyre több vállalatnál alkalmaznak CTO-t, vagyis Chief Technology Officert, technológiai vagy informatikai vezetőt.

Az Industry 4.0. négy fő tervezési elve:

• együttműködési képesség,
• átlátható információáramlás,
• technikai támogatás,
• decentralizált döntések.

A negyedik ipari forradalom különböző elemek hálózatokba szervezésén alapul. Az irányítás szerepét intelligens informatikai rendszerek töltik be. Minden rész kommunikál a központtal, így a távfelügyelet előtt is új dimenziók nyílnak.

Cél a hatékonyság növelése

A munkaerőhiány és a versenyképesség miatt fokozott az érdeklődés az automatizálható gyártási folyamatok iránt, a jobb ellenőrizhetőség és a hatékonyság növelése érdekében. Ezekre a kihívásokra saját fejlesztésű szoftvereink és komplex megoldásaink állnak rendelkezésre, számos területről rendelkezünk tapasztalatokkal és referenciákkal. A valós idejű adatszolgáltatás lehetőséget teremt arra, hogy akkor és ott avatkozzunk be, ahol éppen szükség van rá.

Cégünk alapvető profilja a CNC gépek értékesítése és az ezekhez kapcsolódó automatizálási feladatok megoldása, de a gyártáshoz hozzátartoznak a kiegészítő feladatok is. Ilyenkor nagy szakmai múltunk alatt felépített kapcsolati rendszerünkre támaszkodunk és specialistákkal kooperációban oldjuk meg a feladatokat. Mindenki azt csinálja amiben tapasztalt és szakértő, ez a hatékonyságunk kulcsa.

Inteligens technológia

Jó hír, hogy a technológiai váltást nem feltétlenül a legdrágább befektetés formájában kell elképzelnünk. A meglévő eszközök rendszerbe kapcsolása is járható út a modernizációban. Ebben az esetben is érzékelők, szenzorok szállítják az adatokat az adatfeldolgozás helyére. A meglévő infrastruktúránk tudása így rendkívüli módon kibővül.

Sokan félnek, hogy az intelligens technológiába való befektetés nem vagy csak igen lassan térül meg. Viszont ha feltárjuk az értékteremtésben, a gyártási folyamatban jelentkező szűk keresztmetszeteket, máris lokalizáltuk, hogy a digitális megoldásoknak hol van a belépési pontjuk. Lehetnek a termelésben olyan nem optimalizált, pazarló folyamatok, amelyekre már régóta kerestük a megoldást –hagyományos eszközökkel. A digitális adatkinyerést és adatelemzést viszont szigetszerűen is el lehet kezdeni, és az itt szerzett tapasztalatok később a termelés egészén is érvényesíthetők. Ez költségkímélő és hatékony, fenntartható eljárásmód, amelynek során rendkívül sok tapasztalatot szerezve tanulhatjuk mi magunk is a modern technológiát.

Közös munkavégzés robotokkal

A robotizálás nehézségét nagyban meghatározza az alapanyag és a kész gyártmány bonyolultsága. A közös munkavégzés a robotokkal, összetett gyártó rendszerek vezérlése okostelefonon vagy táblagépen: a jövő gyártásában az emberek és gépek közötti közvetlen interakció a napi rutin részévé válik. A gépi látás és a szenzortechnológia fejlődésének köszönhetően a munkaállomások felhasználóra szabhatók, egyéni beállításokkal tehetők ergonomikussá.

Mivel a robot általában egy mereven megírt robotprogramot követ, ezért gyártókészülékekkel megfelelő helyzetbe kell az alkatrészt hozni a feladathoz. Legtöbb esetben ez okozza a legnagyobb kihívást a robotizációban és nem maga a robotprogram elkészítése, végrehajtása. Pontosan meg kell határozni, hogy honnan, hogyan indul az alkarész felvétele, majd milyen úton kerül a gépbe, végül, hogy hogyan távozik, hova kerül és milyen állapotban lesz, amikor elhagyja a robot cellát.

Fontos az előgyártmány alakja, mérete, tömege és sok esetben az alapanyaga is. A robotizálás részleteinek kidolgozásakor lépésről-lépésre át kell gondolni az anyagáramlást a teljes rendszerben. Természetesen fontos még az elvárt gyártási ciklusidő és a megmunkáló gépek mérete. Robotizáláskor mindig meg kell határozni egy merev cella alaprajzot is, amelynek a helyigényét is biztosítani kell.

Míg a monoton, repetitív vagy fizikailag megterhelő munkát egyre több helyen kollaboratív robotok végzik, a precíziós, összetett folyamatokat az ember kontrollálja. A védőrács sok helyen már a múlté, a megfelelő biztonsági érzékelő technológiának köszönhetően emberek és gépek együtt dolgozhatnak.

Ha többet szeretnének megtudni a GE-CO szolgáltatásairól tekintsék meg weboldalukat,

www.ge-co.hu  vagy látogassanak el a Mach-Tech kiállításra, az A pavilon 208A standhoz.

A kiállításon Összesen 11 géppel várjuk a látogatókat, különböző vágási bemutatókkal, robottal felszerelt gépekkel és látványos műsorokkal.

Kiállított gépek gépek:

Doosan: – LYNX 2100LMA

• DVF 5000
• T3600D
• NHP 5000 (Horizont)
• Tsugami : M08DE-II
• Murata:  MW120 GT
• OMAX: Maxiem 1530
• PROTOMAX
• Weinbrenner– APHS élhajlító
• Akyapak – APK 081
• GEKA : HYDRACORP-55/110SD (ők a legújabb partnereink)

The post GE-CO: A jövő az Ipar 4.0 – ban és a robotizálásban rejlik appeared first on Műszaki Magazin.